A mai munkavállalók kompetenciáinak 39 százaléka 2030-ig teljesen elavul. Egy mai tizenéves aktív munkaévei során várhatóan 5–7-alkalommal fog karriert váltani és 10-15 alkalommal munkahelyet. Ráadásul a munkahelyek 22 százaléka is jelentősen átalakul.

Hogy lehet így pályát választani? És miért akarja a tizenévesek nagy hányada ugyanazt a tíz presztízs szakmát választani? Miért ne izgulj, ha nem oda jutottál be, ahová szeretnél? Vagy nem is tudod, mit szeretnél?

Mi segíthet a fiataloknak eligazodni a pályaválasztás káoszában, hogyan támogathatják őket a szülők és a pedagógusok, és miért fontosabb ma az önismeret, az alkalmazkodóképesség és az újratervezés bátorsága, mint a „tökéletes” döntés: megtudhatod a beszélgetésből.

Iratkozzatok fel.a Youtube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

00:00 Bevezető

01:29 Mi akart lenni gyerekként az, aki végül coach, pszichológus, pályaválasztási és karriertanácsadó és marketingszakember lett?

03:57 Életre szóló döntés?

08:11 Milyen kérdéseik vannak a fiataloknak?

11:12 Mi zajlik egy pályaválasztási tanácsadáson?

14:21 Mennyire bízzuk a döntést a pályaválasztási tesztekre?

18:49 Reál vagy humán? Fontos ez?

20:53 Mi az a rögzült gondolkodás, és mi a baj vele?

22:24 Mit tehetnek a szülők és a pedagógusok?

27:59 A Z generáció és a munka-magánélet egyensúlya

31:17 Pályaválasztás és burnout

35:31 Hol a határ a szülői támogatás és nyomásgyakorlás között?

41:08 Ne „okosgassuk” a gyereket. Ha nem elég presztízs egy szakma.

The post Tényleg egy életre szóló döntés a pályaválasztás?  appeared first on Átlátszó Erdély.

Egyed Gergely nyelvtudomány szakon végzett, több éve képezi magát a nyelvtanítás terén. Diákjai rendre a Hargita megyei lista élbolyában végeznek a román vizsgákon. 

Ennek oka, hogy elsősorban az implicit nyelvelsajátítás feltételeit igyekszik megteremteni óráin, a szövegértésre és nyelvhasználatra helyez nagy hangsúlyt, és a nyelvtant csak a minimális mennyiségben, a vizsgafelkészítőn veszik elő.

Bár a román nyelvoktatás rendszere némileg javult, még mindig közel sem a valódi nyelvi kompetenciákat méri a vizsgákon. Hanem azt, hogy ki mennyi olyan információt képes rövid távon megjegyezni, ami az életkorához és a nyelvtudásához képest elérhetetlen, érthetetlen a számára, és jó eséllyel a későbbiekben sem lesz rá szüksége, véli a nyelvtanár. 

Hogy miért kellene a román irodalmat és kultúrát magyarul tanítani? Mi köze a gipsznek a „moduri nepersonale”-hoz? Hogyan tegyünk szert használható nyelvtanulást segítő szövegekre, oktatási segédanyagokra?  Szeretnél néhány tanulási és vizsgafelkészítő trükköt hallani? Itt találod a teljes adást: 

Iratkozzatok fel.a Youtube-csatornánkra!

The post Traumatizáljuk a román nyelvvel a gyerekeket? appeared first on Átlátszó Erdély.

Dr. Vallasek Magdolna és Dr. Bokor-Szőcs Izabella munkaügyi jogászokkal, egyetemi oktatókkal, a Workplace Rights BV munkajogi szakértőivel beszélgetünk az Átlátszó Airday podcast legújabb adásában arról, hogy neked mit érdemes tudni, amikor munkát vállalsz.  

A podcast tartalmából:

0:00 Intro

01:19 Miben másabb kilépni ma a munkaerőpiacra, mint korábban? A Z generáció és az atipikus foglalkoztatás. 

05:52 A lekapcsolódáshoz való jog munkaidő után

09:08 A Z generáció rugalmasabb, de ugyanakkor a határokat is megszabja 

12:06 A pályakezdés nehézségei. Az önkéntesség és a gyakornokság is munkatapasztalatnak számít

17:33 A munkaszerződés fontossága és a tájékoztatáshoz való jog

19:23 Mit kell tudni a próbaidőről? 

23:00 A határozott és határozatlan idejű munkaviszony

24:48 A Munkaügyi Hatóságtól ki lehet kérni a munkaszerződéssel kapcsolatos információkat

25:36 Ha a munkavállaló felmond, nem kell megindokolnia

26:41 Leggyakoribb munkahelyi jogsértések

29:50 A szürke munka hátrányai, és az hogyan érinti a fiatal anyákat 

33:46 A munkaszerződés felbontása 

35:22 Mivel lehet bizonyítani a visszaélést? 

40:12 Nem minden munkáltató rossz arc, van aki akar segíteni 

43:30 Mit jelent a kollektív munkaszerződés? 

47:48 Mikor érdemes jogvitát kezdeni? 

54:52 Egy új EU-s irányelv: a bérátláthatóság 

1:02:16 Összegzés: mi az, amit minden pályakezdőnek tudnia kell? 

The post Túlóra, béregyenlőség, munkahelyi perek: visszaélések és mítoszok a munka világában appeared first on Átlátszó Erdély.

Több mint harmincöt éve a város szerves része az Udvarhelyi Fiatal Fórum, és bár az évtizedek során többször próbálkoztak politikai szervezetek a behálózásával, vállalkozók az ingatlanjai megszerzésével, soha nem adta fel az alapértékeit. Szórakoztat, nevel, és nem engedi kampánycélra felhasználni a tagjait. 

Az utóbbi két évben ismét fojtogatja a politikum: amióta a városban ismét az RMDSZ van hatalmon, érezhetően saját ifjúsági szervezetét helyezi előtérbe az UFF-fal szemben. 

A szűkülő források miatt felmerül, hogy jobban nyissanak az EU-s pályázatok irányába, ám ez azzal járhat, hogy a jövőben helyi fiatalok helyett az unió többi országában élőknek szervez több programot az Udvarhelyi Fiatal Fórum. 

Bár érzi a régi és új UFF-tagok támogatását, és nem adja fel a harcot, Toth Tímea elnök nem érti, hogy miért van szükség a jól működő ifjúsági szervezetek “szétszívatására”. 

A podcast tartalmából:

00:46 Az UFF, amely elhozta Erdélybe a Kispál és a Borzt 

03:52 Partikamion csábította be az UFF-ba, a kihívások tartják ott Toth Tímeát

07:30 Az UFF az erdélyi ifjúsági szervezetek térképén

11:25 Miből él és mitől független szervezet az UFF

14:20 Miért és hogyan lett kérdés az UFF politikai függetlensége

18:30 Hogyan tör elő az RMDSZ ifjúsági szervezete, és ez miért kockázat?

23:50 Mi van a koncerten, bulin és beerpongon túl?

37:35 Veszélyben van-e az UFF?

38:52 Politikai irányultság egy ideális világban

40:03 Az uniós pénzek csapdája

45:00 Az UFF – RMDSZ ellentét gyökere

47:45 Így védik Tusványoson a kiskorú önkénteseket

52:10 Tényleg olyan sokba kerül diáknapozni?

58:09 Fiatal női vezetőként a székelyföldi társadalomban

1:04:10 Miért éri meg UFF-osnak lenni?

The post Pénz, politika, fiatalok:  mi zajlik az UFF körül? appeared first on Átlátszó Erdély.

Hogyan lehet objektív az újságíró, amikor az egyik fél nem megértetni akarja magát, hanem manipulálni? Hogyan ellenőrzi az információk igazságtartalmát úgy, hogy közben ne a túlélőt (bántalmazott személy – szerk. megj.) kérdőjelezze és traumatizálja tovább?

Miért van az, hogy amikor cselekedni kellene, akkor azok is másként viselkednek, akikkel az elvekben egyetértünk? Hogyan lehetne megelőzni azt, hogy éveken, akár évtizedeken át történjenek visszaélések, bántalmazások a közösség hallgatólagos tudtával, mégse történjen semmi a megakadályozásuk érdekében?

Mindezekre és még jóval több kérdésre választ kapsz, ha megnézed, meghallgatod az alábbi beszélgetést.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel.a Youtube-csatornánkra!

A podcast tartalmából

03:40 Hogyan jutott el a „Nagymester” története Kulcsár Árpihoz? Egy megosztás, egy utalás, nagyon sok reakció Nagybányáról.

07:45 Keresztény máz, okkultizmus szerepe a „lovagrendben” és a lányok behálózásában

16:00 Hogyan lehet megérteni a történtek szürreális oldalát? 

22:50 Az önbecsülés, a felnőtt figyelme és az érzelmi zsarolás

31:10 Amikor a túlélő azt érzi, hogy közös a célunk

37:00 Ha az elkövető megnyílna és bocsánatot kérne

43:27 A tabusítás hatása: tíz év múlva ugyanaz van

52:55 Miért hárítunk? Hogyan haladjuk meg a bénító félelmet?

