„Aggályosan odafigyelünk arra, hogy a pénz ne folyjon el. (…) A döntések végrehajtása már szintén szakemberek dolga, akik mellé erős kontrolling-rendszert teszünk, ennek a modelljét is kidolgoztuk.”

„A koncepció lényege nem az, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárolja az erdélyi médiapiacot.”

„Ami a finanszírozást illeti: a mi elgondolásaink azt célozzák, hogy lehetőleg már középtávon saját lábra álljon, vagy saját jogán megálljon ez a vállalás.”

„Munkacímnek azt adtuk: «Erdély 3.0». Egy összetett koncepciót tettünk le az asztalra, amely egy integrált média felépítése mellett tartalmazza az erdélyi szcéna megteremtésének elemeit”

Ilyen és ehhez hasonló ígéretek hangoztak el abban az interjúban, amelyet az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete”, Demeter Szilárd adott az Átlátszó Erdélynek 2018 januárjában. Akkor, amikor az addig ismeretlen egyesület megkapta az első látványosan nagy, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon kb. 4,5 millió euró) támogatást a magyar kormánytól.

Kilóg a lóláb

Az évi másfél-kétmilliárd forint megítélése követhető volt nyílt információkból. A kiadványok felvásárlásán kívül viszont nem látszott, mire megy el: az erdélyi magyar helyi sajtó eközben nem ment át sem mennyiségi, sem minőségi ugráson. Az igazán ütős erdélyi sztorikat nem a médiateres lapok hozták. De idén kiderült, hogy a fejlesztés helyett hova folyt el ez a rengeteg közpénz.

2024 folyamán a Magyar Hang együttműködve az uh.ro-val cikksorozatot közölt az erdélyi médiatröszt pénzügyeiről. A sorozat alapja, hogy Lukács Csaba, a Magyar Hang újságírója betekintést nyert az Erdélyi Médiatér Egyesület 2019-2022 között elkészített elszámolásaiba, amelyeket az egyesület nyújtott be a támogatásokat folyósító Bethlen Gábor Alapnak.

Az iratokból az derült ki, hogy bár hemzsegtek körülötte a busásan megfizetett „tanácsadók” és „menedzserek”, az akkoriban több napilapot, rádiót, heti-és havilapot, valamint több internetes újságot összefogó médiacég működtetését nem gondolták túl.

Az üzleti modell lényege az volt, hogy minden évben megkaptak körülbelül 2 milliárd forint támogatást a Bethlen Gábor Alaptól, aminek egy részét ilyen-olyan módokon visszajuttatták Magyarországra a haverokhoz, írja Lukács Csaba.

Közben az érdemi munkát végző munkatársak, a szerkesztőségek ugyanolyan kevés pénzből tengődtek, mint korábban. Nemcsak a beígért fejlesztések maradtak el, de azt sem találták ki, hogyan tartsa el magát a médiatröszt. Amikor megcsappant a magyar kormányzati támogatás, a lapok nyomtatását és terjesztését 2023 januárjától felfüggesztették, a szerkesztőségeknél számottevő leépítésekre került sor.

Egyes számlázók alaposan megnyomták a tollat

Néhány beszédes cím a sorozatból (az anyagok a Magyar Hangon és az uh.ro-n jelentek meg – mi az uh.ro-s cikkeket linkeljük:

• Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből
• Demeter Szilárd egyetemista felesége többet keresett, mint Orbán
• Nicsak, kinek volt még szép fizetése a bezárt erdélyi médiából!
• Hogyan keresett egymillió lejt a Gaga rádióból a Médiatér egykori ügyvezetője?
• Kevés jövedelmezőbb munka van, mint erdélyi irodalmi lapot szerkeszteni!
• Egy udvarhelyi férfi is havi 4.000 eurót tehetett zsebre
• A Fidesz halálos csókja
• Hogyan épített médiabirodalmat a Fidesz Erdélyben? (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész)

Időközben a médiatrösztnél fontos változásokra került sor: 2023 júliusában Demeter Szilárd és a hozzá köthető személyek kiszorultak a vezetésből. Néhány nappal a váltás után újra megnyíltak a pénzcsapok: júliusban 1,95 milliárd forintot, decemberben további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára a Bethlen Gábor Alap.

Tekintve a tavaly év végi apanázst, a 2024-es BGA-döntések közt egyelőre nem találtunk médiateres támogatást. Az azonban elmondható, hogy a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euróval) támogatta. Összefoglaljuk a fenti linkeken olvasható sztorit azok számára, akik nem követték a sorozatot.

A történet 2007-ig nyúlik vissza, amikor Tőkés László – valószínűleg Orbán Viktor bátorítására – függetlenként elindult az EP-választásokon az RMDSZ jelöltjei ellen, és be is jutott. Tőkés sikerét látva az akkoriban még ellenzékben politizáló Orbán Viktor értelmét látta annak, hogy támogassák egy erdélyi jobboldali erő létrehozását Tőkés vezetésével. Ennek az erőnek pedig sajtóra is szüksége volt.

A tehetséges és ambiciózus táskahordozó

Ebben az időszakban bukkant fel Tőkés mellett Demeter Szilárd, aki addig a Partiumi Keresztény Egyetemen logikát és filozófiát tanított. Demeter kezdetben a már EP-képviselő Tőkés László sajtósa volt, és amolyan táskahordozóként vitték el Budapestre a Fidesz-vezérkarral találkozni. Azonban Demeter gyorsan kilépett ebből a szerepkörből, és hamarosan már stratégiákkal házalt Orbán Viktor környékén.

Az egyik ilyen elképzelés egy erdélyi, Tőkést és csapatát támogató médiatröszt létrehozásáról szólt.

2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után eladóvá vált Székelyföld legnagyobb napilap-csoportja: az Udvarhelyi Híradó, a Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap és Gyergyói Hírlap. Orbán pedig kiadta akkori pénzügyi bizalmasának, Simicska Lajosnak: Erdélyben médiatulajdont kell szerezni.

Simicska az erdélyi médiavásárlások gyakorlati teendőivel Liszkay Gábort bízta meg (a Magyar Nemzet, Hír TV és Lánchíd Rádió mellett ő irányította a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványt). Liszkay azonban nem érdeklődött a határon túli dolgok iránt, így nem törődött különösebben az alakulgató erdélyi médiatröszt folyó ügyeivel.

Elvben Tőkés médiája, csak erről nem szóltak Liszkaynak

Érdekesség, hogy – mint azt a Magyar Hang állítja – Liszkay arra nem kapott konkrét utasítást Orbán Viktortól, hogy az erdélyi sajtótrösztnek támogatnia kell Tőkést és a körülötte formálódó politikai alakulatot. Így a politikusok hiába próbálkoztak nála a négy székelyföldi napilap „barátságosabbá” tételéért.

Minden bizonnyal Liszkay érdektelenségének köszönhető, hogy miután 1,45 millió euróért megvásárolták a székelyföldi napilapokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft.-t, a cég addigi igazgatója, Székely Róbert a helyén maradhatott.

A régi-új igazgató azonnal meglátta a lehetőséget abban, hogy a budapesti tulajdonosok figyelmét a kétharmados győzelemmel adódó látványos átalakítások, a kormányközeli média kialakítása köti le, a határon túli dolgokra annyira nem figyelnek. Csak szólni kell, mennyit utaljanak a veszteségek fedezésére, és azonnal küldik is a pénzt.

Az igazgató viselt dolgai aztán büntető feljelentés tárgyát képezték (magánokirat-hamisítás, csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával). A feljelentés szerint Székely 2009 nyara és 2016 decembere között 1,7 millió lejre rúgó kárt okozott a cégnek. A feljelentés után ugyan megindult a nyomozás, de vádemelésnek nincsen nyoma.

A G-nap patthelyzetet és csődöt eredményezett

Időközben Budapesten is besűrűsödtek az események: 2015. február 6-án – az elhíresült G-napon – nyilvánossá vált Simicska Lajos konfliktusa a miniszterelnökkel, és emiatt a mintegy 300 embert foglalkoztató erdélyi lapcsalád finanszírozása is megakadt.

