Szlovákiában a közelmúltig tilos volt a kettős állampolgárság, így Felvidékről számottevő mennyiségű szavazatra nem számíthatott a Fidesz. A kampányhangulat nem maradt el: sok helyi politikus támogatásáról biztosította a kormánypártot.
2021 novemberében a Fidesz tisztújító kongresszust tartott Budapesten, a Hungexpo komplexumában. Ez nagy meglepetést nem hozott, a párttagok ismét Orbán Viktort választották meg a párt elnökének. A régi-új elnök beszéde előtt a Fidesz szatellit-pártjának számító KDNP párt elnöke is szót kapott.
Semjén Zsolt szerint a “gondviselés különleges kegyelme”, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz-KDNP. Szavai azt bizonyítják, hogy bár erősen korlátozott számú parlamenti mandátumot befolyásolnak, ezek a szavazatok fontosak a jelenlegi magyar kormány számára.
Felvidék a külhoni szavazatok szempontjából talán épp a legkevésbé érdekes terep. 2010-ben ugyanis betiltották a kettős állampolgárságot, ez pedig a feltételezések szerint azt eredményezte, hogy a szlovákiai magyarok nem vették fel tömegesen a magyar állampolgárságot.
Hivatalosan nem volt kampány, de azért kicsit mégis
Ennek ellenére a magyarországi parlamenti választások előtt szimbolikus, „kampányszagú” megmozdulások dél-Szlovákiában is voltak. Bár az új közös magyar párt, a Szövetség azt ígérte, hogy nem vesz részt benne, MKP-platformja mégis gyakran közvetítette direkt módon a Fidesz üzeneteit.
Emellett a magyar kormány által bőkezűen támogatott portálok sem tértek le a megszokott pályáról: a magyar kormányról, illetve annak tagjairól csak pozitív hangnemben írtak, nagy teret hagytak üzeneteinek. Az ellenzéki szereplőket ritkán említették, céljaikról – leszámítva azt, amit a Fidesz állított róluk, miszerint háborúba sodornák Magyarországot – nem sokat olvashattunk. Górcső alá vettük, hogy is nézett ki az elmúlt hónapokban a felvidéki szimbolikus kampány.
Külhoni szavazatok szempontjából a Felvidék nem érdekes
A külhoni szavazatok tekintetében a felvidéki magyar közösség helyzete eléggé sajátos. A szlovák állampolgársági törvény 2010-es módosítása után Szlovákiában betiltották a kettős állampolgárság intézményét, így a második állampolgárság felvétele automatikusan a szlovák elvesztésével járt. Nem hozott nagy változást az idei törvénymódosítás sem, amely bár a tiltást feloldotta, de egy másik ország állampolgárságának felvétele csak 5 év ott tartózkodás után lehetséges.
Nem nagy meglepetés tehát, hogy ilyen nehezített terepen a felvidéki magyarok nem vették fel tömegesen a második állampolgárságot. Bár elméletileg ez a szlovák elvesztése nélkül is lehetséges – a törvény megkerülésével.
Arról, hogy pontosan vagy legalább megközelítőleg hány szlovák állampolgár rendelkezik magyar állampolgársággal, nincsenek nyilvános adatok. Csak annyit tudni, hogy április elejéig a kettős állampolgárságot tiltó országokból összesen 30 730-an kérték a szavazói nyilvántartásba vételüket, ebből nagyjából 23 ezernek sikerült is. Összehasonlításképpen: a szavazóként is regisztrált román kettős állampolgárok száma 196 104, Szerbiában 68 352.
Mozgósítás inkább szimbolikusan
Mivel a feltételezések szerint Szlovákiában a legalacsonyabb a kettős állampolgárok száma, nem meglepő, hogy a választások előtti mozgósítás sem volt olyan intenzív, mint például Erdélyben. A magyar állami támogatásokkal kapcsolatban gyakran érvelnek a kedvezményezettek, hogy nem lehet céljuk Orbán Viktor és a Fidesz népszerűségének és befolyásának növelése, hiszen Szlovákiában elenyésző a magyar kettős állampolgárok száma.
A szlovákiai magyar politikusok egy részének a választások előtti kommunikációja, és a magyar kormány által támogatott médiumokban megjelenő anyagok is azt sugallják, hogy a mozgósítás megtörtént, igaz, inkább szimbolikus szinten.
Hogy folyt-e kampány Dél-Szlovákiában, ahhoz először fontos definiálni, mit is értünk pontosan kampány alatt, értékelt Szalay Zoltán, a DenníkN újságírója. Klasszikus kampányrendezvényekkel vagy kampánygyűlésekkel nem találkozhattunk a Felvidéken. „Ahol zajlott valamiféle kampány, az az online tér volt” – teszi hozzá.
Ennek kapcsán Szalay kiemelte, a közös magyar párt, a Szövetség MKP-platformja többször is megosztott olyan posztokat, amelyekben egyértelműen támogatta a Fideszt, illetve a maga szimpatizánsait arra biztatta, hogy ha tudják, támogassák azt. Szerinte az MKP-közeli portálok sem maradtak tétlenek.
„Olyan cikkek születtek, hogy miért fontos a szlovákiai magyaroknak, hogy a Fidesz nyerjen, és mit tegyenek ezért. Hogy győzzék meg az ismerőseiket, akik tudnak szavazni, hogy menjenek el választani” – magyarázta Szalay.
A közös párt azt ígérte, nem vesz részt a kampányban
A magyar választási kampány hivatalosan 2022. február 12-én indult. Néhány szlovákiai magyar politikus azonban már hónapokkal korábban tudta, hogy melyik pártnak kéne megnyernie a választásokat. Kimondottan a választások témájával 2021 novemberében kezdtek el foglalkozni.
Akkoriban az volt a nagy kérdés, hogy a szlovákiai magyar politikai egység jegyében alakult új párt, a Szövetség milyen álláspontra jut a magyarországi választásokkal kapcsolatban. A pártszövetség egyik tagja a ma már de jure nem létező Magyar Közösség Pártja (MKP), mely a Fidesz hivatalos stratégiai partnere volt. A közös projekt részese viszont az Orbán-kormányt régóta élesen bíráló Most-Híd is.
Bár a Szövetség vezetői 2021 őszén megígérték, hogy nem vesznek részt a magyarországi kampányban, néhányan mégis elfogadták a magyar kormánypárt meghívását a Fidesz tisztújító kongresszusára. Ezen nemcsak a régi-új elnököt választották meg, de szimbolikusan ez jelentette a párt választási kampányának kezdetét is.
A kongresszuson a Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs is részt vett. Ahogy arra a DenníkN cikke is rámutatott, ezt a lépést a Most-Híd platform elnöke, Rigó Konrád nyilvánosan is bírálta. Mint kiderült, az MKP és a Összefogás platform tagjai és maga a Szövetség elnöke, Forró Krisztián nem értesítették a párt vezetőségét arról, hogy részt vesznek a Fidesz rendezvényén.
Annak fényében, hogy a platformok ebben a kérdésben nem egységesek, továbbra is fontos kérdés, hogy a Szövetség megörökli-e az MKP-tól a stratégiai partnerséget a Fidesszel. Forró Krisztián elnök szerint a Szövetség együtt kíván működni a magyar kormánnyal, és szeretne vele korrekt viszonyt ápolni. Forró szerint a párt „főként a külföldi magyarokat támogató politikát támogatja”.
A párton belül azonban megegyeztek abban, hogy a Szövetség nem vesz részt a magyarországi parlamenti választások kampányában. Igaz, egyes platformok és politikusok lépései ennek az ellenkezőjét mutatták.
Néhány politikus már tavaly év végén támogatását fejezte ki
A Szövetség visszafogott hozzáállását nem sokkal később a szlovák parlament OĽANO-s tagja, Gyimesi György novemberben nyilvánosan bírálta. A Facebookon azt állította, hogy a Szövetség politikusai taktikáznak. Szerinte „vannak helyzetek, amikor mellébeszélés helyett egyértelműen kell fogalmazni”, egyúttal egyértelmű támogatását fejezte ki a kormányzó Fidesz felé. A képviselő soha nem titkolta, hogy támogatja a magyar kormány politikáját, többször védelmébe vette az Orbán-kabinetet.
Nem tudni, hogy ennek hatására vagy sem, de december elején Berényi József, az MKP platformjának vezetője videóüzenetben beszélt a magyar választásról. Ebben nyíltan kiállt az aktuális magyar kormány, a FIDESZ-KDNP mellett. „A véleményem az, hogy a felvidéki magyar közösség szempontjából nem indokolt a kormányváltás igénye” – mondta el a Facebook-videóban Berényi.
Kitért a magyar állam által folyósított támogatásokra, melyek szerinte alátámasztják, hogy miért fontos az, hogy a Fidesz kormányon maradjon. Annak családpolitikáját is dicsérte. A bekapcsolódást a kampányba a platformelnök az Új Szónak azzal magyarázta, hogy a „kampányba való be nem avatkozás elvét nem ő sértette meg”, hanem Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke, mikor egy bejegyzésben pozitívan értékelte a budapesti szlovák nagykövet és Márki-Zay Péter találkozóját.
Úgy tűnhetett, hogy a téma kapcsán csak a két említett platform volt aktív. Viszont a harmadik, az Összefogás platformja is kifejtette véleményét: a magyar kormány határon túli támogatásait pozitívan értékeli. Orosz Örs, a Szövetség Összefogás platformjának elnöke az Új Szónak úgy nyilatkozott, hogy egyetért Berényi József véleményével, hogy kinek kell szurkolni a magyar választásokon.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke egyébként többedmagával Orbán Viktor 23. évértékelőjén is felbukkant. Bár az elnök ügyelt arra, hogy direkt módon ne támogassa a Fideszt vagy Orbán Viktort, de több interjúban is kifejtette, hogy a jelenlegi nemzetpolitikai irányvonalnak kellene folytatódnia.
Online főleg az MKP platformja volt aktív
Az ősz végi „szövetségi” összezörrenés is jól mutatta, hogy a magyar kormány dicséretében épp a korábban Magyar Közösség Pártja, jelenlegi MKP-platform volt a legaktívabb. Gyakran megosztotta a magyar kormány, illetve a Fidesz üzeneteit, ami nem meglepő, hiszen a Szövetségbe való betagolódása előtt az MKP a magyar kormánypárt stratégiai partnere volt.
A megosztott posztok között olyan bejegyzések is felbukkantak, melyek egyenesen az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert támadták.
Az online téren kívül, a való életben is mozgósított a párt platformja. Január közepén a platform arra buzdította szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az Orbán Viktor által meghirdetett március 15-i békemeneten: „legalább így, szimbolikus módon kifejezzük támogatásunkat Orbán Viktornak és a nemzeti kormánynak.”
Március végén a Lévai járás politikusai egyértelműen kiálltak a Orbán Viktor és a Fidesz mellett. Pár nappal később az MKP-platform Facebook oldalán Berényi József ismét állást foglalt. Azt írta, hogy „a Szövetség MKP-platformja bízik a Fidesz-KDNP sikerében”.
Szalay Zoltán, a DenníkN munkatársa szerint a békemenet kapcsán a Szövetség egyes helyi szervezetei is aktívak voltak. Delegációkat szerveztek a békemenetre, bár a párt ősszel bejelentette, hogy nem vesz részt a magyar kampányban.
A választás előtti napokban az MKP-platform egyes politikusai direkt módon támogatták a Fideszt egy-egy bejegyzésben. Azzal érveltek, hogy a felvidéki magyarság számára fontos, hogy a Fidesz kormányozzon tovább.
A felvidéki nemzeti-konzervatív médiaorgánumok Orbán oldalán
Ahogy azt már korábban is megírtuk, egyes felvidéki magyar kulturális és oktatási intézményekhez hasonlóan a szlovákiai magyar médiatér egy része is kap anyagi támogatást Budapestről. Ez létfontosságú a túlélésük szempontjából. A támogatott portálok és újságok mögött álló szervezetek egy része a nemzeti jelentőségű intézmények listáján is szerepel. Bár a magyar állami BGA-tól kapott támogatás nem jelent automatikusan cenzúrát, mégis szembetűnő lehet ezen portálok részrehajlása.
A támogatások mértéke szerint jelenleg a legfontosabb a magyar közpénzből működő MA7 médiacsalád. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben több millió eurónyi támogatást ítélt meg számukra a BGA bizottsága. Kiadójuk a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. A portált működtető Pro Media Alapítvány honlapja szerint „a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít”. A BGA döntési listáin megtalálhatjuk még a Felvidék.ma portált üzemeltető Szövetség a Közös Célokért szervezetet, vagy a Körkép.sk mögött álló Vox Juventae-t.
Ezek a portálok sokat foglalkoznak a magyar belpolitikával, annak is főleg a kormányzati oldalával. A választások idején – nem eltérve az eddigi tendenciáktól – szinte kizárólag csak a kormánypárt üzenetei jelentek meg a felületeiken. Gyakran közöltek még cikkeket a Felvidékre érkezett támogatásokról.
Korábban is bevett szokás volt, hogy a magyar kormány politikusai lehetőséget kapnak a véleménynyilvánításra, de az ellenzék már nem. Ellentétben például az Új Szó napilappal, mely interjút készített a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel. Hasonlóan az erdélyi trendhez, az ellenzékről vagy hallgattak a magyar kormányközeli portálok, vagy negatív hangvételű anyagokat közöltek.
Ezzel szemben a magyar kormánnyal, illetve annak politikusaival kapcsolatban csakis pozitív hangvételű cikkeket olvashattunk. Korábbi tartalomelemzések is rámutattak, hogy például a Ma7 portál teret ad a magyar kormány propagandájának. Ez a médiaorgánum erősen elfogult a Fidesz felé, Fidesz-közeli politikusok és üzletemberek botrányairól hallgat. Nincs ez másképp a Felvidék.ma és a Körkép esetében sem, és a választás előtt sem változott a helyzet.
A részrehajlás egyik oka lehet, hogy ezeken a portálokon gyakran megjelennek az MTI hírei is. A Magyar Távirati Irodánál viszont, ahogy arra a Direkt36 rámutatott, a hírszerkesztési elveket teljesen alárendelték a politikai szempontoknak, így az MTI hírei eleve torz képet mutatnak a magyar politikai életről.
Mandátumok: mennyi az annyi?
Elemzők szerint – mint erről a Hungarian Money projektben is írtunk – a határon túli magyarok jelentős anyagi támogatásának egyik lehetséges oka a Fidesz azon törekvése, hogy a határon túli választók szavazatait megszerezze.
A magyar állampolgársági törvény 12 évvel ezelőtti módosítása nyomán a Magyarországon kívül élő magyarok egyszerűsített módon kaphatják meg a magyar állampolgárságot. Ez pedig választójoggal jár a magyar országgyűlési választásokon.
Ahogy arra Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke is rámutatott, „a külhoni magyar szavazatok azokkal a szavazatokkal kerülnek egy kalapba, amelyeket belföldön listára adnak le”, tehát egyéni körzeteket nem befolyásolnak.
Korábbi számítások szerint legfeljebb két-három parlamenti mandátum sorsáról dönthettek a határon túli szavazók. A 199 fős magyar parlamentben akár egy mandátum is dönthet a kétharmados, vagyis alkotmányozó többség megszerzéséről.
Ravasz szerint 2014-ben a határon túli szavazatok a számítások alapján csak 1 mandátum sorsáról dönthettek. Hozzáteszi, hogy „a választási törvény változásai után 2018-ban a határon túli szavazatok egyetlen mandátumot sem hoztak, annak ellenére, hogy többen szavaztak, mint 2014-ben”. Szerinte ennek oka az ún. töredékszavazatok (a szuperkompenzáció) bevezetése, amely az egyéni körzetekből további szavazatokat adott hozzá a listás szavazatokhoz.
Arról, hogy pontosan hány szlovákiai magyar rendelkezik magyar szavazati joggal, csak találgatni lehet. A választáson való részvételhez a külhoni magyaroknak elegendő az előzetes regisztráció. A Nemzeti Választási Iroda jelenlegi adatai szerint jelenleg 455 815 külföldi állampolgár regisztrált levélszavazásra.
Nem elhanyagolható tény, hogy a külhoni magyar választók szinte egyöntetűen Orbán Viktort támogatják. Az előző választásokhoz hasonlóan idén is a regisztrált külföldi magyarok több mint 90 százaléka szavazott a kormánypártra.
A külhoni szavazók többsége erdélyi és vajdasági magyar. Romániában közel 200 ezer személy regisztrált az elmúlt években sikeresen a választásokra, Szerbiában ez a szám több mint 68 ezer. A kettős állampolgárságot tiltó országok regisztrált szavazóinak száma jelenleg nem éri el a 23 000-et, és nem tudni, hogy hányan szlovák állampolgárok közülük.
Felvidék befolyási zóna a magyar kormány számára
Szalay Zoltán újságíró szerint ennek csak töredéke lehet szlovákiai magyar. Azt valószínűsít, hogy Ukrajnában több a kettős állampolgár, mert „ott több praktikus hozadéka van az ukrajnai magyarok számára a kettős állampolgárságnak”. Ő a magyar választások szlovákiai résztvevőinek a számát maximum 1-2 ezer főre teszi, akik így nem tudják lényegesen befolyásolni a szavazás kimenetelét.
Ravasz Ábel szerint ez a szám maximum néhány tíz ezer, potenciálisan ennél is kevesebb főt jelenthet. Álláspontja szerint viszont Szlovákiában sohasem az itteni magyar szavazatok voltak a fő cél: „a magyarországi befolyás nem áll le a szavazati jognál”, magyarázta.
A határon túli közösség sok minden mást is adhat szerinte a mindenkori budapesti kormánynak: „kádereket, gazdasági partnereket és külgazdasági kapcsolatokat, PR lehetőségeket a határon túli közösségek támogatása a nemzeti oldal számára fontos narratív elemek közlésével és természetesen befektetési, pénzforgatási lehetőségeket is, például ingatlanvásárlás formájában”.
A jelenlegi magyar kormány számára Dél-Szlovákia befolyási zónaként működik, ahol a magyar határon átívelő manővereket lehet lefolytatni, tette hozzá Ravasz.
Nyitókép: Az MKP platform tagjai Orbán Viktor 23. évértékelő rendezvényén 2022. februárjában. Forrás: Facebook/Forró Krisztián
Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.
