Végéhez közeledik Kolozsvár két ikonikus utcájának felújítása. Pár tucatnyi fa áthelyezése viszont kiborította a helyi demokrácia bilijét.
A városházán rendezett közvitán kiderült, Emil Boc autokratikusan értelmezi a demokráciát, miközben a lakosság aktív kisebbségét oktatta ki képviseleti demokráciából. Ott helyben ezt a kétszínűségét is fejére olvasták, valamint azt, hogy a klímaválságban nem tesz a városi terek forrósága ellen, és kiárusítja a köztereket a magánbefektetők hasznára.
Kolozsváron legalább egy éve újítják a Farkas és az Egyetem utcát. A Farkas utcát lényegében gyalogosítják, az Egyetem utcán osztott térként továbbra is át fog haladni az autós forgalom, a járda és az úttest kiemelt elválasztása nélkül. Az elhúzódó felújítás most a két utcán lévő fákat megőrizni kívánó lakosok ellenállásába ütközött.
Az Egyetem utcán vállalkozással rendelkező Andi Daiszler múlt héten posztolta a Facebookra, hogy a munkások markológéppel szedték ki az egyik fiatal, egészséges fát.
A hársfák „átköltöztetését” ellenző legelső petíciót az Egyetem utcai Sisters kávézó tulajdonosa indította két és fél éve, azóta közel háromezren írták alá. A második petíciót az elmúlt hétvégén Anca Hațiegan, a Színházi és Filmművészeti Egyetem oktatója indította el, aki részt vett aztán a városházi közvitán is. Ezt már több mint ötezren írták alá.
A petícióban azt rótta fel, hogy a felújítási terv nyilvános bemutatóján nem esett szó arról, hogy kiveszik és átültetik a meglévő fákat, és hogy az átültetésnél vannak egyszerűbb és olcsóbb megoldások arra a problémára, amelyet a városháza az átültetés egyedüli indokaként jelzett. Miszerint az utca járószintjének csökkentésével szabaddá vált a fák gyökényaka, amit ha nem borít föld, akkor a fák könnyen kiszáradnak.
Megkerestük Magyarosi Károly arboristát, akivel a helyszínen, a Farkas és Egyetem utcán vettük szemügyre a fák egészségi állapotát.
A munkagépek felsebezték a fák gyökerét és törzsét
A 60-100 év körüli hárs- és akácfáknak ha eddig nem volt bajuk, az építkezés után biztosan lesz, ugyanis a talaj terhelésétől a gyökérzet egy része elhal, jelentette ki Magyarosi, miután körbejárta az építkezést. A fáknak emiatt körülbelül két-három év regenerációs időszakra van szükségük. Sérült gyökérzettel kevesebb tápanyagot tudnak felvenni a földből és a koronához szállítani. Még a munkálatok elkezdése előtt meg kellett volna nyírni a fa koronáját az előírásoknak megfelelő harminc, maximum negyven százalékkal, hogy a fa kevesebb tápanyaggal is egészségesen regenerálódjon, magyarázta az arborista.
A Farkas utcában egyetlen hársfára mutatott rá, amelyik láthatóan kiszáradásnak indult, és az Egyetem utcában egyre, amelynek annyira felszínre kerültek a gyökerei, hogy félő, egy erősebb szélvihar kidöntheti a helyéről. Az összes többi fát egészségesnek találta.
A történelmi belváros utcáira az évek során több burkolóréteget öntöttek. Az új térrendezés alapján ezeket a rétegeket felszedték, az utca járószintje az épületek talapzatának szintjére kerül, ami esztétikailag sokat javít az utcaképen. Viszont ezzel a művelettel csupasszá vált a fák gyökérnyaka.
„A gyökérnyak a gyökérzet legfelső része, ha napra kerül, akkor dehidratálódik. Esetleg vadhajtások alakulnak ki körülötte. Ilyenkor a fa sokkal több vizet kell felszívjon, mint azelőtt, különben öt-hét éven belül kiszáradhat”, mondta el Magyarosi.
A fákat ettől egyszerűen is meg lehet védeni, ahogy Kolozsvár Főterén vagy a Karolina téren is láthatjuk: a fa köré térkőből raknak keretet, amit feltöltenek földdel.
„Nem új kínai városban vagyunk, amit a jelenben terveznek, és ahol minden vonalas elrendezésű kell legyen. Európában vagyunk, ami arról szól, hogy az utcák kanyargósak vagy szűkek, hogy a fák néha le kell hajoljanak, mert akkor romantikus. Itt nem kell minden szabályosan négyzetes vagy kör alakú legyen. A Farkas utcában is sokkal jobb lenne, ha a fákat körbekerítenék, hordanának rájuk talajt, füvet és virágokat ültetnének köré. Padokkal lehetne körülvenni”, javasolta Magyarosi.
Néhány fa törzse megsérült, mert valószínűleg nekimentek a munkagépek. A képen látszik, hogy a védőborítást csak azután tették fel a fákra, miután megtörtént a baleset. Az utólagos gondosságnak hála olyan fát is láttunk, ahol csak a védőborítás sérült, de a fatörzs nem.
A csemeték körül slagok állnak ki a földből, tehát működni fog körülöttük érzékelős öntözőrendszer. Az arborista szerint ez nagyon jó, de az építkezést megsínylő, idős fák is kaphattak volna, hogy a következő két évben legyen plusz táplálékuk.
Miért kellene kiszedni az egészséges fákat?
A Farkas utcai fasoron látszik, hogy a fákat az épületekhez túl közel ültették. Ha a korona terebélyesedik, kárt tehet az épületben. Ezt karban lehet tartani, ha megfelelően nyírják a fát. Az arborista nagyon csodálkozott, hogy még az idén ültetett csemeték közül is egyesek túl közel kerültek az épületekhez, pedig a sétálóvá alakított Farkas utcán bőven lett volna hely nekik: „Ha mindenképp közel akarták tenni az épülethez a fákat, akkor tudtak volna ültetni oszlopos koronájú fát, mint például a tölgyfa. Azok inkább felfelé nőnek, és a formájuk olyan, mint egy gyertyaláng”, mondta Magyarosi.
Ehhez képest a Farkas utcában a fiatalabb fák egyáltalán nem voltak nyírva, két idősebbnek pedig majdnem a törzséig levágták az ágait. „Ez a Funar-korszakban nagyon bevett szokás volt”, emlékszik vissza Magyarosi. Ezeket a fákat nem fogják átültetni, hangsúlyozta a polgármester a közvitán. Ennek jeléül pedig a fák törzsére ragasztottak a tiltakozókéhoz hasonló feliratokat: „Ez a fa itt volt, itt van és itt fog maradni!” Holott itt a legtöbb fa gyökérnyaka kilátszik.
Az idősebb fákat szinte lehetetlen átültetni, és tízszer drágább, mint helyben kezelni folyékony műtrágyával és sok vízzel a sérült vagy száradásnak indult fákat. „Nincs Romániában olyan eszköz, amivel vegetációs időszakban kiemeljék a fákat”, mutatja fényképen az arborista azt a tulipánfej alakú emelőgépet, amelyen a gyökérzet méretéhez állíthatók a hidraulikus lemezei.
A kiemeléssel így is sérül a gyökérzet, mert nem a teljes gyökeret szedik ki a földből, hanem éppen annyit, amennyi meg bírja tartani és majd táplálni tudja a koronát. A közvitán hasonló emelőfej képét vetítették ki a kijelzőre, de a civilek által készített helyszíni fotókon a fát buldózerrel szedték ki.
A közvitán kivetítették, hogy a már kiszedett fákat milyen cserepekben tartják szeptemberig, amikor ki fogják ültetni a Colina parkba vagy a város más utcáira. „De nincs garancia arra, hogy megél az átültetett fa, mert olyan helyre teszik, aminek más a mikroklímája” ‒ magyarázta nekünk Magyarosi. „Átültetéskor figyelembe kellene azt is venni, hogy a fa ugyanolyan fekvésű területre kerüljön, mint amilyenben eddig is élt. Városi környezetben általában félárnyékos helyen vannak, de a parkban nem fognak olyan helyet találni nekik” ‒ fejtette ki véleményét az arborista.
Az is szempont, hogy az idős fák nehezebben gyökereznek újra a földbe, mint a fiatalok. „A növényvilágban is úgy van, mint az embereknél: egy operációból egy fiatal hamarabb felépül, mint egy öreg”, vetette fel a hasonlatot Magyarosi.
A fák átültetésének fontosabb okait, a tér elrendezését és funkcióit az utcafelújítást tervező Macalik Arnold építész sorolta fel a hétfői közvitán. Visszaviszik eredeti helyére, az Egyetem utcába az 1744-ben állított Mária-oszlopot, amelyet 1957-ben szállítottak át a Mărăști negyedi Szent Péter templom mögé.
A tervező a szobor köré páfrányfenyőket (Ginkgo biloba) képzelt el, amelyek ősszel élénksárga koronákkal díszitik majd a teret. Ezeket idén tavasszal ki is ültették, csakhogy a szabályos kör miatt van olyan páfrányfenyő, amelyik túl közel került az épülethez. Emiatt nem fog olyan terebélyes lombkoronát növeszteni, mint a többi, figyelmeztetett Magyarosi.
Ez a térkiképzés három részre osztja az utcát: a Petőfi utcáról bevezető szakaszra, a szobor körül kitáguló térre és a Főtérre kivezető szakaszra. A szobor körüli téren várhatóan még több helyet foglalnak majd el a kávézók teraszai, mint most, ezeket zavarná az épületekhez korábban közel ültetett fák. Velük szemben a piarista templomhoz pedig olyan közel ültettek korábban egy fát, hogy az részben ütközött a templom korábban megszüntetett, de most újraépített eredeti lépcsőjével, magyarázta az építész a közvitán kivetített technikai tervrajzokkal.
Az utca be- és kivezető szakaszán az autók a jelenleginél jóval kevesebb teret kapnak majd. Azt a részt, ahol közlekedhetnek, a térkő színével jelölik, illetve azért is egyenesítik ki és hozzák közelebb egymáshoz az utca két oldalán lévő fasort, hogy ezzel is jelezzék a gyalogosok számára megnövekedő, az autósok számára összeszűkülő teret, magyarázata Macalik Arnold. A hosszú távú cél az, hogy elbátortalanítsák a sofőröket attól, hogy egyáltalán behajtsanak az Egyetem utcába.
Macalik hangsúlyozta, a tervezésnél figyelembe vették a fák egészségének felmérését, amelyet még a tervezés előtt készített egy erre szakosodott cég. A felmérés az Egyetem utcán négy fát jelölt meg értékesként és megőrzendőként, a többit vagy kiszáradtként és ezért cserélendőként, vagy fiatalként és átültethetőként. A tervezés során pedig végigjárták a felújítandó utcákat a környezetőrség vezetőjével, és mindegyik fáról részletesen beszélgettek, mondta Macalik. A felmérés szerinte elérhető az építészkamara honlapján. Ebben a .zip csomagban elbújva találtuk meg.
Ki kit hallgat meg egy demokráciában?
Az utcában évek, évtizedek óta meggyökerezett fákért fellépő civilek hétfő reggel élőláncot alkottak, és további ellenállási formákat helyeztek kilátásba. A városháza délben reagált azzal, hogy délutánra közvitát hívott össze, ahol a városvezetés azt ígérte, minden érdeklődőt meghallgatnak. Így is lett, a közvita hatórásra nyúlt. Azért is, mert a polgármester szinte végig hosszan és kioktatóan beszélt, miközben a civilek leckét adtak neki meghallgatásból és tárgyszerű bírálatból.
Az utólagos, a munkálatok vége felé rendezett közvitára nem is lett volna szükség, magyarázta Macalik Arnold építész, ha a felújítás technikai terveit nem a pandémia első időszakában fogadták volna el. Ekkor azonban a városháza nem hívta össze az Innovációs és Polgári Elképzelések Központja (CIIC) néven működtetett egyeztetési fórumot.
És azóta is elfelejtette közölni, hogy pontosan melyik fát miért vágják ki vagy költöztetik át ebben a projektben, holott a belvárosi fák eltávolítása évek óta neuralgikus pontja a kolozsvári közbeszédnek. Ezt Emil Boc azzal próbálta elfedni, hogy többször felemlegette, a belvárosi utcák mostani felújításakor 250 fát ültetnek.
A civilek nem is ezt vonták kétségbe, hanem pontszerűen kérdeztek rá,
- miért térnek el az érintett fák száma a városházi közleményben, és az építész bemutatójában,
- miért előnyösebb nehezen meggyökerező fákat ültetni, mint megőrizni azokat, amelyek évek vagy évtizedek óta bírják az utcai strapát,
- vagy hogyan követheti bárki, hogy az újonnan ültetett, de kiszáradt fákat valóban kicseréli majd a kivitelező, ahogy most a polgármester ígérte.
A közvitán a civilek arra kérték a polgármesteri hivatalt, hogy vegye digitális nyilvántartásba a városi fákat, hogy nyomon lehessen követni a frissen ültetett vagy átültetett fák életét. Anca Hațiegan azt kérte, hogy a városvezetés konzultáljon a Romániai Arborista Egyesülettel (Asociația Română de Arboricultură), mielőtt bármit tenne a fákkal. Megjegyezte, hogy Romániában csak három arborista rendelkezik nemzetközileg is elfogadott diplomával, és az országban nem működik akkreditált képzés ezen a területen. Sőt ez a szakma nem is szerepel a jogilag elismert foglalkozások között.
Boc egyetlen kérést sem utasított el, de egyre ingerültebb kitérő válaszokat adott, és az eddigi fejlesztéseket sorolta. A frissen ültetett fák túlélőképességére a Horea és a Iuliu Maniu utcát hozta fel példának, és felemlegette, hogy tíz éve a Szamos parton sem vágták ki az idősebb, „útban lévő” fákat. A civilek hevesen reagáltak, hogy azok a fák is csak a tüntetéseknek köszönhetően maradtak a helyükön.
A polgármester folyamatosan trendi szlogenek mögé bújt: Kolozsvár klímatudatos város, okos város, az első város Romániában, amely bevezette a részvételi költségvetést, miközben a fák védelmében felszólaló civilekre aggatta a kormányzáshoz és demokráciához nem értő anarchista, a szentimentális nő, a politikafilozófus civil vagy az okoskodó egyetemista címkéjét.
Újra és újra visszatért arra, hogy az egész közvita csak 11 fa átültetéséről szól, és a civilek meghallgatásával a demokratikus döntéshozatalt képviseli, bármi is legyen a végső döntés. Közben nem vette észre, hogy a moderálásnak szánt, valójában kioktató és önismétlő szónoklataival uralni akarta a megszólalásokat, és ténylegesen ő húzta el leginkább a vitát.
A hat órás vitán érződött, hogy a projekt Boc fejében már több mint két éve el van döntve, és a vitát csak az aktuális feszültség csökkentéséért rendezte meg, nem azért, hogy figyelembe is vegye a civilek kérését és a lakosok érzelmi kötődését az Egyetem utca hársaihoz. Nem a vita meghirdetésekor, hanem menet közben árulta el azt is, hogy ez a közvita nem dönt el semmit, hanem ismét egyeztetni fog a tervezővel, a kivitelezővel és esetleg pár civil szakértővel, de már egy jóval szűkebb és átláthatatlanabb körben, a városháza urbanisztikai bizottságában.
A hétfő esti közvita itt nézhető meg teljes egészében:
Címlapkép: Sérült fatörzs és az utólag rárakott védőborítás. Fotó: Bilibók Karola