A szakítás során a médiatröszt tulajdonosa, a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány Simicska érdekkörében maradt. A magyar kormány a közpénz-csapokat elzárta az alapítvány felé, Simicska pedig nem akart saját zsebből erdélyi lapokat finanszírozni. Az így kialakult patthelyzetről itt írtunk.

4,7 millió euró egy addig ismeretlen egyesületnek

Ebben az időszakban kapta meg az első, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon 4,7 millió euró) támogatást a magyar kormánytól a Demeter Szilárdhoz köthető, apró, addig nagyjából ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesület.

2018 januárjában a csődbe jutott Udvarhelyi Híradó Kft.-től alaposan kigondolt, teljes diszkrécióval végrehajtott manőverrel vették át a lapokat és az alkalmazottakat – ezt a folyamatot itt írtuk le. Ezzel az Erdélyi Médiatér Egyesület egy csapásra az erdélyi magyar médiapiac legnagyobb és legtőkeerősebb szereplőjévé vált.

A Bethlen Gábor Alap pedig évekig menetrendszerűen utalta a milliárdos nagyságrendű támogatásokat az egyesületnek: 2021 nyarán az összeg már 7,45 milliárd forintra (akkori árfolyamon 20 millió euró) rúgott. Ezzel a bevétellel az Erdélyi Médiatér Egyesület nemcsak erdélyi magyar szinten, de a nagyságrendekkel nagyobb román médiapiacon is a nagyok közé került.

Mindent bekebeleznek, ami él és mozog

A tőkeerős médiatröszt agresszív terjeszkedésbe kezdett: gyakorlatilag az összes erdélyi médiumot megkeresték felvásárlási ajánlattal. Helyi és régiós napilapok, azok honlapjai, kereskedelmi rádiók, álláskereső portál, női magazin, kulturális melléklet, helyi televízió és teletextszolgáltatás is része lett a portfóliónak.

Csak az a néhány médium nem vált részévé a médiateres konglomerátumnak, amelyet így vagy úgy az RMDSZ vagy pedig az önkormányzatok finanszíroznak. Így nyilatkozott névtelenül Lukács Csabának az egyik, felvásárolt nyomtatott újság korábbi tulajdonosa:

„Nem volt választásom, képletesen szólva a falhoz állítottak: azzal fenyegettek, ha nem adom el nekik, megnehezítik az újság terjesztését és közben létrehozzák a konkurenciát. Közben elfogadható pénzt ajánlottak, mert nem ők fizették, így eladtam nekik a lapot.”

A Demeter Szilárd által beígért, pompázatos fogalmakba csomagolt fejlesztések – „21. századi erdélyi magyar web, Erdély 3.0” – kamunak bizonyultak. Ugyanúgy a reklámpiaci bevételekkel kapcsolatos várakozások sem jöttek be.

Mi több, a csoportnál dolgozó újságírók száma és fizetése nem nőtt látványosan. A lapcsoport terjesztői hálózatát felszámolták, a székelyföldi helyi újságokat pedig a Székelyhon napilapba olvasztották, hogy aztán 2023-tól az összes nyomtatott újság kiadását felfüggesszék, és a munkatársak 70 százalékától megváljanak.

Megjelennek a „tanácsadók”

Miközben a szerkesztőségek egyre jobban zsugorodtak, és egy átlagos szerkesztő-újságíró 3100 lej nettó (bruttó 5300, az akkori minimálbér kétszerese) fizetésért dolgozott havonta, tanácsadók, ilyen-olyan ügyeskedők kisebb hadserege sürgölődött a médiatröszt körül. Őket természetesen nem a minimálbérhez közeli összegekért alkalmazták. Lukács Csaba gyűjtéséből:

– noha a médiatrösztnél Demeter Szilárdnak sosem volt formális funkciója, feleségét, Birtalan Andreát havi 160 óra munkáért bruttó 43.419 lejes fizetéssel (nettó 25 ezer lej, kb. ötezer euró) alkalmazták „külföldi pénzügyi kapcsolatokért felelős menedzser” munkakörben. Az 1995-ben született Birtalannak sosem volt pénzügyi tapasztalata: az ELTE Bölcsészkarán végzett 2022-ben, elsőkötetes költő, slammer;

– Szentmártoni János, a magyar kormány volt helyettes államtitkára az az Előretolt Helyőrség című kiadvány főszerkesztéséért 2 ezer és 2500 euró közötti fizetést vihetett haza;

– az Index 2020-as botrányában elhíresült budapesti Gerényi Gábor cége, az Electromédia Kft. üzleti tanácsadás címen 2 ezer, később 2400 eurót számlázott;

– Szőke László székelyudvarhelyi újságíró egyéni vállalkozóként havi 3200, később 4800 euróról állított ki számlát. Szőkének Liszkay embereként szerepe a volt a régi, Udvarhelyi Híradó Kft.-s időkben lezajlott „tisztogatásban”, amikor a cég addigi igazgatóját, Székely Róbertet feljelentették. Később teljesen háttérbe szorult a döntéshozatalban, kiemelkedő fizetését azonban megtarthatta.

A Gaga Rádión nyerészkedett az ügyvezető

Nem csak fizetésekkel ügyeskedtek az egyesületnél: volt, aki a felvásárlások idején is jól járt. Például Nemes László Levente, az Erdélyi Médiatér Egyesület cégeinek ügyvezető igazgatója az általa alapított Setup Advisory Kft. révén részese volt a marosvásárhelyi Gaga Rádiót birtokló vállalkozás, az Alamo Impex 97 Kft. megvásárlásának 2021 júniusában.

A Médiatér Egyesület csak a részvények 85 százalékát vette meg, a fennmaradó 15 százalék a Setup Advisory Kft. birtokába került. A Setup Advisory Kft. a részvénycsomagot 5 hónappal később, 2021 novemberében továbbadta a budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft.-nek (ennek a cégnek 2021. május végéig Nemes László Levente is résztulajdonosa volt). Lukács Csaba számítása szerint ez a tranzakció mintegy 1 millió lej (200 ezer euró) nyereséget hozhatott Nemes László Leventének.

A budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft. számláira csak 2020-ban sok száz millió forintot pumpáltak át „teljes körű menedzsment, akvizíciók, cégvásárlások előkészítése, új akvizíciók beillesztése a cégcsoport működésébe, működési stratégia előkészítése, bevezetése, már folyamatban lévő támogatások koordinálása” jogcímen.

Itt aztán olyan, az erdélyi közösség és a magyar adófizetők szempontjából is hasznos eszközökre futotta, mint egy ilyen hófehér, 6,2 literes motorral szerelt Cadillac Escalade terepjáró.

Enyhén szólva különös üzleti döntések

A médiatröszt történetében egészen különös döntések is akadnak. Például 2022 szeptemberében megvásárolták a Székely Hírmondó napilapot, hogy aztán 2023 januárjától felfüggesszék a nyomtatott újságok kiadását.

Ennél is több kérdőjelet vet fel az a lépés, amikor 2023 augusztusában eladták a Székelyföldön négy központtal, összesen 12 frekvencián sugárzó Rádió Gaga (Alamo Impex 97 Kft.) többségi tulajdonosát, a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft.-t egy Magyarországon is több médiaérdekeltséggel rendelkező, román származású nagyvállalkozónak, Radu Morarnak. Így az Erdélyi Médiatér Egyesület csak a részvények mintegy 45 százaléka felett rendelkezik jelenleg.

Azért figyelemreméltó ez a tranzakció, mert a Rádió Gaga és főleg a frekvenciák a médiatröszt talán legfontosabb vagyonelemei voltak: a kereskedelmi rádiók akár önállóan, magyarországi támogatás nélkül is megállhattak a lábukon. A Radio Gagát működtető cég mérlege az elmúlt húsz évben – 2021 kivételével – pozitív volt. A rádiók, valamint a nyomtatott lapok nélkül az erdélyi médiatröszt végső soron néhány online portál.

Demeter Szilárdnak mennie kell

2023-ban jelentek meg az első hírek arról, hogy az addig funkciót funkcióra halmozó Demeter Szilárd konfliktusba került a propagandaminiszter (hivatalosan: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter) Rogán Antallal, és a konfliktusból az utóbbi került ki győztesen.

Ennek legbiztosabb jele, hogy Demeter Szilárd kiszorulni látszik a kormányzati funkciókból, bizalmi emberei pedig távoztak a Médiatér Egyesület vezetéséből. „Demeter Szilárd megbukott ebben a projektben, a lapok bezárása kínos a magyar kormánynak, ezért drasztikus lépések lesznek” – idézte a Magyar Hang az egyik fideszes forrást.

A médiatröszt fő cége, az alkalmazottak túlnyomó többségét – a korábbi 170-190-ből 2023-ban már csak mintegy 40 személyt – foglalkoztató Prima Press Kft. vezetésében 2023 júliusában volt a váltás. Ekkor vonták vissza a „régi” gárdát tartalmazó Transversum Kft.-től a cég ügyvezetését, és jelent meg újból a Liszkay embereként számon tartott Györfi Áron.

A Magyar Hang úgy tudja, Györfinek alapvetően két feladata van: az egyik a „szilárdtalanítás”, a másik pedig a médiatröszt integrálása a magyar kormányközeli médiabirodalomba, a KESMA-ba.

A váltás másik biztos jele az, hogy az egyesület újból feltűnt a Bethlen Gábor Alap támogatottjai között. 2022 óta ugyanis megakadtak az addig évente, menetrendszerűen érkező támogatások, a 2022 után megmaradt portálok a Demeter Szilárd irányította Petőfi Irodalmi Múzeum támogatását tüntették fel a láblécükben.

Az új menedzsment megjelenése után néhány nappal a BGA 1,95 milliárd forintot, az év végén pedig további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára. Ezzel a két új támogatással a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig legalább 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euró) támogatta.

A címlapfotón Demeter Szilárd (balra) és Mohácsi Árpád László látható. Utóbbi az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke volt a kezdeti időszakban. Fotó: Facebook

The post Így gurultak szét az erdélyi médiatröszt forintmilliárdjai appeared first on Átlátszó Erdély.

Papírforma szerint igazán nem panaszkodhat anyagi helyzetére az Udvarhelyi Híradó Kft., mely egy sor újságot ad ki, illetve hírportált üzemeltet Erdélyben.

Többségi tulajdonosa, a Magyar Nemzeten keresztül Simicska Lajoshoz köthető Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány évek óta számottevő pénzt költ erre a vállalkozásra: közhasznúsági jelentései szerint 2011-től 2014 végéig több mint 1 milliárd forinttal (kb. 3,5 millió euró) támogatta ezt a céget abból a pénzből, mely olyan magyarországi, állami tulajdonban levő vállalatoktól érkezett, mint például a Magyar Villamos Művek Zrt., a Paksi Atomerőmű Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt.

Tavaly újabb 900 ezer euró, de a fizetések késnek

A Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány tavaly 281 millió forintot (mintegy 900 ezer eurót) juttatott az Udvarhelyi Híradó Kft.-nek. A cég ennek ellenére anyagi gondokkal küzd: a cég portfóliójába tartozó lapoknál dolgozó újságírók arra panaszkodnak, hogy már a márciusi fizetést is csak részletekben kapták meg.

„A titkárnő, a lapkihordók, az olvasószerkesztő – azok, akiknek egészen alacsony a fizetésük – megkapták a bérüket. A többiek azonban az utóbbi időben kisebb-nagyobb részletekben kapják a fizetésüket” – mondta az Átlátszó Erdélynek egy neve elhallgatását kérő, a lapcsoportnál dolgozó újságíró.

Forrásunk úgy tudja, egy időben az újságírók fizetésére létezett egy külön keret, melyet Budapestről leküldtek. Aztán az erdélyi menedzsment elkezdett ezzel a kerettel variálni, adókat fizet ebből, illetve részben az adminisztratív személyzet fizetését is ebből a pénzből fedezik – azóta folyamatosan csúsznak a bérek. Azonban olyan, hogy a fizetések hónapokig ne legyenek kifizetve, még nem volt, tette hozzá.

Muzeális értékű számítógépek

A miértről nem lehet sokat tudni: egy ideje meg lett szabva, hogy cégen belül kinek milyen kérdéseket tehetnek fel az alkalmazottak – a fizetésekről szóló kérdésekre pedig rendre annyi válasz érkezik, hogy „nincsen pénz”.

A cégben fejlesztések sem történtek évek óta, állítják az újságírók. A Vásárhelyi Hírlap szerkesztőségében nagyrészt ugyanazokon a végtelenül elavult számítógépeken dolgoznak az újságírók, melyekkel 2007-ben az Udvarhelyi Híradó Kft. átvette a napilapot.

A marosvásárhelyi újság a mai napig ugyanabban a Liviu Rebreanu utcai ingatlanban működik, melyet a 2008-as gazdasági válság idején, szükségmegoldásként béreltek.

És bár kezdetben tucatnyi új autót lízingeltek, a részleteket egy idő után már nem fizették, így a lízingcég visszavette a járműveket.

Adóssághegyet görget maga előtt

A pénzügyminisztérium honlapján közzétett adatokból az is kitűnik, a cég évek óta nagy adósságot görget maga előtt: 2013-ban adóssága 800 ezer euróra rúgott, és egyes adótartozások esetében a végrehajtás is megindult.

A folyamatos anyagi gondok nem csak a bőkezű támogatás fényében különösek. Szakmabeliek szerint a cégnek több napilapja – például a Csíki Hírlap vagy az Udvarhelyi Híradó – is „megáll a saját lábán”, tehát elvileg az eladott példányszámból fedezni lehet a kiadás költségeit.

„A menedzsment arra állt be, hogy égi manna a havi támogatás, ésszerűtlenül költekeztek, semmilyen törlesztést nem fizettek. Ha az apanázs megszűnik, a jelenlegi viszonyok mellett oda a cég” – tudtuk meg egy olyan személytől, aki a cég belső ügyeit ismeri.

Simicska „átadta” a lapcsoportot?

Az újságírók szerint a fizetések elakadása az Orbán-Simicska konfliktusra vezethető vissza. Ezt megerősítette egy, a lapcsalád ügyeire jó rálátással bíró forrásunk. Szerinte Simicska Lajos, miután a miniszterelnökkel kirobbant a konfliktus, kvázi „átadta” a határon túli lapcsoport ügyét, az alapító Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-t pedig kivezették az alapítványból.

“Konfliktus nem volt, Simicska «átadta» Orbánnak (nem tudom, hogy személyesen neki-e) az erdélyi lapcsoport-ügyet. Ami pedig a pénzügyi stopot illeti, “meg kellett teremteni annak a biztonságát, hogy az erdélyi lapok támogatására jutó havi támogatást nehogy «lenyúlja» Simicska, ha «megbolondulna»” – így forrásunk, aki szerint az utalások befagyasztása átmeneti.

Forrásunk állítását nem sikerült ellenőriznünk: a civil szervezetek névjegyzékében nincsen változás, ami a kuratóriumi tagokat illeti. Azonban az alapítói jogok átruházásáról a bíróság csak akkor értesül, amikor az alapítvány valamilyen bejelentést tesz.

A váltást valószínűsíti ugyanakkor, hogy a jelenlegi, öttagú kuratóriumból ketten – Gajdics Ottó volt Lánchíd rádiós főszerkesztő és Gyurity Mónika korábbi Hír TV-vezérhelyettes már elhagyták a Simicska-tábort. Így elvben ha a három megmaradt tag – Demeter Szilárd, Nagy Szabolcs valamint a kuratóriumi elnök, dr. Korda Éva Judit – közül valaki átáll, máris megvan az új többség.

Dr. Korda Éva Judit lecsapta a telefont, amikor feltettük az első kérdést. Székely Róbert, az Udvarhelyi Híradó Kft. ügyvezetője szintén nem akarta kommentálni értesülésünket, e-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszolt.

Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.

Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.

A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.

Bankszámla:

Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

The post Simicska „átadta” Orbánnak erdélyi sajtótrösztjét? appeared first on Átlátszó Erdély.