Akár ez is tetszhet
Egyre több magyarországi diák iratkozik be erdélyi felsőoktatási intézményekbe: Romániában könnyebb a felvételi, kisebbek a tandíjak, az oktatás minősége pedig általában nem rosszabb, mint Magyarországon. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem után a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem a legnépszerűbb.
A magyarországi felsőoktatás beszűkülésével egyre több magyarországi diák dönt úgy, hogy Erdélyben folytatja felsőfokú tanulmányait. Slágerszak Kolozsváron az antropológia alapképzés, itt egy-egy évfolyam kétharmadát magyarországiak adják.
Számottevő számban vannak jelen magyarországiak a pszichológia és a magyar-francia alapképzéseken, mesteri képzések közül a pszichológia nagyon népszerű. Sokan döntenek a marosvásárhelyi színművészeti, illetve az orvosi mellett.
A diákok általában élvezik az újszerű, sok tekintetben mégis családias erdélyi életet, azt, hogy magyarul tanulhatnak, valamint hogy számottevően olcsóbban juthatnak magyarországihoz hasonló színvonalú képzéshez.
A BBTE megoldja a magyarországi felsőoktatás gondjait?
A Babeș-Bolyai Tudományegyetemről kikért beiskolázási adatokból kitűnik, külföldi állampolgárok a 2000-es évektől jelentek meg nagyobb számban. 2012-től számottevő arányban kezdtek beiratkozni a magyarországi diákok, számuk azóta folyamatosan nő.
Ez a trend valószínűleg összefügg azzal, hogy Magyarországon 2005-től csökken a felsőoktatási hallgatók száma (az Átlátszó adatújságírás-blogjának elemzése erről itt), ugyanis Magyarországon az ingyenes helyek számának csökkentésével gyakorlatilag önköltségessé tették a képzéseket, és így megemelkedtek a bejutási ponthatárok. Szintén ebbe az irányba mutat az, hogy egyre több az olyan szak, ahol követelmény az emelt szintű érettségi.
Ahhoz, hogy kiderítsük, 2008-2018 között milyen arányban és mely szakokra jöttek tanulni Romániába a magyarországi diákok, beiskolázási adatokat igényeltünk az erdélyi felsőoktatási intézményektől (itt leírtuk, hogyan dolgoztunk, illetve itt vannak az adataink).
A többi egyetemmel ellentétben a legnagyobb oktatási intézmény, a BBTE nem beiskolázási számokat adott meg, hanem azt közölte, hogy az adott évfolyam hány százaléka magyar állampolgár, így kénytelenek voltunk ezt az adatot használni.
A pszichológiai képzések a legnépszerűbbek
A magyarországi diákok legnagyobb arányban a pszichológia képzéseket választják az erdélyi egyetemek alap- és mesterképzéseinek szakkínálatából. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Komplex szervezetekben alkalmazott pszichológia nevű mesterképézésén 73 százalékos átlagarányban tanulnak magyar állampolgárok (a kiugró arányhoz hozzájárulhat, hogy ezt a szakot eddig csak két tanévben, 2015-2018 között indították).
A Pszichológia alap- és a Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás mesterképzésre is nagy arányban iratkoznak be magyarországi diákok: 40-45%-ban ők töltik ki a létszámot. Érdekesség, hogy 2008-2011 között még a román oktatási nyelven zajló Pszichológia alapképzésre is iratkoztak magyar állampolgárok, ugyanígy találunk magyar állampolgárokat a Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás román nyelvű mesterképzésen.
Az általunk megkérdezett egyetemisták hasonlóképpen indokolják döntésüket: Magyarországon az ingyenes tanuláshoz magas bejutási pontszámot kell elérni, ha ez nem sikerül, akkor tandíjat kell fizetni.
Romániában ingyenes helyekre is be lehet jutni, sőt, ugyanolyan eséllyel lehet kapni tanulmányi-, érdem- és egyéb ösztöndíjakat is. Ha pedig csak fizetéses helyre jut be a felvételiző, a tandíjak számottevően olcsóbbak Magyarországhoz képest.
Tinédzserként nem mindig a tanulás a fő szempont
„Magyarországon nincsen felvételi: csupán érettségi jegyek alapján lehet bejutni, azonban nagyon magasak a ponthatárok” – magyarázta Mészáros Anna, egy BBTE pszichológia alapképzésén végzett hallgató, aki jelenleg Hollandiába készül mesterképzésre.
„Nekem anno lázadó tinédzserként nem a tanulás volt a fő szempont, így nem lett kitűnő érettségim. Évekkel később döntöttem a pszichológia mellett: ha otthon akartam volna tanulni, minimum két tantárgyból újra kellett volna érettségiznem” – tette hozzá.
Ágnes – aki a pszichológia alapképzés után a BBTE-n mesterizik – nem csak a könnyebb felvételi rendszer miatt jött Erdélybe tanulni: döntéséhez az is hozzájárult, hogy édesanyja erdélyi származású, mielőtt egyetemre iratkozott volna, több időt töltött Kolozsváron.
„A pontrendszer miatt csak igazán kiváló eredményekkel van esély pszichológia szakra bejutni Magyarországon. Én nem voltam rossz tanuló, az érettségim is jó volt, de a bejutáshoz igen kevés ponttal rendelkeztem. Egyik rokonom itt tanul, ő javasolta, próbáljam meg a felvételit” – mesélte Ágnes, akinek tetszett az, hogy ugyan a BBTE-n volt írásbeli vizsga, azonban emellett számítottak az iskolai eredményei is.
Hasonló, mégis más világ
„Számomra új volt az 1-től 10-ig terjedő osztályozás, amihez eleinte nehéz volt hozzászokni, de alapvetően tetszett a szélesebb spektrumon való értékelés, ami talán pontosabb visszajelzést ad mind az erősségeim, mind a hiányosságaim tekintetében. Ha bármilyen problémám akadt tanulmányaim során, a tanáraim általában segítőkészen és készségesen álltak hozzám, ami számomra sokat jelentett.”
Ágnes szerint a bentlakási lehetőségek jobb minőségűek és olcsóbbak Kolozsváron, mint Magyarországon, igaz, számára nem ez volt a mérvadó, amikor idejött tanulni. „Amit nagyon értékelek az itteni diákéletben, az az egyetemisták számára elérhető vasúti kedvezmény: így volt lehetőségünk világot látni, új helyeket, embereket, és valamilyen szinten más (mégis hasonló) életvitelt és kultúrát is jobban megismerni, mint amit otthon tapasztaltunk.”
Nem csak a könnyebb bejutás szól a BBTE mellett: míg Magyarországon a három éves pszichológia alapképzéssel viselkedéselemző képesítést lehet szerezni, tehát a végzős nem lesz jogosult a pszichológus cím használatára, Romániában a három éves alapképzés már feljogosít az önálló és szabad pszichológusi munka gyakorlására.
Igaz, ez csak Romániára érvényes, amennyiben a diák hazamegy, a diplomát Magyarországon el kell ismertetni. Magyarországon további két év mesterit is maga mögött kell tudjon az, aki valamely szakterületen gyógyító munkát végző pszichológusként tevékenykedne okleveles (általános) pszichológusi diplomával.
MILYEN CÍMEN SZERETNÉL MINKET TÁMOGATNI?
FIZETÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA
A pszichoterapeuta képzés is hozzáférhetőbb
Ahhoz, hogy egy területen önálló praxissal dolgozhasson valaki, plusz 2-4 éves szakpszichológusi képzés szükséges. Ehhez képest Romániában a szakpszichológusi cím megszerzésének két vagy több éves képzés (az egyetemek szakirányú mesterképzései is elfogadottak) felel meg, amelyet a törvény kiegészítő képzésként fémjelez.
A másik sarkalatos különbség, hogy Magyarországon pszichoterapeuta képzést csak klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok végezhetnek, tanácsadó szakpszichológusok nem. Romániában ez sokkal egyszerűbb, a pszichológia alap- és mesterképzés elvégzése után egy, a Romániai Pszichológusok Kamarája (Colegiul Psihologilor din România) által kiadott bizonyítvánnyal klinikai pszichológusként, pszichológiai tanácsadóként és pszichoterapeutaként is tevékenykedni lehet. Ez egy néhány éves továbbképzést feltételez.
Ami a pszichológia képzések hasonlóságait és különbségét illeti, Mérő László, aki a kolozsvári BBTE és a budapesti ELTE pszichológia karán is oktat, elmondta, Kolozsváron az alapképzés lényegében ugyanaz, mint az ELTE-n, és követi az amerikai, brit, német, francia standardot.
„A felvételi határ magyarországi egyetemeken 430-440 pont szokott lenni, ami elég magas. Többnyire azok jönnek Kolozsvárra, akik valamiért nem érték el a pontszámot” – magyarázta az oktató, hozzátéve, hogy ugyan Magyarországon nehezebb bejutni, azonban a BBTE-n az első évben az évfolyam 35-40 százaléka lemorzsolódik, mindent összevetve tehát nem könnyebb a BBTE-n diplomát szerezni.
A tandíj feleannyi Romániában
„Kolozsváron a BA-n ugyanazt kapják a diákok, mint az ELTE-n vagy bármelyik másik magyarországi egyetemen, csak jóval olcsóbban” – így az oktató. Bár a képzés minősége ugyanaz, a tandíjak között óriási eltérések vannak. Az ELTE pszichológia alapképzésén idén 300 ezer forintba (943 euróba) került a tandíj, ehhez képest a BBTE-n 2800 lejt (589 eurót) kellett fizetnie annak, aki nem államilag támogatott helyen tanul.
A pszichológia mesterképzések még költségesebbek Magyarországon: 400 ezer forint (1257 euró), míg a BBTE-n ennek felébe, 3000-3200 lejbe (631/673 euró) kerül egy tanév.
Mérő László szerint a mesterképzéseknél kicsit bonyolultabb a helyzet, ugyanis abból Magyarországon nagyobb a választék, míg a BBTE-n csak a Komplex szervezetekben alkalmazott pszichológia, valamint a Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás között lehet választani. Tehát aki klinikai pszichológiát akar tanulni, az vagy románul tanul tovább, vagy elmegy Magyarországra, esetleg valamilyen más európai országba.
Nem gond magyarországi mesteri képzésre jelentkezni romániai BA diplomával? „Sem előnye, sem hátránya nincsen annak, hogy Romániában tanulnak. Egy romániai pszichológus MA-diploma ugyanúgy feljogosítja őket, hogy posztgraduális képzéseken részt vegyenek, mint egy magyarországi” – nyugtatott Mérő.
Antropológia alapképzés nincsen Magyarországon
A pszichológiai képzéseknél is népszerűbb a magyarországi diákok körében az antropológia szak: itt 10 év alatt a magyar diákok átlaga 71 százalék. A BBTE honlapján választ is találunk arra a kérdésre, hogy miért tanulnak ezen a szakon ilyen nagy arányban magyarországi diákok.
„Antropológia szak a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2002 óta működik, a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben szervezett antropológia oktatási program viszont csak sokkal később, 2013-ban indult.
Ennek célja az volt, hogy az átalakuló magyarországi felsőoktatási kínálat (Magyarországon jelenleg nincs alapfokú antropológia-oktatás) kontextusában tanulási lehetőséget teremtsen olyan magyarországi és felvidéki fiatalok számára is, akik érdeklődnek az antropológia szemléletmódja, módszertana és valóságértelmezései iránt.”
Update 17:31, 06.02.2019: Magyarországon valóban nincsen BA szintű antropológia-képzés, MA viszont legalább kettő van, az ELTE-n Budapesten valamint a Miskolci Egyetemen.
A Biotechnológiai és ökológiai rendszermérnök és a Magyar-francia szakokra szintén azért iratkozhatnak a magyarországi diákok, mert otthon nincs lehetőségük ilyen képzéseken tanulni.
Francia szakos tanulmányokat Magyarországon csak két képzés keretében lehet végezni: romanisztika szakon vagy osztatlan tanári szakpárként. Tehát nem lehet egy szakként tanulni a két nyelvet, ugyanakkor a C1-es francia nyelvvizsga is nagymértékben megnehezíti a bejutást az említett két képzésre. A kolozsvári BBTE-n ehhez viszonyítva sokkal könnyebb a felvételi.
A magyarországi alap- és mesterképzések kínálata viszonylag szűk és kevésbé interdiszciplináris, ezért lehet népszerű a BBTE-n a Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok, a Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között, illetve a Településfejlesztésben alkalmazott szociológia szak.
A marosvásárhelyi színészképzés érdekes alternatíva
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is közkedvelt a magyarországi diákok körében. Többségük színész alap- és mesterképzésre iratkozik be, kisebb arányban a rendező, bábszínész és teatrológia szakokon is tanulnak magyar állampolgárok.
A magyarországiak motivációja hasonló: otthon nem sikerült bejutni az egyetemre, a marosvásárhelyi színészképzésnek pedig jó a híre.
„Süllyed a színvonal, bezárnak minőségi egyetemeket, megszüntetnek képzéseket, nincs elég fizetés, és rosszul van felépítve maga az oktatási struktúra. Persze, emberek vannak, szívvel lélekkel dolgozó tanárok, akik miatt én mindig nagyon minőségi és szabad oktatást kaptam, de ez három éve is csoda volt” – mondta egy marosvásárhelyi színművészetis hallgató, aki már dolgozott és tapasztalatot szerzett a szakmájában, viszont otthon nem sikerült bejutnia egyik színművészeti egyetemre sem.
Ugyanez a hallgató a romániai felsőoktatásról is elmondta a véleményét: „hasonlónak látom, mint otthon (…) a színvonal magas, de sokszor van káosz, talán kommunikációhiány miatt. Nem érzek román-magyar ellentétet hál’Istennek, de azt érzem hogy nem annyira zökkenőmentes egy esemény, egy közös projekt megvalósítása. Egy kicsit következetesebb lehetne, de ez otthon sincs másképp.”
Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, hogy egy magyarországi diák Romániában tanul? „Az én szakmámban nem látok annyi lehetőséget, mint otthon. Kevés a casting, a filmes lehetőség, kevés kis társulat van és elszórtabbak a színházak. A másik oldalon az egyetem színvonala, a többnyelvűség, több kultúra találkozása nagyon izgalmas. Gyönyörű helyek, izgalmas emberek. Szeretem itt, remélem, szakmailag is be fog érni ez a dolog.”
Meglepően kevés magyar állampolgár tanul a Sapientián
A főként magyarországi költségvetési támogatásokból működő Sapientiára 2012-től – az intézményi akkreditációt követően – kezdtek beiratkozni külföldi hallgatók. A magyar állampolgárok száma az első három évben megduplázódott, majd évenkénti 28-29-es létszámon stabilizálódott, ugyanakkor évenként maximum két magyar anyanyelvű szlovák/olasz/osztrák állampolgár tanult a magánegyetemen.
2008-2017 között folyamatosan növekedett az egyetemen tanuló diákok száma, viszont a 2018-2019-es tanévben majdnem 80-nal csökkent az összlétszám.
2013-ig nagyobb arányban tanultak a hallgatók tandíjas helyeken, majd fokozatosan a tandíjmentes hallgatók javára billent a mérleg. A magánegyetem tandíjainak értéke az utóbbi 10 évben nem változott.
A legnépszerűbb szakokra évről évre jelentkeznek magyarországiak, viszont a legnépszerűbb képzésen hat év alatt is csak 35 magyar állampolgár tanult.
Mind a BBTE, mind a Sapientia aktívan tesz is azért, hogy minél több magyarországi diák felvételizzen hozzá. Mindkét egyetem évek óta állandó kiállítóként, önálló standdal vesz részt a budapesti Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon.
Több svéd, olasz és német tanul a MOGYE-n, mint magyar állampolgár
2015-től kezdett növekedni a magyarországról érkező diákok aránya a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetemen (régi, közkeletű nevén: MOGYE). Míg 2015 előtt néhány, legfeljebb féltucatnyi magyarországi diák tanult a MOGYE-n, addig 2015-től a számuk közel 70-re nőtt, később pedig az 50 körüli szinten állandósult.
2015-től nemcsak a magyarok száma ugrott meg és stabilizálódott, hanem Svédországból, Olaszországból és egyéb országokból is többen érkeztek Marosvásárhelyre tanulni, mint az előző tanévekben. És nem is olyan csekély számban.
A magyarországi oktatási rendszer, a kétszintű érettségi, a felvételi követelmények és a magas ponthatárok elriasztják a jó képességű diákokat az otthoni továbbtanulástól. Egy fogorvosi szakos hallgató szerint célorientáltabb az erdélyi felsőoktatási intézményekben a felvételi, ő éppen ezért jött a MOGYE-re tanulni:
„Magyarországon középszintű érettségit írtam, az orvosihoz pedig emelt szintű biológia és kémia szükséges. Az emelt biológia érettségire nem csak az embertant kell nagyon jól tudni, hanem a növénytant, állattant és ökológiát is. Szimpatikus volt az itteni felvételi rendszer, ahol célzottan az embertant, anatómiát kérik számon.
Véleményem szerint egy orvosira készülő diák arra összpontosítson leginkább, amivel foglalkozni fog, ne azért kerüljön be valaki orvosira, mert jól oldotta meg a növénytanos, ökológiás és állattanos érettségi feladatokat. (…) Féltem, hogy nem írok elég nagy pontszámú emelt érettségit, és hogy ne hagyjak ki éveket, ide jöttem szerencsét próbálni. Mivel a legtöbb országban nem létezik felső szintű érettségi (mármint kétszintű érettségi rendszer), így nem lett volna gondom, hogy más országban is elfogadják.”
Következetesebb és szigorúbb a magyarországi orvosképzés?
Diák interjúalanyunk szerint sokkal rendszerezettebb és következetesebb a magyarországi felsőoktatás. A diákokkal már első héten közlik a tanmenetet, a tankönyvek listáját és azt is, hogy melyik heteken fognak vizsgázni. Ez azért nagy segítség, mert ezáltal a diákok előre fel tudják mérni a félév terhelés-eloszlását.
Másik nagy előny, hogy a kiscsoportos gyakorlatok esetében a hallgatók maguk dönthetik el, hogy melyik meghirdetett időpontra szeretnék felvenni az adott gyakorlatot, ők állítják össze az órarendjüket. A hallgatókkal szembeni követelmények sokkal szigorúbbnak tűnnek.
Ehhez képest a MOGYE-n rendszertelen az oktatás, az információközlés is nehézkes. „Gyakran fordult elő, hogy felmentünk az egyetemre, és vártunk a tanárra, aki nem jelent meg. Véleményem szerint ilyenkor lehetne szólni az évfolyamfelelősnek, mindössze egy e-mailre vagy egy telefonhívásra lenne szükség.
A tananyagot az esetek többségében vizsgaidőszak előtt kaptuk meg, ez nem segíti elő azt, hogy a diák év közben a saját ritmusában tanuljon. Így tehát nehezebb a félévi tananyag-mennyiséget egyenletesebben eloszlatni. Másik negatív dolog az eszközhiány, illetve az, hogy itt a diáknak kell pácienst keresnie!” – így az interjúalanyunk.
Magyar nyelvű képzésen is románul megy a gyakorlat
A diákok, akikkel szóba álltunk, nem igazán vannak megelégedve a marosvásárhelyi élettel, az egyetemmel. „Nem vagyok megelégedve, és valahol megnyugtat, hogy nem csak én gondolom így. Az egyetemen a gyakorlatokat gyengének érzem. Annyira kevés az eszköz, hogy a diákoknak kell befektetniük, utána pedig következik a pácienskeresés, ami azért is nehéz, mert aki nem marosvásárhelyi, az ismerősöket sem kérdezhet meg.
(…) Ezt a várost nem lehet összehasonlítani Budapesttel, itt más az élet. Otthon, Budapesten mindig van mit csinálni, mindig van valami esemény, program, amire barátokkal elmegyünk. Ehhez képest itt nagy a nyugalom. Van egy-egy egyetemi buli, ami olyan-amilyen.”
Az orvosin tanuló diákoknak azzal is meg kell küzdeniük, hogy bár az oktatás nyelve elvben magyar, a gyakorlatok gyakran románul zajlanak. „Eleinte nagyon nehéz volt belerázódni a román nyelvbe, de már egyre könnyebben megy (ez szerintem nem csak a magyarországiaknak nehézseg, hanem az itt élő magyaroknak is).
Hiába vagyok magyar szakon, a gyakorlatokat és a gyakorlati vizsgákat román nyelven tartják. A kurzusokon magyarul megkapjuk az alapokat, de gyakorlatokon alig értünk valamit. Nekem személy szerint sokat kell románról magyarra fordítanom, mert nem bemagolni szeretném, hanem megtanulni az anyagot, és ez nagyon sok időmet veszi el.”
Más országokból érkező diákok
A romániai felsőoktatási intézményekben 2015-től látványos növekedés figyelhető meg a külföldi diákok számát tekintve: tanévenkénti stabil beiratkozási aránnyal vezetik a listát a moldovai egyetemisták, de emelkedik az európai uniós országból érkező állampolgárok száma is.
Világszerte növekedik a külföldön tanuló egyetemisták száma, míg itthonról elmennek a tehetősebb diákok a nyugati egyetemekre, addig Nyugat-Európából és a fejlődő országokból is jönnek ide tanulni.
Kutatások nincsenek arra vonatkozóan, hogy milyen szociális rétegbe tartozó és milyen képességű hallgatók jelentkeznek külföldről az erdélyi egyetemekre. Feltételezhető, hogy az alsó középrétegek számára jelent továbbtanulási lehetőséget, akik gyengébb eredményeik okán hazájukban csak tandíjas képzésre jutnának be, amely viszont ott számukra megfizethetetlen.
Címlapfotó: Diákok a BBTE-n. Fotó: BBTE
