Kihasználtuk, hogy a két politikus az EP-kampányról tartott doorstep sajtótájékoztatót Kolozsváron május 17-én. Megkérdeztük Csoma Botondot és Magyar Leventét is, hogy a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium szólt-e romániai stratégiai partnerének, az RMDSZ-nek, hogy az illető minisztériumot 2021-ben széthekkelték az orosz titkosszolgálatok.
Azért tartjuk fontosnak a kérdést, mert a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezetői nagyjából félévente Romániába látogatnak, vagy az RMDSZ vezetői Budapesten találkoznak velük. Ilyen alkalmakon megtörténhet, hogy laptopjaikkal, telefonjaikkal egymás internethálózatára csatlakoznak, és így az RMDSZ vezetőinek eszközei is fertőződhettek olyan kiskapukkal, amelyeket az orosz titkosszolgálatok nyitottak a magyarországi minisztérium digitális kommunikációs hálózatán.
Akár ez is tetszhet
A kibertámadás ténye a minisztérium hálózatai ellen két éve közismert. Két napja pedig az is nyilvánossá vált, hogy erről nagyon is jól tudott a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium, mert tájékoztatta erről az akkor még odatartozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.
Ennek fényében meglepő, hogy Csoma Botond az RMDSZ szóvivőjeként azt állítja, ő erről nem is hallott:
A fenti videót feliratoztuk, hogy ellensúlyozzok utca zaját. Elnézést kérünk a kép- és hangminőségért, a felvételt kézben tartott telefonnal készítettük.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná” – idézi a 444.hu azt a KKM-nek címzett jelentést, amelyet Szabó Hedvig altábornagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója írt 2021 szeptemberének végén.
Azaz legkésőbb 2021 szeptemberében a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetése tudott a széleskörű támadásról, amelynek során orosz titkosszolgálatok rengeteg érzékeny adatot lophattak a KKM rendszereiből. Az altábornagy azt írja a jelentésében: „Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
Csoma Botondtól azt is megkérdeztük, hogy ha már nem tudott arról, hogy magyarországi kormányzati partnerük hálózatában ki-be járkáltak az orosz titkosszolgálatok, sajnálja-e az RMDSZ, hogy nem képezett valódi ellensúlyt a magyar kormánypárt, a Fidesz oroszpárti és Ukrajnát, illetve a nyugati szövetségeseit hibáztató diskurzusával szemben.
Annak ugyanis, hogy ez folyik az erdélyi magyarok által leginkább fogyasztott magyarországi tévécsatornákon, itthon is mérhető az eredménye. Az erdélyi magyarok fele gondolja, hogy Ukrajna és nyugati szövetségesei a felelősek azért, mert Oroszország lerohanta Ukrajnát – a románoknak csak a 21%-a gondolja ezt. Csoma a kérdést megkerülte, elmondása szerint ezt a közvélemény-kutatást sem ismeri.
Szerencsére a román titkosszolgálatok nem kezelik nemzetbiztonsági kockázatként az erdélyi magyarok oroszpártiságát, tudtuk meg Csoma Botondtól, vagy legalábbis neki nem szóltak róla. Ahogy arról sem, hogy a szomszédos Magyarország – amely Romániával közös politikai és katonai szövetségbe tartozik – külügyminisztériumát széthekkelték az orosz titkosszolgálatok. Szerinte a román titkosszolgálatok ennek nem tulajdonítottak fontosságot.
Magyar Levente miniszterhelyettes pedig hárított: jobbnak látta nem Kolozsvár főterén megvitatni annak részleteit, hogy a minisztériumát három éve széthekkelték az orosz titkosszolgálatok, illetve hogy ő ezt most mennyire találja valósnak.
Nyitókép: Szabó Tünde
3,5%
Támogass jövedelemadód 3,5%-val.
Az alábbi linken pár kattintással megteheted:
Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.