1:02:48 Mi történt az Osonó társulatban és a Márton Áron Gimnáziumban történt visszaélések feltárása óta?

1:09:05 Miért kell ennyi részletet beleírni a cikkekbe?

Ha bárki kiskorúakkal szemben elkövetett bármilyen (érzelmi, fizikai, szexuális) visszaélésről szerez tudomást, azt jelentse be a 119-es, ingyenesen hívható, országosan egységes sürgősségi számon vagy a Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságoknál.

The post A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből? appeared first on Átlátszó Erdély.

Mire lennének jók a szövetkezetek, mit kell beáldozni a sikerükért, és miért kellene még vagy harminc Kolozs megyébe? Mi lenne ebben az egész ország vezetésének feladata? És kik lesznek a jövő gazdái, ha összeomlik az a rendszer, hogy a világ másik végéről hozunk olyan élelmiszert, amire valójában nincs is szükségünk?

Ezekről beszélgettünk Fancsali Ernővel és Kolcsár Kincsővel az Átlátszó Airday legújabb adásában. Ernő a Bejön a vidék üzletet működtette, és öt év után zárta be, Kincső a Băcănia Kamarát nyitotta meg, majd zárta be fél év után Kolozsvár központjában. 

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából

01:00 A helyi gazdaság mint az autonómia és az egészségünk alapja

04:21 Mitől tiszta az élelmiszer? Mérés és bizalom

10:18 Feldolgozott vs nyers alapanyagok: az üzleti szempont

14:23 Ha a szövetkezet a kulcs, miért nem működnek?

18:00 Kistermelők és még kisebb termelők: az elaprózottság buktatói. 

20:57 Az egyetlen szövetkezeti sikersztori

25:53 A kereskedés mint a bizalom próbája

29:45 Interetnikus sokk a pult mögött

33:46 Organikus termékekhez organikus vevőkör

42:08 Árrés, az üzlethelyiségek bérleti díja és az utcafelújítás

47:17 Bezárási okok és dilemmák.

57:40 Pályázati csapdák: nem arra adják a közpénzt, amire kéne

1:05:00 Milyen volt lehúzni a rolót? A bezárási döntéstől a tényleges bezárásig

1:15:01 Hogyan tovább?

1:20:05 Rövidláncú élelmiszerkereskedés az értékek és érdekek vitájában

1:25:00 Kik lesznek a jövő gazdái?

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. 

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan számolják a biológusok a biodiverzitást, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, oktatók, őstermelők és kiskereskedők.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Miért zárt be két termelői kisbolt Kolozsváron? appeared first on Átlátszó Erdély.

A legtöbb helyen a piacokat a polgármesteri hivatalok vagy a nekik alárendelt közterületfenntartó vállalatok működtetik. Vagyis a termelők és kofák közvetlenül vagy közvetve befizetnek az önkormányzati kasszába ahhoz, hogy ott árulhassanak. 

Az  élelmiszerek megtermelésébe is elég sok közpénz megy. Évente 3,1–3,4 milliárd eurót tesznek ki az agrártámogatások Romániában. Ez a közpénz viszont gyakorlatilag elérhetetlen az 1-2-3 hektáron gazdálkodó kistermelőknek.

Akik piacokon szoktunk vásárolni, nagyon gyakran bizalmi alapon választunk. Hajlandók vagyunk akár valamivel többet is fizetni, mint a szupermarketben, ha cserébe van íze a zöldségnek, gyümölcsnek, és megbízunk az őstermelőben, hogy nem vegyszerezi agyon az áruját. Ha ízlik, amit hoz, és visszatérünk hozzá, megismerjük, mit termel, hogyan termel, mit tart fontosnak a munkájában és az életében. 

Frissítés, 2025. december 5.: Idén a piacok, lakónegyedi kisboltok részesedése a gyakori fogyasztási cikkek romániai piacából 25% alá csökkent, míg a hiper- és szupermarketek részesedése 70% fölé emelkedett, mérte meg a YouGov Shopper piackutató cég.

Sok vevőnek számít az, hogy a pénzével milyen jellegű mezőgazdaságot támogat: ipari méretűt és rendszerűt, vagy az ember- és természetbarátabbat. Vagyis a puszta ár, a gazdasági szempont mellett gyakran 

érvényesítünk nem piaci szempontokat is, amikor ételt vásárolunk. 

Két olyan piacról lesz szó az alábbi podcastban, ahol nem az áfa (vagy nem csak az áfa) jelenti a közpénzt. 

Egyrészt őstermelőket kérdeztem, hogy nekik miért éri meg jobban a kolozsvári mozgópiacra járni, ahol csak egy parkolóhelyet kapnak. Kiderült, a termelők ennek a kis városházi támogatásnak is örülnek, mert máshol még ennyit sem kapnak.

Másrészt olyan piac vezetőjével beszélgettem, amelyről meg voltam győződve, hogy magáncégként működik, mert mit keresne az állam a nagybani piacon. Hát pénzt, természetesen. 

A Kolozs megyei nagybani piac, a Centrul Agro Transilvania tulajdonosai ugyanis önkormányzatok. Az önkormányzatok képviselői felügyelik Oana Tudorachi vezérigazgató munkáját. Ő mutatta be, hogyan működik a cég, amely egyébként nyereséges. Öt év alatt ötmillió lejről hétmillió lejre emelkedett az üzleti forgalma, a nyeresége közel egymillió lejről 1,9 millió lejre. A profit fele pedig az önkormányzatok büdzséjébe kerül.

Itt főként viszonteladók találkoznak, emiatt más ennek a piacnak a hangulata. Az árusok hangosabbak és gyanakvóbbak. Sok autót kell túlkiabálniuk, és nem örültek úgy a kamerának, mint az őstermelők.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából

00:53 Hobbikertész tanár hozza a szilvát a kolozsvári piacra

03:56 Egyetlen hektárról hetente friss áru

08:20 Így hozott létre nagybani piacot a megyei tanács

10:35 Kik adnak el és kik vásárolnak a nagybani piacon?

15:08 Nagymamák a furgonok között

18:35 Termelői igazolvánnyal a piacon

20:42 Mi a szösz az a referenciaár?

25:35 A piacokat is érinti, ha a fagy szabja át az agrárszezont

28:50 Digitális tervek

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. 

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan számolják a biológusok a biodiverzitást, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, oktatók, és beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Operatőr és vágó: Fetykó Gábor Áron.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Közpénz a zöldségpiacon: így fizetünk az egészségesebb ételért appeared first on Átlátszó Erdély.

Carmen arra keresett megoldást pár másik őstermelővel, hogyan ne vesztegessen el órákat a kiszállítással a kolozsvári forgalomban. Órákat, amelyeket sokkal szívesebben töltött volna az ültetvényén vagy otthon a gyerekeivel. Így talált rá a közvetlen értékesítés helyi modelljét kidolgozó Thomas Snellmanra és a felelős fogyasztás köreire, a REKO ringekre.

Felbátorította, hogy máshol is le lehetett rövidíteni a szállítás és a bürokrácia útjait, és kölcsönös felelősségvállalással ki lehetett iktatni a közvetítőket a helyi termelők és a frissességre adó vásárlók közül. Carmen így már öt éve terelgeti a ROA Cluj csoportot egyre ökotudatosabb irányba. 

A termelők és vásárlók hetente három parkolóban találkoznak az előre megrendelt termékek átvételére. Egy-egy ilyen villámpiac 45 percig tart, nem itt kapod a legolcsóbb árut, de akár egy hétre be tudsz vásárolni. Miért érdemes becsatlakozni termelőként és fogyasztóként? Carmen Leșe erre is válaszol.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából

00:50 A kolozsvári forgalmi dugók szerepe a ROA csoport létrejöttében

04:05 REKO, azaz a felelős fogyasztás körei a pazarlás ellen

07:58 Így épült ki a ROA vevőköre

10:10 Magánparkolók mint pop-up piacok

12:32 Miért éri meg, ha nem olcsó?

18:10 Algoritmusok és csomagolás a marketinglabirintusban

20:47 Ilyen a felelős fogyasztó

23:30 Itt találod meg a ROA-t

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg a következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. 

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan számolják a biológusok a biodiverzitást, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, kistermelők és nagybani piac működtetője is. De beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Operatőr és vágó: Fetykó Gábor Áron.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Így vegyél helyit nagyvárosban: ROA, a felelős fogyasztók köre appeared first on Átlátszó Erdély.

Mindenre kíváncsiak voltunk, és a növénytermesztésben amatőr kérdéseinkre is kimerítően válaszolt dr. Lukács Lehel kertészmérnök, a kolozsvári kertészeti kutatóállomás igazgatója, miközben körbevezetett. A kolozsváriak főként Palocsay-kertként ismerik a városnak ezt a dél-keleti, nagy zöld területét, mivel a kutatóállomást a híres rózsanemesítő Palocsay Rudolf kertje mellett hozták létre a múlt század ötvenes éveiben, és rábízták a vezetését. A kertészeti kutatóállomás viszont hivatalosan soha nem viselte Palocsay nevét.

A kutatóállomás a rendszerváltás után még 25 évig a Román Akadémiához tartozott, amelynek nem volt pénze karbantartani a közel kétszáz hektáros területet, épületeket, melegházakat, öntözőberendezést, növényállományt. Időközben körbenőtte a város, közvetlenül mellette kórház és kerülőút fog épülni.

Tíz éve a terület zömét átvette a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem, és beillesztette az oktatásba, a kutatásba, illetve a saját farm- és bolthálózatába. Hallgassátok dr. Lukács Lehelt arról, hogy ez miért jó nekünk.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

00:30 A kertészeti kutatóállomás rövid története
02:53 A kutatóállomás az egyetem része, de a költségeit magának kell fedeznie
03:36 Kutatás a növények változó éghajlathoz való alkalmazkodásáról és a piac igényeiről
08:04 A kísérletezéstől a szabadalmakig. Miért divatosabbak a külföldi almák?
13:35 Vízgazdálkodás vízhiány esetén
16:34 Hol kóstolhatják meg a kolozsváriak a kutatóállomás termékeit?
21:15 Egzotikus gyümölcsök és késői fagyok Erdélyben
25:42 Állatok a Palocsay-kertben: a együttélés problémái
27:39 Hogyan működik egy szuperintenzív gyümölcsös?
33:24 Beruházások, támogatások és a jövő gazdái

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. Írjátok meg, hogy inkább nézitek, vagy inkább hallgatjátok őket.

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan válthatunk szántásos gazdálkodásról szántás nélkülire, és miért jó a biodiverzitás. Megszólalnak kutatók, a természetvédelem elkötelezettjei, kistermelők és nagybani piac működtetője is. De beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt itt, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Operatőr: Fetykó Gábor Áron, Tóth Helga. Vágó: Fetykó Gábor Áron. Címlapfotó: Tóth Helga.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Kivi, füge nő a hazai alma mellett: így művel minket a Palocsay-kert Kolozsváron appeared first on Átlátszó Erdély.

Mire jó a biodiverzitás, hogyan számoljuk, és korábban hogyan őriztük az állattenyésztéssel? Hogyan függ össze a környezetvédelem hazai káosza azzal, hogy Románia alig költ tudományos kutatásra? Ezekről beszélgettem a kalotaszegi Magyarókereke határában Kuhn Thomas biológussal, a kolozsvári botanikus kert kutatójával, aki növényökológiával foglalkozik.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Idén a Bertha Alapítvány ösztöndíjasaként biodiverzitás, a klímaváltozás és a közpénz összefüggéseit kutatom. Videóinterjúkkal is kísérletezem, írjátok meg kommentben, hogy inkább nézitek vagy inkább hallgatjátok a beszélgetéseinket.

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

00:40 Minek köszönhető Románia szerencsés fajgazdagsága?

02:55 A történelem és az állattartás hatása Erdély biodiverzitására: rendszerváltás, legelőváltás és az agrártámogatások

05:26 Pásztorkutyák hatása a biodiverzitásra

06:22 Mire jó nekünk a biodiverzitás, és mitől változatos Kolozs megye?

10:49 Hogyan mérik a biológusok a fajgazdagságot? Kalotaszeg helye ebben a gazdagságban

14:09 Így őrzi a biodiverzitást a hagyományos állattenyésztés és kaszálás

19:19 A gépesítés hatása: a kisgazdákat kellene inkább támogatni

21:32 Ami az erdőirtásnál is nagyobb probléma

23:38 Klímaválság tetézése gyepégetéssel: mi alkalmazkodunk a pénzhez, nem a növényeink a tűzhöz.

28:00 Papírgyártás sok védett terület kezelési terve: azt is elfuseráljuk, amink van.

32:03 Így szegényedünk azzal, hogy Románia alig költ tudományos kutatásra.

34:40 Ellenállókból érdekeltek az elnéptelenedő vidéken: innen lesz szép nyerni!

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk.

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan válthatunk szántásos gazdálkodásról szántás nélkülire, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, a természetvédelem elkötelezettjei, kistermelők és nagybani piac működtetője is. De beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Operatőr: Fetykó Gábor Áron, Tóth Helga. Vágó: Fetykó Gábor Áron. Címlapfotó: Tóth Helga.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem appeared first on Átlátszó Erdély.