„Aggályosan odafigyelünk arra, hogy a pénz ne folyjon el. (…) A döntések végrehajtása már szintén szakemberek dolga, akik mellé erős kontrolling-rendszert teszünk, ennek a modelljét is kidolgoztuk.”

„A koncepció lényege nem az, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárolja az erdélyi médiapiacot.”

„Ami a finanszírozást illeti: a mi elgondolásaink azt célozzák, hogy lehetőleg már középtávon saját lábra álljon, vagy saját jogán megálljon ez a vállalás.”

„Munkacímnek azt adtuk: «Erdély 3.0». Egy összetett koncepciót tettünk le az asztalra, amely egy integrált média felépítése mellett tartalmazza az erdélyi szcéna megteremtésének elemeit”

Ilyen és ehhez hasonló ígéretek hangoztak el abban az interjúban, amelyet az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete”, Demeter Szilárd adott az Átlátszó Erdélynek 2018 januárjában. Akkor, amikor az addig ismeretlen egyesület megkapta az első látványosan nagy, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon kb. 4,5 millió euró) támogatást a magyar kormánytól.

Kilóg a lóláb

Az évi másfél-kétmilliárd forint megítélése követhető volt nyílt információkból. A kiadványok felvásárlásán kívül viszont nem látszott, mire megy el: az erdélyi magyar helyi sajtó eközben nem ment át sem mennyiségi, sem minőségi ugráson. Az igazán ütős erdélyi sztorikat nem a médiateres lapok hozták. De idén kiderült, hogy a fejlesztés helyett hova folyt el ez a rengeteg közpénz.

2024 folyamán a Magyar Hang együttműködve az uh.ro-val cikksorozatot közölt az erdélyi médiatröszt pénzügyeiről. A sorozat alapja, hogy Lukács Csaba, a Magyar Hang újságírója betekintést nyert az Erdélyi Médiatér Egyesület 2019-2022 között elkészített elszámolásaiba, amelyeket az egyesület nyújtott be a támogatásokat folyósító Bethlen Gábor Alapnak.

Az iratokból az derült ki, hogy bár hemzsegtek körülötte a busásan megfizetett „tanácsadók” és „menedzserek”, az akkoriban több napilapot, rádiót, heti-és havilapot, valamint több internetes újságot összefogó médiacég működtetését nem gondolták túl.

Az üzleti modell lényege az volt, hogy minden évben megkaptak körülbelül 2 milliárd forint támogatást a Bethlen Gábor Alaptól, aminek egy részét ilyen-olyan módokon visszajuttatták Magyarországra a haverokhoz, írja Lukács Csaba.

Közben az érdemi munkát végző munkatársak, a szerkesztőségek ugyanolyan kevés pénzből tengődtek, mint korábban. Nemcsak a beígért fejlesztések maradtak el, de azt sem találták ki, hogyan tartsa el magát a médiatröszt. Amikor megcsappant a magyar kormányzati támogatás, a lapok nyomtatását és terjesztését 2023 januárjától felfüggesztették, a szerkesztőségeknél számottevő leépítésekre került sor.

Egyes számlázók alaposan megnyomták a tollat

Néhány beszédes cím a sorozatból (az anyagok a Magyar Hangon és az uh.ro-n jelentek meg – mi az uh.ro-s cikkeket linkeljük:

• Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből
• Demeter Szilárd egyetemista felesége többet keresett, mint Orbán
• Nicsak, kinek volt még szép fizetése a bezárt erdélyi médiából!
• Hogyan keresett egymillió lejt a Gaga rádióból a Médiatér egykori ügyvezetője?
• Kevés jövedelmezőbb munka van, mint erdélyi irodalmi lapot szerkeszteni!
• Egy udvarhelyi férfi is havi 4.000 eurót tehetett zsebre
• A Fidesz halálos csókja
• Hogyan épített médiabirodalmat a Fidesz Erdélyben? (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész)

Időközben a médiatrösztnél fontos változásokra került sor: 2023 júliusában Demeter Szilárd és a hozzá köthető személyek kiszorultak a vezetésből. Néhány nappal a váltás után újra megnyíltak a pénzcsapok: júliusban 1,95 milliárd forintot, decemberben további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára a Bethlen Gábor Alap.

Tekintve a tavaly év végi apanázst, a 2024-es BGA-döntések közt egyelőre nem találtunk médiateres támogatást. Az azonban elmondható, hogy a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euróval) támogatta. Összefoglaljuk a fenti linkeken olvasható sztorit azok számára, akik nem követték a sorozatot.

A történet 2007-ig nyúlik vissza, amikor Tőkés László – valószínűleg Orbán Viktor bátorítására – függetlenként elindult az EP-választásokon az RMDSZ jelöltjei ellen, és be is jutott. Tőkés sikerét látva az akkoriban még ellenzékben politizáló Orbán Viktor értelmét látta annak, hogy támogassák egy erdélyi jobboldali erő létrehozását Tőkés vezetésével. Ennek az erőnek pedig sajtóra is szüksége volt.

A tehetséges és ambiciózus táskahordozó

Ebben az időszakban bukkant fel Tőkés mellett Demeter Szilárd, aki addig a Partiumi Keresztény Egyetemen logikát és filozófiát tanított. Demeter kezdetben a már EP-képviselő Tőkés László sajtósa volt, és amolyan táskahordozóként vitték el Budapestre a Fidesz-vezérkarral találkozni. Azonban Demeter gyorsan kilépett ebből a szerepkörből, és hamarosan már stratégiákkal házalt Orbán Viktor környékén.

Az egyik ilyen elképzelés egy erdélyi, Tőkést és csapatát támogató médiatröszt létrehozásáról szólt.

2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után eladóvá vált Székelyföld legnagyobb napilap-csoportja: az Udvarhelyi Híradó, a Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap és Gyergyói Hírlap. Orbán pedig kiadta akkori pénzügyi bizalmasának, Simicska Lajosnak: Erdélyben médiatulajdont kell szerezni.

Simicska az erdélyi médiavásárlások gyakorlati teendőivel Liszkay Gábort bízta meg (a Magyar Nemzet, Hír TV és Lánchíd Rádió mellett ő irányította a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványt). Liszkay azonban nem érdeklődött a határon túli dolgok iránt, így nem törődött különösebben az alakulgató erdélyi médiatröszt folyó ügyeivel.

Elvben Tőkés médiája, csak erről nem szóltak Liszkaynak

Érdekesség, hogy – mint azt a Magyar Hang állítja – Liszkay arra nem kapott konkrét utasítást Orbán Viktortól, hogy az erdélyi sajtótrösztnek támogatnia kell Tőkést és a körülötte formálódó politikai alakulatot. Így a politikusok hiába próbálkoztak nála a négy székelyföldi napilap „barátságosabbá” tételéért.

Minden bizonnyal Liszkay érdektelenségének köszönhető, hogy miután 1,45 millió euróért megvásárolták a székelyföldi napilapokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft.-t, a cég addigi igazgatója, Székely Róbert a helyén maradhatott.

A régi-új igazgató azonnal meglátta a lehetőséget abban, hogy a budapesti tulajdonosok figyelmét a kétharmados győzelemmel adódó látványos átalakítások, a kormányközeli média kialakítása köti le, a határon túli dolgokra annyira nem figyelnek. Csak szólni kell, mennyit utaljanak a veszteségek fedezésére, és azonnal küldik is a pénzt.

Az igazgató viselt dolgai aztán büntető feljelentés tárgyát képezték (magánokirat-hamisítás, csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával). A feljelentés szerint Székely 2009 nyara és 2016 decembere között 1,7 millió lejre rúgó kárt okozott a cégnek. A feljelentés után ugyan megindult a nyomozás, de vádemelésnek nincsen nyoma.

A G-nap patthelyzetet és csődöt eredményezett

Időközben Budapesten is besűrűsödtek az események: 2015. február 6-án – az elhíresült G-napon – nyilvánossá vált Simicska Lajos konfliktusa a miniszterelnökkel, és emiatt a mintegy 300 embert foglalkoztató erdélyi lapcsalád finanszírozása is megakadt.

A szakítás során a médiatröszt tulajdonosa, a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány Simicska érdekkörében maradt. A magyar kormány a közpénz-csapokat elzárta az alapítvány felé, Simicska pedig nem akart saját zsebből erdélyi lapokat finanszírozni. Az így kialakult patthelyzetről itt írtunk.

4,7 millió euró egy addig ismeretlen egyesületnek

Ebben az időszakban kapta meg az első, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon 4,7 millió euró) támogatást a magyar kormánytól a Demeter Szilárdhoz köthető, apró, addig nagyjából ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesület.

2018 januárjában a csődbe jutott Udvarhelyi Híradó Kft.-től alaposan kigondolt, teljes diszkrécióval végrehajtott manőverrel vették át a lapokat és az alkalmazottakat – ezt a folyamatot itt írtuk le. Ezzel az Erdélyi Médiatér Egyesület egy csapásra az erdélyi magyar médiapiac legnagyobb és legtőkeerősebb szereplőjévé vált.

A Bethlen Gábor Alap pedig évekig menetrendszerűen utalta a milliárdos nagyságrendű támogatásokat az egyesületnek: 2021 nyarán az összeg már 7,45 milliárd forintra (akkori árfolyamon 20 millió euró) rúgott. Ezzel a bevétellel az Erdélyi Médiatér Egyesület nemcsak erdélyi magyar szinten, de a nagyságrendekkel nagyobb román médiapiacon is a nagyok közé került.

Mindent bekebeleznek, ami él és mozog

A tőkeerős médiatröszt agresszív terjeszkedésbe kezdett: gyakorlatilag az összes erdélyi médiumot megkeresték felvásárlási ajánlattal. Helyi és régiós napilapok, azok honlapjai, kereskedelmi rádiók, álláskereső portál, női magazin, kulturális melléklet, helyi televízió és teletextszolgáltatás is része lett a portfóliónak.

Csak az a néhány médium nem vált részévé a médiateres konglomerátumnak, amelyet így vagy úgy az RMDSZ vagy pedig az önkormányzatok finanszíroznak. Így nyilatkozott névtelenül Lukács Csabának az egyik, felvásárolt nyomtatott újság korábbi tulajdonosa:

„Nem volt választásom, képletesen szólva a falhoz állítottak: azzal fenyegettek, ha nem adom el nekik, megnehezítik az újság terjesztését és közben létrehozzák a konkurenciát. Közben elfogadható pénzt ajánlottak, mert nem ők fizették, így eladtam nekik a lapot.”

A Demeter Szilárd által beígért, pompázatos fogalmakba csomagolt fejlesztések – „21. századi erdélyi magyar web, Erdély 3.0” – kamunak bizonyultak. Ugyanúgy a reklámpiaci bevételekkel kapcsolatos várakozások sem jöttek be.

Mi több, a csoportnál dolgozó újságírók száma és fizetése nem nőtt látványosan. A lapcsoport terjesztői hálózatát felszámolták, a székelyföldi helyi újságokat pedig a Székelyhon napilapba olvasztották, hogy aztán 2023-tól az összes nyomtatott újság kiadását felfüggesszék, és a munkatársak 70 százalékától megváljanak.

Megjelennek a „tanácsadók”

Miközben a szerkesztőségek egyre jobban zsugorodtak, és egy átlagos szerkesztő-újságíró 3100 lej nettó (bruttó 5300, az akkori minimálbér kétszerese) fizetésért dolgozott havonta, tanácsadók, ilyen-olyan ügyeskedők kisebb hadserege sürgölődött a médiatröszt körül. Őket természetesen nem a minimálbérhez közeli összegekért alkalmazták. Lukács Csaba gyűjtéséből:

– noha a médiatrösztnél Demeter Szilárdnak sosem volt formális funkciója, feleségét, Birtalan Andreát havi 160 óra munkáért bruttó 43.419 lejes fizetéssel (nettó 25 ezer lej, kb. ötezer euró) alkalmazták „külföldi pénzügyi kapcsolatokért felelős menedzser” munkakörben. Az 1995-ben született Birtalannak sosem volt pénzügyi tapasztalata: az ELTE Bölcsészkarán végzett 2022-ben, elsőkötetes költő, slammer;

– Szentmártoni János, a magyar kormány volt helyettes államtitkára az az Előretolt Helyőrség című kiadvány főszerkesztéséért 2 ezer és 2500 euró közötti fizetést vihetett haza;

– az Index 2020-as botrányában elhíresült budapesti Gerényi Gábor cége, az Electromédia Kft. üzleti tanácsadás címen 2 ezer, később 2400 eurót számlázott;

– Szőke László székelyudvarhelyi újságíró egyéni vállalkozóként havi 3200, később 4800 euróról állított ki számlát. Szőkének Liszkay embereként szerepe a volt a régi, Udvarhelyi Híradó Kft.-s időkben lezajlott „tisztogatásban”, amikor a cég addigi igazgatóját, Székely Róbertet feljelentették. Később teljesen háttérbe szorult a döntéshozatalban, kiemelkedő fizetését azonban megtarthatta.

A Gaga Rádión nyerészkedett az ügyvezető

Nem csak fizetésekkel ügyeskedtek az egyesületnél: volt, aki a felvásárlások idején is jól járt. Például Nemes László Levente, az Erdélyi Médiatér Egyesület cégeinek ügyvezető igazgatója az általa alapított Setup Advisory Kft. révén részese volt a marosvásárhelyi Gaga Rádiót birtokló vállalkozás, az Alamo Impex 97 Kft. megvásárlásának 2021 júniusában.

A Médiatér Egyesület csak a részvények 85 százalékát vette meg, a fennmaradó 15 százalék a Setup Advisory Kft. birtokába került. A Setup Advisory Kft. a részvénycsomagot 5 hónappal később, 2021 novemberében továbbadta a budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft.-nek (ennek a cégnek 2021. május végéig Nemes László Levente is résztulajdonosa volt). Lukács Csaba számítása szerint ez a tranzakció mintegy 1 millió lej (200 ezer euró) nyereséget hozhatott Nemes László Leventének.

A budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft. számláira csak 2020-ban sok száz millió forintot pumpáltak át „teljes körű menedzsment, akvizíciók, cégvásárlások előkészítése, új akvizíciók beillesztése a cégcsoport működésébe, működési stratégia előkészítése, bevezetése, már folyamatban lévő támogatások koordinálása” jogcímen.

Itt aztán olyan, az erdélyi közösség és a magyar adófizetők szempontjából is hasznos eszközökre futotta, mint egy ilyen hófehér, 6,2 literes motorral szerelt Cadillac Escalade terepjáró.

Enyhén szólva különös üzleti döntések

A médiatröszt történetében egészen különös döntések is akadnak. Például 2022 szeptemberében megvásárolták a Székely Hírmondó napilapot, hogy aztán 2023 januárjától felfüggesszék a nyomtatott újságok kiadását.

Ennél is több kérdőjelet vet fel az a lépés, amikor 2023 augusztusában eladták a Székelyföldön négy központtal, összesen 12 frekvencián sugárzó Rádió Gaga (Alamo Impex 97 Kft.) többségi tulajdonosát, a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft.-t egy Magyarországon is több médiaérdekeltséggel rendelkező, román származású nagyvállalkozónak, Radu Morarnak. Így az Erdélyi Médiatér Egyesület csak a részvények mintegy 45 százaléka felett rendelkezik jelenleg.

Azért figyelemreméltó ez a tranzakció, mert a Rádió Gaga és főleg a frekvenciák a médiatröszt talán legfontosabb vagyonelemei voltak: a kereskedelmi rádiók akár önállóan, magyarországi támogatás nélkül is megállhattak a lábukon. A Radio Gagát működtető cég mérlege az elmúlt húsz évben – 2021 kivételével – pozitív volt. A rádiók, valamint a nyomtatott lapok nélkül az erdélyi médiatröszt végső soron néhány online portál.

Demeter Szilárdnak mennie kell

2023-ban jelentek meg az első hírek arról, hogy az addig funkciót funkcióra halmozó Demeter Szilárd konfliktusba került a propagandaminiszter (hivatalosan: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter) Rogán Antallal, és a konfliktusból az utóbbi került ki győztesen.

Ennek legbiztosabb jele, hogy Demeter Szilárd kiszorulni látszik a kormányzati funkciókból, bizalmi emberei pedig távoztak a Médiatér Egyesület vezetéséből. „Demeter Szilárd megbukott ebben a projektben, a lapok bezárása kínos a magyar kormánynak, ezért drasztikus lépések lesznek” – idézte a Magyar Hang az egyik fideszes forrást.

A médiatröszt fő cége, az alkalmazottak túlnyomó többségét – a korábbi 170-190-ből 2023-ban már csak mintegy 40 személyt – foglalkoztató Prima Press Kft. vezetésében 2023 júliusában volt a váltás. Ekkor vonták vissza a „régi” gárdát tartalmazó Transversum Kft.-től a cég ügyvezetését, és jelent meg újból a Liszkay embereként számon tartott Györfi Áron.

A Magyar Hang úgy tudja, Györfinek alapvetően két feladata van: az egyik a „szilárdtalanítás”, a másik pedig a médiatröszt integrálása a magyar kormányközeli médiabirodalomba, a KESMA-ba.

A váltás másik biztos jele az, hogy az egyesület újból feltűnt a Bethlen Gábor Alap támogatottjai között. 2022 óta ugyanis megakadtak az addig évente, menetrendszerűen érkező támogatások, a 2022 után megmaradt portálok a Demeter Szilárd irányította Petőfi Irodalmi Múzeum támogatását tüntették fel a láblécükben.

Az új menedzsment megjelenése után néhány nappal a BGA 1,95 milliárd forintot, az év végén pedig további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára. Ezzel a két új támogatással a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig legalább 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euró) támogatta.

A címlapfotón Demeter Szilárd (balra) és Mohácsi Árpád László látható. Utóbbi az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke volt a kezdeti időszakban. Fotó: Facebook

The post Így gurultak szét az erdélyi médiatröszt forintmilliárdjai appeared first on Átlátszó Erdély.

De mire költötték el a korábban megítélt 1,45 milliárd forintot?

Ezügyben továbbra is sötétben tapogatózunk: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) újból megtagadta, hogy kiadja a támogatás részletes költségtervét, szakmai programját és beszámolóját, továbbá pénzügyi elszámolását.
Az indoklás? A kedvezményezett 2018 decemberében az okirat módosítását kérte, a szerződés módosítása folyamatban van, így tehát az általunk kért adatok döntés megalapozását szolgálják.
A döntéselőkészítési adatok nyilvánosságkorlátozási szabályát az Infotv. 2015-ös módosítása idején írták át úgy, hogy az tipikus gumiszabály lett: gyakorlatilag bármire rá lehet húzni, hiszen minden adat szolgálja további döntések megalapozását is.
Egyébként nem a szerződés módosítása az oka annak, hogy adatigényünket ezzel az indoklással dobta vissza az EMMI: 2018 júliusában, amikor a támogató okirat módosítását még nem kérték, szintén „jövőbeli döntés megalapozását szolgáló adatnak” minősült a részletes költségterv és a szakmai program.

A szerződésből sem derül ki, mire költik a támogatást

Korábban, 2018 márciusában egyáltalán semmilyen választ nem kaptunk hasonló adatigénylésünkre – igaz, pár héttel korábban az EMMI kiadta az Erdélyi Médiatér Egyesülettel kötött szerződést, mely azonban nem tartalmaz részleteket arra vonatkozóan, hogy mégis mire költik ezt a támogatást.

Az égből pottyant 1,45 milliárd: itt az Erdélyi Médiatér Egyesület támogatói okirata

Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Nem lettünk okosabbak a rekordösszegű erdélyi médiatámogatás szerződését végigolvasva. A dokumentum szinte semmilyen konkrétumot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a 4,5 millió eurót mire is adták. Sem részletes költségterv, sem pedig szakmai program nem része jelenleg annak a támogatói okiratnak, melyet az Erdélyi Médiatér Egyesület kötött meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával 2017.

Miért érdekel minket az Erdélyi Médiatér Egyesület által kapott támogatás? A korábban gyakorlatilag ismeretlen, az erdélyi Főtér.ro portált kiadó Erdélyi Médiatér Egyesület akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült: 2017 decemberében az erdélyi magyar médiában megszokott pénzekhez képest csillagászati összeget, 1,45 milliárd forintot, vagyis 4,5 millió eurót kapott a magyar kormánytól. Ehhez jön az újabb 1,9 milliárd forintos támogatás.
A nagyságrendek érzékeltetéséhez elég, ha annyit mondunk, hogy a Főtér.ro korábban évente mintegy 40 millió forintból (120 ezer euró) működött, a szekelyhon.ro nézettségével nagyjából egy szinten mozgó maszol.ro éves költségvetése körülbelül 180 ezer EUR. (Az erdélyi magyar on-line médiára fordított magyarországi közpénzekről szóló anyagunk itt olvasható).
Azonnal megindultak a találgatások, mire költik majd el ezt a pénzt. Az már kezdetben világos volt, hogy ennek a támogatásnak egy részét a legnagyobb erdélyi magyar médiacég, a jelenleg csődeljárás alatt álló Udvarhelyi Híradó Kft. „megmentésére” ítélték meg. A Simicska-Orbán konfliktusba véletlenül belekeveredett cég helyzetéről 2017 decemberében írtunk összefoglalót:

Titokban gazdát cserélt a legnagyobb erdélyi médiacég több száz alkalmazottja

Rég nem látott mozgásoknak lehetünk szemtanúi az erdélyi magyar médiában: miután az Udvarhelyi Híradó Kft. csődeljárást kért maga ellen, egy ismeretlen egyesület 1,45 milliárd forint kormánytámogatást kapott, aztán egy kis helyi rádiót működtető cég felvett pár száz embert. Megpróbáljuk összerakni a puzzle-t.

2018 a felvásárlások éve volt

Hogy áll most az erdélyi magyar média nagyszabású átalakítását és korszerűsítését célzó projekt, amiről Demeter Szilárd, az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete” beszélt az Átlátszó Erdélynek?
Egyszerű médiafogyasztóként egyelőre nem látszik, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület környékén levő médiaorgánumok fellendültek volna a látványos tőkeinjekció hatására: hogy sorozatban jönnének a jobbnál jobb sztorik, jelennének meg a műszaki fejlesztések, és a cégcsoportban dolgozó újságírók lelkesedése is jócskán lelohadt mára.

„Lesz saját portálunk több is, vertikális is, horizontális is”. Erre megy a másfél milliárdos sajtótámogatás Erdélyben

Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Demeter Szilárd, az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete” először beszél arról, hogy mire költenék azt az 1,45 milliárd forintnyi kormánytámogatást, amit tavaly decemberben kaptak. Demeter Szilárdot az Átlátszó Erdély még 2017 decemberében megkereste kérdésekkel, közvetlenül azután, hogy kiderült: az Erdélyi Médiatér Egyesületnek 1,45 milliárd forint (kb.

Az viszont tény, hogy a kis egyesület köré egy év alatt egész kis cégbirodalom épült. Dokumentumok hiányában részben a cégadatokra, részben pedig arra a néhány konkrétumra kell támaszkodnunk, amelyet Szőke László, a médiaportfólió fejlesztési igazgatója esszéisztikus dolgozatában publikált 2019. március 4-én. Szőke Lászlót egyébként tegnap kerestük meg egy sor, a 2018-as évre vonatkozó kérdéssel, eddig nem válaszolt.
A történet 2018. január 8-án azzal kezdődött, hogy egy kis, helyi rádiót és képújságot működtető székelyudvarhelyi cégre, a Prima Press Kft.-re menekítették ki a csődeljárás alatt levő Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott helyi lapokat (Vásárhelyi Hírlap, az Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap és a Gyergyói Hírlap), a Székelyhon portált, Krónika országos közéleti napilapot, illetve az Udvarhelyi Híradó Kft. több száz alkalmazottját.
Ekkor, január 8-án még nincsen hivatalos kapcsolat a Prima Press Kft. és az Erdélyi Médiatér Egyesület között. A Hivatalos Közlöny szerint január 26-ig kell várni arra, hogy az egyesület alaptőke-emeléssel 4,7 százalékos részesedést szerezzen az akkor még László János helyi üzletember, valamint a László cége, az Arkum Invest Kft. által tulajdonolt cégben. Két hét múlva, február 8-án aztán az Erdélyi Médiatér Egyesület teljes egészében megszerzi a Prima Press Kft-t.

Tudásexport a többi határon túli közösségbe

Szintén 2018 februárjában jegyzik be a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft.-t Magyarországon. A cég alapítója dr. Korda Éva Judit, akinek a neve ismerős lehet azok számára, akik követték az Udvarhelyi Híradó-sztorit: ő az Udvarhelyi Híradó Kft. tulajdonosának, a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítványnak az elnöke.
Mi az MMTK szerepe? Szőke szerint ez a nonprofit kft. hivatott az erdélyi holding által megteremtett tudás (nem profitorientált) exportjára a többi határon túli magyar régióba, azaz Felvidékre, Vajdaságra, Kárpátaljára, emellett ez a cég látja el cégcsoport teljes IT-támogatását.
2018 májusában létrejön a Transversum Kft. – alapítói a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft., valamint az Erdélyi Médiatér Egyesület. Ez a cég a holding pénzügyi-gazdasági-személyzeti-jogi ügyeiért felel, a cégek ügyvezetését látja el, valamint a cégcsoport vagyonkezelője és reklámügynöksége is egyben. (A Transversum Kft.-ről itt írtunk részletesebben).

Meglengette a mézesmadzagot az Erdélyi Médiatér Egyesület

Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Az egyesület a portfólió reklámfelületeit egységesen, saját cégen keresztül tervezi értékesíteni, és ide más médiaorgánumok is becsatlakozhatnak. Múlt héten, a tusványosi szabadegyetemen beszélt először terveiről az Erdélyi Médiatér Egyesület médiaportfóliójának szakmai vezetősége.

A Jobbik erdélyi médiaprojektjét is bekebelezték

Szintén 2018 májusában megalapítják a Varjúvár Kiadó Kft.-t – alapítói a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft. és az Erdélyi Médiatér Egyesület. Szőke szerint ez a cég a külön cégformával addig nem rendelkező projektekért felel (Előretolt Helyőrség, Nőileg, Nethuszár, Székelyföld.ma), illetve szintén a Varjúvár Kiadó működteti a portfólió Dokumentációs és Oknyomozó Műhelyét, a DOM-ot, mely a Székelyhon napilap Kilátó című havi mellékletét is készíti.
A csoport adja ki továbbá az Előretolt Helyőrség című irodalmi havilapot, továbbá a tröszt tagja lett a Nőileg havi magazin, a Cimbora gyereklap portálja, a cimbora.net, valamint két kisebb oldal: a Nethuszár és a Székelyföld.ma. Utóbbi oldal korábban a Jobbikhoz állt közel. Társult lap lettek a Háromszék, a Székely Hírmondó, a Nyugati Jelen és a Brassói Lapok.

Augusztus elején a sepsiszentgyörgyi Friss FM-et üzemeltető Agotika Kft.-ben alaptőke-emelést hajtottak végre, így megjelent a tulajdonosok között az Erdélyi Médiatér Egyesület, valamint a Prima Press Kft. A korábbi tulajdonos, Petroczki Judit Ágota augusztus 20-án ki is szállt a cégből.
Szőke beszámolójából kiderül, hogy szintén a cégcsoporthoz került a a gyergyószentmiklósi Mix FM-et, Fény TV-t, valamint a helyi képújságot is üzemeltető Kelet Info Kft. (ennek a tranzakciónak a cégjegyzékben nem találtuk nyomát, de jó eséllyel csak arról van szó, hogy a cégjegyzék még nem frissült).

Szőkét felfele buktatták?

Fontos mozzanat lehet, hogy Szőke László szerepe csökkenni látszik: miután egy ideig úgy formálisan, mind informálisan az egyik kulcsfigurája volt a médiaprojektnek, 2018 augusztusától neki egy jól hangzó, de némileg súlytalan funkciót találtak: ő lett a médiaportfólió fejlesztési igazgatója.
A Prima Press Kft. ügyvezetését egy székelyudvarhelyi volt újságíró és vállalkozó, Zilahi Imre vette át. Szintén Zilahi lett az Agotika Invest Kft. és a Transversum Kft. ügyvezetője. A Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője Győrfi Áron, a Varjúvár Kiadó Kft. ügyvezetői feladatait Horváth István látja el (Horváth István csupán névrokona a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetőjének – szerk. megj. 11:40 23.04.2019).
Újságolvasók számára talán a legnagyobb változás, hogy a négy helyi napilap (Vásárhelyi Hírlap, az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap és a Gyergyói Hírlap) a Székelyhon nevű színes, 12 oldalas újsággá olvadt össze, melynek a fogadtatása meglehetősen felemás volt: sok olvasó ugyanis hiányolja a megszokott helyi témákat, információkat.
Szőke beszámolója szerint 2018 az építkezés éve volt: a cégcsoport minden tagja túl van a belső pénzügyi átvilágításon, hamarosan bevezetik az egységes vállalatirányítási rendszert (ERP), a szerkesztőségek felszerelése pedig megújult, és egységes szerkesztőségi tartalomkezelő rendszert valósítottak meg, mely egyben „Erdély legnagyobb élő, naprakész sajtóanyag-adatbankja”.
„És ez még csak a kezdet…” – ígéri cikke végén Szőke.
Az elutasított adatigény ügyében jogorvoslathoz fordulunk, a témát pedig a jövőben is követjük.
Címlapfotón Demeter Szilárd, az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete”. Fotó: Facebook

The post Rekordösszegű médiatámogatások Erdélyben: burjánzó cégháló, nem szűnő homály appeared first on Átlátszó Erdély.