Összesen 27 erdélyi településen építenek óvodákat és bölcsődéket az erdélyi magyar történelmi egyházak. Vajon a megfelelő helyszíneken?
8,9 milliárd forint (28,8 millió euró) támogatást ítélt meg a Kárpát-medencei egyházaknak 2016. december 21-én a Bethlen Gábor Alap (BGA). Ez a támogatás az első üteme annak a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak, melyről a magyar kormány nem egészen egy héttel a támogatás megítélése előtt, 2016. december 15-én döntött.
A BGA decemberi döntése révén első körben tíz, határon túli egyház kapott támogatást óvoda- és bölcsődefejlesztésre. A nem egyházi intézmények részére 2017-2018 során további 8,1 milliárd forintot (26,1 millió euró) fognak elkülöníteni.
Nem kérdés, a szórványközösségekben sok helyen szükség van magyar nyelvű bölcsődékre és óvodákra. Nem találtuk nyomát azonban annak, hogy a helyszínek kiválasztását huzamosabb egyeztetések előzték volna meg társadalomtudósokkal, oktatási szakemberekkel, a programban részt vevő egyházakkal és az óvodákat működtető nem egyházi intézményekkel.
A demográfiai trendek helyi és regionális szintű elemzése nélkül kérdés, hogy a legfontosabb helyszíneken történnek-e a beruházások, az újonnan létesített bölcsődék és óvodák közép- és hosszú távon be tudják-e tölteni funkciójukat, ahogy az sem egészen világos, hogy ezeket az intézményeket ki fogja majd fenntartani.
Röviden:
A megítélt összeg tekintetében élen jár az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Ők kapták az Erdélybe irányuló támogatás 90%-át, amely összegből 18+6 településen fognak munkálatokat folytatni.
Kolozsvár és Brassó a legnépszerűbb helyszínek a programban. Kolozsváron lesz református, unitárius és katolikus óvodafejlesztés is, Brassóban pedig unitárius és református beruházások fognak folyni.
Az unitárius egyház két fejlődő várost választott célhelyszínül.
A lutheránus egyház két elszigetelt településen alapít ökumenikus óvodát/bölcsődét.
A jelentősebb szórványtelepülések mellett néhány kisebb település is bekerült a kiválasztott helyszínek közé: Szászrégen, Backamadaras, Erdőszentgyörgy, Felenyed, Búzásbocsárd.
Úgy tűnik, a helyszínválasztás elvei a következők: a kiválasztott település legyen szórványban (de például Erdőszentgyörgy vagy Backamadaras nem szórvány település); mutatkozzon igény az új intézményre, vagy a felújítás legyen indokolt; legyen fenntartható az intézmény (önkormányzat bevonása, elég népes vallási felekezet).
Az kedvezményezettek saját lehetőségeik és elképzeléseik alapján döntöttek a helyszínekről, így nem egyenletes a beruházások eloszlása a régiókban, városokban.
Nem visszakereshető egy olyan egységes stratégia, ami a magyar tannyelvű oktatás egészére való tekintettel indokolná, miért éppen az óvodák/bölcsődék fejlesztése a prioritás (tekintettel arra, hogy a tannyelvváltás és lemorzsolódás az elemi osztályokban kezdődik el).
Átfogó oktatáspolitikai stratégiát kerestünk
A magyar kormány sem segít eloszlatni a homályt: amikor a BGA-nál a program közpolitikai megalapozását szolgáló tanulmányok és kutatások iránt érdeklődtünk, a határozat előterjesztőjéhez, a Miniszterelnökséghez irányítottak – itt azonban egy kormányinfón elhangzottakkal, valamint egy sajtóközleménnyel tudtak szolgálni.
Az adatigénylésünkre adott válaszban Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár hozzátette még: „A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a határon túli szakmai szervezetek és egyházak bevonásával, javaslataik alapján került meghatározásra. Célja a magyar oktatási rendszer megerősítése, valamint az, hogy a nemzeti identitásformálás alapjaként megfelelő színvonalú magyar nyelvű óvodák működjenek.”
A rendelkezésünkre bocsátott anyagok azonban nem világítanak rá a program szakmai hátterére, egy átfogó oktatáspolitikai stratégiára, amely a veszélyeztetett oktatási helyszínek feltérképezésén, beóvodázási, beiskolázási trendeken nyugodna.
Nem sikerült megfejteni, hogy a lelkészfeleségek pontosan milyen szakmai kompetenciáik, pedagógiai képesítés alapján válnak önkéntelenül részeivé az óvodafejlesztésnek, amikor Grezsa István kormánybiztos arról beszél, hogy „a Magyarországon megújuló bölcsődeprogram hasznosítható elemeit a külhoni magyar lelkészfeleségek számára” is elérhetővé fogják tenni.
Sietős szakmai döntések két hónap leforgása alatt
„Jelentős óvodakutatási program indul, hat külhoni magyar régióban mérik fel az óvodák jelenlegi helyzetét, vizsgálják a szülői attitűdöket” – nyilatkozta Gerzsa István kormánybiztos 2017 márciusában, miközben az összegek elosztására már sor került. A későn kikért szakmai véleményezés visszaköszön a kormánynyilatkozatokban is: óvodafejlesztési programról beszélnek hivatalosan, amibe közben belekerültek a bölcsődék is.
Az oktatáspolitikai stratégiát kutatni naiv vállalkozás, hiszen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár márciusban maga számolt be arról, hogy az államtitkárság hirtelen megnövekedett költségvetéséről sürgősen kellett határozni.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság költségvetése az év utolsó két hónapjában növekedett 28 milliárdról 73 milliárdra (a magyar kormány 2016 decemberi költekezéséről itt olvashat bővebben). Az egyházi óvodaalapításra és fejlesztésre szánt összeget decemberben már szét is osztották a kedvezményezettek között.
Kik, mennyit és miért?
Erdélyben hat egyházi intézmény a kedvezményezett. Az általuk benyújtott egyedi kérelmek eléggé szűkszavúak (azokat itt lehet megtekinteni), a részletes költségvetések pedig nem hozzáférhetőek.
A kérvényezők két-három mondatban, nagyon általánosan összegzik a bölcsőde- és óvodafejlesztés identitáspolitikai és pedagógiai indokoltságát.
Nem derül ki az egyedi kérelmekből, hogy:
milyen átfogó oktatási stratégia áll az új intézmények alapítása mögött;
milyen felmérések, háttértanulmányok alapozták meg az új óvodák építését, az oktatási helyszínek kiválasztását;
az újonnan létesített óvodák/bölcsődék hogyan csatornázódnak be a környék iskolahálózatába;
mire alapozzák az óvodafejlesztés feltételezett hatását: azt, hogy a magyar óvodások száma 48 ezerről 60 ezerre nő.
A benyújtott kérelmek közül a legnagyobb támogatásban részesülők esetében nem derül ki, hogy milyen megfontolások alapján választották ki a beruházások helyszínét. Az Erdélyi Református Egyházkerület kérelmében 25 új épület felépítéséről és 4-5 épület felújításáról olvashatunk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület esetében a tervekre egyáltalán nem lehet következtetni az egyedi kérelemből.
Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
Mit lehet tudni a tervekről
A kisebb intézmények terveiben pontosan megjelenik, hogy milyen beruházásra akarják költeni a pénzt, ezt valamennyire meg is indokolják.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a Gróf Majlát Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó óvoda tetőszerkezetét és udvarát fogja felújítani. A Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia pedig a Szent Imre Római Katolikus Bölcsőde megalapítására vállalkozik. Indoklásuk szerint a szülők már nagyon várják, nagy az igény az új bölcsődére.
A Magyar Unitárius Egyház tervei alapján a kolozsvári unitárius bölcsőde fog megújulni, és Brassóban épül egy teljesen új bölcsi. Terveik kapcsán Dácz Tibor gazdasági előadótanácsos az Átlátszó Erdélynek elmondta, hogy a Kolozsváron működő unitárius bölcsőde korszerűsítése időszerű, hiszen régi épületben működik. Az óvodával való kiegészítés is a célok között van.
A Brassóba tervezett bölcsődealapítást azzal indokolta, hogy olyan fejlődő szórványtelepülés, ahol nem működik magyar tannyelvű bölcsőde, ezek alapján belefért a keretbe. Azt is elmondta, kisebb települések nem jöhettek szóba, mert a fenntarthatóság is szempont: legyen népes a helyi unitárius közösség, és gazdaságilag erős a város, másképp a magánintézmény fenntartása lehetetlen. Megtudtuk, hogy Székelykeresztúron is szerettek volna óvodát, azonban a program nem célozza meg a tömbmagyarságban élő közösségeket.
A Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház Brassó és Szeben megyében (Halmágy-Fogarason és Oltszakadáton), valamint Szatmárnémetiben tervez óvodaalapítást, amit a szórvány óvodahálózat kiépítésével indokol, és röviden vázolja, hogy a kiválasztott helyszíneken miért fontos a beruházás. Halmágy-Fogaras kapcsán úgy érvelnek, hogy a magyar oktatást fokozottan veszélyezteti az intézményes és nyelvi asszimiláció.
Ugyanakkor jelzik, hogy az óvoda ökumenikus jelleggel fog működni, így minden magyarul tanuló gyermeknek szól. Oltszakadát kapcsán azt írják, hogy Erdély legtávolabb eső nyelvszigete, ahol a pozitív szaporulat lehetővé teszi az óvodaindítást. Szatmárnémeti esetében a magyar tannyelvű óvodák hiánya az indok.
A két református egyházkerület (Erdélyi Református Egyházkerület és Királyhágómelléki Református Egyházkerület) az egyházi óvodák és bölcsődék fejlesztésére juttatott összeg körülbelül 90%-át kapta, a maradék 10%-on osztozik a katolikus, az unitárius és a lutheránus egyház.
Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületektől kérésünkre pontosítást kaptunk arról, hogy milyen stratégia és szakmai egyeztetés alapján döntöttek a fejlesztési helyszínekről, és hogy pontosan hol fognak épülni, megújulni óvodák, bölcsődék.
25 helyett 18 óvodát és bölcsődét épít az EREK
„Elsősorban a helyi igényeket és adottságokat vettük figyelembe. Stratégiánk lényege az, hogy olyan településeken is indulhasson bölcsődei vagy óvodai csoport, ahol azok különféle okok miatt nem léteznek, vagy ha léteznek, akkor hiányosan felszereltek, vagy az épületek egyáltalán nem alkalmasak ilyen tevékenység folytatására” – tudtuk meg Ballai Zoltántól, az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosától.
„Azokon a helyszíneken, ahol már jól és jó körülmények között működnek ilyen jellegű intézmények, természetesen nem tervezünk párhuzamos intézményt indítani” – fogalmazott. „A legtöbb esetben a helyszínek tulajdonosa a helyi egyházközösség, amely felajánlotta telkét és/vagy épületét e nemes célra. A cél az, hogy partnerségben a helyi önkormányzatokkal tudjuk működtetni ezeket a helyi magyar közösségek javára” – derült ki az intézmények fenntartására vonatkozó elképzelés.
„A nemzeti gyarapodás egyik legfontosabb színtere és első lépcsőfoka a magyar tannyelvű oktatási intézmény” – érvelt az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosa. „Azt szeretnék, ha a vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerülnek olyan intézménybe, ahol a minőségi oktatás nyelve magyar.”
Elmondása szerint stratégiájuk kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel és az RMDSZ oktatási főosztályával egyeztettek, a helyszíneket az Iskolák veszélyben program adatai és az egyházi ingatlanok adottságai alapján határozták meg.
Az Erdélyi Református Egyházkerület által a szerkesztőségünkbe eljuttatott listán 18 helyszín szerepel, a pályázatban 25 olvasható – erre a projektre közel 3 milliárd forintot (9,7 millió euró) kaptak.
Frissítés 10:52, 2017 július 6.: szerkesztőségünkbe Ballai Zoltán pontosítást juttatott el, miszerint „a tervezett 25 intézmény 18 helyszínen valósul meg. Kolozsváron például 4 ilyen intézményről beszélünk, Marosvásárhelyen 3-ról, Nagyenyeden 2-ről… mindez jelenleg is zajló egyeztetések kérdése.”
A beruházások területi eloszlása. Jelmagyarázat: piros – Erdélyi Református Egyházkerület, narancs – Királyhágómelléki Református Egyházkerület, kék – Magyar Unitárius Egyház, zöld – Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, sárga – Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, illetve a Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia
A KREK 6 óvodát újít fel, és 4 intézményt alapít
„A helyszínek kiválasztásánál nyilvános és belső egyházi adatokra támaszkodtunk” – tudtuk meg Farkas Zsolt tanácsostól a Királyhágómelléki Református Egyházközösség eljárásáról. A tanácsos úgy véli, ezek az információk teljes képet nyújtanak a szóban forgó közösségről.
A program bemutatásában és az egyház oktatásban vállalt felelőssége kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyházi intézmények mindig is fontos szerepet vállaltak az oktatásban: „célunk, stratégiánk nem lehet más, mint szülőföldön megvalósuló anyanyelvű oktatás feltételeinek biztosítása. Természetesen ennek ott lehet megfelelni, ahol előreláthatólag több évtizedre biztosított a működés és a fennmaradás” – fogalmazott.
A Királyhágómelléki Egyházkerület négy megyében hat óvodát fog felújítani, és négy új intézményt alapít 1,4 milliárd forintból (4,5 millió euró).
Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
A magyar gyerekek már most is magyar oviba járnak
A kormánybiztos vonatkozó nyilatkozata szerint a magyar óvodában tanuló gyermekek magyar iskolában folytatják tanulmányaikat. Többek között az Iskolák veszélyben kutatásaiból viszont az derül ki, hogy a 3,5 – 6 év közötti magyar gyermekek csaknem 100%-a magyar tannyelvű óvodákban tanul, a rendszerből való lemorzsolódás és a tannyelvváltás a beiskolázásnál kezdődik el.
A Bethlen Gábor Alap 2016-os támogatásainak az Átlátszó Erdély által publikált elemzéséből kitűnik, hogy a magyar kormány látványosan támogatja az erdélyi egyházakat. A megítélt összegek tekintetében a Sapientia Alapítvány mellett az Erdélyi Református Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettje a támogatásoknak.
Az adatok alapján 2010-2016 között az EREK 15,4 milliárd forint (50 millió euró) támogatást kapott a BGA-tól. Az egyik, Átlátszó Erdélynek nyilatkozó szakértő elmondása szerint az a megfontolás állhat az egyházaknak juttatott, nagy összegű támogatások mögött, hogy „Romániában legalábbis az ortodox egyház befolyása akkora, hogy a politikum sosem fog merni az egyházakkal ujjat húzni.”
„Elvben lehet bárhonnan indítani, a kérdés, hogy miként”
– válaszolta Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, az Iskolák veszélyben egyik szerzője kérdésünkre, hogy jó stratégiának találja-e óvodafejlesztéssel indítani a magyar oktatási hálózat megerősítését. Megerősítette, hogy a demográfiai adatok alapján a magyar tannyelvű óvodai hálózat szinte 100%-ban telített (a magyar gyerekek magyar óvodákba járnak), viszont magyar nyelvű bölcsődékre valóban nagy szükség mutatkozik. A kutató nem tud róla, hogy intézetükkel folyt volna egyeztetés az óvodafejlesztés kapcsán.
Az Iskolák veszélyben program keretében 12 kiemelten fontos településen összesen 42 városi kisiskolát jelöltek meg veszélyeztetettként. A jelzett települések közül az óvodafejlesztés egyházi vonatkozású része Brassóra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Segesvárra, Nagyváradra és Szatmárnémetire vonatkozik.
Magyari Tivadartól, az RMDSZ oktatási főosztályának alelnökétől megtudtuk, hogy 2016 novemberében az egyházak kérésére véleményezték az erdélyi óvodafejlesztés tervét, ami azokra a helyszínekre vonatkozik, „ahol szükség van rá.” Meglátása szerint javaslataik helyet találtak a tervek között: terjesszék ki a programot az építésről az épület felújításra, illetve a bölcsődealapítás irányába is, és találjanak helyet az óvodai pedagógusok szakmai képzésének, továbbképzésének is.
riporter: Jakab Villő Hanga, infografika: Sipos Zoltán
Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
Havi 10 eurós rendszeres támogatás
Havi 20 eurós rendszeres támogatás
Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU
