fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
Támogass
Olvasási Idő: 7 perc
A A
in Diszkrimináció

Mi a baj a liberális feminizmussal?

jakabhanga
2018. július 3.
Olvasási Idő: 7 perc
A fotó az áprilisi nők felvonulásán (Marşul femeii) készült. Fotó:  COMMA Facebook-oldala

A fotó az áprilisi nők felvonulásán (Marşul femeii) készült. Fotó: COMMA Facebook-oldala

 

Sokáig azt hitték, a kapitalizmus menő, és elég a nemek közötti egyenlőséget elérni. Csakhogy nem ugyanolyan akadályokba ütközik egy vidéki, tradicionális, roma vagy mélyszegénységben élő és egy nagyvárosi, progresszív közösségből jövő nő.
A feminizmus olyan szemléletmód, amely nem csak a nemi alapú diszkriminációra mutat rá, hanem összefüggésbe hozza a társadalom egyéb elnyomó működéseivel is – mutattak rá a Contrasens műsorsorozat (podcast) harmadik beszélgetésén, amely az oktatás és a város témája után a feminizmus aktualitásáról szólt.
Például ha egy szegénységbe születő kislánynak szeretnénk segíteni, nem elég arra figyelni, hogy milyen nemi szerepek lehetetlenítik el a továbbtanulását (pl. otthon kell maradnia segíteni a kisebb testvérei nevelésében), hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a szegénység hogyan termelődik újra (például alulképzett munkásként valószínűleg nem jut majd biztos jövedelemhez).
A Contrasens fiatal szociológusok által szervezett sorozat, célja, hogy a szociológia és antropológia által felvetett tudományos kérdéseket tágabb közönség számára is elérhetővé tegye. A Kik gyakorolják a feminizmust? beszélgetésnek két meghívottja volt: Vincze Enikő, aki a BBTE európai tanulmányok karán tanít, és főként területi és nemi marginalizálással foglalkozik, illetve Anastasia Oprea, aki nemzetközi kapcsolatok és konfliktusok témában doktorál a portugáliai Coimbrai Egyetemen. Ő szexuális kihasználással, erőszakkal és a média szerepével foglalkozik.
A feminizmus sokféle értelmezésére való tekintettel a meghívottak első körben azt járták körül, hogy számukra

mit jelent ez a politikai irányzat,

hogyan találkoztak vele. Vincze Enikő számára egy roma közösségben végzett kutatás során vált világossá, hogyan fonódnak össze a nőkkel szembeni elnyomó mechanizmusok egyéb hatalmi működésekkel, mint a rasszizmus vagy a társadalmi osztály szerinti elnyomás.
Anastasia számára a feminizmus létmód: szerinte nem lehetséges a nőkkel szembeni diszkriminációt úgy vizsgálni, kutatni, megérteni a működését, hogy a hétköznapi életben ennek a gyakorlata ne jelenjen meg.
„A feminizmus élet-halál kérdésekről szól” – fogalmazott a fiatal kutató: azért van szükség rá, mert lehetővé teszi azoknak a nőknek a védelmét, akik a patriarchális társadalmi berendezkedés miatt veszíthetik el életüket.
„Mi, nők, legyünk minél többen az akadémiai szférában, a politikában, a gazdasági életben, termelésben, oktatásban stb. – gondolták. Ennek a szemléletnek a mélyén az húzódik, hogy

Akár ez is tetszhet

Óvóbácsi Kolozsváron

A férfi is lehet kedves és gondoskodó

2025. február 5.
Ukrán menekült arborista Kolozsváron

Fára mászik, hogy bizonyítson: ukrán menekült menti a kolozsvári fákat

2024. március 27.

a kapitalizmus menő, csak a nemek közötti egyenlőséget kell elérni,

és minden meg van oldva” – fogalmazott ironikusan Vincze. Azonban, tette hozzá, nem árnyalták például egy vidéki, tradicionális, roma vagy mélyszegénységben élő és egy nagyvárosi, progresszív közösségből jövő nő előtt álló akadályok közötti különbségeket, ezek forrását.
A liberális feminizmus, amely a nők társadalmi helyzetének javításában csak a nemi egyenlőtlenségeket fogadja el a nők boldogulásának akadályaként, Romániában főleg a kilencvenes években terjedt el a köztudatban – tudtuk meg. A liberális feminizmus elitizmusával szemben a kétezres években kialakult – többek között – a roma nők feminizmusa. Mára különböző típusú feminizmusok egyszerre vannak jelen a romániai társadalomban.
„Képzeljük el, ahogy vezető pozíciójú nők vezető pozíciójú férfiakkal vitáznak a nemek egyenlőségéről” – vetette fel Vincze, aki szerint a liberális feminizmus egyeduralma az irányzat végét jelentené. „Roma nők mesélték, hogy 2005-től errefelé hogyan érezték magukat a roma egyenjogúságért folyó mozgalom és a feminizmus fősodra között:

sem egyikben, sem másikban nem találták a helyük.

Egy harmadik irányt éreztek magukénak, amelyben nem létezik a nagybetűs, univerzális nő koncepciója, akinek bárhol, bármikor ugyanazok a problémái, igényei, érdekei – hiszen a roma etnikumú nőknek a társadalmi megítélés miatt más nehézségeik vannak, és ezek ugyanolyan fontosak, mint egyéb típusú problémák.”
Ezek a nők arra is rámutattak közös munkájuk során – mesélte Vincze –, hogy milyen a roma aktivizmusban működő férfiközpontúság, amelynek következtében a nők igényei háttérbe szorulnak.
Felidézte Elisabeta Farkas cikkét a Téglában (Cărămida – Ziarul dreptății locative) arról, hogyan éli Elisabeta a mindennapjait a lakhatási bizonytalanság, szegénység, a kilakoltatás fenyegetésében, víz nélkül, intimitás nélkül: „Képzeljük el, milyen lehet ilyen körülmények között élni és dolgozni. Rájövünk, hogy egy tradicionális női munka, a ruhamosás mit jelent, amikor távolról kell hozni a vizet, meg kell melegíteni, ha van mivel. Így érthetjük meg, milyen egyenlőtlenek a társadalmi viszonyok.”

„Hogy lehet valamit ellenezni, amit nem ismersz,

mert még csak a közbeszédnek sem része?” – vetette fel a kérdést Anastasia Oprea, aki számára meglepő tapasztalat volt, amikor Romániába visszatért, hogy a magukat feministának vallókat a többség azonnal elítéli, rosszhiszeműen leszólja. A moderátor szerint a közösség negatív viszonyulása tehet arról, hogy az erőszakos reakcióktól való félelem miatt gyakran azok sem vállalják, hogy feministák, akik egyetértenek a nők egyenjogúságával.
„Nemek közötti háború” – határozzák meg sokan tévesen a feminizmust. Vincze Enikő szerint a helytelen koncepciót a nőkről nőkkel a nőkért megközelítéssel kellene helyettesíteni, amely együtt érvényesül a sérülékeny rétegek strukturális kihasználásának bírálatával.
Nem létezik olyan, hogy sorrendben oldjuk meg a társadalmi problémákat, előbb a női egyenjogúságot, aztán a rasszizmust, a társadalmi kizsákmányolást stb., mert ezek összefüggenek, felerősítik egymást – érveltek a meghívottak a a szociális törekvések közötti hierarchizálás ellen.

Beleszólhat-e a nyugati, fehér nő egy másik társadalom kulturális gyakorlatába?

– hangzott a sokat vitatott kérdés. Például egy európai feminista ellenezheti-e, hogy különböző kultúrákban a nők nem járhatnak szabadon, vagy el kell takarniuk az arcuk, a testük egészét? Hogyan lehet a feminizmust hatékonyan és nem ártva alkalmazni egy másik kulturális közegben?
Vincze Enikő szerint túlzottan félnek a fehér, nyugati nők egy másik kultúrához tartozó nők helyzetének tematizálásától, a velük való szolidaritástól. A szolidaritás nem azt jelenti, hogy valaki a saját elképzelése szerinti segítséget erőlteteti rá a másikra, hanem hogy tekintettel van a másikban megfogalmazódó igényekre – magyarázta Vincze, hogyan közelít a kérdéshez a roma nőkkel folytatott együttműködésében.
„Számomra a fő dilemma az, hogy ha lakhatási jogokért való közös kiállásunk során a férfi-női egyenlőtlenségekről is beszélek a roma nőkkel, azzal kárt okozhatok számukra. De a súlyosan bántalmazott nők számára azzal is kárt okozhatok, ha nem beszélek ezekről a témákról” – magyarázta az egyetemi oktató.
A külső beavatkozás kapcsán Oprea óvatosságra intett: ő maga emiatt hagyta abba az afrikakutatást is. Úgy gondolja ugyanis, fontos, hogy

a helyiek vegyék kezükbe saját sorsukat:

„Privilegizált helyzetben vagyunk, ezért segíthetünk másoknak is, de ez folyamatos párbeszédet igényel” – mondta.
„Pár percet tartott a munkainterjúm a brazil nővel. Felismerte az akcentusom, és amikor mondtam, hogy Romániából jöttem, rövidre zárta a beszélgetést” – idézte fel Anastasia Oprea a legsokkolóbb portugáliai tapasztalatát. A történetben az a csavar, hogy az alkalmazásért felelős személy, a brazil nő maga is tapasztalhatta már a hátrányos megkülönböztetést, hiszen erős sztereotípia Portugáliában, hogy a brazil nők vagy prostituáltak, vagy gazdag férjre vadásznak.
„A nála gyengébbet az is elnyomhatja, aki más körülmények között maga is elnyomott” – összegezte a kutató.
A Contrasens teljes beszélgetése a feminizmusról, a beszélgetést követő hozzászólásokkal együtt itt nézhető meg.

Kapcsolódó címkék Anastasia Opreadiszkriminációfeminizmusmélyszegénységroma nők feminizmusaVincze Enikővitaest
heart-icon

Tetszett a bejegyzés?

Támogasd a független újságírást!

Támogatás

Ez is érdekelhet

Óvóbácsi Kolozsváron
Diszkrimináció

A férfi is lehet kedves és gondoskodó

Szerző: Bocz Henrietta
2025. február 5.
Ukrán menekült arborista Kolozsváron
Diszkrimináció

Fára mászik, hogy bizonyítson: ukrán menekült menti a kolozsvári fákat

Szerző: Bocz Henrietta
2024. március 27.
Nem a bérek miatt tátong hatalmas szakadék a nők és férfiak között
Abúzusok

Nem a bérek miatt tátong hatalmas szakadék a nők és férfiak között

Szerző: Bilibók Karola
2023. október 30.
Diana Oncioiu: a politikusoknál már csak a papok tiszteletlenebbek az újságírónőkkel Romániában
Abúzusok

Diana Oncioiu: a politikusoknál már csak a papok tiszteletlenebbek az újságírónőkkel Romániában

Szerző: Bilibók Karola
2023. március 27.
Next Post
Petárdát a kukába: mivel vádolják a „székely terroristát”?

Meredek fordulat: öt év letöltendőre ítélték az erdélyi HVIM vezetőit

Visszaszolgáltatták a várost azoknak, akik erre érdemesek

Visszaszolgáltatták a várost azoknak, akik erre érdemesek

Átlátszó Erdély (Transparent Transylvania) works for an equitable, inclusive and collaborative society where political and economic decision-making is transparent. Those in power are equally accountable, and those without power have a voice in the public discourse that has no taboos.

Ne maradj le egyetlen új bejegyzésről sem!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Szerzőink
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató

CC BY-NC-SA 4.0

No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
Donate

CC BY-NC-SA 4.0

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT