Spoiler: nem tartják annak. Van, aki szerint Magyarral nem lehet együttműködni, van, aki szerint mindenkivel érdemes tárgyalni; van, aki egyszerűen csak hisz a Fidesz győzelmében, és van olyan miniszter is, akit ez az egész nem különösebben érdekel.

Átlátszó Erdély premier: sikerült Orbán Viktortól is egy mondatot kisajtolni — igaz, kérdéseinkre nem válaszolt.

The post Miért nem hívta meg az RMDSZ a Tiszát a kongresszusra? – videóriport appeared first on Átlátszó Erdély.

A magyarországi parlamenti választások voltak az év eddigi legfontosabb történése Erdélyben, erről az időközben kirobbant ukrajnai háború sem tudta elterelni a figyelmet.

Az Átlátszó Erdély hónapok óta követi a kampányt: a magyarországi támogatások alakulását, a túlnyomórészt magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar médiatérben uralkodó diskurzusokat, valamint az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a látogatását.

Írtunk arról, hogy politikaközeli, a magyar kormány által finanszírozott szervezetek egymással versenyezve gyűjtik a levélszavazatokat. Dokumentáltunk olyan incidenseket, melyek megkérdőjelezik a választások tisztaságát, és feltártuk a Marosvásárhely melletti, megégetett levélszavazatok körüli gyanús körülményeket.

Közönségtalálkozónkon erről a monitoring projektünkről beszéltünk, és válaszoltunk olvasóink kérdéseire. Meghívottaink: Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Banuta Zsófia, az Unhack Democracy társalapítója és ügyvezetője, valamint Kiss Tamás szociológus.

The post A nagy levélszavazat-vadászat. Magyarországi választások Erdélyben appeared first on Átlátszó Erdély.

A magyarországi országgyűlési kampány finisében, március 30-án este több erdélyi, magyarországi újságíró és az ellenzékhez közel álló személy kapott fotókat egy Marosvásárhely melletti illegális hulladéklerakóba kidobott, gyűrött és részben megégett szavazólapokkal teli zsákról.

Miután másnap reggel egy olvasónk segítségével a helyszínen meggyőződtünk az információ valóságtartalmáról, a szavazólapokról mi is beszámoltunk. A hír futótűzként terjedt, és még aznap minden politikai oldal felépítette a saját narratíváját ezzel kapcsolatosan. 

A magyarországi ellenzék szerint ezek a kidobott szavazólapok a bizonyítékai annak, hogy a határon túliak levélszavazása során rendszerszintű csalásra került sor. A Fidesz és a hozzá közel álló szervezetek – így az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – szándékos provokációról beszélt.

Az esetet nem fogják kivizsgálni

Hogy melyik narratíva áll közelebb a valósághoz, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni, ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is elutasította az eset kivizsgálását. Azzal indokolták a döntést, hogy a választási törvény hatálya Magyarország területére terjed ki.

„(…) cselekmény nem Magyarország területén történt, ezért hatáskör hiányában nem vizsgálhatja az ismeretlen személyek Románia területén kifejtett tevékenységét” – áll az indoklásban.

Nem hivatalos rendőrségi forrásokból úgy értesültünk, hogy a román hatóságok továbbra is nyomoznak. Nincsen információnk arról, hogy a magyarországi hatóságok felvették-e velük a kapcsolatot. Mivel magyarországi választás szavazólapjait dobták ki, kérdés, hogy az ügy a romániai törvények alapján eljuthat-e vádemelésig.

Frissítés 14:00 07.07.2022 A nyomozók legfrissebb munkahipotézise szerint egy tudatosan eltervelt, választási csalás látszatát keltő akció állhat a március végén Jedden talált, részben elégetett magyarországi választási szavazólapok ügyének hátterében – jelentette ki kedden a Transtelexnek a Maros megyei ügyészség szóvivője. Roxana Crișan szerint a vádhatóság most azt feltételezi, hogy a község melletti illegális hulladéklerakatban talált 13 szavazólapot nem az arra jogosult, magyarországi választójoggal rendelkező személyek töltötték ki, tehát érvénytelenek. „Az ismeretlen tettes vagy tettesek vélhetően ellopták a címzettek postaládájából a Magyarországról küldött levélcsomagot” – magyarázta. A szóvivő szerint a tettes vagy a tettesek azonosítása nem lesz könnyű feladat. A hulladéklerakat környékén nincsenek térfigyelő kamerák, a megégetett, poros, koszos szavazólapokról nem lehet ujjlenyomatot venni. A lapokat mindenesetre elküldték a bukaresti Kriminalisztikai Intézetbe DNS-vizsgálatra. Ha a legújabb munkahipotézisük beigazolódik, akkor változik a bűncselekmény büntetőjogi besorolása is. „A szavazólapok eltulajdonítása is bűncselekmény” – jegyezte meg Crișan.

Frissítés 16:00 21.04.2022 Válaszolt kérdéseinkre a Maros Megyei Rendőrfőkapitányság: közölték, az ügyben bűnvádi dossziét nyitottak, a nyomozás a Maros Megyei Törvényszék melletti ügyészség felügyeletével zajlik. Arra a kérdésre, hogy a magyarországi hatóságok felvették-e velük a kapcsolatot, kitérő választ adtak: „minden alkalommal amikor az intézmányünk támogatását kérték, mi azonnal válaszoltunk”, így a rendőrfőkapitányság. A teljes válasz itt olvasható.

De nagyon sok más kérdés is felmerült. Megpróbáltuk kideríteni, ki lehetett a forrás, aki a fotókat készítette, és minél mélyebbre ástunk, annál gyanúsabbá vált ez a történet. Alább összegyűjtöttük a legfontosabb megválaszolatlan kérdéseket, amelyeket a rendelkezésre álló, nem túl sok információ alapján meg lehet fogalmazni. 

Pontosan mit is láttunk?

A zsák és annak tartalma a román hatóságok birtokában van. Nekünk csak néhány, a helyszínen készült fotó és filmfelvétel, illetve egy szemtanú beszámolója áll rendelkezésünkre. Ezek alapján annyit tudunk összerakni, hogy az átlátszó, műanyag zsákban (melyet egy Átlátszó Erdélynek nyilatkozó szemtanú egyszerű háztartási szemeteszsákhoz hasonlított) mintegy tucatnyi szavazólap, és valamivel több válaszboríték (külső és belső) volt található. 

A szavazólapok egy része ki volt töltve (a szavazatokat ellenzéki pártokra adták le), illetve a szavazólapok széle meg volt pörkölődve. A szemtanú szerint a zsákban mintegy ujjnyi vastag hamuréteg volt. Azonosító nyilatkozatokat – tehát azt az iratot, melyből kiderülhet a szavazó neve és elérhetősége – nem sikerült felfedezni az iratkupacról készített felvételeken. A képek alapján nem lehet eldönteni, hogy az iratok eredetiek-e vagy sem.

A helyszínen nincsen nyoma annak, hogy a szavazólapokat és a borítékokat ott égették volna el. A fotókon a vékony műanyag szemeteszsák ép, nem olvadt meg. Minden jel arra mutat, hogy a szavazólapokat valahol máshol gyújtották meg, a hamut és a részben megégett szavazólapokat betették a műanyag zsákba, és aztán a zsákot kidobták az építkezési törmelék közé.

Tényleg választási csalás nyomai ezek?

A kézenfekvő – és nagyon gyorsan elterjedt – magyarázat szerint ezek a szavazólapok a bizonyítékai annak, hogy a levélszavazás során visszaélések történtek: a Fidesz győzelmében érdekelt személyek az ellenzéki szavazatokat tartalmazó borítékokat megsemmisítették, illetve „megfelelően” kitöltött szavazólapokat tartalmazó borítékokkal helyettesítették. 

A levélszavazatok összegyűjtésében segédkező egyik forrásunk szerint az történt, hogy Marosvásárhelyről a Csíkszeredai Főkonzulátusra vitték autóval a levélszavazatokat. (Az út, ahol a zsákot megtalálták, Marosvásárhelyről Csíkszereda felé tart.) A borítékokat sorban felbontották, majd a szavazólapokat kicserélték. Az alábbiakban megmutatjuk, miért életszerűtlen ez a feltételezés.

Hogyan lehetett volna ezt kivitelezni? Alapfeltétel, hogy az elkövetőknek tudniuk kell, melyik borítékban van ellenzékre leadott szavazat. Ha a borítékok (a külső és a belső) nincsenek lezárva, akkor ezt könnyű lehetett megtudni. 

Ha azonban le voltak zárva – és a borítékok nagy többsége valószínűleg le volt zárva –, akkor nem világos, hogy minden boríték felnyitása nélkül hogyan lehet kiválogatni a „problémás” szavazatokat. Tekintve hogy a Fidesz a levélszavazatok 94%-át kapta, minden huszadik borítékban lehetett ellenzékre leadott voks. Az összes borítékot felnyitni nyilván sokkal több veszteséggel járhatott (minden szavazatot új borítékba tenni), mint haszonnal.

Tegyük fel, valahogy mégis be lehetett azonosítani az ellenzékre leadott szavazatot tartalmazó borítékokat. Ebben az esetben, ha az elkövetőknek voltak üres, kitöltetlen levélcsomagjaik, akkor megtehették, hogy az üres szavazólapokat kitöltötték, ezek mellé betették a „problémás” borítékokból származó azonosító lapokat, majd a borítékokat lezárták, és leadták azokat a konzulátuson. Ha ez így történt, akkor megvan a magyarázat arra, hogy miért nem találtak a helyszínen azonosító nyilatkozatokat.

Véleményünk szerint nem zárható ki a választási csalás, azt ugyanis technikailag nem lehetetlen kivitelezni a fentebb leírt módszerrel. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ezzel a módszerrel nagyobb léptékű választási visszaélést követtek el.

Tényleg mindenki szeme láttára voltak kidobva az építkezési törmelék közé a szavazólapok?

A sajtóbeszámolók arról szóltak, hogy a szavazólapokat tartalmazó zsákot egy forgalmas, a Marosvásárhelyről a szomszédos község, Jedd felé vezető út mellett találták meg. Ez azt a benyomást kelti, hogy a szavazólapok gyakorlatilag mindenki szeme előtt hevertek. 

Többször voltunk a helyszínen, tapasztalataink alapján ezt árnyalni kell: a Jedd felé vezető út valóban forgalmas, itt azonban elsősorban autók járnak. Megállni, félrehúzni a szemközti temető parkolójában van lehetőség (és valószínűleg a temetőbe tartó személyek állnak itt meg a leggyakrabban).

Ugyan van egy keskeny járda, de gyalogosok ritkán fordulnak elő ezen az útszakaszon. Fontos még, hogy az építkezési törmelék-lerakóhoz le kell térni egy mellékútra, és ott mintegy 45-50 métert kell megtenni a főúttól távolodva. 

A minket érdeklő zsák ettől a mellékúttól mintegy 2-3 méterre, több másik (építkezési törmelékkel teli) zsák mellett volt elhelyezve. Talán ki lehetett szúrni az útról, hogy a zsákban iratok vannak, ehhez azonban nagyon figyelmesen kellett megvizsgálni a sittet.

Ennek fényében nehezen tudjuk elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy erre a zsákra egy véletlenül arra sétáló, nézelődő személy bukkant rá.

Ki fedezte fel ezeket a szavazólapokat?

Mint az a fentiekből is kiderült, a szavazólapokat tartalmazó zsák egy olyan forgalmas, de mégis félreeső helyre volt letéve, ahol nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy gyanútlan járókelő véletlenül felfedezi. 

Fontos még az, hogy a szavazólapokat könnyűszerrel el lehetett volna tüntetni úgy, hogy azokat biztosan senki, soha ne találja meg. Például a lapokat alaposabban el lehetett volna égetni.

Ezek fényében feltételezzük, hogy cél volt az, hogy a zsákot megtalálják. A szavazólapok „felfedezője” pedig vagy szemtanúja volt annak, hogy a zsákot pontosan hova dobták, vagy maga helyezte el a törmelék közé a zsákot.

Az első fotókat március 30-án este 20:46-kor WhatsAppon küldte el a forrás több Maros megyei újságírónak. Két percre rá az egyik, helyi televízió-adónál dolgozó újságíró – aki arra kért, hogy a nevét ne említsük, mivel nem foglalkozik közéleti témákkal – ezt az első WhatsApp-üzenetet a Grup Presa IPJ Ms csoportba forwardozta. Ebben a csoportban további 97 személy – újságírók, valamint a Maros megyei Rendőr-főkapitányság képviselői – vannak benne.

Bárki is volt a felfedező, minden bizonnyal pontosan tudta, mit csinál. A Maros megyei újságírók, szerkesztőségek elérhetőségei ugyan nem titkosak, azonban ez nem az az információ, ami bárkinek könnyűszerrel a rendelkezésére áll, megszerzésükhöz szükséges bizonyos közéleti jártasság.

A telefonszám, melyről az első üzenetet küldték, kezdetben élt. Cristian Teodorescu, az első, helyszínre érő újságíró – akinek a forrás közvetlenül is elküldte a fotókat – beszámolt arról, hogy 10-15 percig üzeneteket is váltott a forrással, amikor a helyszínen a zsákot kereste. Az utolsó üzenetváltás 21:17-kor történt, később már nem volt elérhető a forrás – így Teodorescu. 

Mi is hiába hívtuk a számot, azt az üzenetet kaptuk, hogy a szám nincsen forgalomban/a szám nem elérhető. A számra különféle adatbázisokban is rákerestünk, eredmény nélkül.

A forrás a fotók elkészítésekor is ügyelt arra, hogy a zsákot kereső újságírók ne a sötétben tapogatózzanak. Az első fotón jól látszik a temető, így a pontos helyszínt könnyen megtalálja az, aki valamennyire ismeri a környéket, és a Google Maps-en is nagyon gyorsan beazonosítható. 

A forrás körültekintését az is jelzi, hogy a fotókat WhatsAppon küldte el a sajtónak. Ez az alkalmazás automatikusan eltünteti a fotók metaadatait, melyek egy lépéssel közelebb vihettek volna a rejtély megoldásához. 

Ki szórta szét a zsákból a szavazólapokat?

Megfigyelhető, hogy az első üzenethez csatolt fotók napfényben készültek. Mivel március 30-án a nap 19 óra 53 perckor ment le, feltételezzük, hogy a fotókat nem közvetlenül a küldés pillanata előtt, hanem azelőtt legalább egy órával, de talán még korábban készítették. Szembeszökő továbbá, hogy a szavazólapok nagy része a zsákban van, talán két szavazólap vagy boríték hever a zsák mellett.

Tudomásunk szerint a punctul.ro újságírója, Cristian Teodorescu volt az első a helyszínen, elmondása szerint ez a film 22:30-kor készült. A felvételen jól látszik, hogy a szavazólapok itt már nem a zsákban vannak, hanem a földön szét vannak szórva. 

Az Átlátszó Erdélynek Teodorescu elmondta, egy közeli barátjával érkezett a helyszínre, akit azért vitt magával, hogy tanúsítsa, nem nyúlt a zsákhoz. Rajtuk kívül a helyszínen nem volt senki, ők 10-15 perc múlva távoztak. „Én is utólag jöttem rá, hogy az első fotók és a de facto helyzet (vagyis a szétszórt szavazólapok) különbözik” – mondta lapunknak. A punctul.ro egyébként másnap hajnali 4 órakor publikálta az első hírt, a Facebookon reggel 7 órakor osztotta meg.

Hogyan értesült a magyarországi ellenzék ezekről a kidobott szavazatokról?

Mintegy fél órával azután, hogy a fotók eljutottak a Maros megyei újságírókhoz, 21:20-kor egy, magyarországi ellenzékhez köthető forrástól mi is megkaptuk a szemétdombon heverő zsákról készült fotókat. Amennyiben meg tudjuk ítélni, ezek ugyanazok a fotók, melyeket a punctul.ro-nak is elküldtek: úgy a fények, mint a fotós és a zsák helyzete ugyanaz. 

A fotókat nem sokkal ezután, 21:48-kor Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője is megkapta egy magyarországi ellenzéki háttérembertől. Valószínűsíteni lehet, hogy a fotókat másoknak is elküldték. 

Az, hogy a magyarországi ellenzék ennyire gyorsan értesült a fotókról, azért érdekes, mert tudomásunk szerint a Maros megyei, javarészt román nemzetiségű újságírók nem rendelkeznek sok kapcsolattal a magyarországi ellenzéki pártok, politikusok felé.

Hogyan került a képbe Parászka Boróka, és hogyan vált „baloldali provokációvá” ez az eset?

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, ismert publicista másnap délelőtt ment ki a helyszínre, miután a sajtóból értesült a történtekről (a WhatsApp-üzenetet nem kapta meg állítása szerint). Parászka nem lakik távol a helyszíntől (háza a temetőtől légvonalban 1,5, közúton 2 kilométerre van). A publicista beszámolt arról, hogy érkezésekor már helyszíneltek a rendőrök, a nyomozók pedig beszéltek magyarul. Mindenkit igazoltattak, azonban nem engedték közel a zsákhoz az újságírót.

A helyszínen készült egy fotó Parászka Borókáról, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a baloldali provokáció-narratíva – miszerint Parászka Borókának valamilyen köze lehet a megégetett szavazólapokhoz – megerősödjön. 

A fotót elsőnek a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi sajtótröszt fejlesztési igazgatója és közéleti megmondóembere, Szőke László tette közzé saját Facebook-oldalán. A fotót távolabbról, egy közeli mezőről készítette valaki. 

Szőke Lászlót megkerestük, ő annyit mondott, hogy azt egy „helyi erő” készítette. Nem sikerült nyomára bukkanjunk ennek a fotósnak, nincsen tudomásunk arról, hogy más fotói is megjelentek volna erről az eseményről.

A „baloldali provokáció”-narratíva másik visszatérő eleme, hogy a Transtelex „előre megírta” ezt az anyagot. Ugyanis a Telex szerkesztőségi rendszerébe való átvételekor technikai hiba történt a dátumozással, visszaugrott egy véletlen időpontra. A Transtelex közleménye szerint a rövid ideig véletlenül látható február elsejei időpontban már csak azért sem készülhetett volna „előre” ilyen cikk, mert február 26-án sorsolták ki a szavazólapok pártsorrendjét, és március 4-én hagyta jóvá a választási bizottság a szavazólap kinézetét.

Ez az anyag a 2022-es magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU), valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Minden, amit a kidobott szavazólapokról tudunk – és feltételezünk appeared first on Átlátszó Erdély.

2021 novemberében a Fidesz tisztújító kongresszust tartott Budapesten, a Hungexpo komplexumában. Ez nagy meglepetést nem hozott, a párttagok ismét Orbán Viktort választották meg a párt elnökének. A régi-új elnök beszéde előtt a Fidesz szatellit-pártjának számító KDNP párt elnöke is szót kapott.

Semjén Zsolt szerint a “gondviselés különleges kegyelme”, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz-KDNP. Szavai azt bizonyítják, hogy bár erősen korlátozott számú parlamenti mandátumot befolyásolnak, ezek a szavazatok fontosak a jelenlegi magyar kormány számára. 

Felvidék a külhoni szavazatok szempontjából talán épp a legkevésbé érdekes terep. 2010-ben ugyanis betiltották a kettős állampolgárságot, ez pedig a feltételezések szerint azt eredményezte, hogy a szlovákiai magyarok nem vették fel tömegesen a magyar állampolgárságot.

Hivatalosan nem volt kampány, de azért kicsit mégis

Ennek ellenére a magyarországi parlamenti választások előtt szimbolikus, „kampányszagú” megmozdulások dél-Szlovákiában is voltak. Bár az új közös magyar párt, a Szövetség azt ígérte, hogy nem vesz részt benne, MKP-platformja mégis gyakran közvetítette direkt módon a Fidesz üzeneteit. 

Emellett a magyar kormány által bőkezűen támogatott portálok sem tértek le a megszokott pályáról: a magyar kormányról, illetve annak tagjairól csak pozitív hangnemben írtak, nagy teret hagytak üzeneteinek. Az ellenzéki szereplőket ritkán említették, céljaikról – leszámítva azt, amit a Fidesz állított róluk, miszerint háborúba sodornák Magyarországot – nem sokat olvashattunk. Górcső alá vettük, hogy is nézett ki az elmúlt hónapokban a felvidéki szimbolikus kampány.

Külhoni szavazatok szempontjából a Felvidék nem érdekes 

A külhoni szavazatok tekintetében a felvidéki magyar közösség helyzete eléggé sajátos. A szlovák állampolgársági törvény 2010-es módosítása után Szlovákiában betiltották a kettős állampolgárság intézményét, így a második állampolgárság felvétele automatikusan a szlovák elvesztésével járt.  Nem hozott nagy változást az idei törvénymódosítás sem, amely bár a tiltást feloldotta, de egy másik ország állampolgárságának felvétele csak 5 év ott tartózkodás után lehetséges. 

Nem nagy meglepetés tehát, hogy ilyen nehezített terepen a felvidéki magyarok nem vették fel tömegesen a második állampolgárságot. Bár elméletileg ez a szlovák elvesztése nélkül is lehetséges – a törvény megkerülésével.

Arról, hogy pontosan vagy legalább megközelítőleg hány szlovák állampolgár rendelkezik magyar állampolgársággal, nincsenek nyilvános adatok. Csak annyit tudni, hogy április elejéig a kettős állampolgárságot tiltó országokból összesen 30 730-an kérték a szavazói nyilvántartásba vételüket, ebből nagyjából 23 ezernek sikerült is. Összehasonlításképpen: a szavazóként is regisztrált román kettős állampolgárok száma 196 104, Szerbiában 68 352.

Mozgósítás inkább szimbolikusan

Mivel a feltételezések szerint Szlovákiában a legalacsonyabb a kettős állampolgárok száma, nem meglepő, hogy a választások előtti mozgósítás sem volt olyan intenzív, mint például Erdélyben. A magyar állami támogatásokkal kapcsolatban gyakran érvelnek a kedvezményezettek, hogy nem lehet céljuk Orbán Viktor és a Fidesz népszerűségének és befolyásának növelése, hiszen Szlovákiában elenyésző a magyar kettős állampolgárok száma. 

A szlovákiai magyar politikusok egy részének a választások előtti kommunikációja, és a magyar kormány által támogatott médiumokban megjelenő anyagok is azt sugallják, hogy a mozgósítás megtörtént, igaz, inkább szimbolikus szinten.

Hogy folyt-e kampány Dél-Szlovákiában, ahhoz először fontos definiálni, mit is értünk pontosan kampány alatt, értékelt Szalay Zoltán, a DenníkN újságírója. Klasszikus kampányrendezvényekkel vagy kampánygyűlésekkel nem találkozhattunk a Felvidéken. „Ahol zajlott valamiféle kampány, az az online tér volt” – teszi hozzá. 

Ennek kapcsán Szalay kiemelte, a közös magyar párt, a Szövetség MKP-platformja többször is megosztott olyan posztokat, amelyekben egyértelműen támogatta a Fideszt, illetve a maga szimpatizánsait arra biztatta, hogy ha tudják, támogassák azt. Szerinte az MKP-közeli portálok sem maradtak tétlenek.

„Olyan cikkek születtek, hogy miért fontos a szlovákiai magyaroknak, hogy a Fidesz nyerjen, és mit tegyenek ezért. Hogy győzzék meg az ismerőseiket, akik tudnak szavazni, hogy menjenek el választani” – magyarázta Szalay.

A közös párt azt ígérte, nem vesz részt a kampányban

A magyar választási kampány hivatalosan 2022. február 12-én indult. Néhány szlovákiai magyar politikus azonban már hónapokkal korábban tudta, hogy melyik pártnak kéne megnyernie a választásokat. Kimondottan a választások témájával 2021 novemberében kezdtek el foglalkozni. 

Akkoriban az volt a nagy kérdés, hogy a szlovákiai magyar politikai egység jegyében alakult új párt, a Szövetség milyen álláspontra jut a magyarországi választásokkal kapcsolatban. A pártszövetség egyik tagja a ma már de jure nem létező Magyar Közösség Pártja (MKP), mely a Fidesz hivatalos stratégiai partnere volt. A közös projekt részese viszont az Orbán-kormányt régóta élesen bíráló Most-Híd is.

Bár a Szövetség vezetői 2021 őszén megígérték, hogy nem vesznek részt a magyarországi kampányban, néhányan mégis elfogadták a magyar kormánypárt meghívását a Fidesz tisztújító kongresszusára. Ezen nemcsak a régi-új elnököt választották meg, de szimbolikusan ez jelentette a párt választási kampányának kezdetét is.

A kongresszuson a Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs is részt vett. Ahogy arra a DenníkN cikke is rámutatott, ezt a lépést a Most-Híd platform elnöke, Rigó Konrád nyilvánosan is bírálta. Mint kiderült, az MKP és a Összefogás platform tagjai és maga a Szövetség elnöke, Forró Krisztián nem értesítették a párt vezetőségét arról, hogy részt vesznek a Fidesz rendezvényén.

Annak fényében, hogy a platformok ebben a kérdésben nem egységesek, továbbra is fontos kérdés, hogy a Szövetség megörökli-e az MKP-tól a stratégiai partnerséget a Fidesszel. Forró Krisztián elnök szerint a Szövetség együtt kíván működni a magyar kormánnyal, és szeretne vele korrekt viszonyt ápolni. Forró szerint a párt „főként a külföldi magyarokat támogató politikát támogatja”. 

A párton belül azonban megegyeztek abban, hogy a Szövetség nem vesz részt a magyarországi parlamenti választások kampányában. Igaz, egyes platformok és politikusok lépései ennek az ellenkezőjét mutatták.

Néhány politikus már tavaly év végén támogatását fejezte ki

A Szövetség visszafogott hozzáállását nem sokkal később a szlovák parlament OĽANO-s tagja, Gyimesi György novemberben nyilvánosan bírálta. A Facebookon azt állította, hogy a Szövetség politikusai taktikáznak. Szerinte „vannak helyzetek, amikor mellébeszélés helyett egyértelműen kell fogalmazni”, egyúttal egyértelmű támogatását fejezte ki a kormányzó Fidesz felé. A képviselő soha nem titkolta, hogy támogatja a magyar kormány politikáját, többször védelmébe vette az Orbán-kabinetet.

Nem tudni, hogy ennek hatására vagy sem, de december elején Berényi József, az MKP platformjának vezetője videóüzenetben beszélt a magyar választásról. Ebben nyíltan kiállt az aktuális magyar kormány, a FIDESZ-KDNP mellett. „A véleményem az, hogy a felvidéki magyar közösség szempontjából nem indokolt a kormányváltás igénye” – mondta el a Facebook-videóban Berényi. 

Kitért a magyar állam által folyósított támogatásokra, melyek szerinte alátámasztják, hogy miért fontos az, hogy a Fidesz kormányon maradjon. Annak családpolitikáját is dicsérte. A bekapcsolódást a kampányba a platformelnök az Új Szónak azzal magyarázta, hogy a „kampányba való be nem avatkozás elvét nem ő sértette meg”, hanem Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke, mikor egy bejegyzésben pozitívan értékelte a budapesti szlovák nagykövet és Márki-Zay Péter találkozóját.

Úgy tűnhetett, hogy a téma kapcsán csak a két említett platform volt aktív. Viszont a harmadik, az Összefogás platformja is kifejtette véleményét: a magyar kormány határon túli támogatásait pozitívan értékeli. Orosz Örs, a Szövetség Összefogás platformjának elnöke az Új Szónak úgy nyilatkozott, hogy egyetért Berényi József véleményével, hogy kinek kell szurkolni a magyar választásokon. 

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke egyébként többedmagával Orbán Viktor 23. évértékelőjén is felbukkant. Bár az elnök ügyelt arra, hogy direkt módon ne támogassa a Fideszt vagy Orbán Viktort, de több interjúban is kifejtette, hogy a jelenlegi nemzetpolitikai irányvonalnak kellene folytatódnia.

Online főleg az MKP platformja volt aktív

Az ősz végi „szövetségi” összezörrenés is jól mutatta, hogy a magyar kormány dicséretében épp a korábban Magyar Közösség Pártja, jelenlegi MKP-platform volt a legaktívabb. Gyakran megosztotta a magyar kormány, illetve a Fidesz üzeneteit, ami nem meglepő, hiszen a Szövetségbe való betagolódása előtt az MKP a magyar kormánypárt stratégiai partnere volt.

A megosztott posztok között olyan bejegyzések is felbukkantak, melyek egyenesen az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert támadták.

Az online téren kívül, a való életben is mozgósított a párt platformja. Január közepén a platform arra buzdította szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az Orbán Viktor által meghirdetett március 15-i békemeneten: „legalább így, szimbolikus módon kifejezzük támogatásunkat Orbán Viktornak és a nemzeti kormánynak.”

Március végén a Lévai járás politikusai egyértelműen kiálltak a Orbán Viktor és a Fidesz mellett. Pár nappal később az MKP-platform Facebook oldalán Berényi József ismét állást foglalt. Azt írta, hogy „a Szövetség MKP-platformja bízik a Fidesz-KDNP sikerében”. 

Szalay Zoltán, a DenníkN munkatársa szerint a békemenet kapcsán a Szövetség egyes helyi szervezetei is aktívak voltak. Delegációkat szerveztek a békemenetre, bár a párt ősszel bejelentette, hogy nem vesz részt a magyar kampányban.

A választás előtti napokban az MKP-platform egyes politikusai direkt módon támogatták a Fideszt egy-egy bejegyzésben. Azzal érveltek, hogy a felvidéki magyarság számára fontos, hogy a Fidesz kormányozzon tovább.

A felvidéki nemzeti-konzervatív médiaorgánumok Orbán oldalán

Ahogy azt már korábban is megírtuk, egyes felvidéki magyar kulturális és oktatási intézményekhez hasonlóan a szlovákiai magyar médiatér egy része is kap anyagi támogatást Budapestről. Ez létfontosságú a túlélésük szempontjából. A támogatott portálok és újságok mögött álló szervezetek egy része a nemzeti jelentőségű intézmények listáján is szerepel. Bár a magyar állami BGA-tól kapott támogatás nem jelent automatikusan cenzúrát, mégis szembetűnő lehet ezen portálok részrehajlása. 

A támogatások mértéke szerint jelenleg a legfontosabb a magyar közpénzből működő MA7 médiacsalád. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben több millió eurónyi támogatást ítélt meg számukra a BGA bizottsága. Kiadójuk a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. A portált működtető Pro Media Alapítvány honlapja szerint „a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít”. A BGA döntési listáin megtalálhatjuk még a Felvidék.ma portált üzemeltető Szövetség a Közös Célokért szervezetet, vagy a Körkép.sk mögött álló Vox Juventae-t. 

Ezek a portálok sokat foglalkoznak a magyar belpolitikával, annak is főleg a kormányzati oldalával. A választások idején – nem eltérve az eddigi tendenciáktól – szinte kizárólag csak a kormánypárt üzenetei jelentek meg a felületeiken. Gyakran közöltek még cikkeket a Felvidékre érkezett támogatásokról. 

Korábban is bevett szokás volt, hogy a magyar kormány politikusai lehetőséget kapnak a véleménynyilvánításra, de az ellenzék már nem. Ellentétben például az Új Szó napilappal, mely interjút készített a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel. Hasonlóan az erdélyi trendhez, az ellenzékről vagy hallgattak a magyar kormányközeli portálok, vagy negatív hangvételű anyagokat közöltek.

Ezzel szemben a magyar kormánnyal, illetve annak politikusaival kapcsolatban csakis pozitív hangvételű cikkeket olvashattunk. Korábbi tartalomelemzések is rámutattak, hogy például a Ma7 portál teret ad a magyar kormány propagandájának. Ez a médiaorgánum erősen elfogult a Fidesz felé, Fidesz-közeli politikusok és üzletemberek botrányairól hallgat. Nincs ez másképp a Felvidék.ma és a Körkép esetében sem, és a választás előtt sem változott a helyzet.

A részrehajlás egyik oka lehet, hogy ezeken a portálokon gyakran megjelennek az MTI hírei is. A Magyar Távirati Irodánál viszont, ahogy arra a Direkt36 rámutatott, a hírszerkesztési elveket teljesen alárendelték a politikai szempontoknak, így az MTI hírei eleve torz képet mutatnak a magyar politikai életről.

Mandátumok: mennyi az annyi?

Elemzők szerint – mint erről a Hungarian Money projektben is írtunk – a határon túli magyarok jelentős anyagi támogatásának egyik lehetséges oka a Fidesz azon törekvése, hogy a határon túli választók szavazatait megszerezze. 

A magyar állampolgársági törvény 12 évvel ezelőtti módosítása nyomán a Magyarországon kívül élő magyarok egyszerűsített módon kaphatják meg a magyar állampolgárságot. Ez pedig választójoggal jár a magyar országgyűlési választásokon.

Ahogy arra Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke is rámutatott, „a külhoni magyar szavazatok azokkal a szavazatokkal kerülnek egy kalapba, amelyeket belföldön listára adnak le”, tehát egyéni körzeteket nem befolyásolnak. 

Korábbi számítások szerint legfeljebb két-három parlamenti mandátum sorsáról dönthettek a határon túli szavazók. A 199 fős magyar parlamentben akár egy mandátum is dönthet a kétharmados, vagyis alkotmányozó többség megszerzéséről.

Ravasz szerint 2014-ben a határon túli szavazatok a számítások alapján csak 1 mandátum sorsáról dönthettek. Hozzáteszi, hogy „a választási törvény változásai után 2018-ban a határon túli szavazatok egyetlen mandátumot sem hoztak, annak ellenére, hogy többen szavaztak, mint 2014-ben”. Szerinte ennek oka az ún. töredékszavazatok (a szuperkompenzáció) bevezetése, amely az egyéni körzetekből további szavazatokat adott hozzá a listás szavazatokhoz.

Arról, hogy pontosan hány szlovákiai magyar rendelkezik magyar szavazati joggal, csak találgatni lehet. A választáson való részvételhez a külhoni magyaroknak elegendő az előzetes regisztráció. A Nemzeti Választási Iroda jelenlegi adatai szerint jelenleg 455 815 külföldi állampolgár regisztrált levélszavazásra.

Nem elhanyagolható tény, hogy a külhoni magyar választók szinte egyöntetűen Orbán Viktort támogatják. Az előző választásokhoz hasonlóan idén is a regisztrált külföldi magyarok több mint 90 százaléka szavazott a kormánypártra.

A külhoni szavazók többsége erdélyi és vajdasági magyar. Romániában közel 200 ezer személy regisztrált az elmúlt években sikeresen a választásokra, Szerbiában ez a szám több mint 68 ezer. A kettős állampolgárságot tiltó országok regisztrált szavazóinak száma jelenleg nem éri el a 23 000-et, és nem tudni, hogy hányan szlovák állampolgárok közülük.

Felvidék befolyási zóna a magyar kormány számára

Szalay Zoltán újságíró szerint ennek csak töredéke lehet szlovákiai magyar. Azt valószínűsít, hogy Ukrajnában több a kettős állampolgár, mert „ott több praktikus hozadéka van az ukrajnai magyarok számára a kettős állampolgárságnak”. Ő a magyar választások szlovákiai résztvevőinek a számát maximum 1-2 ezer főre teszi, akik így nem tudják lényegesen befolyásolni a szavazás kimenetelét. 

Ravasz Ábel szerint ez a szám maximum néhány tíz ezer, potenciálisan ennél is kevesebb főt jelenthet. Álláspontja szerint viszont Szlovákiában sohasem az itteni magyar szavazatok voltak a fő cél: „a magyarországi befolyás nem áll le a szavazati jognál”, magyarázta.

A határon túli közösség sok minden mást is adhat szerinte a mindenkori budapesti kormánynak: „kádereket, gazdasági partnereket és külgazdasági kapcsolatokat, PR lehetőségeket a határon túli közösségek támogatása a nemzeti oldal számára fontos narratív elemek közlésével és természetesen befektetési, pénzforgatási lehetőségeket is, például ingatlanvásárlás formájában”. 

A jelenlegi magyar kormány számára Dél-Szlovákia befolyási zónaként működik, ahol a magyar határon átívelő manővereket lehet lefolytatni, tette hozzá Ravasz.

Nyitókép: Az MKP platform tagjai Orbán Viktor 23. évértékelő rendezvényén 2022. februárjában. Forrás: Facebook/Forró Krisztián

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

The post Szimbolikus kampány Felvidéken a Fidesz-KDNP javára appeared first on Átlátszó Erdély.

A dán Silba – Initiative for Dialogue and Democracy választások megfigyelésével foglalkozó civil szervezet két megfigyelő-csoportja a Kolozsvári Főkonzulátuson, valamint az EMNT által működtetett kolozsvári Demokrácia Központban tartózkodott a választási kampány finisében és a választás napján, április 2-án és 3-án. Az általuk írt gyorsjelentés (letölthető itt) legfontosabb állításait összegezzük.

Április 2-án vegyes, de általában rossz kép alakult ki a választás menetéről – írják a megfigyelők. A legsúlyosabb kihágásokat az EMNT-nél tapasztalták, ahol urna helyett egy kartondobozba gyűjtötték a levélszavazatokat, a személyes adatokat tartalmazó nyomtatványokat mindenki számára látható helyen tartották, a különféle erdélyi településekről összegyűjtött levélszavazatokat pedig egy mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen, a szavazóhelységben elhelyezett hűtőn tárolták. Míg a Silba felügyelői jelen voltak, a szavazást csak egy személy felügyelte, állításuk szerint azért, mert nem számítottak sok szavazóra.

A főkonzulátuson sokan mindenki szeme láttára szavaztak

Az, ahogyan a levélszavazatokat a főkonzulátuson kezelték, szintén komoly aggodalmakra ad okot a választások tisztaságát illetően. A dán megfigyelők megjegyezték, az ott voksolók közül sokan nem léptek be a szavazófülkébe a szavazólap kitöltésekor, hanem mindenki szeme láttára szavaztak.

„Ez ugyan nem ellentétes a magyarországi választási törvénnyel, azonban a jó demokratikus gyakorlatok normatív szempontjából nagyon problematikus” – értékelt a Silba. Hozzátették, hogy volt ugyan felügyelő, aki arra bátorította a szavazókat, hogy használják a szavazófülkéket, azonban a szavazást felügyelő kollégák közült ezt nem mindenki tette meg.

Pecsét helyett gyorskötözővel lezárt urna

A konzulátuson található szavazóurnák sem voltak megfelelőek: gyorskötözőkkel voltak lezárva, és nem volt rajtuk pecsét. Ugyan végig három személy is felügyelte a választások menetét, de voksolási protokoll nem volt.

A levélszavazatok összegyűjtésében az EMNT és az Eurotrans Alapítvány segédkeztek – ők azonban nem mozgóurnákba, hanem kartondobozokba gyűjtötték a borítékokat. „Az a gyakorlat, hogy civil szervezetek gyűjtik a levélszavazatokat, önmagában problematikus, ez ugyanis a magyarországi hatóságok feladata. Az a mód, ahogyan ezek a civil szervezetek a szavazatokat kezelték, szintén kritizálható” – így a Silba.

Megfigyelésük szerint a választások integritását leginkább az sértette, hogy egyes személyek több levélszavazatot is bedobtak az urnába. „Amikor egy öreg a felesége, majd egy nő a fia nevében is leadta a szavazatot, megkérdeztük a konzult, ez hogyan lehetséges. Azt a választ kaptuk, hogy mások által kitöltött levélszavazatot be lehet hozni, ha az iratokat a konzulátusra való érkezés előtt kitöltötték, a borítékot pedig lezárták” – idézi a párbeszédet a jelentés.

Egy személy többször szavazhat?

A közvetítőknek nem kellett igazolniuk a levélszavazatokat kitöltő személyek személyazonosságát, és felhatalmazás sem kellett más személy helyett dobni az urnába a levélszavazatot – jegyezték fel az általános gyakorlatot a megfigyelők.

„Még ennek a két feltételnek a betartásával is nagyon problémás lenne ez a gyakorlat, mivel lehetővő teszi, hogy egy személy többször szavazzon. Amennyiben ez rendszerszintű, számottevően befolyásolhatja az eredményeket” – hívták fel a figyelmet a dán megfigyelők.

A levélszavazatok megszámolása alkalmával szintén talált hiányosságokat a Silba: az urnákat asztalokra ürítették, majd a borítékokat kartondobozokba csomagolták, és ragasztószalaggal lezárták. A dobozokat egy olyan széfbe helyezték, melynek egy kulccsal zárható külső ajtaja, valamint egy kóddal és riasztóval ellátott belső ajtaja van.

„Csak a főkonzul, a biztonságért felelős konzul, valamint a „budapesti szőke nő”-ként emlegetett személy (akiről azt feltételezzük, hogy az Országos Választási Hatóság képviselője) mehet be a széfbe, minden belépést feljegyeznek. Azonban nem kaptuk meg ezt a listát” – írják a Silba megfigyelői, akik azt is megjegyezték, hogy a szavazatszámlálás közben a szobába beengedtek egy ragasztószalagot hozó nőt.

Karton szavazófülkék, a falak fölött könnyen átlátni

Április 3-án a Demokrácia Központban nem sok változott az előző naphoz képest: talán csak az volt a különbség, hogy a vidékről összegyűjtött levélszavazatokat előző este leadták a főkonzulátuson. A főkonzulátuson megjelentek azok a magyarországi szavazók, akik ide jelentkeztek át. Délután 16 óra körül mintegy kéttucatnyi átjelentkezett voksolt Kolozsváron – az ő esetükben sem volt megfigyelhető a protokoll betartása.

A főkonzulátuson kétszer annyi szavazólap állt rendelkezésre, mint amennyi átjelentkező szavazó volt. Ez szintén problémás lehet, jegyezték meg a megfigyelők. Bár kérték, a Silbának nem adtak másolatot szavazók listájáról, azzal az indokkal, hogy a lista személyes adatokat tartalmaz (Update 16:25 6.04.2022 – tévesen állítottuk hogy a megfigyelőnek nem mutatták meg a szavazók listáját, ezt a mondatot a Silba kérésére javítottuk). A szavazás titkosságával kapcsolatban is problémák merültek fel: a szavazófülkék kartonból készültek, könnyen át lehetett látni a falakon.

Sietve számoltak, a folyosón hagyták a levélszavazatokat

A levélszavazás vasárnap is nagyrészt mindenki szeme láttára történt – áll a jelentésben. Szintén fennállt az a probléma, hogy egyesek több borítékot is bedobtak az urnába, ezt a konzulátus jelenlevő munkatársai nem akadályozták meg.

A borítékok megszámolása ugyanúgy történt, mint előző nap, azzal a különbséggel, hogy jobban siettek. Miután a levélszavazatokat megszámolták és kartondobozokba helyezték, nem a széfben helyezték el, hanem a konzulátus egy folyosóján tárolták. A folyosóról nyíló szoba kamerái rongyokkal voltak letakarva, jegyezte meg a jelentés.

Címlapfotó: Levélszavazatok a Kolozsvári Főkonzulátuson. A kép forrása Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnökének Facebook-oldala

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post „Vegyes, de általában rossz kép” – dán megfigyelők a levélszavazásról appeared first on Átlátszó Erdély.

Több hónapig tartó hangolás után a héten teljesen kampányüzemmódba váltott az RMDSZ és az EMNT. A két szervezet politikusainak a facebookos tevékenységét végignézve az az érzésünk támad, mintha ezek az erdélyi tisztségviselők egy „éles” választási kampányban a saját mandátumaikért küzdenének – pedig csak a levélszavazatok összegyűjtése folyik.

Állításuk szerint az összegyűjtött levélszavazatokat vagy a kolozsvári és csíkszeredai konzulátusra, vagy pedig egy magyarországi választókörzetbe juttatják el. Ezt azonban nehéz ellenőrizni: a borítékok átvétele az esetek többségében teljesen informálisan történik, a szavazók csak ritkán kapnak átvételi elismervényt, általában visszajelzés sem érkezik arról, hogy szavazatukat bedobták az urnába.

Nem törvénytelen a segítségnyújtás – csak nem tiszta, mit fed

Ezt a „segítségnyújtást” a magyarországi választási törvény megengedi. Azonban nem határozza meg pontosan, mi fér bele ebbe a segítségnyújtásba, és mi az, ami már sérti a szavazás titkosságát.

Mivel az RMDSZ és az EMNT szerepvállalása nem átlátható, felveti a választási visszaélés gyanúját. Hogyan is lehetne a korrekt, pártatlan közvetítőt látni azokban a szervezetekben, amelyeket a jelenlegi magyar kormány finanszíroz, amelyek az utóbbi hónapokban a Fidesznek kampányoltak, és amelyeknek a vezetői egy percig sem titkolják politikai opciójukat?

Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincsenek bizonyítékaink arra, hogy akár az Eurotrans Alapítvány irodáiban, akár a Demokrácia Központok hálózatában szervezett választási csalás történne. Azok a gyanús esetek, amelyek a levélszavazás során eddig a tudomásunkra jutottak, nem kötődnek feltétlenül valamelyik szervezethez, és inkább túlbuzgóságból elkövetett visszaéléseknek tűnnek.

Ugyanakkor az RMDSZ és EMNT mellett számos más szervezet, akár magánszemély gyűjti a levélszavazatokat. Nem ritka, hogy egyes falvakban az egyházhoz adják le a borítékokat, vagy valamelyik szomszéd viszi azokat be a konzulátusra. Háromszéken például a Bertis üzlethálózat is beszállt a gyűjtésbe: a levélszavazatokat a kasszáknál lehet leadni.

Pár tucat levélszavazat érkezett a Demokrácia Központokhoz

A négy évvel ezelőtti parlamenti választásokhoz képest annyi változás történt, hogy most már nem jellemző az, hogy az Eurotrans és a Demokrácia Központok címeire kérik a választók a levélcsomagokat.

„Idén néhány irodánkba érkezett még pár tucat, az ügyfelek megbízásából, és azokat javarészt ki is osztottuk. Természetesen ezek elérhetőséget is bíztak ránk, így tudtuk őket értesíteni. Jelenleg összesen kettő ilyen szavazócsomag várja még tulajdonosát egy-egy irodánkban” – válaszolta kérdésünkre Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető igazgatója. Az Eurotrans annyit válaszolt erre a kérdésünkre, hogy nem érkeztek címeikre levélcsomagok.

A konzulátusok látványosan keveset kommunikálnak

Miközben Erdélyben mindenki teljes gőzzel gyűjti a levélszavazatokat, és sokszor kifejezetten arra kérik a szavazókat, hogy ne a konzulátusokra vigyék a borítékokat, a kolozsvári és csíkszeredai konzulátusok látványosan keveset kommunikálnak a Facebookon. Cikkünk írásának a pillanatában 1-2 fizetett kampányuk fut a választási tudnivalókkal.

Az az információ, miszerint a levélszavazatokat a konzulátusokon személyesen is le lehet adni, megjelenik ugyan az oldalon, de nem hangsúlyosan. Figyelmesen kell végiggörgetni és elolvasni a bejegyzéseket ahhoz, hogy rábukkanjunk. Ez azért különös, mert a szavazás legbiztonságosabb módja a szavazatok személyes eljuttatása a konzulátusokon található urnákba.

A csíkszeredai főkonzulátus tavaly december végétől mintegy 14,4 ezer lejt (2900 euró) költött Facebook-hirdetésekre. A választásokkal kapcsolatos hirdetések csak februártól kezdtek el futni. A kolozsvári főkonzulátus ugyanebben az időszakban közel 11,8 ezer lejre (2385 euró) hirdetett, a reklámkampányok szintén februártól kezdődtek.

A konzulátusoknak elküldött kérdéseinkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya válaszolt szűkszavúan. A facebookos kommunikációról ennyit tudtunk meg:

„Külképviseleteink a rendelkezésre álló felületeken megjelentetett információk tartalmával és azok megosztásával hívja fel a választópolgárok figyelmét mindazokra a lehetőségekre, amelyek biztosítják, hogy levélszavazataik határidőn belül beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodába.”

Most az erdélyi magyarok sora köszönetet mondani

A főkonzulátusokkal ellentétben a két, könnyített honosításban besegítő szervezet – az RMDSZ-közeli Eurotrans Alapítvány, valamint az EMNT által működtetett Demokrácia Központok hálózata – már tavaly ősztől kampányol. Kezdetben regisztrációra és adataik frissítésére buzdították az erdélyi magyarokat, majd a regisztrációs határidő, március 9. és a borítékok megérkezése után elkezdték gyűjteni a levélszavazatokat.

Az Eurotrans Alapítvány hirdetéseiben nem is próbálja azt a látszatot kelteni, hogy a választások lebonyolítását független szervezetként segíti. A kreatívok túlnyomó többsége azt sugallja, hogy az erdélyi magyarság érdeke az, hogy a jelenlegi kormány folytassa munkáját. Számos kampányanyag emlegeti a magyarországi támogatásokat, megjegyezve, hogy most az erdélyi magyarokon van a sor, hogy segítsék a magyarországi kormányt.

Miközben Szijjártó Péter külügyminiszter és a magyar kormány más tagjai többször is szerepelnek a hirdetésekben, az ellenzék csak negatív kontextusban jelenik meg, ha egyáltalán.

Az Eurotrans Alapítvány az utóbbi három hónapban 247 hirdetést tett közzé összesen 23,7 ezer lej (4770 euró) értékben. Ennek az összegnek mintegy felét, 10,7 ezer lejt (2160 euró) az utóbbi 30 napban költötték el 119 hirdetésre. A kampány összköltsége azonban minden bizonnyal sokkal több ennél: a filmek, egyéb kreatívok elkészítése sem lehetett olcsó.

Az Eurotranshoz képest szerényen kampányolnak a Demokrácia Központok

Az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok jelenléte a Facebookon jóval szerényebb. Ők az utóbbi három hónapban 3,65 ezer lejt (740 euró) költöttek hirdetésekre, amelyek között az ukrajnai menekültek megsegítésére folytatott kampányuk és több kisebb projektjük is szerepel.

A Demokrácia Központok szemlátomást kevesebb erőforrást tudnak megmozgatni az Eurotrans-hoz képest. Míg az utóbbi szervezet kifogástalan minőségű kisfilmekkel hirdet, addig a Demokrácia Központok mozgóképes anyagait híradókból vették át, reklámanyagaik többsége egyszerű grafika, és a magyar kormány tagjai sem tűnnek itt fel.

Ugyan fontos az online jelenlét, de a levélszavazatok begyűjtése nem a Facebookon folyik. A munka zömét az Eurotrans Alapítvány, valamint a Demokrácia Központok alkalmazottai végzik a két szervezet területi irodáiban. Ha figyelmesebben megnézzük ezeket az irodákat, rájövünk, miért szerepel sok hirdetésben az Eurotrans Alapítvány, valamint az RMDSZ egyetlen entitásként.

Egy légtérben a pártokkal

Az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány ugyan különálló jogi személyiség, de lényegében ugyanazt a szervezetet takarja. Az Eurotrans Alapítványt az RMDSZ hozta létre, kuratóriumi elnöke Nagy Zoltán, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke. Az Eurotrans irodahálózata nagyrészt egybeesik az RMDSZ területi szervezeteinek a címeivel.

Vagyis az Eurotrans és az RMDSZ területi alkalmazottai egy irodában, légtérben dolgoznak Erdély-szerte. Kérdés, hogy kampány idején hogyan tud elkülönülni a civil és a politikai aktivitás. Hasonló a helyzet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központ-hálózattal: ezek az irodák egyben az Erdélyi Magyar Néppárt területi szervezeteinek a székhelyei.

Hogy mennyire egybefolynak ezek a szervezetek, jól mutatja egy, az Átlátszó Erdély által megszerzett körüzenet, amelyet az RMDSZ egyik Kolozs megyei politikusa március 28-án küldött ki. Ebben arra buzdítja a kollégákat, „vegyék komolyan a feladatot”, ugyanis a négy évvel ezelőtti szavazatmennyiségnek csak 40 százalékát sikerült begyűjteni. „Ne adjátok se a papnak, ne vigyétek a konzulátusra! A megyei RMDSZ-hez jusson el!” – így az üzenet.

Egy nappal később, március 29-én újabb, ezúttal dicsérő SMS ment ki: „Köszönöm a munkátokat! A mai nappal 60 százalékon vagyunk. (…) A hátralevő napban az a dolgunk, hogy egyetlen szavazat se maradjon a megyében. (…) Húzzunk bele!”

Az SMS valós, de nincsen kvóta, amit teljesíteni kell

Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az ügyvezető elnöke kérdésünkre megerősítette, valóban küldtek ilyen SMS-eket, és azok az RMDSZ választott tisztségviselőinek és belső testületi vezetőinek szóltak.

Rákérdeztünk arra is, van-e kvóta, amit a megyei RMDSZ-nek teljesítenie kell a levélborítékok összegyűjtésében, és ha igen, azt ki szabta meg. Antal szerint nincs olyan kvóta, amit a választásokkal kapcsolatban bárki is megszabott volna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének.

A teljesítési kényszer nem csak a mozgósításon látszik. RMDSZ-es és EMNT-es tisztségviselők előszeretettel fotózkodnak a munkatársaik által összegyűjtött, vagy a konzulátusokon felállított urnákba bedobott borítékokkal.

Nincs kvóta, de célszámok azért vannak

A kvótára rákérdeztünk az Eurotrans-nál, valamint az EMNT-nél is. Az Eurotrans válasza: „Nincs egy előre meghatározott szám. 2018-ban közel 100 ezer személynek segítettünk a levélszavazatuk visszajuttatásában és a levélcsomag összeállításában. Ezeket a levélcsomagokat kivétel nélkül sikeresen eljuttattuk a Főkonzulátuskra vagy magyarországi határmenti szavazókörzetekbe. Az emberek igénylik ezt a segítséget, várhatóan ez a szám idén még nagyobb lesz.”

„Nincs ilyen külső fél által meghatározott szám, nem is lehet normázni ezt a munkát, mert sok lehetőség van a levélszavazat visszajuttatására. A saját munkaszervezésünk szempontjából használunk célszámokat, mert így hatékonyabb, de ezek csak a belső folyamatokat segítik, és csak arra vannak hatással” – így az EMNT.

Évente 250-400 millió forint támogatásból működik a két irodahálózat

Úgy az Eurotrans Alapítvány, mint a Demokrácia Központok a magyar kormány – pontosabban a Miniszterelnökség – támogatásaiból működik. Szerződéseiket és elszámolásaikat adatigényléssel kértük ki. A Miniszterelnökség kérésünket részben teljesítette: nem küldte el az iratokat, de lehetőséget adott arra, hogy azokat egy betekintés során végiglapozzuk és kijegyzeteljük.

2017 óta az Eurotrans Alapítvány évente 250 és 400 millió forint (680 ezer-1 millió euró) közötti támogatást kapott a Miniszterelnökségtől, illetve a Bethlen Gábor Alaptól. Az alapítványnak 2020-ban 71 alkalmazottja volt, a támogatás legnagyobb részét a személyi juttatások teszik ki. 2020-ban például 212 millió forintot (578 ezer euró) tervezetek elkölteni erre a célra, dologi kiadásokra 120 millió forintot (320 ezer euró) különítettek el a költségvetésükben.

Az EMNT Egyesület nagyjából hasonló mértékű támogatásban részesül: 2017 óta 250 és 400 millió forint (680 ezer-1 millió euró) közt mozog a Miniszterelnökségtől kapott támogatás mértéke. Fontos megjegyezni, hogy mindkét szervezet a könnyített honosítás kezdete (2012) óta besegít a honosítási iratcsomók összeállításában. Az EMNT Egyesületnek utolsó publikus mérlege szerint 53 alkalmazottja volt. Pénzügyi terveikből az derül ki, hogy a személyi juttatások teszik ki a költségek legnagyobb részét: 2020-ban 179 millió forintot (486 ezer euró) irányoztak elő erre a célra, a dologi kiadások 62 millió forintra (168 ezer euró) rúgtak.

A levélcsomagok átvétele, átadása nagyrészt bizalmi alapon megy

Nem világos, hogy kapnak-e átvételi elismervényt azok a személyek, akik a levélcsomagokat az Eurotrans irodáiban, illetve a Demokrácia Központokban hagyják. Hogyan értesítik őket arról, hogy a levélcsomagjukat leadták, illetve eljutott valamelyik konzulátusra vagy az NVI-hez? A konzulátusok kiállítanak-e elismervényt a beérkező levélszavazatokról?

„Amennyiben igénylik az átvételi elismervényt, természetesen kapnak. De nem jellemző, mert az emberek bíznak az Alapítványban és munkatársaiban, és akik átadják nekünk a levélszavazatokat, biztosak abban, hogy mi időben eljuttatjuk a Főkonzulátusokra. Amennyiben a választópolgár a levélcsomag átadásakor megadja a telefonszámát, sms-ben értesítjük a leadásról” – válaszolta megkeresésünkre az Eurotrans Alapítvány kommunikációs irodája.

Sándor Krisztina ezt írta az átvételi elismervényekkel kapcsolatos kérdésünkre: „Nem kapnak elismervényt és visszajelzést sem arról, hogy szavazatukat eljuttattuk valamelyik konzulátusra. Ugyanúgy, ahogy a posta sem biztosít ilyesmit azoknak, akik bedobják szavazatukat a postai gyűjtőládába.” Sándor szerint az EMNT sem kap semmilyen elismervényt akkor, amikor átadják a levélcsomagokat.

Hogyan biztosítják a szavazás titkosságát?

Pontosan milyen utasításokat kapnak azok a munkatársaik, akik a levélszavazatok összegyűjtését végzik? Egy olyan helyzetben, amikor egy idős szavazó arra kéri az munkatársakat, hogy segítsen kitölteni a nyomtatványokat, hogyan biztosítják a szavazás titkosságát? – kérdeztük az Eurotrans Alapítványtól és az EMNT-től.

„Munkatársaink kizárólag a levélcsomag összeállításában és az azonosító nyilatkozat kitöltésében segítenek. Arra kérjük az embereket, hogy a szavazólapot maguk töltsék ki otthon. A levélszavazat csomagot úgy vesszük át, hogy abban már a szavazólapot tartalmazó lezárt belső boríték van” – így az Eurotrans.

„Munkatársaink csak az azonosító nyilatkozat kitöltésében és a borítékokba való csomagolásban segíthetnek és segítenek a hozzánk fordulóknak. Ha előfordul olyan ügyfél, akinek nincs még kitöltve a szavazólapja, vagy „népszavazólapja”, azt megkérjük, hogy vonuljon félre az e célból kialakított külön helyiségbe, vagy külön sarokba és ott végezze el a tulajdonképpeni szavazást.

Ugyanakkor az ügyfelek nagy többsége csak a levélszavazat visszajuttatásáért fordul hozzánk, tehát már kitöltött, lezárt szavazási levélcsomaggal jön hozzánk. Emellett sokaknak segítünk a módszertani eligazításban is: mi kerül a kisebb és mi a nagyobb borítékba, mert emiatt a korábbi években is sok volt az érvénytelen szavazat” – válaszolt Sándor Krisztina.

A főkonzulátusra akkor se vigyék, ha egyébként 180 méterre van az Eurotrans irodától

Feltűnő, hogy a hivatalos kommunikációban mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy a borítékokat az Eurotrans Alapítványhoz, valamint a Demokrácia Központokhoz kell elvinni. Alig jelenik meg az az információ, hogy a szavazók a borítékokat közvetlenül is elvihetik Kolozsváron, illetve Csíkszeredában a konzulátusra, és ott bedobhatják a szavazóurnákba.

Kolozsváron például az Eurotrans Alapítvány irodája a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 2 szám alatt, pontosan 180 méterre van a főkonzulátustól. Ennek ellenére az Eurotrans Alapítvány arra kér mindenkit, hogy a levélszavazatokat hozzájuk vigyék, ne a főkonzulátusra.

A személyes leadás azért fontos, mert minél több kézen megy keresztül a levélszavazat, míg a szavazótól az Nemzeti Választási Irodába elér, annál nagyobb az elméleti esélye a visszaélésnek.

„(…) Az Eurotrans Alapítvány online kommunikációjában a prioritás, hogy aki bizonytalan, igényeljen segítséget az azonosító nyilatkozat helyes kitöltésében és a levélcsomag összeállításában, valamint az, hogy vállaljuk a levélszavazatok eljuttatását a külképviseletekre a megadott határidőre. Csíkszeredai és kolozsvári lakosokat leszámítva kevésbé életszerű, hogy valaki akár több száz kilométert utazzon, hogy személyesen leadja a szavazatát. Ezért Szatmártól, Marosvásárhelyen keresztül Vajdahunyadig megkeresik munkatársainkat” – válaszolt az Eurotrans Alapítvány kérdésünkre.

„Az ügyfeleink elsöprő többsége nem Kolozsváron és nem Csíkszeredában fordul hozzánk, így számukra nem reális opció a konzulátusokon való személyes leadás. Ezért a szűkös hirdetési lehetőségeinket is az ügyfeleink többségének tájékoztatására fordítjuk. A postai visszaküldést kifejezetten nem ajánljuk az erdélyi választóknak, elsősorban azért, mert a választás napjáig be is kell érkezzenek a szavazatok a NVI budapesti címére (…) A konzulátusokra való leadást sokkal biztonságosabb módszernek látjuk, ezt több helyen megemlítjük, és minden irodánkból mi magunk is oda visszük a begyűjtött levélszavazatokat” – így Sándor Krisztina.

Címlapfotó: Levélszavazatokat visz a Kolozsvári Főkonzulátusra az RMDSZ egy munkatársa. Forrás: a Kolozs megyei RMDSZ Facebook-oldala

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post RMDSZ-től élelmiszerboltig: úgy gyűjtik a levélszavazatokat, mintha az életük múlna rajta appeared first on Átlátszó Erdély.

Kolozsváron tanuló lánya helyett szavazó csíki apa: „Következőbe’ arra szavazol, akire akarsz!”

21:01, április 1., péntek

Kolozsváron tanuló lány nevében és akarata ellenére szavazott az édesapja egy Csíkszereda melletti faluban, tudtuk meg az egyetemista lány élettársától. A lány beleegyezett, hogy a barátja közölje velünk az esetet, és mindketten névtelenek szeretnének maradni.

Az egyetemista lány édesapja egy Csíkszereda melletti faluban él, és felhívta a lányát, amikor megérkezett hozzá a szavazatokat gyűjtő személy, aki nem volt más, mint a helyi alpolgármester.

A lány „nyomatékosan és határozottan közölte édesapjával és a szavazatgyűjtővel, hogy nem arra szeretne szavazni, akire Erdélyben elvárják” – írta nekünk az élettársa. Erre az édesapja azt válaszolta a lányának, hogy „Következőbe’ arra szavazol, akire akarsz!”

A lány érvényteleníttetni szeretné a szavazatát, amennyiben ez jogilag lehetséges.

Egy háromszéki üzletlánc is beszállt a levélszavazatok gyűjtésébe

13:00, április 1., péntek

A Kovászna megyében 10 bolttal rendelkező Bertis üzletlánc is besegít a levélszavazatok begyűjtésébe: egy vitrinbe kiakasztott hirdetés szerint a borítékok a kasszáknál leadhatók. Egy sor kérdéssel kerestük meg a céget, többek között rákérdeztünk arra, hogy politikai megkeresés hatására szálltak-e be a gyűjtésbe, valamint hogy miképpen juttatják el a borítékokat a Csíkszeredai Főkonzulátusra. Amint befut a válaszuk, anyagunkat frissítjük.

A postástól próbálta eltéríteni a levélszavazatokat a polgármester

09:40, április 1., péntek

A nagy versenyben, hogy ki tud több szavazat kézbesítésében segédkezni, ezzel bizonyítva hűségét és szolgálatkészségét, egy udvarhelyszéki polgármester postaeltérítéssel próbálta maximalizálni az általa begyűjtött szavazatok számát. 

Nem elégedett meg azzal, hogy a hozzá tartozó falvakban a falufelelősökkel begyűjtette a szavazatokat „Jövőhéten aki szeretné és rendelkezik Magyarállampolgársággal megkérem hozzák le a Szavazó borítékokat …..-hoz, Ő majd továbbítja a Neptanacshoz” reklámszövegek segítségével. Egy olvasónk jelezte, hogy a polgármester „nyaggatta” a postást is, hogy a borítékokat hozzá vigye be, ne a postára.

A postás megerősítette, hogy igen, voltak ilyen megkeresések, de ő semmiféle postai küldeményt nem adhat oda senkinek, aki nem postai alkalmazott. Ha az ügyfél postán szeretné feladni a küldeményt, akkor az „szent és sérthetetlen”, fogalmazott az udvarhelyszéki postás, akinek a védelmében nem írjuk le, hogy melyik faluban történt az eset.

A román posta egyébként nyilatkozatban ítélte el, hogy az EMNT rádiós kampányban bíztatja arra az embereket, hogy ne bízzák a postára a szavazataikat, hanem a Demokrácia központokon keresztül küldjék el őket.

Ennyire titkos a szavazás a megyei tanácselnök családjában

18:10, március 31., csütörtök

Bő egy hete, március 22-én Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke egy olyan fotót tett közzé a politikusi Facebook-oldalán, melyen tisztán kivehető, milyen magyarországi pártra szavazott az anyukája.

Mozgósító SMS: „ne adjátok papnak, ne vigyétek konzulátusra! A megyei RMDSZ-hez jusson el!”

16:00 március 31., csütörtök

Két olyan SMS került birtokunkba, melyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének egy politikusa március 28-án arra kéri a munkatársait, „vegyék komolyan a feladatot”, ugyanis a négy évvel ezelőtti szavazat-mennyiségnek csak 40 százalékát sikerült begyűjteni. „Ne adjátok se a papnak, ne vigyétek a konzulátusra! A megyei RMDSZ-hez jusson el!” – így az üzenet.

Egy nappal később, március 29-én egy újabb, dícsérő SMS ment ki: „Köszönöm a munkátokat! A mai nappal 60 százalékon vagyunk. (…) A hátralevő napban az a dolgunk, hogy egyetlen szavazat se maradjon a megyében. (…) Húzzunk bele!”

Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az ügyvezető elnöke kérdésünkre megerősítette, valóban küldtek ilyen SMS-eket, és azok az RMDSZ választott tisztségviselőinek és belső testületi vezetőinek szóltak.

Rákérdeztünk arra is, van-e kvóta, amit a megyei RMDSZ-nek teljesítenie kell a levélborítékok összegyűjtésében, és ha igen, azt ki szabta meg? Antal szerint nincs olyan kvóta, amit a választásokkal kapcsolatban bárki is megszabott volna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének.

Budapesten tartózkodó olvasónk helyett egy családtagja szavazott

09:45, március 31., csütörtök

Családtagja töltötte ki a szavazási iratokat, írta alá és küldte be helyette – jelezte egy székelyudvarhelyi származású, jelenleg Budapesten tartózkodó, neve elhallgatását kérő olvasónk.

„Nem kell szavazz Budapesten, mi már itthon elintéztük” – így értesítette családtagja forrásunkat.

„Kiderült, egy olyan politikai pártra szavaztak a nevemben, melynek ideológiájával én nem értek egyet” – így olvasónk. Amikor jelezte ezt a családtagjának, az értetlenkedve annyit mondott, hogy végső soron csak egy szavazatról van szó, a támogatásokért cserébe ennyit igazán meg lehet tenni.

Olvasónk a szavazata érvénytelenítését fogja kérni.

Ellenzéki szavazatokat dobtak ki

18:35, április 1., péntek

Az ügyben a marosvásárhelyi ügyészség indított vizsgálatot a szavazójog és a szavazás titkosságának megsértése gyanújával – írja a Transtelex.

09:15, március 31., csütörtök

Mintegy 25-30, kitöltött szavazólapot talált egy olvasónk a Maros megyei Jedd község mellett, építkezési törmelékek között. A szavazólapokon jól látható, hogy ellenzéki szavazatokról van szó, egyes szavazólapokat meg is gyújtottak. Azonosító nyilatkozatokat nem talált a szavazólapok mellett.

Gyanús, hogy választási csalás történt? Küldd el nekünk biztonságosan!

A magyarországi országgyűlési választásokat megfigyelő munkánkban nagy segítséget jelent, ha olvasóink felhívják a figyelmünket olyan történésekre, melyek felvetik a választási visszaélés gyanúját. Ha tudomásodra jut ilyen, akkor kérjük, oszd meg velünk! A legegyszerűbb, ha írsz egy e-mailt az erdely@atlatszo.ro címre.

Munkánkat nagyban megkönnyíted, ha a leveledben kitérsz arra, hogy pontosan mi történt, hol és mikor. Azt is írd le, hogy kik azok, akik tudnak az adott eseményről vagy témáról (jelen voltak), és esetleg őket hogyan tudjuk elérni.

Titkosított üzenetküldés

Amennyiben érzékeny témáról van szó, szeretnél névtelen maradni, vagy azt szeretnéd, hogy az
üzeneteidhez biztosan ne férjen hozzá harmadik fél, a Signal üzenetküldő alkalmazást ajánljuk. Itt a telefonszámod megadásával tudsz felhasználót készíteni. Minket ezeken a számokon lehet elérni:
+40740530070 (Sipos Zoltán)

Titkosított e-mail

Titkosított e-mailt is küldhetsz nekünk, ehhez azonban telepítened kell egy olyan PGP-titkosító alkalmazást, mint például a Mailvelope (több ilyen alkalmazás is létezik). Telepítésnél fogsz kapni egy nyilvános PGP-kulcsot. Ahhoz hogy az üzenetet elküldd, szükséged lesz a mi nyilvános kulcsunkra.

Sipos Zoltán
e-mail: sipos@atlatszo.ro
OpenPGP: EED4517C82C3FA57FDCE3EC73B025CD7D120ECB8
Fingerprint

Amint az üzenetet megkapjuk, igyekszünk azt ellenőrizni és utánajárni a témának, azonban nem ígérjük, hogy minden témáról anyagot fogunk írni.

Fontos

A fenti üzenetküldési lehetőségek biztonságosnak számítanak, mi pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy forrásaink kilétére ne derüljön fény, amennyiben ők ezt kérik. Azonban a titkosítás vagy a mi forrásvédelmünk önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a küldött információkhoz vagy az üzenetküldő kilétéhez nem férnek hozzá illetéktelen személyek.

Amennyiben kérdésed van az üzenetküldés biztonságával kapcsolatban, írj nekünk az erdely@atlatszo.ro címre, és mi igyekszünk segíteni kiválasztani a legmegfelelőbb csatornát.

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Választási visszaélések: kitöltött szavazólapok egy Jedd melletti szemétdombon appeared first on Átlátszó Erdély.

Kettős állampolgár vagyok, de nem regisztráltam március 9-éig a választói névjegyzékbe. Szavazhatok-e?

Nem, hacsak egy korábbi választás alkalmával nem regisztrált a választói névjegyzékbe. Ez így bonyolultan hangzik, ezért bővebben kifejtjük: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok akkor vehetnek részt a soron következő országgyűlési választásokon, ha a szavazást megelőző 25. napig (ez ebben az esetben 2022. március 9.) kérték felvételüket a központi névjegyzékbe. 

A sikeres regisztráció 10 évig érvényes. Amennyiben a választópolgár leadja levélszavazatát, adatmódosítással él, vagy kéri regisztrációja meghosszabbítását, újabb tíz évig marad érvényes a regisztráció.

Nem emlékszem arra, hogy a közelmúltban regisztráltam volna, mégis kaptam szavazási levélcsomagot. Mi ennek az oka?

Ennek a valószínű oka az, hogy valamikor már kérte a felvételét a központi névjegyzékbe – ez a regisztráció ugyanis 10 évig érvényes. Amennyiben a mostani választásokon leadja levélszavazatát, adatmódosítással él, vagy kéri regisztrációja meghosszabbítását, a regisztráció újabb tíz évig marad érvényes.

Megváltozott a lakcímem, de március 9-éig nem módosítottam a címemet. Hova érkezik a szavazási levélcsomagom? 

A Nemzeti Választási Iroda arra a címre küldi a szavazási levélcsomagot, amelyet a regisztrációs kérelemben megjelölt. Ez lehet a saját lakcíme vagy bármilyen más cím (ebben az esetben a levélcsomagot postai úton kapja meg), valamelyik külképviselet címe vagy egy magyarországi helyi választási iroda. Az űrlap és a kitöltési útmutató a külképviseletekkel és a helyi választási irodák listájával itt elérhető.

Módosíthatja a szavazólap átvételének címét vagy értesítési címét, az ehhez kapcsolódó kérelem kitölthető és beadható levélben vagy online.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Mi a különbség az értesítési cím és a szavazási levélcsomag átvételének címe között?

Az értesítési cím azt a címet jelenti, amelyen keresztül az NVI a határozatát, illetve az egyéb döntését közli a választópolgárral. Postai cím mellett e-mail-cím, illetve faxszám is megadható értesítési címként, azonban ezt megadni nem kötelező.

A szavazási levélcsomag átvételének címe az a cím, ahova a választópolgár a szavazási levélcsomag postai úton való megküldését kéri. Ez lehet a választópolgár lakcíme, bármilyen más cím, vagy annak a kijelölt külképviseletnek/településnek a megjelölése, ahol a szavazási levélcsomagot személyesen át kívánja venni (lásd az előző kérdésre adott választ).

Magyarországi lakcímem van, de nem fogok Magyarországon tartózkodni a választás napján. 

Minden nagykorú magyar állampolgár, aki a lakcímnyilvántartásba bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik, automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékére. 

Azok a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik nem tartózkodnak az országban a választás napján, a külképviseleteken szavazhatnak. Ehhez azonban március 25-ig át kell jelentkezni a valasztas.hu oldalon.

Valamelyik külképviseletet adtam meg a szavazási levélcsomag átvételére. Hogyan és mikor vehetem át?

A levélcsomagot 2022. március 19-től április 2-ig veheti át a külképviseleteken, illetve a Külképviseleti Választási Irodákban Kolozsváron, Csíkszeredában, Szabadkán, Beregszászon, Ungváron minden nap 6.00 órától 22.00 óráig.

A levélcsomagokat továbbá át lehet venni a kijelölt határmenti településeken valamint az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyeken. Ezek listája, címe itt megtalálható.

Milyen iratok szükségesek a levélcsomag átvételéhez?

A szavazási levélcsomag kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgárnak adható át, meghatalmazottnak, közvetítőknek nem. Az átvételhez a választópolgárnak érvényes fényképes igazolvánnyal igazolnia kell személyazonosságát. 

Amennyiben a nem magyar hatóságok által kiállított igazolványon és az átvételi jegyzéken szereplő személyes adatok eltérnek, úgy az eltérés tisztázása érdekében további dokumentumok (pl. lakcímkártya) bemutatása válhat szükségessé.

Mi történik, ha valamiért nem tudom átvenni a csomagot? Mi lesz a csomag további sorsa?

Nem tudjuk. Ezt a kérdést feltettük a Nemzeti Választási Irodának, azonban ezidáig nem kaptunk választ.

Postán kaptunk egy levélcsomagot, aminek nincsen gazdája (például egy olyan családtag nevére érkezett, aki időközben elhunyt). Ezzel mi lesz, vissza kell küldjem? 

Igen, vissza kell küldeni a Nemzeti Választási Iroda címére. Elhunyt személy nevében szavazatot leadni a hatályos jogszabályok alapján bűncselekmény. Amennyiben a külképviseletek tudomást szereznek a halálesetről, eljárást kezdeményeznek. 

Mi történik, ha ezt a gazdátlan levélcsomagot kitöltöm és elküldöm? 

Az azonosító nyilatkozat hamis adatokkal való kitöltése okirat hamisításnak minősül, ami bűncselekmény.

Kaptam levélcsomagot, de mégsem akarok szavazni, és nem akarom, hogy visszaéljenek vele. Mit tegyek?

Küldje vissza a Nemzeti Választási Iroda címére.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Hogyan szavazzak? 

Első lépésben ki kell tölteni a szavazólapot, majd azt be kell tenni a belső (kicsi) borítékba, ezt a borítékot le kell zárni. Ezután ki kell tölteni az azonosító nyilatkozatot a magyarországi iratain szereplő adatokkal (név, születési hely és idő, személyi azonosító vagy a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány számát), majd azt alá kell írni. 

A belső borítékot és az azonosító nyilatkozatot a válaszborítékba kell helyezi, majd azt le kell zárni. Ha a levélcsomag részeként kapott válaszboríték megrongálódik, bármilyen más boríték megfelel.

Hogyan ellenőrzik a szavazási iratokat?

Az NVI az azonosító nyilatkozat adatai alapján ellenőrzi, hogy a szavazatot beküldő szerepel-e a névjegyzékben, a nyilatkozaton feltüntetett adatai teljes körűen (betűről betűre) megegyeznek-e a névjegyzékben nyilvántartott adataival, valamint azt, hogy nem adott-e már le levélben egy másik szavazatot is.

Mikor érvénytelen a szavazatom?

A szavazat több ok miatt lehet érvénytelen:

a) a válaszboríték nincs lezárva,

b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,

c) a válaszborítékban – ugyanazon választáson – több belső boríték van,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,

f) a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,

g) a választópolgár már leadott érvényes szavazási iratot,

h) a szavazási irat elkésett.

Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét, ha

a) a szavazási irat nem a Nemzeti Választási Iroda által megküldött külső borítékban van,

b) a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet, valamint az azonosító nyilatkozaton, illetve a szavazólapon szereplő kitöltött adattartalom a válaszboríték felbontása nélkül nem megállapítható.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Pártok, polgármesteri hivatalok, civil szervezetek munkatársai felajánlották, segítenek kitölteni a szavazási iratokat. Ez rendben van?

A segítségnyújtás kitöltéskor nem törvénytelen, azonban a szavazás titkosságának a megőrzése szempontjából aggályos. Mi azt ajánljuk, utasítsa vissza ezt a segítségnyújtást, ha ez lehetséges.

Mikor és hol kell leadni a levélcsomagot?

A levélcsomagot fel lehet adni postán (bárhonnan ingyen) a Nemzeti Választási Iroda címére, úgy, hogy az április 3-án 19 óráig megérkezzen. 

Feladhatja még a külképviseleteknek címezve 2022. március 19-től április 2-ig, illetve a levélcsomagot személyesen is elviheti a külképviseletekre (Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, Szabadkán, Beregszászon, Ungváron), valamint az erre kijelölt magyarországi polgármesteri hivatalokba. 

A külképviseleteken nem csak azok adhatják le a válaszborítékot, akik ott vették fel a szavazási levélcsomagot. A válaszborítékot személyazonosság ellenőrzése nélkül bárki bedobhatja az urnába. Nem szabályellenes, ha valaki több válaszborítékot ad le.

Továbbá a válaszboríték leadható Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen is, a szavazás napján 6-19 óra között.

Rábízhatom harmadik személyre (egyházra, polgármesteri hivatalra, civil szervezetre stb.) a kitöltött levélcsomag eljuttatását az NVI-hez?

Nem szabályellenes harmadik személyre, politikai pártra, civil szervezetre bízni a kitöltött levélcsomagot, azonban mi ezt nem javasoljuk. A legbiztosabb, ha személyesen juttatja el azt akár egy külképviseletre, akár postázza azt a Nemzeti Választási Iroda címére.

Tudják-e ellenőrizni azt, hogy kire szavaztam, anélkül hogy kibontanák a nagy borítékot?

Amennyiben a nagy boríték sértetlen, a szavazás titkossága nem sérül.

Nem szeretnék közvetítőt köztem és a magyar hatóságok között. Hogyan járjak el?

Ez esetben a megoldás személyesen bevinni a válaszborítékot a legközelebbi külképviseletre, vagy pedig elviheti Magyarországon valamelyik választókerületi székhelyre.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Nem szeretném a román vagy szerb postával küldeni a csomagot. Mit tehetek?

Ez esetben a megoldás személyesen bevinni a válaszborítékot a legközelebbi külképviseletre, vagy pedig elviheti Magyarországon valamelyik választókerületi székhelyre. Ezek címe itt megtalálható.

Azt hallottam, hogy határon túliként a szavazatom „kevesebbet ér”. Ez mit jelent pontosan?

A magyarországi lakóhelyre bejelentett választópolgárok egyéni jelöltre és pártlistára is szavazhatnak, míg a magyarországi lakóhely nélküliek kizárólag listára. Ez azért van, mert a magyarországi lakóhely nélkül szavazók nem juttatnak be közvetlenül egyéni választókerületi képviselőt a parlamentbe, hiszen nincsen saját választókerületük. Magyarországon 106 egyéni választókerület van, ahol közvetlenül választanak képviselőt a választópolgárok. A további 93 képviselő pártlistáról kerül be.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Nyitókép: Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2022. március 9-én. Kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot, a 106 egyéni választókerület és a 12 nemzetiség országos listás szavazólapját, valamint a népszavazás kétféle (magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) szavazólapját nyomtatják, vagyis összesen 122 félét. Körülbelül 23 millió szavazólap készül a nyomdában. MTI/Illyés Tibor

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Nem korrekt? Válaszaink a levélszavazással kapcsolatos gyakori kérdésekre appeared first on Átlátszó Erdély.

Ez a szöveg részben a kolozsvári Planetárium kávézóban tartott pódiumbeszélgetésen elhangzottakból, részben abból az interjúból áll, melyet az Átlátszó Erdély újságírója készített az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével. A szövegen március 25-én kisebb módosításokat eszközöltünk az interjúalany kérésére.

Két napot töltött Erdélyben. Melyek a kampánykörútjának a tanulságai?

A kolozsvári Planetáriumban szervezett pódiumbeszélgetésen nagyon nagy nyitottságot tapasztaltam. A látogatásom médiavisszhangja is meglepően jó volt: még a román közszolgálati média is beszámolt róla. Jellemző, több időt kaptam, mint a magyar közmédiában. 

Sűrű programom volt Erdélyben. Marosvásárhelyen találkoztam Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel és helyi vállalkozókkal. Voltam egy látogatáson a kolozsvári Kereskedelmi Kamarában, a testvérvárosi kapcsolatok ápolása végett pedig Tordára is beköszöntünk. Szimbolikus programpontunk is volt: megkoszorúztuk  a Házsongárdi temetőben Kós Károly, a marosváráshelyi temetőben pedig a Bolyaiak és Sütő András sírját. 

A napokban jelent meg egy olyan, RMDSZ-közeli alapítvány által megrendelt közvélemény-kutatás, melyből az derült ki, hogy az erdélyi magyarok 61 százaléka nem ismeri, illetve 54 százaléka kedvezőtlenül vélekedik önről. Közben a Fidesz számára 90 százalékos fölényt mér. Mi ennek az oka?

Ennek oka a kormány propagandája, mely olyan dolgokat ír rólam, vagy tulajdonít nekem, melyek valótlanságok. Nincs közöm hozzájuk. Nem lepődtem meg ezen, hisz félretájékoztatják az embereket. Számos pert nyertem mostanság, amelyekben valótlanul állítottak rólam dolgokat. De az emberekhez ez sajnos nem igazán jut el. Ugyanakkor az ellenzék az elmúlt 12 évben  keveset kampányolt Erdélyben.

Valóban, nem igazán lehet látni ellenzéki kampányt Erdélyben, közösségi médiában ez szinte egyáltalán nem jön szembe. Letettek erről a régióról?

Semmiképp, de szűkös erőforrásokkal dolgozunk. Az ellenzéki kampánycsapat mérlegelt. Úgy ítélték meg, hogy a választás a magyarországi körzetekben dőlt el, így inkább a billegő választókörzetekre koncentrálunk. De nem mondunk le, hisz itt vagyunk.

Volt-e akár a mostani útján, akár máskor informális kapcsolatfelvétel az RMDSZ politikusai részéről?

Hódmezővásárhely polgármestereként én főként erdélyi polgármesterekkel tartom a kapcsolatot. Mióta miniszterelnök-jelölt lettem, más megkeresésekre nem került sor. 2020-ban, még a jelöltség előtt, minden egyes megválasztott magyar nemzetiségű polgármesternek külön gratuláló levelet írtam, összesen 250 levelet.

A tegnapi, Planetáriumban megtartott beszélgetésen végig jelen volt Nagy Zoltán, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke, aki többek között a magyar kormánnyal való kapcsolattartásért is felel. Beszélgettek?

Jó, hogy mondja, nem tudtam róla, de örülök, hogy ott volt. Nagy örömmel beszélgettem volna vele. 

Hogyha nyernek, hogyan rendezi a viszonyt az RMDSZ-szel, az erdélyi egyházakkal? Simán elfelejti nekik azt, hogy kiközösítették Erdélyben? Elvár egy bocsánatkérést azoktól a polgármesterektől, akik visszautasították?

Nem. Nem vagyok hajlandó haragudni sem azokra az erdélyi magyarokra, sem azokra a polgármesterekre, akiket most a Fidesz megfélemlít, és emiatt nem fogadnak.

Nem egy határon túli magyar polgármesterrel beszélgettem, kiderült, mennyi mindenben egyetértünk. Mindig dicsérik a kormányt, hogy mennyivel jobb Magyarországon, nem is értik, mi a mi problémánk.

Majd amikor a végén azt mondom, akkor most esetleg csináljunk egy közös fotót, amit kirakhatnánk az oldalunkra, kikerekedik a szemük, és elárulják, hogy ha egy közös képet kirakna velem, akkor onnantól kezdve nem kapna semmilyen támogatást.

Mondom, polgármester úr, ha tényleg olyan szuper lenne minden Magyarországon, mint te gondolod, akkor neked nem kéne rettegni attól, hogy egy közös képet kitegyél. Én nem haragszom rájuk, én a rendszerre haragszom, a rendszert kell megváltoztatni. Őket szeretettel fogjuk támogatni, én nem neheztelek senkire.

Amennyiben megnyeri a választásokat, hogyan tervezi rendezni a viszonyt az RMDSZ-szel?

Őszintén reménykedem benne, hogy abban a pillanatban, hogyha változás lesz Magyarországon, akkor ők föl fognak hívni, és gratulálni fognak.

Ha megnyerik a választásokat, mi lesz a sorsa Olosz Gergelynek?

Mi a jogállamban hiszünk. Azt szeretnénk, ha a bűnözők börtönbe mennének, a tisztességes emberek mellett pedig ki fogunk állni.

Elhangzott, hogy a határon túli támogatások mértéke a jelenlegi szinten marad. De mit értünk jelenlegi szint alatt? 2020-ban rekordösszeget, mintegy 130 milliárd forintot folyósított határon túli szervezeteknek a Bethlen Gábor Alap, viszont tavaly, 2021-ben a támogatások összege jóval kevesebb, 30 milliárd körül volt.

Hogy a 130 és 30 milliárd között hol lesz az a támogatási szint, amit igyekszünk tartani? Mi úgy gondoljuk, azt a szintet szeretnénk tartani, ami az előző években volt. Ha úgy tetszik, tessék átlagolni. Négy éves periódus alatt, mi ezt szeretnénk fenntartani.

Mi sejtjük azt, hogy nem minden adóforint került jó helyre a különféle határon túli beruházások környékén. Az Átlátszó Erdély megpróbált ezeknek utánajárni, de sötétben tapogatózunk: folyton abba ütköztünk, hogy a Bethlen Gábor Alap nem ad ki elszámolásokat, számlákat, szerződéseket. Lesz majd átvilágítás egyes beruházások esetén? És újságírók megnézhetik-e ezeket a pályázati beszámolókat?

Igen és igen, ez a rövid válaszom.

Ha az elmúlt időszakban a magyar kormány által támogatott nagy projekteket nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nagy összegek stadionokra, oktatásra, valamint templomok felújítására mentek. Ezt újra fogják gondolni?

Úgy gondolom, stadionok terén már most is bőven jobban állunk, mint amennyi a valós igény ezekre a határon túli közösségekben. Ugyanakkor az oktatás és a templomok felújítása számunkra is fontos marad, ebben tehát nem lesz változás.

Azt szeretnénk, ha a helyi közösségek igényeinek függvényében, racionálisan választanánk ki azokat a projekteket, melyeket támogatunk. Ugyanakkor azt is szeretnénk, hogy ne Budapesten dőljön el, ki kap támogatást és ki nem. A határon túli testvéreinknek nem kell majd attól tartaniuk, hogy elveszítik ezt a forrást, ha nem támogatják a kormánypártot.

Az eddigi támogatások során nagyon kevés figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra. Vélhetően van olyan projekt, amely folyamatos támogatás nélkül nem tud fennmaradni. Ezekkel mihez kezdenének?

Nem fenntartható projekteket, olyan projekteket, melyek nem élvezik a helyi közösség támogatását, nem fogunk finanszírozni. Az akasztói, egykor Stadler által felhúzott stadiont felveri a gaz, ahogy a Ceaușescu szülőfalujában lévőt is. Felcsúton is eljön majd az idő, amikor az enyészeté lesz a stadion, hisz nem lesz, aki kifizesse  a fenntartását.

Mivel annyira könnyű magyarországi támogatásokat szerezni, a határon túli civil szféra mára szinte teljes egészében ezekből a támogatásokból él. Ezen hogyan lehetne változtatni?

Az Egyesült Államokban láttam azt, hogy civil szervezetek nagyon jó, gazdaságosan fenntartható projekteket tudtak létrehozni nagyrészt a helyi közösség, helyi vállalkozók támogatásaiból. Én úgy gondolom, hogy itt is a helyi közösségek bevonása a megoldás, így lehet jól működő kezdeményezéseket megvalósítani.

Az erdélyi magyar média jelentős részét a magyar kormány pénzeli. Az Erdélyi Médiatér Egyesületet milyen kritériumok alapján fogják tovább finanszírozni?

Ugyanúgy, ahogy nagyon sok más kulturális törekvést támogat, és fog is támogatni Magyarország. Ebbe a sajtónak is bele kell férjen a támogatása. A szabad sajtó számomra kulcsfontosságú, látjuk és tapasztaljuk, hová vezet a propaganda.

(Fazakas Attila, Márki-Zay Péter nemzetpolitikáért felelős szakpolitikai kabinetvezetője közbeszólt: Mi nem szeretnénk azt, hogy bármelyik erdélyi médiatermék függőségi viszonyban legyen a magyar kormánnyal. Soha nem fogunk elvárni politikai támogatást.)

Nyitókép: Márki-Zay Péter a kolozsvári Planetáriumban szervezett beszélgetésen, melyet Mostis Gergő moderált. A fotó forrása Márki-Zay Péter Facebook-oldala

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Akarsz pénzt? Ne fotózkodj Márki-Zayval! appeared first on Átlátszó Erdély.

Az orosz-ukrán konfliktus kiéleződésének köszönhetően egyre több hír jelenik meg Ukrajnáról. Az ország nyugati részén található Kárpátalja azonban mindig is különbözött kicsit Ukrajna többi régiójától. Egyrészt földrajzilag távol van Kijevtől (Budapest, de akár Pozsony is könnyebben elérhető, mint az ukrán főváros), másrészt több nemzetiségnek, magyaroknak (12%), oroszoknak (2,5%), románoknak (2,5%), cigányoknak (1,17%) ad otthont. 

Hány magyarról is beszélünk tulajdonképpen Kárpátalján? Ukrajnában utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást, azóta folyamatos csökkenés figyelhető meg a lakosság számában. 

Külföldön dolgozik minden harmadik kárpátaljai magyar

A Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával készült SUMMA 2017 projektben ugyanebben az évben felmérték a kárpátaljai magyarság demográfiai helyzetét. Ebből az derül ki, hogy a kárpátaljai magyarok becsült száma 125 ezer fő. Ehhez hozzáadva a magukat magyar nemzetiségűnek valló cigányokat körülbelül 131 ezer főt kapunk. 

A 2001-es népszámláláshoz képest a SUMMA adatai azt mutatják, hogy a magyar lakosság száma 13,7%-kal csökkent. Az országra jellemző gazdasági bizonytalanság miatt sokan külföldön vállalnak munkát: a kárpátaljai magyarok 22%-a (az aktív népesség 30%-a) legalább 1 hónapot külföldön tartózkodott 2016 folyamán. 9%-uk (több mint 10 ezer ember) az évnek több mint a felét külföldön töltötte.

Kijev szemet huny a magyarországi támogatások fölött

A számottevő magyar lakosság miatt Magyarország – és különösen a jelenlegi kormány – érdeklődést mutat a régió iránt, ezt az érdeklődést azonban Kijev nem veszi mindig jó néven. A két kormány között feszültségek voltak és vannak a könnyített honosítás, valamint az ukrán nyelvtörvény miatt.

Az utóbbi években a magyar állam olyan területeken is szerepet vállalt, melyek fenntartása elvben az ukrán állam feladata lenne. Nagyrészt magyarországi támogatásokból működik a magyar nyelvű oktatás, emellett fizetéskiegészítésben részesültek a tanárok, az egészségügyben vagy akár a sajtóban dolgozók – efölött az ukrán fél szemet huny. Ez a bérkiegészítés 2019-ben például az egészségügyben 120-300 ezer forint volt fejenként, a tanároké, újságíróké átlagban évi 190 ezer forint körül alakult.

Ezután nem találtunk bérkiegészítést a Bethlen Gábor Alap döntései között. Ukrajna az elmúlt négy-öt évben igyekezett felzárkóztatni a közalkalmazotti béreket: az egészségügyben, oktatásban 30-40 százalékkal emelkedtek a fizetések. Például egy tíz éve dolgozó, főállású pedagógus most 150-160 ezer forintnak megfelelő fizetést kap.

Túlságosan könnyen megszerezhető állampolgárság és voksturizmus

Az utóbbi években a kárpátaljai magyarok nem feltétlenül pozitív kontextusban szerepeltek a magyarországi hírekben. A könnyített honosítás lehetőségével több tízezren élhettek vissza – ukrán bandák és magyar ügyvédi irodák hamisították az iratokat ukránok, oroszok, szerbek számára. Emiatt az Amerikai Egyesült Államok nemrég visszavonta azoknak a magyar állampolgároknak a vízummentességét, akik nem Magyarországon születtek. Ukrajna jelenleg tiltja a kettős állampolgárságot, és ugyan enyhíteni szándékozik a tiltást, ez nem fog megtörténni a magyarországi választások előtt.

A négy évvel ezelőtti országgyűlési választások idején “buszoztatás” néven ismert választási csalás révén kerültek be a magyarországi hírekbe, de kárpátaljai ukrán-magyar kettős állampolgárok tömeges átjelentkezéséről is készültek riportok. Utóbbi gyakorlat a lakcímtörvény módosításával legálissá vált: a lakcímbejelentés szabályai idéntől nem írják elő az életvitelszerű tartózkodást az állandó lakcímen.

Hogyan befolyásolja a lakcímtörvény módosítása a választásokat? Milyen változások történtek Kárpátalján 2018 óta? Milyen mindennapi problémákkal küzd az ottani magyarság? Hogyan kezeli Ukrajna és Magyarország a kettős állampolgárság kérdését? 

Mi a helyzet a voksturizmussal? Egyáltalán, mennyiben befolyásolhatják a kárpátaljai szavazatok a magyarországi választások kimenetelét? Zubánics Lászlóval, az UMDSZ (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) elnökével, kárpátaljai újságíróval és egyetemi tanárral beszélgettünk 2021 decemberében Beregszászon.

Frissítés, 2022. 02. 18.: Az interjú szövegét Zubánics László kérésére módosítottuk.

Az UMDSZ története

Az UMDSZ Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke kezdeményezésére jött létre. Fodó (1940-2005) már a hatvanas években polgárjogi akciókban vett részt, a hetvenes és nyolcvanas években egyetemi oktatóként magyar fiatalok százait oltotta be nemzettudattal, a szűkebb-tágabb baráti társaságához tartozókat pedig óvatos ellenzékiséggel is. A peresztrojka előrehaladtával valóságos motorja lett a magyar érdekvédelmi szerveződéseknek és a kárpátaljai magyar politikai élet legmeghatározóbb alakjává vált. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1989 februárjában elnökletével megalakulhatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

Ugyancsak Fodó Sándor kezdeményezte és ő lett az első elnöke 1991-ben annak az országos, összukrajnai politikai csúcsszervnek, amely a kárpátaljai, a lembergi (lvivi) és a kijevi magyarok szervezeteinek a részvételével jött létre Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) néven. Hogy mindkét formációt ő álmodta meg és hívta életre, annak azért van sajátos jelentősége, mert később ez a két tömörülés mintegy másfél évtizeden keresztül kíméletlen belharcot folytatott egymás ellen Kárpátalján azzal, hogy mind az ukrajnai, mind a magyarországi nagypolitika más-más oldalán kötelezték el magukat, tovább bonyolítva az egyébként sem egyszerű helyzetet. Mivel az UMDSZ korábban a magyarországi baloldali pártokhoz állt közel, ezért a jelenlegi kormánnyal nem feszültségmentes a viszonya.

Hány kárpátaljai magyar állampolgárról beszélhetünk jelenleg?

Ukrajnában jelenleg nem tilos, de nem is megengedett a kettős állampolgárság, inkább amolyan csendes szemet hunyás jellemzi az egész kérdést. Kárpátalja sok nemzetiségnek ad otthont, de a kettős állampolgárság problémája az egész országot érinti. Sokan rendelkeznek egy másik ország állampolgárságával, sok parlamenti képviselőről is köztudott ugyanez, mégsem követik ezt szankciók. 

Bár hivatalos adat nem áll a rendelkezésünkre, néhány évvel ezelőtt elhangzott, hogy országosan több százezerre rúg a számuk azoknak, akik az ukránon kívül más állampolgársággal rendelkeznek. Olyan 85-100 ezer fő a becsült száma azoknak, akik kedvezményes honosítással szerezték meg a magyar állampolgárságot.

Kritikaként többször elhangzott, hogy olyanok is a magyar állampolgárság birtokába jutottak, akik nem feltétlenül felelnek meg a követelményeknek. Mik a tapasztalatok?

Volt egy olyan időszak, amikor bármelyik magyarországi önkormányzatnál, jegyzőnél be lehetett nyújtani a honosítási kérelmet. Törvényi feltétele a nyelvtudás volt, illetve a magyar gyökerek bizonyítása – de előfordulhatott, hogy egy-egy csoportban szóvivő rendezte az ügyeket, így nem volt alkalom személyesen ellenőrizni a nyelvtudást, és kötelezettségük sem volt rá. Most már a kérelem benyújtásánál szigorúbban ellenőrzik a nyelvtudást, a dokumentumokat, a határátkelőkön pedig rendőrség is ellenőrizheti, hogy az adott illető beszél és ért-e magyarul, és feljelentést is tehet. Ebből kifolyólag elég gyakoriak az állampolgárságtól való megfosztásról szóló tudósítások.

Mekkora részvételre lehet számítani a 2022-es magyarországi választásokon Kárpátaljáról?

Mivel továbbra is csak találgatni tudunk, mennyi lehet a kedvezményesen honosított magyarok száma, az sem világos, kik rendelkeznek magyarországi lakcímmel (akik hivatalosan átjelentkeztek és/vagy életvitelszerűen is ott élnek), illetve hányan vannak olyanok, akik továbbra is csak külföldi lakcímmel rendelkeznek. 

Ennek függvényében változik a választási rendszerben való részvétel menete, hiszen a külföldi lakcímmel rendelkezők csak pártlistára szavaznak. Ezek a személyek levélszavazataikat a külképviseleteken kialakított szavazóhelyiségekben adhatják le. Hogy hányan, nehéz megmondani, de a korábbi arányokat tekintve is legfeljebb 15-20 ezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen módon szavaznak majd. (Ennyi szavazattal 2018-ban egyetlen pártlistás mandátum negyedét, legfeljebb harmadát lehetett megszerezni ‒ szerk.megj.) Számítani kell rá, hogy itt is lesznek érvénytelen levélszavazatok is.

Szóba kell hozni a voksturizmust is. Várható-e bármiféle beavatkozás, buzdítás a választásokon való részvételre a kárpátaljai szervezetek részéről?

Folyamatos szóbeszéd övezi, hogy vajon hány embert is sikerült az elmúlt években ilyen módon mozgósítani és szavazásra buzdítani. Azonban tapasztalatból tudom, hogy a média által szemtanúkra, „érdekeltekre” hivatkozva idézett számok nem egészen helytállóak. Egy-egy önkormányzati választásba való aktív bekapcsolódás inkább hihető, hiszen ott személyesen is ismerhetik a jelölteket. 

Természetesen vannak olyan „társadalmilag érzékeny” személyek is, akik élni kívánnak állampolgári jogaikkal. Ők a maguk részéről így szeretnének köszönetet mondani a különböző támogatásokért.

Mint a többi külhoni magyar régióban, itt Kárpátalján is van megfelelő tájékoztatás. Hivatali feladatból a külképviseletek is regisztrációra és szavazásra buzdítanak (például Facebook-posztokban). Mivel kis közösségről beszélünk, itt helyben a pozitív vagy a negatív befolyás gyakorlása egyszerűbb. Természetesen előfordulhat, hogy egyesek a rájuk bízott feladatok ellátása során az így szerzett befolyással megpróbálnak visszaélni.

Sokszor maguk a folyamatosan érkező támogatások motiválják az embereket politikai aktivitásra, hiszen ők úgy érzik, Magyarország tesz értük valamit és nincsenek cserbenhagyva. Így a négy évenként sorra kerülő választásokon való részvétellel ők is adnak valamit cserébe. A támogatásoknál nem mindig kell nagy összegekre gondolni, sokszor ez egy oktatási-nevelési támogatás, ami magyar iskolába járató szülőknek jár (kb. évi 20 ezer forint – szerk. megj.). De csak addig, amíg ez nem megy az emberek biztonságérzete rovására.

Miért ilyen alacsony a választási hajlandóság Kárpátalján?

A szavazási névjegyzékbe való felvételt elektronikusan, vagy személyesen is lehet igényelni a külképviseleteken. Az időnkénti adategyeztetés után lehet/kell jelezni, hogy a határon túli lakcímmel rendelkező állampolgár melyik külképviseleten szeretne élni választói jogaival. Az alacsony választási hajlandóság elsősorban az elmúlt években tapasztalt atrocitásoknak köszönhető.

Az emberek egyértelműen tartanak az ukrán hatóságoktól, ezért nem szívesen hívják fel a figyelmet arra, hogy rendelkeznek egy másik ország állampolgárságával (is). Az is élénken él az emberekben, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) több kettős állampolgárt is megfigyelt a 2010 utáni időszakban, listázták a választások napján a külképviseleteket felkereső személyeket, illetve rejtett kamerás felvétel is előkerült egy állampolgársági eskütételről. Talán ezért is van az, hogy az emberekben egyszerre kétféle érzés is küzd, de nem nagyon akarnak belefolyni a politikába.

Illetve még egy újdonság. A parlamenthez benyújtott új állampolgársági törvénytervezet többek között megengedi egyes állami szerveknek, hogy minden rendelkezésre álló módszerrel megvizsgálhassák, hogy helyállóak-e a polgárok önbevallásai arról, hogy van, vagy nincs többes állampolgárságuk. Az utóbbi időszakok adathalászási ügyei, illetve különböző hekkertámadásai miatt az emberek nagyon óvakodnak a különféle hivatali felületekre regisztrálni.

Hogyan tervezi módosítani Ukrajna a kettős állampolgárság szabályozását?

2021. februárjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy elnöki rendeletet írt alá a kettős állampolgárságról, ami hatályba lépett, de az Alkotmánybíróság jelezte, hogy a témát törvényekkel kell szabályozni, ezért jelenleg még a kidolgozás fázisában tart. 2021. decemberében a rendelet végrehajtására az elnök törvénycsomagot terjesztett be a parlamenthez. Ennek lényege, hogy kedvezményes honosításra számíthatnak a külhonban élő ukránok, vagy azok leszármazottai. Ugyanakkor a tervezet büntetőjogi felelősséget helyez kilátásba, ha egy ukrán állampolgár egy másik ország okmányával próbál meg belépni.

Minden állampolgárnak megfelelő önbevallást kell tennie, hogy az ukránon kívül rendelkezik-e más ország állampolgárságával. Az önbevallás helytállóságát a már fent említett állami szerv fogja ellenőrizni. A törvénycsomag elfogadása esetén a többes állampolgársággal rendelkezőket jegyzékbe veszik, a többes állampolgárság megléte pedig kizáró ok lehet a közéletben való aktív részvételre.

A közszereplés mint olyan, teljes egészében bezárulna a többes állampolgárok előtt: nem lehetnek például közszereplők (intézmények vezetői), szavazatszámlálók, párttagok vagy önkormányzati munkatársak.

Arról viszont lehet hallani, hogy Ukrajnában sok többes állampolgár van jelenleg is döntéshozó pozícióban.

Ismerve az ukrán törvényalkotást, itt is lesznek majd kiskapuk. Azt viszont tudni kell, hogy az elmúlt években, főleg Donyeck és Luhanszk megyékben több százezer ember vette fel az Orosz Föderáció állampolgárságát, ahol is Oroszország valamiféle autonóm régiót próbál kialakítani Ukrajna határain belül. 

Sokan látjuk úgy, hogy ez a törvény főképp arra van kihegyezve, hogy elkerüljék, hogy orosz állampolgársággal is rendelkező személyek részt vegyenek az ukrán közügyekben, a szavazásokon, vagy bármi módon beavatkozzanak az ország belügyeibe.

De egy törvény minden kettős állampolgárra vonatkozik majd. Félő, hogy sok helyről kiszorítja a magyarokat is?

Kárpátalján egyébként is felgyorsult a kivándorlás tendenciája – az itteni magyarok egyre kisebb valószínűséggel próbálkoznak majd Ukrajnában érvényesülni. Amíg az idősebbek időszakos munkára mennek külföldre és kétlaki életet folytatnak – többnyire Magyarországon, addig a fiatalokról elmondható, hogy sokszor már családdal együtt települnek ki és próbálnak szerencsét – egyre gyakrabban Nyugat-Európában. De ez nem csak a magyarokra jellemző, országos tendencia, közel 10 millióra tehető a tartósan külföldön tartózkodó/dolgozó ukrán állampolgárok száma. A pozsonyi iskolákban például több ukrán nyelvű osztály is indult az ottani családok kérésére.

A kedvezményes honosítási eljárás hozzájárult ennek felgyorsulásához, hiszen nagyban leegyszerűsítette a külföldi munkavállalást nem csak Magyarországon, de más EU-s államokban is. Csendes kiürülés tapasztalható a városban, hiányoznak a szakemberek és a képzett munkaerő.

Milyen jövő várja azokat, akik Ukrajnában szeretnének magyarként élni?

A nyelvtörvény kötelezővé teszi az államnyelv használatát valamennyi szolgáltatói szféra számára, amibe beletartoznak az internetes platformok is. A rendelet szerint pénzbírsággal (még) nem büntethetőek a szabálysértők, azonban a nyelvi ombudsman hivatala figyelmeztetésben részesíti az illetőket, s a későbbiekben ellenőrzi a nyelvi előírások betartását. Ennek megfelelően a szolgáltatási szférában működők olyan munkatársakat kell alkalmazniuk, akik államnyelven (és más nyelveken) tudnak szolgáltatást nyújtani.

A nyelvtörvénynek az oktatásra vonatkozó része ennél egy kicsit bonyolultabb: a diákokat négy etnolingvisztikai csoportra osztja. Az első csoportba a többségi nemzet képviselői, vagyis az ukránok tartoznak: ők az óvodától az egyetemig anyanyelvükön tanulnak. A második csoportba az őshonos népek (voltaképpen a krími tatárok) képviselői tartoznak, akik az államnyelv alapos oktatása mellett szintén végig anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat. 

Az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvként használó nemzeti kisebbségek képviselői tartoznak a harmadik kategóriába: ide kerültek a magyarok, románok, lengyelek, bolgárok. Ők az óvoda és az elemi iskolák, vagyis 1-4. osztály szintjén saját nyelvükön tanulhatnak, de az 5. osztálytól ez megváltozik: az államnyelven való oktatásra szánt időt folyamatosan emelni kell, ami középiskolai szinten elérheti a 60 százalékot. Az ide vonatkozó törvények kimondják, hogy 2023-tól csak ukrán nyelvű felsőoktatás létezhet, és a magánoktatásban sem lehet majd eltérni ettől. 

A középfokú magánoktatási rendszer (főleg az egyházi líceumok) erre megoldást nyújtanak. Esetükben a törvény kivételt tesz. Azonban már most is sokan inkább Magyarországon járatják iskolába a gyerekeiket, akik majd nagy valószínűséggel ott is fogják folytatni az életüket. A magyar határmenti települések tele vannak kárpátaljai gyerekekkel, akik valamelyik magyarországi főiskolán, egyetemen képzelik el a jövőjüket.

Jelenleg azonban több magyar nyelvű óvoda és oktatási intézmény is működik Kárpátalján a magyar kormánynak köszönhetően. Ezekre az intézményekre milyen sors vár?

Mint mondtam, az (egyházi, alapítványi fenntartású) magánintézmények kivételt képeznek a törvény hatálya alól. Valószínűleg ők lesznek a jövőben az egyedüli olyan intézmények, amelyek az érettségiig valamennyi szinten anyanyelvi képzést biztosítanak majd. Kialakult egy, a teljes régiót lefedő intézményhálózat, amely a jelenlegi szükségleteket képes ellátni. Érdekes adat, hogy a felső tagozatos diákok közel 40 százaléka már magánintézményből fut neki az ukrajnai emelt szintű érettségiknek.

Sajnos más a helyzet a felsőoktatásban, ott a törvény kimondja, hogy a képzés kizárólag államnyelven történhet. Ez a magyar nyelvű felsőoktatás teljesen megszűnését jelentheti (a magyar kormány által támogatott II. Rákóczi Ferenc Főiskola is ebben a helyzetben van – szerk. megj.). Persze nem kizárt, hogy lesznek törvénymódosítások vagy változtatások ez ügyben, de jelenleg ez a szomorú valóság. 

Magyarország óriási intézményhálózatot hozott létre határon túli területeken, Kárpátalja sem kivétel ez alól. Itt részben saját maga számára próbálja biztosítani a munkaerőt, pótolni próbálja azokat, akik Magyarországról vándoroltak ki. Itt főleg szakképzésre gondolok.

Mekkora támogatást kap Kárpátalja?

Szerintem erre még magyar kormányzati szervek is csak közelítő pontosságú választ tudnak adni. Sajnos a rendszer nem igazán átlátható. Az érdeklődő elsősorban a Bethlen Gábor Alap honlapján tájékozódhat a határon túlra irányuló támogatásokról. Voltak próbálkozások arra, hogy átláthatóbb legyen a támogatási rendszer (ezt célozta meg az ott létrehozott NIR-rendszer), de nem sok sikerrel.

A különböző nyílt és egyedi elbírálású pályázatok mellett az elmúlt időszak jelentős kárpátaljai tétele a szociális támogatási programok voltak. Ezek Kárpátalján legalább 8-10 ezer olyan személyt érintenek, akik valamilyen közszférában (oktatás, egészségügy, kultúra, média stb.) tevékenykednek. Emellett jelentős gazdasági és egyházi támogatás is érkezik a régióba. 

A nagyobb arányban magyarlakta területekről el lehet mondani, hogy sok mindenben profitálnak a Magyarországról érkező támogatásokból. Például a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola is a magyar kormánynak köszönhetően működik, viszont a térség egyik legnagyobb adófizetője, ami a helyi önkormányzat bevételeit növeli. A fent említett szociális támogatások után fizetendő személyi jövedelemadóból (az összeg közel 20 százaléka) arányosan szinte minden helyi önkormányzat részesül.

Milyen jövő vár a régióra? Várhatóak-e változások a 2022-es választások után?

Mindenki vigyázó tekintetét Budapest felé emeli, és várja, mikor milyen eredményei lesznek a választásoknak, illetve lesznek-e munkahelyteremtő nagyberuházások a jövőben. Többen egyetértünk azzal, hogy néhány nagyobb beruházás Kárpátalján, vagy a magyar határmenti térségben képes lenne lelassítani, netán megállítani a gazdasági elvándorlást.

A hurráoptimizmus már nincs meg. Lehet terveket szőni, lehet hozzájuk forrásokat pályázni, de Ukrajna egyik fő problémája, hogy fennállásának három évtizede után sem látjuk a stratégiát, hogy mi miből következik, és mi a cél, már ami az ukrán politikát illeti. Saját gazdasági problémáin kívül Ukrajna harcol Oroszországgal, próbálja megtartani a nemzeti egységet. Kárpátalja és a magyar kisebbség jelenleg nem tartozik a prioritásai közé.

A magyar támogatások lélegeztetőgépen tartják a régiót, de második virágzásra már nem számíthatunk. Az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a határon túli támogatások mértéke, ez részben az Egán Ede gazdaságélénkítő program „lefagyásának” tudható be. (Az Átlátszó Erdély adatai szerint míg 2020-ban mintegy 20 milliárd forint támogatást ítéltek meg kárpátaljai szervezeteknek és magánszemélyeknek, addig 2021-ben ez 7,2 milliárd forintra csökkent – szerk. megj.)

Az itt lakók mindennapi életét, illetve jövedelmeit valószínűleg nem fogja befolyásolni az áprilisi választások eredménye, hiszen Ukrajna egyelőre képes biztosítani az elégséges állami szolgáltatásokat – a béreket, a szociális és egészségügyi ellátást. Hogy tovább mi lesz, ez már a nagypolitika kérdése…

A vezetőképen Zubánics László UMDSZ-elnök. Fotó: Sipos Zoltán

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU), valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Magyarország karjába tolja a kárpátaljai magyarokat Ukrajna appeared first on Átlátszó Erdély.