Mi történik a gazdaságban, miközben mi otthon ülünk, és mi lesz azután, hogy átvészeltük a koronavírus világjárványt? Közgazdászokkal beszélgettünk.

Gazdasági életünk alapmechanizmusa, hogy árut, információt, szolgáltatásokat cserélünk egymás között. Minél többet és minél gyakrabban, annál inkább növekedik a gazdaság. De mi történik, amikor a gazdasági növekedést felülíró szempont – egymás egészségének, életének védelme – miatt hetekig mellőzzük ennek a cserének egyik intenzív terepét, a személyes és közösségi találkozást?

Az első, teljesen otthon töltendő hétnek rögtön az első napján látszott, milyen hazai cégek szenvedik meg azonnal, hogy otthon ülve lassítjuk az új koronavírus terjedését: a vendéglátó cégek. Élőben lehetett követni a Facebookon, ahogy a törzshelyeink egymás után jelentették be, hogy ideiglenesen bezárnak. Kormányzati tiltás sem kellett hozzá, csak gazdasági racionalitás. Majd megérkezett a kormányzati tiltás is. Közgazdászokat kértünk meg, magyarázzák el, mivel jár az, hogy most visszafogjuk a fogyasztásunk közösségi formáit, és egyre kevesebben járunk dolgozni.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért

A vendéglátóipar mellett a légi közlekedés

az az ágazat, amelynek életben tartása a kormány egyik sürgető feladata – természetesen a legfontosabb kihívás, a járvány leküzdése mellett, mondta Dr. Rácz Béla-Gergely az Átlátszó Erdélynek. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Magyar Intézetében oktató egyetemi adjunktus maga is érzi a személyes találkozás hiányát: hasznos ugyan az egyetem online Moodle felülete, de nem biztosít olyan hatékony oktatást, mint az osztályterem, árulta el kérdésünkre.

A kereslethiány miatt rögtön bajba jutott cégeken a kormány adóterhek csökkentésével, a kereslet mesterséges élénkítésével, illetve támogatásokkal tud segíteni. Bár a vendéglátóipar és a légi közlekedés iránti keresletet épp most nem lehet élénkíteni, a piaci szereplők általános gazdaságélénkítést várnak a kormánytól, mondta a közgazdász. Egy ilyen anticiklikus, azaz az aktuális trendekkel szembemenő gazdaságpolitikára Romániának korlátozottak a lehetőségei, mert kifejezetten prociklikus politikát folytatott:

akkor költekezett túl, amikor a gazdaság önmagától is növekedett volna.

A nyugdíjnövelés mellett nagyon megemelte a béreket a közszférában, emelt a minimálbéren, és mindkettővel arra kényszerítette a magánszférát is, hogy növelje a fizetéseket (hogy a cégek alkalmazottai ne vándoroljanak át a közszférába). Nem az a gond, hogy az állam bért emelt, hanem annak mértéke és időzítése, pontosított Rácz Béla-Gergely. Akkor tette, amikor a gazdaság magától is növelte volna a fizetéseket, de csak a termelés emelkedésének mértékében.

Ez úgy fűti túl a gazdaságot, hogy a nagyobb fizetésekből többet költekezünk, és ez a fogyasztás nagyobb mértékben pörgeti a gazdaságot, mint a termelés. Ráadásul Romániában tipikusan külföldről fogyasztunk, az import mértéke jóval meghaladja az exportét, ezért az elmúlt években folyamatosan növekedett a külkereskedelmi mérleg hiánya, évről évre. A fizetésemelésből származó többlet nem a hazai termelésben csapódott le, hanem külföldi termelőknél. A közgazdász szerint értelmetlen volt olyankor olajat önteni a gazdasági tűzre, amikor az egyébként is jól égett.

Most kellene a tartalék, amit nem halmoztunk fel

Az állami költségvetés hiánya a koronavírusos járvány kitörése előtt is már elszaladt, mert a kormányzat fedezet nélkül költekezett. (Az elmúlt három évben például megkétszereződött az állami alkalmazottak bérköltségére fordított kiadás.) Elemzők szerint az új kormány is túlzottan optimista volt, amikor az idei bevételeket tervezte, a járvány okozta leállás pedig tovább csökkenti az államháztartás idei bevételeit.

A keresletkiesés és a járvánnyal járó extra kiadások miatt Románia költségvetési hiánya egészen biztosan meghaladja majd a 4, de lehet hogy az 5 százalékot is, jósolja Rácz, aki szerint viszont az Európai Bizottság a járvány miatt kivételesen nem fogja büntetni a 3 százalékos határ túllépését. (Olaszországot már fel is mentették az állami túlköltekezés szankcionálása alól.)

Rácz Béla Gergely
Dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE egyetemi adjunktusa, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Magyar Intézet. Fotó: Bethlendi Tamás

Románia a járvány hatásai nélkül is túllépte volna a 3 százalékos határt, miközben a közgazdász szerint költekezés helyett tartalékot kellett volna képeznie nehezebb időszakokra, mint amilyen most is elkerülhetetlenül bekövetkezik. Az, hogy Románia tipikus prociklikus gazdasági pályán mozog, azt eredményezi, hogy amikor a gazdaság negatív ciklusba kerül, a kormányzat negatív, megszorító intézkedéseket hozhat (adóemelés, bércsökkentés), vagyis az aktuális ciklust erősíti, nem a gazdaságot élénkíti, mert arra már nincs eszköze.

Ugyanezt játszotta el a román kormány a 2008-as válságkor is, vetettük fel, ami igaz, válaszolta a közgazdász, a két helyzet viszont gazdasági értelemben nagyon különbözik, nem is érdemes összehasonlítani.

Ezért más a helyzet, mint 2008-ban

A 2008-as válságot hitelezési buborék okozta: egyik napról a másikra derült ki, hogy nincs annyi pénz a piacon, mint amennyit a bankok nyilvántartottak. Konkrétan a likviditás egyharmada tűnt el a piacokról. A lufi hirtelen pukkant ki, és a válság a pénzügyi szektorból indult ki, utána gyűrűzött be a reálgazdaságba.

A mostani helyzetet Rácz Béla-Gergely még nem válságként jellemezné, egyelőre csak a növekedés lassulása vehető biztosra. Az egészségügyi vészhelyzet egyből a reálgazdaságban okoz kiesést, és még nem tudni, hogy csak megtorpan a növekedés, vagy visszaesés következik be. A folyamat nem a bankszektorból indult, és ami fontos, hogy nem tűnt el jelentős mennyiségű likviditás, pénz a piacokról, azaz a pénzpiacokon van amiből fedezni a reálgazdaság lassulása miatti veszteségeket.

Az is fontos különbség, hogy a mostani lassulás nem váratlan (a járvány kitörése ellenére). A közgazdasági lapok évek óta cikkeznek arról, hogy várható valamilyen lassulás. Olaszország gyakorlatilag évek óta stagnál, az államadósság, a költségvetési hiány ott nagyon elszaladt, tehát eddig is rossz helyzetben volt. Kína esetében is gyakran szóltak arról a szaklapok, magyarázza Rácz, hogy az ország túl van egy pozitív gazdasági cikluson, és mindenképp megtorpanás következik.

Azok a válságok, amelyekre számítunk, általában nem mélyülnek el annyira, mint a váratlanok, szögezte le a közgazdász. Ugyanis a teljes pénzügyi rendszerünket a bizalom tartja életben. Ha a bizalom meginog, pénz tűnik el a piacokról.

Négyszázezer körüli állás azonnali veszélyben

A tovagyűrűző hatások sokkal fontosabbak, mint az, hogy a turizmus, amely egyszámjegyű aránnyal járul hozzá a hazai GDP-hez, átmenetileg szünetel, vázolja Rácz Béla-Gergely. A vendéglátóipar és a légi közlekedés ugyanis négyszázezer körüli embert foglalkoztat Romániában. Az vásárlóerőben is jelentkezik, ha egyszerre ennyi embernek szűnik meg az egzisztenciája vagy jelentősen csökken a bevétele. Kevesebbet fog tudni vásárolni, azaz kevesebb pénz áramlik a termelőkhöz és szolgáltatókhoz, és kisebb lesz így az állam adóbevétele is (szinte minden dolog árának, amit megveszünk, 19 százaléka az államot illeti áfa formájában). Ez a mintegy négyszázezer fő a hazai magánszférában foglalkoztatottaknak több mint a tizedét jelenti. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók negyedének egy hónapra elegendő tartaléka sincs.

A statisztikai intézeteink még nem tudják mérni az elbocsátásokat, de már elkezdődtek, mondta Rácz. (Ausztriában valamiért ez is mérhetőbb: egyedül hétfőn 16 ezer új munkanélküli segélykérelmet nyújtottak be.) A vendéglátósok egy része valószínűleg gyorsan talál új munkát, például a pincérek átmennek a futárcégekhez, illetve az utóbbi idők munkaerőhiánya miatt is várhatóan nem sokan maradnak állás nélkül. Az a kérdés, hogy a kormányzat milyen mértékben tudja a most zsugorodó iparágakat felkarolni, mert

összgazdasági érdek is, hogy ne legyenek jelentős elbocsátások,

magyarázta a közgazdász. Azok az adókedvezmények, amelyeket még múlt héten említett Florin Cîțu pénzügyminiszter, önmagukban nem elégségesek az egy-két hónapos kiesés kompenzálására, véli Rácz Béla-Gergely, de ha a bankok is partnerek lesznek például két-három hónapi hiteltörlesztési moratóriumban, akkor a kettőnek az összhatása nyomán az említett iparágak túlélhetik a következő pár hónapot. A kormányzatnak pedig megvannak az eszközei arra, hogy erre ösztönözze, netalán kényszerítse a bankokat.

Ezek az iparágak eddig tipikusan jól működtek, húzóágazatnak számítottak, évről évre növekedtek, azaz ezek a cégek feltételezhetően nyereséget és saját tőkét halmoztak fel, és kellene tudniuk finanszírozni az átmeneti veszteségeiket. Ha teljes mértékben nem is, az mindenképp segítene rajtuk, ha átmenetileg nem kellene törleszteniük a hiteleiket, és nem kellene adókat fizetniük, vagyis ezek a szektorok elméletileg nem kellene bedőljenek, vázolta Rácz.

Ha most a bárok, vendéglők, szállodák kénytelenek bezárni, miért az autógyárak bezárása, munkásaik kényszerszabadságolása jelent meg egyből a hírekben, kérdeztük az ellátási láncok gazdaságtanában otthonosan mozgó egyetemi oktatót. Elsősorban azért, válaszolta, mert az autóipar rendkívüli mértékben függ a beszállítóktól, talán az autóipari vállalatoknak van a legtöbb beszállítójuk minden iparág közül.

A Volkswagen csoport közleményében is arra hivatkozott, hogy nagyon sok olasz és spanyol beszállítójuk van, ahonnan egyáltalán nem, vagy nehezen érkeznek alkatrészek. Másrészt az autógyártás volt az, amely a profitnövelés érdekében a lehető legnagyobb mértékben tudta csökkenteni a készleteit, de ezzel még inkább függővé vált a beszállítóitól. Harmadrészt pedig eddig is jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, vírus nélkül is lassult volna a termelés, csak nem ilyen mértékben, magyarázta Rácz.

A kormányintézkedésekből nem sok látszott

a szükségállapot hétfő délutáni bejelentése után sem: a pártok megtették a javaslataikat, illetve Cîțu pénzügyminiszter szombaton azt jelentette, a nehéz helyzetbe jutott vállalatok megsegítésére a hazai GDP-nek akár 1 százalékára is szükség lehet. Kedden már a GDP két százalékát elérő hatásról beszélt.

Hétfőn az előkészített intézkedéseket jelentette be, a kormány szerdán késő este fogadta el ezeket. Amellett, hogy természetesen megkönnyíti az egészségügyi beszerzéseket, a kormány jelentős likviditást készül visszaáramoltatni a gazdaságba: a márciusi 2,3 milliárd lejről áprilisban 6,7 milliárd lejre akarja növelni az áfavisszatérítést a cégek számára. Nem indítanak végrehajtást állami tartozás miatt, nem zárolják a bankszámlákat, csak büntetőügyes ítéletek esetében, és adócsalás ellen csak olyan vizsgálatokat folytatnak le, amelyek miatt az adóellenőröknek nem szükséges kiszállniuk a cégekhez. A tervezett intézkedések a szükségállapot után még 30 napig lesznek érvényben.

Kedden már állami hitelgaranciákat említett a miniszter, az adó befizetésének felfüggesztését egyes ágazatok számára, kényszerszabadságolások alatt fizetendő bértámogatást. A pénzügyminiszter szerint áprilisban csúcsosodik majd a gazdasági válság, de rögtön a következő hónapokban már javulni fog a helyzet. Csütörtökön pedig a kis- és középvállalatok (a továbbiakban: kkv-k) számára nyújtható hitelek állami garanciájának mértékét pontosította.

A hatásokat azért nehéz most megítélni, mondta Rácz Béla-Gergely még hétfőn, mert míg a 2008-as válság tisztán gazdasági volt, a pénzügyi szektor felelőtlen viselkedése idézte elő, és a válság mélysége, hossza a gazdasági beavatkozásokon múlt, most elsősorban az egészségügyi válságot kell kezelni, mert ennek a folyománya a gazdaság hirtelen belassulása, és a járvány leküzdésének hossza határozza meg a gazdasági helyzetet is. A hazai gazdaság szerinte aránylag könnyen át tud vészelni egy két-három hetes otthonmaradás okozta lelassulást, ettől még növekedési pályán marad.

Az ennél hosszabb otthonülés már más kérdés, mert ami a világgazdaságban folyik, visszagyűrűzik a nemzetgazdaságba. Ha itthon hamarabb lecseng a járvány, de a világgazdaságot jelentősen megviseli, azt itthon is érezni fogjuk, ahogy azt is, magyarázta a közgazdász, ha a világ esik túl hamarabb az egészen, és itthon húzódik el.

Korábbi egészségügyi válsághelyzetekről

vannak gazdasági feljegyzések:

  • az első világháború utáni spanyolnátha, amelynek hatását erősítette a lakosság rossz egészségügyi állapota és a gazdaság kimerülése, nagyon mély válsághoz vezetett. Akkor több tízmillió ember belehalt, szerencsére ettől mi távol állunk.
  • az ázsiai influenza az `50-es évek végén;
  • a hongkongi influenza a `60-as évek végén;
  • a SARS járvány 2003-ban.

Az utóbbiak bár jóval lokálisabbak voltak, pánikot okoztak a pénzügyi piacokon és az emberekben is. De a SARS járvány után csak egy százalékot esett vissza a kínai gazdaság növekedése, amely így is hat százalékos maradt, és a világgazdaság is növekedni tudott, magyarázta a közgazdász.

A világgazdasági szervezetek még nem jósoltak visszaesést, szerintük a növekedés fog megtorpanni: az OECD a 3 százalékos várható globális növekedést 2,4%-osra csökkentette, az Erste Csoport a 3 százalékos közép-európai növekedést 2,6 százalékosra jósolja, Románia 3,5 százalékos növekedését 3 százalékosra módosította, sorolta Rácz Béla-Gergely. Mindezt azzal a feltételezéssel, hogy gyorsan és hatékonyan fogjuk tudni kezelni a járványt.

Ha nem, arra az esetre borúlátóbb becslések is napvilágot láttak. A közgazdász Varga Mihály magyarországi pénzügyminiszter nyilatkozatát említette, aki szerint ha elhúzódik a járvány okozta kiesés, akkor a legrosszabb forgatókönyv a magyar gazdaság kilátásaira nézve a 0,3 százalékos csökkenés. Romániában senki nem említett még gazdasági csökkenést, maga Rácz sem tartja valószínűnek, de azt sem igazán, hogy Romániában egyáltalán elvégezték volna a számításokat a különböző esetekre. Mindenesetre nyilvánosságra nem hozták, és választási megfontolásokból valószínűleg nem is fogják. De ha csökken is a hazai gazdaság volumene, akkor szerinte hasonló mértékben fog, mint Magyarországon.

Két, egymásnak ellentmondó trendet jósoltak

a napokban a gazdasági témájú cikkek: 1. a járvány heteken belül csúcsosodik, a gazdaság pedig két hónapon belül elkezd visszaállni a növekedési pályára; 2. semmi sem lesz már olyan, mint eddig, az alap fogyasztói árak is elszállnak. Melyiket tartja valószínűbbnek a BBTE adjunktusa, aki a reálgazdasági folyamatokat vizsgálja?

Ami az árakat illeti, a gazdaságban két hatás figyelhető meg, válaszolta Rácz Béla-Gergely. Az egyik a kínálati sokk: minden ellátási láncban töredezések, szakadások következnek be az elektronikai cikkektől az élelmiszerekig. Vagyis az árukibocsátás alacsonyabb: vagy azért, mert az emberek nem mennek be a gyárakba termelni, vagy azért, mert nincs alapanyag. Ha a kínálat csökken, az ár emelkedni szokott.

Ezt viszont ellensúlyozhatja a másik, a keresleti hatás, amelyben most még szintén nem látunk tisztán. Az, hogy egyes iparágak ebben a rövid periódusban jelentősen zsugorodnak, csökkenti az általános keresletet is, mert csökken a vásárlóerő, és az élelmiszeren kívül szinte mindenben visszafogjuk a vásárlásainkat. A kereslet visszaesése önmagában csökkenti az árakat. A kérdés Rácz szerint az, hogy a két hatás közül melyik fog erőteljesebben érvényesülni. Ezt egyelőre a piaci pánik okozta információs zaj miatt nem látjuk tisztán.

A piaci pánikot az okozza,

hogy egyrészt van esély az ellátási láncok tartósabb megszakadására, másrészt a piacokon a pánik mindig erősebb, mint a gazdaságilag racionális félelem, mert ilyen az emberi természet: az aggodalmat azonnal pánikká erősíti, magyarázta a közgazdász. Például a légitársaságok részvényeit senki nem akarja most vásárolni, pedig racionális lenne, hisz most alacsony az áruk. Ehelyett mindenki eladja őket, emiatt a részvények ára jóval nagyobb mértékben esik, mint amekkora kiesés várható a légitársaságok árbevételében és termelékenységében.

A kormányzatok és a nemzeti bankok szerepe az lenne, hogy ne erősítsék, hanem enyhítsék a pánikot. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke például hibázott múlt héten, amikor az EKB intézkedéseinek bejelentésekor hozzátette, az EKB-nak nem feladata, hogy az olasz és a német államkötvények hozama közötti különbséget csökkentse. Ezzel gyakorlatilag már a sajtótájékoztatója alatt elindította az olasz államkötvények pánikszerű eladását, és szinte bedöntötte azok árfolyamát, jobban elmélyítette az olasz gazdaság válságát. Utána gyorsan korrigálta magát és bocsánatot kért.

Az Európai Központi Bank egyik feladata az erkölcsi ráhatás, magyarázta Rácz: a vezetőjének nem azt kell mondania feltétlenül, amit gondol, hanem azt, ami pozitív hatással van a piacokra. Például Mario Draghi korábbi elnök kijelentése, miszerint az EKB legfontosabb feladata az eurózóna megmentése, megnyugtatta a piacokat az akkori egyensúlytalanságban.

Az élelmiszerellátásban nem lesz fennakadás,

mert stratégiai ágazat, és a kormány nem fogja hagyni, az ipari termelés nemzetközi hálózataiban pedig attól függ a fennakadások mértéke, hogyan folytatódik a járvány, mondta Rácz. Azzal illusztrálta, hogy az európai autógyártók és elektronikai cikkek globális piaca is megérezte, amikor Kína egész városokat zárt le: az új Apple telefonok biztos nem kerülnek piacra szeptemberben, mint eddig. A komplexebb termékek ugyanis ma már globális ellátási láncban készülnek.

A román gazdaság kitettsége Kínának alacsony, mi inkább az európai (német, olasz) gazdaságtól függünk. Ezért a kínai leállás a mi ellátási láncainkat jóval kevésbé fogja érinteni, mint a globális ellátási láncokat.

Élelmiszerből is sokat importálunk európai országokból, és nemcsak késztermékeket, hanem nyers zöldséget és gyümölcsöt, de az európai országok Rácz szerint sem fogják korlátozni az áruforgalmat. Ráadásul a retailerek számos beszállítóval dolgoznak: ha egyik ország kiesik mint forrás, a következő beszállítóhoz fordulnak. Ez persze azzal járhat, hogy drágulnak egyes élelmiszerek, mert messzebbről hozzák őket, de nem jelentősen. Természetesen ez is a vírus terjedésének ütemétől függ majd, jelezte a közgazdász.

Ökooptimizmusra van okunk?

Egyes gyárak és az autós közlekedés leállása rövid lesz, ezért a hatása is ideiglenes lesz a levegő szennyezettségére, válaszolta a közgazdász. Mérhetően kevesebb lesz az éves globális széndioxid- és más üvegházhatású gázok kibocsátása a koronavírus miatt, de ettől nekünk nem lesz jobb: a felmelegedés folyamatát ekkora csökkenés még nem lassítja, mondta Rácz.

Hosszabb távon is pozitív hatása a fenntarthatóságra annak lehet, ha a globális termelők újragondolják az ellátási láncaikat, és lokálisabbá válik a termelés, kevesebbet utaztatják az alkatrészeket. Egyelőre viszont Kínában még mindig jobban megérni termelni, mint az Egyesült Államokban az utóbbi protekcionista politikája ellenére, magyarázta Rácz.

A 2008-as válság után is több spekuláció látott napvilágot arról, mi minden fog újraszerveződni, de ha megvizsgáljuk, nem sok minden változott, véli a közgazdász. Komolyabb reguláció és szigorítás a bankszektort ellenállóbbá tette, de a globális ellátó láncok globálisak maradtak, a széndioxid-kibocsátás egyenesen nőtt, a társadalom még fogyasztóibbá vált.

Szűkebb környezetünk, Kolozsvár

pénzügyileg relatíve jó helyzetben van, és bár a globális és nemzetgazdasági problémák ide is begyűrűznek, költségvetése stabil, és szükség esetén tud forrásokat átcsoportosítani, magyarázta Rácz. Az egészségügyi kiadások zömét a központi kormányzat fedezi, a most már közegészségügyi szempontok miatt is fontos közszolgáltatásokat pedig a város akkor is fenn tudja tartani, ha a lakosok egy része hirtelen nem tudná fizetni a számláit.

A hozzájutást a hitelekhez pedig mindenképp könnyíteni fogják mindenki – állampolgárok, cégek, önkormányzatok, államok – számára, tette hozzá a közgazdász.

Miért zuhannak a tőzsdék?

A tőzsdéket ugyanúgy meglepte a koronavírus terjedése, mint mindenki mást, kivéve Barabási Albert-Lászlót – tudtuk meg hétfőn Nagy Bálinttól, a BBTE egyetemi docensétől, aki a pénzügyi piacok működését tanítja a közgazdaságtan kar Magyar Intézetében. Akkor még úgy látszott, hogy két nap zuhanásából az egyik szinte teljesen visszajött hétfőre, nagyjából 2019 júliusának szintjére, de azóta is folyamatos az esés a világ részvénypiacain. Február 19-től március 19-ig a fontosabb tőzsdék indexei mintegy 34 százalékkal estek vissza. Ezt bárki könnyen megnézheti, ha egyszerűen beírja az amerikai Dow Jones vagy a londoni FTSE-100 nevét a Google-be, és a kapott, élő folyamatábrán beállítja az egy hónapos nézetet.

Jól látható, hogy a meredekebb esés mindenhol két hete, március 4-én indult meg, ezen a napon jelentette be az olasz kormány, hogy két hétig bezár minden iskolát és egyetemet, a sportmérkőzéseket pedig zárt kapuk mögött játsszák. Egy hete váltott durva zuhanásba az esés: ekkor nyilvánította világjárvánnyá a koronavírusos megbetegedést a WHO, ekkor zárt be minden üzletet Olaszország az élelmiszerboltokon és patikákon kívül, és rendelt el kvázi kijárási tilalmat. Ugyanekkor kezdtek más európai országok enyhébb, de különböző le- és bezárásokhoz folyamodni, Romániában például múlt szerdán zárták be az iskolákat.

Nagy Bálint Zsolt, a BBTE egyetemi docense, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Magyar Intézet

Az a hullámvasút, amit az azóta eltelt egy hétben produkáltak a tőzsdék, a piaci reakciót jelzi a kapkodásra, az időbeni és tartalmi eltérésre, amellyel az európai országok és az Egyesült Államok tagállamai meghozták a különböző szigorúságú intézkedéseket. Illetve arra a bizonytalanságra, hogy már államfőkről se lehet biztosan tudni, hogy elkapták-e a koronavírust, kormányokról sem, hogy karanténban vannak-e épp vagy nem, magyarázta Nagy Bálint. Ahogy azt is csak találgatják a piaci szereplők, hogy az érvényben lévő lezárások elegendőek-e a járvány megfékezéséhez, és hol mennyire tartják be azokat.

Akkor fognak még mélyebbre zuhanni a tőzsdék, ha kiderül, mekkora pusztítást végez a vírus az Egyesült Államokban, ahol az egészségbiztosítási rendszerek közel sem fedik le a lakosság egészét, ezért várhatóan nagyobb lesz a COVID-19 halálozási rátája. Nagy-Britannia sem zárta be a közösségi helyeket, inkább a 75 év fölöttiek elkülönítésében bízott, és ez visszaüthet – a piac pedig próbálja beárazni, mi történik a reálgazdaságban, vázolta Nagy.

Mentik, ami menthető

Az amerikai Fed múlt héten kvázi zéróra csökkentette az irányadó kamatát, 1,75%-ról a 0 és 0,25% közötti sávba. Az Európai Központi Bank annyira nem nyugtatta meg a piaci szereplőket, a német pénzügyminiszter viszont bejelentette, hogy újra előveszik a második világháború után létrehozott fejlesztési bankot, a KfW-t (Kreditanstalt für Wiederaufbau), ami 2008-ban majdnem csődbement, de helyreállították, és most ezen keresztül biztosítanak korlátlan hitelvonalat bármilyen cég számára, a taxisofőrtől a nagy multikig, vázolta az oktató. Nem kamatmentes a hitel, amit igényelhetnek, de az állam garantálja, azaz ha egy ilyen hitel bedől, az állam be tud lépni a cég helyett törlesztőként.

A német költségvetésben van annyi plusz, hogy 550 milliárd euró értékben tud garanciát vállalni ezen a bankon keresztül. Az állami garancia nélkül viszont egyáltalán nem biztos, hogy a most bajba jutott kis- és középvállalatok hitelhez juthatnak. Azóta hasonló gazdasági intézkedéseket jelentettek be a nyugat-európai országok közel hasonló nagyságrendű hitelkerettel, mondta Nagy Bálint, mert azóta vált nyilvánvalóvá, hogy mindegyik gazdaságban óriási problémák lesznek.

Már látszik, hogy ugyanúgy bajban van a KLM, a Lufthansa. A nagy német autógyártók zárják be a gyáraikat nemcsak a nyugati, hanem már a keleti országokban is. Az európai és amerikai termelési és keresletvisszaesést pedig a feléledő Kína kereslete és termelése nem fogja tudni kiegyensúlyozni Nagy szerint. A kormányok a gazdasági intézkedésekkel nem késtek el, véli a gazdasági szakember, hisz a tömeges gazdasági leállás következményei, amelyeket enyhíteniük kell, ezután mutatkoznak meg, illetve a víruspánik ezek nélkül is robbant volna.

Romániában

Világviszonylatban a romániai tőzsdézők száma elenyésző, a román gazdaságot elsősorban a bankszféra egészsége érdekli, nem a tőzsdéké. Adókedvezmények nem fogják életben tartani a szolgáltatási szektort, egyértelműen hitelekre van szüksége, csak Romániának nem igazán van, amiből, véli Nagy Bálint. Ursula von der Leyen közel 30 milliárd euró átcsoportosítását jelentette be az unió közös költségvetésében a koronavírus elleni harcra, a Romániára eső részt jó lenne átcsatornázni a kkv-k megsegítésére.

