Valóban segít megnyerni a zászlópereket, vagy ez volt az RMDSZ kongresszusának legnagyobb lufija? Jogászok szerint első lépésként pozitív, ezt azonban olyan törvények elfogadása kellene, hogy kövesse, amelyek ténylegesen garantálják a szabad jelképhasználatot.

Határozatban nyilvánította ki az RMDSZ 2019. februári kongresszusán, hogy a piros-fehér-zöld zászló ‒ amellett, hogy Magyarország zászlója ‒ a magyar nemzet részeként a romániai magyarságnak is nemzeti szimbóluma. Ugyanúgy nemzeti szimbólumnak tekinti a kék-arany székely zászlót.
A határozat egyrészt leszögezi, hogy „nemzeti színeinket minden lehetséges méretben, elhelyezésben, bármilyen hordozón és megjelenítési formában saját nemzeti szimbólumainknak tekintjük”, másrészt precíz leírást ad mindkét zászlóról (színes sávok sorrendje, egymáshoz viszonyított aránya, stb.).

A pontos leírást a helyes használat végett adja meg a határozat, magának a kinyilvánításnak a szükségességét pedig ‒ közel 30 év tényleges zászlóhasználat után ‒ azokkal a perekkel indokolja, amelyek az utóbbi években nehezítették, illetve akadályozták az erdélyi magyarok szabad jelképhasználatát.

Önkormányzati, közigazgatási és iskolaépületek magyar feliratai miatt több mint száz, a székely zászló kihelyezése miatt több mint ötven pert indított székelyföldi önkormányzatok és polgármesterek ellen hol az illető megye prefektusa, hol a kifejezetten ezzel foglalkozó Dan Tanasă, írja Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Transylvania Now angol nyelvű portálon.

Hiába trükköztek, úgyis bírságolt volna a prefektus

Antal Árpád tavaly március 15-én azzal trükközött, hogy nem vízszintes zászlókkal, hanem piros-fehér-zöld, de függőleges szalagokkal díszítette fel Sepsiszentgyörgy belvárosát. A prefektus így is megbírságolta, a bíróság elsőfokú ítéletében azonban érvénytelenítette a bírságot. Ebben a perben Antal Árpádék a zászlótörvénynek a végrehajtási utasításaira hivatkoztak, amely szerint azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is.
Kíváncsiak voltunk, az RMDSZ határozata mennyiben segíti a magyar, illetve székely zászló kitűzése miatt perbe fogott önkormányzatokat és vezetőiket, illetve a nemzeti jelképek ezután történő szabad használatát, ezért megkérdeztük az Átlátszó Erdéllyel együttműködő jogászokat.

KAPCSOLÓDÓ
Helyhatósági választások Romániában: senki sem örül igazán

Törvények kellene garantálják a szabad jelképhasználatot

A jogászok szerint a szimbólumokat az állammal szemben kell tisztázni, ezért első lépésként jó, hogy az RMDSZ írásban is leszögezte, melyek a romániai magyarság nemzeti, illetve regionális szimbólumai.
Ezt az első lépést azonban olyan törvények elfogadása kellene, hogy kövesse, amelyek ténylegesen garantálják a szabad jelképhasználatot. (A helyi szimbólumok használatát például most az is korlátozza, hogy a kormány hagyja jóvá őket.)
Ugyanígy a zászlóperekben is segítheti beperelt önkormányzati vezetőket, de nem garantálja, hogy ők nyerik meg a pereket. A perekben eljáró bírók hivatkozhatnak az RMDSZ-nek erre a határozatára, de mivel ez nem közjogi norma, nem kötelezi a bírókat arra, hogy figyelembe vegyék.