Az RMDSZ két európai parlamenti képviselője, Winkler Gyula és Vincze Loránt nagyjából ugyanolyan csapdahelyzetben van, mint az erdélyi magyar politikum úgy általában. Egyszerre kell kiszolgálniuk az itthoni választók igényét arra, hogy a Fideszt támogassák „a Brüsszel elleni harcban”, miközben a Néppárt frakciójában ülve igazdoniuk kell a pártcsaládhoz is, hacsak nem akarják teljesen elszigetelni magukat.
Kíváncsiak voltunk, hogyan kezelik ezt a dilemmát az EP-ben. A mostani kampány retorikája miatt látványos lojalitást feltételeztünk a Fidesz irányába: elhangzott már olyan kijelentés is, hogy azért kell az RMDSZ-re szavazni, hogy támogathassák a Fideszt.
Akár ez is tetszhet
Ehhez képest egyáltalán nem egyértelmű, hogy a két EP-képviselő minden olyan kérdésben, ahol a Fidesz harcos módon kisebbségben marad, velük tartana, sőt. Például az ukrajnai háború kérdésében az erdélyiek nagyon is atlantista módon szavaznak. Persze ott, ahol az európai többség a magyar kormányt büntetné, két szavazattal mindig megvédik őket.
Érdekes lett volna megvizsgálni, összességben hogyan viszonyulnak az RMDSZ-es szavazatok a fideszesekhez, ez azonban rengeteg adat feldolgozását jelentette volna, amelyre nincs kapacitásunk. A perfekcionista EP-képviselő összesen 19 610 szavazáson vehetett részt ebben a mandátumban. Ráadásul megtörténik, hogy a plenáris ülésen egy javaslatcsomagnak több száz módosító javaslatáról döntenek. Cikkünkben így nem vállalhattuk mindezek összesítését.
Amit azonban meg tudtunk tenni, hogy különböző kulcsszavak alapján vizsgáltuk meg a szavazatokat, és külön figyeltünk a botrányt keltő ügyekre. Hogy ki melyik ügyben hogyan szavazott, azt a howtheyvote.eu adatbázisban néztük meg.
Ahol a Fidesz botrányhősködik, oda az RMDSZ nem tart vele
Vizsgáljuk meg első körben azokat a szavazásokat, amikor az, ahogyan a Fidesz szavazott, jelentős felháborodást váltott ki. Olyan módon tért el az európai fősodortól, hogy az már nagy figyelmet váltott ki mind a magyarországi, mind a nemzetközi sajtóban.
Friss történet, hogy miközben a Fidesz megmondóemberei és politikusai napokon át harsogták, hogy Magyar Péter nőverő, az EP-ben nem szavazták meg a nők elleni és családon belüli erőszakkal szemben hozott uniós irányelveket. Ezeket a képviselők túlnyomó többsége, 84 százaléka fogadta el, a fideszesek tartózkodtak. Az eset viszont remekül mutatja, hogy az RMDSZ függetlenül lép fel ilyenkor, és nem követi a Fideszt teljesen a párhuzamos világértelmezésbe.
Az EP közleménye szerint a szabályok hathatósabb védelmet biztosítanak a nőknek az online zaklatással szemben, az áldozatok védelme és a nemi erőszak megelőzése érdekében. Bővül a komolyabb szankciókkal büntethető bűncselekmények súlyosbító körülményeinek listája: más elbírálás alá esnek majd például a közszereplők, az újságírók és az emberi jogi aktivisták sérelmére elkövetett bűncselekmények.
Ugyanígy súlyosbító körülménynek számít, ha valaki nemük, szexuális irányultságuk, bőrszínük, vallásuk, társadalmi hovatartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt, illetve az állítólagos „becsület” védelmére hivatkozva árt másoknak. A tagállamok három évet kaptak arra, hogy beillesszék az új szabályokat a saját jogrendjükbe.
Tavaly év elején az EP nagy többséggel fogadott el egy állásfoglalást, amelyben azt követelték, hogy jöjjön létre egy különleges bíróság, amely felelősségre vonná az orosz katonai és politikai vezetést a bucsai és irpinyi civilek lemészárlásáért. Az elképzelés szerint a tagországok Ukrajnával szorosan együttműködve hoztak volna létre egy új, speciális törvényszéket a célra.
A fideszesek közül senki nem nyomott gombot. Tartózkodott és ellene szavazott néhány szélsőjobboldali képviselő meg az oroszpárti bolgár szocialisták. Nem szavazott a Néppártban ragadt KDNP-es Hölvényi György sem. Vincze és Winkler azonban a javaslat mellett szavazott.
Ugyanez volt a helyzet idén év elején is, amikor az EP állásfoglalásban állt ki az ellen, hogy Oroszország beavatkozzon az idei európai parlamenti választásokba. Az úgynevezett RussiaGate ügy rávilágított, hogy volt olyan EP-képviselő, akiről az is kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat (FSB) tartótisztjének szokott jelenteni. Az EP szerint a Kreml újult erővel fogja megpróbálni befolyásolni az EU-s döntéshozókat.
A két RMDSZ-es egyetértett a nyilatkozat szövegével, a Fidesz politikusai ismét nem nyomtak gombot, ahogyan Hölvényi sem. Többnyire csak a szélsőjobból szavaztak az állásfoglalás ellen, illetve néhányan a radikális baloldali frakcióból.
Egy másik példa arra, hogy az RMDSZ Oroszországgal kapcsolatban szembemegy a Fidesszel (legalábbis az EP-szavazatok alapján), hogy idén, amikor Alekszej Navalnij embertelen fogvatartási körülményeinek elítéléséről kellett szavazni, Winkler Gyula megszavazta, a fideszesek nem. Vincze nem nyomott gombot, vagy nem volt jelen.
Nehéz logikát találni abban, hogy milyen szempontok alapján tér el a két romániai magyar képviselő bizonyos ügyekben a néppárti fősodortól. Például idén februárban nem szavazták meg az EP azon állásfoglalását, amely kimondta, hogy Szerbiában a decemberi választások „igazságtalan körülmények között zajlottak”. Eszerint Belgrád nem teljesítette a szabad választásokra vonatkozó kötelezettségeit, a közhivatalok gyakorlói folyamatosan visszaélnek az intézményekkel és a médiával, és a választások elmaradnak egy EU-tagjelölttől elvárható normáktól.
Vincze és Winkler tartózkodott, holott a pártcsaládjukban alig volt az igentől eltérő szavazat. A jelen lévő fideszesek a Belgrádot elítélő állásfoglalás ellen szavaztak. Ha hihetünk a hazai szakembereknek, az erdélyi magyarok körében igencsak magas az ukrajnai háborúval kapcsolatban az oroszpártiság, így azt gondolná az ember, hogy az EP-képviselők magyarázatra szorulnának itthon, miért nem a fideszes álláspontot veszik fel. Persze ha felvennék, akkor a román pártok indítanának ellenük hadjáratot.
Az egyetlen magyarázat, hogy abban bíznak (úgy tűnik, joggal), hogy az erdélyi magyarok nem értik és nem követik az EU működését. Igaz, ezen nem segít, ha a kampányban az RMDSZ is inkább a homályt növeli, és összemossa a tagállami meg az uniós kompetenciákat, illetve az uniós intézmények szerepköreit.
Mennyire zöldell a tulipán Brüsszelben?
Nem mondok újdonságot azzal, ha kijelentem, hogy az EU-ban a leghangsúlyosabb kérdéskör a környezetvédelem. Az Unió a globális észak hangsúlyos szereplőjeként vezető szerepet vállalt a klímaválság elleni küzdelemben. Az Európai Zöld Megállapodás keretében azt vállalta, hogy 2050-re klímasemlegessé teszik a kontinest. A legújabb célszámok szerint: 2030-ra negyven százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Továbbá három milliárd fát ültetnek 2030-ig, de számos más intézkedést is elfogadtak a most záruló ciklusban.
