Míg a román kormány évente 4-5 millió eurót folyósít az erdélyi magyarság számára, Budapestről ma már ennek a sokszorosa érkezik. 2016-ban csak a Bethlen Gábor Alapból 60 millió eurónyi támogatást ítéltek meg erdélyi magyar szervezeteknek. A támogatásokat összehasonlító infografikával indul a Műhely rovatunk.
Adományozd a jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!
Mi is a Műhely rovat? Munkánk során gyakran előfordul, hogy egy szerintünk érdekes dokumentumot, adatsort, számítást vagy akár gondolatmenetet nem használunk végül, mert sehogy sem illeszkedik az anyagunkba. Ezek az adatok eddig számítógépünk egy mappájában végezték. Most olyan rovatot indítunk, ahol ezeket az önálló tényfeltáró anyagnak kevés, de attól még fontos információmorzsákat publikáljuk.
Hogyan aránylanak egymáshoz a Budapestről, illetve Bukarestből érkező támogatások? A kérdés azért is kézenfekvő, mert tavaly összesítettük a román kormány által az erdélyi magyarságnak utalt költségvetési támogatásokat, idén pedig a magyarországi támogatásokról publikáltunk kétrészes összefoglalót.
Határon túli támogatások 1.: a jobb kéz nem tudja, mit támogat a bal
Határon túli támogatások 2.: Az állandó tételek és a legjobb barátok
A két sorozat végkövetkeztetése, hogy úgy az RMDSZ, mint a magyar kormány, illetve a Bethlen Gábor Alap homályos kritériumok szerint, hosszú távú koncepció nélkül ítéli meg ezeket a támogatásokat erdélyi magyar egyházaknak, civil szervezeteknek és esetenként magánszemélyeknek.
Ha a támogatási rendszer kritikusainak igazuk van, és a jelenlegi rendszert klientúraépítésként szemléljük, akkor nem mindegy, hogy melyik fél mennyi pénzt tud az erdélyi magyar elitek egzisztenciáját biztosító intézmények, és végső soron az erdélyi magyar projekt számára felajánlani.
Ki mennyi pénzzel száll be az erdélyi magyar projektbe?
Mert ugyan az RMDSZ és az Orbán Viktor által vezetett magyar kormány jelenleg szövetségesek, ez azonban nem mindig volt így, és nem szükségszerű, hogy mindig így legyen – egy esetleges szakítás után a támogatások és az egyes intézmények lojalitásának a kérdése időszerűvé válik.
Ha az erdélyi magyar projektet vállalkozásként szemléljük, és feltesszük, hogy az RMDSZ és a magyar kormány ennek a vállalkozásnak a tulajdonosai, akkor a támogatási adatokból egyértelmű, hogy a magyar kormány az utóbbi években egy, az üzleti életben alaptőke-emeléshez hasonló lépéssel többségi tulajdont szerzett ebben a projektben.
A bukaresti kormánytámogatást kezelő (és ennek a pénznek 20-25 százalékát nyílt pályázaton kiosztó) RMDSZ költségvetése eltörpül az erdélyi magyar egyházak és az egyházakhoz kapcsolódó projektek (pl. a Sapientia Alapítvány vagy akár a székelyföldi hokiakadémiát működtető Mens Sana Alapítvány) mellett.
Az alábbi infografika – mint minden hasonló vizualizáció – szükségképpen torzít. A két legfontosabb dolog, amit észben kell tartsunk:
- Az RMDSZ a román kormány által folyósított támogatásnak csak 20-25 százalékát hirdeti meg nyílt pályázaton, a többit saját működésére költi. Azonban mivel a Communitas Alapítvány nyílt keretei nem is látszanának ezen az infografikán, ezért a kormánytámogatás teljes összegét ábrázoltuk.
- A Bethlen Gábor Alap a legfontosabb, de nem kizárólagos pályázati forrás erdélyi szervezetek számára (a magyarországi támogatási rendszerről itt írtunk), tehát a Magyarországról érkező pénzek összege nagyobb az általunk ábrázoltnál.