„Nem tudunk szó nélkül eltekinteni Kövér Lászlónak a politikai értelemben felelőtlen erdélyi portyájától” – jelentette ki 2012 júliusában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miután a Fidesz politikusa az önkormányzati választások idején a Magyar Polgári Pártnak kampányolt.

Nyolc évvel később, 2020 novemberében, a parlamenti választási kampányban az RMDSZ által közzétett Facebook-videókat végignézve nem könnyű eldönteni, hogy a Fidesz vagy az RMDSZ politikusai kampányolnak.

Ahogy közeledett a választások napja, egyre gyakrabban jöttek szembe Facebookon a magyar kormány tagjai, a magyar kormány segítségével létrejött beruházások, a Bukarestben megoldandó kérdésekpedig fokozatosan háttérbe szorultak.

Hogyan melegedett fel az RMDSZ és Fidesz közötti, kezdetben hidegháborús hangulat annyira, hogy ma már senki nem kapja fel a fejét, ha a választások napján Szijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonos üzenetben buzdítja az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re?

Hogyan lett mára teljesen természetes, hogy az RMDSZ egyik alapítványa segíti az erdélyi magyarok regisztrációját a magyarországi országgyűlési választásokra, a vezető RMDSZ-politikusok pedig nyilvánosan is a Fidesz mellett teszik le a garast a kampányban?

Mit jelent az, hogy az RMDSZ holdudvarába tartozó alapítványokhoz az utóbbi években nagyságrendileg ugyanannyi magyarországi közpénz érkezett, mint amennyi a magyar kisebbségnek járó bukaresti támogatás?

Ez a cikk a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ közötti kapcsolatok alakulását tekinti át 2010-től, a második Orbán-kormány beiktatásától 2020 decemberéig, amikor az RMDSZ részvételével megalakult a Câțu-kormány.

Pontosan miről beszélünk?

Amikor a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ közötti kapcsolatok (a továbbiakban egyszerűsítve: Fidesz-RMDSZ viszony) alakulásáról beszélek, akkor elsősorban Orbán Viktornak és a magyar kormány nemzetpolitika területén tevékenykedő magasrangú tisztségviselőinek, illetve az RMDSZ vezető politikusainak kapcsolataira, döntéseire és nyilvános kommunikációjára gondolok.

Tisztában vagyok vele, hogy az anyag így távolról sem teljes képet mutat. Ugyanis a magyarországi nemzetpolitikának az egyik fő jellemzője az, hogy a vezető politikusok mellett számos politikai és üzleti szereplő nyilatkozik, többé-kevésbé önállóan keres és épít ki partnerségeket, kezdeményez projekteket a különféle pártok színeiben politizáló erdélyi magyar politikusokkal, civil szervezetekkel, üzletemberekkel és egyházakkal.

A Fidesz vezető politikusai és egyes erdélyi magyar közéleti szereplők kapcsolatai akár a ’80-as évekig is visszanyúlnak. A több évtizedes pályafutások, bonyolult és sokszor terhelt viszonyok, viták részletes bemutatása messze túlmutat ennek az anyagnak a keretein, így ezekre csak akkor utalok vázlatosan, ha a téma szempontjából relevanciával bírnak.

A geopolitikai és a magyarországi, illetve romániai politikai kontextus ismertetéséről helyszűke miatt lemondok. A magyarországi és romániai politikai események, illetve az erdélyi magyar politikai színtér történéseit csak annyiban említem, amennyiben azok relevánsak a Fidesz-RMDSZ viszony alakulásának szempontjából.

Szintén további munkát igényel annak részletes feltárása, hogy a magyar nemzetpolitika hangsúlyos megjelenése, a látványosan megnövekedett támogatások, a Fidesznek és az RMDSZ-nek az évek során egyre szorosabbá váló viszonya hogyan befolyásolta a kisebbségi akkomodáció romániai modelljét és az RMDSZ bukaresti alkupozícióját. Erről régóta vita folyik, az elhangzott érveket, következtetéseket áttekinteni szintén nem fogom.

Az RMDSZ részvétele a Câțu-kormányban várhatóan szintén hatással lesz a Fidesz-RMDSZ viszonyra. Azonban mivel ez egy egészen friss fejlemény, erről szintén nem bocsátkozom jóslatokba.

[irp posts=”25483″ name=”NERdély 1.: így hódította meg az erdélyi magyarságot a Fidesz”]

Nagyban meghatározza az RMDSZ politikai mozgásterét a nemzetpolitika egyéni szintű hatása is. A könnyített honosítás és egyéb intézkedések révén zajlik, vagy talán már végbe is ment a virtuális nemzet intézményesülése. Ezt azonban szintén nem fogom alaposabban megvizsgálni.

Bárdi Nándor, Salat Levente, Toró Tibor, Székely István Gergő de főleg Kiss Tamás nemzetpolitikáról szóló írásai, előadásai határozzák meg azt a keretet, amelyben az eseményeket értelmezem.

A sajtószemlét háttérbeszélgetésekkel egészítettem ki

Anyagom gerincét a fenti periódus sajtószemléje alkotja az Udvardy Frigyes-féle kronológia, illetve az MTI archívuma alapján. Ennek előnye, hogy a korabeli sajtóbeszámolók az események, nyilatkozatok pontos tükrét nyújtják.

Az alább megtekinthető idővonal az utóbbi tíz év eseményeinek egészen részletes kronológiáját nyújtja – ezt érdemes a cikkel párhuzamosan megnyitni, és azon is végigkövetni az eseményeket.

Hátrányuk, hogy a vezető politikusokra, a sajtó számára könnyen elérhető, reflektorfényben zajló eseményekre koncentrálnak, és kevés az információ arról, hogy mi zajlott a színfalak mögött.

Például a megjelent nyilatkozatok alapján csak találgatni lehet, hogy milyen volt a hangulat, amikor Kelemen Hunor és Orbán Viktor először találkozott négyszemközt 2011 júliusában Tusnádfürdőn. Arról is csak szóbeszédek maradtak fenn, hogy miképp zajlott a közvetítés a „hidegháború”, majd a „hideg béke” időszakában.

Felemás eredménnyel járt, amikor aktív, illetve visszavonult RMDSZ-politikusokkal, a politikai viszonyokra és a támogatási rendszerre rálátással bíró hivatalnokokkal, újságírókkal és társadalomtudósokkal is próbáltam beszélgetni.

„Teljes hírzárlat van. A rendszeren belül dolgozókkal is csak a kiszabott feladat elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges információkat osztják meg” – magyarázta egy forrásom, aki korábban egy RMDSZ-közeli alapítvány alkalmazottja volt.

A teljes képre, a zárt körű tárgyalásokon elhangzottakra és egyes történések hátterére nagyon kevés embernek lehet rálátása. Interjút kértem RMDSZ-es vezető politikusoktól is, többek között Kelemen Hunortól és kabinetfőnökétől, Nagy Zoltántól. Megkereséseimre nem érkezett válasz. Ennek ellenére mintegy tucatnyi interjút sikerült készítenem – interjúalanyaim többsége azt kérte, maradhasson névtelen.

[irp posts=”2991″ name=”NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?”]

„Rúgjuk-e szét az RMDSZ-t?”

„Értsétek meg, az RMDSZ nélkül nem tudok a Kárpát-medencében nemzetpolitikát csinálni” – mondogatta zártkörű beszélgetéseken Orbán Viktor a kilencvenes években. A Fidesz elnöke azonban nem feltétlenül arra a szoros együttműködésre gondolt, ami az utóbbi években a magyar kormány és az RMDSZ között kialakult.

„1998-ban, amikor Orbán Viktor először jött Tusványosra miniszterelnökként, egy zártkörű egyeztetésen megkérdezte, rúgjuk-e szét az RMDSZ-t. Kezdjünk-e invesztálni egy alternatív RMDSZ-be vagy nem? Mi akkor azt mondtuk, erre nincsen szükség, hanem ehelyett az RMDSZ-en belüli ellenzéket kell megerősíteni” – emlékezett vissza egy olyan politikus, aki az egykori Reform Tömörülés, vagyis az RMDSZ belső ellenzékének tagja volt.

És bár az első Orbán-kormány idején sikerült normalizálni a kapcsolatokat a Markó Béla által vezetett RMDSZ-szel, a feszültségek, súrlódások, üzengetések mindennaposak voltak. A forrófejű, folyton előreszaladó Orbán Viktor és a kimért, mindent aprólékosan mérlegelő, mindenkivel konzultáló Markó Béla kapcsolatát jól példázza a Sapientia magánegyetem alapításával kapcsolatos vita.

Markóval miért nem konzultált senki?

„1999-ben Orbán Viktor – miközben Tusványosra tartott – Marosvásárhelyen, a repülőtéren találkozott Markó Bélával. A mintegy tíz perces beszélgetés során Markó elmondta, hogy sikerült módosítani az oktatási törvényt, és ugyan a román állam által finanszírozott magyar egyetemre nincsen lehetőség, de egy magánegyetem megalapításának nincsen akadálya.

Tusványoson egy vacsora során szóba került egy magyarországi finanszírozással működő magánegyetem. Orbán Viktor hazament, majd augusztusban kijött a kormányhatározat az egyetem létrehozásáról, évi 2 milliárd forintos kerettel. A hír hallatán Markó felveszett, hogy vele miért nem konzultált senki. Erre a Fidesz pislogott, és nem értette, hogy akkor most mi van” – emlékezett vissza egy forrásunk.

A név nélkül nyilatkozó politikus forrásunk által elmondottakat megerősítette és árnyalta is az Átlátszó Erdély kérdéseire válaszolva Markó Béla. Az akkori RMDSZ-elnök szerint egy kötetlen beszélgetésen már 1998-ban felvetette Orbán egy posztgraduális, szűk keresztmetszetű, elit felsőoktatási intézmény ötletét, melyet ő is jónak tartott. Abban maradtak, hogy majd még gondolkoznak róla.

1999-ben valóban találkoztak Orbán Viktorral a marosvásárhelyi repülőtéren, együtt mentek be a városba, ahol a magyar miniszterelnöknek Radu Vasile miniszterelnökkel volt tárgyalása. „Igen, a repülőtérről befelé menet már konkrétan szóba került, hogy a magyar kormány segíteni fog egy alapítványi egyetem létrehozásában (ez már természetesen különbözött az eredeti, posztgraduális elképzeléstől, szélesebb spektrumban gondolkoztunk)” – így Markó.

Az RMDSZ-elnök szerint két ponton volt éles nézetkülönbségük: a magyar kormány elképzelése szerint csak Kolozsváron és Csíkszeredában lett volna kar, Marosvásárhelyen nem. A másik vita arról szólt, hogy a Sapientia komplementáris legyen, vagyis csakis olyan szakokat indítsanak, amilyenek nincsenek az állami felsőoktatásban magyarul. „Ez számomra nagyon fontos elv volt, az elején így is történt, később már nem” – fűzte hozzá Markó Béla.

Keveset tudunk arról, hogy az idők során pontosan miért romlott meg Markó Béla viszonya Orbán Viktorral. Egy gyakran emlegetett sztori szerint a végső törést az okozta, hogy Markó a 2002-es országgyűlési választások első fordulója után, amikor még nem volt világos, ki a nyertes, sietett gratulálni a szocialista miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péternek.

Mivel Orbán Viktor akkoriban az RMDSZ-t a saját táborában tudta, ezt árulásként értelmezte.

„Amikor kimegyek a frontvonal elé, és az ellenség lő rám, arra fel vagyok készülve. De amikor saját táboromból lőnek hátba, az ellen nem tudok védekezni” – mondta egyszer Orbán Tusványoson.

Egy másik forrásunk arra emlékszik, hogy egyszer Orbán kijelentette: soha senki nem sértette meg annyira, mint Markó Béla. Azonban a politikus akkor nem részletezte, pontosan mi volt ez a sértés.

„Választások után illik gratulálni a győztesnek, de valami olyasmit mondtam, hogy gratulálok a magyar országgyűlésbe bejutott pártoknak, és kiemelten a legtöbb szavazatot szerzett MSZP-nek. Személyekről nem volt szó, azt viszont hozzátettem, hogy várjuk meg a második fordulót” – emlékezett vissza Markó Béla, aki szerint a konfliktusos viszonynak az volt az oka, hogy a Fidesz sokszor és sokféleképpen próbált beleszólni az RMDSZ életébe, el egészen személyi kérdésekig. „Hamar ki is derült, hogy ez nem megy, de attól kezdve már hullámzott a kapcsolatunk, bár viszonylag gyakran találkoztunk a Fidesz vezetőivel, én magam is Orbán Viktorral” – mondta.

Miért kéne ugyanúgy viszonyulni azokhoz, akik szeretnek, és akik nem szeretnek?

Markó egy 2010-es interjúban így beszélt kapcsolatáról a Fidesszel:

„Rám nagyon sok magyarországi politikus azért haragszik, mert mindenkit zavart, hogy az RMDSZ önálló politikát folytat. Én senkinek nem engedtem, hogy diktáljon, se Budapestről, se Bukarestből, miközben szinte mindenki megpróbálta. Bukarestben hamarabb rájöttek, hogy ez nem megy, Magyarországról folyamatos volt a sértődöttség, hogy nem tudtak ránk telefonálni (…).”

Az RMDSZ akkori elnöke az egyenlő távolság – vagy másképp fogalmazva: az egyenlő közelség – elveként fogalmazta meg azt az elgondolást, miszerint az RMDSZ-nek úgy Budapesten, mint Bukarestben kapcsolatot kell fenntartania úgy a jobb, mint a baloldali pártokkal. Ez azonban nem jelent alárendeltséget, az RMDSZ minden döntést önállóan, a saját érdekeinek megfelelően hoz meg.

„Az egyenlő közelség hülyeség. Miért kéne ugyanúgy viszonyulni azokhoz, akik szeretnek, és akik nem szeretnek téged?” – jegyezte meg erről a doktrínáról egy RMDSZ-politikus forrásunk, aki hozzátette azt is, hogy a Fidesz 2002-es bukása után felvidéki, vajdasági politikusok soha nem mentek úgy Gyurcsányhoz, hogy ne tették volna tiszteletüket a Lendvay utcában. Forrásunk szerint Markó soha nem tette meg ezt a gesztust Orbánnak.

„Nem emlékszem olyan elvre, hogy amikor Magyarországra mentünk, udvariasan mindenkit meg kellett volna látogatnunk. Akivel dolgunk volt, azzal tárgyaltunk, és természetesen a kormánnyal volt többször dolgunk. De egyébként végig tartottuk a kapcsolatot az ellenzékkel is, ezt nemcsak természetesnek, hanem hasznosnak is véltem és vélném ma is” – fejtette ki megkeresésünkre Markó Béla.

Bármi is történt, ha kezdetben csak Verestóy Attila szenátor volt indexen a Fidesznél, erre a tiltólistára 2002 után Markó Béla is felkerült. Így már a szocialista kormányzás idején világossá vált, hogy míg Markó Béla az RMDSZ elnöke, addig az RMDSZ és a Fidesz viszonyát nem lehet rendezni.

Mit gondol Markó? Kérdezd meg Kelemen Hunortól!

A Markó Béla által kiszemelt és a 2000-es évek második felében gondosan felépített utódnak, Kelemen Hunornak nem volt könnyű dolga. A Fideszben sokáig csak Markó Béla gyenge utánzatát látták benne.

A fizikai hasonlóság mellett ez annyiban is megalapozott volt, hogy Kelemen ebben az időben nagyon vigyázott arra, hogy mindig pontosan ugyanazt mondja, amit az RMDSZ-elnök. „Ha tudni akartad, miről mit gondol Markó, Kelemen Hunorral kellett beszélgetned” – fogalmazott ironikusan egy RMDSZ-politikus.

Egy másik interjúalanyunk szerint Orbán „gúnyosan, lenézően beszélt (Kelemen Hunorról), ha szóba került. Németh Zsolt kellett figyelmeztesse, hogy hamarosan ő lehet a főnök Erdélyben”. Kelemen csak megválasztása után lett érdekes a Fidesz, illetve Orbán Viktor számára, azelőtt nem rendelkezett kapcsolatokkal Orbán felé, és ők sem keresték különösebben a kapcsolatot vele.

A nagy váltásra 2011 februárjában a nagyváradi tisztújító kongresszuson került sor. Ekkor három jelölt indult az RMDSZ elnöki pozíciójáért: a fő esélyesnek tartott Kelemen Hunor mellett a szabadelvű Eckstein-Kovács Péter, valamint Semjén Zsolt pártfogoltja, Olosz Gergely.

Olosz, a totális tévedés

„Olosz totális tévedés volt. Mondtuk Orbán Viktornak és Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettesnek is, hogy ne invesztáljanak Geribe, mert korrupt, alkalmatlan, és esélye sincs” – mesélte egy forrásunk. Semjén, aki gyermekkora óta jól ismeri a tanulmányait a pannonhalmi bencés gimnáziumban végző Olosz Gergelyt, az erdélyi politikusok figyelmeztetését azzal hárította, hogy védencét a székelyföldi RMDSZ-politikusok, Tamás Sándor és Antal Árpád mocskolják, de valójában fordítva van, Tamás és Antal a korrupt.

Ez az epizód rávilágít Orbán Viktor egyik gyenge pontjára: fontos döntéseket úgy hoz meg, hogy nem mélyül el az adott kérdésben, és hajlamos vakon hallgatni a hozzá közelállók tanácsára.

[irp posts=”25485″ name=”Olosz Gergely, az erdélyi magyar közélet legnagyobb kalandora”]

Az pedig a sors különös fintora, hogy a befolyással való üzérkedésért jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergely jelenleg Magyarországon bujkál. Védelmezője, Semjén Zsolt pedig gyakori vendége Tamás Sándornak és Antal Árpádnak.

Nyersen bunkó beszéd a nagyváradi kongresszuson

De vissza a nagyváradi kongresszusra: a Fidesz üzenetét hozó Pelczné Gáll Ildikó alig burkoltan megfenyegette az elnökválasztásra készülő RMDSZ-küldötteket. A magyarországi kormánypárt alelnöke szerint a politikai szervezetek is elfáradnak, amiként az emberi test: lomhává, betegessé válnak. „Önök ma eljutottak erre a szintre – jelentette ki. – Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben.”

Arra nem számítottunk, hogy ez a beszéd ennyire nyersen bunkó lesz – fogalmazott egyik beszélgetőtársunk –, azonban korábban Orbán környezetéből már érkeztek olyan jelzések, hogy a Fidesz kész békét kötni az RMDSZ-szel, amennyiben a szervezet egy olyan elnököt választ, akivel Orbán Viktor szót ért.

Az RMDSZ élére megválasztott Kelemen Hunor egyik fő feladata az első pillanattól kezdve világos volt: rendeznie kell a viszonyt Orbán Viktorral.

A magyar kormány is világosan megfogalmazta, mit vár el: „az RMDSZ-nek változtatnia kell az egyenlő távolságtartás elvén” – jelentette ki a nagyváradi kongresszus után a Hargita Népének adott interjújában Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hozzátette, „az új kezdet mindenkinek adott”.

Egyre sűrűbben járnak Magyarországra az RMDSZ politikusai

Keveset tudunk arról, hogy a zárt ajtók mögött mi zajlott, azt azonban tudjuk, hogy 2011-től az RMDSZ-politikusok magyarországi útjainak a száma folyamatosan emelkedett. Az Átlátszó Erdély információkat perelt ki az RMDSZ-től politikusainak külföldi útjairól, bár az RMDSZ nevekkel és részletekkel nem szolgált. Az adatokból kitűnik, hogy 2009-ben – tehát az MSZP (Bajnai)-kormány utolsó évében – összesen 11 külföldi útjuk volt az RMDSZ tisztségviselőinek, ebből tízszer Magyarországra utaztak.

2010-ben, tehát abban az évben, amikor a Fidesz kormányra került, az utak száma 38-ra nőtt, és túlnyomó többségben szintén Magyarországra vezetett. 2011-ben, Kelemen Hunor elnöki mandátumának első évében 49 utat számoltak el. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden héten Magyarországon járt az RMDSZ valamelyik tisztségviselője.

Az évek során a külföldi utak száma folyamatosan növekedett. 2017 az utolsó év, amelyből vannak ilyen adataink, ekkor 130-szor utaztak az RMDSZ politikusai külföldre. A célország az esetek túlnyomó többségében Magyarország, ahol általában 2-3 napot, de nem ritkán akár egy hetet is tartózkodtak. Bár az adatokból az sem derül ki, hogy kivel találkoztak, de feltételezhetjük, hogy nem a magyarországi ellenzéki pártokat látogatták.

A békülékenyebb sajtónyilatkozatok és egyre gyakoribb találkozók ellenére 2011-ben még háborúban állt az RMDSZ és a Fidesz. 2011 áprilisában egy SZKT-ülésről kivonultak a magyarországi diplomaták, miután Lakatos Péter parlamenti képviselő gúnyosan bírálta az Orbán-kormányt.

Az RMDSZ kivéreztetése

Ennél az incidensnél jóval komolyabb érvágást jelentett az RMDSZ számára, hogy 2011 májusában a magyar kormány elvette az oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását az RMDSZ alapította Iskola Alapítványtól.

Nem annyira a program lebonyolításával járó erőforrások, sokkal inkább az erdélyi magyar családokra vonatkozó, naprakész adatok elvesztése volt fájdalmas, magyarázták forrásaink. Ezek az adatok politikai marketing szempontjából, választási kampányok idején kincsesbányát jelentettek az RMDSZ számára. Ne felejtsük, a GDPR előtti időkben járunk.

Ezzel egy időben a szintén RMDSZ-közeli Progress Alapítvánnyal is közölték, hogy már nem jogosult ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatokat. A státusirodák felszámolása azért érintette érzékenyen az RMDSZ-t, mert ezek nagyrészt az RMDSZ területi szervezeteivel egy irodában működtek, így a területi szervezetek működési költségeit, valamint az alkalmazottak egy részét el lehetett számolni a magyar kormány felé.

2011 júliusában, a marosfői EU-táborban Kelemen Hunor így fogalmazott: „Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak”.

Gondosan megszervezett randevú Tusványoson

Jelen tudásunk szerint a marosfői tábor után néhány héttel, július 23-án találkozott először négyszemközt Kelemen Hunor és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Nagyon keveset tudunk erről a találkozóról, egy részlet kivételével. A találkozó szervezői semmit nem bíztak a véletlenre: hogy kettejüket senki ne zavarja, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen jelen levő politikusoknak – köztük Tőkés Lászlónak, Sógor Csabának és Eckstein-Kovács Péternek – más programot szerveztek az üdülőváros másik felében.

A megbeszélés ténye sem volt nyilvános, a találkozóról szóló értesülés az Evenimentul Zilei román napilapban jelent meg először. „Úgy érzem, hogy a magyar kormánnyal való kapcsolat kimozdult a holtpontról (…) a következő időszakban tovább tudunk javítani a kapcsolaton, mivel mindkét fél részéről a nyitottság és az együttműködési szándék fogalmazódott meg (…)” – nyilatkozta Kelemen.

Ezzel párhuzamosan az RMDSZ ellenzéke szervezkedett. 2011. szeptember 15-én sikerült bejegyezni Bukarestben az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ebben a párt bejegyzését megelőző időszakban egyáltalán semmilyen támogatást nem kaptunk a Fidesztől. Orbán úgy volt vele, hogy ha ezt akarják, csinálják. Nézzük meg, mit tudnak, támogassuk őket, de ne nagyon” – mondta az Átlátszó Erdélynek egy ellenzéki politikus, aki részt vett az aláírásgyűjtés, majd a párt bejegyzésének a folyamatában.

Igaz, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok alaptevékenységük, a könnyített honosításban való segédkezés mellett az EMNP területi szervezeteiként működtek. Akárcsak a Progress Alapítvány státusirodái, itt is ugyanazt az irodát és részben ugyanazt a csapatot foglalkoztatta a Demokrácia Központ, az EMNT és az EMNP. Ezt a gyakorlatot itt dokumentáltam.

Arra is fény derült, hogy a 2012-es júniusi önkormányzati választások, majd a 2012 decemberében tartott parlamenti választások idején miként támogatták magyar állami vállalatok összesen nagyjából 1 millió euróval azokat a frissen bejegyzett civil szervezeteket, amelyek az EMNP politikusaihoz köthetőek.

Hagyjuk őket futni, nézzük meg, mi lesz belőle

„Miközben az világos volt, hogy az RMDSZ le van vágva a támogatásokról, az nem volt világos, hogy az EMNP-t hogyan és mennyivel fogja támogatni a magyar kormány” – magyarázta Toró Tibor politológus.

Egy másik, EMNP-ben politizáló forrásunk szerint a pénzt későn utalták, és bár Kubatov Gábor pártigazgató tartott nekik képzést, Orbán Viktortól politikai támogatást egyáltalán nem kaptak, a miniszterelnök nem kampányolt nekik. Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont részt vett a kampányban, ahogy az MPP kampányában Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

„2012-ben kísérlet zajlott: meg lehet-e roppantani az RMDSZ politikai monopóliumát? Maga Orbán Viktor sem lehetett biztos benne, hogy ez működni fog, ezért nem is állt bele teljesen. Sokkal inkább olyan volt ez, hogy próbáljuk ki, hagyjuk őket futni, nézzük meg, mi lesz belőle” – értékelt Toró Tibor.

Bár a választások előtt az EMNP saját szavazatarányát 30-40 százalékra becsülte, az erőviszonyokat a 2012 júniusi önkormányzati választások eredményei segítettek tisztázni: az EMNP 44 ezer (0,45%), az MPP pedig 36 ezer (0,37%) szavazatot kapott. Világossá vált, hogy egyik párt sem tudja veszélyeztetni az RMDSZ-t, amelynek listáira 490 ezren szavaztak.

2012 júliusában Orbán Viktor úgy az RMDSZ, mint az EMNP és az MPP elnökével konzultált. „(Orbán Viktor) nem kívánja Budapestről megmondani, hogy mi legyen Erdélyben. Nem adott tanácsot az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban” – nyilatkozta erről akkor az RMDSZ-elnök.

Orbán nem kíván konfliktusba keveredni az RMDSZ szavazóival

Ebben az évben Tusványoson ha lehet egy fokkal józanabb kijelentést tett Orbán Viktor: Tőkés Lászlóval és az EMNP-vel „stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik az RMDSZ-re szavaztak”.

A 2012 decemberében megtartott parlamenti választásokon az önkormányzati választásokhoz hasonló eredmény született: az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 ezer szavazatot (5,13%), szenátorjelöltjei pedig 388 ezer szavazatot kaptak (5,23%). Az EMNP képviselőjelöltjeire 48 ezren (0,64%), szenátorjelöltjeire 58 ezren (0,79%) voksoltak.

„2007-ben, az EP-választásokon azt láttuk, hogy míg az RMDSZ jelöltjei 283 ezer szavazatot kaptak, addig a függetlenként induló Tőkés Lászlóra 176 ezer szavazatot adtak le, ami a szavazatok közel 40 százaléka. Világos volt, hogy létezik egy erős elégedetlenség az RMDSZ-szel szemben, a kérdés így az volt, hogy a Tőkésre leadott szavazatokat át lehet-e vinni az RMDSZ ellen induló pártokra. A későbbi választások tanulsága az, hogy ez nem működik” – értékelt egy politikus forrásunk.

Valahogy „újragombolni a mellényt”

„Hazardírozás, hogy néhány tizeddel alatta vagy felette van az RMDSZ az ötszázalékos küszöbnek, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni” – nyilatkozta a parlamenti választások után a közmédiának Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A politikus arról is beszélt, hogy az erdélyi magyar politikai pártok túl kell lépjenek a személyes konfliktusokon a jövőben, a parlamenti képviselet érdekében összefogásra van szükség.

„Vannak személyes konfliktusok, de ezek nem személyes kérdések, hanem az elmúlt évtizedekben a különböző politikai felfogásbeli különbségekből adódó vélt és valós sérelmek halmaza” – így Semjén, aki szerint ezeken a konfliktusokon túl kell lépni, mindenkinek önvizsgálatot kell tartania, és valahogy „újra kell gombolni a mellényt”.

2013 során számos találkozóra került sor. Óvatosan optimista nyilatkozatok is születtek, ennek ellenére Kelemen Hunor így fogalmazott egy, az Erdélyi Riportnak adott interjúban 2013 decemberében:

„Kiegyezésről nem beszélhetünk. Arról lehet beszélni, hogy a viszonyunk javult, változott. És ennek nagymértékben az az oka, hogy ők látják, tudják, érzik, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen Erdélyben. (…) Az elmúlt három és fél esztendőben a Fidesz-KDNP kormánytól az RMDSZ, az RMDSZ közeli alapítványok nem kaptak semmiféle támogatást. Nem kértünk és nem kaptunk. Ez akkor sem változott, amikor a viszonyunk Orbánnal javult, és 2013-ban gyakran találkoztunk.”

A Fidesz-RMDSZ viszony alakulása szempontjából mérföldkőnek számít egy 2014 elején született interjú, melyben Semjén Zsolt úgy fogalmazott: el kell kerülni azt a helyzetet, hogy az RMDSZ 85-92 százalékos támogatása miatt az erdélyi magyarok ne tudjanak a magyarországi választáson leszavazni a Fideszre.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ezt az interjút így gondolta tovább: „ha megfordítom ezt a mondatot, akkor világossá válik az RMDSZ legfontosabb érdeke ebben a viszonyban: a Fidesznek az erdélyi szavazótábora 95-96 százaléka az itteni magyaroknak. Nekünk az az érdekünk, hogy valaki egyszerre tudjon RMDSZ-es és fideszes lenni, és a rossz viszony ne legyen akadálya annak, hogy ez a különböző választásokon is megnyilvánuljon.”

Az EP-választási kampány hozta el az áttörést

A 2014-es országgyűlési választásokra való regisztráció lebonyolításába már az RMDSZ is besegített. A kampány során az RMDSZ második vonalbeli politikusai – közöttük Tamás Sándor és Borboly Csaba, az RMDSZ háromszéki és csíki területi szervezeteinek elnöke – nyilvánosan is a Fidesz mellett foglaltak állást.

„Fontosnak tartjuk, hogy mindenki éljen szavazati jogával, mert ez mindannyiunk állampolgári kötelezettsége. Én személy szerint ennek a kormánynak szavazok bizalmat, mert kézzelfoghatók az eredményeik. Elvárásom a jelenlegi kormánnyal szemben, hogy továbbra is hangsúlyos határon túli politikát folytasson” – jelentette ki Borboly Csaba.

Április 6-án az újabb kétharmados győzelmet arató Fidesz-KDNP eredményváróján 30-35 romániai magyar politikus gratulált a győzteseknek. Köztük olyan RMDSZ-politikusok, mint Kelemen Hunor, Antal Árpád, Tamás Sándor és Székely István. Fontos azonban megjegyezni, hogy korábban is jelen voltak RMDSZ-es politikusok a Fidesz eredményváróján, talán csak Kelemen Hunor jelenléte az újdonság.

2014 májusában megtörtént az áttörés: az EP-választási kampány idején Orbán Viktor és Kelemen Hunor együtt kampányolt. Az európai parlamenti választásokon „az RMDSZ és a Fidesz-KDNP egymást kölcsönösen támogatják (…). A Fidesz, a KDNP és az RMDSZ azért dolgozik, hogy erős Európai Néppárti frakció legyen a következő öt évben is. Ez csak akkor sikerülhet, ha mind a Fidesz, mind az RMDSZ jó eredményeket ér el, ehhez pedig arra van szükség, hogy a magyar emberek menjenek el szavazni” – nyilatkozott Orbán Viktor a szatmárnémeti Római Katolikus Püspöki palota parkjában.

A hét éve EP-képviselő Tőkés László ekkor már nem erdélyi, hanem a Fidesz-listán kapott befutó helyet.

Elnökválasztás TV macival és időjárásjelentéssel

Ha két évvel korábban Orbán Viktor még egyfajta kísérletnek fogta fel azt, hogy választásokon az EMNP jelöltjei is elindulnak az RMDSZ ellenében, a 2014-es államfőválasztásra ez az álláspontja gyökeresen megváltozni látszott – annak ellenére, hogy a parlamenti választásokkal ellentétben ennek a választásnak különösebb tétje nem volt.

Egy találkozón a miniszterelnök egy különös, TV maciról, híradóról és időjárásjelentésről szóló példázattal válaszolt az EMNP-nek arra a felvetésére, hogy Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke is indulna a választásokon – tudtuk meg egy EMNP-politikustól.

„Fiúk, ha engem kérdeztek, ez olyan, mint a TV maci és az időjárás-jelentés. Egyik sem érdekes, mindenki a híradót akarja nézni, de ha nem akarod lekésni a híradó elejét, akkor meg kell nézd a TV macit. Az időjárás-jelentés lehet, hogy kicsivel több embert érdekel, mint az esti mese” – idézte forrásunk Orbán Viktort. „Ebből azt kellett volna kiolvassuk, hogy fiúk, ne induljatok. Mi azt olvastuk ki, hogy Orbánnak mindegy, indulunk-e vagy sem” – mesélte forrásunk.

Ez a döntés azonban hiba volt: Orbán Viktor az RMDSZ-elnöknek kívánt sok sikert, ebből is látszott, a Fidesznek nincsen ínyére, hogy Szilágyi Zsolt versenybe szállt Kelemen Hunor ellen. A kampányban még az EMNP-vel hagyományosan baráti kapcsolatokat ápoló Németh Zsolt sem vett részt.

Az elnökválasztások egyébként lényegében nem módosították az erőviszonyokat: Kelemen Hunor 329 ezer vokssal 3,47 százalékon végzett, Szilágyi Zsolt 53 ezer szavazattal 0,56 százalékos eredményt ért el.

Senkit nem vágnak le teljesen

Bár minden jel szerint Orbán Viktor számára az EMNP ezután már nem érdekes, a mai napig nincsen jele annak, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által bonyolított honosításra évente megítélt 250 millió forintos (nagyjából 700 ezer EUR) támogatás vagy az EMNP holdudvara által különféle projektekre becsatornázható pénz látványosan csökkenne.

„Senkit nem vágnak le teljesen: az utolsó pillanatban mindenki kap egy kis gesztust, valamennyi pénzt, ezzel benntartják a rendszerben” – magyarázta a rendszer működését egy politológus interjúalanyunk. Szerinte emögött az a számítás, hogy olcsóbb egy-egy sikertelen politikai projektet lélegeztetőgépen tartani – és ha úgy adódik, valamilyen feladattal megbízni –, mint teljesen megszüntetni.

Időközben Bukarestben is zajlik az élet: 2014. december 13-án az SZKT úgy döntött, hogy az RMDSZ lépjen ki a 3. Ponta kormányból. Ez a mindössze nyolc hónapnyi kormányzás volt az RMDSZ utolsó kormányzati szerepvállalása az általunk vizsgált időszakban.

Kis elméleti gyorstalpaló

Rövid elméleti kitérőt kell tennünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan változott meg az RMDSZ helyzete, miután tartósan ellenzékbe kényszerült, és ezzel párhuzamosan számottevően megnőttek az Erdélybe érkező magyarországi támogatások.

[irp posts=”25483″ name=”NERdély 1.: így hódította meg az erdélyi magyarságot a Fidesz”]

Az első ilyen fogalom az erdélyi magyar etnikai párhuzamosság (vagy pillarizáció): ez azt jelenti, hogy a közösség egy sor saját, a többségi társadalmi intézményekkel párhuzamos intézményt működtet, mely lehetővé teszi a közösség tagjai számára, hogy a mindennapi életüket úgy éljék, hogy csak ritkán lépnek interakcióba a többségi intézményekkel.

Az erdélyi magyar közösség által működtetett intézményrendszer egyfajta aszimmetrikus pillarizációnak is tekinthető. Azért nem szimmetrikus, mert az erdélyi magyar intézményrendszer beágyazódik a tágabb román társadalomba, amely azonban nem egy másik pillér, hanem a fősodor.

Az erdélyi magyar intézményrendszer egyik kulcsfontosságú működtetője az RMDSZ.

Kiss Tamás több helyen is kifejtett elmélete segít annak a megértésében, hogyan vált az RMDSZ kiszolgáltatottá a Fidesz irányába, miután 2015-től ellenzékbe került.

Ehhez egy újabb fogalmat, az aszimmetrikus kisebbségi akkomodáció fogalmát szükséges bevezetni. Ez azt jelenti, hogy Romániában nem létezik törvényes garancia az etnikai hatalommegosztásra, a többség és a kisebbségek – jelen esetben a magyar közösség – közötti erőforrás-elosztásra. Ezt minden esetben újra kell tárgyalni a hatalom többségi birtokosaival.

Kiss szerint az RMDSZ legitimitását a közösségen belül a forrás-allokációs képessége határozza meg. Vagyis az, hogy mennyi erőforrást tud a saját partonáltjai – az erdélyi magyar intézményrendszer, a magyarlakta területek – számára kialkudni.

Amikor a magyar nemzetpolitika túllicitálja a román államot

A 2010-es évek első feléig a Magyarországról érkező támogatások viszonylag kis összegűek voltak, így az RMDSZ elsősorban a nagyságrendekkel nagyobb bukaresti források megszerzésében volt érdekelt. Sikeresen monopolizálta is ezeket a forrásokat, vagyis Bukarestből a pénz minden esetben az RMDSZ révén érkezett. Csakhogy 2015 után az RMDSZ már nem kormányzati tényező, a korrupcióellenes harc pedig az RMDSZ egyedi érdekkijárásra, alkudozásra összpontosító bukaresti stratégiáját ellehetetlenítette.

Ezzel párhuzamosan a magyarországi támogatások 2016 után exponenciálisan megnövekedtek. Már nem kiegészítő jellegűek, hanem intézményes folyamatokat generálnak és változtatnak meg. Vagyis a magyar nemzetpolitika „felüllicitálja” a román államot. Kiss értelmezésében az RMDSZ és a Fidesz közeledését ebben a kontextusban kell szemlélni.

[irp posts=”2991″ name=”NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?”]

Ehhez az elgondoláshoz annyit kell hozzátenni, hogy ismereteim szerint nem létezik kimutatás arról, hogy a román állam pontosan mennyi forrást biztosít a magyarlakta területeknek, és ebből mennyi pénz köszönhető az RMDSZ kormányzati szerepvállalásainak. Egy ilyen összesítés hiányában nehéz megmondani, hogy a román vagy a magyar állam által biztosított források nagyobbak.

Az RMDSZ monopolhelyzetének vége

Az azonban bizonyos, hogy a bukaresti jelenlét gyengülésével és a magyarországi nemzetpolitika térnyerésével alapvetően megváltozott az RMDSZ pozíciója: lojalitási versenybe kényszerült. Mit jelent ez?

Míg a bukaresti kormánnyal való alkufolyamatokban az RMDSZ – és annak vezetősége – minden esetben monopolhelyzetet élvezett (a román pártok szinte soha nem próbálták az RMDSZ-t megkerülve közvetlenül megszólítani a magyar közösséget), a magyarországi nemzetpolitika alapvetően másképp működik.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a kontroll úgy valósul meg, hogy a hatáskörök, funkciók közt átfedések vannak, és ez a nemzetpolitika terén is jellemző. A miniszterelnök mellett mintegy féltucatnyi vezető politikus, valamint 15-20 nemzetpolitikai intézmény alakítja ezt a mezőt, ahol a szereplők látszólag önállóan és egymással is versenyezve építenek ki határon túli hálózatokat.

A versenyben nem annyira a mérhető teljesítmény, hanem egy sokkal szubjektívebb kritérium: a lojalitás a mérvadó. Ennek az az eredménye, hogy a szereplők nemcsak lesik Orbán Viktor óhaját, hanem adott esetben „továbbgondolják” a szándékát, és megpróbálják azt is teljesíteni, amit a miniszterelnök valójában nem is kért.

Ebben a mezőben az RMDSZ korábbi monopolhelyzete eltűnt. Számos beszámolónk van arról, hogy a szocialista kormányok idején Markó Bélának hozzáférése volt a támogatási döntések listáihoz, és azokat kedve szerint módosíthatta. Ma az RMDSZ csúcsvezetése csak egyike a magyar kormány kegyeiért versengő – és lojalitását bizonyítani próbáló – szereplőknek.

„Mindenről tudni, kevés dolgot meghatározni”

Forrásaink szerint Kelemen Hunor ugyan javasolhat támogatásra projekteket, de nincsen beleszólása abba, hogy végül kinek és mennyi pénzt ítélnek meg. Az RMDSZ politikusai gyakran közvetlenül, az RMDSZ vezetőségétől függetlenül is kapcsolódnak a magyar kormány valamelyik szereplője által felépített patronázshálózathoz. Ez tovább szűkíti az RMDSZ vezető politikusainak a mozgásterét.

Bár Kelemen Hunornak sikerült konszolidálnia saját helyzetét, azonban az általa vezetett RMDSZ már nem hasonlít arra a szigorúan centralizált szervezetre, ami Markó Béla idején volt. Markó ragaszkodott hozzá, hogy a legapróbb részletekről is egymaga döntsön, ezekről pedig számos anekdota kering.

Az egyik szóbeszéd szerint az RMDSZ sajtóközleményeit át kellett küldeni neki, ő azokat kinyomtatta, és korrektúrázta. A másik ilyen történet az, hogy állítólag ő döntött arról, hogy egy kongresszuson a büfében legyen-e ketchup és mustár. Az elnöki döntés az volt, hogy inkább ne legyen, ugyanis félő, hogy a küldöttek összepecsételik az öltönyeiket.

Kelemen „elengedte a széleket”, egy sokkal kevésbé centralizált RMDSZ-t épített. „Mindenről akarok tudni, kevés dolgot akarok meghatározni” – mondogatja gyakran. Markó idején elképzelhetetlen volt, hogy egy területi szervezet beszálljon a honosításba, vagy hogy egy helyi RMDSZ-politikus autonómia vagy magyar-román együttélés kapcsán olyan véleményt fogalmazzon meg, amit az RMDSZ országos vezetése nem tud vállalni. Ez azonban mára természetessé vált – állítják a beszélgetőtársaink.

[irp posts=”26556″ name=”Rekordösszegű médiatámogatások Erdélyben: burjánzó cégháló, nem szűnő homály”]

Sosem látott összegű médiatámogatásokkal tartják sakkban az RMDSZ-t

Az RMDSZ pozícióinak gyengüléséhez a magyar kormány sosem látott összegű médiaberuházásai is hozzájárultak. Ha összesítésünk teljes, akkor a Demeter Szilárdhoz kapcsolható Erdélyi Médiatér Egyesület 2017 decembere óta 5,25 milliárd forint (mintegy 15 millió EUR) támogatást kapott, és felvásárolta vagy együttműködési megállapodásokat kötött az erdélyi magyar médiaorgánumok túlnyomó többségével.

Bár két éve sokan attól féltek, hogy a magyarországi pénzzel együtt Erdélyben is megjelenik a szigorúan központosított kormánypárti propaganda, ennek nyomát egyelőre nem látni. Forrásaink szerint nem is az a lényeges, hogy mit írnak meg, sokkal inkább az, amit nem: a médiatröszthöz tartozó kiadványokban semmilyen, a magyar kormánnyal szemben kritikus hang nem jelenhet meg.

Bár korábban voltak példák az RMDSZ-t bíráló anyagokra, az utóbbi évek választási kampányai során ezek is eltűntek. „Egy funkciója van ennek a konglomerátumnak: sakkban tartja az RMDSZ-t” – mondta egy forrásunk, aki szerint az RMDSZ bajban lenne, ha egy választási kampány során ez a médiatröszt hirtelen kritikus hangra váltana. Egy másik, ellenzéki politikus forrásunk így magyarázta a felvásárlás mögött álló fideszes logikát: „megvesszük inkább mi, hogy ne vegye meg más”.

Megnyílnak a pénzcsapok az RMDSZ felé

De vissza az idővonalhoz: ha 2013 decemberében Kelemen Hunor még azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP kormánytól az RMDSZ, az RMDSZ közeli alapítványok nem kaptak semmiféle támogatást, ez 2015-től megváltozott.

2015 februárjában írta alá az RMDSZ egyik alapítványa, az Eurotrans Alapítvány a Miniszterelnökséggel és a Külgazdasági és Külügyminisztériummal azt a megállapodást, amellyel részt tudott venni az egyszerűsített honosításhoz szükséges iratok előkészítésében. Erre évente 250 millió forintot kapott. (2015. december 31-i árfolyamon ez 790 ezer euró. Az anyagban az adott év utolsó napjának az Európai Központi Bank által megadott árfolyamát használom a forintban megadott összegek átszámításához euróra.)

Az Eurotrans Alapítvány ebből a pénzből egy sor irodát működtet (ezek címei itt elérhetőek). Ha ezeket a címeket összevetjük az RMDSZ területi szervezeteinek a címeivel, kiderül, hogy jelentősek az átfedések. Felmerül annak a gyanúja, hogy az RMDSZ területi szervezeteinek a fenntartási költségeit – legalábbis részben – ebből a magyarországi támogatásból fedezik.

Nagy Zoltán kuratóriumi elnököt ezzel kapcsolatban megkerestük, de nem reagált arra a kérdésünkre, hogyan választják szét az Eurotrans Alapítvány és az RMDSZ területi szervezeteinél zajló tevékenységet.

A Fidesz-RMDSZ kapcsolatok újabb állomása 2016 júliusa: gesztusértékű, hogy a Kárpát-medencei magyar szervetek vezetőivel elköltött tusnádfürdői vacsorájára Orbán Viktor csak Kelemen Hunort hívta meg. A Fidesz régi szövetségese, Tőkés László csak a másnapi munkareggelin találkozhatott Orbán Viktorral.

Ennek a magyarázata, hogy Orbán és Tőkés közötti viszony időközben megromlott. Tőkés László 2015 májusában egy könyvbemutatón „követhetetlennek” és „átláthatatlannak” nevezte a magyar kormány nemzetpolitikáját, 2015 decemberében pedig egy MÁÉRT-en nem volt hajlandó felszólalni és aláírni a zárónyilatkozatot.

Gyomlálják a kritikus hangokat

2016 végén az RMDSZ egy másik alapítványa, a szervezet médiaorgánumait kiadó Progress Alapítvány megszüntette az akkor már csak online megjelenő, csekély olvasottságú Erdélyi Riportot. Kiadóként nem tartott igényt továbbá egy sor baloldali kötődésű publicista munkájára az erdélyi magyar sajtó egyik legnézettebb portáljánál, a maszol.ro-nál.

[irp posts=”1757″ name=”„Fenyegetés az, amikor az ember fél, a kollégái félnek.” Így cenzúráz a Progress”]

Bár a kiadó indoklása szerint pusztán költséghatékonysági megfontolásokból döntöttek így, és nincsen közvetlen bizonyíték arra, hogy a magyar kormány kérte volna az RMDSZ-től a kritikus hangok elhallgattatását, ezzel kapcsolatban így fogalmazott egy RMDSZ-politikus forrásunk:

„A Fidesz rendkívül centralizált párt. Ha a kormányhoz közelálló médiában megjelenik egy kritikus hang, akkor annak üzenetértéke van. Ők úgy gondolják, hogy az RMDSZ is hasonlóképpen működik. Amikor megjelenik egy kritika a maszol.ro-n, a Transindexen vagy akár az Erdély TV-ben, akkor felhívják Kelemen Hunort, és megkérdik, mi a baj. Ő pedig visszakérdez: miért, mi baj lenne?

Képzeljük el, hogy a magyarországi kormánymédiában olyan anyagok jelennek meg, mint amilyenek sorozatosan megjelennek az erdélyi magyar médiában. A Fidesz annyit tud, hogy ezek a médiaorgánumok az RMDSZ pénzéből működnek, így feltételezi, hogy ezek az anyagok valamilyen módon az RMDSZ álláspontját közvetítik, azokkal az RMDSZ üzenni próbál.”

[irp posts=”2054″ name=”L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története”]

Az RMDSZ holdudvarába tartozó médiaorgánumok „áramvonalasítása” nem állt meg itt. 2017 májusában a Transindexnek költöznie kellett az Iskola Alapítvány egyik ingatlanának tetőterében berendezett szerkesztőségből, miután a L’Alchimiste botrányról közölt cikket. Később, 2019 áprilisában magyarázat nélkül mondtak fel az ETV Fidesz-szel szemben kritikus műsorvezetőjének, Gáspárik Attilának.

A gazdaságfejlesztési programmal is az RMDSZ kampányolhat

2017 márciusában jelent meg nyilatkozatok szintjén, hogy Erdélyben is elindul a gazdaságélénkítő program, amely Vajdaságban és Kárpátalján már működött. Miután Budapesten egyeztetett Orbán Viktorral, Kelemen Hunor így nyilatkozott az Erdély TV-nek:

„Azokról a programokról is beszéltünk, amelyeket a magyar kormány támogat Erdélyben, és amelyeket el fog indítani 2017-ben és 2018-ban, beleértve azt a gazdaságélénkítő programot is, amelyet már a Vajdaságban és Kárpátalján kipróbáltak, és kiválóan működik. Erdélyben is be fog indulni 2017 folyamán, előbb egy kisebb területen, aztán 2018-tól Székelyföldtől a Partiumig.”

A programért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel. A Mezőség Maros megyei részét felölelő első, 1 milliárd forintos (3,2 millió EUR) keretösszegű mintaprogram már 2017-ben elindult.

[irp posts=”27374″ name=”Megtudjuk, kik fejlesztik Székelyföldet 24 milliárd forintból – ígéri a Pro Economica Alapítvány”]

A gazdaságfejlesztő program újabb barátságtalan gesztus volt az EMNP felé. Úgy tudjuk, a program alapjául szolgáló stratégia valójában az ellenzék Mikó Imre Terve, amely az EMNT által felkért erdélyi közgazdászok és a VÁTI szakértői által kidolgozott gazdaságfejlesztési stratégiára épül, mellyel ők éveken keresztül házaltak a magyar kormánynál.

„Kértük, hogy vegyenek be a támogatásokat elosztó Pro Economica Alapítvány kuratóriumába, foglalkoztassák az elbírálásnál az mi szakértőinket is, vehessünk részt a népszerűsítésben” – így egy EMNP-ben politizáló forrásunk. Egyik kérésüket sem teljesítették.

Az RMDSZ viszont felhasználhatja ezeket a fejlesztési projekteket kampányok idején a promóciós anyagaiban. Az alapítvány igazgatótanácsában pedig ott ül Balázs Attila, az RMDSZ gazdasági igazgatója, valamint Novák Levente, a területi szervezetekért felelős alelnök.

Kelemen Hunor buzdít, hogy szavazzunk a Fideszre

Miközben az Eurotrans Alapítvány az EMNT-vel együtt segítséget nyújtott a magyarországi országgyűlési választásokat megelőző regisztrációban, 2017 szeptemberében újabb premierre került sor: az RMDSZ elnöke nyilvánosan a Fidesz mellett állt ki.

„Az az érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bebizonyította, nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban egyaránt fontos helyet foglalnak el az erdélyi magyarok” – mondta Kelemen Hunor.

A végleges szakítás a Markó-féle egyenlő távolság doktrínával 2018 februárjában történt. Molnár Gyula MSZP-elnök és Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje egy kolozsvári közéleti fórum után vacsorázni hívták meg Kelemen Hunort.

„Megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak” – idézte fel az RMDSZ elnöke a vacsorán elhangzottakat.

[irp posts=”2521″ name=”Törvénytelenül bonyolítja a választási regisztrációt az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány”]

Az Eurotrans Alapítvány közben gőzerővel segíti az erdélyi magyarok választási regisztrációját: 2018 február elejére 35 ezer magyar állampolgár választási névjegyzékbe való felvételét eszközlik. Mi több, az alapítvány szerepet vállalt a levélszavazatok összegyűjtésében és a magyar külképviseletekre történő eljuttatásában is (ugyanezt tették a Demokrácia Központok is).

Miközben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint nem csak joga, hanem kötelessége is részt venni az országgyűlési választáson az erdélyi magyarságnak, a gazdaságfejlesztési programot bonyolító Pro Economica Alapítvány 1,5 milliárd forint értékben írt alá 521 személlyel támogatási szerződést eszköz- vagy tenyészállat-beszerzésre, illetve mezőgazdasági területek telekkönyvezésére.

Kétszer annyi levélszavazat a Fidesz-KDNP számára

A 2018 április 8-i országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP újabb kétharmados többséget szerzett. A kormánypárt a levélszavazatok 96 százalékát, összesen 225 ezer szavazatot kapott határon túlról (országonkénti bontásról nem tudunk). Ez közel duplája volt a 2014-es szavazatszámnak, azonban míg 2014-ben a 122 ezer szavazat egy-két mandátumot eredényezett, ezúttal nem voltak elegendőek egy mandátumra.

A 2018 októberében megrendezett, a család alkotmányos meghatározásáról szóló népszavazás árnyalja azt a képet, miszerint az RMDSZ – miközben közeli együttműködésre váltott a magyar kormánnyal – mindenben követni kezdte a magyar kormány retorikáját. Bár az RMDSZ számos vezető politikusa támogatta azt, hogy bekerüljön az alkotmányba az, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul, és ez egybe is csengett a Fidesz-KDNP melegellenes retorikájával, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke így nyilatkozott a népszavazás előtt egy maszol.ro-nak adott interjúban:

„Nem értek egyet azzal, hogy házasságot kizárólag csak nő és férfi köthet. Romániában ugyan nem engedélyezett a melegházasság, de meggyőződésem, hogy ennek ellenkezője sem ördögtől való dolog: az Unió 15 tagállamában házasodhatnak az azonos nemű személyek. Nem értek egyet a szenátor kollegák azon véleményével sem, hogy a jelenlegi alkotmányos rendelkezésnél jobb tartalommal bír a most beterjesztett tervezet. Mert nem jobb: jogilag sem, szellemiségében sem. Egyrészt fenntartja a család korlátozó jellegű, rossz meghatározását, másrészt, hosszú távon kirekesztő egy olyan számottevő közösséggel szemben, olyan állampolgárokkal szemben, akiket ugyanolyan jogok illetnének meg, mint a heteroszexuálisokat.”

2018 novemberében Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette Kolozsváron, hogy Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország azt a gazdaságfejlesztési programot, mely Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak. Gazdaságfejlesztési programokra 50 milliárd forintot különítettek el a 2019-es költségvetésben, a székelyföldi gazdaságfejlesztési program 25 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az RMDSZ 2019 februárjában tartott tisztújító kongresszusán Semjén Zsolt így fogalmazott: teljes a bizalmi együttműködés Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök között, ezt az erdélyi magyar választók kényszerítették ki. Kijelentette: „Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t”, mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben.

2019 márciusában újból felmerül a Fidesz kizárása az Európai Néppártból (EPP). Kelemen Hunor azonban a román közszolgálati televíziónak elmondta, az RMDSZ két EP-képviselője a kizárás ellen fog szavazni.

Az időközben elkezdődött EP-választási kampányban Orbán Viktor – az RMDSZ meghívására – kétnapos erdélyi körutat tett. Felavatott két, magyarországi támogatásokból felépült létesítményt, a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzemet, valamint a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát. Elmondta, hogy azoknak a magyaroknak, akik az összmagyar brüsszeli képviseletet szeretnék erősíteni, Romániában az RMDSZ-re kell szavazniuk.

„Téved, aki azt gondolja, hogy a támogatásoknak meg kell fizetni az árát”

Sajtótájékoztatón rákérdeztek az RMDSZ-közeli alapítványokhoz érkezett magyarországi kormánytámogatásokra. Kelemen kijelentette, az RMDSZ nem kapott és nem kap magyarországi támogatásokat, és téved, aki azt gondolja, hogy a támogatásoknak meg kellett fizetni valamilyen módon az árát.

A korai évek óvatosan egyensúlyozó megfogalmazásainak vége. 2019 szemptemberében Kelemen egy sepsiszentgyörgyi román-magyar ifjúsági találkozón elmondta, nem bírálni kell Orbán Viktort, hanem lemásolni. „A románok is megtehetnék a határokon túl élő román közösségekért, amit a magyar kormány tesz a határokon túl élő magyarokért. Mi a saját bőrünkön érezzük, milyen, amikor a magyar kormány kiáll mellettünk” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.

A választási verseny „nemzetárulás”

A koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszáról szeptemberre halasztották az önkormányzati választásokat. Az RMDSZ kampánya számára ismét nagyrészt a Fidesz szállította a muníciót. A már megszokott gazdaságfejlesztési támogatások újabb ütemének bejelentése, valamint a különféle, magyar állami pénzből megvalósult projektek felavatása mellett egy sor Facebook-videóban üzentek a magyarországi politikusok.

Az RMDSZ ellen induló jelöltekről Semjén Zsolt azt mondta, hogy „esélytelenek”. Potápi Árpád ennél is tovább ment: „a magyar közösség érdekei elleni cselekedetnek” minősítette az esélytelen magyar jelöltek indítását olyan településeken, ahol nincs elsöprő többségben a magyarság. Mi több, a 80 százalék fölötti magyar többséggel rendelkező településeken sem „jó megoldás a magyar-magyar verseny, mert egymásnak ugrasztja az embereket.”

Az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére a választások után, 2020. október 12-én az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt még tovább vitte ezt a kijelentését Potápi Árpád: Biharban és Szatmárban az RMDSZ jelöltjére egy másik magyar jelöltet „ráindítani”, az nemzetárulás.

A bukaresti kormányalakítási tárgyalásokról egyenesen Orbán Viktor hivatalába

Az RMDSZ-Fidesz viszony alakulásáról szóló idővonalunkat talán nem is lehet sokatmondóbb eseménnyel zárni, mint azzal, hogy 2020. december 19-én az RMDSZ elnöke közvetlenül a bukaresti kormányalakítási tárgyalásokról – az koalíció összetételéről szóló megegyezés után, de a működéssel kapcsolatos részletek tisztázása előtt – utazott el Budapestre, hogy Orbán Viktorral egyeztessen. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár nem közölte, hogy mi volt az a sürgős egyeztetnivaló, ami az RMDSZ-elnök budapesti útját indokolta.

[irp posts=”25634″ name=”Tavaly is elárasztották Erdélyt a magyarországi közpénzek. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket”]

„A szocialista kormányok is nyilván maguk fele húztak, de mindig volt egy többé-kevésbé átlátható kuratórium, volt a támogatáspolitikának egy kerete, formája. A Fidesz szép lassan leépítette a formákat, mindent informális kapcsolatok mentén, megegyezésekkel döntenek el” – értékelte a jelenlegi támogatáspolitikát egy, az RMDSZ ellenzékében politizáló forrásunk.

Míg a második Fidesz-kormány kezdeti éveiben, a 2011-2013-as időszakban még erdélyi politikusok – az RMDSZ részéről Székely István, az EMNT részéről pedig Gergely Balázs – gyűjtötték össze és egyeztették a projekteket, mára már minden döntés Budapesten születik.

Hogyan működik jelenleg a támogatási rendszer?

Bár beszélgetőpartnereink a támogatási rendszer konkrét működésére vonatkozó több kérdésünkre sem tudtak pontos választ adni, egybehangzóan állítják, hogy a Bethlen Gábor Alap mára már nem más, mint egy kifizetőhely. A politikai döntések, a különféle struktúrákban személyesen kialkudott döntések számára biztosítja az intézményes keretet, a döntések leszerződését, valamint a pályázatok lebonyolításával és elszámolásával járó papírmunkát.

Abban is egyetértettek, hogy a nagy, milliárdos nagyságrendű projektekről Orbán Viktor személyesen dönt, a BGA már csak a kormányhatározatot hajtja végre. A miniszterelnök elé pedig Erdélyből jelenleg két ember: Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Kelemen Hunor terjeszthet be kiemelt, nagy költségvetésű projekteket.

„Kató és Kelemen közül pedig az előbbi van olyan viszonyban Orbán Viktorral, hogy akkor találkozik a miniszterelnökkel, amikor akarja” – így egy társadalomtudós forrásunk.

„Kell legyen valaki, aki beviszi”

Úgy tudjuk, a kisebb, 500 millió és 1 milliárd forint közötti projektekről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes dönt. „Azonban kell legyen valaki, aki beviszi, és ezeket általában visszacsekkolják Kelemen Hunornál” – tudtuk meg. Az ennél is kisebb projektekről a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád is dönthet.

A kis projekteket a Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Osztályának főosztályvezető helyettese, Brendus Réka gyűjti össze, valószínűleg ő is dönti el, hogy kit támogatnak és kit nem. „Ebbe a körbe szinte bárki bekerülhet, hacsak nem haragszanak rá valamiért” – értékelt egy forrásunk.

[irp posts=”2225″ name=”Új egyházi óvodák Erdélyben. Kiknek?”]

Ha a magyar kormány kezdeményez egy projektet, akkor a rendelkezésre álló pénzkeret függvényében keres határon túli partnereket. Ennek jó példája az óvodaépítési program, melynek első ütemére 2016 december végén ítélt meg Orbán Viktor összesen 8,9 milliárd forint (28,8 millió EUR) támogatást.

Erről azt mesélte egy, a BGA ügyeire rálátással bíró forrásunk, hogy mindenkit meglepetésként ért ez a kirívóan magas összegről szóló döntés az év egyik utolsó munkanapján.

Mivel a pénzt el kellett költeni az év végéig, lázasan telefonálgatni kezdtek a határon túli partnereknek, adjanak be pályázatot, amely alapján meg lehet kötni a szerződést, és utalni lehet a támogatást. Ezt azonban nem előzte meg igényfelmérés, így a helyszínek kiválasztása esetleges volt – erről a programról itt írtunk.

Az egyházak után az RMDSZ is beruházhat

Mára az RMDSZ holdudvarához tartozó alapítványokhoz évente nagyságrendileg ugyanannyi, ha nem több magyarországi támogatás áramlik, mint amennyi az erdélyi magyarság számára kiutalt bukaresti kormánytámogatás, amelyet az RMDSZ kezel.

A már említett Eurotrans Alapítványnál is fontosabbá vált az utóbbi években az Iskola Alapítvány. Ezt az RMDSZ alapította 2004-ben az oktatási-nevelési támogatás bonyolítására. Később Kolozsváron indított bérlakás-programot egyetemi oktatók számára, mely jelenleg is működik, illetve egy vitatott kölcsönnel beszállt a kuratóriumi elnök feleségének a vendéglőjébe Kolozsvár főterén.

2017 után ez az alapítvány számottevő magyarországi támogatásokat kapott.

Az első, 300 millió forintos (970 ezer EUR) támogatásról szóló döntés a 2016 december végi nagy pénzosztás idején született meg (a pénzt azonban visszautalták, mivel a megvásárolni tervezett ingatlan tulajdonviszonyai nem voltak rendezettek). Talán véletlen, de érdekes részlet, hogy a döntés után egy héttel, 2017 januárjának első napjaiban vált nyilvánossá, hogy a Progress Alapítvány anyagi megfontolások miatt megszünteti az Erdélyi Riportot, illetve nem tart igényt egy sor, a magyar kormánnyal szemben kritikus publicista munkájára a maszol.ro portálnál.

Összesítésünk szerint az Iskola Alapítvány a 2016-ben megítélt 300 millió forintos, később visszautalt támogatást leszámítva a 2017-2020 periódusban, négy év alatt mintegy 7,1 milliárd forint (21 millió euró) összeget nyert a Bethlen Gábor Alapnál, ezzel a legnagyobb erdélyi kedvezményezettek közé került be (az első helyeken az Erdélyi Református Egyházkerület valamint a Sapientia Alapítvány áll).

Ennek a pénznek egy része olyan kulturális és oktatási programokat finanszíroz, mint az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában centenáriumi programsorozat, valamint a 33 iskolában működő délutáni oktatási program. A pénz túlnyomó többsége azonban ingatlanberuházásokra megy.

Nagy Zoltán, aki elintézi a dolgokat

Az alapítvány 2018-ban megvásárolt és lebontott egy ingatlant – az egykori Minerva-nyomdát – Kolozsvár központjában, hogy a helyére kulturális központot építsen. Ugyanebben az évben megvásárolta a nagyváradi Sonnenfeld-palotát szintén azzal a céllal, hogy az épület felújítása után kulturális központot működtessen benne.

Az alapítvány tavalyi szerzeménye egy szecessziós ház Csíkszereda központjában, továbbá egy századfordulón épült tusnádfürdői villa. Mindkét épület felújításra szorul.

[irp posts=”25509″ name=”Újra áramlik a magyar közpénz az RMDSZ felé: ingatlanokat vásárol az Iskola Alapítvány”]

Úgy az Eurotrans Alapítvány, mint az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagy Zoltán Levente (becenevén: Bigzé), Kelemen Hunor csapatának egyik legrégebbi tagja. Nagy Zoltán jelenlegi funkciója szerint az RMDSZ-elnök kabinetigazgatója, pontosabban: a jobbkeze.

Lojális, pragmatikus, konfliktusokban pedig „megfelelően durva”: ismerői így jellemzik a kabinetigazgatót. Az egykori biológus-denevérész (egy ősidőkbeli interjú itt) a 2000-es évek elejétől dolgozik az Iskola Alapítványnál, és rövid kormányzati kitérő után találta meg azt a szerepet, ami a leginkább illik hozzá: a reflektorfényt elkerülve, hatékonyan elintézi azokat a dolgokat, amelyekre Kelemen Hunornak már nincsen ideje és energiája.

Nagy Zoltán kezében fut össze minden, ami az RMDSZ és a magyar kormány projektjeinek a menedzselésével, a politikai alkuk adminisztratív részleteivel kapcsolatos. Ő a sofőrje az RMDSZ-elnöknek, amikor Budapestre utazik, és ugyancsak ő az, aki a magyarországi államapparátussal tartja a kapcsolatot.

„Annyiszor megy, ahányszor kell, annyiszor beszél, ahányszor kell”

„Az Orbán-Kelemen találkozókon ott ül Nagy János (Orbán személyi titkára – szerk. megj.) a füzetével, felírja, amiben megegyeztek. Nagy János a miniszterelnök utasítását továbbítja a jogi osztálynak, ezekből lesznek a kormányhatározatok. Ezzel párhuzamosan Kelemen Hunor is elmondja a kabinetfőnökének, miben egyeztek meg, és akkor Nagy Zoltán is megindul. Annyiszor megy, ahányszor kell, annyiszor beszél, ahányszor kell, Nagy János is leszól, ha kell” – részletezte egy RMDSZ-politikus.

„A magyarországi támogatások csak annyiban érdeklik Kelemen Hunort, hogy a projekteket beviszi Orbán Viktorhoz. Amint megvan a döntés, minden Nagy Zoltánra van bízva: egy-egy program részletei, az, hogy egy-egy beruházás hogyan halad, az RMDSZ-elnököt nem érdekli, mindent a kabinetigazgató és az általa összerakott csapat old meg. Politikai munícióval szolgál, megoldja a problémákat, és az elszámolások is rendben vannak” – így a forrásunk.

Senkinek nincsen rálátása az Iskola Alapítvány dolgaira

Az Iskola Alapítvány ugyanakkor az RMDSZ-szel teljesen párhuzamos struktúra. Bár éves költségvetése mára vetekszik az RMDSZ költségvetésével, az itt folyó dolgokra senkinek – sem az alapítvány kuratóriumának, de akár az RMDSZ gazdasági igazgatójának sincsen rálátása. „Emberileg megviseli az, hogy ekkora pénzösszeg felett rendelkezik” – értékelte egy olyan forrásunk, aki régebb óta ismeri Nagy Zoltánt.

Egykori munkatársai szerint Nagy Zoltán nem bonyolítja túl a dolgokat: kiosztja a munkát, aztán számonkéri, hogy megvan-e vagy sem, egyéb részletek nem érdeklik. „Pártkatona: elvégzi a feladatát, hogy milyen áron, az nem fontos. Megold problémákat, semmit nem filozofál túl” – így a jellemzés.

Nagy Zoltán sikerének fontos összetevője, hogy feleségével, Nagy Debreczeni Hajnalkával együtt nélkülözhetetlenekké tudott válni az RMDSZ-elnök és családja számára. A kabinetigazgató sofőrködik, felesége – amellett hogy a maszol.ro kiadójaként kontroll alatt tartja a portál szerkesztőségét – egy forrásunk szerint bevásárol a Kelemen-családnak, és ha kell, a gyermekekre is vigyáz.

Túszul ejtették Kelemen Hunort, mondogatják többen, azt értve ezen, hogy az RMDSZ-elnökhöz csakis a kabinetigazgatón keresztül lehet elérni.

Végül mi a nagy projekt?

Van-e a magyar kormánynak valamilyen elképzelése arról, mit szeretne a határon túli közösségekben – és így Erdélyben – elérni?

A cél a Kárpát-medence magyarlakta területeinek intézményes és egyéni integrációja, a párhuzamos társadalom építése, a kisebbségi és a többségi társadalom közötti határ fenntartása. Ezen kívül azonban nem úgy tűnik, hogy lenne írott stratégia – magyarázta Toró Tibor.

A politológus hozzátette, a Fidesz keretet és pénzt ad, ezen belül ki-ki azt csinálhat, úgy lobbizhat, ahogy akar. A különféle érdekcsoportok egymással versengenek, és ez az erdélyi magyar társadalom alaptermészetének megfelel, ezért is szeretik Orbán Viktort.

Bár nincsen megszabva, hogy mi az, ami támogatható, az mindenki számára világos, hogy mi számít tabunak: nincsenek román-magyar közös programok, vegyes intézmények vagy akár szexuális kisebbségeknek szóló rendezvények. Azonban ezeket a kereteket kevesen érzik korlátnak, mivel a konzervatív erdélyi magyar társadalom amúgy is nagyrészt elutasító ezekkel szemben.

Az idővonal szerkesztője Szabó Tünde, a grafikák Szén András munkái.

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

The post Milliárdokkal olajozott érdekházasság: így hódította meg az RMDSZ-t a Fidesz appeared first on Átlátszó Erdély.

A Hargita megyei tanács elnöki tisztségére két veterán nagypályás politikus is pályázik: Borboly Csaba és Mezei János. Melléjük jönne fel a második ligából Rákossy Botond.

Borboly Csaba, a medvék és a koronavírus fő szakértője

azután kerülhetett a ringbe, hogy hosszas viadal után kiütötte gyergyói ellenfelét, Barti Tihamért, de olyannyira, hogy Barti rögvest koronavírusba esett. Borboly, aki alatt idén azért rezgett a léc, az elmúlt négy évben élő közvetítésekkel próbálta népszerűségét növelni a lakosság körében, de közben arra is tudott figyelni, hogy a vagyonnyilatkozata ne mutasson túl nagy anyagi gyarapodást.

Borboly tulajdonában jelenleg 14 földterület van. A legnagyobb birtokai Siménfalva községben vannak, ahol 22 hektár földet bír, a javát Tordátfalván. Többnyire örökölte őket, vagy a rokonaitól vásárolta. Több földnél szerepel a nyilatkozatban, hogy nem műveli őket és semmiféle jövedelme nincs belőlük. Van 4 kisebb telke Gyergyóújfaluban is, apai örökségből. A területek egyikét sem a legutóbbi mandátum alatt szerezte.

Sőt, az utóbbi tíz évben is csupán 5 ár területtel gazdagodott a portfoliója, Keresztúron. Ez gyaníthatóan az a szőlős, amiről régebb oly szívesen beszélt élő közvetítéseiben, de amiről pár évvel megvásárlása után azt mondták keresztúri ismerőseink, hogy erősen elhanyagolja Elnök úr – a kezdeti lelkesedés megszűnt.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Házügyileg sem történt változás az elmúlt években, csupán a felesége kapott adományba egy lakást a szüleitől. A család a Csíkszeredában lévő, 2009-ben épített, 128 négyzetméteres, híres, medvék által fenyegetett házban lakik. Van még egy 55 négyzetméteres, apai örökségből származó házuk is, ugyancsak Újfaluban.

A bankszámlákon több a pénz, de nem látványosan sok. Borboly tovább fizette az életbiztosítását, és megjelenik a friss bevallásában egy magán nyugdíjalap is, ami a 2016-os vagyonnyilatkozatában nem szerepelt, habár 2008-ban indította. Valószínűleg ártatlan mulasztás miatt nem került fel a korábbi nyilatkozatokba.

Adósság szempontjából is a 2016-os szinten áll a megyei tanács elnöke, aki közben megadta a kölcsönét, de hasonló mértékű, nem látványosan nagy hitelt vett fel.

Az ajándékok, szolgáltatások, előnyök kategóriában

van változás. Ott megtudjuk, hogy Borboly a tavalyi év során közel 60 000 eurót kapott a Régiók Bizottságától utazási, kiszállási és gyűlési költségekre. Ez 2016-ban még nem volt az adóbevallásában. Tavalyi adóbevallásából az is kiderül, hogy légitársaságok hűségprogramjában pontokat gyűjtöget: 108,634 pontja volt a Lufthansa által működtetett Miles and More-nál, és 23,660 pontja a SkyTeamnél. Idei adóbevallásából ezek a pontok eltűntek.

Fizetést is szépen kap Borboly, évi 164 388 lejt, azaz havi 13 700 lejt. Emellett a kiszállásaira tavaly 28 591 lejt és 31 banit számoltatott el a megyei tanáccsal.

Rákossy Botond

Az MPP egykori megyei vezetője eddig inkább földmérőként volt ismert, mintsem politikai karrieristaként. Földhöz való ragaszkodása meg is látszik a vagyonnyilatkozatán: 28 földterületet vall be, ezekből 24-et a csíkpálfalvi topós térképen tart számon. A maradék négyet a csíkszeredain. Ugyancsak Pálfalván van két háza, egyik 225, a másik 229 négyzetméteres, az elsőt 1997-ben vették, a másikat 2015-ben építették.

Hogy hol, a két ház közül melyikben tartják Rákossyék a sok pénzüket, az hatalmas titok, mert hogy bankban nem, az nagyon valószínű a vagyonnyilatkozata alapján. De ha bankszámlájuk nincs is, legalább

van mit aprítaniuk a tejbe, jól megy a földmérés.

Rákossy 31 546 lej fizetést kapott tavaly a cégétől, a Topo Service RT.-től, bő 200 lejjel kevesebbet, mint felesége. Emellett 147 637 lejt szedett ki a PFL-jén keresztül, és 6093 lejt befektetőként. Felesége befektetése többet jövedelmezett, neki 125 673 lejt adott vissza a cég osztalékként. Jelenleg a cégnek 86%-a a feleség nevén van, és csak 4%-a van Rákossy nevén, a maradék 10%-on négy személy osztozik, főként rokonok. A földmérő 2006-ban adta el a cég többségi részvénycsomagját a feleségének.

[wp_ad_camp_1]

Felesége jövedelmétől eltekintve Rákossy egy év alatt 185 276 lejt kapott a tavaly, ami barátok közt is 15 440 lej havonta. Több, mint a Borboly (hivatalos) jövedelme megyei tanácselnökként. A felesége is hasonló nagyságrendű összeget keres. Tehát valószínű, hogy nem a pénzért pályázik a tanácselnöki tisztségre Rákossy. Egyébként sem lenne esélye Borbollyal szemben. Maximum összeméri az erejét Mezeivel, aki kizáratta őt az MPP-ből.

Mezei János

Mezei Borbolynál kisebb eséllyel és jóval kisebb bevallott vagyonnal indul a versenyben. Földek: nu este cazul. Épületek: nu este cazul. Mezei bevallásának legtöbb mezejét a „nu este cazul” tölti ki. Csak a járművek kategóriában van valami tartalom, mely szerint a Polgári Párt elnökének egy 1998-as Honda motorkerékpárja, egy 2004-es Hyundai és egy 2005-ös Chevrolet autója van.

Fizetést az MVM-től, azaz a Magyar Villamos Művek nevű magyar állami vállalattól kap (ahova nyilván szakmai érdemeiért, versenyvizsgával került be), évi 25 216 lejt, azaz havi 2100 lejt. Ehhez még hozzájön havi 950 lej, amit megyei tanácsosi munkájáért jár. Bevételekből nem túl sok egy ilyen kaliberű politikusnak.

Mielőtt nagyon megsajnálnánk Mezeit, aki látszólag templom egere, se telke, se háza, se jövedelme, hadd mondjuk el, hogy a volt gyergyói polgármester nem épp ennyire csóréseggű, csak ért a vagyon álcázásához. Telkét apósára íratta és családi házát is apósa nevére építtette.

[irp posts=”30280″ name=”Kormozott üvegzseb: mutatjuk a Mezei Jánoshoz köthető luxusingatlant”]

Ezen kívül Mezei egy cégnek is tulajdonosa, tudjuk meg az érdeknyilatkozatából. A Selemenis Kft. az apósa nevére építtetett házba van bejegyezve, 99%-ban a Mezei tulajdona, és 1%-ban az apósáé. Építkezési betonelemek gyártására szakosodott, tavaly 135 ezer lejes forgalma volt és 47 ezer lejes profitja.

A 2018-ban létrehozott Magna Carpatica egyesület, amelynek Mezei elnöke és alapító tagja Sorbán Attila-Örssel és Czink Attilával együtt, tavaly fél millió lej bevételt hozott össze, amiből több mint 100 ezer lejük megmaradt nekik.

Mezei nem az egyetlen, aki magát szegénynek vallja a megyében. Utódja, Nagy Zoltán még nála is csóróbbnak tűnik papíron, vagy csak követi mesterét a vagyon álcázásában.

Nagy Zoltán nem okozott nagy meglepetést.

Se ház, se bankszámlák, se értékes ékszerek, szinte semmi. Van egy kis 15 áras telke, mint Mezeinek volt jó másfél évtizede, mielőtt apósára íratta volna. Van két idősödő, plusz-mínusz 20 éves autója, és egy kisvárosi polgármesteri fizetése. Évi 96 885, azaz havi 8000 lejt visz haza a hivatalból.

Cégének, a Zonder Kft-nak ő az egyetlen tulajdonosa, és a felesége (volt) az adminisztrátora, aki ilyenként 16 956 lejt keresett 2019-ben. De ez a szám valahogy nem passzol a 2006-ban alapított zöldség- és gyümölcsfeldolgozó utóbbi években benyújtott mérlegével, amiben tavaly minden szám a nullához közelít.

Gálfi Árpád is első ránézésre a csórónak tűnő politikusok táborát gazdagítja,

nevén se telek, se ház. Mezeivel ellentétben Gálfi nem a polgármestersége alatt íratta másra telkét, és nem is polgármestersége alatt építkezett más nevére. Már a 2016-os nyilatkozata is olyan üres volt, mint most az udvarhelyi MPP. Hogy a háza, amiben feleségestől lakik, kinek a nevén van, majd megtudjuk, mikor a házáról írunk majd.

Habár éveken keresztül csak vonalkák voltak a vagyonbevallásában, idén megjelent 4,76 hektár közbirtokossági terület, ami az eddigi bevallásokban nem szerepelt. Gyaníthatóan ez csak ártatlan mulasztás, hisz köztudottan polgármestersége előtt is volt arányjoga a közbirtokosságban. Sőt: 2016-os megválasztásakor a közbirtokosság titkára volt.

A közbirtokossági terület megjelenésén kívül Gálfi nem csak hogy nem gazdagodott az elmúlt négy év alatt,

hanem egyenesen szegényedett, gondolhatnánk a nyilatkozataiból.

A céget, melynek 2016-ban még adminisztrátora volt kemény 1424 lejes havi fizetéssel, felesége vette át polgármesteri beiktatásakor. Nyugi, nem kellett éheznie akkor sem Gálfinak, a havi 1424 lejes fizetése mellett havi 3600 lejt kapott osztalékként az 1994-ben alapított, autóalkatrészeket forgalmazó cégtől. A statisztikák azt mutatják, hogy amint átvette a felesége a céget, annak profitja megnőtt és adósságai csökkentek. (Gálfi fizetése ugye egyből kiesett a kiadások közül.)

[wp_ad_camp_2]

Az osztalék is nőtt, Gálfi 2019-ben már több mint 6000 lejt kapott havonta osztalékként a cégétől. Aztán 2019 szeptemberében, azaz pontosan egy évvel ezelőtt, Gálfi lemondott az aranytojást tojó tyúkról, a cég 56%-os tulajdonrészéről, és átíratta azt nagyrészt a feleségére, aki jelenleg 90%-ban birtokolja a céget, valamint fiára, aki jelenleg 10%-os társtulajdonos. Így most Gálfinak csak két választása van, ha nem akar csóró lenni: vagy megnyeri a választásokat, vagy szépen beszél az asszonnyal.

Egyelőre még nem fenyegeti a mélyszegénység a bethlenfalvi népi hősből lett polgármestert. Gálfi 2019-ben 118 813 lejnyi fizetést vett fel a polgármesteri hivataltól, ami hónapokra visszaosztva havi 9901 lej. Nem sok ideje lehetett költekezni, mert sokat spórolt, a 2016-ban, mandátuma elején nyitott Unicredites számlájára 276 849 lejt gyűjtött bő 3 év alatt, tehát fizetésének kétharmadát félretette.

Korodi Attila Csíkszeredában a legesélyesebb polgármesterjelölt

Még új a helyhatósági politikában, eddig országos szinten utazott, képviselő volt és miniszter. A vagyonnyilatkozatokból úgy tűnik, hogy ő az egyetlen Hargita megyei politikusunk, aki nem vetkőzött le a politikusi karrierje során. Ő az egyetlen, akinek megérte politikusnak lenni az elmúlt tíz évben? Vagy csak ő az, aki legőszintébben bevallotta vagyonát?

Korodiéknak két telkük van Csobotfalván, egy 2008-ban vásárolt 17 áras és egy 2017-ben vásárolt 14 áras. Előbbin egy 376 négyzetméteres, 2013-ban épített házuk is van. Saját nevükön. Van egy Fiat 500-as autójuk, és annyi bankszámlájuk, hogy azokra emlékezni sem lehet túl könnyű. Sajnos egyiken sincs annyi pénz, hogy abból botrányt tudjunk csinálni. Ha minden számláról összeöntenék a pénzüket egy zsákba, még egy garzonlakást sem tudnának venni belőle. S ha megadnák az adósságaikat, fele el is menne az összegnek.

[wp_ad_camp_3]

Az adóságok kategóriánál nem tudjuk nem észrevenni, hogy Korodi pont fordítva cselekedett, mint Mezei. Ahelyett, hogy földet adott volna apósának, és házat épített volna a nevére a saját pénzéből, ő a saját nevére épített házat, részben az apósától kölcsönkért pénzből. Korodi közben rengeteg adóságot törlesztett. Hat évvel ezelőtt még 80 ezer eurónyi adóssága volt, most már csak az apósának tartozik 4 ezer euróval. És szinte csordultig terhelte OTP-s hitelkártyáját.

Korodi a parlamentből 146 016 lej fizetést kapott tavaly, azaz havi 12 168 lejt. Ehhez még hozzámaszekelt 1707 lejt a Sapientia egyetemen tanítva, „plata cu ora”.

Érdeknyilatkozatából megtudjuk, hogy az Activity egyesületnek tagja, és elnöke a Solidaritas Transsylvaniae egyesületnek, amin az utóbbi időszakban sok mozgás nem volt, a pénzügyi beszámolók alapján. Sőt, 2015-től a jelentéseket sem adták le.

Habár Ráduly Róbertnek nem jött össze,

hogy ismét jelöltesse magát, megnézzük, hogy a leköszönő csíkszeredai polgármester vagyona mennyit hízott az elmúlt években. Lássuk, érdemes-e Szeredában polgármesternek lenni.

Ráduly vagyonnyilatkozatai üde színfoltot képeznek a nagy nyilatkozatrengetegben. Látszik, hogy a szekuskergető polgármester mély odaadással és törődéssel tölti ki dédelgetett vagyonnyilatkozatait, melyeket gyöngybetűkkel kétnyelvűsít. Egyébként az összes eddig vizsgált vagyonnyilatkozatok közül csak ezek kétnyelvűek.

Rádulynál telekügyileg és házügyileg semmi változás nem volt az elmúlt évtizedben. Egy 80 négyzetméteres csíkszeredai tömbházlakás van a nevén.

Az ingóságok kategória sokkal izgalmasabb. Három autó szerepel a listán, és abból is 34 éves a legfiatalabb, egy 1310-es Dácsia. Amellett van még egy 1978-az Toyota Corollája, és egy 1958-az Volga Combija. A Toyotát ő vette, a másik kettőt örökölte.

Szerepel nyilatkozatában 16 000 eurónyi festmény, műkincs, 100 000 lej értékű könyvtár és 20 000 lej értékű tárgy-kupa-serleggyűjtemény. Az általunk megvizsgált Hargita megyei politikusok közül csak neki vannak könyvei. A vagyonnyilatkozatában.

Hogy láthassuk, menyire családcentrikus,

a bankszámlákon lévő összegeket is családszinten adja meg a nemsokára leköszönő székelyruhás polgármester. Öt életbiztosítási szerződésben összesen 298 066 lejük volt 2018 decemberében. Ez az összeg 2008-ban még csak ennek egyötöde, 2012-ben ennek fele volt, 2016-ra felugrott 388 237 lejre, aztán vettek ki ebből jócskán. Úgy tűnik, Rádulyék életbiztosításban utaznak, ebben forgatják meg a pénzüket.

Ezen kívül a legutolsó elérhető nyilatkozat alapján 18 ezer lejük, és közel 40 ezer eurójuk is gubbasztott több bankszámlán.

Rádulynak tartozásai nincsenek, ez a rubrika nagyon határozott kézmozdulatokkal át van húzva. Hasonlóképpen az ajándékokat taglaló része is az űrlapnak. A fizetés az nincs kihúzva, 2018-ban 143 688 lejt, azaz havi 11 974 lejt keresett a polgármester. Ehhez még hozzáadódott az a 16 938 lej, melyet a Sapientián keresett tanárként. Úgy tűnik, a csíki politikusok hagyományt teremtettek az egyetemen oktatással.

Összegzés: a nagy politikusi fizetések ellenére nem tűnik úgy, hogy nagyon gyarapodott volna Hargita megyei elöljáróink vagyona az elmúlt években. Korodi megadott egy nagy adósságot, Gálfi spórolt a nyugdíjára, a többiek elpallták a pénzt, vagy a pincében őrzik zsákban. Legalábbis ez látható a vagyonnyilatkozatokban. De ki hisz még a vagyonnyilatkozatoknak?

Nyitókép: Egyed Ufó Zoltán.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Borboly gazdagodott többet, vagy Gálfi? Korodi vagy Ráduly? appeared first on Átlátszó Erdély.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Ennek fényében különös olyan beszámolót olvasni, hogy a város 89 millió lejes költségvetésének kétharmadát, 62 millió lejt fordítja majd fejlesztésekre és beruházásokra.

Az ügyben nemrég született bírósági döntés: február 17-én a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította Gyergyószentmiklós önkormányzatának fellebbezési kérelmét, így a Hargita Megyei Törvényszék döntése érvényes, melynek értelmében az E-Star Centrul de Dezvoltare Regionala SRL (korábbi nevén: SC RFV Centrul de Dezvoltare Regionala SRL, a továbbiakban: E-Star) jogosan bontott szerződést 2015 szeptemberében.

Frissítés 20:43, 20.03.2020: A Marosvásárhelyi Táblabíróság közzétette a döntés indoklását, az E-Star tulajdonosa, az ENEFI Nyrt. erről szóló közleménye itt elérhető.

Így nem az a kérdés, hogy fog-e kártérítést fizetni az önkormányzat a cégnek, hanem az, hogy mennyit. Ezt a kérdést újabb per dönti el.

„Az önkormányzat szavahihetetlen. Ez sajnos számtalanszor bebizonyosodott. Volt olyan lehetősége az önkormányzatnak, hogy peren kívül megállapodjunk, de végül bármiben is állapodtunk meg, mire hazaértek, már másképp gondolták. Mi most már maradunk a peres eljárásnál, nem olyan ördögtől való az” – nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek Soós Csaba, amikor rákérdeztünk: lát-e lehetőséget peren kívüli megállapodásra.

Az E-Star igazgatója nem mondott végösszeget, amikor a kártérítés mértékéről kérdeztük. „Egyrészt kérjük az összesen 15 millió euróra rúgó beruházás megtérítését késedelmi kamatokkal növelten. Másrészt kérjük, hogy fizessen az önkormányzat 13 millió euró összegű kártérítést. Harmadrészt kérjük az elmaradt hasznunk megtérítését 15%-os piaci hozammal kalkulálva” – vázolta az Átlátszó Erdély számára.

A Transindex szerint a kártérítés lakosonként 1500 eurót is kitehet – másképp fogalmazva, mintegy 5 ezer eurót kell kifizessen minden család.

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel egy hete kerestük Nagy Zoltánt, Gyergyószentmiklósnak a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott polgármesterét. A polgármester egy múlt kedden írt SMS-ben szerdára-csütörtökre ígérte a válaszokat, de azokat a mai napig nem kaptuk meg.

[wp_ad_camp_1]

Hogyan jutottak ide? Tekintsük át röviden az utóbbi bő tíz évet:

2009 augusztusában a helyi tanács felhatalmazza Mezei János akkori polgármestert, hogy a városi távfűtés biztosítása érdekében tárgyaljon, illetve szerződést is kössön.

2009 októberében a helyi tanács megállapítja, hogy az önkormányzat tulajdonában álló SC GO SA nem képes megfelelően biztosítani a távfűtést Gyergyószentmiklóson.

2010. szeptember 8-án rendkívüli tanácsülésen határoznak arról, hogy elfogadják az E-Star távfűtés-szolgáltatásra vonatkozó ajánlatát, egyben felhatalmazzák a polgármestert, hogy aláírja azt a 25 évre szóló szerződést, mely a határozat részét képezi.

Kérdés, hogy tisztában voltak-e a tanácsosok azzal, hogy milyen feltételekkel fogadják el ezt a szerződést.

A polgármesteri hivatal által az Átlátszó Erdélynek elküldött dokumentumban csak a határozat és a szerződéstervezet található, a szerződés mellékletei hiányoznak. (A szerződés szövege hivatkozik mellékletekre, így már egy felületes olvasásra is világos, hogy ez a dokumentum nem teljes).

Ez azért fontos mert a 3. melléklet tartalmazza a kártérítés kiszámításának a módját (az E-Star által is teljesnek elismert szerződés másolata ide kattintva érhető el). Itt írja, hogy a cég különféle jogcímeken összesen akár 26 millió euró kártérítést is követelhet, amennyiben az önkormányzat hibájából bontják fel a szerződést.

2010. szeptember 13-án aláírják a szerződést.

A szerződés főbb pontjai:

Az önkormányzat az E-Star használatára bocsátja a távfűtés már létező infrastruktúráját. Ennek a használatáért a cég évente 320 ezer lejt fizet úgy, hogy a szerződés teljes, 25 éves futamidejére szóló, összesen 8 millió lejre (mai árfolyamon 1,6 millió euró) rúgó összeget az első 6 évben kifizeti.

Az E-Star továbbá:

– átvállalja a város távfűtési rendszerén 2009-ben elkezdett és 36 millió lejre (7,5 millió euró) rúgó beruházási munkálatok költségét;

– saját költségén ruház be a város távfűtés-infrastruktúrájába (az E-Star állítása szerint összesen mintegy 15 millió eurót fektetett be az infrastruktúrába);

– átvállalja a GO SA 2,6 millió lejre (540 ezer euró) rúgó adósságait (késedelmi kamatokkal együtt), valamint a 3,8 millió lejre (780 ezer euró) rúgó hiteleit;

– átveszi és legalább 1 évig alkalmazza a GO SA 20 alkalmazottját.

A szerződés a távfűtési szolgáltatás lakossági árát is rögzíti: 184,8 lej/Gcal (ÁFA nélkül) a szerződés aláírását követő 36 hónapban.

Fontos, hogy a lakossági ár számottevően alacsonyabb a távfűtési szolgáltatás termelési áránál (az árak változásáról l. infografikánkat).

Az önkormányzat a maga részéről kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés teljes ideje alatt a távfűtés lakossági árának 10 százalékát támogatásként kifizeti. Ez az összeg a szerződés megkötésének pillanatában 1,3 millió lej évente, később azonban a 4 millió és az 500 ezer lej közt fluktuál.

Szakítás egy 10 százalékos áremelés miatt

2012 júniusában Mezei János fölényesen megnyeri az önkormányzati választásokat, miután azzal kampányol, hogy Gyergyószentmiklóson a lakossági fűtésár jóval alacsonyabb, mint más városokban.

2013 januárjában az önkormányzat csődeljárást kér a GO SA ellen. Ez a lépés érzékenyen érinti az E Start, mivel neki az önkormányzati cég összesen 6,5 millió lejjel tartozik.

2014 szeptemberében lejár az a 3 éves időszak, amelyre rögzítették a távfűtés lakossági árát. Az E-Star új termelési árként a 391 lej/Gcal árat jelöli meg, és azzal érvel, hogy ebbe az árba beépítette az amortizáció értékét, valamint a koncesszióba vállalt költségeket, úgy, ahogy azt a törvény előírja.

Fontos, hogy ez a termelési ár csak mintegy 10 százalékkal magasabb a korábbinál – 2011 februárjától ugyanis 355 lej/Gcal a fűtés termelési ára Gyergyószentmiklóson.

Érdekesség, hogy amikor a közművek árát szabályozó hatóság (ANRSC) tisztázást kér a polgármestertől ez ügyben, Mezei János úgy válaszol, mintha polgármesterként semmi köze nem lenne a szolgáltató cég és az önkormányzat között megkötött szerződéshez.

2014 decemberében az ANRSC jóváhagyja az E-Star által megszabott árat.

2015 márciusában Nagy Zoltán ideiglenes polgármester (Mezei János akkoriban el van tiltva a hivataltól, illetve vizsgálati fogságba is helyezik) előterjeszti az E-Star 391 lej/Gcal árra vonatkozó kérését. A határozattervezetet a tanácsosok nem fogadják el, ezt az elutasító határozatot azonban 2015 júniusában a Hargita Megyei Törvényszék semmissé nyilvánítja.

[wp_ad_camp_2]

Sesztákban bíznak

2015. szeptember 4-én az E-Star közli az önkormányzattal, hogy egyoldalúan felmondja a szerződést, miután a helyi tanács a törvény által megszabott határidőn belül nem fogadta el az általa kért és az ANRSC által is jóváhagyott távhőárat. Azt is bejelenti, hogy be fogja nyújtani a szerződés felbontásából fakadó kárigényét.

2015. szeptember 9-én az önkormányzat tárgyalni próbál: levélben fordul az E-Starhoz, hogy magyarországi tulajdonosával, az ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. képviselőjével találkozzon.

Az E-Star válaszából kiderül, a gyergyószentmiklósiak különös feltételt szabtak: hogy a találkozóra kizárólag Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszter, vagy Seszták Miklós valamely képviselője jelenlétében kerülhet sor. (Az ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. igazgatóságának korábban tagja volt Szivek Norbert, akinek üzleteiről az Átlátszó összefoglalója itt olvasható.)

Megkeresésünkre Soós Csaba, az E-Star képviselője elmondta, azokon a találkozókon, amelyeken jelen volt, sosem találkozott Seszták Miklóssal.

Az önkormányzati határozatból kimaradt mellékletekre és egy sor más részletre is rákérdeztünk Mezei Jánosnál, aki a kérdéses időszakban polgármester volt, válasz azonban nem érkezett február 25-én küldött e-mailünkre. A Magyar Polgári Párt ügyvezető elnökétől annyit tudtunk meg, hogy Mezei a kérdéseinket megkapta, és azokat el is olvasta.

Az RMDSZ előválasztását egy hete megnyerő Csergő Tibor polgármesterjelölt biztosra veszi, hogy az RMDSZ legyőzi a várost jelenleg vezető MPP-t a nyári önkormányzati választásokon.

Nyitókép: Illusztráció – Debreceni Hőszolgáltató Zrt. szolgáltatói hőközpontja. Fotó: MTI/Oláh Tibor

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Hidegzuhany Gyergyóban: nagyon drágán fizetik meg az olcsó távfűtést appeared first on Átlátszó Erdély.

Minden bizonnyal a L’Alchimiste kolozsvári éttermet üzemeltető Videbor Kft.-ben betöltött ügyvezetői tiszsége volt az egyik oka annak, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg Nagy Debreczeni Hajnalka esetében.

Az ANI szerint 2016. március 22-e és 2017. szeptember 27-e, valamint 2018. március 28-a és szeptember 25-e között Nagy Debreczeni Hajnalka egyidejűleg volt a SRTv igazgatótanácsi tagja és két gazdasági társaság ügyvezetője, megsértve ezzel az összeférhetetlenségi törvényt.

Ugyan az ANI közleménye nem nevesíti a cégeket, azonban Debreczeni, miközben a Román Televíziótársaság (SRTv) igazgatótanácsi tagja volt, két vállalkozásban: a Videbor Kft.-ben és a Samubor Kft.-ben rendelkezett tulajdonrésszel, illetve töltött be ügyvezetői pozíciót.

Visszaüt a L’Alchimiste

A Samubor Kft. épületek adminisztrációjával foglalkozik, azonban nem folytatott tevékenységet 2015-ös bejegyzése óta. A másik vállalkozás, a Videbor Kft., valamint a cég által üzemeletetett L’Alchimiste vendéglő ismerős lehet az Átlátszó Erdély olvasói számára.

Mint azt korábban feltártuk, Nagy-Debreczeni Hajnalka cége számára a férje, Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke alapítványi forrásokból kibérelte, majd fel is újította a rossz állapotú üzlethelyiséget a Kolozsvár Főterén álló Jósika-palotában. A Videbor Kft. bérleti díjakból 10 év alatt készült törleszteni az Iskola Alapítvány több tízezer euróra rúgó befektetését.

Debreczeni 2018 áprilisában eladta a Videbor Kft.-beli részesedését, ugyanezen év októberében pedig a Samubor Kft.-ből is kiszállt.

Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?

Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Felesége vállalkozását támogatta Nagy Zoltán kuratóriumi elnök akkor, amikor az Iskola Alapítvány bérbe vett, majd minimális nyereséggel továbbadott egy 200 négyzetméteres üzlethelyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában.

Debreczeni tagadja az összeférhetetlenséget

Úgy Debreczeni Hajnalka, mint Nagy Zoltán közeli munkatársai Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek. Nagy Zoltán az elnök kabinetigazgatója, Debreczeni pedig sokáig Kelemen sajtófelelőse volt, és jelenleg is az RMDSZ-közeli maszol.ro internetes portált kiadó Progress Alapítvány igazgatótanácsának elnöke.

Debreczeni a Krónikának úgy nyilatkozott, fellebbezni készül az ANI határozata ellen, az ő szempontjából összeférhetetlenség nincsen. „A vezetőtanács tagjaira mind a közszolgálati televíziónál, mind a közszolgálati rádiónál a 41-es számú törvény előírásai vonatkoznak, és én azokat folyamatosan és maradéktalanul betartottam” – fogalmazott a TVR igazgatótanácsának magyar tagja.

A 41-es törvény értelmében a vezetőtanács tagjai nem lehetnek ügyvezetők olyan cégekben, amelyeknek a fő tevékenysége a médiához kapcsolható. A másik feltétel, hogy a cégek, ahol a vezetőtanácsi tagok az ügyvezetők, nem állhatnak szerződéses viszonyban sem a román rádiótársasággal, sem a román televíziótársasággal. Debreczeni szerint ő egyik előírást sem sértette meg.

A 161/2003-as, a közméltósági, köztisztviselői tisztség gyakorlása során átláthatóságot biztosító törvény értelmében az összeférhetetlenségi szabályok megszegése fegyelmi vétségnek minősül. Az összeférhetetlennek nyilvánított személyeket három évig eltiltják bárminemű köztisztség viselésétől.

A címlapképen Debreczeni Hajnalka. Fotó: Transindex.ro

The post L’Alchimiste bosszúja: az ANI szerint Nagy Debreczeni Hajnalka összeférhetetlen appeared first on Átlátszó Erdély.

Mire költik ezt a pénzt?

A támogatásból az Iskola Alapítvány egy-egy ingatlant vásárol Kolozsváron, illetve Nagyváradon, mindkét ingatlanban kulturális-oktatási központ fog működni.
Kolozsváron a Minerva Egyesület egykori székházát vásárolták meg a Brassai utca 5, illetve Dávid Ferenc utca 4 szám alatt. A kétszintes, összesen 937 négyzetméter alapterületű, ám rossz állapotú ingatlan valamint a hozzá tartozó 1320 négyzetméter területű telek megvásárlása 2018 elején lezárult, jelenleg már az Iskola Alapítvány nevére van telekkönyvezve.

„A szerződésben szereplő elidegenítési ár bizalmas, két nem közhasznú civil szervezet ügye. A további rendeltetés felől pedig természetesen az új tulajdonosnál kell majd érdeklődnöd”

– válaszolt kérdésünkre Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke. A Minerva Művelődési Egyesület a kolozsvári Szabadság napilap kiadójának, a Szabadsag SRL-nek a tulajdonosa.
„Terveink szerint egy multifunkcionális kulturális-oktatási központ fog megépülni, amelynek részleteiről a megfelelő időpontban tájékoztatjuk a közvéleményt” – válaszolta szűkszavúan Nagy Zoltán Levente, amikor e-mailben arra kértük, részletezze az ingatlan további rendeltetését. Az ingatlan egy részében a közelmúltig szintén kulturális intézmény működött: a tranzit.ro galéria.
Az Iskola Alapítvány célja a visszaszolgáltatott közösségi ingatlanvagyon hasznosítása. Az épületekben erdélyi jelentőségű művelődési és tudományos központot hoz létre, amelyekben a tervek szerint olyan közösségi terek kapnak helyet, amelyek az erdélyi és a kolozsvári magyar tudományos és kulturális jelenlét erősítéséhez hozzájárulnak.
Terveink között az egykori Minerva rehabilitált és megnövelt lakfelületű ingatlanjaiban olyan kulturális funkciók létrehozása szerepel, mint például kortárs képzőművészeti kiállítótér, műterem, vendégszobák, archívum, alternatív oktatási helyszín, kávézó, irodák és konferencia-rendezvényterem. A kolozsvári projekt költségvetése 1,612 milliárd forint.

Szecessziós nagyváradi ingatlant is megvásároltak

A nagyváradi ingatlannal kapcsolatban a Bethlen Gábor Alap munkatársának tájékoztatására támaszkodunk: eszerint a Moscovei utcában található, szecessziós stílusban épült Sonnenfeld-palotát vásárolták meg.
Nagyvárad belvárosában az utolsó eladó szecessziós palota, az 1911 és 1913 között épült Sonnenfeld-ingatlan tulajdonjogát szerezte meg az Alapítvány 2018 decemberében. A magyar épített örökség szerves részét képező ingatlan egy 2.283 négyzetméteres telken, összességében több szinten közel 5.500 négyzetméter bruttó összfelülettel rendelkezik.
Terveink szerint egy önálló, a teljes közösséget összefogó, egységes kulturális civil teret hoznánk létre, amelyben a már ott működő Szigligeti Színház és a hozzá tartozó intézmények mellett könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák kapnak helyet. A Nagyváradon megvalósuló Magyar Ház biztosítja a működéshez szükséges stabilitást a helyi magyar kulturális szervezetek számára. A nagyváradi program költségvetése 2,47 milliárd forint.

Egyébként a 4 milliárd forintos támogatás mellett az Iskola Alapítvány tavaly további 310 millió forintot (960 ezer euró) nyert az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozatra.
Az Alapítványról nemrég kiderítettük: Nagy Zoltán kuratóriumi elnök felesége éttermét támogatta, amikor az Iskola Alapítvány bérbe vett, felújított, majd minimális nyereséggel továbbadott egy 200 négyzetméteres üzlethelyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában.
Az Iskola Alapítványt egymillió lej kezdőtőkével az RMDSZ alapította 1996-ban. 2003-tól 2010-ig ez az alapítvány volt a romániai lebonyolítója a magyar kormány folyósította oktatási-nevelési támogatásnak.
2009-ben avatták fel a kolozsvári Sólyom utca 24/A szám alatti, egyetemi oktatók számára 21 lakást tartalmazó, 2300 négyzetméter hasznos felületű oktatási központot, mely befektetés értéke 1 millió 350 ezer euró volt, és melyet teljes mértékben a magyar kormány támogatott a különböző intézményein keresztül.
A második Orbán-kormány idején, míg az RMDSZ és a Fidesz között a viszony fagyos volt, az Iskola Alapítvány nem kapott magyarországi támogatásokat, az oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kapta meg.

The post Újra áramlik a magyar közpénz az RMDSZ felé: ingatlanokat vásárol az Iskola Alapítvány appeared first on Átlátszó Erdély.

„nem történt törvénytelenség, az Iskola Alapítvány vagyonát nem rövidítette meg senki. Volt egy olyan döntés, amire az Iskola Alapítvány utólag visszatért, ha most konkrétan Nagy Zoltán kocsmájáról beszélünk, visszafizették ezt a kölcsönt. (…) Az Iskola Alapítvánnyal kapcsolatban ezt a kérdést rendeztük megnyugtatóan (…) én nem szoktam minden hónapban megnézni a cégbírósági adatokat, de hétfőn utánanézek.”

Miről szól a L’Alchimiste-sztori?

A történet lényege, hogy Debreczeni Hajnalka, az RMDSZ-elnök volt sajtósa, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának jelenlegi tagja különös konstrukcióban nyitotta meg elegáns vendéglőjét a Jósika-palota földszintjén 2016 decemberében.
A üzlethelyiséget eredetileg az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány vette bérbe a magánszemély tulajdonosoktól, a Videbor Kft. pedig albérlőként jelent meg. A szerződést az Iskola Alapítvány részéről a kuratórium elnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán Levente írta alá – ő egyébként az RMDSZ-elnök kabinetfőnöke. Mindketten Kelemen Hunor legbelsőbb bizalmi köréhez tartoznak, családi barátok.

Kedvezményes vállalkozásfejlesztési hitel

Az Iskola Alapítvány közbeékelésére, úgy tűnik, azért volt szükség, mert a 202 négyzetméteres üzlethelyiség beköltözés előtt komoly felújításra szorult, erre azonban a Videbor Kft.-nek nem volt pénze.
Az Iskola Alapítvány átvállalta az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését (a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott) és egy sor azonnali kiadást, például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő, első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát.
A busás jövedelemmel kecsegtető üzlet azonban nem indult be, a bisztrót működtető cég 50 százalékos részvénycsomagját 2018 áprilisában Debreczeni Hajnalka eladta egy ismert kolozsvári vendéglátósnak, Mircea Buteanunak.

Az ügyvezető látta a bankszámlakivonatokat, és szavát adja

Porcsalmi arról tájékoztatta még Ladó Andreát, hogy a bérleti szerződés aláírásakor letétbe helyezett 15 ezer eurót az ingatlan tulajdonosa fizeti vissza 2018. december 1-ig.
„Pénteken (szeptember 14-én) kaptam meg az Alapítvány számlakivonatait, beleértve az augusztusiakat is. Ezek alapján a Videbor eddig a 31.000 eurós beruházás 60 százalékát fizette vissza az Alapítványnak. A maradék összeget 2018 végéig törleszti. Ezt az információt a kolozsvári Szájkaratén tévesen mondtam, nem voltam minden adat birtokában.
Az Alapítvány által kifizetett bért (6 havi bér, 30 000 euró értékben) a Videbor volt adminisztrátora fogja visszatéríteni 2019 első felében.
Az Ön által kért szerződés mellékletét, valamint az utalásokat bizonyító számlakivonatokat nem áll módomban elküldeni. Én láttam, és ellenőriztem azokat, be kell érnie a szavammal. Porcsalmi Bálint”

The post L’Alchimiste: szerződést bontott, és részben visszakapta pénzét az Iskola Alapítvány appeared first on Átlátszó Erdély.

Eladta a vendéglőt üzemeltető cégbeli részesedését az RMDSZ-elnök volt sajtósa. Nem tudni, hogy az Iskola Alapítvány pénzével, amit a helyiség felújításába fektetett, mi lett.

Eladta 50 százalékos részesedését a Kolozsvár főterén található vendéglőben Nagy-Debreczeni Hajnalka: 2018 áprilisától a Videbor Kft. teljes egészében Inesa Butean tulajdona lett. Inesa Butean 83 éves, a valódi tulajdonos a fia, az egykori Diesel klub tulajdonosa, Mircea Buteanu.

A L’Alchimiste-ről az Átlátszó Erdély kezdett el cikkezni tavaly, miután kiderítettük, hogy az RMDSZ-elnök volt sajtósa, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának jelenlegi tagja különös konstrukcióban nyitotta meg elegáns vendéglőjét a Jósika-palota földszintjén, amelyhez nyáron jókora terasz csatlakozik a Főtéren.

Igazi családi vállalkozás közpénzből

A üzlethelyiséget eredetileg az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány vette bérbe a magánszemély tulajdonosoktól, a Videbor Kft. pedig albérlőként jelent meg. A szerződést az Iskola Alapítvány részéről a kuratórium elnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán Levente írta alá – ő egyébként az RMDSZ-elnök kabinetfőnöke. Úgy tudjuk, mindketten Kelemen Hunor legbelsőbb bizalmi köréhez tartoznak, családi barátok.

Az Iskola Alapítvány közbeékelésére, úgy tűnik, azért volt szükség, mert a 202 négyzetméteres üzlethelyiség beköltözés előtt komoly felújításra szorult, erre azonban a Videbor Kft.-nek nem volt pénze.

Az Iskola Alapítvány átvállalta az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését (a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott) és egy sor azonnali kiadást, például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát.

Korábbi anyagaink:

L’Alchimiste – dörzsölt vendéglátós szállt be az Iskola Alapítvány által kistafírozott étterembe

L´Alchimiste-ügy: valóban szerződést bontott az Iskola Alapítvány?

L´Alchimiste: nehezen megy az aranycsinálás Debreczeni Hajnalkáéknak

L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története

Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?

“Felesége jelenléte a garancia”

Mint azt Nagy Zoltán Leventétől megtudtuk, az Iskola Alapítvány befektetése fokozatosan térül meg, miután a Videbor Kft. által fizetett lakbér valamivel magasabb az Iskola Alapítvány által kifizetett bérleti díjnál. A tervek szerint ebben a konstrukcióban az erdélyi magyar oktatást támogató alapítvány tíz év alatt 16 569 euró tiszta nyereségre tesz szert.

„Ez több, mintha azt az összeget, amit befektetett az Alapítvány, a bankban tartotta volna 0,5 százalék körüli kamattal” – indokolta az Átlátszó Erdélynek a befektetés mögött húzódó gazdasági rációt tavaly a kuratóriumi elnök, aki szerint „felesége jelenléte garantálja a cég működését és a szerződésben vállaltak teljesítését.”

A Transindexnek a szerkesztőségébe került egy cikk

Az étterem megnyitásáról szóló cikkeket az erdélyi magyar közélet síri csönddel fogadta. Az, hogy mennyire kényes a téma, az is mutatja, hogy a Transindex szerkesztőségének például mennie kellett az Iskola Alapítvány ingatlanából, miután megírták, hogy az Iskola Alapítvány kuratóriumi tagjai közül többen is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kialakult helyzetet a jövőben a kuratóriumi üléseken kielemezzék, tisztázzák, és levonják a következtetéseket.

2017 nyarán már látszott, hogy a vendéglő nem olyan tuti üzlet, mint amire Debreczeni Hajnalka és férje, Nagy Zoltán Levente számított. A vendéglő főszakácsa felmondott, és miután a tulajdonosok nem fizették ki az utolsó havi fizetését, sőt megfenyegették, úgy döntött, kipakol.

A séf káoszról, hozzá nem értésről, spórlásról és az alkalmazottak értelmetlen szekálásáról számolt be az Átlátszó Erdélynek. A L´Alchimiste-ben nagy a fluktuáció: a 2016 őszén verbuvált, 15 fős, tapasztalt csapatból 2017 júniusában már csak ketten dolgoztak, a többiek újoncok voltak.

„Nem értenek abszolút semmihez”

A főszakács szerint már a kezdet kezdetétől látszott, hogy valami nincsen rendben ezzel a vállalkozással. „Van ez a két ember, aki úgy száll be a vendéglátásba, hogy nem értenek abszolút semmihez, és nem is fogadják el a tanácsot. Mindig azt csinálták, ami szerintük jó volt. Úgy képzeld el, amikor az éttermet megnyitottuk, sok bútor hiányzott, üres volt a terem. Merő káosz volt az egész, mindenki szaladgált jobbra-balra, semmi nem volt a helyén. Ezt észreveszed, ha bejössz mint vendég.”

A tulajdonos személyzeti politikája is meglehetősen különös volt: „mindig mondtam nekik, hogy fel kell venni embereket, ők erre azt mondták, hogy nincsen jelentkező. Szerintem az történt, hogy nem akarták megfizetni a tapasztalt munkaerőt, mindig kezdőket vettek fel.

Mindenkit mindennel basztattak. Velem, miután napi 15-16 órákat dolgoztam, kifizettették a kávémat. Az elején ki akarták fizettetni a személyzeti kaját. Vendéglátásban dolgozol, és ki kell fizesd a kajádat? Mondtam nekik, hogy ezt így nem lehet. Az utolsó garast is a fogukhoz verték.”

Ezzel párhuzamosan más jelek is mutatnak arra, hogy a vállalkozás nem megy jól: Facebookon hónapok óta folyamatosan keresik a személyzetet, ezen kívül egy kifizetetlen, 16 ezer lejre (3400 euró) rúgó villanyszámla, valamint egy 1725 lejes köztisztasági számla miatt is beperelték a céget.

De mi lesz az Iskola Alapítvány befektetésével?

És bár Nagy Zoltán Levente még 2017 márciusában nyilvánosan megígérte, hogy az általa vezetett alapítvány szerződést bont a bérlővel és a tulajdonossal egyaránt, 2017 szeptemberében a cégbíróságon még nem volt nyoma a szerződésbontásnak.

Nem tudjuk, hogy a cikk megjelenése idején érvényben van-e még ez a szerződés. Ha már szerződést bontottak, kérdés, hogy mi lesz az Iskola Alapítvány befektetésével.

Kérdéseinkkel megkerestük Nagy Zoltán Leventét. Amint az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke válaszol, a témára visszatérünk.

Sipos Zoltán

Adományozd a jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!

The post Debreczeni Hajnalka kiszállt a L’Alchimiste-ből appeared first on Átlátszó Erdély.

Az egykori kolozsvári Diesel tulajdonosának az érdekeltségi körébe került az Iskola Alapítvány által felújított ingatlanban működő vendéglő. Nagy-Debreczeni Hajnalka a L’Alchimiste ügyvezetői pozícióját is átadta.

A L’Alchimiste részévé vált annak a szövevényes céghálónak, amely a kolozsvári éjszakai élet egyik meghatározó alakjához, Mircea Buteanuhoz kapcsolódik. A vendéglőt működtető Videbor Kft.-ben tavaly decemberben 47,5 százalékos részesedést szerzett Inesa Butean. Az idén 83 éves Inesa Butean nem más, mint Mircea Buteanu édesanyja.
Buteanu (aki egy sor cégben Mircea Schmidt Buteanu, vagy Mircea Schmidt néven szerepel), a legendás, tavaly bezárt Diesel klub tulajdonosaként kezdte, és mára akár saját, akár anyja révén tucatnyi olyan cégnek a tulajdonosa, amely kolozsvári kocsmákat, klubokat és vendéglőket működtet – az övé a Che Guevara, a Napoca 15 vendéglő, és nemrég egy négy csillagos hotel építésébe is belevágott.
A L’Alchimiste-tel kapcsolatos tranzakcióra 2017 decemberében került sor. Alaptőke-emeléssel Inesa Butean 47,5 százalékos részesedést szerzett a Videbor Kft.-ben, a cég 2,5 százalékát Catinean Edith birtokolja. Ő egyébként a cég ügyvezetését is átvette Nagy-Debreczeni Hajnalkától.
A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy Nagy-Debreczeni Hajnalka mellett a Videbor Kft. 50 százalékát Vincze László, a Klausen tulajdonosa birtokolta 2016 márciusáig. A Videbor Kft. csak az ő kilépése után került teljes egészében Nagy-Debreczeni Hajnalka kezébe.

L’Alchimiste: egy igazi erdélyi magyar vircsaft

A L’Alchimiste akkor került a figyelem középpontjába, amikor az Átlátszó Erdély kiderítette: a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egykori sajtótanácsosa által birtokolt cég különös konstrukcióban nyitotta meg a vendéglőt Kolozsvár főterén.
Nagy-Debreczeni Hajnalka cége számára a férje, Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke alapítványi forrásokból kibérelte, majd fel is újította a rossz állapotú üzlethelyiséget a Jósika-palotában. A Videbor Kft. bérleti díjakból 10 év alatt készült törleszteni az Iskola Alapítvány több tízezer euróra rúgó befektetését.

Korábbi anyagaink:

L´Alchimiste-ügy: valóban szerződést bontott az Iskola Alapítvány?

L´Alchimiste: nehezen megy az aranycsinálás Debreczeni Hajnalkáéknak

L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története

Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?

„Úgy érzem, hogy a feleségem jelenléte garantálja a cég működését és a szerződésben vállaltak teljesítését” – nyilatkozott akkor az Átlátszó Erdély összeférhetetlenséget firtató kérdésére Nagy Zoltán.
A 2016 decemberében nyílt vendéglő azonban, úgy tűnik, nem igazán váltotta be a tulajdonosok reményeit. 2017 nyarán a távozó séf így nyilatkozott a hivatalosan Nagy-Debreczeni Hajnalka által vezetett vállalkozásról, melybe úgy tűnik, férje, Nagy Zoltán is besegített:
„Azt gondolták, a semmiből csinálnak majd pénzt. Hogy miután kinyitnak, dől majd a pénz. Aztán rájöttek, hogy ez kurvára nem így működik.”

Kezdő vállalkozó villanyt sem fizet?

A séf káoszról, hozzá nem értésről, spórlásról és az alkalmazottak értelmetlen szekálásáról számolt be: „Van ez a két ember, aki úgy száll be a vendéglátásba, hogy nem értenek abszolút semmihez, és nem is fogadják el a tanácsot. Mindig azt csinálták, ami szerintük jó volt. Úgy képzeld el, amikor az éttermet megnyitottuk, sok bútor hiányzott, üres volt a terem.
Merő káosz volt az egész, mindenki szaladgált jobbra-balra, semmi nem volt a helyén. Ezt észreveszed, ha bejössz mint vendég. (…) Mindig mondtam nekik, hogy fel kell venni embereket, ők erre azt mondták, hogy nincsen jelentkező. Szerintem az történt, hogy nem akarták megfizetni a tapasztalt munkaerőt, mindig kezdőket vettek fel.

Mindenkit mindennel basztattak. Velem, miután napi 15-16 órákat dolgoztam, kifizettették a kávémat. Az elején ki akarták fizettetni a személyzeti kaját. Vendéglátásban dolgozol, és ki kell fizesd a kajádat? Mondtam nekik, hogy ezt így nem lehet. Az utolsó garast is a fogukhoz verték.”

A céget az áramszolgáltató is beperelte, miután elmulasztották a villanyszámla kifizetését, és 16 ezer lejre (3400 euró) rúgó adósságot halmoztak el. A Kolozsvári Bíróság novemberben arra kötelezte őket, hogy törlesszék az adósságukat.
Úgy Nagy Debreczeni Hajnalkát, mint Nagy Zoltánt megkerestük az alábbi kérdésekkel január 12-én – választ azóta sem kaptunk.
Nagy Zoltán tavaly tavasszal úgy indokolta az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnökeként hozott döntését, hogy felesége részvétele a garancia arra, hogy a teljesíti a szerződésben vállalt feltételeket. Az, hogy a cégbe időközben más tulajdonosok léptek be, számomra azt jelenti, valami nem működött úgy, ahogy azt elképzelték. Igazam van? Ki tudnák fejteni, hogy miért volt szükség erre a lépésre?
Szintén Nagy Zoltán még márciusban megígérte, hogy az Iskola Alapítvány szerződést bont úgy a tulajdonossal, mint a vendéglőt működtető céggel. Szeptemberben azonban ennek nyomát nem találtam a cégbíróságon – ez ügyben történt előrelépés?
Ha megtörtént a szerződésbontás: miként téríti meg a Videbor Kft. az Iskola Alapítványnak a befektetést?
Tavaly decemberben az áramszolgáltató beperelte a Videbor Kft.-t, mert nem fizette ki a 16 ezer lejes villanyszámláját, és ezt a pert meg is nyerte. Mi volt az oka annak, hogy nem egyenlítették ki a közüzemi tartozásukat?
Sipos Zoltán

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post L'Alchimiste – dörzsölt vendéglátós szállt be az Iskola Alapítvány által kistafírozott étterembe appeared first on Átlátszó Erdély.

A cégbíróságon nem találtuk nyomát az új bérleti szerződésnek, annak ellenére, hogy Nagy Zoltán az Átlátszó Erdélynek megerősítette: az általa vezetett alapítvány szerződést bontott a felesége cégével.

„(…) kezdeményeztem az azonnali hatályú szerződésbontást a bérlővel és a tulajdonossal egyaránt, amelyről a mai napon tájékoztattam a kuratóriumot” – fogalmazott Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke 2017. március 24-én a Főtérnek.

A tisztségviselő, aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke, hozzátette, hogy „(…) jelen bérleti ügylet alkalmas arra, hogy olyan látszatot keltsen, mintha a tisztán üzleti szempontok mellett egyéb, személyi szempontok is közrejátszottak volna annak létrejöttében”, neki pedig az RMDSZ vezető tisztségviselőjeként mindent el kell követnie annak érdekében, hogy „ilyen látszat ne alakulhasson ki sem személye, sem az általa vezetett intézményekkel, így az Iskola Alapítvánnyal kapcsolatban”.

Miről szól a L’Alchimiste-ügy?

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök volt sajtósának, Debreczeni Hajnalkának Kolozsvár főterén nyílt vendéglőjéről 2017 márciusában kezdtünk el cikkezni, miután felfedeztük: a férj, Nagy Zoltán alapítványi (köz)pénzből gyakorlatilag egy hosszú lejáratú hitelt nyújtott felesége vállalkozásának.

Ez úgy oldották meg, hogy az éttermet működtető cég, a Videbor SRL és a főtéri ingatlan magánszemély tulajdonosai közé főbérlőként „beékelődött” az Iskola Alapítvány: alapítványi pénzből fizettek ki egy sor azonnali kiadást – például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát. Az alapítvány az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését is átvállalta, a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott.

A vendéglőt üzemeltető Videbor ezt a kezdeti befektetést fokozatosan téríti meg az Iskola Alapítványnak úgy, hogy valamivel (de nem sokkal) magasabb lakbért fizet az alapítványnak, mint a főbérlő Iskola Alapítvány a tulajdonosnak – papíron az Iskola Alapítvány tíz év alatt 16 ezer euró nyereségre tesz szert.

Korábbi anyagaink:

L´Alchimiste: nehezen megy az aranycsinálás Debreczeni Hajnalkáéknak

L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története

Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?

Szerződésbontásnak nincsen nyoma

Bő öt hónappal a szerződésbontásról szóló bejelentés után azonban a cégbíróságon nincsen nyoma annak, hogy a Videbor SRL új bérleti szerződést kötött volna az ingatlan tulajdonosaival: kérvényünkre szeptember 6.-án ugyanazt a szerződést adták ki, ami márciusban érvényben volt. Így két lehetőség van:

1. A szerződésbontás, illetve az új szerződés megkötése megtörtént ugyan, de azt a Videbor SRL nem jelentette be – azaz a szerződésbontás cégnyilvántartási szempontból nem hatályosult;

2. Nem bontották fel a szerződést.

Kérdéseinkkel úgy Nagy Zoltánt, mint Debeczeni Hajnalkát megkerestük – múlt héten elküldött e-mailünkre Nagy Zoltán válaszolt röviden:

„csak megerositeni tudom, amit marciusban mondtam, az Iskola Alapitvany felbontotta a szerzodeseket.”

Válaszunkban azt kértük, küldje el a szerződés felbontásáról szóló kiegészítő okiratot. Ezenkívül azt is tudni szerettük volna, hogy mi lett az Iskola Alapítvány által az ingatlanba fektetett pénzösszeg, a szerződés alapján kifizetett banki garancia és az első hat hónapra kifizetett lakbér – összesen mintegy 76 ezer euró – sorsa, ezt hogyan fizeti vissza az éttermet működtető cég.

Kérdéseinkre választ nem kaptunk.

Sipos Zoltán

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post L´Alchimiste-ügy: valóban szerződést bontott az Iskola Alapítvány? appeared first on Átlátszó Erdély.

Felmondása után csak mintegy negyedét utalta a séf utolsó havi fizetésének a L´Alchimiste menedzsmentje. B. Á.-t – miután többször sürgette a kifizetést – megfenyegette Debreczeni Hajnalka és férje, Nagy Zoltán.

„Azt gondolták, a semmiből csinálnak majd pénzt. Hogy miután kinyitnak, dől majd a pénz. Aztán rájöttek, hogy ez kurvára nem így működik” – sommázta tapasztalatát a L´Alchimiste tulajdonosával B. Á., akit tavaly novemberben szerződtettek, hogy a megnyílófélben levő főtéri étterem konyháját vezesse. (Mivel kerülné a feltűnést, a séf teljes neve helyett csak a kezdőbetűket használjuk.)

Azóta fél év telt el, B. Á. pedig túl van rengeteg túlórán – februárban például 319 órát dolgozott – valamint egy kellemetlen meglepetésen: miután felmondott, az L´Alchimiste tulajdonosa hosszas közbenjárás után is csak a negyedét utalta az utolsó havi fizetésének.

Nem fizették ki a ki nem vett szabadnapjait, nem mutatták meg neki a bércéduláját, sőt, egy SMS-váltás során jelezték, hogy csak akkor kapja meg a pénzét „hamarosan”, ha „megnyugszik” – ellenkező esetben „fegyelmi eljárást” indítanak ellene.

A séf káoszról, hozzá nem értésről, spórlásról és az alkalmazottak értelmetlen szekálásáról számolt be az Átlátszó Erdélynek. A L´Alchimiste-ben nagy a fluktuáció: a tavaly ősszel verbuvált, 15 fős, tapasztalt csapatból mára már csak ketten dolgoznak, a többiek újoncok.

RMDSZ, Iskola Alapítvány, közpénzek: igazi családi vállalkozás

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök volt sajtósának, Debreczeni Hajnalkának Kolozsvár főterén nyílt vendéglőjéről 2017 márciusában kezdtünk el cikkezni, miután felfedeztük: Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán, aki az RMDSZ-elnök kabinetvezetője és egyben az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke, alapítványi (köz)pénzből gyakorlatilag egy hosszú lejáratú hitelt nyújtott felesége vállalkozásának.

Korábbi anyagaink:

Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?

L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története

Amikor az összeférhetetlenségre rákérdeztünk, Nagy azzal indokolta a döntést, hogy „felesége jelenléte garantálja a cég működését és a szerződésben vállaltak teljesítését”.

A vendéglő folyó ügyeivel azonban nem csak Debreczeni Hajnalka foglalkozik. Mint a lejjebb publikált SMS-ekből kiderül, kabinetvezetői és alapítványi munkája mellett Nagy Zoltán is aktívan benne van a vállalkozás mindennapjaiban, számon tartja a séf szabadnapjait, kiszámolja a konyhai hiányt, és fenyeget is, ha úgy adódik.

„alkalmas arra, hogy olyan látszatot keltsen”

Azért is gondoljuk hogy az alább publikált interjú, illetve a fenyegetéseket tartalmazó SMS-ek közérdeklődésre tartanak számot, mert ugyan Debreczeni Hajnalka lemondott az RMDSZ-elnök mellett betöltött sajtótanácsosi tisztségéről, és az utóbbi hónapokban kerüli a nyilvánosságot, férje, Nagy Zoltán közszereplő, aki saját elmondása szerint ügyel a látszatra.

Nagy így nyilatkozott a L´Alchimiste-ügyről Főtér.ro-nak: „Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, hogy jelen bérleti ügylet alkalmas arra, hogy olyan látszatot keltsen, mintha a tisztán üzleti szempontok mellett egyéb, személyi szempontok is közrejátszottak volna annak létrejöttében.”

Hozzátette, az RMDSZ vezető tisztségviselőjeként mindent el kell követnie annak érdekében, hogy „ilyen látszat ne alakulhasson ki sem személyem, sem az általam vezetett intézményekkel, így az Iskola Alapítvánnyal kapcsolatban”.

Hűtő nem volt, túlóra az igen

De vissza a séf beszámolójához. A vele készített rövid interjúból világossá válik az, hogy a L´Alchimiste tulajdonosa nem tud, vagy nem akar a vendéglőbe annyi pénzt fektetni, hogy az megfelelően működjön.

„Az elején úgy beszéltük, hogy nekem váltásonként öt emberre van szükségem (a konyhába), de hát öten voltunk összesen, ezért mindenki nagyon sokat dolgozott” – mesélte az Átlátszó Erdélynek B. Á., aki rendszerint reggeltől estig, a hét minden napján jelen volt a vendéglőben. A konyhai munkát nehezítette az, hogy a felszerelés nem ütötte meg egy 80 férőhelyes vendéglő színvonalát – a 6-7 hűtő nagyjából fele volt annak, amire szükség lett volna a zavartalan működéshez.

„Mondták hogy veszik, veszik, de hát mind vették (a hűtőt). Én, amikor rájöttem hogy ez így nem fog menni, és ők semmit nem fognak változtatni, mondtam nekik, hogy elmegyek” – így a séf. B. Á. elmondása szerint a tulajdonosnak felajánlotta: amennyiben ragaszkodik a szerződésben levő 21 napos felmondási időhöz, ő ezalatt az időszak alatt napi 8 órát fog dolgozni. Azonban ha reggeltől estig dolgozik, akkor csak 15 napot marad.

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Az elmaradt pénz negyedét utalták

„Ki kellett adják a pénzem ötödikén, nem adták ki. Beszéltem a menedzserrel, írtam nekik (Debreczeni Hajnalkának és Nagy Zoltánnak) SMS-t, ők erre egyáltalán nem válaszoltak. Aztán azt mondták, hogy egy munkaügyi ellenőrzés miatt nem tudnak fizetni, aztán az is lejárt, sehol semmi. Kezdtem ilyen fenyegetéseket kapni, hogy ha még írok (SMS-t), akkor nem kapom meg a pénzemet.

Aztán végül átküldték, a negyedét annak, amivel számításom szerint tartoztak. Kértem a bércédulát, de nem adták ki, azt mondták, hallgassak. A szabadnapjaimat sem fizették ki – 6 hónap után 10 nap járt volna, én ebből csak 4 napot vettem ki. Elég sok pénzzel tartoznak” – így a séf.

B. Á. elmondta, azért nem csinálta meg a leltárt, mert egy olyan programmal dolgoznak, amit nem tudnak kezelni, emiatt pedig mindig gondok voltak a készletekkel. „Megcsináltuk párszor, mindig hülyén jött ki. Megmondtam nekik, hogy míg nem rakják rendbe, én nem fogom megcsinálni (a leltárt), semmi értelme fölöslegesen dolgozni.”

A kávét is kifizettették volna

B. Á. szerint már a kezdet kezdetétől látszott, hogy valami nincsen rendben ezzel a vállalkozással. „Van ez a két ember, aki úgy száll be a vendéglátásba, hogy nem értenek abszolút semmihez, és nem is fogadják el a tanácsot. Mindig azt csinálták, ami szerintük jó volt. Úgy képzeld el, amikor az éttermet megnyitottuk, sok bútor hiányzott, üres volt a terem. Merő káosz volt az egész, mindenki szaladgált jobbra-balra, semmi nem volt a helyén. Ezt észreveszed, ha bejössz mint vendég.”

A tulajdonos személyzeti politikája is meglehetősen különös: „mindig mondtam nekik, hogy fel kell venni embereket, ők erre azt mondták, hogy nincsen jelentkező. Szerintem az történt, hogy nem akarták megfizetni a tapasztalt munkaerőt, mindig kezdőket vettek fel. Mindenkit mindennel basztattak. Velem, miután napi 15-16 órákat dolgoztam, kifizettették a kávémat. Az elején ki akarták fizettetni a személyzeti kaját. Vendéglátásban dolgozol és ki kell fizesd a kajádat? Mondtam nekik, hogy ez így nem lehet. Az utolsó garast is a fogukhoz verték.”

A spórlás és hozzá nem értés a szolgáltatás minőségére is rányomja a bélyegét. „Ha a munka nincsen jól megszervezve, akkor nincsen jó kiszolgálás, és nincsen rendes kaja. Nem lehet jó terméket csinálni úgy, hogy nem vagy felkészülve annyi vendégre – ha egy pincér 6 asztal után kell szaladjon, akkor a kiszolgálás nem olyan lesz, mintha 2 asztala lenne.” – mondta az Átlátszó Erdélynek a séf, hozzátéve, hogy ugyan pontos számokat nem tud mondani, de a L´Alchimiste forgalma alacsonyabb, mint a Főtéren lévő többi étteremé.

B. Á. főbb állításaival kapcsolatban e-mailben kerestük meg Debreczeni Hajnalkát. A vendéglő tulajdonosa így válaszolt:

Kedves Zoltan,

A kerdesekre nem kivanok valaszolni, az, amit csinalsz, boven kimeriti a zaklatas fogalmat. Az ugyvedem jelentkezik hamarosan, minden tovabbi kerdeseddel hozza fordulhatsz ez utan.

Sipos Zoltán

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post L´Alchimiste: nehezen megy az aranycsinálás Debreczeni Hajnalkáéknak appeared first on Átlátszó Erdély.