A nemrég csődvédelmet kérő Udvarhelyi Híradó Kft. helyzetét bonyolítja a céget tulajdonló alapítvány körüli politikai játszma.
A volt ügyvezető „rablógazdálkodása” mellett az Orbán – Simicska háború, valamint a budapesti döntéshozók érdektelensége is nehezíti az Udvarhelyi Híradó Kft. helyzetét. A több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját (szekelyhon.ro) működtető kiadó patthelyzete a következő állításokkal írható le röviden:
1. A cég tulajdonosa, a „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítvány jelenleg is Simicska Lajos érdekeltsége;
2. Simicska Lajos nem kíván a határon túli médiába pénzt fektetni, de nem is adná át Orbánéknak ingyen a médiacéget;
3. Mivel attól félnek, hogy Simicska lenyúlhatja a támogatást, egy ideje a magyar kormány és az állami cégek sem szívesen tesznek pénzt az alapítványba;
4. Az Udvarhelyi Híradó saját jövedelmeiből nehezen fogja kifizetni az adósságait, félő, hogy sürgős tőkeinfúzió nélkül csődbe megy.
Simicska miniszterelnöki utasításra bevásárolt
Ahhoz, hogy az Udvarhelyi Híradó jelenlegi helyzetét megértsük, vissza kell mennünk az időben: a második Orbán-kormány elején a miniszterelnök akkor még hű szövetségese, Simicska Lajos utasításba kapta, hogy Albert András székelyföldi üzletembertől meg kell vásárolni az Udvarhelyi Híradó Kft.-t.
Orbán ezzel a figyelemreméltó erdélyi-székelyföldi médiaportfóliót birtokló céggel szerette volna biztosítani a „baráti” médiahátteret a Tőkés László körül csoportosuló politikai tábornak, mely táborról akkor még úgy tűnt, hogy sikeresen fog az RMDSZ-szel szemben építkezni.
És bár sem Simicska Lajos, sem pedig az érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet nem gondolkozott korábban határon túli médiaportfólió felépítésén, az üzlet megköttetett: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. által 2010 végén alapított „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítvány 2011 júniusában 90 százalékos tulajdonrészt szerzett az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben (jelenleg a kiadót 100 százalékban az alapítvány birtokolja).
Egy, a tranzakcióra rálátó forrásunk szerint Albert András manipulált számok alapján győzte meg Simicskát arról, hogy a cégért 400 millió forintot (2011. júniusi árfolyamon: 1,5 millió euró) fizessen, ráadásul a cég Székely Róbert nevű gazdasági igazgatóját is megtartsa pozíciójában. (Albert András válasza az oldal alján, kommentben – szerk. megj. 14:18 18.12.2017)
Számolatlanul dől a pénz
„Kezdetben szemrebbenés nélkül utalták a pénzt, annyit, amennyit kértek” – emlékezik vissza az első időkre forrásunk. A közhasznúsági beszámolók szerint 2011-ben 230 millió (850 ezer euró), 2012-ben 310 millió (1,1 millió euró), 2013-ban pedig 260 millió forintnyi (860 ezer euró) juttatást utalt az Udvarhelyi Híradónak egy sor magyarországi állami cég által megítélt támogatásból a „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítvány. A támogatásokról több cikket írtunk:
A cég már ebben az időben is számottevő, mintegy 700-800 ezer lejes (150-170 ezer euró) adósságot görgetett maga előtt – a Pénzügyminisztérium adatai szerint ez az adósság az évek folyamán nagyjából konstans maradt a Magyarországról érkező bőkezű támogatás ellenére.
Ahogy telt az idő, egyre több jel mutatott arra, hogy a cég gazdálkodásával valami nincsen rendben. A konzisztens támogatás ellenére a cég folyamatosan pénzszűkében volt, az amúgy is alacsony fizetések sokszor késtek, az eszközpark pedig nevetségesen elavult. Szőke László székelyudvarhelyi újságíró 2014-től lett a „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítvány szakmai tanácsadója, feladatul azt kapta, hogy „tegyen rendet” az Udvarhelyi Híradónál.
Időközben Simicska Lajos és Orbán Viktor viszonya megromlott, 2015 februárjában pedig nyílt kenyértörésre került sor. Úgy tudjuk, a konfliktus kezdetén Simicska felajánlotta, hogy átadja Orbánnak az Udvarhelyi Híradót (erről itt írtunk), azonban erre végül nem került sor: Orbán sokallta a Simicska által kért árat.
A kiadó Simicska nyakán maradt
Erre a mozzanatra a barikád ellentétes oldalán álló forrásaink másképp emlékeznek: egyikük szerint Simicska kezdetben 200 millió forintot kért a cégért, azonban Simicska Orbánnal tárgyaló megbízottja már 400 milliót követelt. A másik forrásunk elmondása szerint „a közel félmillárdos összeg” jóval a cég értékén felül volt, ráadásul az alapítvány az alapszabályzata értelmében nem adhatja el a médiaportfóliót.
„Vagyis táskás pénzt akart volna egy olyan vállalkozásért, amibe soha nem fektetett egy forintot se, gyakorlatilag az ölébe hullott, és amikor bajba került, akkor se segítette egy vassal sem” – nyilatkozta az alapítvány működésére rálátó, névtelenséget kérő forrásunk.
A „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítvány skizofrén módon kényszerült tovább működni: bár az alapítói jogokat továbbra is Simicska Lajos gyakorolta a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-n keresztül, az alapítvány G-nap előtt kinevezett kurátorai közben az Orbán Viktorhoz hű csapatban maradtak.
Úgy tudjuk, Simicskát továbbra sem érdekelte az erdélyi sajtó: túl kicsi falatnak tűnt számára, az alapítvány megalapítása óta soha egy fillért sem tett bele, nem érdekli, hogy melyik médium hogyan teljesít.
Simicska meglép a pénzzel?
Az alapító a kurátorok mandátumát ugyan automatikusan megújította, azonban ahogy a választások közeledtével élesedett az Orbán – Simicska háború, az alapító személye egyre inkább Damoklész kardjaként függött az alapítvány fölött. Az alapító a kuratórium döntéseibe nem szólhat bele, de bármikor visszahívhatja a kurátorokat.
„A G. nap után folyamatosan felmerült: mi van akkor, ha egy nagy összegű támogatást egyszerűen eltérít? A kuratórium kirúgása egy sima papír: közlik a kurátorokkal, hogy köszönik a munkájukat, Simicska meg ott marad a pénzzel” – így a forrásunk.
De térjünk vissza az Udvarhelyi Híradó Kft.-hez: a korábban informális tanácsadóként dolgozó Szőke Lászlót 2015 novemberétől nevezték ki a lapcsoporthoz tartozó egyik napilap, az Udvarhelyi Híradó főszerkesztői tisztségébe.
Az, hogy Székely Róbert igazgatóként nem a cég érdekeit tartja szem előtt, 2016 augusztusától vált egyértelművé, amikor Szőke a cégdokumentumokba is betekintési jogot kapott a tulajdonos alapítványtól.
„Teljes bizonyosságot 2016 decembere után, a két évre visszamenőleges, független könyvvizsgálói jelentés után nyertünk; különben ez a jelentés képezi a bűnügyi eljárás alapját is. Egészen konkrét ügyekről 2016 augusztusa után tudtam tájékoztatni a tulajdonost, hiszen addig mindent, a könyvelést is kozmetikázta az akkori ügyvezetés, magas fokon művelték a félretájékoztatást” – nyilatkozott az Átlátszó Erdélynek Szőke, aki többször is meglehetősen sajátos hangnemben kommentálta a cégen belüli konfliktust a Facebookon:
Székely Róbert, illetve a cég egykori könyvelője többek között saját vállalkozásaik költségeit, luxuskiadásaikat is az Udvarhelyi Híradó Kft-re terhelték. „Egyre jobban megszaladt a ceruzájuk” – állítja Szőke, aki az ügyvezető elleni bűnvádi feljelentésről annyit mondott, hogy okirathamisítás, lopás és csalás megalapozott gyanúja is felmerül.
Az ügyvezetőt 2016 decemberében hívták vissza. A búcsú nem lehetett zökkenőmentes: az ilyenkor szokásos, új kihívásokról szóló, semmitmondó jókívánságok helyett azt közölték, hogy Székely „már nem látja el az Udvarhelyi Híradó Kft. képviseletét, nincs aláírási joga, nem hozhat a vállalkozást érintő döntéseket, nem köthet szerződéseket, az Udvarhelyi Híradó Kft.-vel kapcsolatosan nem nyilatkozhat és nem tájékoztathat”, egyben megadják a cég bankszámlaszámát ezzel a magyarázattal: „a félreértéseket, problémákat elkerülendő közöljük, hogy az Udvarhelyi Híradó Kft. készpénzben, valamint a következő bankszámlán fogad befizetéseket.”
Az alapítvány kuratóriuma lemondott
A Székely Róbert által okozott káron túl a cég anyagi gondjait tetézte, hogy a korábban vázolt okok miatt a magyarországi támogatások apadni kezdtek: 2016-ban a cég a „megszokott” évi 3-400 millió forintnál jóval kevesebbet, 180 millió forintot (600 ezer euró) kapott a tulajdonostól.
A „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítvány kuratóriuma idén novemberben lemondott. „Miután elfogyott a levegő az alapítvány körül, a kurátorok az alapítóhoz fordultak segítségért. Egy kis összegű támogatás elég lett volna a csődvédelem elkerüléséhez. Az alapító még csak nem is válaszolt. Informálisan annyit üzent, hogy ő nem tesz bele pénzt. Ezek után nincs olyan jószándékú ember, aki felelősséggel vállalhatta volna a döntéseket. Az volt a tisztességes, hogy a kurátorok visszaadják a mandátumukat” – mondta forrásunk.
400 ezer euró tartozás
A cég 2017 december 5-én csődvédelmet kért. Kérdésünkre Szőke nem tudta megmondani, jelenleg mennyi tartozása van az Udvarhelyi Híradó Kft.-nek. „(Ezt) pontosan azért sem lehet megmondani, mert sok olyan követelés van, amiről nem lehet tudni, hogyan keletkezett, jogos-e. Többek között ennek tisztázását is várjuk a csődvédelmi eljárás alatt lefolytatott átvilágítás és átszervezés során, hiszen ez öt évre kiterjedő adóhatósági átvilágítással is jár; mi csak két évet vizsgáltattunk meg tüzetesen.”
Az Átlátszó Erdély által megtekintett bírósági dokumentumok 1,8 millió lej (390 ezer euró, 120 millió forint) tartozásról tanúskodnak, ebből 26 ezer lejnyi az ÁFA-tartozás, és 260 ezer lej a társadalombiztosítási járulék. „Tízezer lej fölötti hitelezőink listáján körülbelül 25 cég szerepel, többnyire beszállítók. Három százezer lej fölötti hitelezőnk van, de nem nevezném meg őket – rájuk való tekintettel” – nyilatkozott az adósságokról Szőke.
A napi működés biztosított
„Ha 2016 decemberéig felhalmozott és görgetett adósságtól eltekintünk, ésszerű racionalizálással a napi működés biztosított. De a görgetett adósság az átszervezést nem tette lehetővé, ezért is kellett élnünk a csődvédelem nyújtotta lehetőséggel. Terveink szerint 2-3 hónap alatt biztonságossá válhat a működésünk” – nyilatkozott Szőke László, amikor rákérdeztünk: a napi működést sikerül-e saját bevételekből fedezni.
Az ügyvezetői teendőket is ellátó Szőke szerint az adósságokat külső forrás nélkül csak akkor sikerül törleszteni „ha ujjukba harapnak”, azonban „a helyzet árnyaltabb, elég sok köztes és átmeneti megoldás létezik”, és ők most a legjobbat keresik.
„Ütemezett tervünk van, de jelentős összegre lenne szükségünk külső forrásból, más esetben belső források felszabadításával kell elérnünk, hogy rövid idő alatt – egy éven belül – teljes biztonságban szervezhessük át magunkat. A saját terjesztői hálózatunk a legnagyobb teher, itt vagyunk kénytelenek a legnagyobb változtatásokat végrehajtani” – értékelte Szőke.
Az erdélyi magyar média messze legnagyobb cégéről van szó
A 2016 végén 300 alkalmazottat foglalkoztató lapcsalád ugyanakkor távolról sem egy csődtömeg: „Összességében napi 16 ezer példányban fogynak a lapjaink, s ha a kisebb példányszámú napilapjainkra mutációként tekintünk, akkor hatékonyságnövelő átszervezéssel és racionalizálással nullszaldóba, de akár nyereségességbe is átfordulhatunk.
Jelenleg is integrált tartalomkezelő rendszerben dolgozik a majdnem száz újságíró, azaz mindenki dolgozhat-dolgozik mindenhova, csakhogy az egyes szerkesztőségek és a saját terjesztői hálózat átszervezését a görgetett adósságok miatt nem tudtuk eddig végrehajtani. Most erre lehetőség nyílik” – mondta el Szőke.
Az ügyvezető optimizmusát árnyalja, hogy a Budapestről érkező jelek nem kedvezőek: az Orbán – Simicska konfliktus mára túlságosan elmérgesedett ahhoz, hogy Simicska bármilyen gesztust tegyen a miniszterelnök felé, így nagyjából kizárt, hogy a céget bármilyen módon megsegítse.
Ugyanakkor Orbán Viktor, illetve a választásokra készülő kormánypárt számára nem túlságosan égető kérdés, hogy egy erdélyi médiavállalkozás éppen milyen gondokkal küzd – az Udvarhelyi Híradó Kft. egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy Budapestről látsszon.
