fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
Támogass
Olvasási Idő: 5 perc
A A
in Média

Mit mond a tudomány az álhírekről?

Dumitrița Holdiș
Átlátszó Erdély
2020. július 14.
Olvasási Idő: 5 perc
Álhírkutatások
 

Járványok elején inkább a valós információkat osztjuk meg. Utána azonban elszabadulnak az érzelmek.

Akár ez is tetszhet

Saját gyermeke falja fel a Transindexet?

Saját gyermeke falja fel a Transindexet?

2025. február 10.
Demeter Szilárd és az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke, Mohácsi Árpád László. Fotó: Facebook

Így gurultak szét az erdélyi médiatröszt forintmilliárdjai

2024. szeptember 23.

Vészhelyzetekben a helyes információk létfontosságúak. Téves információk terjesztése pusztító lehet úgy az egyén, mint a közösségek számára. Még túl korai átfogó tanulmányokat végezni arról, hogyan terjedtek az álhírek a koronavírus okozta világjárványban. Néhány előzetes felmérés azonban azt mutatja, a járvány korai szakaszában a valós információk jobban érvényesültek egyes közösségi hálózatokon. A járvány előtti tanulmányok szerint viszont az álhírek terjednek jobban. Mi az igazság tehát az álhírek terjedéséről?

Egy spanyol kutatócsoport a Covid-19 betegségről a Twitterre idén februárban posztolt ezer „értesülést” vizsgált. Akkor a vírus Kínában és Ázsia néhány más részén széles körben terjedt, de a többi kontinensen még épp csak hogy felbukkant, Romániában pedig két héttel utána azonosították az első fertőzést.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

TÁMOGASS

A spanyol kutatók meglepő módon azt találták, hogy a hamis információk több posztban fordultak elő, a valós információkat tartalmazó posztokat viszont gyakrabban osztották meg. A hiteles bizonyítékokat bemutató posztok voltak a legnépszerűbbek a továbbosztók körében, és jelentős számú interakciót (kommentet, lájkot) váltottak ki. Ezt azt mutatja, hogy

az emberek zöme józan ésszel osztja tovább a más által megosztott információkat.

Meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy az Egészségügyi Világszervezet a nyilvánosságot elöntő hatalmas mennyiségű információ miatt infodémiaként is jellemezte a koronavírus pandémiát. A mennyiség pedig nehezíti az információk szelektálását.

A spanyol felméréssel egybehangzó következtetésre jutottak azok a tanulmányok, amelyek az Ebola-járvány kezdeti szakaszában vizsgálták az információs trendeket. 2014 júliusában, egy héttel azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet az Ebola-járványt nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította, a Twitteren és a kínai Weibón az Eboláról terjesztett információknak mindössze két százaléka volt álhír.

[wp_ad_camp_1]

Egy másik tanulmány pár hónappal később, 2014 szeptember-októberében már azt találta, hogy az Ebolával kapcsolatos félretájékoztatás aránya elérte a tíz százalékot az akkori járványról terjedő információk között. Ez utóbbi tanulmány csak az angol nyelven írt posztokat vette figyelembe.

Hosszútávon az igazság vesztésre áll

Ha a hosszú távú kutatásokat nézzük, az online terjesztett álhírek nagyobb aggodalomra adnak okot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2018-ban publikálta az álhírekről szóló eddigi legnagyobb kutatás eredményeit. A kutatás lefedte a Twitter addigi teljes élettartamát. 126 ezer „értesülést” vizsgált, amelyet 2006-tól 2017-ig hárommillió felhasználó osztott meg.

Az eredmények azt mutatták, hogy az álhírek gyorsabban és szélesebb körben terjednek, mint a valós információk. Míg az álhíreket ezer és százezer közötti felhasználó osztotta meg, addig a valós információ ritkán jutott el legalább ezer felhasználóhoz. A Twitteren az álhíreket 70 százalékkal többen adták tovább.

Mitől ennyire népszerűek az álhírek?

Az MIT kutatói szerint az újdonság az, ami számít. Ráadásul az álhírek keltette sokk és viszolygás sokkal erősebb érzelem, mint az öröm, bizakodás vagy szomorúság, amelyeket a valós hírek hallatán érzünk.

