fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
Támogass
Olvasási Idő: 9 perc
A A
in Tanfolyam

Az adat, a donor, a zaklató meg a szivárogtató

Sipos Zoltán
2017. november 20.
Olvasási Idő: 9 perc
Lazítás a johannesburgi Wits University nagyterme (Great Hall) előtt

Lazítás a johannesburgi Wits University nagyterme (Great Hall) előtt

 

A tényfeltáró újságíró veszedelmes viszonyait térképeztük fel a világ legnagyobb konferenciáján Johannesburgban.


Egyszerűen nincsen unalmas előadás a legnagyobb tényfeltáró újságíró-konferencián, a GIJC17-en – a sűrűn telejegyzetelt füzetemen túl a legnagyobb élmény talán mégis az, hogy itt el lehet menni kávézni azokkal az újságírókkal és szerkesztőkkel, akik meghatározóak a szakmában, és akiknek a könyveiből, on-line kurzusaiból tanultam.
A felhozatal pedig hatalmas: párhuzamosan négy-öt előadás megy, melyek közül legalább három érdekel, és melyek közül ki kell választani egyet, miközben folyton az az érzésem, rosszul döntöttem, mert a másik két előadás biztosan még jobb volt. Szerencsére a szervezők minden előadásról publikálnak rövid összefoglalókat – a tip sheet-ek itt elérhetőek.
A GIJC17 záróeseményén Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászt interjúvolta meg Sheila Coronel – a 40 perces, információban hihetetlenül sűrű beszélgetést összefoglalni nem szeretném, csak annyit mondok, hogy Stiglitznek egészen kiváló humorérzéke van.

Joseph Stiglitz és Sheila Coronel
Joseph Stiglitz és Sheila Coronel

De vissza a workshopokra. Ha egy információ valaha publikus volt az interneten, akkor Paul Myers meg fogja találni – röviden így lehet összefoglalni Myers előadásait. A BBC szakértőjét több alkalommal volt már szerencsém meghallgatni, és szerintem ilyen Myers-féle gyorstalpalót orvos kellene felírjon mindenkinek, aki csak kicsit is törődik a személyes adatai biztonságával.
Az Internet Manhunt: Backgrounding and Tracking People Online című előadáson bemutatott eszközöket és trükköket túl hosszú lenne felsorolni (Myers a researchclinic.net oldalán egyébként mindent megoszt), álljon itt egy jó tanács azoknak, akik a közösségi hálókon meg szeretnének találni egy bizonyos személyt.
A név nem mindig praktikus a kereséshez: sokszor túl sok a névrokon, nem lehet egyértelműen beazonosítani az illetőt. A hatékony keresés titka általában az, ha a személy valamilyen egyedi jellemzőjére keresünk, például a Facebook ID-jére, telefonszámára vagy e-mailcímére – utóbbit jó eséllyel csomó online szolgáltatásban használja felhasználónévként.
Közel teltházas Myers-előadás
Közel teltházas Myers-előadás

Jó, de miből fizetjük ki a számlákat?

Aktív, módszeres és okosan kitalált fundraising szükséges ahhoz, hogy egy civil szervezet – akár tényfeltárással, akár mással foglalkozik – pénzt találjon. Minderről a Funding your investigation című panelben volt szó.
Bridget Gallagher fundraising szakértő szerint a civil szervezetek és újságírók négy kérdésre kell jó választ találjanak, mielőtt felkeresik a potenciális donort – akár magánvállalkozást, alapítványt, vagy közintézményt. Ezek: kik vagyunk? Mit csinálunk? Miért kellene a donort érdekelje az, amit csinálunk? És végül: hogyan illik bele a donor célkitűzései közé az, amit csinálunk?
Fontos, hogy ne várjunk azonnal áttörést, biztat Gallagher. A bizalmat csak apró lépésekkel lehet felépíteni, azonban ha sikerül jó munkakapcsolatot kialakítani, akkor hosszú távú jövedelemforrásra számíthatunk. És bár fontos a projektterv, a várható hatás, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a támogatásról szóló döntés elsősorban a szervezetbe, annak a munkatársaiba, a szervezet víziójába vetett bizalomról szól.

Balról jobbra: Reg Chua moderátor, Bridget Gallagher, Ernest Sungura, Brigitte Alfter
Balról jobbra: Reg Chua moderátor, Bridget Gallagher, Ernest Sungura, Brigitte Alfter

Akár ez is tetszhet

„Ha baj van, úgyis hasrafektetünk” – újságírók golyóálló mellényben

„Ha baj van, úgyis hasrafektetünk” – újságírók golyóálló mellényben

2019. július 10.
Adatból sztori – idén is versenyeztünk az újságírók hackathonján

Adatból sztori – idén is versenyeztünk az újságírók hackathonján

2018. április 10.

A klasszikus hírszolgáltatás halálra van ítélve?

„Hogyan fog kinézni az újságírás tíz év múlva? Egy ilyen kerekasztal-beszélgetésen robotok fognak ülni előttünk” – viccelődtek félig-meddig komolyan a Future of investigative journalism című kerekasztal résztvevői. Az információhoz való hozzáférés, a médiafogyasztási szokások olyan iramban alakulnak át, hogy nagyon merésznek kell lenni ahhoz, hogy bármit határozottan állítsunk – a fogyasztói szokásokat úgy a tartalmaknak, mind a terjesztésnek és az üzleti modelleknek követniük kell.
Mit jelent ez a gyakorlatban? „Az OCCRP már ma is infotechnológiai cég: ugyanannyi programozónk van, mint szerkesztőnk” – állítja Drew Sullivan, a balkáni tényfeltáró újságíróhálózat alapítója. Szerinte a jövőben a klasszikus hírszolgáltatást automatizálják, és csak a magas hozzáadott értékű, a történések hátterét és mozgatórugóit bemutató műfajok maradnak meg, mint például a tényfeltáró újságírás.

Balról jobbra: Sheila Coronel moderátor, Gerard Ryle, Oluwatyosi Ogunseye, Stephen King, Maria Teresa Ronderos, Drew Sullivan
Balról jobbra: Sheila Coronel moderátor, Gerard Ryle, Oluwatyosi Ogunseye, Stephen King, Maria Teresa Ronderos, Drew Sullivan

Donorok és újságírók: nem problémamentes viszony

Mit lehet kezdeni azzal a jelenséggel, hogy a tényfeltárást finanszírozó szervezetek és különféle szponzorok akár finomabban, akár direkt módon beavatkozhatnak a tartalomba? – tették fel a kérdést a Donors, grants, journalists kerekasztal résztvevői.
Elhangzott, bár direkt beavatkozás is előfordul néha – például az adományozó konkrét kéréssel fordul a szerkesztőséghez, hogy egyik vagy másik témában feltétlenül szólaltassanak meg valakit –, gyakoribb az, hogy egy-egy adomány „fel van címkézve”, vagyis a pénzt egy bizonyos témakörre szánják, és így befolyásolják a szerkesztőség témaválasztását.
Jelen van a piacon az úgynevezett „mocskos pénz” is – bűncselekmények révén meggazdagodott személyek sokszor úgy próbálnak szabadulni a lelkiismeretfurdalásuktól, hogy „jó” – vagy általuk jónak vélt – társadalmi kezdeményezéseket kezdenek szponzorálni.
Előfordul, hogy egyszerűen azért sértik meg a szerkesztőségi függetlenséget, mert a donor számára idegen világ a média, nem érti, hogyan működnek itt dolgok. Vagyis sok időt és energiát kell fordítani a tanításukra.

Balról jobbra: Anya Schiffrin, Drew Sullivan, Dapo Olorunyomi, Maria Teresa Ronderos, Christoph Plate, Ernest Sungura
Balról jobbra: Bridget Gallagher moderátor, Anya Schiffrin, Drew Sullivan, Dapo Olorunyomi, Maria Teresa Ronderos, Christoph Plate, Ernest Sungura

A tuti recept: minél több jövedelemforrás

Felmerült még, hogy amennyiben egy tényfeltáró anyag kézzelfogható jövedelmet hoz egy adott ország számára – például be nem vallott jövedelmekről rántja le a leplet, melyeket így meg lehet adóztatni –, akkor az így befolyó jövedelemnek egy kis százalékával nem lehetne további tényfeltáró anyagokat finanszírozni. Ha igen: mi lenne ennek egy szakmai etikai szempontból is elfogadható formája?
A Journalismfund például a fenti dilemmák egy részét úgy oldja fel, hogy közvetítőként működik a donorok – magánalapítványok, illetve kormányok és EU-intézmények –, valamint az újságírók között. Ugyan a Journalismfundnak vannak bizonyos témakörökre meghirdetett pályázatai, azonban az újságírók saját témákkal pályázhatnak, és a pályázatokat egy független, elismert újságírókból álló zsűri bírálja el. A zsűri tagjainak a neve titok mindaddig, amíg ki nem lépnek a zsűriből – tárta fel Brigitte Alfter.
A szerkesztőségek kiszolgáltatottságának a csökkentésére a legegyszerűbb megoldás az, ha változatossá teszik a bevételi forrásaikat – az olvasói adományok például a legbiztosabb és legkevésbé problémamentes jövedelemforrás. Arról nem is beszélve, hogy az adományok bizonyítják azt, hogy a szerkesztőség valós közösségi szükségletre ad választ.
171120_gijc17_sipos

Képtelenek vagyunk másra gondolni, ha fenyegetnek

Hogyan birkózhat meg egy személy az ellene irányuló online zaklatással? – erről beszélgettek a Dealing with digital harassment kerekasztal résztvevői. A közösségi médiában ez a jelenség világméretűvé vált, mára már kormányok is felismerték és maximálisan kiaknázzák az ebben rejlő lehetőséget a kritikus hangok hiteltelenítésére és elbátortalanítására.
A fenyegetések evolúciós reflexet ébresztenek fel az emberben: míg a veszély el nem múlik, képtelenek vagyunk másra gondolni – magyarázta Gavin Rees, a Dart Center for Journalism & Trauma Europe igazgatója. A zaklatók ezt tudják, az online gyűlöletkampányok célja az újságíró figyelmét elterelni a munkájáról.
A zaklatás áldozatai hajlamosak valamilyen szinten elhinni a vádakat: saját magukat okolják, magányosnak, tehetetlennek érzik magukat, miközben a sokszor ismeretlen agresszort túldimenzionálják. Ilyenkor a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás kikapcsolni az internetet egy ideig – tanácsolta Rees. Például át lehet adni egy barátnak vagy családtagnak a profil kezelését.

Balról jobbra: Elisa Munoz moderátor, Gavin Rees, Rana Ayyub, Jason Reich, Nick Pickles, Maria Ressa
Balról jobbra: Elisa Munoz moderátor, Gavin Rees, Rana Ayyub, Jason Reich, Nick Pickles, Maria Ressa

A kollégák támogatása kulcsfontosságú

Nagyon fontos az, hogy kollégákkal, szerkesztőjével, feletteseivel megbeszélhesse az újságíró az érzéseit, és a munkaközösség támogassa – mondta Jason Reich, a Buzzfeed munkatársa, aki azt is elmondta, szervezeti szinten egyelőre nem sikerült hatékonyan fellépniük a zaklatókkal szemben: eddig minden reaktív intézkedés kudarcot vallott. A prevenció azonban működik. Szervezeti szinten hangsúlyt fektetnek arra, hogy újságíróikat felkészítsék ezekre az ellenük irányuló kampányokra.
Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíró, aki kiemelt célpontja az online zaklatásnak, egyedi módon kezelte a trollokat: a Facebook- és Twitter-kommenteket összegyűjtötte, és az adatok elemzésével megkereste a profilok közötti kapcsolatokat. Kiderült, a zaklatók mintegy fele kamu profil, és ebből egy adatújságírás-projekt lett.
171120_gijc17_sipos

Türelmetlen szivárogtatók, bizalmatlan újságírók

Az újságíró és forrás, illetve a közérdekű bejelentő közötti viszonyról szólt a Whistleblowing, secure drops, source protection című beszélgetés. Bastian Obermayer, aki a Süddeutsche Zeitung újságírójaként a Panama Papers projekten is dolgozott, elmesélte, nem volt könnyű az elhúzódó munka miatt egyre türelmetlenebb szivárogtatóval bánni.
„Volt olyan, hogy fotót küldtem neki a sztorin dolgozó kollégákról, hogy lássa, dolgozunk” – így Obermayer, aki szerint ez végső soron érthető, hiszen honnan tudja a közérdekű bejelentő, hogy valóban újságíró vagyok, és nem hazudok akkor, amikor azt mondom, dolgozunk az anyagon.
Feszültséggel terhes sokszor az újságíró és forrása közötti viszony – erősítette meg Khadija Sharife, az OCCRP Africa szerkesztője. A forrás érthető módon azt szeretné, ha az általa közölt információ minél hamarabb nyilvánosságra kerülne, az újságíró viszont meg kell keresse a sztorit, az információkat ellenőriznie kell, ez időigényes folyamat. Az is előfordult, hogy meg kellett győzzék a forrást, ne publikálják az anyagot, mert az túlságosan nagy veszélybe sodorná őt.
A szivárogtatás szinte soha nem személytelen. Mélyen emberi kapcsolat alakul ki sokszor az újságíró és forrása között, amely az anyag megjelenése után is folytatódik – hangzott el. A forrás legtöbbször semmit nem nyer, ugyanakkor potenciálisan nagyon sokat veszít egy-egy szivárogtatással.
Honnan tudjuk, hogy egy kiszivárogtatott adatbázis valós adatokat tartalmaz? Ez volt a Panama Papers adataival dolgozó újságírók egyik legfontosabb kérdése. Minden, adatbázisban szereplő információt más források – nyilvános cégadatbázisok, bírósági iratok – alapján ellenőriztek, végül pedig minden esetben megkeresték az érintetteket is. 160 szembesítésre került sor, ezek közül egyetlen személy mondta azt, hogy nincsen off-shore cége, ez az információ téves – vázolta Obermayer.
Sipos Zoltán


Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Az Átlátszó Erdély-csapat egy része: Bücs Szabolcs Levente gyakornok, Szabó Tünde szerkesztő, Jakab Villő Hanga újságíró, Sipos Zoltán főszerkesztő. Fotó: Kilin Zs.
Az Átlátszó Erdély-csapat egy része: Bücs Szabolcs Levente gyakornok, Szabó Tünde szerkesztő, Jakab Villő Hanga újságíró, Sipos Zoltán főszerkesztő. Fotó: Kilin Zs.

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

 

Kapcsolódó címkék GIJC17Global Investigative Journalism ConferenceGlobal Investigative Journalism Network
heart-icon

Tetszett a bejegyzés?

Támogasd a független újságírást!

Támogatás

Ez is érdekelhet

„Ha baj van, úgyis hasrafektetünk” – újságírók golyóálló mellényben
Tanfolyam

„Ha baj van, úgyis hasrafektetünk” – újságírók golyóálló mellényben

Szerző: Sipos Zoltán
2019. július 10.
Adatból sztori – idén is versenyeztünk az újságírók hackathonján
Infografikák

Adatból sztori – idén is versenyeztünk az újságírók hackathonján

Szerző: Átlátszó Erdély
2018. április 10.
A világ legkellemetlenebb újságírói egy helyen: megkezdődött az oknyomozók legnagyobb konferenciája
Tanfolyam

A világ legkellemetlenebb újságírói egy helyen: megkezdődött az oknyomozók legnagyobb konferenciája

Szerző: Sipos Zoltán
2017. november 18.
Pesti Srácok, fekete-fehér és Átlátszó Erdély: oknyomozók cicaharca Tusványoson
Tanfolyam

Pesti Srácok, fekete-fehér és Átlátszó Erdély: oknyomozók cicaharca Tusványoson

Szerző: Átlátszó Erdély
2017. július 31.
Next Post
Egy zöldszám nem számolja fel a mélyszegénységet

Egy zöldszám nem számolja fel a mélyszegénységet

A Bukaresti Táblabíróság szétszedte a székely terrorvádat

A Bukaresti Táblabíróság szétszedte a székely terrorvádat

Átlátszó Erdély (Transparent Transylvania) works for an equitable, inclusive and collaborative society where political and economic decision-making is transparent. Those in power are equally accountable, and those without power have a voice in the public discourse that has no taboos.

Ne maradj le egyetlen új bejegyzésről sem!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Szerzőink
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató

CC BY-NC-SA 4.0

No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
Donate

CC BY-NC-SA 4.0

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT