<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>biodiverzitás Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<atom:link href="https://atlatszo.ro/tag/biodiverzitas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://atlatszo.ro/tag/biodiverzitas/</link>
	<description>Átlátszó Erdély</description>
	<lastBuildDate>Thu, 22 Oct 2026 12:40:54 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.4.7</generator>

<image>
	<url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/12/cropped-favicon-3-32x32.png</url>
	<title>biodiverzitás Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<link>https://atlatszo.ro/tag/biodiverzitas/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Az RMDSZ találta fel a gazdák kompenzációját?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/legfontosabb/rmdsz-biodiverzitas-strategia-gazdak-kompenzacio/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 02 Oct 2026 11:08:40 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[Sánta Kutya]]></category>
		<category><![CDATA[biodiverzitás]]></category>
		<category><![CDATA[factchecking]]></category>
		<category><![CDATA[gazdák]]></category>
		<category><![CDATA[Hajdu Gábor]]></category>
		<category><![CDATA[kompenzáció]]></category>
		<category><![CDATA[Natura 2000]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[Romania]]></category>
		<category><![CDATA[Tánczos Barna]]></category>
		<category><![CDATA[terület alapú támogatás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=61629</guid>

					<description><![CDATA[<p>„Kiállunk a gazdák mellett! Elértük: ha a természetvédelmi előírások miatt veszítenek a jövedelmükből, kompenzáció jár nekik!” – írta közösségi oldalán az RMDSZ a biodiverzitási stratégia parlamenti elfogadása után. A mondatnak az a része, hogy a gazdák kompenzációt kaphatnak a természetvédelmi korlátozások miatt, valóban összhangban van az elfogadott stratégiával. Az viszont már erősen félrevezető, hogy ezt [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/legfontosabb/rmdsz-biodiverzitas-strategia-gazdak-kompenzacio/">Az RMDSZ találta fel a gazdák kompenzációját?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>„Kiállunk a gazdák mellett! Elértük: ha a természetvédelmi előírások miatt veszítenek a jövedelmükből, kompenzáció jár nekik!” – <a href="https://www.facebook.com/RMDSZ/posts/ki%C3%A1llunk-a-gazd%C3%A1k-mellett-el%C3%A9rt%C3%BCk-ha-a-term%C3%A9szetv%C3%A9delmi-el%C5%91%C3%ADr%C3%A1sok-miatt-vesz%C3%ADten/1585951666232691/">írta közösségi oldalán az RMDSZ </a>a biodiverzitási stratégia parlamenti elfogadása után.</p>



<p>A mondatnak az a része, hogy a gazdák kompenzációt kaphatnak a természetvédelmi korlátozások miatt, valóban összhangban van az elfogadott stratégiával. Az viszont már erősen félrevezető, hogy ezt mind a közösségi médiában, <a href="https://rmdsz.ro/aktualis/hirek/RMDSZ-a-gazdakat-vedo-javaslatainkkal-fogadta-el-a-parlament-a-biodiverzitasi-strategiat">mind a párt közleményében </a>úgy kommunikálják, mintha 2026-ban az RMDSZ parlamenti frakcióinak közbenjárására született volna meg a kompenzáció gondolata és jogi alapja. A történet ugyanis jóval régebbi, és még nem is tekinthető elvégzettnek az ezzel kapcsolatos munka.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A kompenzáció nem most született meg</h2>



<p>A természetvédelmi korlátozások miatt járó kompenzáció jogi alapja már egy 2007-es természetvédelmi sürgősségi kormányrendeletben is <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/178477">szerepelt</a>.</p>



<p>A jogszabály kimondta, hogy a védett természeti területeken lévő földek tulajdonosai vagy bérlői&nbsp; kompenzációt kapnak a természetvédelmi korlátozások betartásából fakadó jövedelemkiesésért. Ezt a kormányrendeletet négy évvel később módosították a 49/2011-es <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/127715">törvénnyel</a>. A részletes igénylési és számítási szabályokat külön kormányhatározatnak kellett volna megszabnia, de ez azóta sem történt meg.&nbsp;</p>



<p>Ahhoz ugyanis mindegyik természetvédelmi területnek el kellett volna készíteni a kezelési tervét, de ami elkészült, <a href="https://youtu.be/wFIGy4cJSBI?si=TK5hL9NioiBQeept&amp;t=1683">azzal is sok a gond</a>. A védett területeken azokat a gazdákat, akik a természeti értékeket védve művelik a földjüket, </p>



<blockquote class="wp-block-quote">
<blockquote class="wp-block-quote">
<h2 class="wp-block-heading">a területalapú mezőgazdasági kifizetésekbe épített többletjuttatásokkal kompenzálják.</h2>
</blockquote>
</blockquote>



<p>Például 2024-ben összesen 184 millió eurót kaptak azok, akiket valamilyen természeti vagy természetvédelmi korlátozás akadályozott abban, hogy jobban kihasználják a földjüket vagy erdőjüket. Közel 207 millió euró értékben jutalmazták azokat, akik klíma- és környezetvédő módon gazdálkodtak. Ezeket az adatokat <a href="https://plati.afir.info/Plati/AfisareListaPlatii">a kifizetések nyilvános adatbázisából</a> összesítettük. <strong>Vagyis a gazdák kártérítésének jogi kategóriája nem 2026-os újdonság. </strong></p>



<p>Ez az első fontos pont, amit az RMDSZ kommunikációja elhomályosít.Tehát nem arról van szó, hogy eddig semmilyen jogi lehetőség nem létezett, és most valaki létrehozta azt.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Akkor mi történt most, 2026-ban?</h2>



<p>Történt valódi változás – csak nem az, amit az RMDSZ közösségi oldalára kiírt „Elértük!” mondat elsőre sugall. 2026 áprilisában a kormány ugyanis a védett területek mellé új kategóriát vezetett be: <strong>a bioatdiverzitási prioritási területeket. </strong></p>



<p>Ezekre <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/309453">a jogszabály </a>külön kompenzációs jogalapot hozott létre.</p>



<p>Csakhogy ugyanebben a jogszabályban az is szerepel, hogy a kompenzáció igénylését, kiszámítását és odaítélését külön kormányhatározat szabályozza. A kifizetés pedig csak ennek a határozatnak a hatálybalépésétől indulhat.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ennek határideje hat hónap, vagyis 2026. október 7<strong>.&nbsp;</strong></h2>



<p>Május 29-én elfogadtak <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/311228">egy módszertant is</a>, de ez nem a pénz kiszámításáról szól, hanem azt szabályozza, hogy hogyan kell azonosítani a biodiverzitási prioritási területeket.<a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/311180"> </a>A kettő pedig nem ugyanaz. Röviden: a területek azonosításának szabálya már megvan, a&nbsp; kompenzáció kifizetésének teljes szabályrendszere még nincs. <strong>És ehhez jön az augusztusi stratégia</strong></p>



<p>A <a href="https://atlatszo.ro/kozpenzek/pnrr-szegyenlistank-milliardokat-veszitettunk-interaktiv-terkep/">PNRR-támogatások</a> lehívásának véghajrájában a parlament augusztusi rendkívüli ülésén&nbsp; elfogadta <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/313844">a 2026–2030-as biodiverzitási stratégiát</a>, amiről az RMDSZ közleménye is szólt.&nbsp;</p>



<p>A parlamenti bizottságok hivatalos <a href="https://www.cdep.ro/comisii/mediu/pdf/2026/rp532.pdf">jelentése </a>szerint a végleges szöveg több helyen is rögzíti, hogy a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések miatt keletkező jövedelemveszteségeket, illetve többletköltségeket kompenzálni kell.<a href="https://www.cdep.ro/comisii/mediu/pdf/2026/rp532.pdf"> </a>Ez tehát tényleg bekerült a stratégiába.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ki érte el?</h2>



<p>A parlament <a href="https://www.cdep.ro/ords/pls/proiecte/upl_pck2015.proiect?idp=23455">hivatalos adatlapja</a> szerint az eredeti törvényjavaslatot az USR 25 képviselője és szenátora kezdeményezte, és betársult egy PNL-s szenátor is. <strong>RMDSZ-es kezdeményező nincs a listán.<a href="https://www.cdep.ro/ords/pls/proiecte/upl_pck2015.proiect?idp=23455">&nbsp;</a></strong></p>



<p>Ez még önmagában nem bizonyítja, hogy az RMDSZ később ne vett volna részt az egyeztetésekben. A módosító indítványoknál viszont már van konkrét dokumentumunk.</p>



<p>A bizottságok <a href="https://www.cdep.ro/comisii/mediu/pdf/2026/rp532.pdf">jelentése </a>felsorolja a beadott és elbírált módosításokat, és az elfogadott módosításoknál megjelöli a benyújtókat is. Az alsóház bizottságaiban elfogadott 11 módosítást a PSD és az AUR képviselői nyújtották be. Egy nappal korábban pedig, a <a href="https://www.senat.ro/Legis/Lista.aspx?cod=27883">szenátusi bizottságokban</a> szintén csak a PSD, az AUR, a PACE és a PNL egy-egy szenátorának módosítóját fogadták el.&nbsp;</p>



<p>A parlament két házának bizottsági vitáin RMDSZ-es javaslatot nem találtunk.<a href="https://www.cdep.ro/comisii/mediu/pdf/2026/rp532.pdf"> </a>Ez azért fontos, mert az RMDSZ kommunikációja ennél sokkal egyszerűbb történetet sugall: mintha a párt saját módosításai révén vitte volna át a gazdák kompenzációját. </p>



<h2 class="wp-block-heading">A parlamenti dokumentumok ezt nem támasztják alá.</h2>



<p>A képviselőházi bizottsági vitán elutasított 52 javaslatot (<a href="https://www.cdep.ro/comisii/mediu/pdf/2026/rp532.pdf">.pdf, 289. oldaltól</a>) is az USR, az AUR és a SOS képviselői nyújtották be. Ezek között volt olyan, amely bármilyen természetvédelmi korlátozás esetén a gazdálkodó teljes kárának megtérítését írta volna elő. Illetve olyan is, amely nemcsak az ezután kijelölendő, új Natura 2000 területeken, hanem az eddigiek is jelentkező jövedelemveszteségeket is kompenzálta volna. Ezeket a bizottságok elutasították.<a href="https://www.cdep.ro/comisii/mediu/pdf/2026/rp532.pdf">&nbsp;</a></p>



<p>A képviselőházi vita jegyzőkönyvében szerepel, hogy az elfogadott módosítások közül többet a Román Gazdák Klubjának javaslatai alapján a szenátus környezetvédelmi bizottsága vezetett be a törvénytervezetbe, ám az előterjesztők közt itt sem látunk RMDSZ-es bizottsági tagot. Pedig az RMDSZ részéről épp Tánczos Barna tagja ennek a bizottságnak, akit a stratégia elfogadásáról szóló RMDSZ-közlemény is idéz.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Hol van a miniszter?</h2>



<p>Tánczos másik szerepben jelent meg a törvényhozási folyamatban: a mezőgazdasági tárca ügyvivő minisztereként fogalmazott meg az általa vezetett intézmény csapatával közösen módosító javaslatokat, amelyeket az augusztus 4-ei szenátusi vitán megvédett, <a href="https://www.madr.ro/comunicare/agricultura-nu-poate-fi-privita-ca-un-pericol-iminent-la-adresa-biodiversitatii.html">olvasható a mezőgazdasági minisztérium közleményében.</a>&nbsp;</p>



<p>Ez a közlemény nem jelöli meg, hogy a javaslatokat a bizottságokban vagy a plénumban lefolytatott vitán védték-e meg (ugyanazon a napon folytak). Kinyitottuk az összes <a href="https://www.senat.ro/Legis/Lista.aspx?cod=27883">bizottsági jelentést</a>, és elolvastuk <a href="https://www.senat.ro/PAGINI/Stenograme/Stenograme_2026/Plen/26.08.04%20ex_1.pdf">a plénumbeli vita jegyzőkönyvét</a> is, de egyikben sem szerepel, hogy Tánczos miniszter vagy a minisztérium más alkalmazottja ezeken megjelent volna, vagy hozzászólt volna a vitához.</p>



<p>Ahol a minisztérium bizonyíthatóan hozzászólt a stratégiához, az a márciusi, májusi és júliusi tárcaközi egyeztetés volt (<a href="https://sgg.gov.ro/1/wp-content/uploads/2026/07/NF-39.pdf">.pdf, 4. oldal</a>), amit a környezetvédelmi minisztérium koordinált. Magát <a href="https://sgg.gov.ro/1/wp-content/uploads/2026/07/ANEXA-.pdf">a stratégiát</a> a Pro Biodiversitas kft., a Román Madártani Egyesület és az M&amp;S Ecoproiect kft. társulása készítette el a a környezetvédelmi minisztérium megrendelésére.</p>



<p>Az egyedüli RMDSZ-es, aki hozzászólt a törvényjavaslat augusztus 5-i vitájához<a href="https://www.cdep.ro/ords/pls/steno/steno2015.stenograma?ids=9053&amp;idl=1"> a Képviselőház plénumában</a>, Hajdu Gábor volt. Ő a tulajdonjog tiszteletben tartását hangoztatta, és azt, hogy nem lehet a polgárok ellenében modernizációt és reformokat végrehajtani, egyensúlyt kell teremteni a PNRR vállalásai és a polgárok érdekei között.</p>



<p>A képviselőház név szerinti szavazási <a href="https://www.cdep.ro/ords/pls/steno/eVot.Nominal?idv=37246">adatai </a>szerint a törvényt 177 igen, 79 nem és 11 tartózkodó szavazattal fogadták el; két képviselő nem szavazott. Az RMDSZ 19 jelen lévő képviselőjéből 18 igennel szavazott, egy pedig nem szavazott.<a href="https://www.cdep.ro/ords/pls/steno/eVot.Nominal?idv=37246"> </a>Viszont az RMDSZ a közleményében nem azt állítja, hogy megszavazta, hanem hogy a kártérítés egyenesen az ő javaslatai alapján került be a stratégiába. </p>



<p><strong>Ez pedig nem támasztható alá.</strong></p>



<h2 class="wp-block-heading">Következtetés</h2>



<p>Az állítás tehát, hogy az RMDSZ augusztus elején „elérte”, hogy a természetvédelmi korlátozások miatt jövedelmet vesztő gazdák kompenzációt kapjanak: hamis.</p>



<p>A kompenzáció jogi alapja már 2007-ben, az uniós csatlakozásunkkor megjelent. 2026-ban valóban új kompenzációs jogalap született, és a biodiverzitási stratégia is megerősítette a kompenzáció elvét.</p>



<p>A stratégiát tartalmazó törvényjavaslatnak nem volt RMDSZ-es kezdeményezője, és az elfogadott módosításokat sem az RMDSZ honatyái nyújtották be. A módosításokat a mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a szenátusban Tánczos Barna vezette fel és védte meg, de ezt a parlamenti vita dokumentumai egyáltalán nem támasztják alá. Az RMDSZ frakciója egyetlen módosítást sem szignózott.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">És ami a gazdáknak talán a legfontosabb: a rendszer még távol áll a működéstől.</h2>



<p>Az RMDSZ tehát egy létező változást kommunikál – csak úgy, mintha ez sokkal nagyobb és teljesen új eredmény lenne, és mintha annak politikai érdeme egyértelműen az RMDSZ-hez, nem pedig a törvény kezdeményezőihez, valamint a módosítási javaslatokat benyújtókhoz&nbsp; kötődne. A rendelkezésre álló eredeti dokumentumok az RMDSZ-nek ezt a kommunikációját nem támasztják alá.</p>



<p><em>&nbsp;A címlapfotó illusztráció.</em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/legfontosabb/rmdsz-biodiverzitas-strategia-gazdak-kompenzacio/">Az RMDSZ találta fel a gazdák kompenzációját?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/10/Cikk-Facebook-poszt-template-5.jpg</url>
								<title>Cikk - Facebook poszt template (5)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/legfontosabb/rmdsz-biodiverzitas-strategia-gazdak-kompenzacio/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/10/Cikk-Facebook-poszt-template-5.jpg</url>
								<title>Cikk - Facebook poszt template (5)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/legfontosabb/rmdsz-biodiverzitas-strategia-gazdak-kompenzacio/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Juhokkal és Tánczos Barnával indul a Sánta Kutya rovatunk</title>
		<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szabó Tünde]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 18 Sep 2026 11:15:26 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[Politika]]></category>
		<category><![CDATA[Sánta Kutya]]></category>
		<category><![CDATA[biodiverzitás]]></category>
		<category><![CDATA[élőállat-export]]></category>
		<category><![CDATA[export]]></category>
		<category><![CDATA[factchecking]]></category>
		<category><![CDATA[hasított súly]]></category>
		<category><![CDATA[juhászkutya]]></category>
		<category><![CDATA[juhászok]]></category>
		<category><![CDATA[juhok]]></category>
		<category><![CDATA[juhtenyésztés]]></category>
		<category><![CDATA[kis kérődzők]]></category>
		<category><![CDATA[statisztika]]></category>
		<category><![CDATA[Tánczos Barna]]></category>
		<category><![CDATA[tényellenőrzés]]></category>
		<category><![CDATA[vágóhíd]]></category>
		<category><![CDATA[vágókapacitás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=61287</guid>

					<description><![CDATA[<p>Tánczos Barna egyik állítását vizsgáljuk. A nyilatkozat forrása a Krónikának adott interjú, megjelent 2026. szeptember 10-én. Tánczos Barna azt állítja, hogy Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, a kiskérődzők esetében is. A kijelentés szűken értelmezve igaz. „Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, például a kiskérődzők esetében. Ma már óriási vágókapacitással rendelkezik az ország. Románia jelenleg is exportál [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/">Juhokkal és Tánczos Barnával indul a Sánta Kutya rovatunk</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Tánczos Barna egyik állítását vizsgáljuk. A nyilatkozat forrása <a href="https://kronika.ro/interju/tanczos-barna-szembemegy-az-ujabb-unios-allatjoleti-szigoritasokkal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a Krónikának adott interjú</a>, megjelent 2026. szeptember 10-én.</p>



<p>Tánczos Barna azt állítja, hogy <strong>Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás</strong>, a kiskérődzők esetében is.</p>



<h4 class="wp-block-heading">A kijelentés szűken értelmezve igaz.</h4>



<blockquote class="wp-block-quote">
<p>„Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, például a kiskérődzők esetében. Ma már óriási vágókapacitással rendelkezik az ország. Románia jelenleg is exportál húst az Európai Unióba és közel-keleti országokba. Tehát megvan a hazai kapacitás, és szerencsére a vágott állatok húsának exportja is működik, még ha nem is olyan volumenben, mint az élőállat-export.”&nbsp;</p>
<cite><a href="https://kronika.ro/interju/tanczos-barna-szembemegy-az-ujabb-unios-allatjoleti-szigoritasokkal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Tánczos Barna szembemegy az újabb uniós állatjóléti szigorításokkal</a></cite></blockquote>



<h2 class="wp-block-heading">Miért érdekes, hogy mennyi állatot vágunk, és hogyan függ össze a vágókapacitás a juhászok keddi tüntetésével?</h2>



<p>A juhászok idén nyáron már többször tüntettek Bukarestben, mert nem tudják eladni a felnevelt állatállományt. Ráadásul a juhok tartása nyártól nagyon megdrágult: egyrészt a forróság és az aszály rontotta a legelők minőségét, és megdrágította a takarmányt, másrészt a tenyésztők nem számítottak arra, hogy nem tudják eladni ősszel az állatokat, és takarmányozni kell őket.</p>



<p>Az exportra nevelt állatok zömét <strong>azért nem tudják eladni</strong>, mert két, nagyon ragályos, járványos állatbetegség miatt idén júniusban az Európai Bizottság az év végéig megtiltotta Romániának, hogy bárhova élő juhot és kecskét exportáljon.&nbsp;</p>



<p>A kiskérődzők pestise miatt 2024-től nem exportálhatunk az uniós tagországokba élő juhot és kecskét. Mivel az utolsó fertőző góc 2025 májusában történt jelentése után egy évvel újból feltűnt ez a betegség, ezúttal Maros megyében, ahol korábban nem detektálták, az EB úgy véli, Románia nemcsak a járványt nem tudta felszámolni, de <strong>abban sem lehet megbízni, hogy korrekt módon felderíti</strong> és jelenti a betegség terjedését. (Erről hosszabban<a href="https://www.digi24.ro/stiri/economie/cum-s-a-ajuns-la-blocarea-exporturilor-de-ovine-din-romania-explicatia-din-spatele-protestului-a-mii-de-oieri-3885499" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> itt olvashatsz</a>.) Ezért megtiltotta a romániai tenyésztőknek az unión kívüli exportot is, holott Románia főleg a Közel-Keletre exportált.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Nagy pénz lett az élő juhok kivitele</h2>



<p>Romániában sokkal több juhot tenyésztenek, mint amennyit a lakosság elfogyaszt. 2025 végén <strong>az ország juhállománya 10,7 milliós volt </strong>az Országos Statisztikai Intézet szerint (<a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/field/publicatii/efectivele_de_animale_si_productia_animala_in_anul_2025.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">.pdf</a>, 16. oldal). A nagyságrend idén sem változott. Az egy főre eső fogyasztás és az egyedek átlagos vágósúlya alapján végzett becslés szerint ennek körülbelül a 35–40 százalékát fogyaszthatja el a hazai lakosság, főként húsvét körül.</p>



<p>Az élőállat-export értéke viszont óriásit nőtt, mióta beléptünk az EU-ba. Míg a juhállomány 25 százalékkal gyarapodott 2007 óta, addig az élő állatok kivitelének értéke megháromszorozódott. Az Országos Statisztikai Intézet Tempo Online adatbázisából kinyert adatok szerint 2007-ben a közel 8,5 milliós juhállományból a kivitt állatok értéke 76,4 millió euró volt. A 2020-as években a közel tízmilliós állományból exportált állatok értéke már meghaladta a 250 millió eurót. </p>



<p><iframe title="[Romániai juhállomány és exportjának értéke 1990-2025 ]" aria-label="Area Chart" id="datawrapper-chart-OqZDo" src="https://datawrapper.dwcdn.net/OqZDo/1/" scrolling="no" frameborder="0" style="width: 0; min-width: 100% !important; border: none;" height="442" data-external="1"></iframe><script type="text/javascript">(function(){function e(){window.addEventListener(`message`,function(e){if(e.data[`datawrapper-height`]!==void 0){var t=document.querySelectorAll(`iframe`);for(var n in e.data[`datawrapper-height`])for(var r=0,i;i=t[r];r++)if(i.contentWindow===e.source){var a=e.data[`datawrapper-height`][n]+`px`;i.style.height=a}}})}e()})();</script></p>



<p>A júniusi exporttilalom előtt az állategészségügyi hivatal vezetője még <a href="https://www.libertatea.ro/stiri/uniunea-europeana-interzice-romania-exporturi-oi-capre-vii-300-milioane-euro-pesta-mures-aur-cere-demisia-alexandru-bociu-ansvsa-5784567" target="_blank" rel="noreferrer noopener">úgy becsülte</a>, idén <strong>akár a 300 millió eurót is elérheti </strong>az élő juhok kivitelének értéke. Erre most kevés az esély azzal együtt, hogy nyárig a romániai tenyésztők<a href="https://lantulalimentar.ro/algeria-ancheta-ovine-boli/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> több mint 145 millió eurót kasszíroztak</a> egy hatalmas algériai üzletből, amely ott korrupciós botrányba torkollt.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ha nem lehet exportálni, le kellene vágni&nbsp;</h2>



<p>Az élőállat exportjának alternatívája a vágás, a levágott állat húsa ugyanis már nem terjeszti a betegséget, ezért levágva szabad exportálni. Ezért érdekes, hogy mekkora vágókapacitással rendelkezik Románia.&nbsp;</p>



<p>Ahhoz, hogy ellenőrizhessük <strong>Tánczos Barna</strong> ügyvivő agrárminiszter kijelentését, miszerint „robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás”, a <em>robbanásszerű</em>t úgy értelmeztük, hogy rövid távon megtöbbszöröződött. Magát a vágókapacitást nem tudtuk közvetlenül ellenőrizni, mert több megyei állategészségügyi hivatal sem tünteti már fel az engedélyezett farmok és feldolgozóegységek listáján a vágóhidakat és azok kapacitását.</p>



<p>Ezért <strong>a kihasznált ipari kapacitást</strong> ellenőriztük: megnéztük az Országos Statisztikai Intézet kimutatását a vágóhidakon ténylegesen levágott állatokról. A juhokat és kecskéket egyben számoló kimutatások szerint&nbsp;</p>



<ul>
<li class="has-medium-font-size"><a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/prod_carne_lapte23r.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2023-ban 302 160,&nbsp;</a></li>



<li class="has-medium-font-size"><a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/prod_carne_lapte24r.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2024-ben 475 397</a>,&nbsp;</li>



<li class="has-medium-font-size"><a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/prod_carne_lapte25r.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2025-ben pedig 1 097 649</a> kiskérődzőt vágtak le hazai ipari vágóhidakon.&nbsp;</li>
</ul>



<p>Az itt levágott kiskérődző állatok száma a 3,6-szorosára nőtt, tehát rövid időn belül megtöbbszöröződött a kihasznált ipari vágókapacitás.</p>



<p>Ugyanez látszik a <strong>hasított súlyban</strong> is. 2024-ben 8318 tonna, 2025-ben 16 893 tonna lett az itt levágott juhok és kecskék hasított súlya. Az idei adatokat a havi kimutatásokból összesítettük, eszerint idén januártól augusztusig 9057 tonna lett az összesített hasított súly. (A hasított súly az a lefagyasztott tömeg, ami megmarad az állatokból, miután kivéreztetik és kibelezik őket, illetve levágják a fejüket és a lábuk egy részét.)</p>



<h2 class="wp-block-heading">Miért fontos a vágóhíd?</h2>



<p>A húsexportnál kiváltképp fontos, hogy vissza lehessen követni a termék készítésének minden fázisát. Ezt pedig a hivatalos engedélyekkel és minőségbiztosítással rendelkező vágóhidak tudják nyújtani. A nagyipari vágóhidak tudnák azt a kapacitást biztosítani, amellyel a húsexport az élő állat exportjának reális alternatívájá válhatna.&nbsp;</p>



<p>A statisztikai intézet fenti kimutatásaiból látszik, hogy 2024-ben az állatállománynak mintegy a huszadát, <strong>tavaly már a tizedét tudták ipari vágóhidakon levágni</strong>.</p>



<p>A <a href="https://insse.ro/cms/ro/tags/comunicat-sacrificari-de-animale" target="_blank" rel="noreferrer noopener">havi kimutatásokból</a> viszont az is látszik, mennyivel több kiskérődzőt vágunk le Romániában nem ipari vágóhidakon. Az augusztusig levágott 5,3 millió kiskérődző közül csak 653 ezret vágtak vágóhidakon. Az összes levágott állatból származó bő 58 ezer tonna hasított súlyból csak 9057 tonna keletkezett ipari vágóhidakon.</p>



<p>Augusztus végéig ennek a tizedét, 958 tonnát exportáltunk<strong> 7 millió euró értékben</strong>, <a href="https://lantulalimentar.ro/romania-export-carne-oaie-carcasa/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">írja a lantulalimentar.ro</a> uniós statisztikára hivatkozva. Ez a húsexport főleg a tiltás után, júliusban és augusztusban pörgött fel.</p>



<p>Összevetve viszont az élőállat-export 250-300 millió eurós értékével az látszik, hogy még ha a húsexport tovább is pörög, és év végéig eléri akár a 15–20 millió eurós értéket, az még mindig csak a tizede annak, amit a tenyésztők az élőállat-exporttal kerestek volna. Vagyis <strong>hiába bővült robbanásszerűen a vágókapacitás</strong> Romániában, egyelőre nem váltja ki az élőállat-exportot, sőt messze áll ettől.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Karámon innen és túl</h2>



<p>Tánczos Barna az idézett interjúban <a href="https://kronika.ro/interju/tanczos-barna-szembemegy-az-ujabb-unios-allatjoleti-szigoritasokkal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">síkraszállt</a> azért, hogy Románia továbbra is az élő juhok exportjának<strong> uniós éllovasa maradjon</strong>. Sőt azért is, hogy az EU ne szigorítsa az élő állatok szállításának feltételeit további állatjóléti előírásokkal. Daniel Buda EP-képviselő szeptember 16-án <a href="https://www.veridica.ro/stiri/eurodeputat-roman-exporturile-de-ovine-din-romania-vor-fi-reluate-in-maximum-o-luna" target="_blank" rel="noreferrer noopener">azt jósolta</a>, hogy az Európai Bizottság egy hónap múlva engedélyezheti Romániának az élő állatok kivitelét az EU-n kívülre, ha a juhtenyésztők felhasználják az Unió által ingyen felajánlott 1,3 millió adag vakcinát, és <strong>beoltják</strong> a kivinni szándékozott juhokat.</p>



<p>A hazai juhtenyésztés céljáról és módjairól nem zajlik társadalmi vita, holott a gazdasági haszon csak az egyik szempont. A legelőkön dolgozó <strong>juhászok fizetése</strong>, munkakörülményei, szociális ellátása nem kerül szóba. Arról, hogy ők hogyan etetik és nevelik a juhászkutyákat, annyiszor sem beszél a mainstream sajtó, ahányszor <a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/juhaszok-turistak-esztena-kutyatamadas/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>emberre támadnak kóbor vagy juhászkutyák</strong></a>. Arról, hány haszonállat pusztul el<strong> milyen kínok között</strong>, miközben a célországba szállítják, még ritkábban esik szó.</p>



<p>Hogy a jövedelmező export ösztönözte juhtenyésztés milyen közvetett és közvetlen módon károsítja a romániai tájakat és a biodiverzitást, arról a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=wFIGy4cJSBI" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Kuhn Thomasszal készített videóinterjúnkban</a> hallhattok bővebben. A beszélgetésből kiderül, hogy az ökológusok egyáltalán nem a gazdák ellenségei.</p>



<p><em>Illusztráció: Pál Edit Éva</em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/">Juhokkal és Tánczos Barnával indul a Sánta Kutya rovatunk</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/09/Tanczos-juhokkal-kostolas-ki.jpg</url>
								<title>260918_Tanczos-juhokkal-kostolas-ki</title>
								<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/09/Tanczos-juhokkal-kostolas-ki.jpg</url>
								<title>260918_Tanczos-juhokkal-kostolas-ki</title>
								<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Kivi, füge nő a hazai alma mellett: így művel minket a Palocsay-kert Kolozsváron</title>
		<link>https://atlatszo.ro/klimavalsag/palocsay-kert-regi-izek-uj-piacokra-lukacs-lehel/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szabó Tünde]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 12 Nov 2025 13:53:52 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Klímaválság]]></category>
		<category><![CDATA[Podcast]]></category>
		<category><![CDATA[alma]]></category>
		<category><![CDATA[biodiverzitás]]></category>
		<category><![CDATA[biogazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[farm-to-fork]]></category>
		<category><![CDATA[gyümölcsfa]]></category>
		<category><![CDATA[gyümölcsök]]></category>
		<category><![CDATA[gyümölcstermesztés]]></category>
		<category><![CDATA[kertészet]]></category>
		<category><![CDATA[kertészeti kutatóállomás]]></category>
		<category><![CDATA[klímaadaptáció]]></category>
		<category><![CDATA[Kolozsvár]]></category>
		<category><![CDATA[körte]]></category>
		<category><![CDATA[kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[Lukács Lehel]]></category>
		<category><![CDATA[melegházak]]></category>
		<category><![CDATA[Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem]]></category>
		<category><![CDATA[nemesítés]]></category>
		<category><![CDATA[oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[Palocsay-kert]]></category>
		<category><![CDATA[paradicsom]]></category>
		<category><![CDATA[USAMV Cluj-Napoca]]></category>
		<category><![CDATA[vízgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[vízhiány]]></category>
		<category><![CDATA[zöldség]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=58123</guid>

					<description><![CDATA[<p>Hogyan éledt fel a kolozsvári Palocsay-kert tíz évvel ezelőtt? Mi lesz a legnagyobb probléma a romániai mezőgazdaságban tíz év múlva? Mit és miért érdemes kutatni egy egyetemi kertészetben? Mire kaphatóak a kolozsvári fogyasztók, és mi a különbség a fajta- és a hibrid paradicsom között? Mindenre kíváncsiak voltunk, és a növénytermesztésben amatőr kérdéseinkre is kimerítően válaszolt [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/palocsay-kert-regi-izek-uj-piacokra-lukacs-lehel/">Kivi, füge nő a hazai alma mellett: így művel minket a Palocsay-kert Kolozsváron</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Hogyan éledt fel a kolozsvári Palocsay-kert tíz évvel ezelőtt? Mi lesz a legnagyobb probléma a romániai mezőgazdaságban tíz év múlva? Mit és miért érdemes kutatni egy egyetemi kertészetben? Mire kaphatóak a kolozsvári fogyasztók, és mi a különbség a fajta- és a hibrid paradicsom között?</p>



<p>Mindenre kíváncsiak voltunk, és a növénytermesztésben amatőr kérdéseinkre is kimerítően válaszolt <strong>dr. Lukács Lehel</strong> kertészmérnök, a kolozsvári kertészeti kutatóállomás igazgatója, miközben körbevezetett. A kolozsváriak főként Palocsay-kertként ismerik a városnak ezt a dél-keleti, nagy zöld területét, mivel a kutatóállomást a híres rózsanemesítő Palocsay Rudolf kertje mellett hozták létre a múlt század ötvenes éveiben, és rábízták a vezetését. A kertészeti kutatóállomás viszont hivatalosan soha nem viselte Palocsay nevét.</p>



<p>A kutatóállomás a rendszerváltás után még 25 évig a Román Akadémiához tartozott, amelynek nem volt pénze karbantartani a közel kétszáz hektáros területet, épületeket, melegházakat, öntözőberendezést, növényállományt. Időközben körbenőtte a város, közvetlenül mellette kórház és kerülőút fog épülni.</p>



<p>Tíz éve a terület zömét átvette a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem, és beillesztette az oktatásba, a kutatásba, illetve a saját farm- és bolthálózatába. Hallgassátok dr. Lukács Lehelt arról, hogy ez miért jó nekünk.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-rich is-provider-spotify wp-block-embed-spotify wp-embed-aspect-21-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<iframe title="Spotify Embed: Régi ízek új piacokra: így művel minket a Palocsay-kert Kolozsváron" style="border-radius: 12px" width="100%" height="152" frameborder="0" allowfullscreen allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; fullscreen; picture-in-picture" loading="lazy" src="https://open.spotify.com/embed/episode/4N314bZc0c66R0rhglcCj5?si=TKNyqp31RG-rsb9dWnWICg&#038;utm_source=oembed"></iframe>
</div></figure>



<p><strong><a href="https://open.spotify.com/show/5dqYK4Sa63X2Hi27ejJ3u3" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!</a></strong></p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<div class="jeg_video_container jeg_video_content"><iframe title="Új időkhöz új ízek: kivi, datolyaszilva, füge terem Kolozsváron?" width="500" height="281" src="https://www.youtube.com/embed/qnpvBqFqSDc?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin" allowfullscreen></iframe></div>
</div></figure>



<p><strong><a href="https://www.youtube.com/@atlatszoerdely5533">Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!</a></strong></p>



<h2 class="wp-block-heading">A podcast tartalmából:</h2>



<p>00:30 A kertészeti kutatóállomás rövid története<br>02:53 A kutatóállomás az egyetem része, de a költségeit magának kell fedeznie<br>03:36 Kutatás a növények <strong>változó éghajlathoz</strong> való alkalmazkodásáról és a piac igényeiről<br>08:04 A kísérletezéstől a szabadalmakig. Miért divatosabbak a külföldi almák?<br>13:35 Vízgazdálkodás <strong>vízhiány</strong> esetén<br>16:34 Hol kóstolhatják meg a kolozsváriak a kutatóállomás termékeit?<br>21:15 Egzotikus gyümölcsök és késői fagyok Erdélyben<br>25:42 <strong>Állatok a Palocsay-kertben:</strong> a együttélés problémái<br>27:39 Hogyan működik egy szuperintenzív gyümölcsös?<br>33:24 Beruházások, támogatások és a jövő gazdái</p>



<h2 class="wp-block-heading">Földszagú beszélgetések</h2>



<p>Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. Írjátok meg, hogy inkább nézitek, vagy inkább hallgatjátok őket.</p>



<p>Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan válthatunk szántásos gazdálkodásról szántás nélkülire, és miért jó a biodiverzitás. Megszólalnak kutatók, a természetvédelem elkötelezettjei, kistermelők és nagybani piac működtetője is. De beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="hvZJnsRHHE"><a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/gazdaknak-nem-ellensege-termeszetvedelem-video/">A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/klimavalsag/gazdaknak-nem-ellensege-termeszetvedelem-video/embed/#?secret=qXojH1xEyw#?secret=hvZJnsRHHE" data-secret="hvZJnsRHHE" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="V79IDRsw7Y"><a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/muvelunk-lakhato-foldfelszin-felen-video/">Mit művelünk a lakható földfelszín felén?</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Mit művelünk a lakható földfelszín felén?&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/klimavalsag/muvelunk-lakhato-foldfelszin-felen-video/embed/#?secret=X41oPwzdxH#?secret=V79IDRsw7Y" data-secret="V79IDRsw7Y" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p>Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések,<a href="https://atlatszo.ro/hu/donate" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> támogassátok az Átlátszó Erdélyt itt</a>, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.</p>



<p><em>Operatőr: Fetykó Gábor Áron, Tóth Helga. Vágó: Fetykó Gábor Áron. Címlapfotó: Tóth Helga.</em></p>



<p><em>Az anyag a <a href="https://berthafoundation.org/bertha-challenge/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2025-ös Bertha Challenge</a> ösztöndíj keretében készült.</em></p>



<figure class="wp-block-image size-full"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="500" height="257" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/07/Bertha-Logo_kicsi.jpg" alt="Bertha Foundation" class="wp-image-56191" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/07/Bertha-Logo_kicsi.jpg 500w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/07/Bertha-Logo_kicsi-300x154.jpg 300w" sizes="(max-width: 500px) 100vw, 500px" /></figure>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/palocsay-kert-regi-izek-uj-piacokra-lukacs-lehel/">Kivi, füge nő a hazai alma mellett: így művel minket a Palocsay-kert Kolozsváron</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/11/Lukacs-Lehel-anyagkikep.jpg</url>
								<title>251112_Lukacs-Lehel-anyagkikep</title>
								<link>https://atlatszo.ro/klimavalsag/palocsay-kert-regi-izek-uj-piacokra-lukacs-lehel/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/11/Lukacs-Lehel-anyagkikep.jpg</url>
								<title>251112_Lukacs-Lehel-anyagkikep</title>
								<link>https://atlatszo.ro/klimavalsag/palocsay-kert-regi-izek-uj-piacokra-lukacs-lehel/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem</title>
		<link>https://atlatszo.ro/klimavalsag/gazdaknak-nem-ellensege-termeszetvedelem-video/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szabó Tünde]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 29 Oct 2025 17:22:39 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Klímaválság]]></category>
		<category><![CDATA[Podcast]]></category>
		<category><![CDATA[agrártámogatás]]></category>
		<category><![CDATA[agroökológia]]></category>
		<category><![CDATA[állattenyésztés]]></category>
		<category><![CDATA[aszály]]></category>
		<category><![CDATA[biodiverzitás]]></category>
		<category><![CDATA[élőhelyek]]></category>
		<category><![CDATA[erdőírtás]]></category>
		<category><![CDATA[kezelési terv]]></category>
		<category><![CDATA[klímaválság]]></category>
		<category><![CDATA[Kuhn Thomas]]></category>
		<category><![CDATA[legelő]]></category>
		<category><![CDATA[menedzsment terv]]></category>
		<category><![CDATA[ökológia]]></category>
		<category><![CDATA[természetvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[természetvédelmi területek]]></category>
		<category><![CDATA[tudományos kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[védett terület]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=57904</guid>

					<description><![CDATA[<p>Már rég nem hobbi a természetvédelem. Mindannyiunknak megéri, hogy őrizzük az erdélyi tájak fajgazdagságát: segít nekünk enni, kikapcsolódni, vagy épp megtartani a vizet az egyre súlyosabb aszályos időszakokban. A gazdák külön támogatást kapnak, ha megőrzik a fajgazdag vagy védett élőhelyeket, és nem szántanak be mindent, az RMDSZ és koalíciós társai mégis előszeretettel méregzöldezik a természetvédőket [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/gazdaknak-nem-ellensege-termeszetvedelem-video/">A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Már rég nem hobbi a természetvédelem. Mindannyiunknak megéri, hogy őrizzük az erdélyi tájak fajgazdagságát: segít nekünk enni, kikapcsolódni, vagy épp megtartani a vizet az egyre súlyosabb aszályos időszakokban. A gazdák külön támogatást kapnak, ha megőrzik a fajgazdag vagy védett élőhelyeket, és nem szántanak be mindent, az RMDSZ és koalíciós társai mégis előszeretettel méregzöldezik a természetvédőket a gazdák összejövetelein.</p>



<p>Mire jó a biodiverzitás, hogyan számoljuk, és korábban hogyan őriztük az állattenyésztéssel? Hogyan függ össze a környezetvédelem hazai káosza azzal, hogy Románia alig költ tudományos kutatásra? Ezekről beszélgettem a kalotaszegi Magyarókereke határában <strong>Kuhn Thomas</strong> biológussal, a kolozsvári botanikus kert kutatójával, aki növényökológiával foglalkozik.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-rich is-provider-spotify wp-block-embed-spotify wp-embed-aspect-21-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<iframe title="Spotify Embed: A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem" style="border-radius: 12px" width="100%" height="152" frameborder="0" allowfullscreen allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; fullscreen; picture-in-picture" loading="lazy" src="https://open.spotify.com/embed/episode/0DNb4AdbnAE760k6HFOFsE?si=4TBQNKd7R1GrpGQONLOtEA&#038;utm_source=oembed"></iframe>
</div></figure>



<p><strong><a href="https://open.spotify.com/show/5dqYK4Sa63X2Hi27ejJ3u3" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!</a></strong></p>



<p>Idén a Bertha Alapítvány ösztöndíjasaként biodiverzitás, a klímaváltozás és a közpénz összefüggéseit kutatom. Videóinterjúkkal is kísérletezem, írjátok meg kommentben, hogy inkább nézitek vagy inkább hallgatjátok a beszélgetéseinket.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<div class="jeg_video_container jeg_video_content"><iframe title="A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem" width="500" height="281" src="https://www.youtube.com/embed/wFIGy4cJSBI?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin" allowfullscreen></iframe></div>
</div></figure>



<p><strong><a href="https://www.youtube.com/@atlatszoerdely5533">Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!</a></strong></p>



<h2 class="wp-block-heading">A podcast tartalmából:</h2>



<p>00:40 Minek köszönhető Románia szerencsés fajgazdagsága?</p>



<p>02:55 A történelem és az állattartás hatása Erdély biodiverzitására: rendszerváltás, legelőváltás és az agrártámogatások</p>



<p>05:26 <strong>Pásztorkutyák</strong> hatása a biodiverzitásra</p>



<p>06:22 Mire jó nekünk a biodiverzitás, és mitől változatos Kolozs megye?</p>



<p>10:49 Hogyan mérik a biológusok a fajgazdagságot? Kalotaszeg helye ebben a gazdagságban</p>



<p>14:09 Így őrzi a biodiverzitást<strong> a hagyományos állattenyésztés</strong> és kaszálás</p>



<p>19:19 A gépesítés hatása: a kisgazdákat kellene inkább támogatni</p>



<p>21:32 Ami az erdőirtásnál is nagyobb probléma</p>



<p>23:38 Klímaválság tetézése <strong>gyepégetés</strong>sel: mi alkalmazkodunk a pénzhez, nem a növényeink a tűzhöz.</p>



<p>28:00 Papírgyártás sok védett terület kezelési terve: azt is elfuseráljuk, amink van.</p>



<p>32:03 Így szegényedünk azzal, hogy Románia alig költ tudományos kutatásra.</p>



<p>34:40 Ellenállókból érdekeltek az elnéptelenedő vidéken: innen lesz szép nyerni!</p>



<h2 class="wp-block-heading">Földszagú beszélgetések</h2>



<p>Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk.</p>



<p>Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan válthatunk<a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/muvelunk-lakhato-foldfelszin-felen-video/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> szántásos gazdálkodásról szántás nélkülire</a>, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, a természetvédelem elkötelezettjei, kistermelők és nagybani piac működtetője is. De beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="7E4ADPpEsV"><a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/muvelunk-lakhato-foldfelszin-felen-video/">Mit művelünk a lakható földfelszín felén?</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Mit művelünk a lakható földfelszín felén?&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/klimavalsag/muvelunk-lakhato-foldfelszin-felen-video/embed/#?secret=mvfrmuET4e#?secret=7E4ADPpEsV" data-secret="7E4ADPpEsV" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p>Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.</p>



<p><em>Operatőr: Fetykó Gábor Áron, Tóth Helga. Vágó: Fetykó Gábor Áron. Címlapfotó: Tóth Helga.</em></p>



<p><em>Az anyag a <a href="https://berthafoundation.org/bertha-challenge/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj</a> keretében készült.</em></p>



<figure class="wp-block-image size-full"><img loading="lazy" decoding="async" width="500" height="257" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/07/Bertha-Logo_kicsi.jpg" alt="Bertha Foundation" class="wp-image-56191" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/07/Bertha-Logo_kicsi.jpg 500w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/07/Bertha-Logo_kicsi-300x154.jpg 300w" sizes="(max-width: 500px) 100vw, 500px" /></figure>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/gazdaknak-nem-ellensege-termeszetvedelem-video/">A gazdáknak sem ellensége a természetvédelem</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/10/KuhnThomas_anyagkikep.jpg</url>
								<title>251029_KuhnThomas_anyagkikep</title>
								<link>https://atlatszo.ro/klimavalsag/gazdaknak-nem-ellensege-termeszetvedelem-video/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/10/KuhnThomas_anyagkikep.jpg</url>
								<title>251029_KuhnThomas_anyagkikep</title>
								<link>https://atlatszo.ro/klimavalsag/gazdaknak-nem-ellensege-termeszetvedelem-video/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Földharácsolás Romániában: sokszor azt sem tudni, ki a befektető</title>
		<link>https://atlatszo.ro/nerdely/befektetesek/foldharacsolas-romaniaban-sokszor-azt-sem-tudni-ki-a-befekteto/</link>
					<comments>https://atlatszo.ro/nerdely/befektetesek/foldharacsolas-romaniaban-sokszor-azt-sem-tudni-ki-a-befekteto/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sipos Zoltán]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 10 Aug 2015 04:18:51 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Befektetések]]></category>
		<category><![CDATA[biodiverzitás]]></category>
		<category><![CDATA[eco ruralis]]></category>
		<category><![CDATA[fenntartható fejlődés]]></category>
		<category><![CDATA[land grabbing]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=715</guid>

					<description><![CDATA[<p>A romániai termőföldek felét – 4-5 millió hektárt – már megvásárolták a multinacionális cégek. Ezek nem egyszerű földvásárlások: mérhető szociális, környezeti és kereskedelmi hatásuk van, melyek nem hagyják érintetlenül a helyi közösségeket, mondja Szőcs-Boruss Miklós-Attila, az Eco Ruralis &#8222;Földhöz való jog&#8221; kampányának a vezetője. Mi is az a landgrabbing? Szőcs-Boruss Miklós-Attila: – Ha magyarra akarjuk [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/nerdely/befektetesek/foldharacsolas-romaniaban-sokszor-azt-sem-tudni-ki-a-befekteto/">Földharácsolás Romániában: sokszor azt sem tudni, ki a befektető</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p class="western"><span lang="hu-HU"><strong>A romániai termőföldek felét – 4-5 millió hektárt – már megvásárolták a multinacionális cégek. Ezek nem egyszerű földvásárlások: mérhető szociális, környezeti és kereskedelmi hatásuk van, melyek nem hagyják érintetlenül a helyi közösségeket, mondja Szőcs-Boruss Miklós-Attila, az Eco Ruralis &#8222;Földhöz való jog&#8221; kampányának a vezetője.</strong><br />
</span></p>
<p class="western"><span id="more-715"></span></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Mi is az a landgrabbing?</span></strong></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU"><strong>Szőcs-Boruss Miklós-Attila:</strong> – Ha magyarra akarjuk fordítani, akkor a landgrabbing leginkább földharácsolásnak, földrablásnak felel meg. Ez egy nagyon tág fogalom, Afrikában és Ázsiában például kimondottan földrablást jelent – itt az embereket fizikai agresszióval kilökik a földjeikről, hogy azokat aztán nagybefektetők, multinacionális cégek vagy akár más államok vegyék meg. Kína például nagyon sok földet vett Afrikában.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Európában nem a fizikai agresszió a jellemző, itt a landgrabbing nagyszabású, a politikum által elősegített földvásárlást jelent. Méreténél fogva ez nem egy egyszerű földvásárlás: mérhető szociális, környezeti és kereskedelmi hatásuk van ezeknek a tranzakcióknak, melyek nem hagyják érintetlenül a helyi közösségeket.</span></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Hadd legyek az ördög ügyvédje: mi a rossz abban, ha egy cég földet vásárol?</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">Attól függ, mekkora léptékben teszi azt. Felmerül még, hogy ott, ahol ezek a felvásárlások zajlanak, mekkora a vásárlóerő, a cégnek van-e konkurrenciája, vagy nincs. Vagy mit tesz az állam, hogy egyik vásárlónak a kedvében járjon?</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Vegyünk példaképp egy erdélyi vagy havasalföldi falut, ahol az emberek az utóbbi 20 évben mintha el lettek volna felejtve. A térség nem fejlődik, nagy a munkanélküliség, az emberek önfenntartó gazdálkodást művelnek, éppen ezért az ingatlanárak nagyon alacsonyak. </span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Ekkor megjelenik egy nagybefektető, és felvásárol 10-20 ezer hektárnyi földet a környéken. Ők nyilván nem ugyanazokkal az esélyekkel indulnak, mint a helyi mezőgazdászok. Másrészt ha a termelés beindul, akkor egy nagyobb hatékonységgal dolgozó nagybefektetőnek eleve nincsen szüksége annyi munkaerőre, mint amennyit egy kisgazdaság alkalmaz, és mivel a termény árát is leverik, a helyi mezőgazdászok ellehetetlenülnek – ez egyébként már látszik is a statisztikákban.</span></p>
<blockquote>
<p class="western"><strong><a href="https://drive.google.com/file/d/0B_x-9XeYoYkWUWstVFNRZGZadlU/view?pli=1">Az Eco Ruralis land grabbing-jelentése letölthető itt (.pdf)</a></strong></p>
</blockquote>
<p class="western"><span lang="hu-HU">És miközben a helyi konkurrencia, a kis, terményüket a helyi piacon áruló termelők, évről évre hanyatlanak, a nagybefektető a globális piacokra termel. Elsődleges produkcióban érdekelt, tehát az exportált gabonát nem dolgozza fel, azt tőzsdepiacokon árulja. Itt minden a pénzről, profitról szól, ebből a helyiek közül senki nem fog semmi jót látni.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Így jutunk el oda, hogy ugyan helyben termelik az élelmet, amit eszünk, azonban az 5-6 ezer kilométert utazik, míg az asztalunkra kerül, és kétszer, de akár tízszer annyiba kerül, mintha helyben dolgozták volna fel. És ez csak a szociális része a landgrabbingnek. </span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">A biodiverzitásra is rányomja a bélyegét ez a fajta termelés: egy nagybefektető általában monokultúrákkal foglalkozik, egyfajta búzát, kukoricát termel Isten tudja hány ezer hektáron, melyet állandóan gyomirtózni kell ahhoz, hogy piacképes legyen. Számukra nem szempont a biodiverzitás, az, hogy ne csak egyfajta, ping pong labda-szerű paradicsomot lehessen vásárolni, hanem kapjunk erdélyi ökörszív-paradicsomot, buzău-i, călăraşi-i ökörszívet.</span></p>
<p><figure id="attachment_724" aria-describedby="caption-attachment-724" style="width: 690px" class="wp-caption aligncenter"><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/08/images_cikkek_2013_09_130924_ecoruralis_01.jpg"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-724" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/08/images_cikkek_2013_09_130924_ecoruralis_01.jpg" alt="Szőcs-Boruss Miklós Attila. Fotó: 7határ/Mihály László" width="690" height="460" /></a><figcaption id="caption-attachment-724" class="wp-caption-text">Szőcs-Boruss Miklós Attila. Fotó: 7határ/Mihály László</figcaption></figure></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Romániában hol tapasztalható a landgrabbing jelenség?</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">A landgrabbing egész Romániában észrevehető – ha mezőgazdaságról beszélünk, akkor Havasalföldön és a Bánságban, Temesvár környékén láthatóak a legnagyobb befektetők, ott, ahol nagy mennyiségű, jó minőségű földet lehet vásárolni olcsón. </span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Ha a statisztikákat nézzük, a romániai mezőgazdasággal foglalkozó 100 legnagyobb cég mintegy fele nem romániai, hanem egy külföldi cég vagy multinacionális vállalat, valamilyen nagybefektető, akinek a kilétét ki sem lehet deríteni, mivel egy adóparadicsomba van bejegyezve.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Erdélyben a termőföld nem elsőrangú minőségű, éppen ezért a mezőgazdasági célú landgrabbing nem annyira jellemző. De a verespataki araykitermelés-projekt is egyfajta landgrabbing, vagy az erdők Schweighofer általi felvásárlása szintén ebbe a trendbe illeszkedik. Vannak még Erdélyben nagybefektetők, akik például bivalyokat hoznak be, mások pedig spekulálnak: azért vásárolnak földet, hogy aztán 10-20 év múlva eladják.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Azonban ha meg kell említeni egy olyan régiót ahol a landgrabbing nagyon nagy mértékű, akkor Călăraşi, Dolj, Mehedinţi, Brăila megyéket kell kiemelni. Ebben a régióban a lehető legjobb minőségű cernoziom földeket, a nagyszabású kommunista farmokat elkockázták, azokat átvették a befektetők.</span></p>
<blockquote>
<p class="western"><a href="https://atlatszo.ro/2015/07/10/iratkozz-fel-az-atlatszo-erdely-hirlevelere/"><strong>Ne maradj le semmiről: iratkozz fel az Átlátszó Erdély hírlevelére!</strong></a></p>
</blockquote>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Közben azt halljuk, hogy a romániai mezőgazdaság kis, nem igazán versenyképes farmokról szól. Ezek a cégek felvásárolják, egyesítik a földeket, növelik a hatékonyságot: elvben ebből akár még valami jó is kisülhet, nem?</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">Ha a mezőgazdaság kérdését pusztán gazdasági szempontból közelítjük meg, akkor a kérdés egyszerű. Minél nagyobbak a földek, annál többet és annál hatékonyabban termelünk, és így eleget tudunk tenni a nemzetközi élelmiszerpiacnak. </span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Csakhogy ez nem az élelmiszer-önellátás elve. E globalizációs elv szerint az élelmiszer-termelés és a vasalógyártás között nincsen semmilyen különbség. Mi, az <a href="http://www.ecoruralis.ro/">Eco Ruralis</a> egy kisgazda-egyesület vagyunk, a kisgazdákat és a bio-öko mezőgazdaságot, az agroökológiát részesítjük előnyben. </span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Egyébként nem csak mi, hanem az ENSZ is <a href="http://www.srfood.org/en/report-agroecology-and-the-right-to-food">azt mondja</a>, hogy az agroökológia az egyedüli módszer, amivel hosszú távon elegendő élelmiszert lehet termelni az egész emberiségnek. Ennek a kérdésnek nem elég csak a közgazdasági oldalát nézni, az élelmet, a földjeinket nem kezelhetjük ugyanúgy, mint az autókat vagy a vasalókat.</span></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Az uniós csatlakozási szerződésben éppen hogy meg volt tiltva 2013-ig az, hogy külföldiek földet vásároljanak Romániában.</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">Igen, de a földvásárlási moratórium annyira hígan volt megfogalmazva, hogy gyermekjáték volt kijátszani. A legnagyobb landgrabbing-ügyletek Romániában az EU-csatlakozás előtt zajlottak le, amikor a nagybefektetők átvették a nagy, ex-kommunista farmokat. A moratórium alatt szintén sok földet vásároltak.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">A moratórium nagy hibája az volt, hogy ugyan megtiltotta, hogy külföldi magánszemélyek vagy cégek földet vásároljanak, azonban nem határozta meg, hogy honnan jöhet a tőke. Így a külföldi cég megvásárolt egy romániai mezőgadasági céget, azt feltőkésítette, azon keresztül földet vásárolt, majd a céget bebuktatta, a földvagyont pedig átvette.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">A másik módszer az volt, hogy kerestek egy romániai társat, azzal együtt bejegyeztek egy romániai céget, és ezen a cégen keresztül, külföldi tőkével vásárolták a földeket. A moratórium ideje alatt tízezer hektáros nagyságrendben vásároltak vagy lízingeltek földet multinacionális vállalatok.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Egyébként a román kormány támogatja a nagyszabású földvásárlásokat – a „consolidarea terenurilor agricole” nevű állami program például éppen ezt célozza. Sőt, az Európai Unió is ezt támogatja, hiszen a földterületre lehet támogatást kapni.</span></p>
<p><figure id="attachment_720" aria-describedby="caption-attachment-720" style="width: 740px" class="wp-caption aligncenter"><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/08/landgrabbing.jpg"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-large wp-image-720" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/08/landgrabbing-740x435.jpg" alt="Multinacionális, illetve hazai tulajdonú égek által birtokolt földterületek" width="740" height="435" /></a><figcaption id="caption-attachment-720" class="wp-caption-text">Multinacionális, illetve hazai tulajdonú cégek által birtokolt földterületek</figcaption></figure></p>
<p class="western" style="text-align: center;"><em><a href="http://dev.milav.eu/land/map.html">Az interaktív térkép itt érhető el</a></em></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Arról van statisztika, hogy Romániában jelenleg mennyi termőföld van, és ebből mennyi került különféle multinacionális cégek kezére?</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">Romániában jelenleg 9 millió hektárnyi termőföld van, ennek a felét – 4-5 millió hektárt – már megvásároltak a multinacionális cégek. </span></p>
<blockquote><p><em><strong>A legnagyobb földvásárlók: bankok, befektetési alapok, biztosítótársaságok</strong> [Rabobank (IT), Generali (IT), Spearhead International (UK), Black Sea Agriculture (US), Germanagrar (DE), Agrarius AG (DE), Agroyield (DE)], <strong>magánkézben levő multinacionális vállalatok</strong> [Bardeau Holding (AT), Fri-El International Holding (IT), Maria Group (Lebanon), Smithfield (US, jelenleg Kína), Ingleby (DK/SE), Jantzen Development (DK), Agriinvest (DK)], <strong>külföldi magánbefektetők</strong> (Yves Grasa, FR), <strong>romániai nagyvállalatok</strong> (InterAgro Holding, Racova Group, TCE 3Brazi), <strong>nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó cégek</strong> (Cargill, Bunge, Brise Group).</em></p></blockquote>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Jelenleg azt látjuk, a falvak kiürülnek, a lakosság megöregedett, a fiatalok elmentek. Ha nem ez az út, akkor mi lehet az alternatíva?</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">A mi javaslatunk radikális. Szükség lenne egy igazi agrárreformra, egy új földosztásra, ahol a kisgazdák visszakapják a földjeiket. Ezzel párhuzamosan szükség van egy másik programra is: azokat a fiatalokat, akik a mezőgazdaságban fantáziát látnak, földhöz kell segíteni. Csomó föld hever parlagon. Miért nem osztják szét ezt a földet, na nem a nagybefektetőknek, hanem a gazdáknak?</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Az ENSZ egyébként már kidolgozott egy olyan irányelvet, melyet minden európai ország aláírt, és mely újraértelmezi a land stewardship, land control, land ownership fogalmait. A helyi termelőket helyezi előnybe, és megnehezíti a spekulációt.</span></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Én a lelki szemeim előtt már látom, amint jelentkeznek a helyi gazdák földért, csakhogy azok egytől egyig „szalmaemberek”, mögöttük ott áll egy-egy nagybefektető&#8230;</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">Igen, ez fogas kérdés. És van egy másik probléma is: ahhoz hogy ezek a gazdák életben maradjanak, szövetkezniük kell. Ha pedig megnézzük, hogy a kisgazdák eddig hogyan szövetkeztek, akkor konszenzuális szövetkezetekre nagyon kevés példát látunk.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Tehát nem az van, hogy a 120 gazdának van egy közös víziója arról, hogy a földet hogyan kell megművelni, hogyan kell kisebb léptékben alkalmazni a vetésforgót, őrizni a biodiverzitást. Épp ellenkezőleg: általában egy ember hoz döntést 1-2 ezer kisgazda nevében. És itt nyilván felmerül, hogy ez az ember arra fog menni, ahonnan impulzusokat kap.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">De a legnagyobb probléma eddig is és ezután is az átláthatóság lesz. Mi elmegyünk egy gazdához, és megkérdezzük tőle, kié a szomszéd föld? Nem tudom, valami olaszé – hangzik a válasz. Na de ki ez az olasz, és mit csinál ott? Nem kell ezt félreérteni, nem azzal van a baj hogy valaki külföldi.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">A gond az, hogy ha egy Kanári-szigeteken vagy Belizében bejegyzett cég befektet Romániában, akkor azt a céget nem lehet úgy felelősségre vonni, mint a mellette levő romániai gazdát. Egyrészt ezek az adóparadicsomban bejegyzett cégek adót nem fizetnek, de ennél súlyosabb, hogy ha valamit elront egy olyan értékes környezetben, mint amilyen a romániai vidék, akkor nem tudni, ki vállalja a felelősséget.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">A másik dolog, hogy az EU-támogatást az aktív gazda kapja. Ezt a nagy, földvásárlásban érdekelt cégek, a bankok, biztosítótársaságok úgy oldották meg, hogy kisebb cégeket alapítanak, melyek aztán megművelik a földet, és felveszik a támogatást. Ez tiszta spekuláció.</span></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">A hazai telekviszonyok – főleg vidéken – nagyon zűrösek, ezért maguk a földvásárlási ügyletek is homályos, kétes tranzakciók lehetnek&#8230; </span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">A földet felvásárló ügynökök mondogatják, hogy Romániában, ha nagyban akarsz földet vásárolni, akkor csalni kell. Akár a polgármestert, akár mást le kell fizetni, hazudni kell, iratot kell hamisítani, másképp lehetetlen összehozni a nagy, összefüggő földterületeket.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Romániában úgy van megoldva a hagyatéki törvény, hogy ha nekem van három testvérem, akkor az apánk földjén testvériesen osztozunk. Ez azt jelenti, hogy minden generációval egyre csak fragmentálódnak a földek. </span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Persze úgysem akar minden testvér földet művelni, gyakori az, hogy az egyik testvér kivásárolhatná a többieket. Csakhogy pénz nincs, a testvérek nem tudják egymást kifizetni. Ha egy ilyen helyzetben bekopog az ajtón egy ügynök egy ajánlattal, akkor jó esélye van, sőt sokszor az is eladja a földjét, aki eredetileg meg szerette volna tartani.</span></p>
<p><figure id="attachment_723" aria-describedby="caption-attachment-723" style="width: 740px" class="wp-caption aligncenter"><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/08/gene_bank.jpg"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-large wp-image-723" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/08/gene_bank-740x493.jpg" alt="Folyik a munka az Eco Ruralis génbankként működő kertjében. Fotó: arc2020.eu" width="740" height="493" /></a><figcaption id="caption-attachment-723" class="wp-caption-text">Folyik a munka az Eco Ruralis génbankként működő kertjében. Fotó: arc2020.eu</figcaption></figure></p>
<p class="western"><strong><span lang="hu-HU">Nemrég mutatta be az <a href="http://www.ecoruralis.ro/web/ro/">Eco Ruralis</a> a landgrabbingről szóló <a href="https://drive.google.com/file/d/0B_x-9XeYoYkWUWstVFNRZGZadlU/view?pli=1">tanulmányát</a>. Milyen hatása volt ennek a dokumentumnak?</span></strong></p>
<p class="western">– <span lang="hu-HU">Elsődleges célunk a felvilágosítás volt – hogy tagjaink, mezőgazdászok, kistermelők, biogazdák – értesüljenek arról, hogy mi zajlik körülöttük. Ezek az emberek sok esetben olyan környezetben élnek, ahol már zajlik a land grabbing, fontos az, hogy értsék a folyamatot, és így helyes döntést tudjanak hozni.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">A gazdák sokszor vakon adják el vagy lízingelik a földjeiket, az ügynök mondogatja, hogy hát jó lesz minden, majd meglátja, nagyon egyoldalú a dolog. Ha az ember tisztában van azzal, ami körülötte történik, akkor már kétszer is meggondolja, hogy el akarja-e adni a földjét, illetve hogy milyen kritériumok szerint adja lízingbe azt.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Fontos ugyanakkor pozitív példákat is hoznunk: meg szeretnénk mutatni, hogyan lehet úgy befektetni, földhöz jutni, gazdálkodni, hogy ne lökjük ki egymást a piacról.</span></p>
<p class="western"><span lang="hu-HU">Senki nem akarja azt, hogy minden faluban csak egy-egy gazda legyen. Nem halott, oázis-szerű falvakat akarunk, ahol tíz ember él tízezer hektár kukoricafölddel körbevéve, ilyesmit láttunk Argentínában, tudjuk, hogy nem jó. Vibráló, élő közösséget szeretnénk, ahol emberek élnek, gazdálkodnak, és helyi piacokon árulják az élelmet, amit megtermelnek.</span></p>
<p><a href="http://blog.atlatszo.hu/sipos-zoltan/"><strong>Sipos Zoltán</strong></a></p>
<blockquote><p><em>Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.</em><br />
<em>Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.</em><br />
<em>A pénzt <a href="https://www.paypal.com/ro/cgi-bin/webscr?cmd=_flow&amp;SESSION=9I5BKq87jc88yqzXkIsEVvBa8IBj1boM9PGL1REiU1FAhG488cZkDVJHG0q&amp;dispatch=5885d80a13c0db1f8e263663d3faee8d5c97cbf3d75cb63effe5661cdf3adb6d">PayPal-on keresztül</a> (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon vagy <a href="https://www.paypal.com/ro/cgi-bin/webscr?cmd=_flow&amp;SESSION=9I5BKq87jc88yqzXkIsEVvBa8IBj1boM9PGL1REiU1FAhG488cZkDVJHG0q&amp;dispatch=5885d80a13c0db1f8e263663d3faee8d5c97cbf3d75cb63effe5661cdf3adb6d">katt ide</a>) illetve közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.</em><br />
<strong>Bankszámla:</strong><br />
Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”<br />
RO71OTPV200000913457RO01<br />
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA</p>
<p class="western">Cod BIC: OTPVROBU</p>
</blockquote>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/nerdely/befektetesek/foldharacsolas-romaniaban-sokszor-azt-sem-tudni-ki-a-befekteto/">Földharácsolás Romániában: sokszor azt sem tudni, ki a befektető</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://atlatszo.ro/nerdely/befektetesek/foldharacsolas-romaniaban-sokszor-azt-sem-tudni-ki-a-befekteto/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2015/08/land_grabbing2-1-351x241.jpg</url>
								<title>150701_land_grabbing_eco_ruralis_peter_lengyel</title>
								<link>https://atlatszo.ro/nerdely/befektetesek/foldharacsolas-romaniaban-sokszor-azt-sem-tudni-ki-a-befekteto/</link></image><authorId>7</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/siposzoltan/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2015/08/land_grabbing2-1-351x241.jpg</url>
								<title>150701_land_grabbing_eco_ruralis_peter_lengyel</title>
								<link>https://atlatszo.ro/nerdely/befektetesek/foldharacsolas-romaniaban-sokszor-azt-sem-tudni-ki-a-befekteto/</link></image><authorId>7</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/siposzoltan/</authorUrl>	</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/

Object Caching 273/408 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 
Content Delivery Network via atlatszo-ro.b-cdn.net
Database Caching 1/117 queries in 0.032 seconds using Memcached (Request-wide modification query)

Served from: atlatszo.ro @ 2026-11-18 22:38:11 by W3 Total Cache
-->