Bezárás
Örökségvédelem

Csíksomlyó UNESCO-fiaskója: válaszoltak az RMDSZ politikusai

A román kormány szándékosan szabotálja a csíksomlyói búcsú UNESCO-pályázatát, mert az erdélyi magyar kulturális-vallási örökség nem fér bele a román állam- és nemzetépítésbe.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, volt kulturális államtitkár, a csíksomlyói búcsú UNESCO-pályázatának koordinátora és Novák Csaba Zoltán, aki az RMDSZ szenátoraként alelnököli a bukaresti parlament két házának közös UNESCO-bizottságát, ezen a héten válaszolt azokra a múltheti kérdéseinkre, amelyekkel többet szerettünk volna megtudni arról, miért szabotálta el a román kormány 2016-ban (és azóta is) a búcsú felkerülését a szellemi világörökséget védő listára, és mekkora eséllyel vehetik fel a zarándoklatot a közeljövőben.

Épp most, november 26. és december 1. között zajlik az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának évi ülésszaka, immár a második azóta, hogy a román kormány képviselője nem állt ki a búcsús pályázat mellett. Idén sem veszik fel az örökségvédelmi listára, mert a kormány idén sem terjesztette fel.

A kérdésünkre, hogy miért nem,

  • a kulturális minisztérium úgy tett, mintha nem ezt kérdeztük volna;
  • Hegedüs Csilla szerint egyetlen román kormánynak sem prioritás az erdélyi magyar közösség értékeinek bemutatása a nagyvilágban, amennyiben nem fűzi ehhez politikai érdek;
  • Novák Zoltán szerint Románia szándékosan szabotálja a zarándoklat felvételét, mert az kisebbségi vonatkozású, a román állam- és nemzetépítéshez egyáltalán nem kapcsolódó kulturális jelenség.

Hogy ezt a kisebbségi vonatkozást miért nem hangsúlyozták a pályázatban,

arra is kitérő választ kaptunk Hegedüs Csillától. Szerepel a pályázatnak a búcsút leíró részében, hogy ez katolikus zarándoklat Csíksomlyóban, Csíkszeredában, ahol többségében magyarok élnek, írja Hegedüs, a szövegben viszont nem fedeztük fel annak tételes kiemelését, hogy ez a búcsú Romániában egy olyan őshonos közösséghez tartozik, amely most felekezetileg és etnikai-kulturális értelemben is kisebbségben él.

Meglátásunk szerint ez kiemelte volna a búcsú védendő jellegét, és tisztábban láttak volna a 2016-os ülésszak résztvevői is az ügyben, akik nem értették, miért Magyarország képviselője lobbizik érte, Románia képviselője pedig miért nem vállalja fel.

Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Other Amount:

Maga Hegedüs is úgy gondolja, hogy a búcsú UNESCO-védelmének egyik gyakorlati előnye az lenne, hogy világörökségként a román állam nem tilthatja be a megszervezését úgy, mint ahogy a kommunizmus idején azt megtette. Ehhez képest a pályázat nemcsak hogy nem hangsúlyozza a kisebbségi jelleget, hanem inkább elhallgatja, és az elbírálók műveltségére bízza, hogy felismerik-e vagy sem.

Fél évvel korábban biztosra vették a bukást

A búcsús pályázatot 2014-ben, Kelemen Hunor kulturális minisztersége idején nyújtották be az UNESCO-hoz, de amikor 2016 júliusában a pályázatot formai szempontok alapján elbíráló UNESCO-testület hiányosságot jelzett, már Kelemen se volt miniszter, és Hegedüs Csilla is távozott a tárcától. A jelzett (egyébként könnyen pótolható) hiányosság miatt sejtették, hogy a Cioloș-kabinet államtitkára nem fog kiállni a pályázat mellett fél év múlva, a döntő ülésen, ezért kezdték már akkor ostorozni a pályázatot gyakorlatilag visszavonó Cioloș-kormányt ‒ erősítette meg kérdésünkre Hegedüs Csilla.

Hogy miért nem bírálják a pályázatot azóta hanyagolásukkal folyamatosan szabotáló PSD-kormányokat,

erre a kérdésre Hegedüs Csilla érdemben nem válaszolt. Nem cáfolta a meglátásunkat, hogy a pályázatból valójában csak a kormánynak egyetlen, felelősséget vállaló mondata hiányzik, mégis azt válaszolta, a pályázat kiegészítését nem akarták másra bízni, mert „nem láttunk garanciát arra, hogy ha más foglalkozik egy újabb pályázat előkészítésével, akkor az ugyanazokat a szakmai kritériumokat fogja tiszteletben tartani, amelyeket mi”.

De az sem értelmezhető egyértelmű RMDSZ-stratégiaként, hogy addig fagyasztják a búcsús pályázatot, amíg ismét RMDSZ-es kerül a kulturális tárca fontos tisztségébe, hiszen Hegedüs és Novák is elmondta, hogy Novák többször interpellálta a minisztériumot a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé nyilvánításának helyzetéről. Vagyis a meglévő parlamenti eszközeiket bevetették, hogy a tárca valamit mozdítson a pályázaton, de Novák Zoltán sem kapott érdemi választ a minisztériumtól.

Mire elég a parlamenti jelenlét?

A parlament UNESCO-bizottságának, amelynek Novák az egyik alelnöke, „egyfajta közvetítő jogköre van csupán, véleményeket fogalmaz meg, tematizálhat, támogathat bizonyos kérdéseket”, magyarázta a szenátor, aki tájékoztatta bizottságbeli kollégáit a búcsús pályázat helyzetéről, a pályázati dokumentáció összeállítása után a jelölés és annak fenntartása viszont a kulturális minisztérium feladata.

„Szerencsés esetben el tudom érni, hogy a bizottság pozitív álláspontot fogalmazzon meg a búcsúval kapcsolatosan, hogy felvállalja azt, és egyfajta kulturális lobbival nyomatékosítsa ennek fontosságát. Interpellációkkal és más politikai eszközökkel közvetíteni tudok a minisztérium és a búcsút felterjesztő szervezetek között” ‒ válaszolta kérdésünkre Novák, aki cáfolta, hogy részt vett volna annak a kormányközi UNESCO-bizottságnak a tavalyi ülésén, amelyen a Románia által felterjesztett márciuskát szellemi világörökséggé nyilvánították (az UNESCO honlapján, a résztvevők listáján pedig ott a neve). A most zajló idei ülésen sem vesz részt, mert a bizottság nem őt jelölte ki.

Magyarországgal közösen?

Hegedüs Csilla nem lát rá esélyt, hogy Magyarország vagy esetleg Románia Magyaroszággal közösen terjessze fel ismét a csíksomlyói búcsút, mert a „felterjesztő országnak annak az országnak kell lennie az UNESCO világörökségi szempontrendszere szerint, amelynek a területén található a felterjesztendő szellemi kulturális örökség-érték”.

Novák Zoltán árnyalatnyival bizakodóbb csak. Szerinte „ha Romániában lenne hajlandóság ezt felvállalni, akkor nem is lenne szükség magyarországi közbenjárásra”, de nem zárja ki, hogy „egy esetleges pozitív konstelláció esetén akár közös projekt is szülessen”.

Nem lehetne betiltani a csíksomlyói búcsút,

ha felkerülne az UNESCO szellemi örökséget védő listáját, válaszolta Hegedüs Csilla a kérdésünkre, hogy mit jelent az UNESCO-védelem a nyilvánvaló PR-érték mellett. Megismertetné a világgal a ferences rend és a római katolikus egyház több száz éves értékteremtő munkáját, és ezzel a vallási hagyománnyal az erdélyi magyarságra is nagyobb figyelem fordulna, állítja Hegedüs Csilla és Novák Zoltán is.

Címlapfotó: Erdély László

Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Other Amount: