fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
Támogass
Olvasási Idő: 18 perc
A A
in Legfontosabb, Sánta Kutya

Tényleg túlzottan védi a barnamedvét az Európai Unió?

Bocz Henrietta
2026. november 20.
Olvasási Idő: 18 perc

Vagy csak Románia nem tudott átlátható, tudományos alapú medvemenedzsmentet kialakítani? Bezzeg a svédek?

Kollázs: a háttérben egy barnamedve, előtérben Tánczos Barna RMDSZ-es politikus.
 

FÉLREVEZETŐ |  Tánczos Barna RMDSZ-es politikus szerint a barnamedve szigorúan védett státuszának megszüntetésével lehetne biztosítani a medvepopuláció optimális, a problémákat elhárító szabályozását az Európai Unió országaiban.

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter egy Facebookon közzétett rövid videóban arról beszélt, hogy az uniós tagállamok közül Romániában él a legtöbb barnamedve, és itt okozza a legtöbb problémát a faj jelenléte. Ezért Romániának nem kedvező, ha a barnamedve szigorúan védett faj az EU-ban.

Akár ez is tetszhet

Aranyszínű sárgaság járvány sújtotta bortermelés

Magyarországot letarolta, és Romániában is pusztít a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége

2026. november 6.
Csőlátás alakult ki Kelemen Hunornál?

Csőlátás alakult ki Kelemen Hunornál?

2026. november 4.

„Ideje megismertetni mindenkivel, az egész Európai Unióban, minden tagállam képviselőivel, hogy mi a helyzet Romániában, hogy miért kérjük azt, hogy a barnamedve populációnak a menedzsmentje a vadászat bevezetésével felváltsa a szigorúan védett státuszt (…). Azt kérjük továbbra is, hogy az Európai Bizottság kezdeményezze a barnamedve szigorúan védett státuszának a megszüntetését, és hogy rugalmasabb törvény szabályozza az egész Európai Unióban a barnamedve-populáció menedzsmentjét. Lehessenek olyan tagállamok, amelyek meg akarják védeni a barnamedvét, hadd tegyék. És legyenek olyan tagállamok – mint Románia, ahol a legtöbb barnamedve él, ahol a legtöbb probléma keletkezik–, amely tagállamok saját maguk kezelhessék ezt a gondot, ezt a problémát a saját szabályozásukkal” – fogalmaz Tánczos Barna.

Kontextus:

A romániai barnamedve-populáció genetikai felmérésének eredményeit 2026. november 10-én mutatták be az Európai Parlamentben, másnap pedig az Európai Bizottság képviselőinek. A brüsszeli bemutatót Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor kezdeményezte. Az említett videó ebben a kontextusban készült. 

Tánczos Barna november 16-án arról is beszámolt, hogy a szenátus elfogadta az RMDSZ-nek azt a javaslatát, amely legalább 50 ezer eurós kártérítést biztosítana a vadtámadások áldozatainak, halálos kimenetel esetén a hozzátartozóknak. Ez az összeg fedezné az elszenvedett erkölcsi kárt, kórházi és temetési költségeket, valamint a támadás miatt kieső nettó jövedelmet. 

A javaslat csökkentené a bűncselekménynek számító orvvadászatért járó bírságot is. Medve illegális elpusztításáért a korábbi 40 000 euró helyett mindössze 500 eurónyi bírságot kellene fizetni, ha a törvény érvénybe lép. A környezetvédő, helyi fejlesztési, kutató- és közpolitikákat javasló szervezetekből álló Natura2000 Koalíció szakértői szerint azonban ilyen alacsony bírság már nem bírna elrettentő erővel, és mivel alacsonyabb a büntetés értéke a legális áraknál, az orvvadászat fellendülésének kedvezne. 

Az RMDSZ-es javaslattevők szerint a medvepopuláció mértéke már nem indokolja a súlyos büntetést. De ahogy a 40 ezer eurós bírságot nem alapozták meg adatok, úgy az 500 euróst sem, állítja Natura2000 Koalíció, amely az emlősállatok törvénytelen elejtését büntető összeget jóval árnyaltabban számítaná ki (.pdf, 9. oldal). Figyelembe venné az állat törvényes kilövési díját, az elejtés helyszínét és eszközét, az eset kivizsgálásának díját is. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a javaslattevők a  törvénymódosítás indoklásában csak a barnamedvére utalnak, miközben a törvény nem csak a medvére, hanem egyéb vadon élő állatokra, köztük madarakra is vonatkozik, amelyek más európai törvénykezés alá esnek. 

A végső döntést a képviselőháznak kell meghoznia. Bár a szenátuson sürgősségi eljárásban ment végig a javaslat, a képviselőház honlapján egyelőre nem láttuk nyomát.

Annyira túlszaporodott a medve, hogy 80-szor olcsóbban lehessen elejteni?

A medveállomány nagyságát és összetételét a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium 2021. és 2025. között zajló, A barnamedve-populáció védelmére irányuló nemzeti cselekvési terv végrehajtása Romániában nevű projektjében mérték fel.A projekt indulásakor és még két évig az azt megrendelő és koordináló minisztérium élén az a Tánczos Barna, RMDSZ-es politikus volt, aki most kezdeményezi a szigorúan védett státusz feloldását.

A projektre, amely magába foglalta a medvék elleni védekezési módszerek tanulmányozását, egy barnamedvék védelmére szolgáló komplexum létrehozását, a medve-ember együttélés és a medvekárok elleni védekezés módjának, valamint a barnamedve faj ismertetésének költségeit a lakosság körében, 57 millió lej közpénz ment el, vagyis több mint 11 millió euró. Ebből 50,5 millió lejt uniós alapokból fedeztek.

A minisztérium mellett a marosvásárhelyi „Marin Drăcea” Országos Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet, a Romsilva és a brassói, Kronstadt helyi erdőgazdálkodási vállalat vett részt a munkában, számos önkéntes adatgyűjtővel és szakemberrel együtt. 

A mintagyűjtés 2022 őszén kezdődött, és 2025 első hónapjaiban fejeződött be. A felmérés során összesen 24 056 biológiai mintát regisztráltak: ürülékmintákat, szőrmintákat és más típusú mintákat. Ugyanattól az állattól több mintát is gyűjthettek, az egyedek számát a genetikai profilok azonosításával és statisztikai modellek segítségével becsülték meg. A jelentésben 10 657 és 12 787 közé becsülték a romániai barnamedve-populációt. 

Az eredmények a vadászati kvóták meghatározásához is alapul szolgálnak 

Romániában 2016-ban szüntették meg a medvék rendes, kvótaalapú vadászatát. A következő években csak külön engedélyek alapján, elsősorban problémás egyedeket lehetett kilőni vagy befogni. A környezetvédelmi minisztérium adataira alapozva, a WWF Románia elemzése szerint 2017 és 2022 között évente 7–63 medvét ejtettek el ilyen engedélyek alapján. 

Fontos megjegyezni, hogy ez a döntés nem az EU elvárásai miatt történt, hanem azért, mert az akkori Cioloș kormány környezetvédelmi minisztere, Cristiana Pașca-Palmer trófeavadászattal kapcsolatos korrupció gyanúja miatt nem írta alá a vadászati kvótákra vonatkozó szabályozást. A döntés hátterében az állt, hogy aggályok merültek fel a számok tudományos megalapozottságával kapcsolatban, ami az EU részéről kötelezettszegési eljáráshoz is vezethetett volna. A kvóták meghatározásához ugyanis olyan kutató szakemberek becsléseit is felhasználták, akik egyben vadászok is. Ezért jó eséllyel túlbecsülhették a medveállomány méretét és a károkozásra hajlamos egyedek számát a trófeavadászat javára. A 2013-as „Grigore Antipa” Múzeum Éves Állattani Kongresszusáról készült absztraktos kötetében található egyik kutatási absztrakt szerint (122 old), amely 341, a  Keleti-Kárpátok három megyéjében 2007 és 2011 között elejtett medvét vizsgáltak,  az egyedek 84 százaléka hím volt, a nyolc évnél idősebb hímek pedig a 66 százalékát tették ki. A vizsgált hím medvék koponyáinak 49 százaléka elérte az aranyérmes trófeaminősítést a CIC vadásztrófea-besorolás rendszerében. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a medvék kilövését a trófeavadászat szemszögéből priorizálták, így a vadászat nem volt jelentős hatással a károkozás megelőzésére. 

2024 óta újra előre meghatározott kvóták alapján lehet vadászni a medvéket. A román szabályozás két kvótakategóriát különböztet meg. A megelőzési kvóta előre meghatározott számú medve vadászattal történő elejtését teszi lehetővé az emberi támadások és az anyagi károk megelőzése érdekében. A beavatkozási kvóta ezzel szemben a konkrét veszélyhelyzetek kezelésére szolgál: ilyen esetekben az intézkedések az elriasztástól és a befogással történő áthelyezéstől egészen a kilövésig vagy az eutanáziáig terjedhetnek. Tánczos Barna a környzetevédelmi miniszteri mandátuma utolsó napján írta alá a 426-os megelőzési, 55-ös beavatkozási kvótát a Román Akadémia ajánlásainak figyelmen kívül hagyásával. 

Tánczos Barna később a Román Akadémia kizárását kezdeményezte a kvótameghatározás folyamatából. A 2024-ben elfogadott 242-es törvény nyomán a megelőzési és beavatkozási kvóták elfogadásához már nem szükséges az Akadémia előzetes véleményezése. 

A 242-es törvény (.pdf, 2-3. oldal) azt is előírta, hogy 2026-tól a megelőzési kvótákat a genetikai felmérés alapján kell meghatározni. De azt is, hogy a medveállományt legalább kétévente fel kell mérni.

A 2026. október 8-án hatályba lépett 2026/190-es törvény az RMDSZ javaslatára megkétszerezte a a megelőzési kvótát: 2026-ra 859 medve elejtését engedélyezte, emellett 110 medvére állapította meg a beavatkozási kvótát. A törvény indoklásában hivatkoznak a genetikai felmérés eredményére.

Az RMDSZ a romániai szabályozás mellett az uniós jogszabályok módosítását is kezdeményezi. A genetikai felmérés eredményeivel lobbizik azért, hogy az Európai Unió vizsgálja felül a barnamedve szigorú védelmét, amely 1992 óta van érvényben. 

Mit ellenőrzünk: 

Igaz, hogy a barnamedve szigorúan védett státusza nem teszi lehetővé az EU-s tagállamok számára, hogy saját szabályozás szerint menedzseljék a medvepopulációt? 

Az ellenőrzés:

A barnamedve az Európai Unió 1992-es élőhelyvédelmi irányelve szerint szigorúan védett fajnak számít. Az irányelv tiltja a vadon élő egyedek szándékos elejtését és befogását. Ez azonban nem jelent teljes körű vadászati tilalmat: a 16. cikk bizonyos feltételek mellett lehetőséget ad a kivételekre. Ilyen kivétel lehet például a közbiztonság védelme, a súlyos károk megelőzése, illetve más állat- és növényfajok védelme –  amennyiben a kilövésen és befogáson túl nincs jobb megoldás. Az is fontos szempont, hogy a kilövés mértéke ne veszélyeztesse a faj fennmaradását, amely még kedvezően hat a környezetre természetvédelmi szempontból. 

A tagállamok tehát saját szabályozást alakíthatnak ki, de annak meg kell felelnie az uniós természetvédelmi előírásoknak. Az Európai Bizottság nagyragadozókkal foglalkozó platformja külön tévhitként említi azt az állítást, hogy az EU-ban nem lehet vadászni vagy az állományból eltávolítani a szigorúan védett nagyragadozókat. 

Tánczos szerint Romániában él a legtöbb barnamedve az EU-ban

Ezt támasztja alá egy korábbi összegző elemzés. Az Európai Bizottság megbízásából készült, 2024 júniusában publikált elemzés szerint Európa 34 országában körülbelül 20 500 barnamedve él. 

Ekkor a Kárpátok teljes barnamedve-állományát körülbelül 9000 egyedre becsülték. Ez a populáció Románia mellett Lengyelország, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Magyarország és Csehország területére is kiterjedt. Ebből 6 825 egyed Romániában él (2018-as adatokat használtak), ami a táblázatban (17. táblázat, 54 old.) felsorolt adatok közül a legnagyobb.  

Az elemzés szerzői viszont arra figyelmeztetnek, hogy az országok becslésének módszertana és az adatok pontossága jelentősen eltér. Bár Európában egyre inkább genetikai monitorozással becsülik az állományokat, egyes országokban továbbra is megfigyelésekre, a szaporodás dokumentálására, vadászati adatokra vagy szakértői becslésekre támaszkodnak. Ráadásul nem ugyanabban az időpontban történnek az adatfelvételek. Több országban előfordulhat a határokon átvándorló egyedek kettős számbavétele is. 

Az akkori elemzésben Svédországhoz tartozik a második legnagyobb medveállomány-becslés, 2022-ben 2824 medvét tartottak számon. Viszont míg Svédországban rendszeresen, tudományos alapokon meghatározott kvóták alapján vadásztak, Romániában 2016-ban megszüntették a medvék kvóta alapú vadászatát. Nyolc évig csak külön engedélyek alapján, elsősorban problémás egyedeket lehetett kilőni vagy befogni. Ilyen indokból a környezetvédelmi minisztérium adataira alapozva, a WWF Románia elemzése szerint 2017. és 2022. között évente 7–63 medvét ejtettek el. 

Ezzel szemben Svédországban jóval alacsonyabb populáció mellett az állomány nagyjából 20 százalékát lövik ki évente, ami körülbelül 500–700 példányt jelent. A legfrissebb, éves adatok alapján a svédországi medvepopuláció csökkenő tendenciát mutat. 

Bár Romániában és Svédországban is szigorúan védett faj a barnamedve, Svédországban már korábban kialakítottak egy olyan állományszabályozási rendszert, amely az uniós kivételi szabályokra épül.

Vagyis: a hatóságok rendszeresen felmérik a medveállományt genetikai vizsgálatokkal, meghatározzák az állomány fenntartásához szükséges minimális egyedszámot, statisztikai modellekkel vizsgálják, hogy a tervezett elejtés miként befolyásolná a populációt, a területi hatóságok pedig ezek alapján határozzák meg a vadászati kvótákat.

A svéd természetvédelmi hatóság 2019-ben országos szinten 1400 egyedben határozta meg a kedvező természetvédelmi helyzethez szükséges minimális állományt, ez az a szám, ami alá nem csökkenhet az állomány. A svéd rendszert is érik a környezetvédelmi szervezetek részéről kritikák, ám a svéd állam a szigorú uniós irányelvek betartásával is képes önálló szabályozási rendszert alkalmazni. 

A romániai medveállomány genetikai felmérése is szolgálhatna egy ilyen, Romániára adaptált rendszer kiépítésére, ami összhangban van az EU irányelveivel. 

Nem eléggé átlátható a közpénzből végzett medvepopuláció-felmérés? 

A romániai genetikai felmérés előzetes eredményeit 2025. április 10-én ismertette a környezetvédelmi minisztérium. A WWF Románia már másnap módszertani kérdéseket vetett fel. A szervezet többek között kifogásolta, hogy sérült a genetikai befogás-visszafogásos módszer egyik alapvető feltétele, a populáció demográfiai zártságának teljesülése. A mintagyűjtés ugyanis hosszas volt, 2022 őszétől 2025 elejéig tartott, és az egyedek száma jelentősen megváltozhatott a felmérés ideje alatt születés, elhalálozás vagy elvándorlás következtében. 

A minisztérium 2025. december 12-én közzétette a projekt végleges eredményeit bemutató konferenciáról szóló beszámolóját. Három nappal később újabb beszámolót tettek közzé, csatolva a kutatás összefoglaló jelentéseit és egyéb technikai dokumentumokat. Ebben már azt írják, hogy ezek az összefoglaló jelentések és dokumentumok nem a projekt végleges teljesítései, és a teljes dokumentáció még értékelés, elemzés és érvényesítés alatt áll. 

Ekkor pontosították azt is, hogy az országos állománybecsléshez nem a teljes projektidőszakban gyűjtött mintákat használták, hanem kizárólag a 2023 márciusa és decembere között gyűjtött mintákból végezték a számítást. A jelentés az alkalmazott genetikai és statisztikai módszerekről is közöl részleteket.

Ezeket a dokumentumokat tették elérhetővé: 

  1. Összefoglaló jelentés a genetikai minták elemzéséről szóló tanulmányról;
  2. A barnamedvék kezelésének övezeti besorolásáról szóló tanulmány összefoglaló jelentése;
  3. Az elektromos kerítések (villanypásztor – szerk. megj.) használatának hatékonyságáról szóló monitoring jelentés;
  4. Jelentés az elektromos kerítések fotó-/videórendszerekkel történő megfigyeléséről;
  5. A barnamedve-populáció hosszú távú genetikai monitorozási terve;
  6. Összehasonlító tanulmány a célcsoportok tájékoztatási szintjének és tudatosságának alakulásáról a kampány és a tájékoztató tevékenységek hatására .

Az elmúlt egy évben viszont nem jelent meg újabb nyilvános dokumentum vagy teljes tanulmány. 

A WWF az összefoglaló jelentések közzététele után is fenntartja a kifogásait. A szervezet szerint a nyilvánosságra hozott dokumentáció továbbra sem teszi lehetővé a genetikai hibaarányok, a mintavételi torzítások és a statisztikai modellek valamennyi lényeges elemének független ellenőrzését. A szervezet szerint az ürülékmintákból származó DNS minőségét a napfény, az eső és az idő múlása is ronthatja, ami hiányos vagy hibás genetikai profilokhoz vezethet. Emellett a mintavétel főként könnyen hozzáférhető helyeken, például etetőpontokon és utakon történhetett, így bizonyos területek vagy az emberi jelenléthez jobban alkalmazkodott medvék felülreprezentáltak lehetnek.

A Natura 2000 Koalíció bírósági úton próbálja megszerezni a jelentések alapjául szolgáló összes adatot és dokumentumot. A WWF nyilatkozata szerint a minisztérium megerősítette, hogy a teljes tanulmány elkészült, de szellemi tulajdonra hivatkozva a kért információk átadását megtagadták vagy arra korlátozták, hogy az adatokat csak személyesen tekinthetik meg, és azokat nem másolhatják le vagy használhatják fel. A WWF Románia álláspontja szerint ez a közpénzből finanszírozott közérdekű információkhoz való hozzáférés megtagadását jelenti. 

A kutatás mindenképp közérdekű információ, hiszen állami hivatalok, nemzeti kutatóintézet és állami vállalat végezte el jelentős mennyiségű közpénzből. A kutatás eredményeit a kormányzat a vadászati kvóták meghatározására és a barnamedve uniós védettségének felülvizsgálatára használja fel. Ezért különösen fontos, hogy a kutatás teljes dokumentációja és alapadatai a kormányzattól független szakértők számára is hozzáférhetők legyenek, és az eredmények külső ellenőrzése is lehetővé váljon.

Következtetés

Tánczos Barna így fogalmaz: „Azt kérjük továbbra is, hogy az Európai Bizottság kezdeményezze a barnamedve szigorúan védett státuszának a megszüntetését, és hogy rugalmasabb törvény szabályozza az egész Európai Unióban a barnamedve-populáció menedzsmentjét. Lehessenek olyan tagállamok, amelyek meg akarják védeni a barnamedvét, hadd tegyék. És legyenek olyan tagállamok – mint Románia, ahol a legtöbb barnamedve él, ahol a legtöbb probléma keletkezik–, amely tagállamok saját maguk kezelhessék ezt a gondot, ezt a problémát a saját szabályozásukkal.” 

Ez a megfogalmazás félrevezető. Ugyanis a barnamedve szigorúan védett uniós státusza nem zárja ki, hogy a tagállamok saját állományszabályozási rendszert alakítsanak ki, amennyiben a populáció mértéke veszélyt jelent a közbiztonságra és jelentős károkat okoz. Az élőhelyvédelmi irányelv ilyen feltételek mellett lehetővé teszi az egyedek elejtését, és Svédország példája is mutatja, hogy a szigorú védelem mellett lehetőség van a rendszeres, kvótaalapú vadászatra is. 

Románia 2016-ban megszüntette a rendes kvótaalapú vadászatot, majd 2024-ben ismét bevezette a megelőzési kvótákat, amelyeket 2026-ban megkétszerezett. A nemrég elkészült genetikai felmérés az állomány nagyságára vonatkozó új adatokat szolgáltat, és a romániai szabályozás, valamint az uniós védettségi státusz felülvizsgálatának egyik hivatkozási alapjává vált. Éppen ezért nem világos, hogy miért nem teszik elérhetővé a teljes kutatási dokumentációt, és miért nem válaszolnak a környezetvédelmi szervezetek kritikáira, kérdéseire. 

Az is kérdéses, hogy a szenátus által elfogadott, az RMDSZ által előterjesztett javaslat alapján, miszerint csökkentenék az orvvadászatért járó bírságot 40 000 euróról 500 euróra, milyen hatással lenne a medvepopuláció szabályozásra. Ugyanis ilyen alacsony bírság nehezen bírna elrettentő erővel, és már korábban is merültek fel aggályok, hogy a trófea minősítésű, nagy medvék kilövése nem segíti a medvék károkozásának mértékét. 

Kapcsolódó címkék Európai UniókörnyezetvédelemmedveRMDSZSvédországTánczos BarnavadászatWWF Románia

Ez is érdekelhet

Aranyszínű sárgaság járvány sújtotta bortermelés
Klímaválság

Magyarországot letarolta, és Romániában is pusztít a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége

Szerző: Átlátszó ErdélyDossierQubit
2026. november 6.
Csőlátás alakult ki Kelemen Hunornál?
Legfontosabb

Csőlátás alakult ki Kelemen Hunornál?

Szerző: Bocz Henrietta
2026. november 4.
Dan Tanasă a parlamenti szószékben.
Legfontosabb

Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma?

Szerző: Bocz Henrietta
2026. október 22.
Az RMDSZ találta fel a gazdák kompenzációját?
Legfontosabb

Az RMDSZ találta fel a gazdák kompenzációját?

Szerző: Kulcsár Árpád
2026. október 2.
Átlátszó Erdély (Transparent Transylvania) works for an equitable, inclusive and collaborative society where political and economic decision-making is transparent. Those in power are equally accountable, and those without power have a voice in the public discourse that has no taboos.

Ne maradj le egyetlen új bejegyzésről sem!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Szerzőink
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató

CC BY-NC-SA 4.0

No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
Donate

CC BY-NC-SA 4.0

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT