fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
Támogass
Olvasási Idő: 15 perc
A A
in Klímaválság, Önkormányzatok

Patarét: a kincses várost ellepi a szemete

jakabhanga
2017. november 10.
Olvasási Idő: 15 perc
A pataréti szeméthegy és a csurgaléktó. Fotó: Kilin Zs.

A pataréti szeméthegy és a csurgaléktó. Fotó: Kilin Zs.

 

Akkora a szeméthegy, hogy a csúcsáig alig lehet ellátni, a csurgaléktó, aminek a partja egybemosódik a látóhatárral, beleömlik a Szamos felé folyó sárgás-barnás vizű patakba, az iszapos szagú víz átitatja a talajt, és már a terelőút alatt is átszivárog a mező túloldalára. A szétcsúszó hegyből a szemét pedig már alig néhány méterre húzódik a terelőúttól. Helyszíni riport.

„A fiával kaszált a szemétlerakat tövében egy cigány. Kérdésemre elmondta, hogy a füvet a lovuknak viszik. Szívszorító volt: mondtam neki, hogy a fű mérgező. Korábban már adtak a lónak, nem döglött meg – hangzott a válasz. Legelnek a csurgalékban a tehenek is, a mérgező csurgaléktó felszínén gyakran látni elhullt kacsákat. Keserves ez a kényszer és a tudatlanság: sejtésük sincs róla, miben élnek” – írta le a hulladéklerakat környezetét Szakáts István aktivista, a Pata-Cluj (Pata-vár) projektben a kulturális tevékenységekért felelős AltArt Alapítvány elnöke.

Akár ez is tetszhet

Turista kapaszkodik a lengőhíd üvegfalára. A párja fotózza.

Amit ma megtehetsz magunkért

2025. május 4.
Minierdő Lisszabonban

Neked is lehet erdőd, ha van egy terasznyi telked!

2025. április 26.
Tehenek legelnek nap mint nap közvetlenül a csurgalék mellett, a szeméthegyek lábánál. Fotó: Kilin Zs.
Tehenek legelnek nap mint nap közvetlenül a csurgalék mellett, a szeméthegyek lábánál. Fotó: Kilin Zs.

Politikai, gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi és szociális mulasztás terpeszkedő bizonyítéka a Kolozsvár bejáratától 12 kilométerre tornyosuló és omladozó hulladéktároló. A pataréti szemétlerakat kérdése nem új: a pataréti lerakatot lezárták ugyan, mivel nem felelt meg az előírásoknak, azonban az integrált szemétfeldolgozó állomás nem készült el, az ideiglenes lerakat pedig nem bírja tovább a terhelést. Az október 4-i tűzvészt huszonnégy óra alatt oltották el: ez az eset a téma körüli diskurzust is lángra lobbantotta.

A pataréti ideiglenes szemétlerakat körül folyó vita három terhelő téma körül forog:

– a szeméttelep ismételt kigyulladása / szándékos felgyújtása mérgező anyagokat juttat a levegőbe;

– a szeméttelepről folyó, mérgező csurgalék a tűzoltóakciók nyomán megháromszorozódott, és félő, hogy a Szamosba jut;

– a szeméttelep túlterhelése miatti nyomás és omlás veszélyezteti a város keleti, Apahida és Bányabükk közötti terelőútját.

A negyedik, kevéssé hangsúlyozott kérdés a Pataréten élő, közel 1500 ember élete, akik a toxikus közegben dolgoznak, de akik túlélése is a szeméttelepen folytatott munkától függ.

„A szemét elégetésének falusi szokását akarják átvinni egy félmilliós városra”

– fogalmazott Szakáts, aki hosszú ideje követi és közvetíti a szeméttelepen folyó eseményeket. Október 4-én a szeméttelep kigyulladása után fél órával érkezett a helyszínre. Ekkor már szabályos alakzatban, a szeméthegy tetejéig égett a tűz, ami véleménye szerint szándékosságra utal. „Az ideiglenes hulladéklerakó folyamatosan a maximális telítettség határán van. Ezért időnként felgyújtják, megrokkan a szemétdomb, és lehet tovább hordani rá a hulladékot” – fejtette ki meglátását.

Szemetes a jövő a kincsesváros határában. Fotó: Kilin Zs.
Szemetes a jövő a kincsesváros határában. Fotó: Kilin Zs.

2017-ben az október 4-i tűzvészig huszonhét esetben járt el a tűzoltóság, válaszolta a Kolozs megyei katasztrófaelhárítás (ISU Cluj) az Adevărul kérdésére. Az adatokból kiderül, hogy áprilisban 4, júliusban 15, augusztusban 7, októberben pedig 2 tűzeset volt, amelyek során összesen mintegy húsz tonna szemét égett el.

A környezetvédelmi őrség az október 4-i tűzeset miatt hatezer lejes büntetést rótt ki az illetékesekre. Az összeg töredéke annak, amennyibe a szemét elszállítása kerülne.

„Jobban megéri nekik felgyújtani a szemetet és fizetni, mint elszállíttatni azt” – értékelte a helyzetet Szakáts.

Ioan Borș, a környezetvédelmi őrség kolozsvári vezetője elmondta, azért rótták ki a büntetést, mert az ideiglenes szeméttároló üzemeltetői nem tartották be a működési engedélyben foglalt előírásokat. Nem volt biztosítva a terep tűz esetére, a tüzet követően több, levegőben található vegyi anyag koncentrációja is meghaladta az elfogadható mértéket. A vizsgálat nyomán a környezetvédelmi őrség megállapította, hogy a lerakatot el kell keríteni, és fel kell számolni a telepen kívülre halmozott kisebb lerakatokat.

A szemét beleolvad a tájba. Fotó: Kilin Zs.
A szemét beleolvad a tájba. Fotó: Kilin Zs.

A huszonhét tűzeset után folytatott egyetlen rendőrségi eljárás a felelőst egy tizenöt éves fiú személyében találta meg. A tűz mérete és terjedésének gyorsasága alapján aligha hihető, hogy egy cigarettacsikk okozta a tűzvészt, ami fél óra alatt a szeméthegy tetejéig terjedt.

„Az ott élők tudják, de nem mondják el, hogy kik az elkövetők. Nekik az életük múlik rajta. Ha kitiltják a rámpáról a működtető cégeket, harmadnapra éhen halnak, mert egyetlen bevételi forrásuk az a napi 30-40 lej, amit kapnak a szemétszedésért” – magyarázza Szakáts.

A pataréti szeméthegy sürgető szociális kérdés

A pataréti körülmények leírására alig találni szavakat, ha nem a politikusok inkompetenciájáról, mérésekről, statisztikákról, szennyezésről, hanem az ott élő emberek életéről akarunk beszélni. A szeméthegyek nagyságát és a levegőben terjengő bűzt sem fényképek, sem videók nem adják vissza.

Miközben a szeméthegyet fotóztuk, filmeztük, összeszorult a gyomrom: ott voltam azon a helyen, amiről sok tanulmány és cikk szól, beszélgetések folynak a társadalmi igazságosságról és intézményes visszaélésről.

A valóság mellbevágóbb: a verőfényes napsütés, a szag, ami felforgatja a gyomrot, a szeméthegy tetején élők tehetetlensége. Szemét, amíg a szem ellát, hulladékból összetákolt kalibák, disznóól, szekerező gyerekek a szemétdombon.

„Hétvégén nem engedik, hogy dolgozzunk ” – meséli az egyik munkás, aki egy tizenkét éves körüli sráccal jön oda beszélgetni. Azt nem tudják, hogy milyen cégnek dolgoznak. Vasárnap kevés a mozgás az ideiglenes szemétlerakat körül: menjünk csak fel a a fenti lerakathoz, meg lehet nézni azt is – bátorítanak.

Tizenhat év alattiak számára belépni tilos

– áll a bejáraton. „Annak ellenére, hogy a szemétlerakatot működtető cégek vállalták, hogy kiskorúakat nem engednek be a lerakatra, ezt nem tartják be. Amíg a hulladéklerakat közelében élő családoknak jelentős segítség a gyerekek munkája a túlélésért vívott küzdelemben, a hatóságok olyan megoldásokat kell keressenek, amelyekkel méltányos életkörülményeket és munkaviszonyokat biztosítanak, bekapcsolják őket a város körforgásába” – válaszolt az Átlátszó Erdély kérdésére Alex Boguș, aki több éve dolgozik a telepen élőkkel a Pata-Cluj projektben.

Boguș szerint elsősorban a lakhatási körülmények katasztrofálisak, de nem annyira a rozoga építmények, hanem a mérgező levegő miatt. Az ivóvíz vagy az egészségügyi ellátás hiánya szintén sürgető problémák, de mindezt csak átfogó beavatkozással lehetne enyhíteni.

Fotó: Kilin Zs.
Fotó: Kilin Zs.

„A szennyezésről, könnyen érthető okokból, hivatalosan vállalt álláspontja nincs a városvezetésnek: egy ilyen vizsgálat annak a vállalását jelentené, hogy a helyi hatóságok közel fél évszázadon keresztül teljesen közönyösek voltak, és nem avatkoztak közbe” – magyarázta Boguș.

A szennyezés mértékéről szóló kisebb elemzések és cikkek léteznek, de az ott élők azt is tapasztalják, hogy nagyon sok csecsemő születik légúti megbetegedéses tünetekkel.

Akiket mellőz a jog

A pataréti szeméttelep mellett élő közösségek közül a legszegényebbek és elszigeteltebbek a közvetlenül a szeméttelep tetején élők: ebből a közösségből iskolába sem jártak a gyermekek, amíg a Pata-Cluj el nem kezdte a gyermekeket beíratni és járatni kolozsi és kolozsvári iskolákba, ahol vállalták ezt a feladatot.

„Hivatalosan már nem engedélyezik a munkakönyv nélküli alkalmazottak számára a belépést a telepre. A valóság másképp fest. A törvényesség határát súroló munkából elsősorban az újrahasznosító cégek nyernek, amelyek feldolgozzák a napszámosok kiválogatta hulladékot. A törvényesség kérdésén túl morálisan is aggályos a helyzet: a munkásoknak jelentéktelen összeget fizetnek, nem megfelelő körülmények között, szociális és egészségügyi jogaik biztosítása nélkül dolgoznak, miközben a munka, amit végeznek, nagyon fontos és nyereséges Kolozsvár számára. Sokkal jobban kellene méltányolni ezt a munkát” – fejtette ki a szociális munkás.

Mentsetek meg Patarétről – Scoateți-ne din Pata Rât
Mentsetek meg Patarétről – Scoateți-ne din Pata Rât

Oláh Emese alpolgármester a közelmúltban bejelentette egy többszereplős munkacsoport megalakítását, amelynek célja a pataréti szociális helyzet rövid- és hosszú távú kezelése. Alex Boguș szerint még korai véleményt mondani a vállalkozásról, hiszen nem kezdődött el a munka. Lényeges változás – hangsúlyozta –, hogy az önkormányzat, ha kis mértékben is, de vállalja a felelősséget a pataréti helyzetért.

A szemétlerakat biztosan szennyező, a kérdés, hogy akarunk-e erről tudni

2009 novemberében a Kolozs megyei tanács megrendelésére tanulmányt készített a Környezetvédelmi és Egészségügyi Központ a tervezett integrált hulladékfeldolgozó (Centrul de Management Integrat al Deșeurilor) lehetséges víz-, levegő- és a talajszennyezési forrásairól. Az eltelt nyolc évben a feldolgozóállomás nem készült el, viszont az akkor kimutatott szennyező anyagok mértéke valószínűleg tovább nőtt.

A tanulmánybeli mérések szerint a szemétlerakat környékén több anyag is a megengedett egészségügyi határérték fölött volt, vagy már a beavatkozási küszöböt is meghaladta.

„A légszennyezés a legfontosabb” – emelte ki a tanulmány egyik következtetését Szakáts. Az egészségre káros vegyi anyagok hosszú távú hatása nehezen bizonyítható, viszont a tűzesetek után közvetlenül jelentkező légúti megbetegedések könnyen igazolhatnák a mérgező hatást. A hatóságok az adatok ismeretében nem avatkoztak közbe, illetve nem kértek további méréseket, hogy kiderüljön, milyen hatással vannak a lakosság és a szeméttelepen dolgozók egészségére a levegőben található vagy a tűzesetek során felszabaduló vegyi anyagok.

Szakáts István kérésére a Sapientia Egyetem kutatói októberben végzett mérései szerint a csurgaléktóban és a mellette levő patakban számos anyag többszörösen meghaladja az ivóvízben megengedett vagy folyóvizekben előforduló mértéket.

Az adatok szerint a klorid mennyisége hússzorosa az ivóvízben megengedettnek, a szulfáté hatszorosa, az ammóniáé négyezerszerese, a nitráté hússzorosa, a bikarbonáté pedig hetvenszerese az ivóvízben megengedett mértéknek.

Egy ilyen mérés nem bizonyítja, hogy a környező településeken mért légúti vagy rákos megbetegedések magasabb arányát közvetlenül a szennyezett levegő okozná, azonban a megengedettnél jóval magasabb értékek önmagukban is jelzésértékűek.

A Szamos és a Tisza szennyezésének veszélye azért nem sürgősségi kérdés, mert a szennyező csurgalék és a csurgaléktó elvezetésére a víz megszűrése nélkül nem adnak engedélyt.

Fotó: Kilin Zs.
Fotó: Kilin Zs.

A terelőutat fél kilométeres fallal lehet megvédeni

A bezárt szeméthegy szabad szemmel is jól látható omlását vizsgáló kutatócsoport megfogalmazta, mi a teendő, hogy tovább csúszva a szemét ne érje el a város keleti terelőútját. Az azonban továbbra is tisztázatlan, hogyan lehet gyakorlatba ültetni az előirányzott lépéseket.

A bezárt szemétlerakat omlásának okait a Temesvári Műszaki Egyetem két tanára vizsgálta:

  • a szeméttelepet már 1974-ben természetes leejtőre kezdték el kialakítani;

  • a szeméthegy alapját agyagos talaj alkotja, ehhez jön a folyékony sár és a csurgalék rétege;

  • megnőtt a csurgalék mennyisége, a nyomás hatására földalatti források alakultak ki;

  • a szemét tömörítése 22 hektárról 18-ra elősegítette az esővíz beszivárgását a szeméthegybe, és fokozza a nyomást;

  • az új, ideiglenes szeméttároló is nyomja a régit, és a tűzoltásokkor használt víz is a régi tárolóra folyik;

  • a szemét áthelyezése megbontotta a lerakat korábbi stabilitását.

A tanulmány következtetése, hogy stabilizálni kell az omló hegyet, ezután fél kilométer hosszú falat építeni, ami megvédi a kerülőutat. A gyakorlati megvalósítást több kérdés is aggályossá teszi: hová lehet elszállítani a munkálatok helyszínéről a szemetet? Az áthelyezés egy másik lerakatra fokozná a nyomást.

Hogyan lehet az omlást megakadályozó beavatkozásokat elvégezni, a védőfalat felépíteni, amíg a szemét mellett és alatt növekedő csurgaléktó megszűrésére és elvezetésére nem kerül sor? Az ehhez szükséges szűrő még el sem készült. Hová kerül az a 4 hektárnyi plusz szemét, amit felraktak a régi lerakat tetejére és most nyomja lefelé a szemétdombot? Hová kerül holnap a ma kidobott szemetünk, ha a pataréti szeméthegyek már nem bírják a további terhelést?

Politikai szemét

Kérdés, hogy miért az októberi tűzeset érte el a megye és a város vezetőségének, a környezetvédelmi minisztérium és a környezetvédelmi őrség ingerküszöbét, mikor a csurgalék évek óta folyik. A mostanihoz hasonló méretű áprilisi tűz miért nem keltett ekkora riadalmat?

Nem csak a szemét tetőzik, a politikai cirkusz is
Nem csak a szemét tetőzik, a politikai cirkusz is. A fotón Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök látható, a felirat pedig arra emlékeztet, hogy míg a tanácselnök október 13-án maga kérte a prefektustól a készenléti állapot meghirdetésének halasztását, addig négy nappal később, október 17-én felszólította a prefektust, hogy „hagyja abba a politikai játszmákat” és hívja össze a sürgősségi esetek megyei bizottságát (CJSU) a szükségállapot meghirdetésére

A téma népszerűsége mögött, követve a nyilvános vitákat és nyilatkozatokat, pártpolitikai küzdelem és erőfitogtatás is áll, amely a pataréti állapotból politikai játszmát csinál.

A volt PDL, jelenlegi PNL és a PSD közötti játszmát a színen elsősorban a liberális színekben megválasztott Alin Tișe megyei tanácselnök és a PSD-kormány prefektusa, Aurel Cherecheş folytatja.

„A PSD most jött rá, hogy a szeméttelep helyzetével nyomást lehet gyakorolni a PNL-re, és ebből politikai erőt tud kovácsolni” – értelmezi a helyzetet Szakáts. A megyét és a várost vezetők politikai szövetségét informális kapcsolatok is erősítik: Tișének a város PNL-s polgármestere, Emil Boc a násznagya. A környezetvédelmi miniszter, Grațiela Gavrilescu viszont szívesen segít a prefektusnak a nyomásgyakorlásban.

A politikai ellenfelek afölött is vitáznak, hogy miért gyúlt meg az ideiglenes szeméttároló. A PSD-sek azt állítják, hogy a PNL-sek gyújtották meg azért, hogy roskadjon meg, és tovább lehessen terhelni, a PNL-sek azt állítják, hogy a PSD-sek gyújtották meg azért, hogy legyen botrány.

A vita elejtett félszavakban folyik, de tételes kijelentések is elhangzanak. Sem Aurel Cherecheș, sem Szép Róbert, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa nem hiszi, hogy véletlen lenne a tűzvész: „Az alapján, amit a helyszínen láttunk, tekintve az időjárási körülményeket, nem hiszem, hogy véletlenszerű lenne a tűz meggyúlása” – nyilatkozott Szép a tűzvész helyszínén.

Tișének azért jött volna jól a készenléti állapot kihirdetése, hogy akár magánterületen is megindíthassa a szemétdomb további omlását megakadályozó beavatkozásokat. Azt állította, hogy az utolsó órában vannak a helyzet kezelésében, azonban további dokumentumokat nem nyújtott be a készenléti állapot kihirdetésének indoklására, így a kérését az illetékes bizottság elutasította.

„A felelősöket számon fogjuk kérni”

– nyomatékosította Tișe a november 8–i sajtótájékoztatón, ahol ismertette a szakértői vizsgálat alapján indított pataréti beavatkozás lépéseit és hangsúlyozta, hogy a folyamatot késletetőket felelősségre fogják vonni. Az elejtett utalás arra vonatkozik, hogy a prefektus nem hagyta jóvá a készenléti állapot kihirdetését, így lelassította a szükséges területek kisajátításának folyamatát és többletköltséget is okozott a megyének.

A pataréti „Fekete-tenger”. Fotó: Kilin Zs.
A pataréti „Fekete-tenger”. Fotó: Kilin Zs.

A sajtótájékoztató szerint sínen van a csurgaléktó szűrése és az omladozó szemétlerakat stabilizálása. Kiderült, hogy:

  1. a csurgalék megtisztításához még nem kaptak jóváhagyást a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságtól (Administrația Bazinală de Apă Someș-Tisa – Apele Române)

  2. a csurgalék tisztításához meg kell építeni a tisztítómedencéket

  3. a területek kisajátításának jogi folyamatában húsz napot kell várni a tulajdonosok jelentkezésére, és további öt nap múlva lép érvénybe a határozat

  4. a túlterhelt lerakatról el kell hordani a fölös szemetet, ehhez szintén újabb területek kisajátítására és környezetvédelmi megállapodásra (Acord de mediu) lesz szükség.

Arról nem esik szó, hogy a továbbiakban mi fog történni a megye szemetével. Az optimista politikus szerint 2018. márciusában be fognak fejeződni a munkálatok és a szemétlerakat lezárására is sor kerül.

A szemét közös: az RMDSZ nem hangoskodik a kérdésben

A Kolozsváron élő magyar közösséget épp annyira érinti a szemétlerakat kérdése, mint a román lakosokat, a magyar képviselők, úgy tűnik, mégis kevésbé érzik magukénak a problémát. Az RMDSZ távolmaradása mögött az állhat – vélekedik Szakáts –, hogy az RMDSZ-nek nem fűződik politikai érdeke az állásfoglaláshoz: úgy a megyei, mind a városi tanácsban a PNL-vel van koalíciós szerződése (ebben a mondatban az RMDSZ koalíciós partnerével kapcsolatban változtatást eszközöltünk – szerk. megj., 21:48, 11.11.2017).

A csapadékos őszi és téli hónapok tovább súlyosbítják a pataréti szeméthegy omlásának körülményeit és növelik a csurgalék hozamát. A helyi hatóságok pedig sem a környékbeliek egészsége érdekében, sem a pataréten élők és dolgozók védelmében nem tettek megnyugtató gyakorlati lépéseket. Végül, a pataréti közösségek, akik számára sem a kerülőút védelme, a szemétlerakatok átszervezése, sem a szeméttelep bezárása nem jelent megoldást, újabb telet fognak méltánytalan és kiszolgáltatott körülmények között végigdolgozni.

Jakab Villő Hanga

Az Átlátszó Erdély ingyen van, de nem ingyen készül. Támogass!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

Kapcsolódó címkék hulladékKolozs megyei tanácsKolozsvárKolozsvári polgármesteri hivatalPatarétszeméttelep
heart-icon

Tetszett a bejegyzés?

Támogasd a független újságírást!

Támogatás

Ez is érdekelhet

Turista kapaszkodik a lengőhíd üvegfalára. A párja fotózza.
Klímaválság

Amit ma megtehetsz magunkért

Szerző: Pál Edit Éva
2025. május 4.
Minierdő Lisszabonban
Klímaválság

Neked is lehet erdőd, ha van egy terasznyi telked!

Szerző: Pál Edit Éva
2025. április 26.
Juhászok, turisták, és ami köztük van: a kutyatámadás!
Klímaválság

Juhászok, turisták, és ami köztük van: a kutyatámadás!

Szerző: Pál Edit Éva
2025. március 13.
Hódok nyomai lerágott fák törzsén
Klímaválság

Beszélnünk kell a hódokról! 

Szerző: Török Boglárka
2025. február 24.
Next Post
Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

A világ legkellemetlenebb újságírói egy helyen: megkezdődött az oknyomozók legnagyobb konferenciája

A világ legkellemetlenebb újságírói egy helyen: megkezdődött az oknyomozók legnagyobb konferenciája

Átlátszó Erdély (Transparent Transylvania) works for an equitable, inclusive and collaborative society where political and economic decision-making is transparent. Those in power are equally accountable, and those without power have a voice in the public discourse that has no taboos.

Ne maradj le egyetlen új bejegyzésről sem!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Szerzőink
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató

CC BY-NC-SA 4.0

No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
Donate

CC BY-NC-SA 4.0

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT