TORZÍTÓ | Kelemen Hunor azt mondta, hogy a vajdasági magyaroknak továbbra is lesz képviseletük a szerbiai parlamentben, ugyanis a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a korábbi hat helyett három képviselőt juttathat a parlamentbe.
Azóta eltelt több mint egy hét, és kiderült, a VMSZ végül csak két parlamenti képviselői mandátumot szerzett. A nyilatkozat azért problematikus, mert arról nem ejt szót, hogy a VMSZ jelöltjein kívül az Egyetemista Listán három másik magyar képviselő is bejutott a szerb parlamentbe. Arról az Egyetemista Lista nevű politikai szervezetről beszélünk, amelynek a jelöltjei közös erővel megtörték a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić 14 évig tartó hatalmát, ugyanis a 250 mandátumból 140-et megszereztek.
Vučić pártjával egyébként a VMSZ szoros kapcsolatot ápolt, 2016 óta koalíciót alkotnak. Ezt a VMSZ az elmúlt két évben is fenntartotta, miközben a korrupció és a hatalomkoncentráció ellen országos tiltakozási hullám indult, amihez több százezren csatlakoztak Szerbia-szerte. Ennek gyújtópontja az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása volt, amely tizenhat halálos áldozatot követelt.
A szerbiai parlamenti választások után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Facebook-bejegyzésben gratulált és fejezte ki szolidaritását a vajdasági magyarokkal. A teljes bejegyzés:
Kontextus
Szerbiában az október 25-i előrehozott parlamenti választáson egy új politikai formáció, az Egyetemista Lista önálló többséget szerzett a parlamentben. Ezzel megtörte a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić 14 évig tartó politikai monopóliumát, amire a hagyományos ellenzéki pártok eddig nem voltak képesek.
A VMSZ és a többi nemzeti kisebbségi párt szavazói is látványosan átszavaztak a rendszerváltást ígérő Egyetemista Listára, így a kisebbségi pártok kevesebb politikust juttattak a parlamentbe. (A VMSZ listájára, amely akkor a VАJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG – ELNÖKÜNKÉRT, KÖZÖSSÉGÜNKÉRT, A JÖVŐÉRT! néven indult, 2023-ban közel 65 ezren szavaztak, most 35 ezren.)
Az Egyetemista Lista az elmúlt két évben szerveződő diákmozgalom során alakult. Ennek gyújtópontja a 2024. november 1-jén bekövetkezett tragédia volt, amikor a frissen felújított újvidéki vasútállomás előterének teteje leomlott, és tizenhat ember meghalt. Az újvidéki vasútállomást a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai finanszírozású korszerűsítési programjában újították fel. A mulasztásért 13 személy ellen emeltek vádat, de két év után sem született jogerős ítélet.
A tragédiát követően az egyetemisták kezdeményezésére hatalmas demonstrációs hullám indult az országban. Kezdetben a tragédia körülményeinek átlátható feltárását követelték, de hamar korrupcióellenes mozgalommá alakult, amelyben a választások előrehozatalát követelték.
Mit ellenőrzünk?
A nyilatkozat azt a benyomást keltheti, mintha a parlamentbe kizárólag a VMSZ révén jutottak volna be magyar képviselők, miközben más magyar jelöltek is mandátumot szereztek. Ez a megfogalmazás a VMSZ magyar képviseletének kizárólagosságát sugallja. Kelemen Hunor a nyilatkozatában mintha kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetséghez társítaná a vajdasági magyarok képviseletét. De mi a helyzet az Egyetemista Listával?
Az ellenőrzés
Az Egyetemista Lista magyar nyelvű weboldalán három magyar etnikumú jelöltet neveznek meg, akik a listán indultak. Mindhárman be is jutottak a parlamentbe:
- 49. helyen Beszédes Nagy Andrea matematikatanár, akit feltehetően a mozgalomban való részvétel miatt bocsátottak el abból az iskolából, ahol tanított;
- 61. helyen Krizmanics Imre biológus, a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának tanára;
- 72. helyen Lázár Tibor képzőművész, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium művészeti tagozatának tanára.
Ez azt jelenti, hogy az Egyetemista Lista több magyar képviselőt juttatott a parlamentbe, mint ahányat a VMSZ, annak ellenére, hogy a VMSZ rendszeresen azzal kampányolt, hogy ha ők nem jutnak be a parlamentbe, akkor a vajdasági magyarság képviselet nélkül marad.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke például ezt mondta: „Azért beszélek a tények szintjén és nyelvén az úgynevezett egyetemista listáról, mert valamennyi embertől hallom vissza a terepről, hogy ők szeretik a VMSZ-t, egyetértenek a VMSZ-szel, mindent jól csinálunk, de elegük van Vučićból, és az Egyetemista Listára fognak szavazni. És én ezt azért tartom veszélyesnek, mert az a magyar, aki jó szándékból így szavaz, az nem a VMSZ-t gáncsolja el, az a vajdasági magyar közösségnek a jövőjét vágja el, mert ha mi, magyarok nem leszünk ott a parlamentben, akkor vége van ennek a közösségnek! Csak mi védhetjük meg magunkat!”
Kiáll-e a magyar érdekekért az Egyetemista Lista?
Az Egyetemista Listán befutó Krizmanics Imre szerint sajnálatos, hogy a nemzeti kisebbség tagjait azzal félemlítik meg, hogy csak a VMSZ képviselői képesek megvédeni őket, szerinte ez politikai manipuláció, amivel csak elmélyítik a megosztottságot a félelem, a szorongás és a gyanakvás terjesztésével – mondta a Szabad Magyar Szónak adott interjújában.
Bár az Egyetemista Lista 11 pontos programja nem foglalkozik külön a kisebbségi jogokkal, a képviselők szerint az egyetemista pártnak van külön kisebbségvédelmi programja, és ezt néhány pontban ismertették az interjúk során. Beszédes Nagy Andrea a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy többek között szabadságot és függetlenséget ígérnek a vajdasági magyar sajtónak, de kisebbségi kulturális alapot és átláthatóságot is.
„Az egyetemista mozgalom pontosan tudatában van a nemzeti kisebbségek berkein eluralkodott korrupciónak, amelynek okozói a magukat nemzetiséginek és kisebbséginek kikiáltó, a hatalomhoz simuló pártok, amelyek kisajátították a kisebbségi ügyekkel való foglalkozást” – mondta Lázár Tibor, a harmadik magyar befutó a Magyar Szónak adott interjújában.
Továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerb Köztársaság Alkotmánya részletesen szabályozza az emberi és kisebbségi jogokat, amelyeket az előző kormány nem tartott be, de az Egyetemista Lista az alkotmány szigorú betartásán fog dolgozni.
Az Egyetemista Lista mögé több magyar szervezet is beállt: a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, ami a VMSZ ellenzéke; a Vajdasági Magyar Újrakezdés nevű civil szervezet, amely a vajdasági magyar intézményrendszer függetlenítését és a VMSZ egyeduralmának megtörését tartja fontosnak; a Vajdasági Magyar Plénum civil szervezet, amely az egyetemista tiltakozások támogatására jött létre a magyar közösség szolidaritását képviselve; és a Vajdasági Magyar Alternatív Fórum civil szervezet, amely a vajdasági magyar közösség fejlődésével és önrendelkezésével foglalkozik.
Következtetés
Kelemen Hunor nyilatkozata, amelyben nem említi meg, hogy a VMSZ-en kívül is indultak a kisebbségi képviseletet felvállaló magyar jelöltek, azt a hamis benyomást keltheti, hogy a vajdasági magyarságot kizárólag a VMSZ képviseli, torzít.
Az Egyetemista Lista eggyel több magyar képviselőt juttatott a parlamentbe, mint ahányat a VMSZ, ezek a magyar jelöltek pedig aktívan igyekeztek a kisebbségi magyar választókat megszólítani. Sőt, több vajdasági magyar szervezet is beállt mögéjük. A kampány során a jelöltek több nyilvános megszólalásukban bírálták a VMSZ-t, amiért az kisajátította a vajdasági magyarok képviseletét, és befolyásuk alatt tartja a magyar médiát és a magyar intézményeket.
További tényellenőrző cikkeinket a Sánta Kutya rovatunkban olvashatod.
