Nem volt eredményes az etikai és morális érvelésre alapozott hivatalos panasz a szélsőségesen nacionalista publicisztikájáról és beszédeiről híres Ioan Vasile Țene ellen. A leváltásáért petíciót indító Szakáts István úgy döntött, jogi képviselet segítségével, a törvényes keretekre szorosabban hivatkozva eljárást indít. Közben készíti a köztisztviselő viselt dolgait összesítő kiadványt, a ȚeneLeaks: köztisztviselő, szabadidejében vasgárdistát is.
Többen kifejezték nemtetszésüket, petíciót indítottak és panaszt tettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a szélsőségesen nacionalista Ioan Vasile Ţene kinevezése miatt Kolozsvár önkormányzatának kultúráért, oktatásért, vallásért, szociális projektekért felelős osztályának élére – számoltunk be róla korábban.
Țene a kilencvenes években Gheorghe Funar nacionalista polgármester kabinetfőnöke volt, majd a kultúráért felelős osztályon referensként dolgozott, míg legutóbb, egy vitatott versenyvizsga során, amelynek egyedüli jelöltje volt, sikerült elnyernie a kultúráért, szociális ügyekért felelős főosztály vezetői tisztségét. A felháborodás oka, hogy a Napoca News portál vezércikkírójaként Țene nemzeti, vallási vagy nemi kisebbségek ellen irányuló, valótlanságokon alapuló, uszító szövegeket jegyzett, és több ízben szólalt fel támogatóan szélsőjobboldali rendezvényeken.
Korábbi anyagunk:
Rasszista publicista kezébe kerülhet a kultúra és az oktatás Kolozsváron
„1987 óta vagyok kolozsvári lakos. Szakszerűtlen, elfogadhatatlan és rágalmazó megnyilvánulásaival Ionuț Vasile Țene, akinek köztisztviselőként kötelessége minden kolozsvári lakos és közintézmény érdekében pártatlan közszolgáltatást biztosítani, ahogyan a többi kolozsvári lakost, úgy engem is megkárosított törvényes érdekeimben. A törvényes érdek, amiben megkárosítja az alulírottat, az, hogy olyan városban élhessen és érezze magát otthon, ahol a köztisztviselők nem becsmérlik hamis vádak alapján a hivatalos intézményeket, amelyekben dolgoznak, és nem keltenek ezekkel szemben általános bizalmatlanságot” – olvashatjuk a a Țene által okozott sérelmek általános leírását a panaszban.
Zárt ajtók mögött folyt a meghallgatás
A benyújtott 2500 aláírásnak elsősorban nem a fegyelmi eljárásban van jelentősége, hanem abban, hogy láthatóvá teszi az emberek hozzáállását a témához – fejtette ki Szakáts az Átlátszó Erdélynek. Nagyon sok román is aláírta – tette hozzá.
Az aktivista elmondása szerint, ahogyan korábban a Hans Hedrich politológus és környezetvédelmi aktivista nem kapott meghívást a panasza nyomán tartott kivizsgálásra, úgy most is megpróbálták belső körben, a panaszos fél értesítése és jelenléte nélkül megtartani az ülést.
„Tavasszal Hans Herdich-kel beadványt fogalmaztunk meg – részletezi az előzményeket Szakáts –, azt leseperték az asztalról: össze sem hívták a fegyelmi bizottságot úgy, hogy a panaszos felet is behívják. Maguk között eldöntötték, hogy nincs semmi gond Ionuț Țene magatartásával. Azt válaszolták, hogy szabadidejében azt mond és tesz Ionuț Țene, amit akar. Akkor döntöttünk úgy Ilyés Zsolt ügyvéddel, hogy a következő panaszt más irányból próbáljuk megragadni. Igyekszünk más, törvényes utakon keresztül közelíteni az ügyhöz.”
A szélsőjobboldali publicisztikájáról és ultranacionalista eseményeken való felszólalásairól híres hivatalnokkal szemben tett újabb panasz nyomán szeptember 14-én hallgatták meg a jelentés benyújtóját. Szakáts az általa beterjesztett dokumentumokat hozzáférhetővé tette a Facebook-oldalán, azonban arról, hogy a két órás meghallgatáson miről volt szó, nem szerezhetünk tudomást. „Nem voltak túl barátságosak” – hangzik az ülés lefolyásának óvatos értékelése. A folyamat eredményére még várni kell, hiszen előbb Țenét is meghallgatják.
Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
Köztisztviselő, szabadidejében vasgárdista
A fegyelmi bizottsághoz beterjesztett panasz Țene két olyan nyilvános szereplését kifogásolja, ahol nem jelezte: nem köztisztviselői minőségében van jelen és tesz szélsőséges, gyűlöletkeltő, diszkriminatív megjegyzéseket.
„Csak olyasmit akartunk beletenni a fegyelmi eljárást indítványozó panaszba, ami egészen precízen dokumentálható, hogy ne legyen értelmezés kérdése az eset. A két esemény kapcsán jelzett törvénysértések: egy köztisztviselő nem csorbíthatja az intézmény hírnevét, még civilként sem. A másik, hogy köztisztviselő nem adhat hangot politikai véleményének, csak ha explicit módon kifejezi, nem köztisztviselői szerepkörében teszi ezt.”
Țene egyik, jól bizonyíthatóan törvénybe ütköző szereplése Szakáts és Ilyés szerint az Avram Iancu emlékére szervezett felvonuláson történt, ahol a kolozsvári közintézményekre és a civil szervezetekre vonatkozó hamis állításokat tett, amivel a kolozsvári városvezetés presztízsét is károsította.
„Elég abból, hogy azt kell látnunk, hogy Kolozsvár költségvetéséből bizonyos kulturális szervezeteket támogatnak, és nagyon világos, hogy a kolozsváriak által befizetett adók és illetékek olyan magyar szervezetekhez jutnak, amelyek a magyar szélsőségeseket és Székelyföld autonómiáját támogatják ebből. Nagyon súlyos, ami történik. A hatóságok úgy tesznek, mintha nem látnák.”
„Az irredenta és revizionista magyar szervezeteket még mindig a kolozsvári lakosok pénzéből támogatják.”
(részlet Țene Avram Iancu megemlékezésén tartott beszédéből)
Az Egyesült Románia Párt (PRU – Partidul România Unită) kongresszusán pedig etnikai alapon gyűlöletkeltő beszédet mondott. Nem csak azt mulasztotta el jelezni, hogy nem a kolozsvári polgármesteri hivatal álláspontját képviseli, hanem a politikai pártatlanság kötelezettségét is megszegte.
„Húsz év után végre azt mondhatom, hogy egy autentikus román párt és politikai erő alakul. Olyan párt, amely csak és kizárólag a románok érdekeit képviseli, az Egyesült Románia Párt. (…) Az Egyesült Románia Pártnak meg kell nyernie a választásokat, hogy minél több szavazata legyen, és hogy a jövőben kormányra kerülhessen (…). Ellenségek nem csak az RMDSZ-ben vagy más szélsőséges szervezetekben vannak.”
(részlet Țene Egyesült Románia Párt kongresszusán tartott beszédéből)
A kiegészítő dokumentumban (Memoriu) hangsúlyossá válik, hogy a köztisztviselők magatartását szabályozó törvény szerint nem csupán a szakmai tevékenység szabályainak megszegése, de a civilként tett megnyilatkozások is fegyelmi eljárást vonnak maguk után. A beadványban kitérnek rá, hogy az eljárás a szerepkör betöltése előtti időszakra is vonatkozik.
Közel húsz éves szélsőségesen nacionalista és legionárius retorikájú múlt
Țene kinevezése óta sem hagyta abba a szélsőjobboldali ideológiák népszerűsítését. Utóbbiként a Se vorbește despre BINE! Nou curent politic european pătrunde în România című publicisztikára hivatkozik Szakáts, ahol a köztisztviselő három szélsőjobboldali párt, az Egyesült Románia Párt (PRU), az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) és a Nagy-Románia Párt (PRM) szövetségének megalakítása fölött ujjong.
„Jelen geopolitikai helyzetben az utolsó olyan ország Európában, ahol a parlamentben nincsen keresztény beállítottságú nacionalista párt. Ez a helyzet a helyi politikai mezőt a globalista, mérsékelt, anarchista és baloldali formációk felé billenti el anélkül, hogy létezne jobboldali ellensúly. A nacionalista diskurzus akut hiánya érzékelhető a mély demográfiai, morális és identitásválsággal küzdő Romániában. A születések drámai csökkenése harminc éven belül szinte a román nemzet biológiai eltűnéséhez fog vezetni” – olvashatjuk a történész-költő-publicista vészjósló írásában.
Szakáts rávilágít, hogy bár a Napoca News tartalmain követhető, ahogyan Țene óvatosabb és visszafogja magát – gyakrabbak a máktea jótékony hatását ecsetelő cikkek, mint a soviniszta gyűlöletkeltés –, véleményét más csatornákon tovább görgeti.
Alkotmány által szavatolt biológiai fölénytől a máktea gyógyító hatásáig
„Țenének olyan kijelentései fognak szerepelni a ȚeneLeaksben, mint hogy az alkotmánynak biztosítania kellene a többségi nemzet biológiai fölényét. Olyan cikkben hangzik el, amiben azt taglalja, hogy ötven éven belül Romániának Rrománia lesz a neve, és azt látja megoldásnak, hogy az alkotmány valahogyan szavatolja a románok szaporulatát.”
Țene igyekszik 2008-2009-ig visszamenően eltüntetni korábbi cikkeit, amelyek a kinevezése körüli vitában előtérbe kerültek. Éppen ezért, hogy ne lehessen megkérdőjelezni ezek törlés előtti létezését, a panasztevő az összegyűjtött cikkeket közjegyzőnél hitelesítette: „Le tudná tagadni a cikkeket, azt mondhatja, hogy én hekkeltem meg az oldalt, tettem rá tartalmat, amit nem is ő írt. A hitelesítés nem azt bizonyítja, hogy ő írta a szövegeket, hanem a törlés ellen véd, hogy ne lehessen azt mondani, hogy az a tartalom nem is létezett soha.”
Itt a sovinizmus, hol a sovinizmus?
Țene szélsőségesen nacionalista, az etnikai, vallási kisebbségekkel szemben diszkriminatív publicisztikai tevékenykedésének meggyőző bizonyítása érdekében Szakáts mintegy 1500 oldalnyi terhelő anyagot mentett le számítógépére, amit jogilag hitelesített formában előbb a panaszhoz csatolt terhelő bizonyítékként kívánnak benyújtani.
A hírhedt hivatalnok munkásságát bemutató anyag Szakáts szerint hamarosan olvasható lesz .pdf formátumban, de nyomtatásban is szeretné elérhetővé tenni.
A kiadvány publikálásának célja, hogy a városháza megismerje saját alkalmazottját, hogy a város lakói tudják, hogy ki az, aki a kultúráért felelős főosztályt vezeti, és hogy a város lakói tudják, hogy a városvezetés tudja, kit alkalmaz – fejtette ki a Szakáts.
„Megpróbálom annyira felhívni a közfigyelmet, hogy mire megjelenik a kiadvány a Țene-aranyköpésekkel, már mindenki alig várja azt. Ez a retorikai íve a kérdés publicitásának. A törvényes eljárás, a fegyelmi bizottság fokozati lépcsők, hogy minél jobban felhívjuk a figyelmet a témára. Meg akarom mutatni minél több embernek, hogy ez a kultúrfőnők Kolozsváron, mert nem csak törvényből, hanem etikából és morálból is él az ember.”
„Ha megjámborodott, akkor azt tőle szeretném hallani. Nem úgy, hogy abból következtetek erre, hogy letörli az anyagait, mert azt úgy is érthetjük, hogy próbálja eltüntetni a nyomokat” – válaszolt Szakáts arra a teoretikus felvetésre, hogy talán Țene megváltoztatott politikai álláspontjára utalhat cikkeinek törlése.
Amennyiben a fegyelmi bizottság ismételten nem talál kivetnivalót Țene tevékenységében, Szakáts és Ilyés további jogi lépéseket terveznek.
Nem váltják le Țenét a benyújtott panaszok nyomán
A hivatalos eljárásban a törvény lehetőséget nyújt a panaszos fél számára a jogi képviseletre, ezzel élt Szakáts. Az eljárásban Ilyés Zsolt ügyvéd, az AGFI (Advocacy Group for Freedom of Identity – Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért) tagja képviselte az ügyet.
Az ügyvédi képviseletre és jelenlétre azért volt szükség, hogy az ügy kimenetele ne a törvény betűinek ismeretén múljon, „ha civil nyelvet kell beszélni, civil nyelvet beszélünk, ha jogit, akkor jogit”, magyarázta az Átlátszó Erdélynek a panasz benyújtója.
A köztisztviselővel szemben megfogalmazott panaszban fontos rámutatni, hogy milyen személyes sérelem érte a dokumentum benyújtóját.
„A köztisztviselők jogállását szabályozó törvény azt mondja, hogy egyik fő cél az állampolgárokkal való jó kapcsolat és az intézmény presztízsének megtartása. Ha ez sérül, a polgár felteheti a kérdést, hogy számíthat-e az intézmény részéről a pártatlan, egyenlő és transzparens bánásmódra. Țene magatartásával sérül a köztisztviseleti intézménybe vetett hit, ugyanakkor a polgármesteri hivatal sem tett a presztízs visszaállításáért (élhetett volna a belső eljárás indításával akár). Azért, hogy a megcsorbult bizalom visszaálljon, az szükséges, hogy az érintett köztisztviselőt felelősségre vonják, illetve biztosítsák a panaszos felet és a polgárokat, hogy az eset nem fog megismétlődni. Az intézmény presztízse annyira összefügg az intézménybe vetett bizalommal, hogy amíg az egyik nem áll helyre, addig a másik sem” – fejtette ki az ügyvéd a törvény működésének logikáját.
Hozzátette, amennyiben megróják, annak legfeljebb annyi lesz a hatása, hogy Țene visszafogja magát. Ez pusztán felületi kezelés. Annak az esélye, hogy a panasz következményeként Țenét eltávolítsák a tisztségéből, a nulla felé közelít. A döntésnek a hivatal szempontjából van etikai és morális értéke: hogyan viszonyul egy olyan köztisztviselőhöz, aki diszkriminálja és gyűlöletet kelt azokkal az állampolgárokkal szemben, akiket képviselnie kellene?
Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
További öt panasz elfekvőben
Szakáts és Ilyés további öt olyan panaszról tud, amelyek valamilyen módon Ioan Vasile Țene kinevezéséhez kapcsolódnak. A panasztevőket fel fogják keresni, hiszen nekik is lehetőséget kellett volna kapniuk a Szakátséhoz hasonló meghallgatásra.
A további panaszok szőnyeg alá söprése növeli az eljárással kapcsolatos bizalmatlanságot, ugyanakkor az ügyeket valószínűleg már nem lehet összecsatolni. „Miután megkapjuk a panaszok regisztrációs számát, és hozzáférünk a dokumentumokhoz, meg fogjuk próbálni újraéleszteni az ügyeket. Csakúgy, mint Hans Hedrich feljelentésénél, ezeknél az ügyeknél is fönnáll az eltusolás gyanúja. Az ANFP kötelezheti a fegyelmi bizottságot, hogy vegye elő az ügyeket, és egyenként hallgassa meg a feleket” – részletezte további lépéseiket Ilyés.
Hiányosak a törvény betűi?
Amennyiben Ţenét a fegyelmi bizottság vétkesnek találja, megrovást ajánl az intézményvezetőnek, jelen esetben a polgármesternek – ez a köztisztviselőkkel szemben folytatott eljárás lezárásának egyik módja. A polgármester vagy elfogadja, vagy felülbírálja az ajánlást. Akár el is törölheti, amennyiben indokoltnak találja. A döntés ellen egyedül a köztisztviselő fellebbezhet, a panaszos nem.
Ha a fegyelmi bizottság úgy gondolja, nem történt vétség, az eljárás úgy is végződhet, hogy a bizottság eltörli a panaszt. „Ezzel a döntéssel szemben nem fellebbezhet Szakáts. Az eljárás abból a szempontból támadható, hogy a törvény előtt egyenlő fél-e a panasztevő és a bepanaszolt: ugyanolyan jogaik vannak-e a per során. Az, hogy a panaszt benyújtónak nincs joga fellebbezni, arra utal, hogy nem ugyanolyan fél a perben, mint a bepanaszolt” – fejti ki a törvény hiányosságát és támadhatóságát Ilyés.
A Bukaresti Ítélőtábla egy hasonló eset során azt mondta ki, hogy azért alkotmányos, hogy a panasztevő nem fellebbezhet, mert amennyiben a félnek valóban személyes érdeke sérült, úgy egyéb jogi úton is érvényt szerezhet követeléseinek, például polgári, kihágási vagy akár bűnvádi eljárás keretében. A másik érv az volt, hogy bármely fegyelmi eljárás két fél között zajlik. Jelen esetben ez a két fél az érdekeit védő intézmény és a hozzá tartozó, az ő presztízsét sértő köztisztviselő, azaz Țene. A bukaresti ítélőtábla döntése értelmében a panaszos nem minősül félnek.
További jogi lépés a Köztisztviselők Országos Hatóságához (Agenția Națională Funcionarilor Publici – ANFP) benyújtott panasz lehet. Ilyés szerint ha a fegyelmi eljárásban törvénysértés történt, az ANFP-nek jogában áll felülvizsgálni azt és megállapítani, hogy az eljárás törvénytelen volt, azonban az ítéletet nem bírálhatja felül.
Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
Havi 10 eurós rendszeres támogatás
Havi 20 eurós rendszeres támogatás
Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU
