No de a haverok és buli mellett meghallgatnák-e, ha Orbán Viktor végre Magyar Péterrel vitázna a főszínpadon?

Riporter: Kulcsár Árpád. Operatőr, vágó: Csont Zsombor

Hozzájuk képest a politikusok zöme inkább megkerülte a választ, amikor arról kérdeztük őket, szerintük meg kellett volna-e hívni Magyar Pétert is Tusványosra:

Riporter: Kulcsár Árpád. Operatőr, vágó: Csont Zsombor

The post Vevők-e egy Magyar‒Orbán vitára a Tusványoson bulizó fiatalok? appeared first on Átlátszó Erdély.

Itt is kevés a munkalehetőség, de ami még súlyosabb: nincs tömegközlekedés, amivel vidékről be lehetne ingázni a városba. A taxis cégek ki is használják ezt a helyzetet. 

Székelykeresztúron jelentős roma közösség él, és külföldi fiatalok is gyakran megfordulnak a városban. Ugyanis itt van a székhelye az Erdélyi Ifjúsági Egyesületnek (ATA), akik rendszeresen fogadnak külföldi fiatalokat önkéntesnek vagy ifjúsági csereprogramokra, és a keresztúri fiatalok is nemzetközi programokba csatlakoznak be, vagy önkénteskednek a szervezetnél. Az ATA rendszeresen tart foglalkozást kisiskolásoknak és hátrányos helyzetű, roma fiataloknak is. A keresztúri fiatalok szerint ez a közösség sokat segített nekik akár a szorongás leküzdésében is, az iskolai terhek mellett.

Arról, hogy milyen az élet fiatalként Székelykeresztúron, 

Isztojka Mátét, az ATA munkatársát, Váry Ábel és Czire Boróka önkéntest, Fazakas Mihály egyetemistát, valamint Fogarasi-Csézár Cintia lovasoktatót és baristát kérdeztük. 

A sorozat korábbi részei

Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el. Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek, és mit hiányolnak a lakóhelyükön. Ha lemaradtál volna, nézd meg a gyergyószentmiklósi, máramarosszigeti, baróti, nagykárolyi, és szovátai/parajdi fiatalokról szóló riportjainkat: 

The post Fiatalként Székelykeresztúron: nem hagyják, hogy rájuk szűküljön a város appeared first on Átlátszó Erdély.

Orosz emberi jogi szervezetek szerint ezek közül egyre több zajlik teljes titokban. A vádlottakat gyakran Ukrajnával való együttműködéssel vádolják, miközben az eljárások átláthatósága rendkívül korlátozott. Az elítéltek egy része – és így Adrian is – külföldi állampolgár, közülük többen végül fogolycsere keretében szabadultak.

Kercso David Adrian 2010-ben, 8 éves korában költözött Nagy-Britanniába családjával együtt. Ott nőtt fel, anyanyelvi szinten beszél angolul, azonban – és ez a történet szempontjából fontos – jelenleg is román állampolgár, brit állampolgársággal nem rendelkezik.

Adrian a középiskola elvégzése után dolgozni kezdett: több, rövid ideig tartó állás után egy olyan cégnél állapodott meg, mely elektronikai eszközök – telefonok, laptopok – javításával, felújításával foglalkozott. 

A hobbija drónos fotózás

Különös tehetsége van a különféle elektronikus eszközök megjavításához – mesélte az Átlátszó Erdélynek anyukája, Kercso Júlia. Volt még egy, a későbbiek szempontjából fontos hobbija: a drónos fotózás. Barátokkal járták a vidéket, és drónról fotóztak, filmeztek természeti látványosságokat.

Aztán 2023 decemberében Adrian megismerte Valeriát. Egy évig beszélgettek, és úgy döntöttek, összeházasodnak. A lány Abháziában élt, mely egy, a Fekete-tenger keleti partjain fekvő, tisztázatlan státuszú terület. 

