A diktatúra bukása óta nem volt ilyen nagyszabású megmozdulás Romániában. Elmondjuk, mi történt, és mi várható a továbbiakban.
Mi történt szerda este?
A Belügyminisztérium hivatalos adatai szerint, amelyeket a tárca vezetője, Carmen Dan közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, Bukarestben szerda reggel 8.30 óra körül kezdődött – pár fős – tüntetés, este pedig 39 megyében és 69 településen vonultak utcára. 13 tiltakozó gyűlést és 30 felvonulást engedélyeztek.
A Belügyminisztérium szerint körülbelül 200.000 ember vonult utcára országszerte, a sajtó viszont úgy becsülte, hogy csak Bukarestben mintegy 150 ezren, az ország többi településein ugyanennyien tüntettek.
A tüntetések többnyire békésen zajlottak, leszámítva Bukarestet, ahol futballhuligánok több órán át csatároztak a kormánypalotát biztosító rohamrendőrökkel. Nagyon sok tüntető kisgyerekkel vagy éppen kutyával érkezett a tiltakozó megmozdulásra, éppen azért, hogy a hatóságok felé demonstrálja békés szándékát; ők menekültek el tehát elsőként az összecsapások elől. A zavargások miatt éjfél előtt feloszlott a tömeg.
Mi vágta ki a biztosítékot?
A kormány sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást. A hivatali visszaélés tényállása változik, vagyis azok a feltételek, amelyek egy tettet bűncselekménnyé tesznek.
Eszerint már nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés, ha az okozott kár értéke nem haladja meg a 200 ezer lejt. Továbbá a maximális büntetés hivatali visszaélésért hét évről háromra csökken, illetve nem minősül hivatali visszaélésnek a bármilyen rangú jogszabály elfogadása.
A módosítás egyik közvetlen kezdeményezettje Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki ellen 108 ezer lejes kár okozásával járó hivatali visszaélés vádjával folyik büntetőper. Az első tárgyalást éppen január 31-én reggel tartották, mindössze néhány órával azelőtt, hogy a kormány elfogadta a napirenden nem szereplő 2017/13. számú sürgősségi rendeletet.
A romániai parlamenti választásokról szóló anyagunk:
Parlamenti választások Romániában: vörös ébredés a technokrata álomból
Ki tüntet?
Többnyire fiatalok, bár vannak szép számmal a többi korosztályból is, akik szerint a kormány törvényesíteni akarja a korrupciót. A korábbi megmozduláshoz képest ezúttal megjelentek a kormány távozását és előrehozott választásokat követelő hangok is. Ugyanakkor az is világos, hogy az emberek már értik: a tervezett, korábban a parlamentbe benyújtott közkegyelem csak paraván, az igazi probléma a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet, de főleg az előbbi.
Ki támogatja a Btk. vitatott módosítását?
A Szociáldemokrata Párt mellett a kormánykoalíciós Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE). Az utóbbi elnöke, Călin-Popescu Tăriceanu, aki a szenátus elnöke is egyben, kijelentette, hogy szerinte igenis rendben van a kormány sürgősségi rendelete. Ugyanakkor a PSD-n belül megjelent néhány disszidens hang.
Lesz-e hatása a tüntetéseknek?
Egyelőre nehéz megjósolni. Kétnapi hallgatás után csütörtök délután Liviu Dragnea a miniszterelnökkel közösen sajtótájékoztatón védelmébe vette a jogszabályt. Azt állította, hogy az ellene folyó per semmiképpen nem áll le, hiszen abban egy másik vádpontot is felhoz ellene az ügyészség (okirat-hamisítás). Ugyanakkor bejelentette, hogy ügyvédei komoly érveket találtak a perújrafelvételre a 2012-es referendum ügyében, amely miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Sorin Grindeanu miniszterelnök újságírói kérdésre határozottan megerősítette: a kormány nem vonja vissza a vitatott rendeletét. A sajtótájékoztatón hosszan sorolták a kormány szociális intézkedéseit: a minimálbér felemelését 1450 lejre, a helyi önkormányzatok alkalmazottainak 20, a színészek fizetésének 50 százalékos emelését.
Támogasd a pályakezdő újságírókat! Gyakornoki programra gyűjtünk