Az Európai Zöld Megállapodást 2020-ban mind Vincze, mind Winkler megszavazta. Sőt a fideszesek nemcsak megszavazták, hogy az Európai Parlament üdvözölte a Bizottság által kidolgozott Európai Zöld Megállapodást, hanem jelezték és elérték, hogy ne 50%-os csökkentés kerüljön be a tervekbe, hanem 55%-os.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője nemrég a Transtelex beszélgetésén azt mondta, az Európai Zöld Megállapodás tendenciózus, Európa túl sokat vállalt. A kibocsátásnak csak egy töredékéért felel, és hiába lesz klímasemleges, ezzel nem segít érdemben a bolygón. Ennek ellenére Vincze és Winkler nemcsak a fenti állásfoglalást szavazta meg, hanem azt is, hogy miképpen fogja az EU finanszírozni a zöld átállást. Ezen a szavazáson a fideszesek már tartózkodtak.
A Fenntartható Európa Beruházási Terv – A Zöld Megállapodás finanszírozásáról szóló bizottsági javaslatról szóló szavazáson a Fidesz tartózkodott, az RMDSZ-esek és Néppárt megszavazta. A javaslat kimondja, hogy minden tagállamnak ökológiailag és gazdaságilag versenyképesebbnek kell lennie. A beruházásoknak a „ne okozz jelentős kárt” elvet kell követniük, az állami és a magánberuházásoknak pedig ki kell egészíteniük egymást a zöld beruházási szakadék áthidalása érdekében.
A greenwashing szintén remek példa a Fidesztől való különállásra. A zöld állításokról szóló irányelvben a Bizottság megszabja, hogyan és kinek kell megvizsgálnia a vállalatoknak azon marketingállításait, amelyek „biológiailag lebomlóként” vagy „kevésbé szennyezőként” címkéznek fel egy terméket, mielőtt engedélyezik azok használatát. Ebben szintén mást gondoltak az erdélyiek és a magyarországiak.
Az irányelv azt is rögzíti, hogy az egyszerűbb és gyakoribb állítások esetében könnyebb, gyorsabb ellenőrzést kell végezni. Ha valamely vállalat zöldnek hazudja magát, büntetésként ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból, el lehet kobozni a bevételeiből, vagy az éves forgalmának legalább 4%-ára lehet büntetni. A szavazáson a jelen lévő Fideszesek tartózkodtak, Vincze és Winkler a Néppárt zömével együtt megszavazta a bizottság javaslatait.
Az eddig felsorolt példákból úgy tűnhet, hogy az RMDSZ-esek zöld ügyekben jeleskednek, de ez korántsem igaz. Ahogy kezdett kiderülni, hogy a konkrét intézkedések némelyike társadalmi elégedetlenséget vált ki, elkezdtek más irányba szavazni.
A természet-helyreállítási javaslatról kötött előzetes megállapodás idén februárban alig ment át az EP-n, mindössze 52%-ot kapott. Winkler és Vincze, ahogy a teljes néppárti frakció, ellenezte, hogy az uniós országoknak 2030-ig a rossz állapotban lévő élőhelyek legalább 30%-át, 2040-ig 60%-át, 2050-ig pedig 90%-át kell helyreállítaniuk. Érdekes módon a Fidesz képviselői itt igennel szavaztak. A csomagban szerepel egy vészfék: a mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó rendelkezések kivételes körülmények között és ideiglenesen felfüggeszthetők.
Az EU egyik legizgalmasabb folyamata a Fit for 55 törvénycsomag. Célja olyan intézkedések kidolgozása és elfogadtatása a tagállamokkal, amelyek reálisan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szigorítani tudták a kibocsátáskereskedelmi rendszert, többször szavaztak a repülési üzemanyag fenntarthatóbbá tételéről. 2025-től a repülőgép-üzemanyag 2%-ának, 2050-re pedig 70%-ának kell fenntartható forrásból származnia. A használt étolajból előállított hidrogén és üzemanyag környezetbarátnak minősül, és 2025-től uniós ökocímkét vezetnek be a repülőjáratokra.
Ezt mindenki megszavazta. De például azon a szavazáson, ahol arról döntöttek, hogy az eddig ingyenes kibocsátási egységek fokozatosan szűnjenek meg a kibocsátáskereskedelmi rendszerben, azaz a közúti közlekedés és a középületek 2027-től szintén a kibocsátási rendszer alá kerülnek, olyan is volt, hogy Vincze támogatta, Winkler tartózkodott, és a teljes Fidesz delegáció ellene ment.
Magyarországot „megvédik”, de sokkal jobban támogatják az ukránokat, mint a Fidesz
A két RMDSZ-es képviselő arra nagyon vigyázott, és ez valahol természetes is a Fidesz stratégiai partnereként, hogy olyasmit ne szavazzon meg, ahol a magyar kormányt ítélik el. Legyen szó a hetes cikkelyes eljárásról, a befagyasztott EU-s pénzekről vagy a melegeket megbélyegző törvényről.
Utóbbival kapcsolatban Vincze fel is szólalt: „Az Európai Parlament ismét olyan ügyben foglalt elhamarkodottan állást, amelyet nem vizsgált meg körültekintően, nem vette figyelembe a tagállami sajátosságokat és a törvény célját”. Annak célja szerinte a gyermekek védelme az életkoruknak nem megfelelő szexuális tartalmaktól, témáktól. Felszólalása végén még azt is elmondja, hogy bezzeg az őshonos nemzeti kisebbségek nem érdeklik az EU-t, csak az LMBT-csoport tagjai.
Vagyis az RMDSZ EP-képviselői igyekeznek a néppárti társaik előtt európai arcot mutatni, és csak akkor állnak bele a harcba, ha nagyon kínos lenne a választóiknak magyarázgatni, miért „hagyták cserben” Orbán Viktort Brüsszelben.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Winkler és Vincze megszavazza az EP 2023. június 15-i állásfoglalását Ukrajna fenntartható újjáépítéséről és integrációjáról az euroatlanti közösségbe. Ezen a fideszes EP-képviselők nem nyomnak gombot, és a KDNP-s Hölvényi sem. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor a Parlament állást foglal az EU-Ukrajna csúcstalálkozó előkészítéséről. A néppártosok és az RMDSZ is megszavazza, a Fideszesek mindannyian kimaradnak. Az RMDSZ megszavazza a Makroszintű pénzügyi támogatást Ukrajna 2023-as támogatására, a néppárt és a fideszesek nem.
A parlament egy másik állásfoglalását az Ukrajna elleni háború nőkre gyakorolt hatásairól szintén megszavazza Vincze. Ebben az európai parlamenti képviselők nagyon nagy többsége határozottan elítéli a szexuális és nemi alapú erőszak alkalmazását háborús fegyverként. Kiállnak amellett, hogy az alapvető szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést az EU valamennyi fogadó és tranzitországában biztosítani kell, és rögzítik, hogy az Ukrajnából menekülők 90 százaléka nő és gyermek. A fideszesek azonban nem értenek egyet az állásfoglalással, a jelenlévő képviselőik tartózkodnak.
Az RMDSZ tehát a legtöbb esetben inkább a Néppárt felé húz Brüsszelben. Kérdés, a mostani választás hogyan írja át az erőviszonyokat, hová lép be a Fidesz (ha beveszik bárhová), és viszi-e magával az RMDSZ-t. Ez még a jövő zenéje, de aki kíváncsi, pontosan hogyan szavazott a két RMDSZ-es képviselő a többi ügyben, az ezen az oldalon böngészhet. Az értékorientált választáshoz igencsak hasznos lehet.
A nyitóképhez felhasznált fotó forrása az RMDSZ hivatalos Facebook-oldala.
Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.
