Miközben a Fidesz embereként RMDSZ-elnöki tisztségre pályázott, átverte a Gorj megyei maffiát, Székelyföldön pedig segített a Schweighofernek fűrészüzemet nyitni. Nemrég jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, azóta elnyelte a föld. Publicisztika.
November 11-én, a zágoni református templom újjászentelési istentiszteletén jelent meg utoljára nyilvánosan Olosz Gergely volt RMDSZ-politikus és üzletember. Oloszra azóta nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a román hatóságok, hollétéről semmit nem tudni.
És bár sokan tennének nagyobb összeget arra, hogy Olosz valahol Magyarországon bujkál – ezt valószínűsíti a magyarországi kormánypárti politikusokkal és különösen Semjén Zsolttal ápolt jó kapcsolata –, erre semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk.
Tény azonban, hogy Olosz a korrupciós ügye, valamint a személyét régóta körbelengő, nem túlságosan hízelgő történetek ellenére nemrég még teljesen szalonképes volt a magyar kormány és a kormányhoz közel álló erdélyi körökben.
Nem tudjuk, volt-e protokollfelelőse a novemberi istentiszteletnek, mindenesetre elég különös, hogy az évek óta húzódó korrupciós büntetőügye ellenére Olosz az első sorban ült Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Márton Árpád RMDSZ-es képviselő mellett, aki nem mellesleg az alsóház jogi bizottságának tagjaként fontos szerepet játszik az igazságügyi törvények módosításában.
Azt nem tudni, hogy Olosz milyen minőségében lett meghívva, illetve miért ültették kiemelt helyre, a legmagasabb rangú vendégek mellé: ebben az időszakban Olosz már nem rendelkezik funkcióval, csak egy helyi üzletember, és üzleteiben sem túl sikeres, amint azt hamarosan meglátjuk.
Időhúzás a legjobb stratégia?
Olosz kigombolt, sötétkék öltönyét és széles vigyorát a templom mellett készült csoportképen is azonnal ki lehet szúrni, az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján közzétett galériában azt is megörökítették, amint Semjén Zsolttal kíváncsian lapozgatnak egy vaskos, régi kötetet.
Az istentisztelet idején már világos lehetett Olosz számára, hogy akármennyire igyekszik csűrni-csavarni, ügyében közeleg az ítélethirdetés: a Legfelsőbb Itélő és Semmítőszéken zajló tárgyalások már két éve rendszeresen halasztással végződtek, nyilvánvaló volt, hogy ezt a végtelenségig húzni nem lehet. Egyébként a zágoni esemény után kevesebb, mint egy héttel jelezte a bíró, hogy decemberben hirdet ítéletet. Két további halasztás után, december 20-án meg is született az elmarasztaló ítélet.
Időhúzás: nagyjából ez volt Olosz stratégiája korrupciós ügyének tárgyalása során. Ez már akkor is feltűnő volt, amikor évekkel ezelőtt a Legfelsőbb Itélő és Semmítőszék irattárában megtekintettük a perének iratait.
Ezekből kiderült például, hogy Olosz folyamatosan váltogatta az ügyvédeit pusztán azért, hogy aztán az első tárgyaláson halasztást lehessen kérni arra hivatkozva, hogy az új ügyvédnek még nem volt ideje áttanulmányozni az iratcsomót.
A vádlottnak eszébe jut, hogy ő ügyvéd
Ugyanebbe a stratégiába illik az, hogy bár a tárgyalás eredetileg a Legfelső Bíróságon kezdődött, Olosz 2013-ban lemondott szenátori tisztségéről, így az ügy átkerült a Bukaresti Törvényszékre. Itt 2013-ban meg is született az elmarasztaló ítélet, azonban Olosznak „eszébe jutott”, hogy ő 2010 óta a Bákó-Neamţ megyei ügyvédi kamara tagja, ebből kifolyólag a bukaresti törvényszék nem illetékes dönteni ügyében, erre ugyanis csak a Bukaresti Fellebviteli Bíróság jogosult. Erre hivatkozva kérte a bukaresti törvényszék hétéves letöltendő börtönbüntetést tartalmazó ítéletének a törlését.
Az Oloszt hét év szabadságvesztésre ítélő bíró, Mitu Stegaru lesújtó véleményt közölt a vádlottról az ítélet indoklásában: „a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok, valamint a másod- és harmadrendű vádlottak beismerő vallomása ellenére, melyek gyakorlatilag falhoz állították Oloszt, ő végig időhúzásra játszott abban a reményben, hogy előbb vagy utóbb életbe lép az új Btk., mely kedvezőbb büntetést ír elő minden bűncselekmény számára. (…)”
A bíró azt is megjegyezte, hogy bár kérte Olosz ügyvédeitől, hogy iktassák a védencük ártatlanságát bizonyító iratokat, azok folyton halogatták, hogy az utolsó tárgyaláson elárasszák a bírót egy sor, haszontalan bizonyítékkal abban a reményben, hogy ezzel is húzzák az időt.
MILYEN CÍMEN SZERETNÉL MINKET TÁMOGATNI?
FIZETÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA
„Bilă” átveri a Gorj megyei alvilágot
De miről is szólt ez a korrupciós történet? Dióhéjban annyi történt, hogy Olosz – aki 2007-2008-ban az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke volt – a romániai energiapiacon nyüzsgő „okos fiúk” rendelkezésére bocsátotta kapcsolatait, ezért pedig busás fizetést kért és kapott.
Így a Gorj megyei alvilág egy ismert figurája, Ion Bârcină befolyása alatt álló két cég, a SC Budirom Serv SRL és SC Power Plus SRL olcsón vásárolt fel villamos energiát, majd ezt a piaci árnál drágábban adták tovább a CEZ áramszolgáltatónak 2010-2011-ben.
Oloszt tanácsadóként fizették ki – az internetről összemásolt szövegeken, valamint a tanácsadói szerződésen „ország-világ röhög”, fogalmazott az egyik üzletember egy lehallgatott telefonbeszélgetés során, egyértelművé téve, hogy egy esetleges ellenőrzés során menthetetlenül lebuknak.
Az RMDSZ-es honatya – akit a vádirat szerint az üzletemberek egymás között sokszor Bilă (Golyó) néven emlegettek – összesen 516 ezer eurót kért, ebből 384 ezret meg is kapott. Továbbá a parlament előtti parkolóban egy ízben 400 ezer lejt is átadtak neki.
A villamosenergia mellett Olosz egy sor más üzlettel is hitegette Bârcinát és körét – volt szó újrahasznosítható hulladékokról, tartozások behajtásáról és egy halászati ágazatban lehívható uniós támogatásról –, a vádiratból azonban az derül ki, hogy ezekből nem lett semmi, az üzletemberek nagy csalódására.
„Rosszabb, mint az uzsorások”
Időközben a Gorj megyeiek számára is világossá vált, hogy Olosz átveri őket, illetve hogy túlságosan sok pénzt kér azért, hogy közbenjárjon a jövedelmező szerződések megkötésében. Egy lehallgatott telefonbeszélgetésben panszkodnak is: „az ember nincsen hozzászokva az ilyen nyílt lenyúláshoz, mit csináljunk?” Máskor pedig: „Kinyír ez a Bilă, rosszabb, mint az uzsorások!”.
2018. december 20-án a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergelyt befolyással való folyamatos üzérkedés miatt. Ezen kívül elrendelte 384 ezer euró és 400 ezer lej elkobzását Olosz Gergelytől, és minden vagyonának zár alá helyezését.
Ion Bârcinát egy év és négy hónap letöltendő börtönbüntetésre, Bârcină munkatársait, Costin Iliescut egy év és négy hónap felfüggesztett, Cătălin Stant két év felfüggesztett, Ovidiu Ionel Badeát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Olosznak azonban távolról sem ez a 2010-es „üzlet” volt az egyedüli erős húzása: bár közel tíz évet töltött el a politikában, semmilyen közösségi kezdeményezése nem jut eszünkbe, ellenben az RMDSZ-en belül és kívül is számos esetben kiverte a biztosítékot. Olosz nem alkotott maradandót az erdélyi közéletben – hacsak a Schweighofer rétyi fűrészüzemét nem tartjuk ilyen megvalósításnak.
Olosz-testvérek: egyedi konjunktúra szerencselovagjai
A háromszéki üzletember és testvére, Olosz Szabolcs a kétezres években jelent meg a közéletben, egy olyan politikai konjunktúrában, amikor az államapparátusban az RMDSZ előtt egy sor, korábban elérhetetlen pozíció nyílt meg.
A Transindex által összeállított portré szerint az Olosz-testvérek elsősorban apjuk révén rendelkeztek a boldoguláshoz szükséges kapcsolathálóval. Apjuk 1989 előtt a lakásgazdálkodási hivatal (ICRAL) vezetője, aztán vállalkozó, majd 2000-2004 között Kovászna megye alprefektusa volt.
Olosz Gergely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte el az általános iskolát, majd a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban folytatta a középiskolai tanulmányait. 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán közgazdasági oklevelet, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett, 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi karán avatták doktorrá.
Szakmai karrierjét Olosz Gergely a magánszférában kezdte: menedzser-közgazdászként dolgozott egy sor cégnél, majd 2004-ben kinevezték az Országos Urániumtársaság igazgatójának. Később a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöke, majd 2007 májusától az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke lett, ahonnan egy fizetésekkel kapcsolatos botrány miatt lemondott.
Testvére Băsescu „embere”
Ezzel párhuzamosan az RMDSZ-en belül is szépen ívelt felfele a karrierje: Olosz 2008 decemberétől parlamenti képviselő, 2010-től, egy váratlan húzás eredményeképp az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. 2012 decembere után az RMDSZ háromszéki szenátora, erről a tisztségéről 2013-ban mondott le.
Az RMDSZ-nek a második Boc-kormányban való szerepvállalása miatti kedvező politikai konjunktúra mellett Olosz felemelkedésében fontos szerepet játszott testvére, Olosz Szabolcs: róla RMDSZ-es körökben tényként kezelték, hogy ő Traian Băsescu államelnök „embere”, aki egy ideig Băsescu védencének, Elena Udrea regionális fejlesztési turisztikai miniszternek a tanácsadójaként dolgozott, és mint ilyen komoly befolyása volt a Székelyföldre irányuló fejlesztési pénzek elosztásában.
Ebben az időben a PDL egyfajta párhuzamos kapcsolatépítéssel kísérletezett Székelyföldön: míg korábban az RMDSZ döntött a székelyföldi fejlesztésekről, Băsescu közvetlenül kezdte megkeresni a székelyföldi polgármestereket, így növelve befolyását. Ebben Elena Udreának, illetve tanácsadójának, Olosz Szabolcsnak volt nagy szerepe.
Az Olosz-testvérek RMDSZ-en belüli pályafutása a 2011-es tisztújító kongresszuson látszott csúcsra érni, amikor Olosz Gergely bejelentkezett az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére. Markó Béla korábban bejelentette, hogy nem indul újabb elnöki mandátumért, így Olosznak Kelemen Hunorral, Markó gondosan felépített utódjával, valamint Eckstein-Kovács Péterrel kellett megméretkeznie az elnöki tisztségért.
Elnökválasztás fenyegetéssel
Kelemen Hunor nyilvánvaló fölényét az Olosz-testvérek meglehetősen unortodox módszerekkel próbálták ellensúlyozni: RMDSZ-es körökben nyílt titokként kezelik, hogy Olosz Szabolcs a kongresszusi küldött székelyföldi polgármestereket azzal fenyegette meg telefonon, hogy ha nem a testvérére szavaznak, nem juthatnak hozzá bukaresti fejlesztési pénzekhez.
Még inkább kiverte a biztosítékot, hogy a kongresszuson jelen levő fideszes küldött, Pelczné Gáll Ildikó beszédében nem is próbálta leplezni, kit favorizál az akkori magyarországi kormánypárt: „A Fidesz alelnökeként biztosíthatom önöket, ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek” – mondta a magyarországi politikus, mire a küldöttek lehurrogták.
Pelczné szavainak értelmezéséhez tudni kell, hogy az RMDSZ a Markó-éra idején a magyarországi pártokkal való egyenlő távolságtartás híve volt, Markó Bélának pedig meglehetősen hűvös volt a személyes viszonya Orbán Viktorral (sokak szerint épp ez volt a magyarázata annak, hogy nem indult újabb mandátumért).
Abban az időben az volt az általános feltételezés, hogy Markó politikai neveltje, Kelemen Hunor folytatja majd a Markó-féle irányt, így a Fidesz egyrészt más politikai projektek (például az Erdélyi Magyar Néppárt) felfuttatásával, illetve a politikai mainstream ellen induló Olosz Gergely támogatásával próbálkozott az RMDSZ-t befolyásolni.
Semjén Zsolt korlátlan bizalmát élvezi
De honnan Olosz Gergely fideszes kapcsolata? Az erdélyi magyar közbeszédben tényként kezelik, hogy Olosz a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak a pártfogoltja. Az erős katolikus identitással rendelkező magyarországi miniszterelnök-helyettes jó véleménye a bencés gimnázium volt diákjáról megingathatatlan, számos esetben volt Olosz vendége Háromszéken, együtt vadásztak, illetve számos fotón lehet őket együtt látni.
Azt is beszélik, hogy Semjén Zsolt közbenjárásának köszönhető az is, hogy 2012-ben Olosz szenátori mandátumért indulhatott annak ellenére, hogy a jelölések idején már tudni lehetett, hogy a politikus ellen hamarosan vádat emel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) – ez aztán a kampány előtt, 2012 októberében meg is történt.
A Transindex szerint a KDNP elnöke előbb Kelemen Hunort kereste meg azzal a kéréssel, hogy Oloszt jelöljék egy szenátori vagy egy képviselői mandátumra, azonban a szövetségi elnök hárított azzal, hogy az ügyben a háromszéki RMDSZ-vezetők az illetékesek. A háromszéki RMDSZ vezetősége, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor megyei tanácselnök nem mondott nemet a KDNP elnöke kérésére, és megszavazta, hogy Olosz jelöltként induljon a felső-háromszéki szenátori választókerületben.
Mostanában rosszul megy az üzlet
Olosz Gergely jelenleg féltucatnyi romániai cégben rendelkezik érdekeltséggel, üzlettársa rendszerint testvére, Olosz Szabolcs, akinek a maga során szintén egy sor cégben van tulajdonrésze, többek között résztulajdonosa a Székely Hírmondónak. A vállalkozások mérlegeit átnézve feltűnik, hogy szinte mindegyik a 2013-2016-os időszakban élte fénykorát – ekkor számottevő üzleti forgalmat bonyolítottak –, azóta azonban a forgalmuk minimálisra csökkent.
A Syc Advertising SRL reklámügynökség például elektromos energia forgalmazásával is foglalkozik. A cégnek Olosz Gergely és Olosz Szabolcs fele-fele arányban a tulajdonosa. A vállalkozás – melynek honlapját nem tudtuk megtalálni – a 2016-os évben teljesített a legjobban, ekkor 31 ezer euró forgalma volt.
A Workteam SRL mérnöki szolgáltatásokat nyújt, 2014-ben 160 ezer euró forgalmat bonyolított, 2017-re forgalma 2800 euróra csökkent. Az épületgépészettel foglalkozó Instalatii Bomf SRL 2015-ben került az Olosz-testvérek tulajdonába, azóta szintén halódik.
A Sepsiszentgyörgytől 12 kilométerre levő, Angyaloson található farm üzemeltetésével foglalkozó Agro Complex Anghelus SRL-ben is 50 százalékos tulajdonos Olosz Gergely, ez a farm azonban szintén rosszul megy: 2017-ben kevesebb mint 5 ezer euró forgalmat bonyolított. Szintén Angyaloson birtokol egy panziót is a Remenyke SRL-n keresztül. A vállalkozás fénykora 2015-ben volt, ekkor 115 ezer euró forgalmat bonyolított, 2017-ben ez 60 ezer euróra csökkent.
A Terraprest SRL építőcég szintén látott már jobb napokat: míg 2014-ben még közel 300 ezer euró forgalmat bonyolított, 2017-et mindössze 2 ezer eurós üzleti forgalommal zárta, miközben egy 260 ezer eurós adósságot görget maga előtt évek óta.
Schweighofer, a nagy biznisz
Ezeknél érdekesebb azonban a Rutega SRL: 2012-2013-ban ez a cég vásárolta fel, majd adta tovább a Holzindustrie Schweighofernek azokat a telkeket, melyeken később felépítették a rétyi fűrészüzemet. És bár nincsen közvetlen bizonyíték arra, hogy Olosz Gergely ebben a cégben tulajdonrésszel rendelkezett volna, számos jel mutat arra, hogy a volt politikus állt a rétyi földfelvásárlások mögött.
A Holzindustrie Schweighofer megítélése Romániában rendkívül problémás, ugyanis jó okkal feltételezhető, hogy ez az osztrák cég áll az illegális erdőkitermelések mögött.
Mint azt a Transindex kiderítette, a helyi gazdák közül többen egyeztettek a földvásárlásokról Olosz Gergellyel, az akkoriban még szenátorként tevékenykedő politikus nyilvánosan dicsekedett is azzal, hogy a Schweighofer neki köszönhetően választotta új fűrésztelepe helyszínéül a Réty határában levő, vizenyős földterületet. Később Olosz Gergely az osztrák vállalat ügyvédjeként tevékenykedett.
De vissza a Rutega SRL-hez: a cég székhelye Olosz Gergely személyes sepsiszentgyörgyi lakcímére volt bejegyezve, később pedig egy másik címre, a Gödri Ferenc utca 18. szám alá helyezték át. Ez a cím számos, az Olosz család érdekeltségébe tartozó cég székhelyéül szolgál.
De kié a pénz? Ezt nem tudjuk
A Rutega SRL tulajdonosa a svájcban bejegyzett Rutega AG száz százalékos tulajdonában áll, azonban egy jogi kiskapunak köszönhetően nem tudni, hogy ennek a cégnek ki a tulajdonosa. Ugyanis ez egy úgynevezett „bearer share” (bemutatóra szóló részvény) alapon működő cég: a tulajdonos az a személy, akinek a birtokában van ez a részvény. Ez a részvény nem névre szóló és bármikor átruházható, a tranzakciónak pedig semmilyen nyoma nem marad.
Ha megnézzük a Rutega SRL mérlegét, 2013-ban, tehát a rétyi telekügylet évében bonyolította a legnagyobb üzleti forgalmát: 1,8 millió eurót, ugyanebben az évben minimális profitot, mintegy 76 ezer eurót könyvelt el. Azóta a cég 100 ezer euró körüli éves forgalommal zár, miközben adósságai meredeken ívelnek felfele: 2017-ben 2,2 millió euróra rúgtak.
Jelenleg nem rendelkezünk információval Olosz hollétéről. Mivel a politikus-üzletember minden bizonnyal magyar állampolgár, különösebb formaságok nélkül átléphette a román-magyar határt, Magyarországon pedig legálisan tartózkodhat, a volt macedón miniszterelnökkel, Nikola Gruevszkivel ellentétben neki menedékjogot sem kell kérnie.
Címlapfotó: Olosz Gergely-plakát Nagyvárad bejáratában 2011-ben, az RMDSZ tisztújító kongresszus napján. Fotó: Egyed Ufó Zoltán
