Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Akár ez is tetszhet
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
A sorozat első része:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
A második kérdés:
Az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati joga: ez ügyben mi lenne az elfogadható megoldás?
Demokratikus Koalíció: Az ilyen egyénektől az állampolgárságot nem vonnánk meg, de a szavazati jogukat igen.
Együtt: A ma hatályos szabályozást rosszul vezették be, nem törekedtek konszenzusra, hiányzott a megfelelő egyeztetés, és ez csökkentette ennek az új jogintézménynek a magyarországi politikai legitimitását, ami a Fidesz bűne.
Ugyanakkor az Együtt nem támogatja a jogfosztást, elutasítjuk az e területen tapasztalható hazai populista hangulatkeltést, és elvi alapon is egyetértünk a határainkon túl élők választójogának biztosításával, fenntartásával. A szabályozás szempontjából a lehető legrosszabbnak tartjuk, hogy magyar pártlisták között kell választaniuk az érintetteknek.
Ezzel szemben jobb megoldásnak tartjuk a speciális egyéni választókerületek (maximum 2-3 darab) vagy a speciális kislistás megoldás (2-3 mandátumos, több preferenciát is érvényesíteni engedő) bevezetését. Általánosságban olyan megoldást támogatunk, amikor a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok képviseletére olyan magánszemély pályázhat, aki önmaga is tagja ennek a névjegyzéknek.
Fontos volna, hogy az érintettek a saját körükből válasszanak.
A szavazatleadás alkotmányellenes jogegyenlőtlenségét a lakcímmel rendelkezők és nem rendelkezők körét érintően fel kell számolni. Támogatjuk a levélben szavazás kiterjesztését és a digitális szavazás megvizsgálását. A névjegyzékbe kerülés 10 évenkénti ismétlése a választások tisztaságát veszélyezteti, így minden határon túlinak négyévente újra kellene regisztrálnia az Együtt álláspontja szerint a névjegyzék kompaktságának fenntartása érdekében.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: A mostani rendszer egyrészt végtelenül igazságtalan a külföldön dolgozó magyarokkal szemben, erre számos alkalommal felhívtuk már a figyelmet, másrészt csalások sorozatát teszi lehetővé. Csak néhány példa: a regisztráció 10 évig érvényes, így akár halottak nevében is lehet szavazni, ha a magyar államot a halálesetről nem értesítik.
A levélcsomagot ráadásul nemcsak a szavazópolgár lakcímére lehet kérni, hanem akármilyen címre, ami mérsékelt képzelőerővel is elképesztő visszaélésekre ad lehetőséget. Ráadásul a regisztráció során sem ellenőrizhető a személyazonosság, így ha valaki rendelkezik olyan személy adataival, aki vélhetően nem fog szavazni, például úgy, hogy lefényképezi valamilyen indokkal az iratait, az kérheti bárhová a levélcsomagot és szavazhat is az adott illető helyett.
Miközben a Londonban mosogató sepsiszentgyörgyi magyar levélben szavazhat, hódmezővásárhelyi társának már a legközelebbi külképviseletre kell utaznia szavazni, ami sokszor több száz, de akár több ezer kilométert, rengeteg időt, költséget, munkából kiesést jelent, amit a legtöbben nem vállalnak.
Ráadásul semmilyen épeszű magyarázat nincs erre a hátrányos diszkriminációra.
Ezért a mostani rendszert felül kell vizsgálni: a magyarországi lakcímmel rendelkező, de zömmel gazdasági kényszerűségből külföldön dolgozó honfitársainknak is lehetővé kell tenni a levélszavazást, hosszabb távon pedig az elektronikus szavazást, amit a Jobbik 2022-re biztosítani kíván mind anyaországi, mind pedig Magyarországon kívül élő polgártársainknak. Ez nemcsak a csalásokat akadályozná meg, de mindenkinek lehetővé tenné, hogy kényelmesen és gyorsan szavazhasson.
LMP: Elfogadhatatlan ez a mostani, borzasztóan diszkriminatív és magyarokat megosztó, egymás ellen fordító jogi helyzet, hogy a külföldre vándorolt magyarok nem szavazhatnak levélben. De az egész választási rendszer aránytalan és módosításra szorul.
Momentum: A külhoni magyarok jelenleg gyakorlatilag fél szavazattal rendelkeznek. Ezért számukra saját választási kerületet hozunk létre, hogy ne csak listás szavazatot tudjanak leadni. Azon magyarok számára, akik külföldön dolgoznak, ott élnek, szintén lehetővé tesszük a levélben szavazást, a 2018-as választásokon pedig telekocsi alkalmazással segítjük őket, hogy eljussanak az urnákhoz.
MSZP: Az MSZP, a DK és több más ellenzéki párt által 2013. március 22-én elfogadott megállapodás egyértelműen rögzíti, hogy „a szerzett jogokat visszavenni nem lehet, ám – gondosan, átlátható módon egyeztetve a tényleges társadalmi támogatottsággal bíró szervezetek képviselőivel – a legellentmondásosabb kérdéseket (pl.: a hazai választásokon való részvétel) tisztázni kell.” Az MSZP továbbra is tartja magát ehhez az állásponthoz, azaz a határon túl élők szavazati joga olyan szerzett jog, melyhez a párt nem kíván hozzányúlni, így azt nem kell újragondolni.
Két területen azonban módosítani kívánjuk a jelenlegi szabályozást: A szavazati jogot meg kell tölteni tartalommal! A szomszédos országok magyar közösségei jelenleg nem a saját jelöltjeikre, hanem a magyar pártok listáira szavazhatnak. Így
nem tudhatják, hogy szavazataikkal kiket juttatnak be a magyar Országgyűlésbe.
Az így bejuttatott képviselő nem képviselheti majd a választóinak érdekeit, hiszen saját frakciójának szabályai vonatkoznak rá.
Olyan rendszerre van szükség, amellyel mind a külhoni magyarok, mind pedig az anyaországiak nyernek, azaz a külhoni magyarok ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint az anyaországiak, saját jelöltjeikre szavaznak és azokat juttatják be az Országgyűlésbe. Számos ország gyakorlatával összhangban meg kell vizsgálnunk, hogy úgy szabályozzuk a külhoniak szavazati jogát, hogy szavazatukat egy külhoni listára adják le, és külön választókerületek létrehozásával saját egyéni jelöltjeikre szavazzanak.
Meg kell szüntetni azt a megkülönböztetést, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok levélben is szavazhatnak, míg a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok csak a magyar külképviseleteken adhatják le a szavazatukat. Megfelelő biztonsági garanciák beépítésével vagy a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállalók számára ki kell terjeszteni a levélszavazás lehetőségét, vagy a határon túli magyarság is csak a külképviseleteken adhassa le a szavazatát.
A sorozat következő részét holnap publikáljuk.
