Felesége vállalkozását támogatta Nagy Zoltán kuratóriumi elnök akkor, amikor az Iskola Alapítvány bérbe vett, majd minimális nyereséggel továbbadott egy 200 négyzetméteres üzlethelyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában.
2016 decemberében, a parlamenti választási kampány közepén, miközben RMDSZ-es berkekben is sokan azt latolgatták, vajon sikerül-e átlépni az 5 százalékos küszöböt, Kolozsvár főterének nyugati oldalán álló, klasszicista stílusú Jósika-palota földszintjén elegáns vendéglő nyílt.
Mi köze az RMDSZ-nek a L’Alchimiste-hoz? Az, hogy Nagy-Debreczeni Hajnalka, aki abban az időszakban még Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtósaként dolgozott, és jelenleg is a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, 50 százalékos részesedéssel bír a vendéglőt üzemeltető SC Videbor SRL-ben.
Az összefonódások azonban nem állnak meg itt: a Videbor SRL ugyanis nem a tulajdonosoktól vette bérbe a 202 négyzetméteres üzlethelyiséget, hanem az RMDSZ által alapított Iskola Alapítványtól. A szerződést az Iskola Alapítvány részéről a kuratórium elnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán Levente írta alá.
Az Iskola Alapítvány a maga részéről 2015. október 29-én kötötte meg tíz évre, 2025 végéig a bérleti szerződést az üzlethelyiség magánszemély tulajdonosaival. Már akkor tudták, milyen konstrukcióban üzemel majd a vendéglő: Nagy Zoltánnak gondja volt rá, hogy a szerződésben szerepeljen egy olyan kitétel, miszerint a tulajdonos beleegyezik abba, hogy az Iskola Alapítvány főbérlőként a helyiséget bérbe adja a Videbor kft-nek.
„Úgy érzem, hogy a feleségem jelenléte garantálja a cég működését és a szerződésben vállaltak teljesítését” – nyilatkozott az Átlátszó Erdély összeférhetetlenséget firtató kérdésére Nagy Zoltán.
Az Iskola Alapítvány és az ingatlan tulajdonosai között megkötött szerződés:
Hogy jön ez össze az alapítvány célkitűzéseivel?
De haladjunk sorban. Az érdekkonfliktuson túl mi a gond azzal, ha egy alapítvány kereskedelmi tevékenységet űz, például ingatlant bérel, és azt továbbadja egy kereskedelmi vállalkozásnak? Ha megnézzük az Iskola Alapítvány alapszabályzatát, akkor az világosan rendelkezik arról, hogy az alapítvány milyen módon tehet szert jövedelemre közvetlen kereskedelmi tevékenységekkel.
„10. cikkely: Az Alapítvány kereskedelmi társaságokat hozhat létre. Az Alapítvány által létrehozott kereskedelmi társaságok tevékenysége nyomán nyert osztalék, ha az nem fektetődik vissza az illető kereskedelmi társaságba, kötelezően az Alapítvány célkitűzéseinek megfelelően használható fel. Az Alapítvány a törvények tiszteletben tartásával bármilyen más közvetlen kereskedelmi tevékenységet is kifejthet, ha ezek kiegészítő jellegűek, és szoros összefüggésben vannak az Alapítvány fő céljaival.”
A Videbor kft-t azonban nem az Iskola Alapítvány hozta létre, a vállalkozásban nincsen részesedése. És ugyan a fenti cikkely arról is rendelkezik, hogy az alapítvány bármilyen más közvetlen kereskedelmi tevékenységet is kifejthet, nehezen lehet azt állítani, hogy egy étteremként használt ingatlannal való üzletelés „kiegészítő jellegű”, vagy „szoros összefüggésben” áll az alapítvány fő céljául kitűzött oktatási tevékenységgel.
Az Iskola Alapítvány és a Videbor Kft. között megkötött szerződés:
A kuratóriumi elnök nem válaszolt, amikor rákérdeztünk, miért nem szerzett részesedést az Iskola Alapítvány a Videbor kft-ben. Ez a bérbeadásnál talán egyszerűbb (és az alapítvány alapszabályzatával is összhangban levő) megoldás lett volna, nem beszélve arról, hogy így a profitból is részesedhetett volna az alapítvány. Ráadásul így a Debreczeni Hajnalka részvételénél kézzelfoghatóbb garanciája lett volna az alapítványnak arra, hogy a vállalkozás sikeres lesz.
Szerény nyereség az Iskola Alapítványnak
Bár egy bisztróval nem igazán lehet mellényúlni Kolozsvár főterének egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb pontján (ahol a Főtér gyalogos övezetté alakítása után valószínűleg teraszt is nyithat), az Iskola Alapítvány ebből a profitból semmit nem lát majd.
A két szerződés fizetésre vonatkozó rendelkezéseit összehasonlítva az derül ki, hogy az Iskola Alapítvány átvállalt egy sor azonnali kiadást – például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát. Levélváltásunkból Nagy Zoltánnal az is kiderült, hogy az általa vezetett alapítvány az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését is átvállalta, a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott.
A konstrukció annyiban hasonlít egy vállalkozásfejlesztő hitelhez, hogy a vendéglőt üzemeltető Videbor ezt a kezdeti befektetést fokozatosan téríti meg az Iskola Alapítványnak úgy, hogy az albérlő Videbor kft valamivel (de nem sokkal) magasabb lakbért fizet az alapítványnak, mint a főbérlő Iskola Alapítvány a tulajdonosnak.
Jobban megéri, mint lekötni a pénzt bankban
A két bérleti szerződés bérleti díjra vonatkozó rendelkezései alapján megpróbáltuk kiszámolni, mennyit keres az Iskola Alapítvány azzal, hogy az ingatlan tulajdonosai, valamint a vendéglőt üzemeltető cég közé ékelődik.
Számításunkat elküldtük Nagy Zoltánnak, aki kiegészítette azt – az ő számítása szerint (megtekinthető itt) az Iskola Alapítvány 10 év alatt összesen 622 275 eurót fizet ki a helyiségért, miközben 642 ezer euró jövedelme származik annak a bérbeadásából. Az Iskola Alapítvány adózás után ebből az üzletből 16 569 euró nyereségre tesz szert.
„Ez több, mintha azt az összeget, amit befektetett az Alapítvány, a bankban tartotta volna 0,5 százalék körüli kamattal” – indokolta az Átlátszó Erdélynek a befektetés mögött húzódó gazdasági rációt a kuratóriumi elnök.
Nagy Zoltán nem válaszolt, amikor felvetettük: azt nem lehet tudni, 10 év alatt hogyan alakulnak majd a banki kamatok, illetve egy sor más körülmény is megváltozhat. Sok más, 0,5 százaléknál nagyobb hozamú, biztosnak számító befektetési lehetőség is létezik.
Közpénzekből működik az Iskola Alapítvány
Az Iskola Alapítványt egymillió lej kezdőtőkével az RMDSZ alapította 1996-ban. 2003-tól 2010-ig ez az alapítvány volt a romániai lebonyolítója a magyar kormány folyósította oktatási-nevelési támogatásnak. Támogatói az 1996-2006-os időszakban az Apáczai Közalapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint romániai vállalkozók, a 2006-2009-es időszakban Magyarország Miniszterelnöki Hivatala, valamint a Szülőföld Alap.
2009-ben avatták fel a kolozsvári Sólyom utca 24/A szám alatti, egyetemi oktatók számára 21 lakást tartalmazó, 2300 négyzetméter hasznos felületű oktatási központot, mely befektetés értéke 1 millió 350 ezer euró volt, és melyet teljes mértékben a magyar kormány támogatott a különböző intézményein keresztül.
A második Orbán-kormány idején, míg az RMDSZ és a Fidesz között a viszony fagyos volt, az Iskola Alapítvány nem kapott magyarországi támogatásokat, az oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kapta meg. Így az alapítványnak a tulajdonában levő és bérbe adott ingatlanok utáni bevételek képezték a fő jövedelemforrását.
2016 végén azonban 300 millió forint (964 ezer euró) értékű támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap az Iskola Alapítványnak, a támogatás célja: „a szervezet programjának, célkitűzéseinek támogatása”. Ezen kívül az alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-től is kapott egy 20 millió forint (64 ezer euró) értékű támogatást 2016 decemberében.
