2018. szeptember 17-én közérdekű adatigényléssel fordultunk a legfelsőbb bírósághoz kérve, hogy küldje el nekünk emailen a „székely terrorperben” 2018. július 4-én hozott 172. számú határozatának másolatát, amennyiben pedig a humán erőforrás szűkössége vagy a műszaki feltételek nem teszik lehetővé a szkennelt dokumentum elküldését, engedélyezze, hogy fénymásolatot készítsünk a határozatról.

Az igénylésre október 31-én kaptunk választ – 38 napos késéssel. Ebben Stelian Bodeanu, a legfelsőbb bíróság szóvivője arról tájékoztatott, hogy igénylésünk „nem részesülhet kedvező elbírálásban”, mert a 3542/2/2016 nyilvántartási számmal iktatott

„dosszié másodlagos tárgya” (román eredetiben: obiect secundar) a büntető törvénykönyv 397. cikkelye szerinti alkotmányos rend elleni cselekmények.

Jogszabályi hivatkozásként a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) által 2012-ben elfogadott, az igazságügyi rendszer és a sajtó kapcsolatáról szóló útmutató két cikkelyét jelölte meg.
A 36. cikkely szerint az igazságügyi hatóságok tevékenységére vonatkozó közérdekű információk kiadása korlátozható, ha a közerkölcs vagy a köz- és a nemzetbiztonság, kiskorúak érdekei vagy az eljárásban érintett felek vagy mások magánéletének védelme indokolttá teszi. További ok lehet a korlátozásra, ha az ítélőszék rendkívüli körülmények miatt (!) úgy gondolja, hogy bizonyos információk nyilvánosságra kerülése akadályozná az igazságszolgáltatás megvalósulását.

A 43. cikkely a továbbiakban előírja, hogy „a 36. cikkben említett indokok mérlegelése során nem adhatók ki a sajtónak kivonatok vagy másolatok” olyan dossziékból,

„amelyeknek tárgyairól rendelkezik a CSM plénumának 2009. március 5-ei keltezésű, 308. számú határozata 6. cikkének (a) pontja”.

A 308. számú határozat felsorol az alkotmányos rend elleni cselekményektől a szexuális bűntényeken át az orvosi visszaélésekig több tucat tényállást, amelyek kapcsán a CSM szerint mindenféle aktust a nyilvánosság kizárásával kell végezni.

Meredek fordulat: öt év letöltendőre ítélték az erdélyi HVIM vezetőit

Jogerősen egyenként öt év letöltendő börtönbüntetést kapott Beke István Attila és Szőcs Zoltán. A legfelső bíróság homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott, mint a Bukaresti Táblabíróság.

A jogász érvei

A visszautasítás után, januárban az Átlátszó Erdély Egyesület jogásza újabb adatigénylést fogalmazott meg, azonban a legfelső bíróság – egyetlen mondattal kiegészítve – szó szerint megismételte korábbi válaszát.

Az Átlátszó Erdély jogásza öt pontba csoportosítva részletesen megindokolta, hogy a kért bírósági határozat miért számít szabad hozzáférésű közérdekű információnak. Mindenekelőtt azt tisztázta, hogy az igényelt adat közérdekű jellege vitathatatlan, hiszen a büntetőperekben születő bírósági határozatok kétségbevonhatatlanul „egy közhatóság vagy intézmény tevékenységére vonatkozó vagy abból származó” információnak számítanak, így megfelelnek a 2001/544. törvény 2. cikkelyének b) pontjában lefektetett követelménynek.

Az újabb igényléssel megpróbáltunk elébe menni a visszautasítás mellett felhozható érveknek, ám ellenérveink közül mindössze eggyel foglalkozott a bíróság sajtóosztálya. (Lásd a csatolt dokumentum 4. pontját.)

Az első igénylés visszadobásának indoklásából kiindulva az Átlátszó Erdély jogásza arra keresett argumentumokat, hogy a Beke-Szőcs dosszié nem tartozik a kivételek közé, ami a szabad hozzáférést illeti. A legfelsőbb bíróság megváltoztatta a vádlottak által elkövetett cselekmények jogi besorolását, az új vádpontokra pedig nem tér ki a 308-as CSM-határozat 6. cikkének (a) pontja, „tehát az igazságügyi rendszer és a sajtó kapcsolatáról szóló útmutató 43. szakasza jelen esetre nem alkalmazható”.

Egyébként is – folytatódik az érvelés – a legfelsőbb bíróság 2015. december 7-ei keltezésű, 37. számú jogegységi döntése értelmében a vonatkozó jogi normák értelmezésekor a közérdekű információk fogalom nem vonatkoztatható az információkat tartalmazó dokumentumok egészére. Más szóval nem tagadható meg egy irat kiadása arra hivatkozva, hogy személyes adatokat, vagyis nem közérdekű adatokat is tartalmaz. Ilyen esetben ki kell adni a kért dokumentumot, miután a nem közérdekű információkat eltávolítják/kitakarják. Ez érvényes a minősített információkra is.

Mindezekkel kapcsolatban a legfelsőbb bíróság mindössze annyit jegyzett meg, hogy a vádlottaknak felrótt bűncselekmények jogi besorolását a fellebbviteli eljárás során megváltoztatta ugyan az ítélőszék, azonban a CSM hivatkozott határozata a dosszié tárgyára vonatkozik, és „a 3542/2/2016. számú dosszié másodlagos tárgya az alkotmányos rend elleni cselekmények”.

Jogkorlátozó gyakorlat

A jelen esettől függetlenül megjegyzendő, hogy a CSM „útmutatója” – miközben adminisztratív aktusként elvileg mindössze a törvény alkalmazásának gyakorlati aspektusairól rendelkezhet – jelentősen szűkíti a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést. A 2001/544. törvény egyértelműen fogalmaz: az állampolgárok szabad hozzáférése alól csak akkor képeznek kivételt „a nemzetvédelem, a közbiztonság és közrend területéről származó információk,

ha a minősített információk körébe tartoznak a törvény értelmében”.

Jelen esetben szó sincs minősített információkról. Másrészt ha a legfelső bíróság elutasítása valóban indokolt, akkor maguk az igazságügyi hatóságok is törvényellenesen jártak el. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a sajtó rendelkezésére bocsátotta a kivonatolt vádiratot, azt megelőzően pedig – Beke István 2015 végi őrizetbe vétele után – terjedelmes részleteket hozott nyilvánosságra a per során bizonyítékként használt lehallgatási jegyzőkönyvekből.

Válogatnak a jogosultak között

Szintén nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a közérdekű adatokhoz – és általában a törvényhez – való hozzáállást illusztrálandó érdemes megemlíteni egy másik körülményt. A Beke-Szőcs ügy alapfokú tárgyalása során ugyancsak kértünk lehetőséget a dosszié tanulmányozására. A Bukaresti Táblabíróság szóvivője a kérés jóváhagyása előtt ragaszkodott hozzá, hogy megkapja a sajtóigazolványom másolatát. „Egyébként az elnök úr nem hagyja jóvá a kérését” – így a szóvivő.

Általános gyakorlat a bíróságokon, hogy magánszemélyek részére nem biztosítanak iratbetekintési lehetőséget. Pedig a vonatkozó rendelkezés (a 2001/544. törvény 6. cikke) egyértelműen fogalmaz: „bármely személynek” biztosítani kell a hozzáférést a közérdekű információkhoz. Mi több, a törvény szerint a sajtó által végzett információgyűjtés és -közlés csupán egyik módja egy állampolgári jog – „az összes közérdekű információhoz való hozzáférés” – gyakorlásának.

Címlapfotó: A rendőrség különleges alakulatának tagjai kísérik Beke Istvánt 2018. júliusában. Fotó: Krónika

The post Titkolja a bíróság, miért ítélte el Bekét és Szőcsöt a „székely terrorperben” appeared first on Átlátszó Erdély.

Börtönbe kell vonulnia Beke Istvánnak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökének és Szőcs Zoltánnak, a HVIM erdélyi szervezete vezetőjének. A hírt Beke jelentette be Facebook-oldalán szerda kora délután, amikor a bíróság honlapján még nem tették közzé a „székelyföldi terrorperként” elhíresült dossziéban született verdiktet.

Az indoklásra szokás szerint akár több hónapot is várni kell, viszont a bírósági határozat rövid foglalatában található jogszabályi hivatkozások arra utalnak, hogy a legfelső bíróság bizonyítottnak találta az ügyészség vádját, miszerint Beke István robbantani készült 2015. december elsején Kézdivásárhelyen, Szőcs Zoltán pedig a felbujtója volt.

Az ítélet meglehetősen furcsa azután, hogy alapfokon a Bukaresti Táblabíróság nem csupán felmentette a terrorvádak alól a HVIM két székelyföldi vezetőjét, hanem valósággal

szétszedte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vádiratát.

A 2017 áprilisában hozott ítélet szerint csak az ügyészek fejében létezett a merényletkísérlet, a vádhatóság által döntő bizonyítéknak tekintett hangfelvétel alapján csak az állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a HVIM tagjai petárdákat szándékoztak beszerezni azzal a céllal, hogy azokat a 2015. december elsejei katonai parádé idején, Kézdivásárhelyen használják.

A bíró hozzátette, hogy „az ügyész által felsorakoztatott többi bizonyíték és körülmény” nem tudta meggyőzni arról, hogy Beke István Attila valóban pokolgépet akart volna robbantani, következésképp a bíróság szerint „egy pillanatra sem forgott veszélyben a kézdivásárhelyi nemzeti ünnep résztvevőinek élete, testi épsége vagy egészsége”.

Ennek megfelelően a bíróság csupán pirotechnikai eszközök jogtalan birtoklásáért ítélte 11, illetve 10 havi letöltendő börtönbüntetésre a két vádlottat – éppen annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek. Az ítélet ellen nemcsak Beke és Szőcs fellebbezett, hanem a DIICOT is, és ilyenkor az alapfokon kirótt büntetés súlyosbítható. Ez is történt ezúttal, a legfelső bíróság elfogadta az ügyészség fellebbezését, és egyenként öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a vádlottakat.

A fellebbviteli per során a bíróság újból kihallgatta a vád és a védelem legfontosabb tanúit, mindenekelőtt Bandi Szabolcsot és Hodor Istvánt. Utóbbi memóriaproblémákra hivatkozva jobbára a korábban adott nyilatkozatai fenntartására szorítkozott, előbbi azonban ismét egyértelműen egykori barátai ellen vallott. Arról is tájékoztatta a bíróságot, hogy a per kezdete óta a HVIM tagjainak és szimpatizánsainak a céltáblájává vált, valamint hogy

Beke úton-útfélen gyalázza, és többször megfenyegette.

A bíróság elvetette a vádlottak arra irányuló kérését, hogy vessék alá eredetiségvizsgálatnak a DIICOT fő bizonyítékának tekintett hangfelvételt, illetve készüljön újabb szakértői jelentés a lefoglalt tárgyakról. Ilyen készült korábban, viszont a vádlottak szerint a jelentés alapjául szolgáló szimuláció során olyan anyagokat – például gyújtózsinórt – is felhasználtak, amelyek nem voltak a birtokában a robbanószerkezet összeállításával állítólag megbízott Beke Istvánnak.

Az ügyészek erre a szakértői jelentésre hivatkozva állították azt, hogy a HVIM pusztító, akár emberéleteket is követelő robbantásra készült 2015. december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmából felvonuló tömegben.

Ennek alapján közösség elleni merényletkísérlet, illetve arra való felbujtás miatt emelt vádat Beke István Attila és Szőcs Zoltán ellen, és a két bűncselekmény elkövetésének megállapítását kérte az ügyészség a fellebbezésében is. A legfelső bíróság az utolsó pillanatban – éppen az ügyészség kérésére –

megváltoztatta a cselekmények jogi besorolását,

és terrorcselekmény elkövetésének kísérletében, illetve arra való felbujtásban találta bűnösnek őket. A bírói határozat rövid foglalata a terrorizmus megelőzéséről és elhárításáról szóló 2004. évi 535-ös számú törvény 32. és 34. cikkére hivatkozik, amelyek szerint az is terrorcselekménynek számít, ha valaki robbanószerkezetet készít, birtokol vagy szállít, illetve ha ahhoz szükséges eszközöket szerez be, vagy „bámilyen lépést tesz” azok beszerzése érdekében.

Ugyanakkor csak találgatni lehet, hogy az indítékot illetően mire gondolt a bíróság, ugyanis a hivatkozott 32. cikk 1. bekezdése eléggé „széles ölelésű”: a lakosság megfélemlítésétől az alkotmányos rend megváltoztatásáig terjed. Ezekért a bűncselekményekért amúgy 7-től 15 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A legfelső bíróság egyúttal 4 évre eltiltotta Bekét és Szőcsöt bármiféle köztisztség gyakorlásától, és fenntartotta az alapfokú határozat többi rendelkezését, köztük azokat is, amelyek törvényen kívül helyezik a HVIM tevékenységét Romániában.