Abházia egykor a Szovjetunióhoz tartozott, annak felbomlása után a Grúz Köztársaság része maradt, széleskörű autonómiát élvezve. Azonban hamarosan etnikai villongások törtek ki az abházok és a grúzok között, és a terület az Orosz Föderáció támogatásával, 1992-ben egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. 

Jelenleg Abházia egyike azoknak a nemzetközi közösség által el nem ismert törpeállamoknak, amelyek az Oroszország által gerjesztett és fenntartott, befagyasztott konfliktusok nyomán alakultak ki.

Mivel a lány számára közel lehetetlen lett volna Nagy-Britanniába menni, Adrian úgy döntött, ő költözik Abháziába ideiglenesen. A szándéka az volt, hogy végül Nagy-Britanniába vigye a lányt. 

Pár napnyi üdülés Szocsiban, ami megpecsételte a sorsát

A fiú 2024. augusztus 9-én hagyta el Nagy-Britanniát turista vízummal. Először Törökországba repült, majd egy, az abház határhoz közel levő orosz üdülővárosba, Szocsiba utazott, ahol turistaként töltött el néhány napot Valeriával. Akkor még nem tudták, de ez a 4–5 nap, amit gyanútlanul Szocsiban töltöttek, megpecsételte Adrian sorsát.

Azonban ne ugorjunk előre. Adrian a megtakarított pénzéből bérelt egy lakást az abház fővárosban, Szuhumiban és egy ideig úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van. 2024 őszén aztán úgy döntött, visszamegy Nagy-Britanniába, hogy ott befejezze a sofőriskolát. Az akkor 22 éves Adrian 2024. november 28-án kellett volna megérkezzen. Csakhogy nem jelentkezett többet, és telefonon sem lehetett elérni.

„Egy ideig azt sem lehetett tudni, hogy él-e vagy sem” – mesélte az anyja. Hogy ebben az időszakban mi történhetett, azt a család az orosz hivatalos szervek, a független sajtó által közzétett információmorzsákból, valamint a fiú által írt levelekből rakta össze, amelyeket később kaptak meg. 

Ezekből az derül ki, hogy Adriant 2024. november elején egyszer letartóztatták, de elengedték. Aztán november 28-án a lakása előtt ismét letartóztatták: az orosz állami TASS hírügynökség 2024. december 13-án arról írt, hogy az abház állambiztonság, az SGB azzal gyanúsítja, hogy abház katonai létesítményekről készített drónos felvételeket, és azokat az ukrán katonai hírszerzés, a GUR alkalmazottainak adta át. 

Kényszerített vallomás egy állítólagos ukrán zsarolásról 

Adrian vallomása alapján az orosz sajtó azt írta meg, hogy az ukrán hírszerzés, pontosabban egy Andrej nevű férfi utasította, hogy vegye fel a kapcsolatot egy Vladimir nevű férfival. Végül Vladimir maga jelentkezett Adriannál, elmondta neki, hogy nagy veszélyben van, és azzal kezdte zsarolni, hogy csak úgy hagyhatja el Abháziát, ha lefilmezi az őt érdeklő létesítményeket. 

A vád szerint az Andrej nevű ukrán hírszerző tiszttel Adrian úgy került kapcsolatba, hogy még Nagy-Britanniában csatlakozni akart az ukrán hadsereg nemzetközi brigádjához. 

Volt alkalmunk elolvasni Adrian kézzel írt, az orosz börtönbeli cenzúrát megkerülő levelét, amit eredetileg Valeriának címzett, és amit az anyja küldött el nekünk. A részletes beszámolóból az derül ki, hogy ezt a vallomást kikényszerítették, és lényegében az egész eljárás koholt vádakon és durván manipulált „bizonyítékokon” alapszik.

Az eljárás során elkobozták és átkutatták az összes elektronikai eszközét, azonban úgy tűnik, nem találtak semmit: a TASS idézi is az abház SGB egyik képviselőjét, aki szerint Adrian semmi törvénybe ütközőt nem tett. Ennek ellenére 2024 decemberében nemkívánatos személlyé (persona non grata) nyilvánították. 

Az abház hatóságok úgy döntöttek, hogy Oroszországba deportálják, és onnan hazamehet. Azonban a határon az orosz titkosszolgálat, az FSB várta, és folytatódott Adrian kálváriája: 15 nap fogságra ítélték amiatt, hogy állítólag ellenállni próbált, amikor őrizetbe vették. Ezután a fejére húzott műanyag zacskóval addig fojtogatták, míg „bevallotta”, hogy légvédelmi berendezéseket látott Szocsi központjában, és azok koordinátáit elküldte az ukrán kémnek.

2025 áprilisában az orosz terrorelhárítás YouTube-csatornájára felkerült egy videó arról, hogy látványos rajtaütéssel „tartóztatják le” Adrian-t, majd a fiú fogságban kérdésekre válaszol. Ez a film is meg van rendezve: mind a rajtaütés, mind a kérdések és a válaszok előre megírt forgatókönyv szerint következnek.

Szigorított börtöntelepen letöltendő 15 év büntetés

A videóból azonban kiderül, hogy a fiút továbbra is kémkedéssel vádolják, azzal a különbséggel, hogy a vád szerint ezúttal nem Abháziában, hanem orosz területen, Szocsiban követhette el a bűncselekményt. 2026 májusában aztán a Krasznodari Határterület Regionális Bírósága 15 év szigorított börtöntelepen letöltendő büntetésre ítélte a fiút. Júniusban a fellebbezését is elutasították. 

Adriant három fő vádpontban találták bűnösnek: hogy Ukrajnának kémkedett, hogy egy Szocsiban található katonai létesítményről adott át információkat, valamint hogy az ukrán hadsereg nemzetközi légiójához tervezett csatlakozni.

Az ügyészség szerint a gyergyói származású fiatal 2024 augusztusában a Szocsiban található légvédelmi berendezésekről gyűjtött és adott át információkat az ukrán hírszerzésnek. Vagyis alighanem abban a periódusban „kémkedett”, amikor Adrian érkezése után az abház menyasszonyával tartózkodott pár napig Szocsiban. 

Az egyik „bizonyíték” egy fotó, mely akkor kerülhetett a telefonjára, amikor Adrian már az orosz hatóságok őrizetében volt, és az eszközeihez nem volt hozzáférése.

A családjának két hónapja sikerült felvenni a kapcsolatot Adriannal: a fiút a Krasznodarban található SIZO-1-es előzetes fogvatartási központban tartják elzárva, és a Zona Telekom nevű applikáción keresztül lehet vele kommunikálni (ez az applikáció az orosz börtönrendszerben fogvatartottakkal való kapcsolattartást teszi lehetővé, természetesen cenzúra mellett).

Valaki átvette a WhatsApp-alkalmazása feletti irányítást

A Valeriának szánt 16 oldalas levelében Adrian részletesen leírja, hogyan csalhatták tőrbe. Közvetlenül a letartóztatása előtt, 2024. november 2-án reggel arra lett figyelmes, hogy egy harmadik személy belépett a WhatsApp-fiókjába, és átvette az üzenetküldő feletti irányítást. Ez a harmadik személy Adrian nevében beszélgetett azzal a Vladimir nevű személlyel, akit Andrej korábban ajánlott neki, és akivel ő aztán nem vette fel a kapcsolatot.

Gyanús számára az is, hogy miután Abháziában a hatóságok az összes eszközét ellenőrizték, és nem találtak semmi terhelőt, az orosz nyomozók megtaláltak az egyik eszközén egy Szocsi melletti katonai létesítményt ábrázoló fotót. Ezt a fotót azonban valószínűleg valaki rámásolta a telefonjára, állítja Adrian.

Ebben a levélben arról is részletesen beszámol Adrian, hogy a vallatás során megkínozták, így vették rá, hogy az előre megírt nyilatkozatokat felmondja. 

A Valeriának írt levelet rabtársai segítségével, a cenzúrát megkerülve juttatta ki. A későbbi, a hatóságok által felügyelt Zona Telekomos üzeneteiben már sokkal óvatosabban fogalmaz a fiú, mesélte Kercso Júlia. Az még az orosz cenzúra szűrőjén is átment, hogy 30 fokos melegben 11 személlyel van összezárva: mindannyian kémkedésért vagy valami hasonló, koholt vádakon alapuló bűncselekmény miatt ülnek.

A román külügy teszi a semmit

Adrian családja a román külügyhöz fordult segítségért, azonban minden esetben semmitmondó válaszokat kaptak. Eddig semmilyen részletet nem árultak el arról, hogy a bukaresti minisztérium vagy a nagykövetség mit tesz annak érdekében, hogy kövesse az ügy állását – lényegében a család saját kutatómunkájának eredménye, hogy a kép ennyire összeállt.

Az orosz hatóságok sem működnek együtt, a szülők megkereséseire nem érkezik válasz. És hogy mennyire nehéz a hatóságoknál bármit is elérni, jól példázza az az eset, amikor 2025 folyamán a családnál jelentkezett egy orosz nevű férfi, azt állítva magáról, hogy ő Adrian hivatalból kirendelt ügyvédje. A férfi azt kérte, küldjenek neki pénzt és cigarettát, mert Adriannak erre van szüksége.

„Mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy kiderítsük, valóban ő-e Adrian ügyvédje. A román külügy azt válaszolta, nem létezik ilyen névvel regisztrált ügyvéd, így a férfi valószínűleg csaló” – emlékezik Júlia, aki végül úgy döntött, nem utal pénzt neki.

Lehet, hogy fogolycserében tervezik majd felhasználni?

Utólag azonban kiderült, valóban ő volt Adrian ügyvédje. És hiába próbálják most már elérni: nem válaszol.

Hogy kinek állhatott érdekében Adriant felültetni, csak találgatni lehet: az első verzió az, hogy Valeria családja csalta tőrbe, miután a fiúnak elfogyott a pénze. Ezt a hipotézist erősíti, hogy a lány Adrian összes jelszavát ismerte. 

A második lehetőség, hogy az orosz hatóságok azért ítélték el Adriant koholt vádak alapján, hogy később felhasználhassák egy esetleges fogolycserében, és így vigyenek haza Romániában elítélt orosz kémeket. 

Az biztos azonban, hogy Adrian nem kém, és soha nem állt kapcsolatban az ukrán hírszerzéssel, állítja a fiú anyja, Kercso Júlia.

The post Szerelemért utazott Abháziába, 15 év orosz börtönt kapott egy gyergyói fiatal appeared first on Átlátszó Erdély.

Azok a fiatalok, akik azért mentek külföldre, hogy vállalkozásra vagy ingatlanra gyűjtsenek, már nem látják okát, hogy hazatérjenek. Akik pedig itthon vannak, a túlélésért küzdenek. Most derült ki, hogy eddig minden a turizmusról szólt, még a helyi lakosokat is háttérbe szorítva – mondják azok, akikkel beszélgettünk.

Bár Szováta is nagyon megérzi a parajdi sóbánya bezárását, ott eddig is próbáltak mást kínálni arra az időszakra, amikor nincs szezon a Medve-tónál. A turizmus viszont nem a bánya bezárásával kezdett bezuhanni: a pandémiát sem heverte ki minden vendéglátó, aki akkor bezárt. A helyieknek sem igazán van hova beülni, az igény is visszaesett a társasági életre. 

De hogyan érzi magát az a fiatal, aki Parajdra és Szovátára tervezte az életét? 

Mit lehet dolgozni, és hol lehet szórakozni? Milyen fiatal családként gyerekeket nevelni a környéken? Válaszol László Szilárd turisztikai vállalkozó, Simófi Beáta pedagógus és anya, Márton Gellért gépészmérnök, Nyulas Zsolt informatikus és apa, Sófalvi Róbert vegyész. 

