Miközben az alkalmazottak többsége alacsony fizetésért gürizik, bőkezűen extrázott felső-középkategóriás autók, magas fizetések és néhány drága ingatlan jelzi, hogy az RMDSZ vezetősége nem veti meg a luxust. Sorozatunk harmadik részében közzétesszük az RMDSZ beszámolóit.
Miután a sorozat első részében elmagyaráztuk, hogyan is működik az a támogatási rendszer, amely révén az RMDSZ évente 4 – 4,5 millió eurónak megfelelő, az erdélyi magyar kisebbségnek szánt közpénz felett rendelkezik, a második részben pedig bemutattuk az RMDSZ költségvetéseit, sorozatunk harmadik részében rátérünk magukra a beszámolókra, melyekkel az RMDSZ megindokolja az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI), illetve a Kormányfőtitkárságnak a támogatás elköltését.
Vékony mappában kevés lényeg
Ezt a beszámolót a bürokrácia A3-as nyomtatványnak és a nyomtatvány mellékleteinek nevezi (egy részük letölthető itt). A DRI archívumában fellelhető A3-as beszámolók körülbelül száz oldalas mappák, ahol a lényegi információkat, az igazán nagy kifizetéseket pár oldal tartalmazza. Az anyag többi részét a kisebb-nagyobb összegekkel támogatott erdélyi magyar civil szervezetek és rendezvények kimerítő felsorolása teszi ki, ezekről másolatot nem kértünk.
Akárcsak az RMDSZ többi, a Kormányfőtitkárságnak elküldött dokumentuma, ezek az A3-as beszámolók is szűkszavúak, vázlatosak: felületes szemlélő is könnyen kiszúrja, hogy míg a kicsi, 500-1000 lejes támogatásokról kimerítően tájékoztatnak, addig több százezer eurós tételeket egy-két szóval intéznek el.
Korábbi anyagaink:
Mire költik az erdélyi magyarság pénzét? Publikáljuk az RMDSZ beszámolóit
RMDSZ-beszámolók: hányszor kerülik meg a Földet kampányévben?
Az ingatlanok címét se tüntetik fel
Nem elég, hogy ingatlanvásárlásokról vagy nagy összegű ingatlanfelújításokról nem mellékelnek sem adásvételi szerződést, sem a tulajdonviszonyt igazoló papírt, de az elvégzett munkálatok részletes kimutatása (situaţie de lucrări) is hiányzik. Akárcsak a megvásárolt / felújított ingatlan pontos címe.
Munkánk során sikerült pár, valószínűleg tévesen megadott tételt is kiszúrni. A táblázatokban olyan kifizetések is találhatók, melyek véleményünk szerint indokolatlanul magas összegűek. Ezekről a költségekről, ha jóindulatúak akarunk lenni, pusztán annyit feltételezünk, hogy valamilyen, számunkra ismeretlen könyvelési megfontolásból összesítették úgy, ahogy.
Segíts függetlennek maradni: ajánld fel jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdélynek!
A luxust nem vetik meg
Mindenesetre ezekből az A3-as beszámolókból kiderül, hogy az RMDSZ a költségvetési támogatás nagy részét saját működésére (székházak fenntartására és karbantartására, személyzeti kiadásokra, ingó és ingatlan befektetésekre) költi.
Szintén fontos tételt képeznek a rendezvények – noha ezekről nem világos, hogy melyek az RMDSZ saját rendezvényei (SZKT vagy kongresszus), illetve melyek azok a kulturális rendezvények, melyeket valamilyen civil szervezet bonyolított le a Communitas támogatásával.
A bérlistából kiderül az is, hogy az alkalmazottak száma 2009 óta duplájára duzzadt. Miközben az alkalmazottak többsége egyáltalán nincsen túlfizetve, az RMDSZ-vezérkar messze az átlagfizetés fölött keres, és nem remeg a kezük, ha például közel csúcsfelszereltségig kell extrázni egy alapáron is drága szolgálati autót.
Az A3-as nyomtatványok, mellékletekkel együtt, letölthetők itt (.zip, 50,1 MB)
Székházanként havi 3700 eurós rezsiköltség?
Az A3-as beszámolókat átnézve szembeszökő az, hogy 2011-ben a székházak fenntartására és felújítására fordított pénzösszeg, mely évi 3 és 4,5 millió lej között mozog, látványosan megugrik: egy év alatt 8,5 millió lejt (1,9 millió euró) fizet ki az RMDSZ ilyen címen.
Hogy lássuk, mennyi pénz ez: akkor lehet ezt az összeget elkölteni székházak fenntartására, hogyha az RMDSZ-nek mind a 40 székhelyén egy éven keresztül, minden hónapban 17 ezer lejt (kb. 3700 euró) tesz ki a villany-, víz- és gázszámla.
Ez azért is különös, mert ugyan vannak nagy székházai az RMDSZ-nek, ahol több tucat alkalmazott dolgozik, és ahol ez az összeg talán nem is áll nagyon messze a valós költségektól, azonban a székházak többsége 1-2 szobából áll, ahol legjobb esetben néhány alkalmazott dolgozik, és ahol szinte lehetetlennek tűnik ilyen nagyságrendű rezsiköltséget összehozni.
A nagyságrendek nem stimmelnek
Kovács Péter szerint egyszerűen arról van szó, hogy 2011-ben megugrottak a befektetések. Az ügyvezető elnök magyarázatában azonban kételkedünk, mert a dokumentumok ezt nem támasztják alá.
Az egyik beszámoló szerint 2011-ben két – egy kolozsvári és egy Fehér megyei (nagyenyedi?) – ingatlant újítottak fel, összesen 96 ezer lej (21 ezer euró) értékben. A 2011-es befektetések listáján egy sor további ingatlan szerepel, azonban ezek a munkálatok sem haladják meg a 2,1 millió lejt (473 ezer eurót).
Ez az értelmezés már csak amiatt sem valószínű, mert a szóban forgó A3-as nyomtatványban nem a befektetések és javítások, hanem a fenntartási költségek rubrikához van beírva a 8,4 millió lejes összeg. Az A3-as nyomtatványok .pdf formátumban itt, .xls formátumban pedig itt tölthetőek le.
Az RMDSZ az A3-as nyomtatvánnyal egy bértáblát is lead minden évben, ezt valószínűleg ugyanolyan elnagyolt módon állították össze, mint a többi beszámolót. Például azon összesen 168 alkalmazott szerepel 2015-re – Kovács Péter ügyvezető elnök egy Facebook-bejegyzésben ehhez képest azt állítja, az RMDSZ-nek 116 alkalmazottja van (mi az infografika összeállításakor a kormánynak benyújtott dokumentumokat tekintettük mérvadónak).
Mi több, nem derül ki, hogy a megadott összegek bruttó vagy nettó értendőek, és az is látszik a 2015-ös bértáblán, hogy az ott feltűntetett vezető tisztségek nem egyeznek az RMDSZ jelenlegi struktúrájával: két elnöki tisztség szerepel rajta (valószínűleg abból az időből, amikor még Borbély László politikai alelnök volt), a főtitkár időközben ügyvezető elnök lett, az ügyvezető elnök munkáját segítő hét ügyvezető alelnök sincsen a listán sehol.
Az azonban egyértelműen látszik a listáról, hogy bár az alkalmazottak túlnyomó többsége nem keres sokat, addig a vezető tisztségekkel komoly fizetés jár – miközben tudjuk, hogy ezek nem heti 40 órás munkakörök, az azt betöltő személyek rendszerint másodállásban dolgoznak az RMDSZ központi struktúrájában.
Hogyha hinni lehet ennek a beszámolónak, akkor 2009 óta látványosan, 21-ről 34-re ugrott meg a referensek száma, a rejtélyes, számítógépkezelői munkakörben alkalmazott személyek száma 8-ról 30-ra emelkedett.
Azt is észre kell venni, hogy mára romániai magyar léptékkel mérve egészen komoly csapat segíti az RMDSZ üzeneteinek a megfogalmazását és célba juttatását: a bérlistán 2015-ben 5 újságíró és 6 szerkesztő szerepel (ezek azonban az RMDSZ központi székházában, nem pedig egyes szerkesztőségeknél dolgoznak, tudtuk meg Kovács Pétertől).
Az autóvásárlások minden évben komoly tételt képeznek az RMDSZ ingó és ingatlan beruházásainak a listáján. Számításaink szerint 2009 óta 24 új autót vásárolt a kormányzati támogatásból az RMDSZ (Kovács Péter állítása szerint az RMDSZ autóinak száma 29).
Ezeknek az autóknak a túlnyomó többsége közepesen felszerelt Dacia Logan – valószínű, hogy ezeket használják az egyszerű alkalmazottak. A vezető tisztségekhez már középkategóriás Škoda Octavia vagy felső-közép kategóriás Volkswagen Passat és Škoda Superb jár.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy Honda Accordot kapott 2009-ben, utóbb pedig Škoda Superbbel is látták járni (bár úgy tudjuk, a Honda továbbra is megvan).
A flotta legdrágább darabja azonban egy VW Multivan, egy olyan kisbusz, amilyent Orbán Viktor is előszeretettel használ kiszállásain. Az alapból borsos áru, mintegy 37 ezer eurós kisbuszért 230 ezer lejt (51 ezer eurót fizettek) – vagyis nem sajnálták belőle az extrákat, és közel a csúcsfelszereltségig ikszelgették az opciókat.
Mi derült még ki?
– Az RMDSZ egy sor meglehetősen drága ingatlant vásárolt az utóbbi néhány évben. Ezek közül kiemelendő egy kolozsvári, Fagului utcai társasházban vásárolt, háromszobás lakás, melyért mintegy 800 ezer lejt (180 ezer eurót) fizettek 2009-ben, valamint egy bukaresti, 2014-ben vásárolt, 900 ezer lejes (200 ezer eurós) ingatlan.
2012-ben 100 ezer lejt (22 ezer eurót) fizettek ki előlegként egy harmadik (?) ingatlanra – az azonban nem derül ki a beszámolókból, hogy ez az ingatlan hol van, és hogy azt végül megvásárolták-e, vagy sem. Az RMDSZ tulajdonában levő ingatlanokra később, egy külön anyagban visszatérünk;
– Az Erdély TV-t, illetve az Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány évente 2,5 millió lej (550 ezer euró) támogatást kap az RMDSZ-től;
– A maszol.ro kiadója, a Progress Alapítvány 2015-ben 497 ezer lej (110 ezer euró) támogatásban részesült az RMDSZ részéről. Ezt a pénzt kizárólag a portál működtetésére fordítja;
– A Communitas Alapítvány 2014-ben 57 ezer lejt (12 ezer eurót) költött a PR-ja javítására;
– a 2015-ös, Kolozsváron megrendezett RMDSZ–kongresszus 460 ezer lej (100 ezer euró) volt; a két évvel korábbi, csíkszeredai kongresszus ehhez képest sokkal kevesebbe, 71 ezer euróba került;
– 2012-ben a kolozsvári március 15-i ünepség 300 ezer lej, azaz 67 ezer euró volt. Nem tudni, hogy a rendezvény miben volt több a klasszikus, minimális költségvetésből megszervezett felvonulásnál és koszorúzásnál, a rendezvényről az RMDSZ honlapján nem találtunk hírt;
– szintén 2012-ben egy Kolozsváron tartott augusztus 20-i ünnepség 400 ezer lejbe, vagyis 89 ezer euróba került – erről a rendezvényről szintén nem sikerült hírt találnunk az RMDSZ honlapján.
Update 11:48, 2016 május 5.: a cikk megjelenése után Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke így pontosított:
Következő, szombaton megjelenő anyagunkban egy, azóta elfeledett számvevőszéki jelentést mutatunk be, mely már 2009-ben arra utasította a Kormányfőtitkárságot, hogy a kisebbségek támogatási rendszerén változtasson.
A sorozat a Független Médiaközpont támogatásával készült, “Az újságírás újraindítása – oknyomozó újságírás támogatása és inkubációs szolgáltatások a digitális médiában” című projekt keretén belül.