The post Meredek fordulat: öt év letöltendőre ítélték az erdélyi HVIM vezetőit appeared first on Átlátszó Erdély.

Saját és családja testi épségét félti a „székely terrorper” egyik tanúja. Bandi Szabolcs, aki Beke István Attilát autós megfélemlítéssel vádolta a legutóbbi tárgyaláson, fontosnak tartotta emlékeztetni a bíróságot, hogy a vádlott okozott már halálos kimenetelű közúti balesetet.

A vád legfontosabb tanúinak kihallgatásával folytatódik a „székely terrorper” a Legfelső Bíróság és Semmitőszéken. December 8-án, pénteken Bandi Szabolcsot és Hodor Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két egykori tagját hallgatták ki.

Mindketten részt vettek azon a találkozón – 2015. október 10-én –, amelyen az ügyészek szerint nyélbe ütötték a december elsejére, a román nemzeti ünnepre időzített pokolgépes támadás tervét. Az állítólagos összeesküvésben öten vettek részt: a terrorizmus vádja alól alapfokon felmentett Szőcs Zoltán és Beke István Attila – a HVIM erdélyi, illetve kézdivásárhelyi vezetője –, valamint Szőcs Csongor, Hodor István és Bandi Szabolcs HVIM-tag.

Mind Bandi, mind pedig Hodor tett már vallomást a nyomozati szakaszban és az ügy elsőfokú tárgyalásán a Bukaresti Táblabíróságon. Az ott elhangzottakhoz képest a december 8-i kihallgatás nem hozott érdemi újdonságot.

Memóriaproblémák

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kérésére megjelent Hodor István saját állítása szerint sok részletre már nem emlékszik. Memóriaproblémái vannak, bár erre vonatkozó orvosi diagnózissal nem rendelkezik, és gyógyszert sem szed – árulta el a vád kérdésére. Korábbi nyilatkozatait ugyanakkor fenntartja.

Korábbi anyagaink:

Petárdát a kukába: mivel vádolják a „székely terroristát”?

Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket

A bíróság súlyosbítaná a HVIM-vezetők elleni vádakat

Átnyálaztuk Beke István és Szőcs Zoltán dossziéját

A Bukaresti Táblabíróság szétszedte a székely terrorvádat

A vádlottak kérték Bandi Szabolcs és a vádiratban József Sándor álnéven szereplő, védett identitású tanú újbóli kihallgatását. Az utóbbi a táblabíróságon elmondta, hogy ő rögzítette a 2015. október 10-i beszélgetést, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) útján került a DIICOT birtokába. Beke gyanítja, hogy József Sándor és Bandi Szabolcs egy és ugyanaz a személy, és ezt szeretné valahogyan bizonyítani is.

Mással nem igazán magyarázható Bandi újbóli beidéztetése, a december 8-i tárgyaláson ugyanis sem Beke, sem az ügyvédje nem tett fel érdemi választ kiprovokáló kérdést. Sőt, értelmetlennek tűnő vagy már megválaszolt és így rendre visszautasított kérdések végeérhetetlen sorával ingerelték a bírói tanácsot. Beke ügyvédje kétszer is felszólítást kapott, hogy utasítsa rendre védencét, magyarázza el neki, milyen kérdéseket tehet fel.

Viszontvád: fenyegetés, megfélemlítés

Az újbóli kihallgatás ugyanakkor lehetőséget adott Bandinak, hogy megvádolja Bekét: folyamatosan nyomást gyakorol rá, megpróbálja megfélemlíteni. Elmondta, hogy amikor a DIICOT-nál tett első kihallgatása után, 2016 elején hazatért Kézdivásárhelyre, közölte Szőcs Csongorral, hogy nem tudta tartani magát a korábbi egyezségükhöz. Eszerint a kihallgatáson azt kellett volna mondania, hogy csak vicceltek az ominózus találkozón. Így is kezdte a vallomását – idézte fel –, de megváltoztatta, miután lejátszották neki egy laptopról a 2015. október 10-i beszélgetésük felvételét.

Bandi Szabolcs állítja, hogy többen súlyosan megfenyegették. „Ha már idáig jutottunk, elmondom, hogy ezen a héten is kaptam fenyegető SMS-t” – közölte, miután a tárgyalásvezető megkérdezte, hogy szeretné-e a vallomását kiegészíteni valamivel.

Az SMS-ben állítólag a következő állt: „Vigyázz, mit beszélsz Bukarestben! Vigyázz, merre jársz! Vigyázz a kis családodra!” A fenyegető üzenetet ott helyben, a telefonkészülékről fordítva diktálta jegyzőkönyvbe a bírósági tolmács, az üzenetküldő telefonszámával együtt. Bandi a bíróság kérdésére hozzáfűzte, hogy még nem tett feljelentést a fenyegetés miatt, de tervezi.

Ugyanakkor arról panaszkodott a bíróságnak, hogy tavaly óta a HVIM tagjainak és szimpatizánsainak a céltáblája, illetve hogy Beke úton-útfélen gyalázza. Például azt terjeszti róla, hogy nem tudja törleszteni a bankrészletét, és hogy emiatt eladta magát az ügyészeknek.

Amikor pedig úgy tűnt, hogy már tényleg befejeződött Bandi vallomása, a tanú elkezdett arról beszélni, hogy a fizikai épségét félti. Állítása szerint többször előfordult már, hogy a városban autózva Beke „rátapadt” a saját gépkocsijával, szorosan követte, illetve szabálytalan és veszélyes előzésekbe bocsátkozott, például vasúti átkelő előtt. Megtörtént Bandi szerint, hogy fenyegető közelségben követte olyankor is, amikor a felesége és a kislánya is vele volt az autóban.

Bandi előbb csak utalt rá, hogy a családját félti, majd kijelentette, hogy mindezt azért mondja el, mert nem szeretné, ha balesetet szenvedne, illetve ha mégis, „akkor legalább tudják”. „Volt már halálos balesete (Bekének), amiért ő volt a hibás, vagy nem lehet tudni. Mégsem hívják gyilkosnak” – fűzte hozzá.

A védelem ezúttal nem kapott lehetőséget, hogy válaszoljon, és amennyire a hirtelen támadt zsongásban ki lehetett venni, Bandinak ezt a legutóbbi megjegyzését nem vétette jegyzőkönyvbe a tárgyalást vezető bíró.

Feszegetik a bombakérdést

Ugyanakkor az ügyész megpróbálta kihasználni, hogy a tanú „beszédes kedvében van”, és ismét megkérdezte, hogy Beke miként reagált Szőcs Zoltán pokolgépkészítési javaslatára. Bandi azt válaszolja: „Beke azt mondta, meg lehet csinálni, nem nagy dolog”. Arra a kérdésre, hogy Beke miért vállalta annyira könnyedén a távirányítású pokolgép elkészítését (a vádlottak ezt tagadják, és az elsőfokú ítélet sem erősítette meg a vádat), a tanú az ügyész által szuggerált választ adta: „mert az elektronika a szakmája”.

Továbbá Szőcs Zoltán ügyvédjének kérdésére Bandi megerősítette: a román hadsereg kötelékében szolgál, és ebben a minőségében előfordulhatott volna, hogy 2015. december elsején ő maga is felvonul a katonai parádén, amely ellen az ügyészség szerint halálos kimenetelű bombatámadást tervezett. A bíró kérdésére, hogy milyen hatása lehetett volna a petárdák felrobbantásának, Bandi azt válaszolta: nem tudja megbecsülni, hogy lettek volna-e sebesültek, „de bármi előfordulhat”.

Ahogy az előző tárgyaláson, a Franciaországban dolgozó Szőcs Zoltán ezúttal sem volt jelen. A következő, februári tárgyaláson hallgathatják ki a védett tanút, illetve akkor dönthet a bíróság a védelmek korábban megfogalmazott kéréseiről is, amelyek egyrészt a védett tanú hitelességét, másrészt a vád fő bizonyítékának számító hangfelvétel eredetiségét célozzák.

Szőcs Levente

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post „Székely terrorper”: retteg egykori barátaitól a vád tanúja appeared first on Átlátszó Erdély.

Csak az ügyészek fejében létezett a 2015. december elsejei robbantási kísérlet a Beke István Attila és Szőcs Zoltán ügyében született elsőfokú bírósági ítélet szerint. A Bukaresti Táblabíróság határozata valósággal szétszedi a „székely terrorperként” elhíresült ügy vádiratát, és megállapítja, hogy noha történt bűncselekmény, az még csak nem is esik a terrorelhárításról szóló törvény hatálya alá. Az ítélet ugyanakkor összemossa a HVIM tevékenységét az autonómiamozgalommal.

A Bukaresti Táblabíróság 2017. április 7-én hozott ítélete, illetve az indoklása cáfolja a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) legfontosabb vádját, amelynek nyomán a román közvélemény elkönyvelte, hogy az ügyet feltáró Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2015 végén elejét vette egy véres bombatámadásnak. Ezzel az ítélet választ ad a magyar közvéleményt foglalkoztató legfontosabb kérdésre: arra tudniillik, hogy működik-e Romániában a jogállam, vagy a bíróság akár bizonyítékok híján is elítéli a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két erdélyi vezetőjét, hogy ezzel – lényegében egy koncepciós perben – példát statuáljon.

A határozat alapján kijelenthető, hogy a Bukaresti Táblabíróság szuverén módon kezelte az elé tárt bizonyítékokat – mindenekelőtt a 2015. október 10-én készült hangfelvétel jegyzőkönyvét –, és visszautasította az ügyészség vádjainak döntő többségét. Objektív módon vizsgálva az ügyet, a vádlottakat nem többért és nem kevesebbért ítélte el, mint ami a rendelkezésre álló információk alapján valóban történhetett 2015 őszén Kézdivásárhelyen.

A már említett hangfelvétel bíróság általi értelmezése szerint Bekéék cégének irodájában öt fiatalember arról beszélgetett 2015. október 10-én, hogy jó lenne petárdákkal ráijeszteni a december elsejei ünnepen szokásos felvonulás (román) résztvevőire, később pedig ketten – Beke és Szőcs Zoltán – lépéseket is tettek, hogy az elképzelésüket kivitelezzék.

A bíróság szerint egyáltalán nem biztos, hogy végre is hajtották volna a pánikkeltési akciót, mindenesetre beszereztek olyan petárdákat, amelyek erre a célra alkalmasak lettek volna, és amelyeket a törvény szerint csakis képzett és engedéllyel rendelkező tűzszerész kezelhet. Mindezt annak ellenére, hogy tisztában voltak a 2. és 3. osztályú petárdák jelentette veszéllyel, illetve birtoklásuk illegális voltával.

„Az ítélőszék meglátása szerint a hangfelvétel alapján csak az állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a HVIM tagjai (a 2015. október 10-i ülés résztvevői) pirotechnikai eszközöket (petárdákat) szándékoztak beszerezni azzal a céllal, hogy azokat felrobbantsák a 2015. december elsejei katonai parádé idején Kézdivásárhelyen” – írja a bíró, hozzátéve, hogy „az ügyész által felsorakoztatott többi bizonyíték és körülmény” nem tudta meggyőzni arról, hogy Beke István Attila valóban pokolgépet akart volna robbantani Kézdivásárhelyen. Mi több, azt is leszögezi, hogy a bíróság szerint egy pillanatra sem forgott veszélyben „a kézdivásárhelyi nemzeti ünnep résztvevőinek élete, testi épsége vagy egészsége”.

Korábbi anyagaink:

Petárdát a kukába: mivel vádolják a „székely terroristát”?

Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket

A bíróság súlyosbítaná a HVIM-vezetők elleni vádakat

Átnyálaztuk Beke István és Szőcs Zoltán dossziéját

A bíró rápirít az ügyészre

Szó szerint ezt állította 2015. december elsején a Román Hírszerző Szolgálat szóvivője, csak más premisszákra alapozva:

„Létezik egy robbanószerkezet, amelynek felrobbantása rendkívül súlyos következményekkel, áldozatokkal járt volna. (…) Nem fejlődött odáig a helyzet, hogy elhelyezzék a tömegben. Egész idő alatt megfigyelés alatt tartottuk őket. Egy pillanatra sem forgott veszélyben a román állampolgárok testi épsége vagy élete”. (Idézet forrása: Agerpres.)

Eszerint csakis a SRI éberségén múlott, hogy az ominózus délelőttön a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett katonai felvonulás nem fulladt vérbe Kézdivásárhelyen. Ugyanez a forgatókönyv köszön vissza a vádiratban, megfejelve azzal, hogy a vádlottak nem akármilyen pokolgépet akartak működésbe hozni, hanem egyenesen szöges bombát. Vagyis embert akartak ölni, és sokat.

A vádirat hivatkozik egy szakértői jelentésre, amelyet a román hadsereg mérnöke állított össze a DIICOT felkérésére. Ehhez 2016. február 19-én elvégzett egy kísérletet: készített és felrobbantott egy pokolgépet, amelyhez azonban nemcsak a Bekétől és egyik alkalmazottjától lefoglalt petárdákat használta fel, hanem olyan anyagokat is, amelyek Beke szerint nem voltak a birtokában, vagy teljesen más célt szolgáltak: szögeket, rézcsövet, a Beke műhelyében és udvarán talált egyéb fémtárgyakat, kavicsot.

Az ítélőszék hangsúlyozza: nem ért egyet ezzel a forgatókönyvvel, egyúttal (nem is annyira) finoman rápirít a DIICOT-ra:

„Igaz, hogy a bizonyítékok értékelése és alátámasztása során a bíróság bizonyosságnak tekinthet egy adott tényállást bizonyos szillogizmusok alapján, azonban ennek az eljárásnak kétségbevonhatatlan tényekre kell alapoznia, és ésszerű következtetéshez kell vezetnie”.

Más szóval az ügyészség a bizonyítékokat eszmefuttatásokkal helyettesíti, és olyan dolgokat magyaráz bele a döntő bizonyítékként bemutatott lehallgatási jegyzőkönyvbe, ami az ominózus 2015. október 10-i beszélgetésen nem vagy másként hangzott el.

A petárdázás is bűncselekmény

A bíróság saját hatáskörben megváltoztatta az ügyészség által javasolt jogi besorolást (közösség elleni merényletkísérlet, illetve erre való felbujtás), kivéve az ügyet a terrorizmus elhárítását szabályozó, 2004. évi 535-ös törvény hatálya alól. Az új vádpontok (alkotmányos rend elleni akciók, illetve erre való felbujtás) alól pedig felmentette a vádlottakat.

Beke István Attilát végül robbanószerek illetéktelen kezelése miatt ítélte 11 havi és 6 napi, Szőcs Zoltánt pedig felbujtásért 10 havi és 8 napi börtönre. Mindkettőjük esetében a büntetés megegyezik az előzetes letartóztatásban töltött időszakkal, így a bíróság egyúttal letöltöttnek nyilvánította a kirótt szabadságvesztést.

Az ítélet indoklásában a bíró rámutat: több körülmény, köztük a vádlott vallomása is arra utal, hogy Beke tisztában volt a 2. és 3. osztályba tartozó petárdák veszélyességével és birtoklásának illegális voltával.

Vona Gábor a hivatkozási alap a HVIM betiltásakor

A per egyik tétje – az ítélet után: következménye – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom betiltása. A bíróság ezzel kapcsolatban a magyar közvélemény által többnyire ismert tényeket sorakoztat fel, kezdve attól, hogy a Romániában hivatalosan be sem jegyzett szervezet célja Nagy-Magyarország visszaállítása, egészen addig, hogy a háborús bűnös Wass Albert kultuszát ápolja, mégpedig azért, mert a művei és (hír)neve révén alkalmas a románság elleni gyűlölet szítására.

A Bukaresti Táblabíróság a Vona kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott 2013-as ítéletre hivatkozik, amely szerint a magyar hatóságok helyesen jártak el a Magyar Gárda törvényen kívül helyezésekor, az nem sérti a gyülekezési szabadsághoz való jogot. Az EJEB kimondta, hogy amennyiben a gyülekezési szabadsághoz való jogot újra meg újra megfélemlítő menetelések útján gyakorolják, akkor az állam jogosult az egyesülési szabadságot olyan mértékben korlátozni, amilyen mértékben veszélyt jelent a demokrácia működésére „a demokrácia alapértékeivel összeegyeztethetetlen, fajilag motivált politikák hirdetéséhez kapcsolódó megfélemlítés”.

A Bukaresti Táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a HVIM – illetve „a paravánként használt Szent László Serege Egyesület” – erdélyi akcióinak célja „olyan szélsőségesen nacionalista gondolatok, fogalmak és irányok” terjesztése az itteni magyarok körében, amelyek révén a Romániában jogi személyiséggel nem is rendelkező szervezet „a fasiszta, rasszista és xenofób szervezetek kategóriájába sorolja magát”. Továbbá hogy a hagyományőrzés ürügyén „erőteljes románellenes üzenettel” kampányol az erdélyi magyarok körében.

„Székelyföld nem Románia”

A vármegyemozgalom irredenta céljait bizonyítandó az ítéletbe bekerült egy idézet „a Székely Nemzeti Tanács elnökének 2012-es beszédéből”:

„A 21. századi Európa nyelvén Székelyföld autonómiája éppen ezt jelenti: nemzeti, független, szabad és törvényes státust. Ezek a szavak legyenek az autonómiaharcunk mottója”.

A szöveget a bírósági határozatból fordítottuk magyarra, a román szöveg az ügyészség fordítóinak a munkája. Az eredeti magyar szöveg abból a közleményből származik, amelyet 2013. január 6-i keltezéssel az SZNT elnöke tett közzé „Legyen március tizedike a Székely Szabadság Napja!” címmel, és ma is megtalálható Izsák Balázs blogján. Ebben a vonatkozó mondat:

„A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti. Tegyük együtt ezt a hat szót, Jókai Mór szavait a székely autonómia küzdelem jelmondatává!”

A pontosság kedvéért a román szöveget is idézzük a bírósági határozatból: „Pe limba Europei secolului XXI, Autonomia Ținutului Secuiesc exact asta înseamnă: statut național, independent, liber și legal. Aceste cuvinte să fie motoul luptei noastre pentru autonomie”.

Azért érdemes hosszabban elidőzni ennél a mondatnál, mert ennek alapján a bíróság egy valóban messzemenő következtetésre jut: arra, hogy miközben a román közvélemény és hatóságok előtt vállalt „hivatalos” álláspont szerint a Székelyföld autonómiája kizárólag a régió közigazgatási önrendelkezését célozza „az egységes román nemzetállam keretein belül”, Izsák Balázs nyilatkozata „kiválóan összefoglalja a valódi üzenetet, amelyet a téma kapcsán a magyarok körében terjesztenek”.

A határozat így folytatja:

„Ugyanazt az irredenta üzenetet népszerűsítik az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett táborokban Eva Maria Barki révén, akit az 1994-1998 közötti időszakban Románia területén nem kívánatos személynek nyilvánítottak: »Székelyföld autonómiáját kérni a határok módosítása nélkül egyet jelent azzal, hogy a magyarok elfogadják a Trianoni Szerződést».”Ily módon az ítélet sikeresen összemossa a HVIM tevékenységét az autonómiamozgalommal.

Valóban létezik József Sándor?

A Bukaresti Táblabíróság nem jogerős ítélete ellen fellebbezett a két vádlott, Beke István Attila és Szőcs Zoltán, valamint a DIICOT is. A per a Legfelső Bíróság és Semmítőszéken folytatódik.

A következő, december 8-i tárgyalás választ adhat egy olyan kérdésre, amely az itt tárgyalt pertől eltekintve is foglalkoztatja a közvéleményt: ez a védett tanú alkalmazása.

A vádirat szerint az állítólagos összeesküvést a HVIM egyik tagja fedte fel, ő rögzítette az ötfős találkozón elhangzottakat, majd átadta a felvételt a hatóságoknak. Ugyanakkor a per folyamán felmerült, hogy az október 10-i beszélgetést a SRI rögzíthette bírói engedély nélkül, és a védett tanú – fedőnevén: József Sándor – tulajdonképpen a titkosszolgálat tisztje, aki felettesei utasítására eljátssza, hogy a HVIM tagja, és ezzel lehetővé teszi az amúgy törvénytelen lehallgatás bizonyítékként való felhasználását. Az elsőfokú ítéletben a bíróság hangsúlyozza, hogy nincsenek erre utaló bizonyítékok, igaz, olyanok sem, amelyek ezt a lehetőséget cáfolnák.

A korábbi tárgyalásokon Beke utalt arra, hogy szerinte a védett tanú Bandi Szabolcs, a legfelső bíróságon lezajlott eddigi egyetlen érdemi tárgyaláson pedig ennek tisztázását is kérte.

Szőcs Levente

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post A Bukaresti Táblabíróság szétszedte a székely terrorvádat appeared first on Átlátszó Erdély.

Néhány napja ismét utcára vonultak Románia nagyvárosaiban az igazságügyi szabályozások tervezett módosítása miatt. A tüntetők félelmei ugyanazok, mint az év eleji, több százezres megmozdulások alkalmával: a kormánykoalíció feddhetetlennek nagy jóindulattal sem nevezhető vezetői megpróbálják ellenőrzésük alá vonni az igazságszolgáltatást és ellehetetleníteni a korrupcióellenes harcot.

Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett román kormány az igazságügyi törvények módosítására készül. Szövegszerű elképzelés egyelőre nem látott napvilágot, de az igazságügyi miniszter által sajtótájékoztatón ismertetett homályos tervek – Florin Tudose miniszterelnök utólagos „elemzése” szerint: elvek – is kivágták a biztosítékot egyes társadalmi csoportoknál.

A Tudorel Toader igazságügyi miniszter által ismertetett változtatások többsége az ügyészek és bírák fölötti kontrollt érinti. A miniszter első helyen említette, hogy hét évre növelnék az előléptetéshez szükséges szolgálati időt. Ez az ügyészekre és a bírákra egyaránt vonatkozna.

Egy másik javaslat a vezető beosztásban lévő ügyészek és bírák megbízatásának időtartamát érintené. Jelenleg ez három év, miközben a közszférában a mandátumok általában négy évre szólnak. A miniszter erre hivatkozva javasolta az ügyészségi és bírósági vezetők megbízatásának a meghosszabbítását, azzal a kiegészítéssel, hogy a jelenleg tisztségben lévő vezetők mandátumát nem érintik a változtatások.

A legvitatottabb javaslat az, amelyik kiiktatja az államfőt a bírák és ügyészek kinevezéséből. Ezentúl az ügyészségi vezetőket a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezné ki az igazságügyi miniszter javaslatára. Toader szerint a jelölteket „átlátható és nyilvános eljárás útján” választanák ki a legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek közül. A hatályos eljárás ettől annyiban különbözik, hogy a kinevezéseket az államfő írja alá, miután a CSM véleményezi az igazságügyi miniszter jelölését.

Nem kevésbé vitatott az az javaslat, amely szerint az ügyészek és bírák fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott igazságszolgáltatási felügyelet a CSM-től átkerülne az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá. Emellett az igazságügyi miniszter létrehozná az „ügyészek ügyészségét”, amely a bírói kar tagjai által elkövetett feltételezett törvénysértéseket vizsgálná ki. (A román jogrendszer egyik furcsasága, hogy az ügyészek is a bírói kar részét képezik. Előfordult már, hogy a Legfelső Bírói Tanács elnöke egy ügyész volt.)

Az igazságügyi miniszter elmondta, a javasolt változtatásokat nem sürgősségi kormányrendelet, hanem a kormány előterjesztésére, törvényként fogadják el.

„Támadás a jogállamiság ellen”

Klaus Johannis szerint a kormány tervei támadást jelentenek a jogállamiság ellen. Az államfő úgy vélte, a javasolt módosítások célja az igazságszolgáltatás gyengítése, következménye pedig az lehet, hogy a nemzetközi porondon rossz színben tüntetik fel Romániát.

Az ellenzéki pártok is keményen bírálták az igazságügyi miniszter javaslatait. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban közölte, hogy a parlamentben határozottan ellenszegül a javaslatok elfogadásának. Szerinte az államfő kizárása az igazságszolgáltatási vezetők kinevezéséből, valamint az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése az igazságügyi miniszternek támadás az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság ellen. Orban úgy értékelte, a PSD vissza akar térni a 2005 előtti állapotokhoz, amikor az igazságszolgáltatást az akkori (és a jelenlegi) kormánypárt ellenőrizte.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy indítványozza az igazságügyi miniszter leváltását.

A tervezett módosítások aggodalmat keltettek jóformán valamennyi szakmai szervezet körében. Elsőként az országos korrupcióellenes ügyészség fejezte ki rosszallását azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe kerülne. Az ügyészség rámutatott, hogy egyelőre semmiféle írásos tájékoztatást nem kapott a kormány terveit illetően.

A bírák és az ügyészek egyesületei is követelték a Tudorel Toader által hivatkozott tervezetek szövegének nyilvánosságra hozatalát. Annyit előre leszögeztek, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése a szaktárcának súlyosan veszélyezteti az ügyészek függetlenségét.

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Az USA is aggódik

Liviu Dragnea PSD-elnök elhamarkodottnak nevezte a bírálatokat, hiszen mint hangsúlyozta, egyelőre csupán elveket ismertetett az igazságügyi miniszter, a tervezeteket csak ezután küldik el véleményezésre a CSM-nek, és csak azt követően kerülnek majd a parlament elé megvitatásra és elfogadásra.

A kisebbik kormánypártot, az ALDE-t vezető Călin Popescu-Tăriceanu szerint is higgadt parlamenti vitára van szükség. Szerinte az államelnök kizárása az igazságszolgáltatási vezetők kinevezéséből éppenséggel a politizálás megszüntetését célozza, hiszen ezentúl az utolsó szó a bírói tanácsé lesz, amely – az elnökkel ellentétben – nem politikai szereplő.

Nem ő volt az egyetlen, aki az ügy kapcsán kizárólag az álláspontját alátámasztó részletet emelte ki a javaslatokból. Cezar Preda liberális alelnök ugyanis azt válaszolta Tăriceanunak: még egy zöldfülű politikus vagy jogász számára is nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése a szakminiszternek az igazságszolgáltatás átpolitizálását jelenti.

A CSM szerdán elemezte volna a javaslatokat, de a tagok egy része megtagadta a részvételt, így nem volt döntőképes jelenlét, az ülést elnapolták. Egy hete viszont a CSM ügyészi szekciója állást foglalt, és megállapította, hogy a javasolt változtatások nyomást gyakorolnak az ügyészek és a bírák tevékenységére, aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes harc terén elért eredményeket, valamint szöges ellentétben állnak a kötelezettségekkel, amelyeket Románia vállalt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében az Európai Unióval szemben.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész – miután konzultált az alárendeltségébe tartozó 17 főügyésszel – úgy értékelte: a javasolt változtatások értelmében az ügyészek „teljeskörű politikai ellenőrzés alá” kerülnének. A DNA pontszerűen elutasította a javaslatok többségét, míg a szervezett bűnözés és terrrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vezetője, Daniel Horodniceanu azt mondta: megvárja a bírálatokkal a törvényszöveget, viszont annyit már most elárulhat, hogy a javaslatok közül egyesek nemkívánatosak.

Megszólalt az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége is, amely egy közleményben fejezte ki aggodalmát a javasolt módosítások miatt, és arra biztatta a kormányt, hogy működjön együtt a törvényhozással és az igazságszolgáltatás intézményeivel „a korrupcióellenes harcban és az igazságszolgáltatási intézmények hitelességének megőrzése érdekében”.

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A kutyák ugatnak, a karaván halad?

A bírálatokra reagálva Tudorel Toader közölte: minél szélesebb körű vitát akar a tervezetek elfogadása előtt. Ezért nagy körültekintéssel elemezni fogja az ellenvetéseket, érkezzenek azok a szakmai szervezetek vagy az utcán tüntető polgárok részéről. Ez volt kedden.

A szakmai szervezetek részéről érkező, sokasodó bírálatokat látva a miniszter álláspontja 24 óra leforgása alatt megváltozott. Szerdán már nem volt kíváncsi az ügyészek véleményére, hiszen mint hangsúlyozta, az alkotmány értelmében az ügyészek nem vesznek részt a törvényhozási folyamatban, az ő dolguk a törvények alkalmazása.

A kormánykoalíció vezető politikusai az elmúlt napokban több olyan kijelentést tettek, amelyek arra utalnak, hogy a tervezett módosításokat a román társadalom vagy a külföldi partnerek részéről érkező bírálatoktól függetlenül véghez viszik.

Először is Tudorel Toader igazságügyi miniszter azzal indokolta a szakmai szervezetek által jóformán egyöntetűen kifogásolt módosításokat, hogy a román tarsadalomban folyó nyilvános vitákból merített „nagyon valószínű megoldásokat”, mert „az igazságügyi miniszter az egész román ország minisztere”. Ezzel nagy valószínűséggel a kormánypárti sajtó által napirenden tartott „elméletekre” utalt, amelyeket Liviu Dragnea pártelnök tényszerűen is említett a téma kapcsán adott vasárnapi nyilatkozatában.

Eszerint a román igazságszolgáltatást több éve egy háttérhatalom irányítja, amelynek célja a románok által demokratikusan megválasztott kormány „lefejezése”, mellesleg pedig a román tőke ellehetetlenítése. „A rendszer nem adja meg magát egykönnyen. (…) Nem lesz könnyű, de türelemmel, vállalva az összes személyes kockázatot is, ezt a folyamatot végig kell vinni” – figyelmeztetett a pártelnök, aki nemrégiben konkrétan Soros Györgyöt nevezte meg a PSD-kormány ellenségeként.

A nyilatkozatokból arra is lehet következtetni, hogy a következő hetekben ismét elő-, illetve a parlament napirendjére kerulhetnek a büntető törvénykönyvet módosító javaslatok, amelyek miatt februárban 1989 óta nem látott utcai megmozdulások robbantak ki.

Akkor egyetlen ember, Florin Iordache igazságügyi miniszter vitte el a balhét, a kormány visszavonta a hivatali visszaélés részleges dekriminalizálását, aminek köszönhetően egyebek mellett leállt volna Liviu Dragnea folyamatban levő büntetőpere. Ezúttal a PSD arra készül, hogy „a kutyák ugatnak, a karaván halad” elvet alkalmazza. Codrin Ștefănescu, a PSD főtitkára és a párt egyik „arca” egy kedd esti tévéműsorban egyértelművé tette: nem zárkóznak el a vitáktól, meghallgatják az esetleges utcai tüntetések résztvevőit is, „de dönteni a többség fog”.

A kormánypártban uralkodó hangulatról árulkodik Liviu Pleșoianu szociáldemokrata törvényhozó kirohanása. A fiatal politikus, aki napi rendszerességgel képviseli a pártot a hírtelevíziók vitaműsoraiban, az amerikai nagykövet azonnali kitoloncolását követelte. A Ceaușescu-(közelebbről az Orbán-)rezsim megnyilatkozásaira hajazó nyilatkozata szerint Hans Klemm beleavatkozik Románia belügyeibe, gyarmatosítóként viselkedik, nem adja meg a kellő tiszteletet a románoknak.

„Ha a külügyminiszter és a kormányfő nem hozzák meg azonnal a szükséges lépéseket, azt jelenti, hogy hallgatólagosan elfogadják a tengeren túlról igazgatott gyarmat státuszát” – jelentette ki a képviselő, aki szerint Romániának demonstrálnia kell a kitoloncolással Washington előtt, hogy „több tiszteletet érdemel”.

Szőcs Levente

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Újabb igazságszolgáltatási reform-kísérlet: forró őszre készül Bukarest appeared first on Átlátszó Erdély.

Könnyen a Kövesi-éra végét jelentheti a román korrupcióellenes ügyészség életében (DNA) egy kiszivárogtatási botrány. Egyes megfigyelők szerint a kérdés már csak az, hogy a főügyész magával rántja-e a Nyugaton is mintaintézményként emlegetett vádhatóságot.

Nem kevesebb, mint hét ügyész kérte az áthelyezését a DNA kötelékéből az utóbbi napokban. Az ügyészek és a bírák szakmai ügyeiben eljárni hivatott Legfelső Bírói Tanács (CSM) szerdáig négy ügyész kérését hagyta jóvá. A „dezertálásokat” a román sajtó egyértelműen a DNA-t irányító főügyészt lejáratni hivatott hangfelvételekhez köti, amelyek nemcsak a DNA körül, hanem az intézményen belül is botrányt okoztak.

A felvételek valamikor az év elején készülhettek az ügyészség egyik munkaülésén, amelyen Laura Codruta Kövesi élesen bírálta beosztottjait. Arról beszélt, hogy a DNA már öt hete nem zárt le egyetlen ügyet sem, a vádemelések száma az előző évinek a felére csökkent, miközben a DNA forrásai – beleértve a kirendelt nyomozók számát – bővültek. Úgy vélte, az ügyészek egy része elkényelmesedett vagy megijedt. „Aki nem akar dolgozni, elmehet” – fogalmazott.

A felvételeket a kormányon lévő Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló Romania TV hírtelevízió hozta nyilvánosságra, Kövesi kompromittálásának nyilvánvaló szándékával. A hírtévé értelmezése szerint ugyanis Kövesi túllépte hatáskörét, amikor arról beszélt beosztottjainak, hogy jó lenne „eljutni a miniszterelnökig”, vagy hogy szükség volna egy miniszter lebuktatására ahhoz, hogy a DNA nyilvános ellenzői ne „másszanak rá” a vádhatóságra.

Tudorel Toader igazságügyi miniszter még aznap este bejelentette a Facebook-oldalán, hogy az ügyben vizsgálatot kér a Legfelső Bírói Tanácstól.

Interjúnk Laura Codruta Kövesivel:

“A korrupcióellenes harc kulcsa az ügyészek függetlensége” – Laura-Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze

Akár jól is kijöhetett volna a botrányból

Kövesi maga sem tagadta, hogy a Romania TV által sugárzott felvételen az ő hangja hallatszik, viszont azt állította – a DNA sajtóosztálya révén –, hogy a felvételt megvágták, olyan kifejezéseket „ékelve be”, amelyek teljesen kiforgatják mondandója értelmét.

Esetleges közbeékeléseket legfeljebb szakértő tudna felfedezni a felvételen, viszont az a laikus fül számára is jól érzékelhető, hogy az eredeti felvételt megvágták, elhagytak belőle részeket. Ezzel együtt a mondanivaló aligha változott számottevően. Nehezen elképzelhető például, hogy Kövesi szavai másként is szólhattak, mint szemrehányásként elkényelmesedett kollégáival szemben.

A felvétel alapján egy elhivatott, a küldetése érdekében konfliktusokat is vállaló intézményvezető képe rajzolódik ki, amit éppenséggel nem kellene titkolnia a nyilvános megítélésére amúgy rendkívül érzékeny Kövesinek. Csakhogy a felvételen elhangzanak valóban problémásnak mondható kijelentések is.

Például Kövesi kitér a több százezres tömegtüntetéseket kiváltott, hírhedt 13-as kormányrendeletre, közelebbről az annak kapcsán indított eljárásra, amelyet utólag az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított. Ezzel kapcsolatban Kövesi leszögezte, hogy az ügyben eljáró ügyészek minden mozdulatáról tudomása volt, az ő személyes jóváhagyásával cselekedtek, sőt az eljárást – ellentétben az alkotmánybíróság döntésével – továbbra is törvényesnek és indokoltnak tartja.

Egyes feltételezések szerint részben ez okozhatta a DNA-n belüli feszültséget: az ügyészek egy része nem hajlandó tovább elfogadni – a visszaélésekkel korábban is megvádolt – Kövesi módszereit és felfogását az intézmény szerepét illetően. Ebben az olvasatban a felvétel kiszivárgása nem a DNA-n belüli feszültségek forrása, hanem az (egyik) eredménye.

A helyzetet fokozta, hogy Kövesi bűnvádi eljárást indított, és hazugságvizsgálatnak vetette alá az ominózus ülés résztvevőit, amit hárman visszutasítottak. Doru Ţuluş, Mihaela Iorga şi Nicolae Marin a bírói tanácshoz fordult, amire válaszként kettejüket egyszerűen leváltotta Kövesi, hivatalosan a mostani botránytól független okok miatt, évekkel korábban elkövetett hivatali mulasztásokért. Ezzel pedig – egyes vélemények szerint – aláaknázza az intézmény hitelét, miközben hiába próbálja menteni a sajátját.

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A kormány készíti a selyemzsinórt

A kölcsönös vádaskodások nyomán Tudorel Toader igazságügyi miniszter a hét elején újabb vizsgálatot kért a CSM-től: ezúttal az ügyészségi vezetők egész tevékenységének, „menedzseri hatékonyságának” az átvilágítását kérte. „Azt hiszem, eljött a tisztázás ideje a DNA-nál” – fogalmazott a miniszter, mintegy jelezve, hogy befejezni készül, amit máciusban elkezdett. Közvetlenül a kinevezése után ugyanis Toader elrendelte Laura Codruta Kövesi és Augustin Lazar legfőbb ügyész tevékenységének az átvilágítását, akkor azonban úgy ítélte meg, hogy nem időszerű a leváltásuk, noha az elkészült jelentés felért egy vádirattal.

A szociáldemokraták korábban sem voltak Kövesi rajongói, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a párt vezetését megtizedelték a DNA vizsgálatai. A legfőbb ügyész azzal került a kormány célkeresztjébe, hogy Kövesivel vállvetve határozottan ellenezte a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendeletet, amely – a hivatali visszaélés részleges dekriminalizálásával – biztosította volna a PSD elnökének büntetlenségét. (Erről korábban itt írtunk.)

Ha tehát csak a kormányon múlna, aligha volna kérdéses Kövesi leváltása, csakhogy az alkotmány szerint a végső döntés az államfőjé. Klaus Iohannis pedig jelezte, hogy – egyelőre legalábbis – nem áll szándékában ilyesmit aláírni, és nagyon is elégedett Kövesi a DNA tevékenységével.

Sokak szerint Kövesi személye a garancia arra, hogy a DNA folytassa a harcot a nagykorrupció ellen. Ha így volt is, az új történések fényében az állítás nyugodtan mult időbe tehető. Hiába marad ugyanis a posztján, ha nem sikerül megszüntetnie a belső feszültségeket, ha a „dezertalások” folytatódnak, a kiszivárogtatott felvétel könnyen Kövesi „őszödi beszédének” bizonyulhat.

Szőcs Levente

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post A korrupcióellenes főügyész "őszödi beszéde" appeared first on Átlátszó Erdély.

Történelmet írt a román Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtott be saját kormánya ellen. A helyzet egyetlen nyertesének a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tűnt, de a hirtelen fellángolt nacionalista – Erdély-féltéssel, történelmi sérelmekkel teletűzdelt – hisztéria miatt a PSD visszatáncolt, és nem hajlandó keresztülvinni a magyar képviselők szavazataiért cserébe beígért intézkedéseket.

Liviu Dragnea a teljes hatalmat akarja – ezzel magyarázta a menesztésre ítélt Sorin Grindeanu román miniszterelnök, hogy kevesebb mint fél év után miért akarja visszahívni a szociáldemokrata pártelnök.

A Dragnea és Grindeanu közötti feszültségek nem éppen új keletűek, de nem is nagyon régiek. Június 14-i sajtónyilatkozatában a kormányfő idézte Dragnea május 19-én tett kijelentését, miszerint elégedett valamennyi miniszterrel, „mind állampolgárként, mind a Képviselőház elnökeként, mind pedig pártelnökként”.

Ehhez képest valóban váratlannak tűnhet, hogy kevesebb mint egy hónappal később a PSD végrehajtó bizottsága (CEx) megvonja a bizalmat a kormányfőtől, mégpedig azzal az indoklással, hogy „a miniszterek nem kis része nem vette komolyan a kormányprogramot”, sőt „fennállt a veszélye, hogy ha folytatódik a kormányzás az eddigi körülmények között, a kormányprogramot csaknem lehetetlen lesz gyakorlatba ültetni”.

Grindeanu a bizalom megvonása után nem volt hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy kilátásba helyezték a kizárását, illetve – hasonló fenyegetéssel – rávették a minisztereit, hogy önként távozzanak. A miniszterelnök kihasználta a kormány szervezéséről és működéséről szóló törvény előírásait, amelyek szerint a kormánytagok lemondása csak abban a pillanatban lép életbe, amikor az államelnök a kormányfő javaslatára megüresedettnek nyilvánítja az illető tisztséget. Kinevezte a kormányfőtitkári posztra Victor Ponta volt párt- és miniszterelnököt, akinek apósa, a szintén temesvári Ilie Sârbu hozta őt a politika élvonalába.

Ki ez a Grindeanu?

A 43 éves, végzettségét tekintve informatikus Sorin Grindeanu 2008-2012 között Temesvár alpolgármestere volt, a következő négy évben parlamenti képviselő, illetve ez idő alatt, egy éven át a Ponta-kormány távközlési minisztere. A 2016-os önkormányzati választások nyomán a Temes megyei tanács elnökévé nevezték ki.

A pártban Ilie Sârbu pártfogoltjaként tartják számon, aki nem más, mint Victor Ponta apósa. Grindeanu egyúttal a Temes megyei PSD elnöke is, ezzel magyarázható magabiztos kijelentése, miszerint a CEx nem tudja annyiszor kizárni, ahányszor visszairatkozik az alapszervezetbe. Mellesleg azt is kétségbe vonta, hogy az alapszabálynak megfelelően az országos végrehajtó testület egyáltalán kizárhatja a pártból. Miután ez megtörtént, csak újabb érvet jelentett Grindeanunak, hogy a Dragnea nevével fémjelzett vezetés diktatórikus stílusát kárhoztassa, és szorgalmazza a belső demokrácia visszaállítását.

Korábbi anyagaink:

Az éj leple alatt módosított Btk. ellen tüntetnek Romániában

Parlamenti választások Romániában: vörös ébredés a technokrata álomból

Értékelés vagy kivégzés

A PSD elnöke már januárban, a kormány kinevezésekor bejelentette, hogy a párt székhelyen létrejön egy bizottság, amely folyamatosan ellenőrizni fogja a kormányprogram betartását. A testületről azóta sem hallott senki, sőt Grindeanu maga sem tud a létezéséről.

Ide tartozik az is, hogy az elvileg félévi elemzéssel nem várták meg a (naptári) félév végét, még kevésbé a kormányzás első hat hónapját, ami arra utal, hogy Grindeanu menesztésének más mögöttes indokai vannak, túl a kormányprogram megvalósításának esetleges csúszásán.

Ezzel kapcsolatban többeknek feltűnt, hogy a kormány tevékenységével nem sokkal korábban rendkívül elégedett, majd a kabinetet földbe döngölő Liviu Dragnea szívesen látná Grindeanu csapatának legtöbb tagját egy esetleges új kormányban is. Egyes források szerint erre ígéretet is tett, ami annak fényében tűnhet csak logikus lépésnek, hogy a miniszterek többsége egyúttal parlamenti képviselő is, és aligha szavazná meg a saját menesztését, ha nem kapna biztosítékot a jövőjét illetően.

Az a fránya Btk.

A kormány tevékenységét kiveséző, lesújtó jelentés – amelyet nem mellesleg a korrupcióval megvádolt Darius Vâlcov egykori pénzügyminiszter egymaga állított össze – számos olyan állítólagos csúszást is felró a miniszterelnöknek, amelynek a határideje az év vagy éppenséggel a négyéves ciklus vége. De akadnak a teljesítetlen célok között olyanok is, amelyekről a pártvezetés időközben lemondott.

Többen megfogalmazták azt a véleményt, hogy Grindeanu tulajdonképpen azzal válthatta ki a pártelnök és az őt támogató „régi” garnitúra haragját, hogy nem támogatta az igazságszolgáltatást és közelebbről a korrupcióellenes harcot érintő kezdeményezéseiket.

Grindeanu több jelét is adta, hogy nem feltétlenül ért egyet a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával úgy, ahogyan azt a pártja és a szintén koalíciós ALDE vezetői elvárták tőle. Nem kizárt, hogy az ő tudtával – esetleg utasítására – szivárgott ki január 18-án az a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelynek elfogadása végül kiváltotta a rendszerváltás utáni legnépesebb utcai megmozdulásokat Románia-szerte.

Később a miniszterelnök nyilvánosságra hozta a január 31-i kormányülés jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy Florin Iordache igazságügyi miniszter csalással vitte át a hírhedt 13-as sürgősségi rendeletet. Iordache a kormányfő többszöri kérdésére azt állította, hogy a dokumentumot az illetékes igazságügyi szervek is véleményezték, ami – mint később kiderült – nem volt igaz. Nem tudjuk, mi történt volna, ha az igazságügyi miniszter igazat mond, mindenesetre a kormányülésen elhangzott párbeszéd közzététele a miniszterelnök elhatárolódásaként is értelmezhető.

Ugyancsak Grindeanu volt az, aki visszavonta a 13-as kormányrendeletet, még mielőtt hatályba léptek volna a Btk.-t módosító rendelkezései. Ha csak néhány napot vár, Liviu Dragneának nem kellene most megjelennie a legfelső bíróságon az e sorok írásakor zajló per tárgyalásán.

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Kísért a múlt

A kormány körüli hercehurca nem állhatott volna elő, ha a tavaly decemberi választásokon győztes párt elnökeként Liviu Dragnea elfoglalhatta volna a kormányfői széket. Nem foglalta el, mert 2014 áprilisában két év felfüggesztett börtönre ítélték, és a törvény szerint büntetett előéletű személy nem lehet tagja a kormánynak. (A PSD támogatásával kinevezett ombudsman, Victor Ciorbea alkotmányossági óvást nyújtott be a törvény ellen, és az Alkotmánybíróság megerősítette: nem sérti az alaptörvényt, ha a kormánytagság feltétele a büntetlen előélet.)

Dragnea a Traian Băsescu államelnök leváltására kiírt, 2012-ben lezajlott referendumon megpróbálta az érvényességi küszöb fölé tornászni a részvételi arányt – a bíróság szerint törvénytelen eszközökkel. A most zajló perben hivatali visszaéléssel vádolják. Az ügyészek szerint pártfunkcionáriusokat alkalmazott köztisztviselői állásokba úgy, hogy csak a fizetést kapták az államtól, miközben a pártnak dolgoztak. Az ügyészség szerint az államnak így okozott kár valamivel több mint százezer lejre tehető. Az összeg azért is érdekes, mert a hírhedt 13-as sürgősségi rendelet szerint hivatali visszaélésnek csak az a cselekmény minősült volna, amelynek következményeként legalább kétszázezer lej értékű kár keletkezett.

A pártelnöknek tehát elemi érdeke a Btk. módosítása, amely esetben a bíróság kénytelen volna felmenteni, hiszen a büntetőjogban mindig a vádlottnak kedvező jogi normát kell alkalmazni, akár visszamenő hatállyal is. Újabb felfüggesztett büntetésben nem reménykedhet, ha elmarasztaló ítélet születik, az letöltendő börtönbüntetés lesz.

Grindeanu pedig nemcsak visszavonta a 13-as rendeletet, hanem – az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak tett ígéretének megfelelően – kinevezett egy független igazságügyi minisztert, Tudorel Toader volt alkotmánybírót, aki nem volt hajlandó elfogadtatni a pártelnök által olyannyira óhajtott Btk.-módosítást. A per első fokon gyors léptekkel közeledik az ítélethirdetés felé, és a fellebbezést egy évnél rövidebb idő alatt is letárgyalhatja a bíróság, így Dragneának sietnie kell – nem nagyon, de kell.

Iohannis mintha nem akarna új többséget

A bizalmatlansági indítványról várhatóan szerdán szavaznak. A voksoláson a pártfegyelemet kikezdheti, hogy Dragnea nem tudja garantálni a kormányzás folytatását. Grindeanu és Ponta többször is kihangsúlyozta: semmi garancia nincs arra, hogy a kormány bukása esetén Klaus Iohannis államfő ismét a PSD jelöltjét kéri fel a kormányalakításra. Grindeanu kezdettől fogva kikötötte: csak akkor mond le, ha az államelnök garantálja, hogy PSD-s miniszterelnököt nevez ki.

Klaus Iohannis kezdetben azt mondta, hogy csak azután hajlandó állást foglalni, miután a kormányfőt menesztik, hétfői berlini látogatásán viszont eléggé egyértelmű utalást tett arra, hogy nem akar „játékos elnökként” új többséget létrehozni, esetleg volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) körül. Iohannis értékelése szerint Romániában nincs politikai krízis, hanem mindössze „a kormánypárt van válságban”, de meggyőződése, hogy az érintettek „sürgősen elsimítják az ellentéteket”.

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A mérleg nyelve

Különböző források szerint a folyamatosan zajló tárgyalások nyomán a Grindeanu-Ponta duó mintegy 15 koalíciós képviselőt állított a maga oldalára, ami elég is lenne a bizalmatlansági indítvány bukásához. Ugyanakkor a PSD-ALDE vezetés bizakodó, miután az indítványt néhány kivétellel a kormánypárti frakciók valamennyi tagja aláírta. Persze ez sem garancia semmire, hiszen az elvileg titkos szavazáson a képviselők akárhogy szavazhatnak.

Ugyanakkor a bukaresti törvényhozásban bevett szokás, hogy a pártok – az alaptörvényt felülírva – kötelezik a törvényhozóikat, hogy felmutassák a szavazáshoz használt golyócskákat, mielőtt elhelyezik azokat a megfelelő urnában. Ennélfogva a szociáldemokrata vezetés ezúttal is tudni fogja, ki az a képviselő, aki a frakció többségével ellentétes módon voksolt, a renitenskedőkre pedig kizárás vár.

A bizalmatlansági indítványt a vasárnapi felolvasás előtt 222 képviselő írta alá, de a támogatók száma hétfő délre állítólag 245-re emelkedett, ami nagyjából megegyezik a PSD-ALDE-koalíció tagjainak számával, és 12-vel meghaladja az abszolút többséget a két házban.

Emellett Dragnea tárgyal a 30 fős parlamenti csoporttal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel, és noha a nyilatkozatok alapján nem jutottak megegyezésre, Liviu Dragnea feltűnően derűs hangulatban távozott a hétfői találkozóról. Ennek oka az a jelzés lehet, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök küldött, amikor az egyeztetésről távozva kijelentette: az RMDSZ még nem döntötte el, hogy megszavazza-e a bizalmatlansági indítvány, de elvi kérdésnek tartja, hogy egy kormánytöbbség visszahívhassa a miniszterelnökét, ha úgy akarja.

Az RMDSZ csak a román nacionalisták szerint van irigylésre méltó (értsd: zsarolási) helyzetben. Ha megszavazná a bizalmatlansági indítványt, az úgy csapódna le a magyar választók egy részében, ahogy egyébként a román közvélemény egy részében is lecsapódott: a szövetség megint a „rossz oldalra” állt, a „kommunisták” mellé a reformpártiakkal szemben.

Mellesleg azzal is számolni kell, hogy Dragnea szorongatott helyzetben van, és bármit ígér most, azt később nem érzi majd magára nézve kötelezőnek. A román pártok jellemzően nem tartanak be olyasmit, amit a választóik nem tudnak elfogadni, vagyis ellentétben áll a párt érdekeivel. A PSD ezúttal is tett nagyvonalú ígéreteket az RMDSZ-nek, és a jelek szerint – éppen a korábbi negatív tapasztalatok alapján – a szövetség vezetői megpróbálták a kérdéses tervezeteket elfogadtatni még a bizalmi szavazás előtt, de a nacionalista hangulatkeltés röpke fél nap alatt elsöpörte a magyar szempontból váratlanul biztatónak ígérkező egyezséget.

Nacionalista hangulatkeltés

Hétfő késő délután ritka intenzitású magyarellenes hangulatkeltés vette kezdetét elsősorban az ellenzéki pártokhoz közelálló tévécsatornákon és webes felületeken. A prímet a Realitatea hírtelevízió és a Hotnews hírportál vitte. A Realitatea esti műsorát vezető Rareş Bogdan egy adott pillanatban úgy fogalmazott: a máramarosi románok „készítik a bicskát”. Ugyanabban a műsorban Cristian Diaconescu volt külügyminiszter úgy értékelte: a magyaroknak tett „engedmények” miatt olyan helyzet alakult ki, mintha valaki „gránáttal sétálna egy nukleáris silóban”.

Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint Dragnea és Tăriceanu „eladta az ország történelmét”. Emil Boc kolozsvári polgármester, volt kormányfő felszólította a kormánypárti vezetőket, hogy „ne játszadozzanak ilyen súlyos dolgokkal”, „ne bocsássák áruba Erdélyt egy marék szavazatért”.

Raluca Turcan liberális képviselő, vasárnapig a párt ideiglenes elnöke közleményt adott ki, amely leszögezte: „elröpült egy golyó a fülünk mellett”. Ezzel a PSD és az RMDSZ között kis híján létrejött megállapodásra utalt, amelynek révén a kormánypárt szerinte olyan elveket és alkotmányos értékeket bocsátott áruba, amelyek nem képezhetik alku tárgyát.

„Kevesebb mint 12 óra alatt sikerült a nacionalista sajtónak földbe döngölni a(z egyévtizede jegelt) kulturális autonómia törvénytervezetünket. A tervezettel együtt azokat a román politikusokat is, akik – igaz, hogy pártutasításra – megszavazták volna ezeket a jogszabályokat” – írta Facebook-oldalán Tánczos Barna szenátor. A megegyezés része lett volna továbbá a március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánító tervezetet napirendre tűzése és elfogadása, valamint a kisebbségi nyelvhasználati küszöb megfelezése (20-ról 10 százalékra).

Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, aki reggel még azt írta Facebook-oldalára, hogy izgalmas napnak ígérkezik a keddi, később frissítette a bejegyzését azzal, hogy #győzöttasötétség. Az RMDSZ utóbb hivatalosan közölte, hogy frakciói azt a döntést hozták, nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.

Ki „rángatja” Grindeanut?

A Szociáldemokrata Párt vezetői két, egymástól eltérő magyarázattal is előálltak arra vonatkozóan, hogy ki mozgatja a háttérből a Liviu Dragnea bábjaként számon tartott Sorin Grindeanut. Egyrészt azt sugallták, és erre a bizalmatlansági indítvány szövege is utal, hogy a miniszterelnököt a háttérből bizonyos, meg nem nevezett érdekcsoportok irányítják, amelyeknek közük van a titkosszolgálatokhoz. A bizalmatlansági indítványban nem jelenik meg, de a PSD kommunikátorai többször használták a „párhuzamos állam” kifejezést.

A másik magyarázat, hogy Grindeanu a volt miniszterelnök, Victor Ponta bábja. Eszerint Ponta vissza akarja szerezni a kormányfői posztot – amelyről 2015 novemberében furcsa körülmények között, egyetlen napi, nem túl népes utcai tüntetés után lemondott –, és Grindeanut felhasználva megpróbálja átvenni a miniszterelnöki székhez vezető pártelnökséget Liviu Dragneától.

Grindenau nyilatkozataiban több utalást tett arra, hogy célja nem a párt kettészakítása, hanem Dragnea eltávolítása. A segítségére siető Victor Ponta ugyanakkor leszögezte, hogy amennyiben megbukik a PSD bizalmatlansági indítványa, a jelenlegi pártelnöknek le kell mondania, és az alakulat vezetését a miniszterelnöknek kell átvennie.

Ugyanakkor elégséges magyarázat az, hogy valójában a konfliktus csak idő kérdése volt a báb szerepére kijelölt miniszterelnök és a kormány fölötti ellenőrzést megtartani akaró pártelnök között. Grindeanu nem akart egyszerűen visszamenni „senkinek” Temesvárra, márpedig ha „szépen lemond”, az lett volna: egy senki öthónapos kormányfői tapasztalattal. Így viszont néhány nap alatt olyan politikussá vált, akivel számolni kell egy esetleges jövőbeni tisztújításon.

A konfliktus egyébként továbbra is benne van a pakliban: elkerülhetetlen, hogy a végrehajtó hatalomhoz jutó „báb” egy idő után elkezdi felépíteni saját politikai „arcát”. Nem véletlen, hogy Liviu Dragnea nem akarja már egymaga vállalni a felelősséget egy új kormányfő kiválasztásáért, és jelezte, hogy a következő alkalommal a CEx-re bízza, válassza ki a jelöltet több potenciális kormányfő közül.

Szőcs Levente

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Történelmi bizalmatlanság Romániában: saját kormányukat buktatnák a szocdemek appeared first on Átlátszó Erdély.

Több ellentmondást és néhány meglepetést is tartogat a „székely terroristák” bűnügyi dossziéja, amelybe betekintést nyertünk. A Bukaresti Táblabíróság várhatóan április 7-én hirdet ítéletet az ügyben.

A Bukaresti Táblabíróság, ismertebb nevén az Igazságügyi Palota alagsorában vagyunk, itt tartják a bírósági iratokat, külön-külön teremben az egyes szekciókét. A bűnügyi szekció irattára egy nagyobb tömbházlakás méretű szoba, amely azonban a valóságosnál kisebbnek látszik, nemcsak az alacsony mennyezet, hanem a mindent beborító dossziéhalmok miatt is. Bekötött iratcsomók hevernek nemcsak a falak mellett sorakozó polcokon és az asztalokon, hanem a padlón is. Három hivatalnok dolgozik itt.
Már vártak. Egy idősebb hölgy „szolgál ki”. Vet egy pillantást a táblabíróság sajtóosztálya, elnöke és az ügyet tárgyaló bíró által is jóváhagyott folyamodványomra, majd a padlóról elém rak több súlyos iratköteget. „Ezek a tárgyalótermi dossziék. Ha az ügyészségi dokumentumokra is kíváncsi vagy, csak szólj” – mondja.
Persze, hogy kíváncsi vagyok, később el is kérem a dosszié nagyobb részét kitevő iratokat, de egyelőre a tárgyalótermi csomagokkal félrevonulok a terem bal sarkába, ahol néhány hosszú asztalt és padot helyeztek el a látogatók számára. A szomszéd asztalnál egy nő éppen buzgón fényképezi az előtte heverő dokumentumokat, pedig belépéskor külön felhívják a látogatók figyelmét, hogy kamerát használni tilos.

Első látásra az a legfeltűnőbb, hogy a legtöbb bizonyíték nem vagy csak laza összefüggésben áll a vád tárgyával. A dokumentumokat sajnos nem tudjuk mutatni, mert noha a Bukaresti Táblabíróság elnöke engedélyezte másolatok készítését, azt azonban az ügyet tárgyaló bíró kérésére végül mégis megtagadták. Kiderült, jó ötlet volt kézzel kimásolni a bizonyítékok listáját:

• 6 db eredeti CD a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemzetbiztonsági megfigyeléseinek hang- és videofelvételeivel, valamint ezek jegyzőkönyvével

• 1 db CD a 2015. október 10-ei kézdivásárhelyi, Beke István cégirodájában lezajlott beszélgetés felvételével, amelyre az ügyészség a vádat alapozza

• 2 CD videofelvétel és sajtóanyag a HVIM „tevékenységéről és esküvőjéről”

• 4 db CD + DVD + merevlemez Beke István (2016. január 20. és 2016. február 4.) és Szőcs Zoltán (2016. február 17.) vallomásával

• 9 db CD vallomásokkal: Beke (2015. december 1., 2016. április 5.), Szőcs (2015. december 29., 2016. április 7., 2016 április 27.), Makó Attila (2015. december 16.), Bandi Szabolcs (2016. január 20.)

• 35 CD a 2016. február 19-én, a román hadsereg gyakorlóterén végrehajtott kísérleti robbantás anyagaival

• 1 db Nokia telefon, 1028-as modell

• 1 db Nokia telefon, 500-as modell

• 2 db Cosmote SIM-kártya

• 2 db Iránymutatás című brosúra HVIM- fejléccel

• 1 db HVIM-zászló

• 21 db propaganda öntapadós

• 23 db háromszögű árpádsávos zászló

• 1 db 12 voltos időzítő

• 3 db memória stick + 4 db merevlemez

• 1-1 Acer, Motorola és Samsung márkájú telefon – az Acer kártyával

• 3 db Orange, 1 db Cosmote, 2 Vodafone SIM-kártya

• 2 db memóriakártya

• Különböző CD-k

A felsoroltak alapján kellene megállapítania a bíróságnak, hogy a HVIM két vezetője valóban merényletet tervezett-e Kézdivásárhelyen 2015. december 1-jén. Amint első látásra is megállapítható, mennyiségre a bizonyítékok jelentős részét azok az anyagok teszik ki, amelyek az ügyészség által megrendelt kísérleti robbantás nyomán készültek. A 35 CD-n a szakértői jelentés mellett videofelvételek és fényképek vannak.

Korábbi anyagaink:

A bíróság súlyosbítaná a HVIM-vezetők elleni vádakat

Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket

Petárdát a kukába: mivel vádolják a „székely terroristát”?

Az iratok szerint 2016. február 19-én a román hadsereg „Ştefan Burileanu hadosztályparancsnok” kísérleti gyakorlóterén szimulálták a robbantást, amelyet a két vádlott tervezett végrehajtani a hatóságok feltételezése szerint. A következtetés: a HVIM vezetői által tervezett merénylet emberáldozatokkal járt volna.

A robbantásnál a román hadsereg tűzszerészei a Beke István és Makó Attila (a cikkben javítást eszközöltünk, Makó a korábbi állításunkkal ellentétben nem a HVIM tagja – szerk. megj.) otthonában talált petárdákat használták fel, de Beke szerint olyan anyagokat is, amelyek egyrészt nem voltak az ő birtokában, vagy amelyeket más célra szerzett be. Gyújtózsinórt például nem találtak a vádlottaknál többszöri, több helyszínen tartott házkutatás után sem.

A kísérleti robbantásnál ráadásul szegeket is tettek az pokolgépbe, holott semmi nem utal arra, hogy a HVIM-esek szögesbombát akartak volna építeni. Ez ugyanis azt feltételezné, hogy ölni akartak, miközben a vádlottak szerint csakis a december elsejei felvonulás résztvevőinek megijesztése merült fel, az is csupán tréfaként.

Beke szerint a szögeket egy munkálathoz használta röviddel a letartóztatása előtt, és ezt az ügyészségnek is tudnia kell, hiszen a szóban forgó munkaterületen vannak működő térfigyelő kamerák, amelyeknek a felvételeit a DIICOT történetesen lefoglalta. Ráadásul a vádhatóság „szögesládát” emleget, miközben egy ceruza nagyságú dobozról van szó.

Mennyire figyelték meg a HVIM-et?

A vádlottak és a védelem tanúi is többször beszéltek arról, hogy a román hatóságok rendszeresen megfigyelték a HVIM tevékenységét. Hodor István a Székely Hírmondónak adott 2015. december 7-i interjújában azt mondta:

„… minket, vármegyéseket mindig is lehallgattak, s ezzel tisztában voltunk, így nem egyszer heccelődtünk olyan beszélgetésekkel, amik felkelthetik a hatóságok figyelmét.”

A dosszié alapján akár az is feltételezhető, hogy Hodor Istvánnak és társainak a feltételezése helytálló: a SRI a HVIM minden mozdulatát figyelte. Erre utalhat például, hogy 2015. november 16. és 23. között Bekéék összesen 15 beszélgetését hallgatták le. Csakhogy ekkor már folyamatban volt a HVIM-vezetők „lekapcsolásának” előkészítése, noha hivatalosan a büntetőeljárás akkor még nem indult meg ellenük.

Kérdés azonban, hogy ha a HVIM-esek minden mozdulatát figyelte, hogyan maradhatott le a SRI éppen az október 10-i találkozóról, amelyen a DIICOT értelmezése szerint az utóbbi negyedszázad legátfogóbb terrorista merényletét készítették elő?

A vádirat és a vád tanúi által vázolt kép szerint az összeesküvést a HVIM egyik tagja fedte fel: ő rögzítette az ötfős találkozón elhangzottakat, majd átadta a felvételt a hatóságoknak. A vád egyértelműen azt sugallja, hogy az „áruló” Bandi Szabolcs vagy Hodor István lehet, ők hiányoztak ugyanis arról a tárgyalásról, amelyen – kitakart arccal és eltorzított hanggal – kihallgatták a védett tanút 2016. december 5-én. Korábban Hodor és Bandi is vallomást tett, az utóbbi a vád tanújaként.

Az sem kizárt, hogy a védett tanú valójában egy SRI-tiszt, aki felettesei utasítására szerepet játszik. Miért volna szükség egy ilyen bonyolult manőverre? A magyarázat nem túl bonyolult, hiszen a dossziéból két dolog biztosan kiderül: az október 10-i beszélgetés a SRI-től került az ügyészség birtokába, és a rögzítésére nem volt bírói engedély. Ha ennek ellenére mégis a titkosszolgálat hallgatta volna le a HVIM-esek beszélgetését, a felvétel nem lenne felhasználható bizonyítékként a perben. Egy résztvevő által készített felvételre viszont más szabályok vonatkoznak: a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 139. szakaszának 3. paragrafusa szerint egy felvétel bizonyítéknak számít, amennyiben „harmadik féllel folytatott beszélgetésre vagy más kommunikációra vonatkozik”.

Újságírókat is lehallgattak

Az említett Hodor István-interjú időközben eltűnt a Székely Hírmondó weboldaláról, viszont megtalálható az Internet-archívumban, illetve viszontláttuk a Beke-Szőcs dossziéban, mind magyar eredetiben, mind pedig román fordításban. Mellesleg az ügyészek nem várták meg az interjú megjelenését, a nyers sajtóanyagra is kíváncsiak voltak, ezért lehallgatták a vádlottak családtagjai és a tanúk, illetve különböző újságírók között lezajlott beszélgetéseket.

Bakk-Dávidnak mondják, Baskeadinak írják

Az iratok között megjelenik például Hodor István és egy bizonyos „Baskeadi Timea” között lezajlott beszélgetés román fordítása. A telefonszám alapján könnyűszerrel azonosítottuk Bakk-Dávid Tímeát, aki az ominózus napon, 2015. december 14-én interjút készített Hodorral a Transindex számára.

Kérdés, hogy mennyire végezhetett megbízható munkát a fordító, ha a „Bakk-Dávid”-ot „Baskeadi”-nak hallotta. Ez azért is lényeges, mert mint a korábbi anyagunkban megírtuk, alapos a gyanú, hogy a perdöntő hangfelvétel román fordítása nem tükrözi a leghűbben az ominózus 2015. októberi beszélgetés során elhangzottakat.

Ráadásul az ügyészség fordítója, Radu Cătălina nem az átírt magyar szöveg alapján, hanem egyenesen a hangfelvételt hallgatva készítette el a bíróság elé került román fordítást, ami nagyszerű teljesítmény (lenne). A védelem kíváncsi lett volna rá, vajon hány „Baskeadi”-szerű félrehallás lehet az elsősorban fordításokra épülő nyomozati anyagban, de a bíróság nem engedélyezte Radu Cătălina kihallgatását.

A SRI írja a vádiratot?

A 2015. október 23-i átirata mellé a SRI mellékelt egy terjedelmes tájékoztatót („documentar” néven) is a HVIM-ről, amelyet az ügyészek jóformán szó szerint átemeltek a vádiratba.

A SRI átirata amúgy 10-20 petárdát említ – a vádirat több százat –, illetve Beke Istvánnal kapcsolatban közli, hogy „magára vállalta” a pokolgép elkészítését. Ezzel szemben a vádirat szerint a HVIM elnökeként Szőcs Zoltán „adta ki feladatként” a bomba elkészítését.

A dosszié szerint négy alkalommal hallgatták le a HVIM-et az 1991/51-es nemzetbiztonsági törvény alapján. (Egészen pontosan az iratokból csak az derül ki, hogy négy esetről tájékoztatta a SRI az ügyészséget.) Az időpontok:

• 2014. február 2.

• 2015. március 9.

• 2015. október 22.

• 2015. december 1.

Ezek mellett, részben párhuzamosan zajlottak az ügyészség által kezdeményezett lehallgatások, 2015. november 16. és 23. között 15 ilyen jegyzőkönyv készült.

A számtalan fotó között találtunk egy képernyőfotót, amelyen Beke István levele látszik. Ebben kéri a telefon-rezistent.ro webáruházat, hogy cserélje ki a korábban rendelt telefont, mert a hangszórója torzít. Ez pedig nem arra utal, hogy a készüléket távirányítóként akarta volna használni, ahogy az ügyészség állította. A levéllel kapcsolatban egyébként a vádiratban az áll: Beke azért kérte a készülék cseréjét a „rezistent telefon.ro” site-tól (sic!), mert „nem felelt meg a paramétereknek”.

A történések idővonala

Nagy meglepetést nem okozott, de számos kérdést felvet az események időrendje, ahogy a dosszié alapján felvázolható:

• 2015. október 23-án a SRI átiratban jelzi a DIICOT-nak, hogy potenciálisan a nemzetbiztonságot fenyegető cselekmények jutottak a tudomására.

• Október 30-án, vagyis egy héttel később a DIICOT elrendeli a bűnvádi eljárás megindítását „in rem”, vagyis ismeretlen tettes ellen.

• November 12-én elrendeli az ügyészség József Sándor védett identitású „együttműködő személy” használatát 2016. január 10-ig. Még aznap megszületik a jegyzőkönyv József Sándor vallomásáról. Ebben megjelennek szövegrészek, amelyeket az ügyészség később a sajtóközleményeiben is kiemel.

• November 14-én József Sándor jelenti, hogy másnap Esztelneken lesz egy találkozó, ami az ügy szempontjából érdekes lehet. A DIICOT felhatalmazza, hogy rögzítse „a harmadik felekkel” folytatott beszélgetéseit, azonban a találkozó állítólag elmarad.

• November 26-án a DIICOT-ot vezető Daniel Horodniceanu átiratot küld az U.M. 0127 jelzésű SRI-egységhez (amelynek élén Dumitru Dumbravă, a SRI jogi osztályvezetője áll), hogy kéri egy közös munkacsoport létrehozását, amely „szaktámogatást nyújt majd a bűnvádi eljárás során”.

• Ugyancsak november 26-án kéri a DIICOT a bíróságtól a házkutatás engedélyezését Bekééknél.

• A beszélgetés résztvevőit Bandi Szabolcs azonosítja a 2016. január 20-i kihallgatásakor. (Ezt kérdésemre megerősítette.)

Több a kérdés, mint a bizonyosság

A dosszié – amúgy a körülmények miatt nem túl alapos – átlapozása után több kérdés vetődik fel, mint amennyi tisztázódott.

Miért csak október 30-án indult büntető eljárás, és akkor is csupán ismeretlen tettes ellen? Hogyan indulhatott büntetőeljárás Szőcs Zoltán ellen decemberben, miközben a beszélgetés résztvevőit csak egy hónappal később azonosították? Mennyire valószínű, hogy beül valaki egy spontán baráti beszélgetésre, és felveszi az ott elhangzottakat, majd átadja a SRI-nek?

Nem világos az sem, hogy mit keresett a SRI az ügyben, miután megindult a bűnvádi eljárás. Miért folyt párhuzamosan megfigyelés a büntetőeljárási és a nemzetbiztonsági törvény alapján? Köze lehet ennek Dumitru Dumbravă tábornok korábbi kijelentéséhez, miszerint az igazságszolgáltatás a SRI számára „műveleti terület”, értve ez alatt, hogy egy-egy ügyön a jogerős ítéletig rajta tartják a szemüket/fülüket? Ha igen, mennyire törvényes az ilyesmi?

Szőcs Levente

The post Átnyálaztuk Beke István és Szőcs Zoltán dossziéját appeared first on Átlátszó Erdély.

Február 23-án a tanúk kihallgatásával folytatódott a Beke-Szőcs per. A védelem javaslatára kihallgattak egy tusnádi házaspárt, akiknek elmondása szerint a vád alapját képező hangfelvétel nem készülhetett 2015. október 10-én, mivel azon a délutánon Szőcs Zoltán káposztát árult az udvarukon.

Több éve a Datki házaspár közvetít Szőcsék és a tusnádi ügyfelek között. A feleség írja, illetve hívja össze a rakomány megérkezésekor azokat, akiknek káposzta kell. Elmondásuk szerint az említett napon Szőcs Zoltán és az édesapja délután két óra körül érkezett Tusnádra, és alkonyatkor távozott.

A vádhatóság és a bíróság megkérdőjelezte, hogy a tanúk pontosan emlékeznének a másfél éve történtekre, ők azonban megindokolták: azért emlékeznek nagyon pontosan, mert évente ismétlődő eseményről van szó. Szőcs Zoltán 5-6 éve mindig október második szombatján viszi a kádba való káposztát, a harmadik szombaton ugyanis – a testvérével együtt – el szokott utazni Franciaországba (dolgozni). Egy harmadik tanú elmondta, hogy körülbelül négy éve rendszeres ügyfele Szőcséknek, 2015. október második szombatján is vásárolt tőlük, ahogy a korábbi években is.

Korábbi anyagaink:

Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket

Petárdát a kukába: mivel vádolják a „székely terroristát”?

Er-de-li nem Ro-ma-ni-a

Egy negyedik tanút, Soós Lászlót azért idéztetett be Szőcs Zoltán ügyvédje, hogy megerősítse: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomban (HVIM) létezik ugyan hierarchia, de a tagok nem kapnak és nem hajtanak végre parancsokat. Vagyis értelmetlen a vád, hogy Szőcs Zoltán a felbujtója lenne Beke Istvánnak.

A bíróság és ügyész rendesen kifaggatta Soóst a szervezet tevékenységéről, céljairól. Választ főként arra vártak, hogy a HVIM célul tűzte-e ki maga elé Nagy-Magyarország visszaállítását, illetve mit tett ennek érdekében. Amikor Soós azt mondja, hogy a HVIM-nek nem célja Erdély elszakítása Romániától, a bíró szól az ügyésznek, hogy erre az elején már ő is rákérdezett, de nem utasítja el a kérdést – ellentétben azzal, ahogyan a védelemhez viszonyulni szokott.

A pikáns pillanatok ezúttal sem maradtak el. Az ügyész egyszer csak megkérdezte Soóst, , hogy ismeri-e az „Erdély nem Románia” és a „Vesszen Trianon!” szlogent, és mit akarnak ezek jelenteni. A tanú válasza: az „Erdély nem Románia” nem tartozik a HVIM szlogenjei közé. A „trianonozásra” már nem kell válaszolnia, mert az ügyész – miután a kérdést diktálnia kell az írnoknak, és ezzel nehézségei támadnak –, inkább lemond róla.

Amikor pedig már harmadszor kellene elismételnie, hogy „Er-de-li nem Ro-ma-ni-a”, félig viccesen, félig bosszúsan megjegyzi: „Ne csinálják már, hogy még egyszer kimondjam”!

Nincs több tanú…

Szőcs védelme javaslatára hallgatták ki Németh Lóránt Csaba állatorvost. Mindkét vádlottat ismeri, nem tagja a HVIM-nek, de ismeri a tevékenységét, és részt vett a 2015 végi – 2016 eleji szimpátiatüntetéseken. Egy ötödik tanú betegség miatt nem tudott megjelenni a bíróságon. Szőcs ügyvédje kérte, hogy egy következő tárgyaláson hallgassák ki, ezt azonban a bíróság elutasította; nem tartja „hasznosnak az igazság kiderítése szempontjából”.

A védelem szeretné újra kihallgatni Bandi Szabolcsot, aki az ügyészségen, majd a nyilvános tárgyaláson is a két vádlott ellen vallott. A kihallgatás oka nyilván nem ez lenne, hanem hogy Bandinak több tanú is ellentmondott. Így a pénteki tárgyaláson is Soós László határozottan állította – ellentétben Bandival –, hogy ismerik egymást, sőt találkoztak is az ominózus 2015. októberi napon. Soós is megerősíti, amit korábban több tanú – lényegében Bandit leszámítva mindegyik –, hogy a Beke István irodájában lezajlott beszélgetés (a vád szerint: összeesküvés) idején a jelenlévőknél volt mobiltelefon.

… és nincs több bizonyíték

A bíró elutasítja a védők kérését, azzal együtt, amelyet még tavaly ősszel, a per indulásakor fogalmaztak meg, hogy szakértő vizsgálja meg a vád alapját képező hangfelvételt, illetve készüljön új szakértői vizsgálat az állítólag pokolgép készítésére alkalmas anyagokról. A bíró elutasítja azt a helyben megfogalmazott indítványt is, amely az ügyészségnek dolgozó fordító, Radu Cătălina kihallgatását célozza. Tőle azt szeretnék megtudni a vádlottak ügyvédei, hogyan sikerült lefordítania a felvételt, amelynek legfeljebb 5 százalékát értette a bírósági tolmács a január 27-i nyilvános tárgyaláson.

A bíró javasolta a vádlottak által elkövetett állítólagos bűncselekmények jogi besorolásának a megváltoztatását. A vád már nem közösség elleni merénylet kísérlete, illetve az erre való felbujtás lenne, hanem az alkotmányos rend elleni cselekmények. Az előbbi esetben magáért a bűncselekményért akár életfogytiglani börtön is kiszabható, ennek ellenére a módosítás súlyosbításként fogható fel.

A büntetőtörvénykönyv 33. cikkelye szerint ugyanis kísérlet esetén az illető bűncselekményért kiróható büntetés a felére csökken. Ha a büntetés életfogytig tartó elzárás lenne, a büntetés 10 és 20 év közötti fegyházra változik. Ezzel szemben az alkotmányos rend elleni cselekményekért 15 és 25 év közötti szabadságvesztés róható ki, ráadásul a bíró szerint a vádlottak halmazatban követték el az említett bűncselekményt – megsértve a robbanóanyagokra vonatkozó rendelkezéseket és a terrorelhárítási törvényt –, emiatt a büntetés tovább növelhető a kevésbé súlyos bűncselekményért kiszabható szankció harmadával.

A következő és vélhetően utolsó tárgyalás alapfokon március 24-én lesz. A vádlottaknak és a védőknek akkor kell válaszolniuk a jogi besorolás megváltoztatását célzó bírói javaslatra, illetve vélhetően ugyanakkor sor kerül a vád és a védelem összefoglalójára, amely az ítélethirdetést megelőzi.

Szőcs Levente

Támogasd a pályakezdő újságírókat! Gyakornoki programra gyűjtünk

The post A bíróság súlyosbítaná a HVIM-vezetők elleni vádakat appeared first on Átlátszó Erdély.

A Pitești-i Táblabíróság szerdán hoz döntést abban a perben, amelyben az államfő és a felesége immár a második ingatlanját veszítheti el Klaus Iohannis hivatalba lépése óta. A kommunizmus idején államosított házakat gyanús körülmények között, egy családi baráttal közösen szerezte meg a házaspár még 1999-ben, amikor Klaus Iohannis Szeben megye főtanfelügyelője volt.

Perek sora következett. Ezekben felhasználtak két kulcsfontosságú, később hamisnak bizonyult okiratot, illetve egy érvénytelennek bizonyult örökösödési bizonyítványt. Ezek alapján telekönyveztette Carmen Iohannis, Georgeta Lăzurcă (Carmen Iohannis anyja), valamint Ioan Baştea a két ingatlant. A csalást akkor fedezték fel, amikor az új tulajdonosok megpróbálták kilakoltatni az egykori bérlőket, akik a hírhedt 1995/112-es törvény alapján maguk is tulajdonosokká váltak a két ingatlanban.

Mire azonban a jogerős ítélet megszületett a hamis bizonylatot kiállító önkormányzati tisztségviselő ellen, a bűncselekmény elévült. Iohannis-ék ellen nem indult eljárás, a dosszié – szintén rejtélyes körülmények között – elveszett valahol a megyei ügyészség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) központi irodája között, ahova egyszerűen nem érkezett meg.

Az első, nagyobb ingatlant 2015. június 18-án veszítette el jogerősen a Iohannis házaspár, a másikat pár hónappal később, 2015. november 12-én. Utóbbi esetében az elnök rendkívüli eljárás során próbálja érvényteleníteni jelenleg is a jogerős ítéletet. A lépésnek több oka is lehet, de alighanem a döntő az, hogy a szóban forgó ingatlan, a Nicolae Bălcescu utca 29-ben tartalmaz egy földszinti üzlethelyiséget is, amelyet nem vásároltak meg a korábbi bérlők. A Rise Project becslései szerint a házaspár 2001 óta mintegy 320 ezer eurót keresett rajta, miután az időközben elhunyt Ioan Başteával közösen bérbe adták egy banknak. Iohannis-ék ebből a pénzből vásároltak három másik ingatlant, amelyeket szintén bérbe adtak/adnak.

Amennyiben Iohannis-ék végleg elveszítik a pert, a tekintélyes vagyonukat megalapozó ingatlan tulajdonosa az állam, még pontosabban Nagyszeben városa lesz. Ez viszont azt is jelenti, hogy Klaus Iohannis éveken át kettős minőségében pereskedett: egyfelől az ingatlanok birtokba vételében érdekelt magánszemélyként, másfelől az állam tulajdonát védeni hivatott polgármesterként. Különösen most, hogy Klaus Iohannis Románia elnöke lett, az állampolgároknak jogukban állna tudni, hogyan kezeli ezt az összeférhetetlenséget az ország első embere.

Ezt egyetlen módon lehetne kideríteni: ha elolvassuk azokat az iratokat – válaszkereseteket és válaszkeresetekre adott válaszokat –, amelyeket Nagyszeben városa megfogalmazott a fent említett két ingatlannal kapcsolatos tizenegy (!) dossziéban. Megjegyzendő, hogy az első per 2001-ben indult, az utolsó pedig 2014-ben, Klaus Iohannis pedig mindvégig a város polgármestere volt. 2000-ben választották meg először.

Trükközés az iktatással

Egy éve kértük a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatalt, hogy bocsássa a rendelkezésünkre az iratokat. A közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544. törvény szerint „közérdekű információnak számít minden olyan információ, amely a hatóságok vagy közintézmények tevékenységére vonatkozik, vagy azokból származik, függetlenül az információ tárolási vagy megjelenítési módjától”.

A válasz elutasító volt. A városháza azt hozta fel indoklásként, hogy a kért iratok olyan perekre vonatkoznak, amelynek nem vagyunk a részesei.

A törvény szerint az elutasító választ öt napon belül meg kell küldeni, a hivatalnak több mint kétszer ennyi időbe telt. Mintegy mellesleg a bíróságon később azt állította, hogy nem a reklamációnkra küldte el a válaszát, hanem még azelőtt. (A határidő túllépését amúgy semmivel nem indokolta.) Csakhogy a levelek keltezéséből egyértelműen kiderül, hogy a reklamáció több órával hamarabb ment el, másrészt árulkodó az iktatószám is: a hivatal válaszát 10692-es számmal vették nyilvántartásba, a reklamációnkat pedig 10673-as számmal iktatták, tehát nyilvánvalóan korábban.

Ne bántsd az elnököt!

„Ezekben a dossziékban az egyik fél Románia jelenlegi elnöke” – erre hivatkozott a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatal, amikor bíróságtól kértük, hogy kötelezze az iratok kiadására. A válaszkeresetben Astrid Cora Fodor – Iohannis korábbi helyettese, majd utódja a város élén – szó szerint idézte az 544-es törvényből a kivételeket, köztük azt, amely szerint nem minősül közérdekű információnak az olyan adat, amely peres eljárásokra vonatkozik, ha a nyilvánosságra kerülése sértené a tisztességes perhez való jogot. Arról azonban egy szót sem írt, hogy ebben a konkrét esetben – egészen pontosan 11 esetben – miért sérülne „Románia elnökének” a tisztességes perhez való joga.

2016-03-29 Intampinare SB Anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Trükközés az archívummal

Astrid Fodor hivatkozott továbbá az egyik saját, 2015. márciusi utasításra, amely szerint a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatal szaktestületeinek öt évig kell megőrizniük a perekkel kapcsolatos iratokat. Első fokon a bíróság el is fogadta ezt az érvelést, noha a polgármesteri hivatal megvezette a bíróságot: mindössze utalt rá, hogy a kért iratok már nincsenek a birtokában – azzal, hogy a tárolásukra vonatkozó határidő lejárt –, de egy szóval sem állította, hogy a dokumentumokat megsemmisítették volna. A polgármester asszony is tudta, hogy ha ez megtörtént, arról lennie kell egy jegyzőkönyvnek, vagyis könnyen ellenőrizhető. Következésképp a levegőben hagyta a kérdést, ami sajnos a bíróságot egy csöppet sem zavarta.

A legalapvetőbb elvek sérülnek

Az első fokon eljáró Bukaresti Törvényszék ítélete röviden a következőképpen foglalható össze: tekintettel arra, hogy az ügyben Románia elnöke érintett, és mivel nem tudjuk eldönteni, hogy a kért adatok közérdekű információnak minősülnek-e, igazat adunk a hivatalnak, amely az adatok visszatartása mellett foglalt állást.

2016 05 19 Hotarare Anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Ez nemcsak az elemi logikát sérti, hanem a törvényt is. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerint ugyanis a bírónak minden eszközzel törekednie kell az igazság kiderítésére, hogy elkerülje az esetleges hibákat, és „megalapozott és törvényes” határozatot hozzon. Ennek érdekében vitára bocsáthat bármilyen tény- vagy jogi kérdést – függetlenül attól, hogy a felek kérték-e, vagy sem –, amit szükségesnek lát ahhoz, hogy az ügyben világosan lásson. Kérhet további bizonyítékokat, elrendelheti a felek megjelenését, stb. Ehhez képest a mi bírónk megelégedett azzal, hogy nem áll a rendelkezésére elegendő információ. Csakhogy miközben a határozatát a döntésképtelenségével indokolta, mégis döntött az egyik fél javára.

Felmerül egy másik probléma is: ha a bíróság azért nem bírálhatja felül az adatgazda döntését, mert nem tudja eldönteni, hogy az állampolgár által kért információ közérdekű adatnak minősül-e, akkor gyakorlatilag lemond a hivatal javára egy jogról, amellyel az 544-es törvény felruházta: hogy kimondja az utolsó szót arról, hogy mi minősül közérdekű információnak, és mi nem.

2016 08 03 RecursSibiu Anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Ördögi kör

A másodfokú bíróság a fellebbezésbe foglalt érvelésnek csak egy részére válaszolt, idézve a perrendtartás előírását, miszerint a felek a fellebbviteli szakaszban nem hivatkozhatnak arra, hogy a bíróság nem kérte hivatalból bizonyos bizonyítékok benyújtását, ha azokat ők maguk sem igényelték. Csakhogy a fellebbezésünkben tételesen azt kifogásoltuk, hogy a bíró semmit sem tett az igazság kiderítése érdekében, és anélkül döntött, hogy elegendő információ állt volna a rendelkezésére a per tárgyát illetően – mint maga állította az ítéletben.

2017-01-18 Hot anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Egyenesen pikáns, hogy a másodfokú bíróság szerint már a polgármesteri hivatal is azért utasította vissza igen helyesen az adatigénylésünket, mert nem áll a rendelkezésére valamennyi információ annak eldöntésére, hogy a kért dokumentumok közérdekű információnak minősülnek-e. Ezt a bíróság szerint csakis egyenként dönthetik el azok a bíróságok, amelyek Klaus Iohannis 11 perét lefolytatták.

Ezzel megnyílik egy ördögi kör. Ha ugyanis az érintett ítélőszékhez fordulunk, és visszautasítanak – aminek nagy a valószínűsége a történtek után –, újra a Bukaresti Törvényszéken, majd a Bukaresti Táblabíróságon kötünk ki. És újabb egy év múlva ismét kimondja majd egy ítélőszék, hogy mivel nincs elegendő információja, legyünk olyan kedvesek, és forduljunk közvetlenül az érintett bírósághoz.

Szőcs Levente

Támogasd a pályakezdő újságírókat! Gyakornoki programra gyűjtünk

The post Nem közérdekű információ, hogyan védi a köz érdekét az államfő appeared first on Átlátszó Erdély.