Az utóbbi négy évben a posztokat automatikusan megjelenítő robotok és algoritmusok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy gyakoribbá vált az álhírek továbbadása. De ha az elemzésből eltávolítjuk a robotok automatikus posztjait, az eredmény úgy is érvényes marad. A téves információkat az emberek terjesztik.

Hogyan tanulmányozzák az álhíreket?

Fontos megnézni, milyen módszerrel készültek ezek a kutatások. A félretájékoztatásról, álhírekről és propagandáról szóló tanulmányok nagy része online elérhető információkkal dolgozik. Nem véletlenül használta a Twittert kutatási terepként az álhírekről készült eddigi legátfogóbb felmérés. Ezen a platformon ugyanis minden tartalom nyilvános, ellentétben a Facebookkal és az Instagrammal, ahol a felhasználói profilok zöme privát, és csak korlátozottan lehet az általuk megosztott tartalomhoz hozzáférni. Azaz csak a „barátok” számára látható.

Egyes felmérések figyelmeztetnek, hogy a Twitter-felhasználók nem jelentenek reprezentatív mintát a teljes lakosságra nézve. Ez Kelet- és Közép-Európában még nyilvánvalóbb, mert itt a Facebook a legnépszerűbb közösségi háló. Romániában ráadásul a lakosság legfőbb tájékozódási forrása továbbra is a televízió, ezért érvényes felvetés, hogy itt arra kell figyelni, hogyan terjeszti az információt a hagyományos sajtó.

[wp_ad_camp_2]

Gyakran csonka információk, tényként bemutatott személyes vélemények vagy a nem tudás az álhírek terjesztésének gyökere. A terjesztők lehetnek jó és rossz szándékúak. Téves információk hiteles forrásokból is származhatnak, amelyek időnként tévednek – szándékosan vagy akaratlanul.

Ahogy az említett tanulmányok mutatják, az álhírek élete bonyolult: vannak látens szakaszai és látványosan dicsőséges pillanatai. Minél jobban megértjük ezt a jelenséget, annál könnyebben azonosítjuk azokat a helyzeteket, amikor a számunkra felkínált információ nem feltétlenül igaz.

Fordította: Szabó Tünde

Nyitókép: Gerd Altmann. A kép forrása a Pixabay.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

TÁMOGASS

Kapcsolódó címkék álhírálhíroldalakálhírterjesztésfake newskoronavíruskoronavírus-járványpropagandatanulmánytudományos kutatásvészhelyzetvilágjárvány
heart-icon

Tetszett a bejegyzés?

Támogasd a független újságírást!

Támogatás

Ez is érdekelhet

Saját gyermeke falja fel a Transindexet?
Média

Saját gyermeke falja fel a Transindexet?

Szerző: Pál Edit Éva
2025. február 10.
Demeter Szilárd és az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke, Mohácsi Árpád László. Fotó: Facebook
Média

Így gurultak szét az erdélyi médiatröszt forintmilliárdjai

Szerző: Sipos Zoltán
2024. szeptember 23.
Plakát Orbán Viktor
Média

Mint forró kés a vajban, úgy terjednek a magyar kormány dezinformációs narratívái Erdélyben

Szerző: Sipos Zoltán
2023. december 19.
Demeter Szilárd és az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke, Mohácsi Árpád László. Fotó: Facebook
Legfontosabb

Évi ötmillió euróból hízik az erdélyi magyar média kis gömböce

Szerző: Sipos Zoltán
2021. július 28.
Next Post
IJ4EU cover photo

Újabb crossborder pályázatot nyertünk az IJ4EU európai tényfeltáró újságírás-alapnál

Kolozsvári életkép

Trianon Erdélyben: át- és túlélni a nemzeti tragédiát

Átlátszó Erdély (Transparent Transylvania) works for an equitable, inclusive and collaborative society where political and economic decision-making is transparent. Those in power are equally accountable, and those without power have a voice in the public discourse that has no taboos.

Ne maradj le egyetlen új bejegyzésről sem!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Szerzőink
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató

CC BY-NC-SA 4.0

No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
Donate

CC BY-NC-SA 4.0

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT