Megkérdeztük az országos hatóságokat, a koronavírus mennyivel terjed jobban éjjel, a piacon, az iskolában, mint nappal, a hipermarketben vagy az afterschoolban. Válaszoltak.

Úgy döntöttünk, megpróbáljuk megérteni a mostani szigorítások tudományos alapjait, mert feltételeztük, hogy közel egy évvel azután, hogy útra kelt a Covid-19, végre tudományos alapon születnek a döntések.

Összeírtam néhány olyan kérdést, ami foglalkoztatott minket itt a szerkesztőségben vagy a baráti körömben:

A felméréseik, tanulmányaik szerint hány százalékkal fog csökkenni a betegség terjedése az éjszakai kijárási tilalom hatására? Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.

A felméréseik, tanulmányaik szerint hány százalékkal fog csökkenni a betegség terjedése az összes oktatási intézmény online-ra állításával? Ugyanakkor országos szinten hány gyerek fog hátrányt szenvedni az áttérés miatt az online-ra akár technikai, akár emberi körülmények miatt? Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.

A felméréseik, tanulmányaik szerint mennyivel nagyobb a vírus terjedésének a veszélye a piacokon, mint a hipermarketekben? Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.

A felméréseik, tanulmányaik szerint mennyivel nagyobb a vírus terjedésének a veszélye az óvodákban és iskolákban, mint a bölcsődékben és az afterschoolokban? Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.

A felméréseik, tanulmányaik szerint a kereskedelemben kapható maszkok közül melyik típusú mennyire véd a vírus ellen? És a különféle típusú maszkokat mekkora százalékban forgalmazzák országos szinten? Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.

A felméréseik, tanulmányaik szerint mekkora a fertőzöttek valós száma a statisztikákhoz képest? Azaz a betegek hány százaléka nem tesztelteti magát, otthon kezeli magát, és nem kerül be a statisztikába? Valamint a lakosság hány százaléka megy át a betegségen tünetek nélkül? Kérem, küldjék át a hivatalos becsléseket.

A kérdések összeírása után Tünde kollégám összegyűjtötte azokat a hatóságokat, akiknek ezeket a kérdéseket el kellene küldenünk. Négy hatóságnak ment ki a levelem: a kormánynak, a Stratégiai Kommunikációs Csoportnak, a CNSCBT-nek és az INSP-nek, azaz az Országos Közegészségügyi Intézetnek.

Több helyről visszajeleztek, hogy iktatták kérésemet, de mivel nem ők a direkt illetékesek, továbbküldik még illetékesebbeknek.

A hatóságok elég hamar választ adtak. Nem a kérdéseinkre, hanem a levelünkre. De mindenképp értékelendő, hogy egyáltalán vették a fáradtságot és válaszoltak. A válaszlevelük aláírásában három rövidített hatóságnév szerepel, a CNCCI (Intervenciókat Irányító és Koordináló Országos Központ), az INSP (Országos Közegészségügyi Intézet), és a MS (Egészségügyi Minisztérium).

Íme a válaszuk:

Magyarul:
Tájékoztatnak bennünket, hogy a meghozott intézkedések összhangban vannak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ajánlásaival, amelyeknek célja a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzés terjedésének csökkentése és korlátozása. Ugyanakkor ezeket az intézkedéseket sikerrel alkalmazták más európai országokban.

Ennyi.

A válaszuk elég lazán fogalmaz, mert azt mondja, hogy az intézkedések összhangban vannak az ajánlásokkal. Nem azt, hogy az ajánlásokra épülnek. Azt sem mondja meg tisztán, hogy pontosan milyen ajánlásokkal van összhangban. Rákerestem, hogy a WHO hol javasolja, hogy az óvodákat, iskolákat, piacokat zárják be, de a bölcsődéket, afterschoolokat és nagyáruházakat ne. Nem találtam ilyen ajánlásokat.

A WHO oldalán például folyamatosan amellett érvel, hogy az eddigi statisztikák alapján az iskolákban kis arányban terjed a betegség, és milyen előnyei vannak az iskolák újranyitásának. Bölcsődékről és afterschoolokról szó nem esik. Sőt a WHO engedékenyebb, mint a román hatóságok, még az iskolában való maszkviselést sem tennék egyértelműen kötelezővé 12 éves korig. Inkább a körülmények függvényében tennék kötelezővé.

Az ECDC  is az iskolák nyitása mellett érvel. Sőt kijelenti, hogy semmi bizonyítékot nem találtak, ami arra utal, hogy a gyerekek lennének az elsődleges hordozói a vírusnak.

A piacokkal kapcsolatban a WHO az árusoktól való távolságtartás és a kézfertőtlenítés fontosságára hívja fel a figyelmet, de nem javasolja egy szóval sem a piacok bezárását.

Sok érdekes részlet van, nem rabolom itt ezzel az időt, mindenképp érdemes végigfutni a WHO ajánlásait a fentebbi linkeken. Aránylag tágan kezelik a témákat, és semmiképpen nem adnak határozott szabályokat és utasításszerű ajánlásokat, hanem mindent a helyi körülményektől tesznek függővé, és minden döntést a helyi hatóságokra bíznak. Ötleteket gyűjtöttek ahhoz, hogy mit érdemes figyelembe venni a döntéskor. Ami érthető is, hisz honnan tudja a WHO, hogy egy kolozsvári vagy udvarhelyi piacon milyenek a körülmények, be kell-e azt zárni vagy nem.

Ennek alapján elég furcsa, hogy a hatóságok a WHO-ra hivatkoznak, amikor hazai adatokat és tudományos érveket kérünk tőlük. Az, hogy az intézkedések összhangban vannak a WHO ajánlásaival, figyelemelterelő megfogalmazásnak tűnik. Annyiban igaz, hogy a WHO nem tiltotta meg a szigorító intézkedéseket.

A hatóságok válasza a továbbiakban arra is hivatkozik, hogy más európai országokban ezeket az intézkedéseket sikerrel alkalmazták. Melyik más európai országokban? Melyik más európai országban zárták be az iskolákat, a piacokat, vezettek be kijárási tilalmat, és oldották meg ezzel a problémát? Ha megnézzük a minisztérium által felemlegetett Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ térképét, minden ország piros.

A tendenciákat nézve minden országban baj van, csak három országban javulnak a tendenciák.

A három ország Belgium, Izland és Írország.

Belgiumban hatalmas betegséghullám után jött az enyhülés, miután kitombolta magát a vírus, derül ki a grafikonból.

Megnéztem a belga szigorításokat, melyeket a covid-hullám csúcsán vezettek be és egy Belgiumban élő olvasónk is beszámolt tapasztalatairól. (Frissítve okt. 14.) Nem csak éjjelre szigorítottak, hanem nappalra is, olyan szabályok vannak, hogy havonta egyszer fogadhatnak vendéget és vásárolni is csak a család egy tagja mehet el, maximum fél órára. A munkahelyek javát bezárták. Minden szolgáltatást és a legtöbb üzletet is. A piacokat nem zárták be, habár korlátozásokat ott is vezettek be, csak élelmiszert és virágot lehet árulni. Az egyhetes iskolai vakációt és az azt követő hivatalos ünnepnapot megtoldották még pár szabadnappal, de most hétfőtől megnyitnak az iskolák. Csak a középtagozattól felfelé térnek át online-ba, ott is csak 50%-ban.  Tehát nem innen inspirálódtak a román hatóságok.

Az izlandi szigorításokat keresve a kormány oldala ugrott be, ahol a covid-information és a covid-measures címszó alatt csak a vállalkozások támogatását célzó intézkedések leírása található. Az ECDC grafikonjai alapján Izlandon egyáltalán nem volt iskolabezárás. Sem kijárási tilalom, csak a kockázati csoportokba tartozóknak ajánlották az otthonülést. A maszkviselés is csak ajánlott, nem kötelező. Szóval innen sem inspirálódtak a román hatóságok.

Írország a legdurvább szigorításokat vezette be október 21-én, írja a hivatalos oldalukon. Az 5-ös szintű szigorítások értelmében tilos kimenni az utcára. Azaz nem éjszakai kijárási tilalom van, hanem teljes kijárási tilalom. Kivétel ez alól például az iskolába menés vagy a gyerek iskolába vivése. Mert az iskolák működnek, és az oldalon azt írja, hogy az iskolák nyitva tartása prioritás a kormány számára. Csak akkor nem kell a gyereknek iskolába mennie, ha covid-tüneteket mutat. Szóval innen sem inspirálódhattak a román hatóságok.

Az ír kormány tervek alapján dolgozik.

Ez van, nem jöttünk rá, hogy melyik országok példáját követte Románia, és a hatóságok sem akarták elárulni nekünk. Valószínűnek tartom, hogy ez is csak egy olyan kamu figyelemelterelő művelet volt, mint a WHO vagy az ECDC ajánlásaival kapcsolatos.

Úgy tűnik, hogy a hatóságok nem tudják észérvekkel megmagyarázni, miért hozták ezeket a szigorító intézkedéseket. Olyan dolgokra hivatkoznak, amelyek ellentétesek azzal, amit ők tesznek. A betegség reális terjedésére és a védekezés hatékonyságára vonatkozó kérdéseinkre pedig nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni.

Szeretném tisztázni, ezzel az anyaggal nem azt akarjuk mondani, hogy nem kell védekezni a koronavírus ellen. Nem vagyunk Covid-tagadók, se Covid-ellenesek, úgy érezzük hogy ez egy nagyon komoly dolog. Éppen ezért elvárjuk a hatóságoktól is, hogy ezt komolyan kezeljék. Érdemi és nem látszatintézkedésekkel, felesleges hatalomfitogtatással. Ha pedig megkérdezzük őket, hogy miért is hozták a megszorító intézkedéseket, akkor tudományos érveket szeretnénk hallani, nem elterelő hantákat, vagy azt, hogy mások is ezt csinálták.

Tudjuk, hogy Romániában élünk, és számolunk ezzel. Márciusban nem csodálkoztunk, hogy felkészületlenül érte az országot a járvány. De egy évvel a koronavírus elindulása után ejsze ideje lenne gondolkodni, számolni, kutatni, nemcsak hasunkra csapva szigorítani, látszatintézkedéseket hozni, hatalmat fitogtatni. Mert lehet rendőrautókból himnuszt énekelni, de talán hatékonyabb lenne tudományos vagy legalább ésszerű érvek alapján védekezni. És az intézkedéseket érthetően elmagyarázni a lakosságnak.