Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
A sorozat eddigi részei:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?
Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?
Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra
A romániai kisebbségi jogok és alkalmazásuk
Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?
A hetedik kérdés:
Milyen viszonyt alakítanának ki az erdélyi magyar politikai képviselettel (RMDSZ, EMNP, MPP)?
Demokratikus Koalíció: A DK semmilyen kapcsolatot sem óhajt fenntartani a határon túli pártokkal. Ha kormányra kerülünk, akkor pedig – hivatalos magyar állami keretek között – egyenlően kezelnénk minden legitim politikai szervezetet, nem lennének kedvencek és ellenségek, mint az orbáni politikában. Meg akarjuk szüntetni az erdélyi magyarok tudatos politikai megosztását, azt a gyűlöletexportot, melynek gyakorlatát a Fidesz nem 2010-ben, hanem már sokkal előbb elkezdte.
Együtt: Az Együtt már jelenleg is folyamatos, élő kapcsolatot ápol számos civil szervezeten túl az RMDSZ és az EMNP számos politikusával és vezetőjével. Ennek szélesítését folytatni kívánjuk, elismerve az ügyben döntő szereppel bíró RMDSZ kiemelt státuszát. Mi minden olyan szervezettel partnerségre törekszünk, akik ugyanerre nyitottak velünk.
E viszony, viszonyok ápolása kétoldalú, pártközi kapcsolatépítéssel és a MÁÉRT átlátható és tervezhető működtetésével valósítható meg.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: Kormánypártként majd partneri kapcsolatra kell törekednünk minden olyan külhoni magyar politikai közösséggel, amely mögött magyar emberek szavazatai, támogatása, bizalma áll. Ennek sikere eddig sem rajtunk állt.
A Fidesszel szemben azonban mi nem csatlósokat és vazallusokat látunk a határon túli magyarok szervezeteiben, akik majd minket képviselnek Erdélyben, hanem partnereket, akik az erdélyi magyarokat képviselik Budapesten. A helyi magyar pártok jelenleg csak az első képviseletet látják el, a másodikat a legkevésbé sem.
Szívünkhöz, habitusunkhoz mindezekkel együtt is nyilvánvalóan az Erdélyi Magyar Néppárt következetesen autonomista politikája közelebb áll, mint azé az RMDSZ-é, amelynek elnöke szívesen látja és megvendégeli a kettős állampolgárság ellen annak idején uszító MSZP vezetését, de Vona Gábor látogatását elhibázottnak tartja. Ugyanez áll a az RMDSZ platformjává töpörödött MPP-re is. Az erdélyi magyarság számára fontos kérdések sikerre vitelében tehát
mindenkivel készek vagyunk együttműködni.
Még akkor is, ha valamely párt képviselői ettől most elzárkóznak. Az előzmények ismeretében ez bizonyára egyikünk számára sem lesz könnyű, de nem lesz más helyes út.
LMP: Évek óta kölcsönös partneri viszony áll fenn az LMP és az összes romániai magyar párt között, ezt csak erősíteni tudjuk.
Momentum: A Momentum számára nem elfogadható a magyar érdekképviseletet végző pártok, szervezetek alárendeltként való kezelése. Kötelességünknek tartjuk, hogy minden demokratikus felhatalmazással bíró magyar politikai erővel kapcsolatot ápoljunk, és demokratikus módon bevonjuk a döntéshozatal mechanizmusaiba más magyar szervezetekkel együtt.
MSZP: A külhoni magyar szervezetekhez fűződő viszonyban mi a be nem avatkozás, a kölcsönös felelősségvállalás és az egyenlő közelségtartás elveire alapozzuk politikánkat és gyakorlatunkat.
Az MSZP korábban sem avatkozott be sem a külhoni magyar szervezetek közötti versengésbe, sem az egyes szervezetek belső életébe, döntéseibe, s a jövőben is így cselekszik. A fenti elvek jegyében mi mindenkor egyenjogú partneri viszonyra törekszünk. Ennek szellemében meggyőződésünk, hogy a magyar politika mindenkori partnerei azok a szervezetek, amelyeket a szomszédos országokban lezajlott választásokon a külhoni magyar közösségek szavazataival legitimáltak.
Mi a külhoni magyar szervezetek képviselőivel folytatott érdemi konzultációra törekszünk. Hatalomra kerülve véget kell vetnünk a megosztás és a manipuláció politikájának. Készen kell állunk a türelmes építkezése, a párbeszédre, az együttműködésre. Készen kell állunk a magyarság közös sikereire!
A sorozat következő részét holnap publikáljuk.