A sorozat korábbi részei

Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el. Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek, és mit hiányolnak a lakóhelyükön. Ha lemaradtál volna, nézd meg a gyergyószentmiklósi, máramarosszigeti, baróti és nagykárolyi fiatalokról szóló riportjainkat: 

The post Fiatalként Parajdon és Szovátán: a jövő is belefulladt a bányába? appeared first on Átlátszó Erdély.

Nagykárolyra nem érdemes önmagában tekinteni, hisz a környező falvakkal szerves kapcsolatban áll. Sokan a városba járnak dolgozni, tanulni, egyéb szolgáltatásokat igénybe venni. Van, aki a városból költözik ki falura, van, aki fordítva. A kulturális élet jelentős, bár nem minden igényt szolgál ki, például régebben a rap szcéna is meghatározóbb volt – hozza fel egyik megkérdezettünk. Szinte mindig történik valami, de nem mindig az ízlésemnek megfelelő – kontrázik a másik.

De mit kezd magával egy fiatal Nagykárolyban?

A munkalehetőségek nem a legváltozatosabbak. Folyamatosak a gyárakban a leépítések, a szellemi munkásoknak is szűkösek a lehetőségek. Az pedig már generációs jelenségnek látszik, hogy sokan küzdenek szorongással, és a szerhasználat is egyre komolyabb problémát jelent már egészen fiatal korban, nemcsak Nagykárolyban. 

Hogyan látják Nagykárolyt azok a fiatalok, akik otthon élnek? Válaszol Tátrai Henrietta pszichológus, pedagógus, Weisz Erik fotós, Mocan Romulus gyógyszerész-asszisztens, Zima Anna édesanya, magyar tanár és Varga Máté diák.  

Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el

Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek és mit hiányolnak a lakóhelyükön. Ha lemaradtál volna, nézd meg a baróti, máramarosszigeti és gyergyószentmiklósi fiatalokról szóló riportjainkat: 

The post Fiatalként Nagykárolyban: otthon találod magad, ha a nagyvilágból hazamész? appeared first on Átlátszó Erdély.

Őket kérdeztük arról, hogy milyen az életük Baróton. Gyönyörű a környék, gyerekként, iskolásként szerették a várost, és azt mondják, a Covid-járványkor többen is hazaköltöztek.

Mindenki ismer szinte mindenkit: a várost alig 8 ezren, túlnyomó többségben magyarok lakják. (Az ortodox templomot, bár a város központjában ékeskedik, nem sokan látogatják, ez a külsején is meglátszik.) 

Van, akit a család közelsége tart otthon, van, aki a kisvárosi nyugalmat szereti. Bár az élet viszonylag olcsóbb, kevés a munkalehetőség, sokan a környékbeli városokba ingáznak. De helyben is igyekeznek megkeresni vagy megteremteni maguknak az értelmes munkát és az értelmes kikapcsolódást. 

Nyitottság és kreativitás a fásultság ellen

Miért érdemes fiatalként Baróton élni, oda visszaköltözni? Válaszol Egyed-Kese Krisztina beszerzési elemző, Lakatos Csilla néprajzkutató, muzeológus, Szőcs Lilla építész, Egyed Imola fiatal édesanya, fodrász, Müller Zoltán hegesztőmérnök, pultos. 

Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el. Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek és mit hiányolnak a lakóhelyükön. Ha lemaradtál volna, nézd meg a gyergyószentmiklósi és a máramarosszigeti fiatalokról szóló riportjainkat: 

The post Fiatalként Baróton: kell a nyitottság és a kreativitás appeared first on Átlátszó Erdély.

A 29 ezer fős, etnikailag vegyes városban nemcsak a fiatalság fogy, hanem a magyar kisebbség is. És a vakolat is pereg a homlokzatokról, bár azért az elmúlt években sokat fejlődött a város. 

Szórványban a magyarok is jól beszélnek románul, és a nyelvismeret nem okoz különösebb nehézséget az ismerkedés és a munkavállalás terén. Ezzel együtt is igénylik a magyar nyelvű eseményeket. Mivel a magyar identitás megőrzése kihívást jelent a közösségben, ezért a legtöbb magyar kulturális esemény ezt célozza. 

A város turisztikai vonzereje és természeti adottságai mellett a fiatalok a lehetőségek és a sokszínű kulturális kínálat hiányáról, az alacsony fizetésekről és a korlátozott szakmai perspektívákról beszélnek.

Azt viszont szeretik, hogy otthonosan mozognak a városukban, és akármerre mennek, mindig tudnak pár szót váltani valakivel. Többen közülük más városokban is tanultak, külföldön is megfordultak, mégis hazaköltöztek. 

Milyen előnye és hátránya van annak, ha egy fiatal Máramarosszigeten marad? Válaszol Geiszt Erika szoftverfejlesztő, Nagy Erika masszőr és takarító, Pauliuc Dominick diák, Gheorghei Ayda jogász és Zekany Dominic mérnök. 

Kis város, nagy döntés: Gyergyószentmiklós

Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el. Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek és mit hiányolnak a városukban. Ha lemaradtál volna, az első megállónk Gyergyószentmiklós volt.

Operatőr, vágó: Tóth Helga 

The post Fiatalként Máramarosszigeten: megélni vagy jól élni? appeared first on Átlátszó Erdély.

Az Átlátszó Erdély most induló videós sorozatában hat kisvárosba látogatunk el. Helyi fiatalok mondják el, mekkora fantáziát látnak a településükben, nem csak bírálják azt.

Első állomásunk a 15 ezer fős Gyergyószentmiklós. A városról a kívülállóknak az elmúlt évek politikai csatározásai juthatnak eszébe. Végül itt is beállt az RMDSZ-be az eredetileg függetlenként megválasztott polgármester. 

Gyergyó sosem szárnyalt, és elbukott egy orbitálisan nagy pert is. Sokan megjegyzik, hogy a körülötte lévő falvak sokkal sikeresebbek. De ha közelebb megyünk, kiderülhet, hogy kulturális választék azért van. Hogy a választék figyelembe veszi-e a célközönséget, az más kérdés. Szórakozni például nem igen van hol, legfeljebb hétvégén. Lovaglás, uszoda, helyi termék van, közösség és lehetőség előrelépni a ranglétrán alig. 

Miért jó, miért rossz fiatal felnőttként letelepedni Gyergyóban? Válaszol Móga Petra tanár, Gyulai Albert járműmérnök, Fórika Krisztina kultúraszervező, Fórika Sebestyén teológus, pasztorálasszisztens, Puskás Hunor vállalkozó, Antal Emese tanuló. 

Operatőr, vágó: Tóth Helga

The post Fiatalként Gyergyóban: mi oldja a kisvárosi szorongást? appeared first on Átlátszó Erdély.

Csakhogy a választások előtt senki nem mondta, hogy ez lesz, pedig akkor már látszott, hogy nagy a baj. Tisztességes volt-e akkor azzal kampányolni, hogy többet a polgárnak? Erről kérdeztük az RMDSZ prominenseit a szervezet hétvégi kongresszusán.

The post RMDSZ-eseket szembesítettünk saját szlogenjükkel – videóriport appeared first on Átlátszó Erdély.

Spoiler: nem tartják annak. Van, aki szerint Magyarral nem lehet együttműködni, van, aki szerint mindenkivel érdemes tárgyalni; van, aki egyszerűen csak hisz a Fidesz győzelmében, és van olyan miniszter is, akit ez az egész nem különösebben érdekel.

Átlátszó Erdély premier: sikerült Orbán Viktortól is egy mondatot kisajtolni — igaz, kérdéseinkre nem válaszolt.

The post Miért nem hívta meg az RMDSZ a Tiszát a kongresszusra? – videóriport appeared first on Átlátszó Erdély.