Nagy számára igencsak kevésnek tűnik az az ötmilliárd lej, amellyel a kormány most megemelte a kkv-knak nyújtható állami hitelgarancia felső határát. Ez az alap (FNGCIMM), amelyből a kkv-k hitelei mellett az állam az Első otthon, az Első autó, a Start Up Nation, stb. hitelprogramok garanciáit állja.

Ilyen támogatás mellett bizonyos kkv-k be fognak csődölni, és lesznek nem teljesítő hitelek. El kellett volna halasztani a vállalatok és magánszemélyek hiteleinek következő pár törlesztőrészletét, ahogy Magyarország év végéig befagyasztotta az ottani hitelvisszafizetési kötelezettséget. Egyes bankok Romániában is bevezettek egyféle hitelmoratóriumot, de Nagy szerint egységesen kellene biztosítsák a törlesztőrészletek befizetésének halasztását vagy kisebb részletekre bontását.

Az, hogy a román kormány szubvencionálni fogja a vállalati hitelek kamatait, azért nem elég, mert nem a kamatok terhelik le a cégek büdzséit, hanem maguk a törlesztőrészletek. A kamatot le tudják írni az adóalapjukból, a tőketörlesztést viszont a nettó, adózás utáni profitjukból fizetik a cégek, a szakember szerint ezért inkább a törlesztést kellett volna elengedni pár hónapig.

A gazdaságot meg tudja nyugtatni egy olyan kemény intézkedés, mint a magyarországi törlesztési moratórium, mert a szereplők legalább tudják, mire számítsanak. A forint árfolyama viszont tovább esik, hívta fel a figyelmet a szakember az ellentétes hatásra. A nemzeti valutába befektetők ugyanis azt nézik, mi lesz az illető állam államháztartásával: ha plusz terheket vállal, akkor óriási lesz a deficitje, és akkor inkább nem fektetnek abba a valutába, az eladásoktól pedig tovább gyengül az árfolyama. Ugyanaz a határozott intézkedés, amely megnyugtatja a gazdaság belső szereplőit, nyugtalanítja a gazdaság külső hitelezőit, a nagy befektetési bankokat és hedge fundokat.

A lej ugyanúgy lejtmenetben van, mint a forint, bár a román központi bank a héten keményen közbelépett a valutaárfolyam stabilizálásáért, mondta a közgazdász. A Román Nemzeti Bank egyelőre csak kérni tudja a kereskedelmi bankokat, hogy hitelkedvezményeket nyújtsanak a reálgazdaság cégeinek, de Nagy Bálint arra is számít, hogy szükségállapotban a Nemzeti Bank extra hatásköröket kap. Akár elő is írhatná a kereskedelmi bankoknak, hogy a hitelkamatlábak és a betétkamatlábak között ne 3-4-5 százalékpontos legyen a különbség, hanem érjék be 1 százalékkal, így volna Nagy szerint értelme a szükségállapotnak a gazdaságban.

Ami jó,

hogy még alapvetően nincs akkora bizalomvesztés a piacokon, mint 12 éve. Ahogy a járvány visszaszorul, a piacok sokkal hamarabb helyre fognak állni, mint 2008 után, vélik a szakértők.

Az azonnali visszaesés viszont durvább, mint amire az elemzők számítottak. Kínában nemrég kijöttek első negyedévi adatok: míg elemzők 2-3 százalékos esésre számítottak a feldolgozóiparban, addig a reális esés 15 százalékos lett, a kiskereskedelemben pedig 20 százalékos. Hasonló számok Romániában is elképzelhetőek, a turizmusban minimum kétszámjegyű visszaesést becsülnek az általunk megkérdezett szakértők, a piacok viszont, ahogy az emberek is, még optimisták, azaz bíznak a viszonylag gyors helyreállásban.

Címlapfotó: terasz a hamburgi kikötőben 2019 őszén. Fotó: Szabó Tünde

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért