Bezárás
Örökségvédelem

Csíksomlyó az UNESCO-ban: Magyarország frontálisan támad, Románia ravaszul kitér

A hangfelvétel alapján egészen különös színjáték zajlott az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága ülésén december 1.-én. Publicisztika.

„Nem tudom, hogy naiv vagyok-e, de itt valami nagyon furcsa dolog zajlik. A felterjesztést benyújtó állam elfogadta az értékelő bizottság ajánlását, most pedig egy másik állam ellenkezik. Ez különös, és nem tudom, naiv vagy bolond vagyok (…). Tisztázzuk, mi folyik itt a háttérben”

– szólalt fel értetlenkedve Saint Lucia, egy karib-tengeri parányi szigetállam képviselője.

Ezek a mondatok Addisz-Abebában, az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága ülésén hangzottak el, miután mindenki meglepődött azon, hogy – miután a csíksomlyói búcsú ügyében a román kormány képviselője minden további nélkül elfogadta a számukra látszólag kedvezőtlen ajánlást – a magyar kormány OECD-UNESCO nagykövete szokatlanul vehemensen, gyakorlatilag mindenkivel szembemenve próbálta kicsikarni a bizottság pozitív döntését.

Minderre azokból a hangfelvételekből lehet következtetni, amelyeket a napokban töltöttek fel az UNESCO honlapjára a szervezők, és amelyeket most közzéteszünk.

Négy év, négy kormány, sok kanyar

Az etióp főváros központját uraló United Nations Economic Commission for Africa Conference Centerben lezajlott vita az utolsó, de valószínűleg nem végső állomása annak a viszontagságos útnak, amit a csíksomlyói búcsú azóta bejárt, hogy 2012-ben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kulturális miniszterként felterjesztette az UNESCO-listára.

A felterjesztés után nem sokkal az Ungureanu-kormány megbukott, a Victor Ponta által vezetett kormány pedig hanyagolta a kezdeményezést: a kulturális tárca nem küldött el időben az UNESCO-nak egy sor, technikai jellegű kiegészítést. 2014 márciusában az RMDSZ is belépett a harmadik Ponta-kormányba, a kulturális minisztérium élére visszatérő Kelemen Hunor pedig ismét beterjesztette a kezdeményezést. A pályázatot 2015 májusában iktatták az UNESCO honlapja szerint.

A negyedik Ponta-kormányt 2015 novemberében Dacian Cioloş szakértői kormánya váltotta, Csíksomlyó ügye pedig látszólag egyenesbe került: az UNESCO illetékes bizottsága 2016 júniusában formai szempontból rendben levőnek találta a pályázatot.

Valami történt

Hogy a színfalak mögött mi történt, nem világos. Mindenesetre 2016 augusztusában az RMDSZ elnöke támadást intézett a Cioloş-kormány ellen többek között azt állítva, hogy az visszavonná a csíksomlyói búcsú pályázatát. „Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja” – jelentette ki Kelemen Hunor egy pódiumbeszélgetésen.

A dosszié visszavonásáról szóló állítást az RMDSZ a Facebookon és a teljes erdélyi magyar sajtóban terjesztette, ezzel egyértelműen az őszi parlamenti választásokra hangolt.

Az RMDSZ-elnök nem részletezte, honnan származik ez az értesülés, ahogy az is rejtély, hogy miért döntöttek úgy, hogy nyilvánosság elé lépnek ahelyett, hogy a háttérben, csendesen próbálnák meggyőzni a minisztériumot, álljon a projekt mögé.

Sajtóérdeklődésre akkor a kulturális tárca nem adott egyértelmű választ az RMDSZ vádjaira: „Románia nem tagja a fent említett kormányközi bizottságnak, ezért a kulturális minisztérium nem vehet részt a döntéshozatalban, valamint az UNESCO illetékes testületei keretében rendezendő szavazásban” – válaszolt a Krónika megkeresésére Andrei Diaconescu főtitkár.

Ne maradj le semmiről: iratkozz fel az Átlátszó Erdély hírlevelére!

De hogyan dolgozik az UNESCO?

Mielőtt rátérnénk a vitára, nézzük meg, hogyan is dolgozik az UNESCO. A felterjesztett és formai szempontból rendben levő projektek egy értékelő bizottság elé kerülnek. Ez a bizottság magát az iratcsomót – tehát nem magát a bejegyzésre javasolt elemet, hanem annak a leírását – értékeli különféle szempontok szerint. Vagy elfogadásra javasolja a projektet, vagy pedig azt visszautalja a felterjesztést benyújtó államnak, hogy dolgozzon még a dokumentáción. Az elutasítás nem különösebb tragédia: a kibővített iratcsomók a következő évben ismét sorra kerülnek.

A minket érdeklő ülésre 37 projektet nyújtottak be; ezek több mint felét, 19 dossziét visszautalásra javasolta az értékelő bizottság. A visszautalandó projektek között ott volt mindkét romániai projekt: a csíksomlyói búcsú, valamint a moldovai faliszőttesek iratcsomója, melyet Románia a Moldovai Köztársasággal közösen terjesztett fel.

Szinte minden pályázat az R5-ös kritérium miatt bukik el

A legtöbb visszautalásra javasolt projekt esetében formai kifogás merült fel. Ahhoz, hogy egy pályázat teljesítse az UNESCO-bürokrácia által R5-ösként jelölt kritériumot, a dossziéban bizonyítania kell azt, hogy 1. a felterjesztésre kerülő elem szerepel az adott ország Szellemi Kulturális Örökségének jegyzékében, 2. ez a jegyzék az érintett közösségek bevonásával készül, 3. ezt a jegyzéket rendszeresen frissítik.

Az értékelő bizottság javaslatai az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága elé kerülnek: itt a bizottság 24 tagja megvitatja a javaslatot, meghallgatja és kérdéseket tesz fel a felterjesztő ország képviselőinek, és a válaszok függvényében vagy eredeti formájában fogadja el az értékelő bizottság javaslatát, vagy pedig módosítja azt.

Cséfalvay Zoltán, a a magyar kormány OECD-UNESCO nagykövete. Fotó: origo.hu

Cséfalvay Zoltán, a a magyar kormány OECD-UNESCO nagykövete. Fotó: origo.hu

A bizottságot könnyű meggyőzni

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságában mindenki szerfelett udvarias, kínosan kerülik a konfrontációnak még a látszatát is. Arra törekednek, hogy „konstruktív, kompromisszumra hajló párbeszéd” és „példás nemzetközi együttműködés” végén a „konszenzus szellemében” döntsenek a felterjesztett projektekről. Minden pozitív döntést vastaps kísér, és minden felszólaló legalább kétszer megköszön mindent.

A bizottsági meghallgatáson a felterjesztő országok az esetek túlnyomó többségében természetesen megvédik projektjüket, illetve szóban pótolják a hiányosságokat. Ennek köszönhetően a bizottság rendszerint arra hajlik, hogy a projekteket akár az értékelő bizottság ajánlása ellenében is felvegye a jegyzékbe. Az addisz-abbebai ülésen a 37, vitára felterjesztett projekt közül végül nem 19-et, hanem csak négyet utaltak vissza a felterjesztőnek.

Ne maradj le semmiről: iratkozz fel az Átlátszó Erdély hírlevelére!

A Szijjártó-nyilatkozat csak fokozhatta a feszültséget

Azt nem tudjuk, hogy a román kulturális tárca képviselője, Alexandru Oprean államtitkár – aki egyébként önéletrajza szerint katonai pályáról, a védelmi minisztériumból „nyergelt át” a kulturális tárcához – milyen mandátummal érkezett Addisz-Abbebába.

Akár szabotálni tervezték, akár nem, azt joggal lehet feltételezni, hogy a Cioloş-kormány számára nem volt prioritás a csíksomlyói búcsú ügye. A kormány hozzáállásának biztosan nem használt az RMDSZ-elnök augusztusi vádaskodása, ahogy a parlamenti választási kampányok idején már hagyományosnak számító magyar-román nekifeszülés sem.

Alexandru Oprean államtitkár. Fotó: romanian.cri.cn

Alexandru Oprean államtitkár. Fotó: romanian.cri.cn

Az alapvetően feszült hangulatot csak fokozhatta a november 30-án, tehát egy nappal a kérdéses ülés előtt megjelent hír, miszerint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter letiltotta a magyar diplomatákat a román december elsejei fogadásokról.

Még egy fontos részlet, mely valószínűleg befolyásolta az erőviszonyokat Addisz-Abebában: Magyarország tagja az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának, Románia viszont nem. Ez konkrétan annyit jelent, hogy míg Románia képviselőjét csak meghallgatták az ülésen, addig Magyarország a 24 ország képviselőjéből álló testület szavazattal bíró tagjaként elvileg jóval nagyobb lobbierővel bírt.

Románia felcserélte volna a sorrendet

Végül december 1-én, valamikor kora délután került sorra a 10.b.25-ös, valamint a 10.b.26-os napirendi pont: a csíksomlyói búcsú, valamint a moldovai faliszőttesek dossziéja. Az, hogy valami készül, már abból is sejthető volt, hogy a román fél kérte a két napirendi pont felcserélését, tehát azt szerette volna, ha először a moldovai faliszőtteseket tárgyalnák, és csak azután a csíksomlyói búcsút. Ezt azonban a bizottság tagjaként Magyarország leszavazta.

Ezután az értékelő bizottság ismerteti a csíksomlyói búcsú pályázatával kapcsolatos ajánlását. Eszerint a pályázat minden tartalmi feltételt teljesít, egyetlen – formai – kifogás merül fel. A búcsú ugyan szerepel az országos Szellemi Kulturális Örökség jegyzékben, azonban a pályázat nem magyarázza el, hogyan frissítik ezt a listát, valamint hogyan vonják be az érintett közösségeket ebbe a munkába.

(Megkeresésünkre Hegedüs Csilla, a pályázat egyik felelőse elmondta, a felterjesztésben ugyan nem szerepel, máshol azonban részletesen le volt írva, ki és mikor vett részt a felterjesztésben, ezek csatolmányban részei voltak a dokumentációnak – ezt az ülésen kellett volna tisztázni.)

Különös színjáték kezdődött

A vita hangfelvételét hallgatva többször is az az érzésünk támadt, mintha Magyarország lenne a csíksomlyói búcsú felterjesztője. A bizottság többi tagjának nem kis meglepetésére Cséfalvay Zoltán hirtelen hiperaktívvá vált, összesen nyolcszor szólalt fel a búcsú védelmében – annak ellenére, hogy a felterjesztő román kulturális tárca képviselője már a kezdet kezdetén sem állt ki a pályázat mellett.

Cséfalvayval szemben Alexandru Oprean államtitkár összesen kétszer szólalt meg csíksomlyó-ügyben, mindkétszer röviden, meglehetősen bizonytalanul. Az értékelő bizottság pályázattal kapcsolatos kifogásaira az államtitkár ezt válaszolta:

„Ezzel az iratcsomóval kapcsolatban azt szeretném megemlíteni, hogy az UNESCO eljárásai a legfontosabbak, és ezeket teljes mértékben követni kell, ez a pályázat érdeke is. Románia elfogadja és tiszteletben tartja az értékelő bizottság határozat-javaslatát, minthogy az jogos.

Így talán tanácsos lenne időt és alkalmat adni, hogy a hiányzó információt pótoljuk az értékelő bizottság (kérésével) összhangban, hogy az elemet (vagyis a csíksomlyói búcsút) a lehető legelőnyösebb módon tudjuk bemutatni. És csak egy rövid megjegyzés: meglátják, hogy a következő pályázatban (ez a moldovai háziszőttes) a problémák nem ugyanazok. Ezen az elemen (a csíksomlyói búcsú) dolgozni kell, egy elmélyültebb tanulmányt (igényel), amikor a másik, háziszőttessel kapcsolatos iratcsomóhoz érünk, a bizottság látni fogja, hogy ott csak egy fogalmazási hibát kell tisztázni.”

A magyar képviselő túltolta a biciklit

A nyilatkozat második része válasz Magyarország UNESCO-nagykövetének az érvelésére, miszerint a román fél másik pályázata elvben ugyanazon a román kulturális örökség-listán van rajta, azonban ebben az esetben az értékelő bizottság nem a romániai, hanem a Moldova Köztársaságbeli lista frissülését kifogásolta.

Később, a vita során Cséfalvay Zoltán direkt kérdésére – hogy hogyan vesz részt a közösség a lista összeállításában, és hogyan frissítik ezt a listát – az államtitkár meglehetősen homályosan válaszolt:

„egy nagyobb tanulmány elkészítése szükséges, mert a listát ugyan frissítik, azonban egy ideje nem kaptunk frissített információkat. Ezért, és a közösség is, (nem érthető). Az értékelő bizottság határozat-tervezete méltányos, és azt tiszteletben kell tartani.”

A csíksomlyói projekt felterjesztőjének ravasz visszakozását figyelmen kívül hagyva Cséfalvay tovább próbálkozott: egy olyan módosító javaslatot próbált kezdeményezni, melynek elfogadása a búcsú UNESCO-listára való felvételét jelentette volna. Ekkor azonban a kimért, végtelenül udvarias bizottságnak elfogyott a türelme.

Ha a felterjesztő nem áll ki a projekt mellett, akkor miről is vitatkozunk? – kérdik többen felháborodva, politikai játszmát sejtve a háttérben. Az értetlenséghez pedig valószínűleg hozzájárult az, hogy sehol nem hangzott el, miért is érdekli Magyarországot a csíksomlyói búcsú ügye, ahogy az sem, hogy Románia hozzáállása miért annyira lagymatag. A zavar végül akkora lett, hogy az ülést tíz percre fel is függesztették.

A második, moldvai faliszőnyegekről szóló vita során aztán minden visszatért a rendes kerékvágásba: a felterjesztők tisztázták a bizottság előtt a félreértéseket, válaszoltak minden kérdésre, így gond nékül megszavazták a projekt felvételét az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára.

Lehetett volna okosabban?

Egy nappal korábban a bizottság előtt volt egy sok szempontból hasonló felterjesztés: a Dominikai Köztársaság a merengue táncot vezette volna fel az UNESCO-listára, azonban a véleményező bizottság itt is az R5-ös kritériumra hivatkozva visszautalásra javasolta a dossziét.

A bizottsági tag, a merengue-ben szintén érdekelt Kuba azonban módosítót javasolt, közben a dominikai képviselő gyorsan kiosztotta a bizottság tagjai között a hiányzó dokumentációt, részletes magyarázatot adva minden felmerülő kérdésre. A módosítót végül gond nélkül megszavazták, a merengue pedig felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára.

A tanulságot ki-ki vonja le saját maga.

Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagy szerepük van a közösség adományainak. Adakozz, hogy még több ilyen cikket írhassunk! Tudnivalók itt.

Bankszámlánk:

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU