Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
A sorozat eddigi részei:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
Változtatnának-e a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogán?
A harmadik kérdés:
Kell-e változtatni a jelenlegi, határon túlra (és különösképp Erdélybe) irányuló támogatási rendszeren, és ha igen, hogyan?
Demokratikus Koalíció: A jelenlegi támogatáspolitika a magyarországihoz megtévesztően hasonló oligarchisztikus viszonyokat teremtett; a magyar adófizetők pénzén a Fidesz a határon túlra is exportálta a maffiaállamra oly jellemző kapcsolatrendszerét. Ez tűrhetetlen. Olyan új koncepció, szabályozás és projektmenedzselés kell, mely nem egy magyarországi párt, hanem a magyar állam érdekeit jeleníti meg határon túli közegben. Három támogatandó területre koncentrálna a DK egy ilyen új szabályozást: a kultúra megőrzésére és gyarapítására, az autonómia kiépülésére, valamint a határon túli magyar közösségek európai integrációjára.
Együtt: A mai rendszer sajnos minden korábbinál átláthatatlanabb, személyre és partnerre szabottabb, sokszor ötletszerű, világnézetileg nem törekszik semlegességre, kiegyensúlyozottságra, így átalakítandó. Örvendetes ugyanakkor, hogy bővültek a források, bár számunkra sem pontosan ismert a jelenlegi tényleges támogatások teljes volumene.
Egy új helyzetben normatív, 2-4 évre szóló, átfogó támogatási megállapodásokat kellene kötni az intézményi partnerekkel. Ennek egyeztetésébe a kibővített és nem diszkriminatívan szervezett MÁÉRT-et is be kell vonni. A projektek kiválasztásában átlátható pályázati megoldásokat javaslunk alkalmazni.
Az oktatási-nevelési célú támogatást át kell alakítani, az Együtt inkább a kimenet-oldali támogatást (tényleges nyelvtudás) preferálja az univerzalisztikus fejpénz helyett, és fontosnak tartja a nem szelektív intézményfenntartási támogatások megerősítését is az identitásőrzés és az oktatás területén.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: A Jobbik 2010 óta szorgalmazza a nemzetpolitikai célú támogatások növelését. Ezért is örültünk és támogattuk az elmúlt években elindult gazdaságfejlesztési programokat, mint ahogyan a kulturális és oktatási támogatások növelését, illetve az olyan programok elindulását, mint a Petőfi Sándor és a Kőrösi Csoma Sándor.
Sajnos azonban a hazai viszonyokhoz hasonlóan a külhoni támogatások egy részét is átszövi a korrupció, itt elég talán csak az Erdélyi Átlátszó által feltárt tusványosi kempingfelújítási mutyira utalni, amellyel a az Országgyűlésben több alkalommal mi is foglalkoztunk, sőt néhány szálon tovább is vittünk.
Ezt mindenképp megszüntetnénk, hisz a külhoni magyarok támogatásának nemes célját ezzel nem szabad devalválni, pláne támadhatóvá, zsarolási alappá tenni akár itthon, akár a környező államokban. Ugyanakkor természetesen
a korrupciótól megtisztított támogatási programokat tovább működtetnénk,
sőt bizonyos esetekben még növelnénk is a támogatási összegeket, például az oktatási-nevelési támogatások évtizedek óta változatlan összege esetében. Emellett radikálisan csökkenteni kell az egyedi kérelmek alapján, nem nyílt pályázatokon kiosztható összegek arányát is, hiszen ez is a mutyizás egyik melegágya.
LMP: Felelős nemzetpolitikával a támogatásoknak a helyi közösségeket kell céloznia. A külhoni helyi gazdaságfejlesztés, családok támogatása, oktatás és kultúra támogatása elengedhetetlen, de ezt átláthatóan, a helyi közösség bevonásával lehet és kell a leghatékonyabban tenni. Olyan helyi, közösségi központokra van szükség, amelyekkel elkerülhető az a támadási felület, hogy politikai hovatartozás határozza meg a támogatás mértékét. Emellett erősíteni kell az ún. CBC (cross-border cooperation, határmenti együttműködési) programokat, amelyeket az EGTC keretében az EU is támogat, mert álláspontunk szerint ezek jelenleg nagyon el vannak hanyagolva, és fenntarthatósági szempontból is fontosak.
Momentum: A határon túlra irányuló támogatások eddigi átlag összegén nem változtatunk számottevően, leszámítva a közelmúlt nagy ugrásait, de az elosztás módszerén szükséges módosítani. A jelenlegi rendszer, amint arról az Átlátszó Erdély is többször írt, átláthatatlanul oszt el jelentős összegeket. Ahhoz, hogy valódi támogatást tudjon nyújtani Magyarország a magyar közösségeknek, átlátható és teljesítményhez, szükségletekhez igazodó elosztásra van szükség,amelynek felállításához a helyi intézmények demokratikus bevonására van szükség.
Nem fenntartható, hogy Budapest önkényesen dönt.
A magyarságpolitika számunkra nem önmagában álló szakterület, hanem olyan szempontrendszer, amely a kormányzás minden területén meg kell jelenjen valamilyen formában. Ennek az átfogó rendszernek a hatékony koordinálására magyarságpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot hozunk létre. A döntésekbe bevonjuk a magyar kisebbségek érdekképviseletét és a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságait.
Ezen kívül a Momentum kiemelt fontosságúnak tartja, hogy nemzetközi szinten kiterjedt lobbitevékenységet folytasson a kisebbségek jogaiért, államközi szinten pedig biztosítsa az érdekvédelmet. A Momentum számára fontos a jó államközi kapcsolat a szomszédos országokkal, de elképzelhetetlen, hogy ezért cserébe lekerüljenek napirendről a kisebbségi és nyelvi jogok.
MSZP: Az MSZP több alkalommal kezdeményezte Kárpát-medencei hosszú távú stratégia megalkotását. Azt javasoljuk, hogy hazai és külhoni magyar szakértők, szociológusok, demográfusok, közgazdászok, pedagógusok bevonásával szakmai testület dolgozza ki azt, és tegyen javaslatot egy tíz éves, a különböző támogatási területeket átfogó, Kárpát-medencei fejlesztési programra.
A program a külhoni nemzetrészek, tájegységek, települések/városok szintjére lebontva vizsgálná meg az ottani magyar közösség fennmaradásának legoptimálisabb feltételeit. A különböző nemzetrészek helyi közösségi erőforrásainak figyelembe vételével tenne javaslatot a fejlesztésekre. Javasoljuk, hogy a MÁÉRT plenáris ülése az így összeálló Kárpát-medencei fejlesztési programot vitassa meg és fogadja el. Ily módon biztosíthatnánk a támogatáspolitika szakmai folytonosságát, és
kizárhatnánk az évenként megjelenő, esetleges támogatási prioritásokat.
Ez a rendszer a különböző nemzetrészek szakmailag alátámasztott erőforrásaiból és valós szükségleteiből indulna ki, és nem a feltételezett, a Budapesten elképzelt külhoni igényekből.
Megítélésünk szerint át kell alakítani a Bethlen Gábor Alap döntéshozatali rendszerét, demokratikus módon ismét be kell vonni a külhoni magyar szakértőket a döntések előkészítésébe, a döntéshozatalba. Azt szorgalmazzuk, hogy a támogatási keretösszeg 95%-ban legyen megpályázható nyílt pályázati keret formájában. Ezáltal átláthatóbbá válna a támogatási rendszer.
A sorozat következő részét holnap publikáljuk.
