Kétes üzleti múltú horvát vállalkozóval vásárolta meg a rossz anyagi helyzetben levő FC Osijek fociklubot Mészáros Lőrinc. Egy 35-40 millió értékű stadiont is építenének Eszéken, ebbe a Magyar Labdarúgó Szövetség 2 milliárd forinttal szállt be.
2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (70 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban. A támogatott projektek között vannak valóban sikeres csapatok, és kétes próbálkozások.
A pénz részben a Magyar Labdarúgó Szövetségen, részben pedig a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkezik, és szinte mindenhol felsejlik a Puskás Akadémia, vagyis Mészáros Lőrinc figurája. Most induló, az IJ4EU európai tényfeltáró alap által támogatott sorozatunk ezeket a beruházásokat veszi szemügyre.
Egy hideg téli reggelen exkavátor araszol végig egy mezőn, ahol nemrég még erdő állt. A közel 16 hektáros földterületen Eszék és Horvátország keleti részének legnagyobb beruházását készítik elő.
2020-ra az FC Osijek új stadionja és egy sportakadémia fog ezen a területen felépülni, melyet a Dráva folyó, valamint a Rétfalu (Retfala) nevű negyed határol. Az építőtelep bejáratánál egy parkolást tiltó tábla látható, azonban a beruházás információs táblája, mely Horvátországban kötelező, hiányzik.
December 7-én a kerítés mellett álltam, amikor egy férfi jelent meg a bejáratnál. Megkérdeztem tőle, hol az információs tábla. „Nincsen most már tábla. Miért kérdezed?”, válaszolt a férfi. „Miért nincsen tábla?”, kérdeztem vissza. „Kérdezd meg a kivitelező céget”, mondta, és elment.
Az információs tábla hiánya nem az egyedüli furcsaság a 35-40 millió euró összértékű Pampas 2020 projekt körül. Az is különös, hogy 2017 és 2018 között a Magyar Labdarúgó Szövetség 2 milliárd forinttal (6,1 millió euró) támogatta a munkálatokat Eszéken, ahol
a magyar közösség elenyésző, a klubot pedig a csőd fenyegette.
Hatalmas siker ez egy olyan klub számára, mely két éve még a csőd szélén állt, és senki nem akarta megvenni tulajdonosától, Eszék önkormányzatától. 2016 elején aztán feltűntek a befektetők: egy helyi vállalkozó, Ivan Meštrović, valamint magyarországi partnere, Mészáros Lőrinc. A Kohorta egyesületben tömörülő szurkolók szerint ők a klub megmentői, így senki nem tett fel nekik kényelmetlen kérdéseket.
Örülnek a helyiek az új sportlétesítménynek és a stadionnak, azt remélik, hogy a beruházás munkalehetőségeket hoz erre a környékre, amely még mindig nyögi a kilencvenes évekbeli polgárháború következményeit és azt, hogy az utóbbi évtizedben az értelmiségiek és fiatalok közül sokan elvándoroltak.
„Meštrović és Mészáros érkezése látványos fejlődést hozott, a szurkolók bizakodók”, írta Facebook-üzenetben Dario Radaković, az FC Osijek szurkolói oldalának a szerkesztője. Radaković szerint a mostani hangulatot össze sem lehet hasonlítani a három évvel ezelőtti, reménytelennek tűnő helyzettel, amikor senki nem érdeklődött a klub iránt.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Eszék lakosságának 0,91 százaléka magyar nemzetiségű.
Az önkormányzat alig várta, hogy megszabadulhasson a klubtól
A klub (hivatalos nevén: Skola Nogometa NK Osijek) az utóbbi években egyre inkább teherré vált a helyi hatóságok számára, így alig várták, hogy valaki átvegye. Amikor Horvátország függetlenné vált, a non-profit szervezetekként bejegyzett kluboknak az önkormányzatok lettek a tulajdonosai. 2013-ban a klubot privatizálták, azonban a többségi részvénycsomag Eszék önkormányzatánál maradt.
Sok más horvátországi városhoz hasonlóan Eszék költségvetését is nagyon megterhelte a klub. 2014-ben jóváhagyták a csődeljárást a klub ellen: ez azt jelentette, hogy a főbb hitelezők követeléseit részvényekre váltották, így a tulajdonosi struktúra átalakult: a részvények 46,6 százaléka az önkormányzatnál maradt, a City bankhoz került 29,1 százalék, egy, azóta megszűnt mezőgazdasági cég, az IPK Osijek kapott 9,7 százalékot, a helyi vízszolgáltató, a Vodovod d.o.o. tulajdonába 5,7 százalék került. 2015 végére az eladósodott klub azért küzdött, hogy benn maradhasson az első osztályban.
A befektetők nem tolongtak
„Abban az időben több forgatókönyv is létezett: az egyik, hogy bezárjuk a klubot, vagy hogy keresünk egy befektetőt, aki megvásárolja. Volt egy olyan, nem túl valószerű elképzelés is, hogy a szurkolók vásárolják meg a klubot”, mesélte egy, a Kohorta szurkolói egyesület melletti kocsmában Domagoj Tomas, az eszéki egyetem 31 éves történésze, a csapat egyik szurkolója.
Nem csoda, hogy a befektetők nem tolongtak egy eladósodott, és sem az országos, sem pedig az európai ligában nem túl sikeres klub iránt. A német Hanseatisches Fußball Kontor befektetési alap mutatott némi érdeklődést, majd visszalépett.
Ivan Vrkić eszéki polgármester családi barátja, a háborús bűnökkel vádolt Branimir Glavaš országgyűlési képviselő állt elő az ötlettel, hogy az FC Osijeket Ivan Meštrović és üzlettársa, Mészáros Lőrinc vásárolják meg – erről Meštrović beszélt egy interjúban.
Régi bajtársak
Nem véletlen, hogy Glavaš vetette fel az ötletet: ő és az eszéki polgármester nagyapja, Adam Meštrović alapította a Horvát Demokrata Közösséget, a fő jobboldali pártot, melynek politikusai érintettek voltak az állami INA olajcég eladásában a MOL-nak.
Adam Meštrović fia, Želimir Meštrović háborús bajtársa volt Branimir Glavašnak. Glavašhoz hasonlóan Želimir Meštrović is kivette a részét Horvátország keleti részén található vállalatok privatizációjából, amely rendszerint azzal végződött, hogy a megvásárolt vállalatokat bezárták, néhány jó kapcsolatokkal rendelkező személy pedig meggazdagodott. Želimir Meštrović 2002-ben öngyilkos lett, de Glavaš családi barát maradt.
2004-ben Ivan Mestrović lakást vásárolt Eszéken Glavaštól, 2015-ben pedig a horvát médiát bejárta egy fotó, melyen Glavaš és Ivan Meštrović anyja egy Hitler címkéjű üvegből isznak. Abban az időben Mestrović Dubajban és Magyarországon élt.
Meštrović vállalkozói múltja elég homályos
De mivel foglalkozott Meštrović, mielőtt az FC Osijek megmentőjeként tűnt fel? Sajtóbeszámolók szerint egy City Express nevű, levelek kézbesítésével foglalkozó cég alapítója vagy társalapítója volt, 2007-ben pedig elköltözött Horvátországból, hogy az üzletet Dubajban és később Magyarországon futtassa fel.
„Egy varázslatos üzlet több mint 1000 alkalmazottal”, nyilatkozta Meštrović egy interjúban. Azonban a City Expressről rendelkezésre álló dokumentumok mást mondanak. A céget 1999-ben alapították Zágrábban, azonban az alapítók között Meštrović nem szerepel.
Ő 2001-ben Eszéken alapított egy hasonló nevű vállalkozást, azonban itt is csak egy kis tulajdonrésze volt. Mindkét céget, valamint leányvállalataikat felszámolták, szinte semmit nem lehet tudni Meštrović dubaji és magyarországi üzleti érdekeltségeiről.
„Nektek vásároltuk meg a klubot, eszéki polgárok. Sem én, sem Mészáros Lőrinc nem vihetjük magunkkal a klubot vagy a stadiont, ez a tiétek. Azt szeretnénk, ha mindenki magáénak érezné a klubot. (…) Meg szeretnénk változtatni azt a hiedelmet, hogy a foci az elitek sportja. Közelebb szeretnénk hozni a klubot a városhoz, és a várost a klubhoz. Ez csak akkor lehetséges, ha hiszünk benne, hogy sikerülhet. Ez nem egy projekt, hanem egy mozgalom”, mondta Meštrović 2016 februárjában, amikor megvásárolták a klubot.
7,5 millió eurónyi részvénycsomag 13 ezer euróért
A klub eladásáról szóló szerződést (megtekinthető itt) később, áprilisban írták alá. Eszerint a város a klub 7,5 millió eurót érő 46,6 százalékos részvénycsomagját potom áron, 13 ezer 535 euróért adta el. Meštrović és Mészáros megvásárolták a City bank 29,1 százalékos tulajdonrészét 8439 euróért, az IPK Osijek 9,7 százalékos tulajdonrészét 2823 euróért, valamint a Vodovod Osijek 5,7 százalékos tulajdonrészét 1662euróért. Sajtóhírek szerint az IPK részvényeket Mészáros vásárolta meg, a City bank részvényei pedig Meštrović tulajdonába kerültek. Azt nem tudni, ki vásárolta meg a Vodovod tulajdonrészét.
Azonban azzal, hogy Mészáros és Meštrović áron alul megvásárolták a klub részvényeit, egyben kötelezettséget is vállaltak arra, hogy rendezik az adósságokat. A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a tavalyi év elején határidő előtt kifizették esedékes tartozásaikat. Az adósságot azért kellett törleszteni, mert a FIFA szabályzata szerint az Európa Ligában játszó kluboknak nem lehetnek adósságaik, az FC Osijek pedig megjelent az Európa Ligában.
„Alig két évvel azután, hogy az Európa Ligában kezdtünk játszani, a városi stadionban egy tűt nem lehetett leejteni, olyan klubokat győztünk le, mint a Luzern és a PSV”, írta lelkesen Radaković.
A poslovna.hr cégadatbázis szerint a klub jelenlegi tulajdonosai az NK Osijek d.o.o (66,87%), Mészáros Lőrinc (18,67%) és Ivan Meštrović (11,54%). Az NK Osijek d.o.o-t 2016-ban alapította Sakalj Ferenc (magyarosan: Szakály Ferenc), Meštrović és Mészáros másik üzlettársa. Sakalj kanadai állampolgár, aki Szerbiában született, és akinek Magyarországon vannak üzleti érdekeltségei. Horvátországban Sakalj a szlovákiai Mirno More cég képviselője, melyet a szlovákiai Vladimir Duriš alapított.
2015-ben a Mirno more tulajdonosi szerkezetében változás állt be: a tulajdonos a Mészáros és Mészáros lett, melyet Sakalj Ferenc, a Mirno More igazgatója képvisel. A Mirno More tulajdonosa is megváltozott idén: az új tulaj a szintén Mészáros-érdekeltség Talentis Group, Sakalj pedig megmaradt igazgatói pozícióban. 2017-es mérlege szerint a Mirno More-nak 170 ezer euró értékű telke van és további 415 ezer eurónyi ingatlantulajdona.
„A másik magyarországi fickó”
Sakalj nem fordul meg túl gyakran Eszéken, és csak néhány fotó készült róla az FC Osijek hivatalos rendezvényein. Eszéken a szurkolók és újságírók egyszerűen csak „a másik magyarországi fickó”-ként emlegetik, de nem tudnak róla túl sokat. Sakalj egyébként az FC Osijek igazgatótanácsi tagja is Ivan Vekić eszéki polgármester, valamint Ivan Galić klubigazgató mellett.
Amikor felhívtuk Sakalj Ferencet a horvátországi telefonszámán, először megkérdezte, ki vagyok, azután pedig közölte, hogy másnap visszahív. Többet nem vette fel a telefont, és nem válaszolt a neki küldött SMS-ekre.
„Minket nem érdekel, hogy ki a cég tulajdonosa, addig, amíg a klub indentitása és a hírneve nem sérül. Elsődleges célunk a klub támogatása, mindenki tudja persze, hogy a háttérben ott van Mészáros és Meštrović”, mondta Tomas.
Rákérdeztünk, mit jelent az, hogy mindenki tudja. „Hát tudjuk, milyen világban élünk. Nézzük meg a politikát vagy az Agrokor ügyet, soha nem lehetsz biztos semmiben”, mondta Tomas. A történészt a Kohorta azért küldte, hogy a szurkolók nevében beszéljen velem, ugyanis ez a szervezet nagyon óvatos, amikor a sajtónak kell nyilatkozni. Tomas jóváhagyásra visszakérte a kijelentéseit.
Miközben a tulajdonosváltást nem jelentették be nyilvánosan, az új stadion és komplexum építésének előrehaladásáról nagyon sokat kommunikálnak. 2016 végén, a klub eladása után 10 hónappal egy interjúban Ivan Meštrović elárulta, hogy az új stadiont a régi helyén fogják felépíteni, illetve hogy a sportközpontot a Pampas mezőn építik fel. A tulajdonos elmondta, hogy a pénz egy része Magyarországról származik.
„Orbán Viktor kormánya pénzügyileg segíti a szomszédos országokban levő szervezetek kulturális és sporttevékenységét, ahol magyar kisebbség él… A jövő évre 3,3 millió euró támogatást irányoztak elő az FC Osijek futballakadémiájára. Ezt a pénzt az akadémia felépítésére fordítjuk”, mondta Meštrović.
A telek eladása ügyében nyomoznak
A Pampas mező korábban Eszék önkormányzatának a tulajdonában állt, ezt a telket 270 ezer euróért adták el a klubnak 2017 áprilisában (szerződés itt). A telek értékét háromszor becsülték fel: először 810 810 euróra, másodszorra 1 216 216 euróra, harmadszorra 118 513 euróra. Hogy mi az oka annak, hogy három különböző becslés készült, és végül a telek egy negyedik áron kelt el, nem tudjuk. Mindenesetre az ügyészség közölte, hogy nyomozás indult.
2017 végén bejelentették, hogy megkezdik a munkálatokat az új sportlétesítményen. Egy évvel azután, hogy megvásárolták a földterületet, az FC Osijek bejelentette, hogy az új stadiont is a Pampas mezőn építik fel.
Idén május 12-én az FC Osijek honlapján bejelentette, hogy beruházóként az FC Osijek építkezési engedélyért folyamodik. E-mailben megkérdeztük a klub sajtóosztályát, hogy az FC Osijek vagy a nonprofit szervezetként bejegyzett FC Osijek futballakadémia a Pampas 2020 beruházója. Erre a cikk publikálásáig nem kaptunk választ.
A fociakadémia (Skola Nogometa NK Osijek) és a Magyar Labdarúgó Szövetség között megkötött szerződés értelmében 2018 végéig lehet kifizetéseket eszközölni a kapott pénzösszegből, a terveket egy horvátországi cég, a Sirrah projekt állította össze. A terv részét képezi egy 8 focipályát tartalmazó komplexum, a beruházó pedig az FC Osijek fociakadémia (Skola Nogometa NK Osijek). A fociakadémia pénzügyi mérlege 2017-re nem mutat külföldi adományt, de a bevétele 6,7 millió euró volt.
A focirajongók által készített fotókból az látszik, hogy a földmunkákat végző exkavátorok az Eurokramen cég tulajdonában állnak. Információkat kértünk tőlük a kivitelezőkről, azonban nem válaszoltak.
Meštrović interjút ígért, de nem válaszolt
Ugyanígy senkit nem érdekel különösebben az, hogy a befektetőknek, Mészárosnak és Meštrovićnak mi a céljuk: senki nem érdeklődött az iránt, hogy miért egy olyan városba fektetnek magyarországi közpénzeket, ahol a magyar közösség aránya elenyésző: 0,91 százalék. Horvátországban egyébként 14 ezer magyar nemzetiségű személy él a 2011-es népszámlálás szerint, ez a lakosság 0,33 százaléka.
„Az FC Osijek egyike a kevés jó dolgoknak ebben a városban. A fiatal, tanult fiatalok elvándorolnak Eszékről, a gazdaság rosszul megy, és nincsenek kulturális események”, mondta Tomas.
A cikk megjelenése előtt interjút kértünk Ivan Meštrović-től: többek között megkérdeztük volna, hogyan lett az FC Osijek tulajdonosa, milyen üzleti tevékenysége volt Horvátországban és Dubajban, mielőtt megvásárolta volna a klubot. Titkárnője, Ana Macan megígérte, hogy Meštrović telefonos interjút ad nekünk. Kérdéseinket el is küldtük neki, azonban eddig nem válaszolt azokra.
Nyitókép: a parkolást tiltó tábla az FC Osijek épülő stadionja bejáratánál. Fotó: Mašenjka Bacic
A projekt az IJ4EU tényfeltáró újságírás-alap támogatásával készült.
