Régi konfliktusok bukkantak a felszínre azon a falugyűlésen, ahol a gyergyóditróiak a két Sri Lanka-i pék körüli helyzetet próbálták tisztázni.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért

Tucatnyi, láthatósági ruhába öltözött rendőr állt szombat délelőtt a gyergyóditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház előtt. A község központjában levő épület környékén nagy a mozgás. Sokan az udvaron vagy a folyosókon álldogálva hallgatják a kihangosított vitát, benn a színházteremben egy gombostűt nem lehet leejteni.

Miközben a teremben a feszültség tapintható, a község polgármestere, Puskás Elemér elcsukló hangon, könnyeivel küszködve kezd beszélni tucatnyi kamera kereszttüzében.

A kis közösség egyik pillanatról a másikra országos botrány közepén találta magát, és nem tudni, hogy ez a gyűlés milyen irányba viszi a vendégmunkásokkal kapcsolatos vitát.

Nagy a tét: nemcsak a ditróiak, hanem a székelyföldiek, áttételesen pedig az erdélyi magyarság megítélése forog kockán.

Arról nem is beszélve, hogy Nép Ügyvédje és a rendőrség is vizsgálatot indított azokért a kijelentésekért, amelyek a vitában eddig elhangzottak – egyáltalán nem mindegy, hogy ez a gyűlés tovább súlyosbítja-e a gyanúsítottak helyzetét.

Eredetileg az Országos Diszkriminációellenes Tanács is vizsgálatot ígért, Asztalos Csaba CNCD-elnök hétfőn arról tájékoztatta az Átlátszó Erdélyt, hogy a feljelentéseket továbbították a Hargita megyei rendőrségnek, azok csak akkor kerülnek vissza a tanácshoz, ha az ügyekben nem indul bűnvádi eljárás.

Zártosztály a Facebookon

A történet dióhéjban: egy helyi vállalkozás, a 90 alkalmazottal dolgozó Ditrói Pékség – miután helyben nem talált megfelelő munkaerőt – arra kényszerült, hogy Sri Lankáról alkalmazzon két szakképzett péket.

A két, munkavállalási engedéllyel rendelkező, tehát legálisan dolgozó pék, a 22 éves Don Prasanna Piumal és a 49 éves Amarashinga Archchilage Mahinda január 15-én érkezett meg Ditróba, és azonnal munkához is látott.

A pékek jelenlétéről csakhamar az egész község tudomást szerzett, és kis idő múlva meg is jelent egy „migrans mentes ditrot akarunk” nevű zárt Facebook-csoport, ahol napokig látszólag moderátori kontroll nélkül folyt a migránsellenes őrjöngés, százával írták a fenyegető, gyűlölködő, rasszista kommenteket.

Katolikus segédlelkész a tiltakozók vezérszónoka

A fenyegetések hatására a pékség arra kényszerült, hogy először a közeli Gyergyószárhegyre, később egy gyergyószentmiklósi tömbházlakásba költöztesse a pékeket. Múlt hét szerdán a község havi tanácsülésén megjelent 150-200 tiltakozó. Puskás Elemér polgármester ekkor ígérte meg, hogy a vendégmunkások ügyét külön falugyűlésen beszélik meg.

A tiltakozók vezéralakja Bíró Károly katolikus segédlelkész: a ditróiak elmondása szerint a vasárnapi szentmise végén hívta fel a figyelmet az „idegenek” hordozta veszélyre. A segédlelkész arra szólította fel a lakosságot, hogy kérjék a helyzet megoldását a település polgármesterétől.

Sajtóbeszámolók szerint szintén a segédlelkész mondott tüzes hangú beszédet a székely nép sorsáról, valamint az általa elszenvedett igazságtalanságokról a szerdai tanácsülés előtt. A tiltakozók a katolikus templomból vonultak át a művelődési házba, ahol az önkormányzat ülésezett.

Szokatalanul éles hangú közleményben ítélte el Jakubinyi György nyugalmazott érsek a ditrói eseményeket, és különösen a segédlelkész szerepét: „Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik” – áll a múlt héten kiadott közleményben.

Meglepően konstruktív vita alakult ki

Ezekkel az előzményekkel nem csoda, hogy egy indulatos, rasszista és idegenellenes beszólásoktól hemzsegő falugyűlésre készültek a Gyergyóditróba érkező újságírók.

A vita azonban váratlanul visszafogott és konstruktív hangnemben zajlott, a felszólalók viszonylag kiegyensúlyozott és árnyalt képet adtak a közösség problémáiról. A Facebookon folyó hőbörgés után mintha egy szakszervezeti gyűlésre csöppentünk volna be.

Kiderült, hogy a vendégmunkás pékek kapcsán kirobbant vita mögött egy sokkal mélyebb, akuttá vált konfliktus áll Köllő Csaba, a Ditrói Pékség mögött álló vállalkozás, az AGM Eco Corporate SRL tulajdonosa, valamint a vállalkozásában dolgozó helyiek között.

A falubeliek azt állítják, lenne helyben képzett munkaerő, csakhogy a Ditrói Pékség nem hajlandó tisztességes béreket fizetni és megbecsülni az alkalmazottakat. Emiatt a fluktuáció óriási: a 90 főt foglalkoztató vállalkozásban az utóbbi években mintegy 3 ezer munkaszerződést kötöttek, majd bontottak fel, hangzott el. Jelenleg 18 ditrói dolgozik a pékségnél.

A pékség dolgozóit nevetséges fizetésekkel, a ténylegesen ledolgozott napi óraszámnál kevesebb órával alkalmazzák, majd túlhajszolják. Nem tartják be a túlórára, valamint szabadnapokra vonatkozó törvényes előírásokat, és számos esetben meg is alázzák őket – állították a felszólalók.

A munkakörülményeket jelenleg a megyei munkafelügyelőség vizsgálja. A Ziarul Financiar gazdasági szaklap pedig a cég nyilvános adatai alapján úgy becsüli, a 90 alkalmazott minimálbérért dolgozik. 2018-ban a cég személyi kiadása 83 alkalmazott után összesen 1,95 millió lej volt, ami a ZF számításai szerint személyenként 1958 lej bruttó, 1194 lej nettó havi fizetést jelentett. Ahogy az a fenti videóban is elhangzik, a falubeliek legalább 1500 lejes nettó fizetést tartanának méltányosnak. A cégadatok szerint a 2018-as üzleti forgalom 11 százalékot emelkedett az előző évhez képest, és elérte a 11,7 millió lejt (2,4 millió eurót). A cég 3 százalékos profitot jelentett 2018-ra, ez összegszerűen 375 ezer lej (74 ezer euró) volt.

Update 14:50, 4.02.2020 A Hargita megyei munkaügyi felügyelőség 10 ezer lejes büntetést rótt ki a Ditrói Pékségre, a vállalatnál tett hétfői ellenőrzés során tapasztalt rendellenességek miatt. Részletek itt.

A helyzet megértéséhez fontos tudni, hogy kis közösségről van szó: itt mindenki nagyon jól ismeri a vállalkozót, gyermekkori barátok, közeli rokonok kerültek egymással szembe, arról nem is beszélve, hogy a község lakói közül nagyon sokan dolgoztak a múltban a pékségben.

A vendégmunkások az utolsó csepp a pohárban

Fontos adalék, hogy a Ditrói Pékség gyakorlata Székelyföld-szerte általános. Nagyban hozzájárul a fiatal, szakképzett munkaerő elvándorlásához az, hogy sok vállalkozás nem hajlandó tisztességes fizetéseket adni, derült ki a hozzászólásokból.

Ezekkel az előzményekkel a külföldi vendégmunkások alkalmazását a helyiek egyfajta arculcsapásként értelmezték. A közösség úgy látja, a cégvezető gesztusa üzenet: ne is reménykedjetek tisztességes bérekben, ha nem tetszik ez a rendszer, a helyeteket külföldi vendégmunkásokkal pótoljuk.

Mint azt többen is elmondták, a két pék megjelenését önmagában nem érzik fenyegetőnek. Azonban ha a többi helyi vállalkozó azt látja, hogy a megoldás működik, félő, hogy tömegesen megjelennek a községben, illetve Székelyföldön a külföldi vendégmunkások, a helyiek pedig mehetnek külföldre dolgozni, ha el szeretnék tartani a családjukat.

A gyűlés résztvevői különösképpen sértőnek érezték azt, hogy Köllő Csaba nem jelent meg a beszélgetésen, nem válaszolt személyesen a kritikákra. Ehelyett levélben ismertette a pékség álláspontját, elnézést kérve amiatt, hogy nem konzultált a közösséggel, mielőtt alkalmazta volna a vendégmunkásokat.

Egyben ajánlatot is tett a közösségnek: amennyiben öt helyi péket tud a közeljövőben szerződtetni, letesz arról a szándékáról, hogy további vendégmunkásokat hozzon. Azt is bejelentették, hogy a két Sri Lanka-i vendégmunkást a péksütemény üzembe helyezik át, ahol nem kerülnek kapcsolatba a kenyérsütéssel.

Emiatt ígért vizsgálatot az Országos Diszkrimináció-Ellenes Tanács, amit azonban nem indított el, mert a vállalkozók visszavonták az ajánlatukat a vendégmunkások áthelyezéséről.

Ez a migráns-propagandának köszönhető

Ahhoz, hogy a Facebookon elszabadultak az indulatok, nagy valószínűséggel hozzájárult az, hogy a székelyföldiek nagy része a magyarországi médiatérben él. Az, hogy a magyarországi közmédia és a kormányközeli médiaorgánumok híradóiban jószerével más sincsen, csak riogatás az illegális migrációval, a bevándorlók által (állítólag) elkövetett bűncselekményekkel, ráerősíthetett a közösségben meglévő előítéletekre, egyben legitimálta is ezt a kirekesztő, előítéletes, rasszista beszédmódot.

A ditrói botrányt kirobbantó Facebook-csoportban feltűnően gyakran bukkantak fel érvként a magyar kormány által sulykolt panelek a menekültekről, illegális bevándorlókról, és az a narratíva, amit a kormányközeli média képvisel. Noha a gyűlésen felszólalók az újságírók jelenlétében érezhetően visszafogták magukat, az ott elhangzott idegenellenes beszólásokat a közösség derülten, egyértelmű helyesléssel fogadta.

Az, hogy a magyarországi közmédia igen leegyszerűsített képet sugároz összetett társadalmi folyamatokról, azt eredményezi, hogy ez a közösség is csak egy ilyen leegyszerűsítő módon tudja a maga számára megfogalmazni azt a valós problémát, amelynek része a munkaerő kizsákmányolásán és fizetések alacsonyan tartásán alapuló, elterjedt üzleti modell, az elvándorlás, a lakosság elöregedése, illetve az idegent képviselő vendégmunkások megjelenése.

A pékség nem enged

A szombati megbeszélés után nincs jele annak, hogy a konfliktus enyhülne. A Ditrói Pékség Facebook-oldalán jelezte, hogy ajánlatuk érvényét vesztette, a pékeket nem helyezik át a péksütemény üzembe, és továbbra is kitartanak a vendégmunkások alkalmazása mellett.

A közleményből az derül ki, hogy továbbra is úgy látják, a konfliktus fő oka a helyiek előítéletei, nem pedig a cég munkaerő-politikája.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy időközben a Sri Lanka-i nagykövetség felvette a kapcsolatot a pékekkel, mert aggódnak állampolgáraik személyes biztonsága miatt. Így a vita nemzetközivé válhat, a pékek pedig – akiket eddig a munkaadójuk óvni igyekezett – most már tisztában vannak a fenyegetettségükkel.

Kérdés, hogy a pékek hogyan birkóznak meg ezzel a konfliktussal, melybe úgy keveredtek bele, hogy semmi közük hozzá.

A videó készítői: Fodor Zsuzsanna (operatőr), Csont Zsombor (vágó), Sipos Zoltán (riporter)

Nyitókép: Bíró Károly katolikus segédlelkész a falugyűlésen. Fotó: Sipos Zoltán

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért