<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>vírusok Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<atom:link href="https://atlatszo.ro/tag/virusok/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://atlatszo.ro/tag/virusok/</link>
	<description>Átlátszó Erdély</description>
	<lastBuildDate>Fri, 27 Nov 2020 15:10:58 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.4.7</generator>

<image>
	<url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/12/cropped-favicon-3-32x32.png</url>
	<title>vírusok Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<link>https://atlatszo.ro/tag/virusok/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Gőze sincs a kormánynak róla, miért zárta be az iskolákat és a piacokat</title>
		<link>https://atlatszo.ro/koronavalsag/goze-sincs-a-kormanynak-rola-miert-zarta-be-az-iskolakat-es-a-piacokat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Egyed Ufó Zoltán]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 13 Nov 2020 13:44:37 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Koronaválság]]></category>
		<category><![CDATA[iskola]]></category>
		<category><![CDATA[kijárási tilalom]]></category>
		<category><![CDATA[kormány]]></category>
		<category><![CDATA[koronaválság]]></category>
		<category><![CDATA[koronavírus]]></category>
		<category><![CDATA[piacok]]></category>
		<category><![CDATA[szigorítások]]></category>
		<category><![CDATA[tudományos kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[vírusok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=30775</guid>

					<description><![CDATA[<p>Megkérdeztük az országos hatóságokat, a koronavírus mennyivel terjed jobban éjjel, a piacon, az iskolában, mint nappal, a hipermarketben vagy az afterschoolban. Válaszoltak. Úgy döntöttünk, megpróbáljuk megérteni a mostani szigorítások tudományos alapjait, mert feltételeztük, hogy közel egy évvel azután, hogy útra kelt a Covid-19, végre tudományos alapon születnek a döntések. Összeírtam néhány olyan kérdést, ami foglalkoztatott [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/koronavalsag/goze-sincs-a-kormanynak-rola-miert-zarta-be-az-iskolakat-es-a-piacokat/">Gőze sincs a kormánynak róla, miért zárta be az iskolákat és a piacokat</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Megkérdeztük az országos hatóságokat, a koronavírus mennyivel terjed jobban éjjel, a piacon, az iskolában, mint nappal, a hipermarketben vagy az afterschoolban. Válaszoltak.</strong></p>
<p><span id="more-30775"></span></p>
<p>Úgy döntöttünk, megpróbáljuk megérteni a mostani szigorítások tudományos alapjait, mert feltételeztük, hogy közel egy évvel azután, hogy útra kelt a Covid-19, végre tudományos alapon születnek a döntések.</p>
<p>Összeírtam néhány olyan kérdést, ami foglalkoztatott minket itt a szerkesztőségben vagy a baráti körömben:</p>
<p><em>A felméréseik, tanulmányaik szerint <strong>hány százalékkal fog csökkenni a betegség terjedése az éjszakai kijárási tilalom hatására?</strong> Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.</em></p>
<p><em>A felméréseik, tanulmányaik szerint <strong>hány százalékkal fog csökkenni a betegség terjedése az összes oktatási intézmény online-ra állításával?</strong> Ugyanakkor országos szinten <strong>hány gyerek fog hátrányt szenvedni az áttérés miatt</strong> az online-ra akár technikai, akár emberi körülmények miatt? Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.</em></p>
<p><em>A felméréseik, tanulmányaik szerint <strong>mennyivel nagyobb a vírus terjedésének a veszélye a piacokon, mint a hipermarketekben?</strong> Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.</em></p>
<p><em>A felméréseik, tanulmányaik szerint <strong>mennyivel nagyobb a vírus terjedésének a veszélye az óvodákban és iskolákban, mint a bölcsődékben és az afterschoolokban?</strong> Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.</em></p>
<p><em>A felméréseik, tanulmányaik szerint <strong>a kereskedelemben kapható maszkok közül melyik típusú mennyire véd a vírus ellen?</strong> És a különféle típusú maszkokat mekkora százalékban forgalmazzák országos szinten? Kérem, küldjék át az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.</em></p>
<p><em>A felméréseik, tanulmányaik szerint <strong>mekkora a fertőzöttek valós száma a statisztikákhoz képest?</strong> Azaz a betegek hány százaléka nem tesztelteti magát, otthon kezeli magát, és nem kerül be a statisztikába? Valamint a lakosság hány százaléka megy át a betegségen tünetek nélkül? Kérem, küldjék át a hivatalos becsléseket.</em></p>
<p><img fetchpriority="high" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-30776" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok01ufo.jpg" alt="" width="821" height="698" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok01ufo.jpg 821w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok01ufo-300x255.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok01ufo-768x653.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok01ufo-101x85.jpg 101w" sizes="(max-width: 821px) 100vw, 821px" /></p>
<p>A kérdések összeírása után Tünde kollégám összegyűjtötte azokat a hatóságokat, akiknek ezeket a kérdéseket el kellene küldenünk. Négy hatóságnak ment ki a levelem: a kormánynak, a Stratégiai Kommunikációs Csoportnak, a CNSCBT-nek és az INSP-nek, azaz az Országos Közegészségügyi Intézetnek.</p>
<p>Több helyről visszajeleztek, hogy iktatták kérésemet, de mivel nem ők a direkt illetékesek, továbbküldik még illetékesebbeknek.</p>
<p>A hatóságok elég hamar választ adtak. Nem a kérdéseinkre, hanem a levelünkre. De mindenképp értékelendő, hogy egyáltalán vették a fáradtságot és válaszoltak. A válaszlevelük aláírásában három rövidített hatóságnév szerepel, a CNCCI (Intervenciókat Irányító és Koordináló Országos Központ), az INSP (Országos Közegészségügyi Intézet), és a MS (Egészségügyi Minisztérium).</p>
<p>Íme a válaszuk:</p>
<p><img decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-30779" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok02ufo.jpg" alt="" width="624" height="449" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok02ufo.jpg 624w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok02ufo-300x216.jpg 300w" sizes="(max-width: 624px) 100vw, 624px" /></p>
<p>Magyarul:<br />
<strong>Tájékoztatnak bennünket, hogy a meghozott intézkedések összhangban vannak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ajánlásaival, amelyeknek célja a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzés terjedésének csökkentése és korlátozása. Ugyanakkor ezeket az intézkedéseket sikerrel alkalmazták más európai országokban.</strong></p>
<p>Ennyi.</p>
<p>A válaszuk elég lazán fogalmaz, mert azt mondja, hogy az intézkedések összhangban vannak az ajánlásokkal. Nem azt, hogy az ajánlásokra épülnek. Azt sem mondja meg tisztán, hogy pontosan milyen ajánlásokkal van összhangban. Rákerestem, hogy a WHO hol javasolja, hogy az óvodákat, iskolákat, piacokat zárják be, de a bölcsődéket, afterschoolokat és nagyáruházakat ne. Nem találtam ilyen ajánlásokat.</p>
<p>A <a href="https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/question-and-answers-hub/q-a-detail/q-a-schools-and-covid-19" target="_blank" rel="noopener noreferrer">WHO oldalán például</a> folyamatosan amellett érvel, hogy az eddigi statisztikák alapján az iskolákban kis arányban terjed a betegség, és milyen előnyei vannak az iskolák újranyitásának. Bölcsődékről és afterschoolokról szó nem esik. Sőt a WHO engedékenyebb, mint a román hatóságok, még az iskolában való maszkviselést sem tennék egyértelműen kötelezővé 12 éves korig. Inkább a körülmények függvényében tennék kötelezővé.</p>
<p><img decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-30782" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok03ufo.jpg" alt="" width="939" height="439" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok03ufo.jpg 939w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok03ufo-300x140.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok03ufo-768x359.jpg 768w" sizes="(max-width: 939px) 100vw, 939px" /></p>
<p>Az ECDC  is az <a href="https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/facts/questions-answers-school-transmission" target="_blank" rel="noopener noreferrer">iskolák nyitása mellett érvel</a>. Sőt kijelenti, hogy semmi bizonyítékot nem találtak, ami arra utal, hogy a gyerekek lennének az elsődleges hordozói a vírusnak.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-30785" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok04ufo.jpg" alt="" width="1012" height="181" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok04ufo.jpg 1012w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok04ufo-300x54.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok04ufo-768x137.jpg 768w" sizes="(max-width: 1012px) 100vw, 1012px" /></p>
<p><a href="https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/question-and-answers-hub/q-a-detail/coronavirus-disease-covid-19-food-safety-for-consumers" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A piacokkal kapcsolatban a WHO</a> az árusoktól való távolságtartás és a kézfertőtlenítés fontosságára hívja fel a figyelmet, de nem javasolja egy szóval sem a piacok bezárását.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-30788" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok05ufo.jpg" alt="" width="959" height="277" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok05ufo.jpg 959w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok05ufo-300x87.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok05ufo-768x222.jpg 768w" sizes="(max-width: 959px) 100vw, 959px" /></p>
<p>Sok érdekes részlet van, nem rabolom itt ezzel az időt, mindenképp érdemes végigfutni a WHO ajánlásait a fentebbi linkeken. Aránylag tágan kezelik a témákat, és semmiképpen nem adnak határozott szabályokat és utasításszerű ajánlásokat, hanem mindent a helyi körülményektől tesznek függővé, és minden döntést a helyi hatóságokra bíznak. Ötleteket gyűjtöttek ahhoz, hogy mit érdemes figyelembe venni a döntéskor. Ami érthető is, hisz honnan tudja a WHO, hogy egy kolozsvári vagy udvarhelyi piacon milyenek a körülmények, be kell-e azt zárni vagy nem.</p>
<p>Ennek alapján elég furcsa, hogy a hatóságok a WHO-ra hivatkoznak, amikor hazai adatokat és tudományos érveket kérünk tőlük. Az, hogy az intézkedések összhangban vannak a WHO ajánlásaival, figyelemelterelő megfogalmazásnak tűnik. Annyiban igaz, hogy a WHO nem tiltotta meg a szigorító intézkedéseket.</p>
<p>A hatóságok válasza a továbbiakban arra is hivatkozik, hogy más európai országokban ezeket az intézkedéseket sikerrel alkalmazták. Melyik más európai országokban? Melyik más európai országban zárták be az iskolákat, a piacokat, vezettek be kijárási tilalmat, és oldották meg ezzel a problémát? Ha megnézzük a minisztérium által felemlegetett Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ <a href="https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/situation-updates/weekly-maps-coordinated-restriction-free-movement" target="_blank" rel="noopener noreferrer">térképét</a>, minden ország piros.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-30791" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok06ufo.jpg" alt="" width="1038" height="878" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok06ufo.jpg 1038w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok06ufo-300x254.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok06ufo-1024x866.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok06ufo-768x650.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok06ufo-101x85.jpg 101w" sizes="(max-width: 1038px) 100vw, 1038px" /></p>
<p>A <a href="https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/country-overviews" target="_blank" rel="noopener noreferrer">tendenciákat</a> nézve minden országban baj van, csak három országban javulnak a tendenciák.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-30794" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok07ufo.jpg" alt="" width="980" height="951" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok07ufo.jpg 980w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok07ufo-300x291.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok07ufo-768x745.jpg 768w" sizes="(max-width: 980px) 100vw, 980px" /></p>
<p>A három ország Belgium, Izland és Írország.</p>
<p>Belgiumban hatalmas betegséghullám után jött az enyhülés, miután kitombolta magát a vírus, derül ki a grafikonból.</p>
<p>Megnéztem <a href="https://www.info-coronavirus.be/en/news/occ-3010/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a belga szigorításokat</a>, melyeket a covid-hullám csúcsán vezettek be és egy Belgiumban élő olvasónk is beszámolt tapasztalatairól. (Frissítve okt. 14.) Nem csak éjjelre szigorítottak, hanem nappalra is, olyan szabályok vannak, hogy havonta egyszer fogadhatnak vendéget és vásárolni is csak a család egy tagja mehet el, maximum fél órára. A munkahelyek javát bezárták. Minden szolgáltatást és a legtöbb üzletet is. A piacokat nem zárták be, habár korlátozásokat ott is vezettek be, csak élelmiszert és virágot lehet árulni. Az egyhetes iskolai vakációt és az azt követő hivatalos ünnepnapot megtoldották még pár szabadnappal, de most hétfőtől megnyitnak az iskolák. Csak a középtagozattól felfelé térnek át online-ba, ott is csak 50%-ban.  Tehát nem innen inspirálódtak a román hatóságok.</p>
<p>Az izlandi szigorításokat keresve <a href="https://www.government.is/government/covid-19/q-and-a-on-measures-in-response-to-covid19/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a kormány oldala ugrott be</a>, ahol a covid-information és a covid-measures címszó alatt csak a vállalkozások támogatását célzó intézkedések leírása található. Az ECDC grafikonjai alapján Izlandon egyáltalán nem volt iskolabezárás. Sem kijárási tilalom, csak a kockázati csoportokba tartozóknak ajánlották az otthonülést. A maszkviselés is csak ajánlott, nem kötelező. Szóval innen sem inspirálódtak a román hatóságok.</p>
<p>Írország a legdurvább szigorításokat vezette be október 21-én,<a href="https://www.citizensinformation.ie/en/health/covid19/public_health_measures_for_covid19.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> írja a hivatalos oldalukon</a>. Az 5-ös szintű szigorítások értelmében tilos kimenni az utcára. Azaz nem éjszakai kijárási tilalom van, hanem teljes kijárási tilalom. Kivétel ez alól például az iskolába menés vagy a gyerek iskolába vivése. Mert az iskolák működnek, és az oldalon azt írja, hogy az iskolák nyitva tartása prioritás a kormány számára. Csak akkor nem kell a gyereknek iskolába mennie, ha covid-tüneteket mutat. Szóval innen sem inspirálódhattak a román hatóságok.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone wp-image-30797 size-full" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok08ufo.jpg" alt="" width="1044" height="171" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok08ufo.jpg 1044w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok08ufo-300x49.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok08ufo-1024x168.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok08ufo-768x126.jpg 768w" sizes="(max-width: 1044px) 100vw, 1044px" /></p>
<p>Az ír kormány tervek alapján dolgozik.</p>
<p>Ez van, nem jöttünk rá, hogy melyik országok példáját követte Románia, és a hatóságok sem akarták elárulni nekünk. Valószínűnek tartom, hogy ez is csak egy olyan kamu figyelemelterelő művelet volt, mint a WHO vagy az ECDC ajánlásaival kapcsolatos.</p>
<p><strong>Úgy tűnik, hogy a hatóságok nem tudják észérvekkel megmagyarázni, miért hozták ezeket a szigorító intézkedéseket.</strong> Olyan dolgokra hivatkoznak, amelyek ellentétesek azzal, amit ők tesznek. A betegség reális terjedésére és a védekezés hatékonyságára vonatkozó kérdéseinkre pedig nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni.</p>
<p>Szeretném tisztázni, ezzel az anyaggal nem azt akarjuk mondani, hogy nem kell védekezni a koronavírus ellen. Nem vagyunk Covid-tagadók, se Covid-ellenesek, úgy érezzük hogy ez egy nagyon komoly dolog. Éppen ezért elvárjuk a hatóságoktól is, hogy ezt komolyan kezeljék. Érdemi és nem látszatintézkedésekkel, felesleges hatalomfitogtatással. Ha pedig megkérdezzük őket, hogy miért is hozták a megszorító intézkedéseket, akkor tudományos érveket szeretnénk hallani, nem elterelő hantákat, vagy azt, hogy mások is ezt csinálták.</p>
<p>Tudjuk, hogy Romániában élünk, és számolunk ezzel. Márciusban nem csodálkoztunk, hogy felkészületlenül érte az országot a járvány. <strong>De egy évvel a koronavírus elindulása után ejsze ideje lenne gondolkodni, számolni, kutatni, nemcsak hasunkra csapva szigorítani, látszatintézkedéseket hozni, hatalmat fitogtatni. Mert lehet rendőrautókból himnuszt énekelni, de talán hatékonyabb lenne tudományos vagy legalább ésszerű érvek alapján védekezni. És az intézkedéseket érthetően elmagyarázni a lakosságnak.</strong></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/koronavalsag/goze-sincs-a-kormanynak-rola-miert-zarta-be-az-iskolakat-es-a-piacokat/">Gőze sincs a kormánynak róla, miért zárta be az iskolákat és a piacokat</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok00ufo-351x241.jpg</url>
								<title>113120_covidszigoritasok00ufo</title>
								<link>https://atlatszo.ro/koronavalsag/goze-sincs-a-kormanynak-rola-miert-zarta-be-az-iskolakat-es-a-piacokat/</link></image><authorId>28</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/zufoka/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/11/113120_covidszigoritasok00ufo-351x241.jpg</url>
								<title>113120_covidszigoritasok00ufo</title>
								<link>https://atlatszo.ro/koronavalsag/goze-sincs-a-kormanynak-rola-miert-zarta-be-az-iskolakat-es-a-piacokat/</link></image><authorId>28</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/zufoka/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Nagy koronavírus-összefoglaló: amit tudunk róla, és amit nem</title>
		<link>https://atlatszo.ro/koronavalsag/nagy-koronavirus-osszefoglalo-amit-tudunk-rola-es-amit-nem/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szabó Tünde]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 25 May 2020 14:55:52 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Koronaválság]]></category>
		<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[antigén]]></category>
		<category><![CDATA[antitest]]></category>
		<category><![CDATA[COVID-19]]></category>
		<category><![CDATA[gyógyszer]]></category>
		<category><![CDATA[kezelés]]></category>
		<category><![CDATA[koronavírus]]></category>
		<category><![CDATA[koronavírus-járvány]]></category>
		<category><![CDATA[megelőzés]]></category>
		<category><![CDATA[oltás]]></category>
		<category><![CDATA[pandémia]]></category>
		<category><![CDATA[Papp Judit]]></category>
		<category><![CDATA[PCR-teszt]]></category>
		<category><![CDATA[Real Time PCR]]></category>
		<category><![CDATA[szerológiai teszt]]></category>
		<category><![CDATA[világjárvány]]></category>
		<category><![CDATA[virológia]]></category>
		<category><![CDATA[vírusok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=29484</guid>

					<description><![CDATA[<p>Mitől ilyen sikeres az új koronavírus? Melyek a tesztelésének korlátai? Milyen jellegű gyógyszereket, illetve oltásokat fejlesztenek ellene? Papp Judit mikrobiológussal beszélgettünk. A koronavírusok régi ismerőseink, még ha nem is ezen a néven: az enyhe náthás megbetegedéseink mintegy 15 százalékát ők okozzák. Csirkéknél fedezték fel és írták le először az 1930-as években. Az embert megbetegítő koronavírusokat [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/koronavalsag/nagy-koronavirus-osszefoglalo-amit-tudunk-rola-es-amit-nem/">Nagy koronavírus-összefoglaló: amit tudunk róla, és amit nem</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><b>Mitől ilyen sikeres az új koronavírus? Melyek a tesztelésének korlátai? Milyen jellegű gyógyszereket, illetve oltásokat fejlesztenek ellene? Papp Judit mikrobiológussal beszélgettünk.</b></p>
<p><span id="more-29484"></span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A koronavírusok régi ismerőseink, még ha nem is ezen a néven: az enyhe náthás megbetegedéseink mintegy 15 százalékát ők okozzák. Csirkéknél fedezték fel és írták le először az 1930-as években. Az embert megbetegítő koronavírusokat az 1960-as években izolálták, majd azután jöttek rá, hogy a koronavírusok családját alkotják, hogy 1967-ben először tekintették meg az elektronmikroszkópos képüket, ahol koronaként jelent meg ezeknek a vírusoknak a tüskés burka.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Állatokban a koronavírusok inkább a bélrendszert támadják meg, a háziállatok több betegségét is ők okozzák. Denevérekben mintegy 500 fajta koronavírust fedeztek eddig fel, és a tudósok szerint</span><a href="https://www.theatlantic.com/health/archive/2020/04/pandemic-confusing-uncertainty/610819/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;"> több ezer lehet még</span></a><span style="font-weight: 400;">.</span></p>
<p><a href="https://atlatszo.ro/kozlemenyek/ajanld-fel-jovedelemadod-35-at-az-atlatszo-erdely-egyesuletnek/"><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone wp-image-29451 size-full" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/35_ado_2_Facebook-cover-e1589457535434.png" alt="" width="600" height="264" /></a></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az embernél enyhe megfázásos tüneteket okozó koronavírusok négy faját ismertük a 20. században. A 21. században bukkantak fel a súlyos légúti fertőzést okozó koronavírusok, erről kapták a nevüket is: a Severe Acute Respiratory Syndrome rövidítéséből. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A 2003-ban kitört SARS-CoV járvány 8098 ismert esetének közel tíz százaléka végződött halállal. A 2012-ben főleg Közel-Keleten lokalizálódott járványt okozó MERS-CoV vírus még pusztítóbbnak bizonyult: a 2519 ismert eset 35 százaléka volt halálos.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A tavaly tél óta világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus azért terjed ennyire sikeresen, mert nagyon enyhe és nagyon súlyos tüneteket egyaránt tud okozni. Vagyis azok is terjesztik, akik nem is gyanítják magukról, hogy fertőzöttek. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A vírus nemcsak változatos tüneteket okoz, hanem – ha lehet, még hatékonyabban – <a href="https://atlatszo.ro/koronavalsag/szorongunk-nem-tudunk-koncentralni-rendben-van/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">sokrétű bizonytalanságot és félelmet is</a>. Ezt tetézi a <a href="https://atlatszo.ro/koronavalsag/veszfek-es-padlogaz-kozott-vallalkozok-a-koronavalsagban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">gazdaság lefékezéséből</a> adódó egzisztenciális bizonytalanság, de amíg nincs a betegségre megfelelő gyógyszerezés, illetve megelőző oltás, addig a járvány terjedését csak a fizikai találkozásaink ritkításával tudjuk fékezni. </span></p>
<p>[irp posts=&#8221;29319&#8243; name=&#8221;Szorongunk. Nem tudunk koncentrálni. Rendben van?&#8221;]</p>
<p><span style="font-weight: 400;">Ez a bizonytalanság és félelem remek táptalaja a különböző összeesküvés-elméleteknek, amelyekbe egyre gyakrabban futunk bele román és magyar nyelven is. Ezek az elméletek azt a bizonytalanságot is kihasználják, hogy még távolról sem tudunk mindent a most terjedő, új koronavírusról, a szinte naponta megjelenő tudományos eredmények figyelemmel követése pedig komoly erőfeszítést igényel. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">De nem lehetetlen követni: a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológiai Karának munkatársai folyamatosan frissülő cikkgyűjteményt hoztak létre. A</span><a href="http://bioge.ubbcluj.ro/a-covid-19-jarvany-miertek-es-mikentek/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">z ide linkelt cikkek</span></a><span style="font-weight: 400;"> zöme közérthetően magyarázza az új koronavírusról elérhető tudományos ismereteket, amelyek a járvány terjedésével együtt bővülnek. Míg 2019-ig ugyanis világszerte csak pár tucat virológus foglalkozott kimondottan koronavírusok kutatásával, most szinte mindannyiunk napjait befolyásolja a legújabb törzs, a SARS-CoV-2.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Mi a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet adjunktusával, </span><b>dr. Papp Judit</b><span style="font-weight: 400;"> mikrobiológussal ültünk le beszélgetni, hogy tisztázzuk, mi az, ami 2020. május közepén biztosan tudható a legújabb koronavírusról, és mi az, amiről biztosan tudható, hogy még nem tudjuk. </span></p>
<figure id="attachment_29488" aria-describedby="caption-attachment-29488" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29488" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/PappJudit_SzT.jpg" alt="" width="900" height="721" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/PappJudit_SzT.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/PappJudit_SzT-300x240.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/PappJudit_SzT-768x615.jpg 768w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29488" class="wp-caption-text">Dr. Papp Judit mikrobiológus, a kolozsvári BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet adjunktusa. Fotó: Szabó Tünde</figcaption></figure>
<p><span style="font-weight: 400;">Az például biztos, hogy állatról, nagy valószínűséggel denevérről „ugrott át” az emberre, de arról még nincs döntő bizonyíték, hogy a folyamatban szerepelt-e és ha igen, hány köztes gazdaállat (ilyenként merült fel a tobzoska, kígyó és a cibetmacska), amelyben esetleg rekombinálódott a vírus, azaz új tulajdonságokra tett szert. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az új koronavírus tüskéihez nagyon hasonlókat például tobzoskát fertőző koronavíruson találtak. Ezért </span><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Severe_acute_respiratory_syndrome_coronavirus_2#Reservoir_and_zoonotic_origin" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">egyes kutatók azt feltételezik</span></a><span style="font-weight: 400;">, hogy ez a vírus először tobzoskára „ugrott át” a denevérekről, majd vissza a denevérekre, és így került át az emberre. A mutációk, rekombinációk ugyanis elég gyakoriak a vírusoknál, ahogy a baktériumoknál is.</span></p>
<p><b>A fő különbség ugye az, hogy a baktériumok élő organizmusok (van anyagcseréjük, maguktól képesek szaporodni), míg a vírusok nem?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Igen, a vírusokat fertőző genetikai anyagnak tekintjük, gyakorlatilag biológiai tárgyaknak, amelyek élő szervezeten kívül tehetetlenül, inert módon kallódnak. Élő szervezetbe kerülve viszont átprogramozzák annak életfolyamatait, és „vírusgyárrá” alakítják: arra késztetik az élő sejtet, hogy állítsa elő a vírus alkotóelemeit, és szaporítsa. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A gazdasejt replikálja a vírus genetikai anyagát, ami a koronavírus esetében egy lineáris, egyszálú RNS makromolekula. A vírusnak nincsenek saját nukleotidjai, amelyekből össze tudná rakni a vírusgenomot képviselő makromolekulát, ezt a gazdasejt adja, ahogy sok esetben az enzimeket is. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A koronavírus genetikai anyagát fehérjeburok, azt pedig egy külső köpeny veszi körül, ezen helyezkednek el a koronát alkotó „tüskék”. Miután a fehérjeburok a genetikai anyag köré rendeződik, a vírus az érési folyamatok során gyakorlatilag külső köpenyként maga köré vonja a gazdasejt membránjának egy részét, és a felületi képződményei olyan konformációs változásokon mennek át, amelyek fertőzőképessé teszik. Ezáltal tud új gazdasejthez kapcsolódni, miután kiszabadult abból, amelyik őt replikálta. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A külső burkon képződő tüskék virális kódoltságúak, azaz a vírus genetikai anyaga tartalmazza azt az információt, amely alapján a gazdasejt előállítja a fehérje természetű tüskéket, maga a vírus erre képtelen.</span></p>
<figure id="attachment_29491" aria-describedby="caption-attachment-29491" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29491" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/Koronavirus_szerkezete.jpg" alt="" width="900" height="567" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/Koronavirus_szerkezete.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/Koronavirus_szerkezete-300x189.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/Koronavirus_szerkezete-768x484.jpg 768w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29491" class="wp-caption-text">A koronavírusok általános szerkezete</figcaption></figure>
<p><span style="font-weight: 400;">A vírus ezekkel a tüskékkel kötődik a fogékony sejtek felszínén lévő receptorokhoz, az ACE-2 fehérjékhez (angiotenzin-konvertáló enzimekhez). Ez a kapcsolat, kötődés annyira specifikus, hogy a tudományos kutatók szerint csak természetes szelekció eredménye lehet, <strong>ennyire tökéletesen laborban nem lehetett volna előállítani</strong>. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">(Egyébként a két vuhani virológiai központ közül az egyik talán kettes, a másik négyes biztonsági fokozattal rendelkezik, mindkettő eléri egy európai vagy amerikai labor biztonsági szintjét, vagyis nem valószínű, hogy onnan csak úgy véletlenül ki tudott volna kerülni a vírus. Nem hiszem azt sem, hogy szándékosan juttatták volna ki a lakosság közé, hisz a vírus és a gazdasági leállás ott is óriási károkat okozott.)</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Amikor egy erőteljesebb kilégzéssel, beszéddel, tüsszentéssel, köhögéssel a koronavírusok a levegőbe kerülnek parányi cseppek formájában, viszonylag hamar leülepednek, és </span><a href="https://www.nejm.org/doi/10.1056/NEJMc2004973" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">felülettől függően pár óráig vagy pár napig</span></a><span style="font-weight: 400;"> maradnak fertőzőképesek. Műanyag- és acélfelületeken akár három napig, kartonon egy napig, rézfelületen néhány óráig. Úgy kapjuk el őket, hogy beszippantjuk ezeket az vírushordozó cseppeket a levegőből, vagy hozzáérünk vírussal szennyezett felületekhez, majd megérintjük a szánkat, orrunkat. Ezeknek a nyálkahártyáin telepedik meg a vírus.</span></p>
<p><b>Légzéssel vagy felületekről kapjuk el könnyebben, gyakrabban?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Elsődleges és legfontosabb terjedési módja a cseppfertőzés, azaz belélegezzük mások levegőbe kijuttatott apró váladékcseppeit, de persze elkaphatjuk vírusos felületek majd az orrunk, szánk érintésével is. Emiatt húzódott sokáig a maszkvita is, de most már szinte mindenki azt javasolja, elővigyázatosságból hordjunk maszkot ott, ahol másokkal találkozunk. Bár a maszkok nem szűrik ki teljesen a kórokozókat, és nem védenek meg biztosan a vírusoktól, egyrészt tudatosítják, hogy ne nyúljanak az arcukhoz azok, akik ezt gyakran teszik, másrészt bizonyos mértékben csökkentik a beáramló, illetve a kiáramló kórokozók mennyiségét. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az egyszer használatos, sebészeti szájmaszkok anyaga jól szűr, de mivel nem tapad tökéletesen az arcra, a beáramló kórokozók 40-50 százalékát zárja ki. Az arcra szilárdan rögzített, részecskeszűrővel ellátott maszkok a kórokozók közel 100 százalékát távol tudják tartani. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">És persze nem mindegy, hogyan hordjuk a textilmaszkokat a mindennapokban: ha kilóg az orrunk belőle, ha hol a belső, hol a külső felületét fogjuk meg, levesszük, zsebre tesszük, nyakunkra húzzuk, nem tiszta kézzel tesszük vissza, akkor magunkat nem védjük vele. Másokat akkor védünk, ha épp az arcunkon van a maszk, amikor köhögünk, tüsszögünk. Épp ezért a gyakori kézmosás és a fizikai távolságtartás legalább annyira fontos, mint a maszkviselés.</span></p>
<p><iframe loading="lazy" src="https://www.youtube.com/embed/JCTOn7L5p6c" width="560" height="315" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<p><b>A maszkviselés azért is gerjesztett vitát, mert hamarabb vált közpolitikai kérdéssé (elő lehet-e írni a maszkviselést, ha nincs elegendő maszk a piacon?), mint ahogy </b><a href="https://qubit.hu/2020/05/18/a-maszkviseles-jelentosen-csokkenti-a-virus-terjedeset-derul-ki-a-hongkongi-horcsogkiserletekbol" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><b>kísérlettel bizonyították az egyértelmű hasznát</b></a><b>.</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az elején az orvosok, tiszti főorvosok is azt javasolták, hogy egészséges személy ne hordjon maszkot. Ez aztán jelentősen megváltozott, hisz az sem mindegy, hogy amikor köhög vagy tüsszent valaki, akkor milyen távolra kerülnek a cseppek.</span></p>
<p><b>Melyik teszt hogyan mutatja ki a vírust?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Kínai kutatók elég gyorsan,</span> <a href="http://virological.org/t/novel-2019-coronavirus-genome/319" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">január 11-én közzétették</span></a><span style="font-weight: 400;"> a Vuhanban izolált vírus nukleotid-szekvenciáját, azaz a nukleotid-sorrendjét az RNS-nek, a nukleinsav makromolekulának. Azóta a SARS-CoV-2 vírus genomjának több mint ötezer előfordulását tették publikussá különböző kutatóközpontok, ezeknek az elemzéséből igyekszik felrajzolni a </span><a href="https://nextstrain.org/narratives/ncov/sit-rep/2020-05-15?n=1" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">Nextstrain kezdeményezés</span></a><span style="font-weight: 400;">, hogy a vírus melyik mutációja hol terjed.</span></p>
<p><b>Az RT PCR-teszt </b><span style="font-weight: 400;">a fertőzésgyanús személyek orrából vagy garatjából vett mintából mutatja ki a vírus örökítőanyagát úgy, hogy egy szintén virális kódoltságú enzim, a reverz transzkriptáz segítségével átírja az RNS-t DNS-sé, és ezt felsokszorozza kimutatható mennyiséggé. A PCR-teszt szigorú protokoll szerint zajlik, megszabott hőmérsékleten és ciklusszámon. A steril körülmények között tárolt, érzékeny mintákat oltófülke alatt vizsgálják és kerülik el, hogy másfajta genetikai anyag kerüljön rájuk. A BBTE két doktorandusza is segíti a Kolozs megyei tesztek elvégzését az egyetem PCR-gépén, és a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem is felajánlotta a gépét az egészségügyi ellátás számára.</span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">A teszt az aktív állapotban lévő fertőzést tudja kimutatni 90 százalék feletti biztonsággal, a fertőződést követő 2-5. naptól. Ezzel állapítják meg, hogy a fertőzésgyanús személyekben (például bizonyítottan fertőzött emberek kontaktszemélyeiben) jelen van-e a koronavírus. </span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">A folyamat hátránya, hogy hosszadalmas, és nem olcsó. A gép és a szakértő munkaerő mellett a molekuláris tesztkit is drága, amely a primereket, azokat a nukleotidszekvenciákat is tartalmazza, amelyek hozzákapcsolódnak a felsokszorozandó genetikai szekvenciához. Az egyik primer a genomszekvencia egyik végéhez, a másik a másik végéhez kapcsolódik, és a közrefogott szakaszt sokszorozzák fel oda-vissza történő amplifikálásokkal.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A PCR-teszt azt nem tudja kimutatni, hogy a szervezetben észlelt koronavírus fertőzőképes-e. Akut fertőzés esetén van a legtöbb vírus a szervezetben, akkor aktívak. De a PCR-teszt a kis mennyiségű, fertőzésképtelen vírusgenomot is felszaporítja a kimutathatóság érdekében. A személy tesztje pozitív lesz, miközben megtörténhet, hogy a fertőzés már lecsengett, a szervezet nagyjából kiürítette magából a vírusokat, de a teszt a maradék kevés genetikai anyagot is kimutatja.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Azt sem tudja jelezni a PCR-teszt, hogy a vírus hatékony dózisban van-e jelen a tesztelt személy szervezetében. Hatékony dózis az, amely már akár tünetekben megnyilvánuló fertőzést tud okozni, de az új típusú koronavírusnál még nem tudjuk, hogy a víruspartikulumok mekkora mennyisége jelenti a hatékony dózist.</span></p>
<p>[wp_ad_camp_1]</p>
<p><span style="font-weight: 400;">Vírusokat </span><b>antigén és antitestek alapján</b><span style="font-weight: 400;"> is ki lehet mutatni. Az antigén a vírus valamely alkotóeleme, a koronavírus esetében antigének a tüskéknek látszó S proteinek. A specifikus antitesteket tartalmazó lemezre ráteszik a szintén orrból vagy a garat nyálkahártyájáról vett mintát, amelyben ha jelen van az S protein megfelelő mennyiségben, ez az agglutinációs teszt kimutatja, hogy összekerült az antitesttel. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Ezek az antigén alapú gyorstesztek gyorsabbak és olcsóbbak, viszont a minőségük nem olyan jó, hogy megbízhatónak lehessen tekinteni. Fertőzés komoly gyanúja esetén mindenképp javasolt a PCR vizsgálat elvégzése.</span></p>
<p><b>Gyártási hiba miatt megbízhatatlanok, vagy az antigén és antitestek változatossága miatt?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Inkább gyártási hiba miatt. Nagyon nagy a szórás a minőség terén, nagy lett a kereslet irántuk, a tömeggyártás pedig a minőség rovására ment. Nagyon nagy a hibaszázalékuk, ráadásul a minta levételénél is lehet hibázni. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Attól is függ a pontosságuk, hogy a minta megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a vírust. Adhat negatív eredményt olyankor is, ha fertőzött a tesztelt személy, de a mintája nem tartalmaz elég vírust. Maga a teszt az akut, épp zajló fertőzést tudja kimutatni, olyankor van a legtöbb vírus a szervezetben.</span></p>
<p><b>A szerológiai vagy immunológiai teszt</b><span style="font-weight: 400;"> a szervezetben a vírus ellen termelődő antitesteket mutatja ki a tesztelt személy véréből. Azt jelzi, hogy az illető átesett-e a fertőzésen. Az aktuális fertőzést, amikor még nincs elegendő mennyiségű ellenanyag, nem detektálja. Azt sem tudja kimutatni, hogy elegendő mennyiségű antitest termelődött-e a szervezetben ahhoz, hogy egy következő vírustámadást ki tudjon védeni. </span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">Az most már elég biztosnak tűnik, hogy aki átesett a fertőzésen, az immunissá vált, de az nem ismert, hogy mennyi időre, becslések szerint 1-3 évre. </span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">A fertőzést követő 5-9 napban a szervezet már elkezdi termelni a korai immunoglobulin M-et (IgM), a 9. nap után pedig a tartósan fennmaradó IgG-t is. A szerológiai tesztek az IgM-et és az IgG-t is kimutatják. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az mutatja a legbiztosabb eredményt, ha valakin PCR- és automatizált szerológiai tesztet is végeznek. Ez teljesebb körű információt nyújt a fertőzés stádiumáról, és így kiszűrhetőek a nem pontos, antigén- és antitest-gyorstesztek álnegatív eredményei és a vírusmaradványokból is fertőzést mutató PCR-tesztek álpozitív eredményei. Az álpozitív felesleges riadalmat kelt az emberben, az álnegatív pedig indokolatlan biztonságérzetet.</span></p>
<p><b>Ezek az antitestek mennyire specifikusak? Koronavírusra készített szerológiai teszt ki tud-e mutatni más kórokozók ellen termelt immunoglobulinokat?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az antitestek nagyon specifikusak, kulcs-zár szerkezetekként kell elképzelni őket. Időbe telik, míg a szervezet kórokozóként ismeri fel a koronavírust, majd nemcsak specifikus antitesteket termel ellene, hanem memorizálja is a konformációt, amelyre ezek az antitestek képződtek.</span></p>
<p><b>Ez a nagymértékű specifikusság lehet az oka annak, hogy mondjuk a Vuhan számára gyártott antitest-tesztek Amerikában vagy Európában, ahol már némiképp mutálódott a vírus, nem működnek?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A jelenlegi mutációk szerencsére nem érintették a koronavírus szerkezetét, az genetikailag elég stabilnak tekinthető. Noha vannak különböző változatok, a mutációk nem a vírus fenotípusának lényegi vonásait változtatták meg, nem az antigének konformációját vagy a vírus fertőzőképességét. Az influenzavírusok például nagyon gyorsan mutálódnak, és változik az antigén-konformációjuk, ezért kell új influenzaoltás szinte minden évben. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A koronavírusra fejlesztett szerológiai tesztek egy része valószínűleg minőségi hiányosságok, illetve a nem megfelelő minták miatt nem működik. Ezekre is megnőtt a kereslet, a nagybani gyártás pedig minden bizonnyal </span><a href="https://www.occrp.org/en/coronavirus/uncertain-diagnosis-the-murky-global-market-for-coronavirus-antibody-tests?mc_cid=3677da8c09&amp;mc_eid=bed87fb9b6" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">a minőség rovására ment</span></a><span style="font-weight: 400;">.</span></p>
<p><iframe loading="lazy" src="https://www.youtube.com/embed/-z6CnGXDQz0" width="560" height="315" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<p><b>A németországi Gangeltben kialakult spontán góc </b><a href="https://index.hu/kulfold/2020/05/04/koronavirus-nemetorszag-fertozes-jarvany/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><b>adatainak kivetítésén</b></a><b> kívül hogyan mérik egy adott ország lakosságának átfertőzöttségét? A regisztrált fertőzöttek száma sehol sem esik egybe a fertőzöttek tényleges számával.</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A PCR volt az egyik típusú teszt, amelyet Magyarország négy orvosi egyeteme végzett el május első felében a felkért 17 ezer személyből több mint tízezer személyen. A személyeket úgy választották ki lakhely, életkor stb. szerint, hogy országosan </span><a href="https://semmelweis.hu/hirek/2020/05/18/h-uncover-reprezentativ-lett-az-orszagos-koronavirus-szurovizsgalat-eredmenye/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">reprezentatív legyen a felmérés</span></a><span style="font-weight: 400;">, és kiderüljön, mennyire fertőződött meg Magyarország felnőtt lakossága, amely nem intézményekben él, és be tudta tartani az elkülönülés és fizikai távolságtartás szabályait. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A május 12-ig elvégzett 8276 tesztből kettő volt pozitív, ami a teljes lakosságra vetítve 243 és 7230 közötti esetszámot valószínűsít. Aznap 3313 esetnél járt a Magyarországon regisztrált fertőzöttek száma, közülük 1881 számított aktív esetnek.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Végeztek ellenanyag-teszteket is annak megállapítására, hogy a lakosság mekkora hányada esett át a fertőzésen: ezzel </span><a href="https://qubit.hu/2020/05/12/mindossze-2-pozitiv-esetet-talalt-magyarorszagon-a-negy-egyetem-reszvetelevel-zajlo-nagyszabasu-reprezentativ-viruszteszt" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">0,6 százalékos átfertőzöttséget</span></a><span style="font-weight: 400;"> állapítottak meg. Az általam olvasott cikkek szerint ahhoz képest, hány ember fertőzödött meg Olaszországban vagy Spanyolországban, az átfertőzöttség ott sem sokkal magasabb, pedig az elején ott nem igazán tartották egymástól a fizikai távolságot. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A nyájimmunitást elméletileg azok a társadalmi szokások is befolyásolják, hogy hány generáció él egy háztartásban, mennyire megyünk közel egymáshoz, mennyire tartjuk be az ajánlott vagy előírt szabályokat, stb. Ezek alapján az olasz lakosság jóval fertőzöttebb kellene legyen, mint például a svéd, de </span><a href="https://www.worldometers.info/coronavirus/#countries" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">a jelenlegi számok alapján</span></a><span style="font-weight: 400;"> nem olyan sokkal fertőzöttebb (a spanyol viszont igen), és a svédeknek sem sikerült megvédeniük az idősotthonokban élőket a SARS-CoV-2 fertőzéstől.</span></p>
<p><b>A távolságtartás szabályaival akkor nem is tud kialakulni a nyájimmunitás, azaz 60-70 százalékos átfertőzöttség.</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A mostani körülmények között, védekezve, nehezen fog természetes úton kialakulni. Az oltás jelent majd fordulatot, jelenleg is több tucat kutatóközpont dolgozik valamilyen vakcinán. Mivel egyaránt ismert a vírus genomja és a fehérjéinek is az összetétele, az oltóanyagot viszonylag könnyű lesz előállítani. Itt a tesztelés tart sokáig: a vakcina hatékonyságát és esetleges mellékhatásait először szövettenyészeteken, aztán egereken, majd majmokon tesztelik, és csak utána embereken, és ez mind időbe telik.</span></p>
<p><b>Oltással kétféle immunizálás érhető el: passzív és aktív.</b><span style="font-weight: 400;"> Passzív immunizáláskor az oltással már kész, adott kórokozóra kifejlődött immunoglobulinokat juttatnak a szervezetbe. Például amikor mi gyerekek voltunk, és valaki sárgaságos lett az osztályban, akkor mindenkinek gammanoglobulinokat adtak. Ezek a kész antitestek azonnal hatnak.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az aktív immunizáláskor vagy legyengített élő, vagy elölt kórokozót juttatnak oltással a szervezetbe, vagy a kórokozó úgynevezett antigén-determinánsait. Vagyis csak azt a felületi szerkezeti elemét, amelyet a szervezet idegen anyagként ismer fel, és ellene specifikus antitesteket termel. Ezek az oltások nem azonnal hatnak, meg kell várni, amíg a szervezet felismeri az antigént, és antitestek termelésével válaszol, ez legalább 7-12 nap.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A legjobb immunválaszt azok az oltások váltják ki, amelyek élő, legyengített kórokozót tartalmaznak, mert az elkezd szaporodni. Ugyanúgy viselkedik, mint a természetes kórokozó, csak nem vált ki betegséget, nem patogén, de a többi tulajdonsága hasonló. Az esetleges mutációk, virulencia fokozódása miatt ezek az oltások kockázatosabbak. </span></p>
<p>[wp_ad_camp_2]</p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az elölt kórokozókat vagy csak az antigén-determinánst tartalmazó oltások biztonságosabbak, de ez utóbbiak immunogén hatása nem olyan erős, mint a teljes kórokozót tartalmazó oltásoké. Ezért kapnak a gyerekek bizonyos betegségek ellen emlékeztető oltást is, hogy szervezetükben a megfelelő immunválasz alakuljon ki. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Egyéni immunrendszertől is függ, hogy kinél mennyire erős az immunválasz. Akinél valamilyen immunológiai probléma miatt egyáltalán nem alakul ki a válaszreakció, annál a passzív immunizálást alkalmazzák, de az immunválasz mérése egyáltalán nem általános gyakorlat.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az új koronavírus ellen mind a két immunizálási irányban folynak kutatások. </span><span style="font-weight: 400;">Az aktív immunizálás hosszabb távú immunitást biztosít, mert kialakulnak a memóriasejtek is. Az antitestek mennyisége ugyanis aktív fertőzés hiányában lecsökken, vagy akár el is tűnnek. De abban a pillanatban, ahogy megjelenik egy ugyanolyan konformációjú antigén, amire ők termelődtek, ezt a memóriasejtek felismerik, és ugrásszerűen megnövekedik az antitestek termelése.</span></p>
<blockquote><p><span style="font-weight: 400;">Előfordul, hogy sosem találkozunk azzal a kórokozóval, ami ellen be vagyunk oltva, ez az oltásellenesek egyik érve is. De ilyen alapon azzal is lehet érvelni, hogy minek tartjuk a tűzoltókat, ha évente csak 1-2 esethez kell kiszállniuk. </span></p></blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">Tudomásom szerint egyedül a feketehimlő kórokozója tűnt el, az összes többi járvány okozója itt él körülöttünk, csak nem terjed emberről emberre, ha be vagyunk oltva. Spanyolországban 2015-ben jelent meg újra a torokgyík: olyan óvodából indult, ahova több oltásellenes szülő gyermeke járt. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Ha lesz majd vakcina a koronavírus ellen, nem hiszem, hogy kötelező lesz beadatni. Az influenza elleni oltás sem kötelező, pusztán ajánlott a kockázatnak fokozottan kitettek (idősek, krónikus betegségekben szenvedők) számára.</span></p>
<p><b>Egyelőre úgy tűnik, a passzív immunizálás, azaz a koronavírus fertőzésből felgyógyult emberek antitestjeinek átadása úgynevezett konvaleszcens plazmával az egyedüli hatékony gyógymód a Covid-19 betegségre.</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Amíg ezek az oltóanyag-fejlesztések zajlanak, addig a betegek gyógyítására, tüneteik enyhítésére a korábbi vírusos megbetegedésekre gyártott, már forgalomban lévő gyógyszereket vetik be, amelyeket nem kell tesztelni.</span></p>
<p><b>Ezekről viszont folyamatosan derül ki, hogy nem hatnak eléggé, vagy nem mindenkinél, vagy más hatásaik is vannak. Úgy tűnik, az új koronavírus ellen még nem találtak olyan gyógyszerkoktélt, mint amilyen a HIV-fertőzést visszaszorította.</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Azért, mert ezek a gyógyszerek nagyon specifikusak, egy vagy két vírus (a HIV, az Ebola) ellen fejlesztették ki, amelyek közül egyik sem koronavírus. Az antivirális szerek mind szintetikus anyagok, és vagy azt akadályozzák meg, hogy a vírus be tudjon kötődni a receptorához, vagy hogy be tudjon jutni a gazdasejtbe, vagy azt, hogy a gazdasejt szaporítsa a vírus alkotóelemeit, vagy az érési folyamatot, vagy a vírus kiszabadulását akadályozzák. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A HIV ellen olyan kombinált gyógyszeres terápiát használnak, amely megakadályozza a kötődést, a bejutást, illetve gátolja a polimerázokat, amelyek felszaporítják a genetikai anyagát. Olyan komponense is van, amely a vírus érését és kiszabadulását akadályozza meg a gazdasejtből, így nem tud elszaporodni a szervezetben. </span></p>
<p>[wp_ad_camp_3]</p>
<p><span style="font-weight: 400;">A koronavírusra is most olyan gyógyszereket igyekeznek fejleszteni, amelyek több irányból is gátolják a vírus működését az említett szinteken. Ezek nyilván specifikusabbak lesznek, mint a nem kimondottan koronavírusra fejlesztett antivirális szerek. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az antibiotikumos terápia esetén is az a hatékonyabb, amely egy adott biológiai mintából kitenyésztett és antibiotikum-érzékenységre tesztelt baktérium ellen célzottan irányul. A széles spektrumú gyógyszereknek több a mellékhatásuk a szervezetre is, ugyanakkor a széles spektrumú antibiotikumok elpusztítják a hasznos bélbaktériumokat is. Antibiotikumok eleve csak a baktériumok és gombák, azaz élő szervezetek ellen hatásosak, vírusok ellen nem.</span></p>
<p><b>Ha épp nincs járvány, mikor tanulunk a vírusokról?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Alapdolgokat már ötödik osztályban, hetedik osztályban az egyes szervek, szervrendszerek fertőző betegségei kapcsán, kilencedikben kicsit alaposabban. De mindig sietni kell az anyaggal, és a heti egy-két biológia óra kevés. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A mostani világjárvány jó alkalom arra, hogy akár az osztályfőnökök is felhívják a gyerekek figyelmét a higiéniára, az egészségkárosító tényezőkre. A középiskolába egyébként bevezetném az egészségtant külön tárgyként, ahol a fertőző betegségek mellett a drogokról, alkoholról, szexuális életről egyaránt tanulnának a diákok.</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Most nagy a szakemberek felelőssége abban, hogy mit nyilatkoznak, az egyetemi hallgatóimnak pedig mindig elmondom, hogy akkor is, amikor tudományos tényeknek néznek utána, nézzék meg, hogy milyen honlapon találták az illető információt. A </span><a href="https://mta.hu/mta_hirei/akademiai-forrastar-a-covid-19-ellenes-kuzdelemhez-110434" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">Magyar Tudományos Akadémia</span></a><span style="font-weight: 400;">, a</span> <a href="https://www.sciencemag.org/collections/coronavirus?intcmp=ghd_cov" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><i><span style="font-weight: 400;">Science</span></i></a><span style="font-weight: 400;">, a </span><a href="https://www.nature.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><i><span style="font-weight: 400;">Nature</span></i></a><span style="font-weight: 400;"> honlapjában lehet bízni, de ne higyjenek az innen-onnan összeszedett információknak, álhíreknek. Ismerőseimnek pedig </span><a href="http://bioge.ubbcluj.ro/a-covid-19-jarvany-miertek-es-mikentek/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;">az intézetünk honlapját</span></a><span style="font-weight: 400;"> szoktam ajánlani, ahova igyekszünk feltenni a legfrissebb információkat.</span></p>
<p><b>Az utánanézés erőfeszítésének megspórlása mellett a koronavírus-járvány miért ennyire ideális terepe a különböző összeesküvés-elméleteknek?</b></p>
<p><span style="font-weight: 400;">A járvány terjedésével és a fékezésére irányuló erőfeszítésekkel egy időben folyik az új típusú vírussal kapcsolatos kutatás és ismeretszerzés, ezért több kérdésben a szakértőknek is megoszlott vagy még mindig megoszlik a véleménye. Például kezdetben vita tárgyát képezte, hogy a teljesen tünetmentes személyek terjesztik-e a fertőzést vagy nem, kell-e maszk vagy sem, stb. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Az sem egyértelmű, milyen a fogékony szervezet: milyen az immunrendszere, a táplálkozási viszonyai, milyen háttérbetegségek jelentenek kockázati tényezőt. Emiatt a krónikus betegségekben (cukorbetegségben, magas vérnyomásban, stb.) szenvedők jobban félnek. De ha valakinek jól be van állítva a gyógyszerezése, és normális a cukorszintje vagy a vérnyomása, akkor ő nem számít veszélyeztetettebbnek, mint egy egészséges ember. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Vita folyik azon is, miért fertőződtek jobban a nyugat-európai társadalmak, miért kevésbé a kelet-európaiak, ahol a halálozás is kisebb mértékűnek tűnik. Felmerült, hogy azért, mert Kelet-Európában nagyobb a lakosság átoltottsága a BCG-vakcinával, de kiderült, hogy </span><a href="https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.04.09.20056903v1"><span style="font-weight: 400;">fenntartással kell kezelni az erre vonatkozó adatokat</span></a><span style="font-weight: 400;">, mert statisztikailag nem jól dolgozták fel őket. Ez ráadásul baktérium elleni védőoltás, de az ismert vírusok, például az influenzavírus elleni oltások sem védenek a koronavírus ellen. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Míg a járvány első heteiben megjelent információk inkább általános koronavírus-ismeretek voltak (reprodukciós ráta, lappangási idő), most már egyre többet tudunk az új típusú koronavírusról. És az biztos, hogy még nagyon sok minden fog kiderülni róla a következő hetekben, hónapokban.</span></p>
<p><em>Nyitókép: Szén András illusztrációja az Átlátszó Erdély számára.</em></p>
<p><a href="https://atlatszo.ro/kozlemenyek/ajanld-fel-jovedelemadod-35-at-az-atlatszo-erdely-egyesuletnek/"><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone wp-image-29451 size-full" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/05/35_ado_2_Facebook-cover-e1589457535434.png" alt="" width="600" height="264" /></a></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/koronavalsag/nagy-koronavirus-osszefoglalo-amit-tudunk-rola-es-amit-nem/">Nagy koronavírus-összefoglaló: amit tudunk róla, és amit nem</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/05/koronavirus-tesztelve-illusztracio-SzenAndras-1200-351x241.jpg</url>
								<title>200525_koronavirus_teszt_illusztracio_SzenAndras-1200</title>
								<link>https://atlatszo.ro/koronavalsag/nagy-koronavirus-osszefoglalo-amit-tudunk-rola-es-amit-nem/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/05/koronavirus-tesztelve-illusztracio-SzenAndras-1200-351x241.jpg</url>
								<title>200525_koronavirus_teszt_illusztracio_SzenAndras-1200</title>
								<link>https://atlatszo.ro/koronavalsag/nagy-koronavirus-osszefoglalo-amit-tudunk-rola-es-amit-nem/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl>	</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/

Object Caching 199/230 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 
Content Delivery Network via atlatszo-ro.b-cdn.net
Database Caching 1/62 queries in 0.022 seconds using Memcached (Request-wide modification query)

Served from: atlatszo.ro @ 2026-11-22 03:30:30 by W3 Total Cache
-->