A '90-es években zűrös módon meggazdagodott Kiss Sándor egy gyanús hatalomátvétellel kezdte politikai pályafutását 2004-ben, rövidesen az ellenzéknek még az írmagját is kiírtotta az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből.

A szervezetet kemény kézzel, magánvállalkozásként irányító Kiss már bejelentette, az ellene indított bűnvádi eljárás politikai karrierjének végét jelenti. De mivel a szervezetből minden vezetésre alkalmas személyt eltávolítottak, az előbb-utóbb esedékes tisztújításon megválasztandó utód csakis az ő emberei közül kerülhet ki.
De honnan jött, és kicsoda Kiss Sándor? Kik a bizalmasai, és milyen botrányok fűződnek a nevükhöz? Alább a Bukaresti Rádió Jelenségek című, június 5.-én sugárzott műsorának rövidített verzióját közöljük. Az alcímezést mi végeztük.
Kiss Sándor 1952-ben született Nagykárolyban. A Temesvári Műszaki Egyetemen főiskolai szintű elektroműszerész szakot végezett – ami a köznyelvben rádió-tévészerelői technikumot jelent –, a rendszerváltásig ebben a szakmában dolgozott.
A tévészerelő megcsinálja a szerencséjét
1990 után, magánvállalkozóként, több cég vezetője. Nevéhez fűződik a nagyváradi kábeltelevíziós rendszer kiépítése, működtetése, az első nagyváradi szinkronstúdió megalapítása, kiépítése és elindítása.
Tulajdonosa, illetve társtulajdonosa a Videovox, a Biolact, a Vetrolux, a Pro Idea, a Bioland Bihor, a Stirea, a Softpartner, a Lancelot, az Alexis, a Pădurea Verde, az Autocord, a Press Online Group kereskedelmi társaságoknak.

Kapcsolódó anyagunk:
Felvillanyozta üzlettársát a Bihar megyei RMDSZ-elnök elmés pénzmosodája

Működtetője, társtulajdonosa a nagyváradi Partium Rádiónak. Alapítója, kuratóriumi tagja és elnöke a Partium, a Mecénás Alapítványnak. Több tucat könyv megjelenésének, kulturális, ifjúsági rendezvények támogatója.
Kiss tevékenységével hozzájárult a Bihar megyei magyar kultúra helyzetének javításához, új állami intézmények létrehozásához, mint a Nagyváradi néptánccsoport, Várad folyóirat, az önálló magyar színház.
1996-tól politizál
1990-től RMDSZ tag, 1996-1998 között gazdasági ügyvezető alelnök, parlamenti képviselő jelölt, 1999-2000 között a megyei választmány tagja, a 2000-2004 időszakban a megyei választmány elnöke.
2004-2008 között a Bihar megyei Tanács elnöke, 2004-től napjainkig az RMDSZ Bihar megyei Szervezetének elnöke, 2001-től SZKT tag és az RMDSZ Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke, 2002-től a Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió vezetőtanácsának tagja, 2008-tól a Bihar megyei Tanács alelnöke.
Szabó Ödön hozta a szavazatokat?
Az egykori tévészerelő szédületes vagyongyarapodását és politikai karrierjét nem mindenki figyelte kritikátlanul. Az Erdélyi Napló riportja szerint az RMDSZ Bihar megyei elnökségét is tisztességtelenül szerezte meg.
A lap úgy tudja, hogy 2004-ben, Kiss Sándor megválasztásában kulcsszerepet játszott Szabó Ödön, aki a Megyei Képviselők Tanácsában az ifjúsági szervezetek 25-30 százaléknyi szavazatát átjátszotta a háttérből keményen nyomuló Kiss Sándor-féle nagyvállalkozói körnek.
Kiírtotta a belső ellenzéket
A következő lépésben az ellenzéki RMDSZ-vezetők gyors leváltása következett. A puccsszerű hatalomváltásnak alájátszott az addigi nagyváradi alpolgármester, Kapi István leváltása is, akinek helyébe Kiss Sándor feleségének rokona, Biró Rozália került.
A ritka vehemenciával történt bihari hatalomátvétel mögött egyesek román titkosszolgálati módszereket vizionálnak, mások úgy vélekednek, hogy az új politikai elit egyszerűen megvásárolta a hatalomátvételhez szükséges ifjúsági szavazatokat.
De tény, hogy a bihari lett az első egyszínű, belső ellenzék nélküli megyei RMDSZ-szervezet. A folyamat két főszereplője: Bíró Rozália, jelenleg Bihar megyei szenátor és Szabó Ödön, jelenleg Bihar megyei parlamenti képviselő.
Fekete importból alapozta meg a vagyonát?
Kiss Sándor egyébként nem most töltötte először az éjszakát a nagyváradi rendőrségi zárkában. Az RMDSZ Bihar megyei vezetőjét először 1996-ban tartóztatták le, amikor a hatóságok által megfogalmazott vádak szerint, vám és adófizetés nélkül, bizományi áruházakban mosott tisztára külföldről feketén behozott árut, mintegy két millió német márkával károsítva meg az államot.
Az akkori beszámolók szerint a Kiss Sándor cége által fejlesztett, majd 2 millió dollárért a mai RCS-RDS cég tulajdonosának, Teszári Zoltánnak eladott nagyváradi kábeltévé hálózat kiépítéséhez szükséges kábelt és műszaki berendezéseket importálták így, vám és egyéb illetékmentesen.
Két üzlettársával együtt néhány napra előzetes letartóztatásba került, de megúszta az ügyet. Sokak szerint ez az üzlet alapozta meg Kiss Sándor vagyonát, amit aztán politikai hatalomszerzésre használt, és több homályos üzlettel gyarapított.
Pornó-forgatás kiskorúakkal
Alig telt el néhány év, Kiss Sándor ellen ismét nyomozás indult, amikor is az általa tulajdonolt helyi televízió stúdiójának technikai felszerelésével, egyes alkalmazottainak bevonásával, kiskorúakkal forgatott pornófelvételek készültek. Végül tisztázta magát, az ügyben a TVS alkalmazottját, Kiss Norbertet ítélték el.
Újságírói körökben nagy port vert fel, amikor Kiss Sándor 2000-ben, egy máig sem átlátható ügylet keretében, úgymond bagóért, a részvények névértékéért, megvásárolt két megyei napilapot, a Bihari Naplót és a Jurnal Bihoreant, majd alig egy év múlva a vételár sokszorosáért eladta azokat egy külföldi médiacégnek.
A meg nem épült Ady-központ is az ő nevéhez fűződik
A nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ megvalósítására kapott 1,3 millió eurós támogatás eltűnése okozta botrány is Kiss Sándor nevéhez kötődik. A támogatást bevételező Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjaként érintett a Magyarországon és nálunk is nagy vihart kavart ügyben.
A Krónika cikke alapján idézzük fel a történteket. Az Ady-központ felépítésére a 2002 augusztusában megalapított, Kiss Sándor, Mudura Sándor, Bíró Rozália, Szabó Ödön nevével fémjelzett Mecénás Alapítvány úgy kapott 1,3 millió eurónak megfelelő, 320 millió forintos magyarországi támogatást, hogy előzőleg a pénzt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázata nyerte meg 2001-ben a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál.
A 2002 májusában kötött szerződés alapján, Érmindszenten épült volna fel a költőről elnevezett vallási, kulturális és turisztikai központ, csakhogy a júniusi magyarországi kormányváltás után az ügyet átvevő Miniszterelnöki Hivatal decemberben átirányította a pénzt a Mecénás Alapítványnak.
Ady-központ helyett konferenciaterem
Az első 70 millió forintot 2003 júniusában kapta meg az Alapítvány, majd ugyanazon év októberétől 2004 novemberéig 50 millió forintos utalásonként, öt részletben jutottak a támogatáshoz. Noha a projektet 2006-ban lezárták, az Ady-központból máig csupán egy konferenciaterem valósult meg, a tervezett szálló soha nem készült el.
A Mecénás Alapítvány végül elcserélte a torzóban maradt Ady-központot a városi önkormányzat tulajdonában lévő, 283 ezer euróra becsült Léda-házra, az eddig felépített központ értékét az önkormányzat ugyanis mindössze 300 ezer euróra becsülte fel és csereértékeként ezt ellentételezte. A különbözet kompenzálja a „mecénások" által a város felé felhalmozott mintegy 29 ezer eurós adóhátralék egy részét.

Szabó Ödön. Fotó: maszol.ro
Szabó Ödön. Fotó: maszol.ro

Hova tűnt 1 millió euró?
Sokan feltették akkor a kérdést, hova tűnt el a körülbelül 1,3 millió eurós támogatásból közel egymillió euró? Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, az Alapítvány igazgatója azt állította a sajtónak, hogy hiánytalanul elszámoltak a pénzzel a magyar kormánynak.
Tőkés László ezt a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakembereinek vizsgálati eredményeit összefoglaló dokumentum megállapításaival cáfolta. A 16 oldalas vizsgálati anyag többek között megállapítja: „A fellelhető dokumentumok nem utalnak arra, hogy megtörtént volna az elszámolás, és készült volna beszámoló a beruházás megvalósulásáról – olyan, ami pénzügyi és jogi szempontból értékelhető volna”. „A Magyar Költségvetés pénze nem a határon túli magyarságot szolgálta.”
A Fő utcai ingatlan azóta is használaton kívül áll, senki sem tudja, mikor és mi fog működni ott. És még mindig válaszra vár, hogy mire költötte a Mecénás az Ady-központra kapott összeg és a megvalósított érték közötti különbözetet.
Lassan tisztújításra készülnek a Bihar megyei RMDSZ-ben
Kiss Sándor saját bevallása szerint, az ellene indított bűnvádi eljárás politikai karrierjének végét jelenti, bár hozzátette: a megyei tanácsban betöltött alelnöki tisztségről nem kíván lemondani.
Előbb vagy utóbb tehát napirendre kerül a tisztújítás az RMDSZ Bihar megyei szervezetének élén. Sokak szerint az utód csakis a szervezetet kemény kézzel, magánvállalkozásként irányító Kiss bizalmi emberei közül kerülhet ki, hiszen az évek során minden vezetésre alkalmas személyt eltávolítottak.
Biró Rozália a legfőbb bizalmas
Mindenki tudja, hogy Biró Rozália, jelenlegi Bihar megyei szenátor, a legfőbb bizalmas. Ő tanú és társ volt Kiss Sándor vagyonának felhalmozásában és politikai karrierépítésében, felesége révén családtag. A jelenlegi bűnvádi eljárásban érintett nevekkel több cégben is társtulajdonos szenátor asszony életpályája sem volt kevésbé sikeres, mint a börtönbe készülő rokonáé.
Biró Rozália. MTI Fotó: Nándorfi Máté
Biró Rozália. MTI Fotó: Nándorfi Máté

Vagyonbevallása szerint 5.623 négyzetméter beltelek, kb. 45 ha kültelek, egy majd 500 négyzetméteres nagyváradi ház, és egy 270 négyzetméteres Vármezőn lévő ingatlan, 140.000 lej értékű műtárgy tulajdonosa. Tulajdonrészei vannak a Biolact, a Pro Idea, a Bioland Bihor, a Stirea, a Softpartner, az Alexis cégekben, ugyanazokban, amelyekben Kiss Sándor is tulajdonos és 521.214 lej értékű tagi kölcsönt nyújtott a Kiss Sándorral közös tulajdonban lévő cégeknek.
A 2012-ig leadott érdekeltségi nyilatkozataiban kuratóriumi tagként szerepel a Mecénás, a Partium, a Varadinum és a Pro Rogerius alapítványokban és igazgatósági tagként az Eurotrans Alapítványban. A 2013-as nyilatkozatból eltűntek az alapítványok tisztségei, de az összefonódás Kiss Sándor érdekeltségeivel így is egyértelmű.
Szabó Ödön lehet Kiss utódja?
Kiss Sándor másik bizalmasa, és a mindenki által utódnak tekintett Szabó Ödön, Bihar megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke érdekeltségi nyilatkozatában nyíltan vállalja, hogy igazgatója a Mecénás és a Partium alapítványnak és elnöke a Kárásztelki Fiatalok Egyesületének.
Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 200 lej törzstőkéjű káefté, egy kárásztelki örökölt ház és egy vásárolt nagyváradi lakás szerepel. Bevallott jövedelmei a képviselői javadalmazásából, a Nagyváradi Egyetem doktoranduszi ösztöndíjából származnak, igaz ez utóbbi szokatlanul magas, évi 46.200 lejnek felel meg.
Értékes önkormányzati lakást vásárolt
De politikai ellenfelei szerint ez csak a látszat. A kétezres évek elején, már ifjúsági vezetőként is jól kamatoztatta saját hasznára politikai tőkéjét, így a Kőrösvidéki Múzeumnál hamar szerzett kutatói állást, majd megyei önkormányzati képviselő lett, Bíró Rozália alpolgármestersége alatt pedig igen értékes önkormányzati lakást is meg tudott vásárolni Nagyvárad belvárosában.
Bár ezt sehol sem jelzi vagyonnyilatkozataiban, köztudott, hogy 2006 és 2010 között az ITD Hungary magyar állami befektetés-ösztönző és kereskedelemfejlesztő állami ügynökség havi, mintegy kétezer dolláros honoráriummal járó megbízottja volt. Ebben az időszakban, napi 24 óra munkáért, három helyen betöltött főállásból vett fel fizetést.
Levédette a Szent László Napok nevét és logóját
Szabó Ödön neve az elmúlt tíz évben kétszer került be negatív felhanggal az erdélyi magyar sajtóba. Először az érmindszenti Ady-központra kiutalt 1,3 millió euró magyar állami támogatás eltérítésében vállalt szerepével hívta fel magára a figyelmet.
Második alkalommal 2013-ban vált botrányhőssé, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azzal vádolta meg, hogy ellopta az általuk szervezett Szent László Napok nevét és az EMNT grafikusa által tervezett logót és benyújtotta levédésre a bukaresti Márkavédelmi Hivatalhoz, majd azzal védekezett, hogy a római katolikus egyház számára akarta megmenteni az esemény nevét, mert úgymond a szentek kultuszának ápolása nem civil szervezetek, hanem az egyház feladata. Érvelését sem az egyház, sem a bíróság nem fogadta el.
Egy belvárosi ingatlan is az ölébe hullhat?
Kevesebben tudják, hogy az egyházát féltő Szabó Ödön tagja a belvárosi Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának, és ebben a minőségében 2007-ben egy adásvételi szerződést hozott tető alá az egyházközség kántori lakására.
A gyülekezet tagjai nem igazán értették, hogy plébániájuk miért válik meg egy 515 négyzetméteres telken fekvő, belvárosi polgári lakástól akkor, amikor az egyháznak nem volt sürgős kiadása vagy előre nem látott pénzszükséglete.
Az esetre az adott magyarázatot, hogy az ingatlan vásárlójáról, bizonyos Lukács Lászlóról kiderült, hogy egyedülálló kárásztelki lakos, akinek egyetlen örököse várhatóan a közeli rokona, vélhetően Szabó Ödön lesz.
A Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának egyik tagja az esetről névtelenül azt mondta: a hét évvel ezelőtti adásvételi szerződés részleteit ma is homály fedi, és ez táplálja az emberek szóbeszédét, értetlenségét. Senki nem tudja, mennyit fizettek ki a nagy értéket képviselő egyházi ingatlanért, és mi lett a pénz sorsa.

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.

Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.

A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.

Bankszámla:

Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU