Akkor is legálisan teszi, ha már nem emlékszel, hol adtad meg a telefonszámodat az RMDSZ-nek vagy bármely más pártnak.

Két ok miatt is hasznosnak bizonyult, hogy egy hónapja az RMDSZ aktivistája épp Szakáts István kolozsvári civil aktivistát hívta fel, hogy az RMDSZ tevékenységéről kérje ki a véleményét. Szakáts nyilvánosságra hozta a beszélgetést, így már több mint húszezren hallhatták, nemcsak lehet, de érdemes is kérdezni, beszélgetni azzal, aki az RMDSZ nevében telefonál.

A másik ok az, hogy Szakáts beadvánnyal fordult az RMDSZ-hez, hogy megtudja, a szervezet mikor és milyen körülmények között rögzítette az ő adatait (nevét és telefonszámát), és milyen jogcímen használta fel azokat. Az Európai Unió általános adatvédelmi szabályzata (GDPR) alapján azt is kérte, fedjék fel előtte,

  • ki hívta fel őt, és ezáltal kezelte az adatait,
  • ki az RMDSZ adatvédelmi felelőse, és hogyan lehet őt elérni,
  • tárol-e az RMDSZ róla egyéb személyes adatot,
  • milyen céllal, időtartamban és szervezeti érdekből dolgozza fel az RMDSZ az ő személyes adatait.

A GDPR előírásai szerint ugyanis ezeket az RMDSZ-nek abban a pillanatban kellett volna közölnie, ahogy először felvette vele a kapcsolatot.

Beadványát és a rá kapott, részletes jogi választ Szakáts István elküldte a szerkesztőségünknek. Ezekből, illetve a hivatkozott törvénycikkelyekből kiderül, hogy

pártok, nemzeti kisebbségek szervezetei és civil szervezetek feldolgozhatják az adatainkat anélkül is, hogy mi abba explicit módon beleegyeztünk volna.

A GDPR 6. cikkelye szerint ugyanis az adatkezelés jogszerű, amennyiben „az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges”.

A közérdekű feladatot pedig a hazai, 2018/190-es adatvédelmi törvény második cikkelye úgy határozza meg, mint „a politikai pártok, nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok szervezetei és civil szervezetek olyan tevékenységei, amelyeket azok az alkotmányos jog vagy a nemzetközi közjog szerinti célok, illetve a demokratikus rendszer működése érdekében végeznek, ideértve az állampolgárok részvételének bátorítását a döntéshozatalban és a közpolitikák előkészítésében, illetve a demokratikus értékek és elvek népszerűsítését”. Márpedig a kampányolás, szavazásra buzdítás egyértelműen ilyen tevékenység.

Vagyis teljesen legális, hogy az RMDSZ vagy bármely politikai párt képviselője ránktelefonáljon, és kikérje a véleményünket a tevékenységéről, vagy épp voksolásra szólítson fel. Anélkül, hogy mi valaha beleegyeztünk volna, hogy az illető szervezet megkaphassa és tárolhassa a telefonszámunkat. Ez utóbbit a hivatkozott törvény kilencedik cikkelye tartalmazza azzal a kitétellel, hogy

  • tájékoztatni kell az illetőt az adatainak feldolgozásáról,
  • garantálni kell, hogy az illető személy átlátható módon tájékozódhasson a kérdésben, és gyakorolhassa jogait a személyes adatai felett,
  • garantálni kell számára a kiigazításhoz és törléshez való jogot.

Az RMDSZ jogászának válasza tartalmazza az adatvedelem@rmdsz.ro címet, ahol kérni lehet adataink törlését, illetve a szervezet adatvédelmi szabályzatának linkjét.

Szakáts István nevét és telefonszámát 2016-ban rögzítette az RMDSZ, amikor az adatvédelmi törvény nem volt hatályban. A szervezet adatbázisában Szakáts nevén és telefonszámán kívül más személyes adat nem szerepel róla, válaszolta a jogász. Az illető aktivista pedig, aki felhívta, nem látta Szakáts nevét, csak a telefonszámát, ahogy ezt említette is a beszélgetésben.

A jogász válasza azt nem tartalmazza, hogy a hívó fél miért nem közölte, hogyan jutottak Szakáts adatai az RMDSZ adatbázisába, milyen céllal dolgozta fel és meddig őrzi azokat. Azt állítja, nevét és telefonszámát négy évvel ezelőtt rögzítették, az pedig aránytalan erőfeszítést igényelne, hogy kiderítsék, milyen dokumentumról származnak az adatok. A GDPR 14. cikkelye lehetővé teszi az aránytalan erőfeszítésre történő hivatkozást, főként ha az adatok feldolgozása közérdekű vagy tudományos céllal történt.

„Tény ami tény, a telefonszámom hatványozottan nyilvános – így amiatt tényleg nem károghatok, hogy honnan vették”, válaszolta kérdésünkre Szakáts István, aki még nem döntötte el, hogy jogi útra tereli-e a kérdést. Akinek nem nyilvános a telefonszáma, mégis felhívja az RMDSZ, azt arra biztatja, bátran pereljen.

Akciójának értelmét inkább abban látja, hogy több mint húszezer ember szembesülhetett azzal, az RMDSZ-t igenis számon lehet kérni, „a polgár nem védtelen, tehetetlen, és kiszolgáltatott a hatalommal szemben”.

A hazai adatvédelmi hatóság is azt tanácsolja, ha nem tetszik, ahogy az adatainkkal bántak, először annak a szervezetnek az adatkezelőjéhez forduljunk, amely az adatainkat kezelte. Ha a szervezet nem válaszol 30 napon belül, vagy nem vagyunk megelégedve a válasszal, forduljunk panasszal az adatvédelmi hatósághoz. Ezt megtehetjük itt online, vagy az innen letölthető űrlapon.

Nyitókép: Oláh Emese, az RMDSZ kolozsvári tanácsosjelöltje hallgatja a kolozsváriak véleményét. A kép forrása a kolozsvári RMDSZ Facebook-oldala.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért