Két héttel a háború kitörése előtt érkezett Kolozsvárra Maryna Hesal. Barátaival és párjával épp Erdélyben kirándult, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború híre mindannyiukat megrázta, egyik pillanatról a másikra húzták ki alóluk a talajt. 

Hetek, hónapok teltek el várakozással. A kirándulásra bérelt lakást hétről hétre hosszabbították meg, amíg bizonyossá vált: egyhamar nem térhetnek haza. „A legnehezebb az volt, hogy az életemmel kapcsolatos összes tervem elszállt, miközben itt ragadtam, várakozva. Azt hittem, mint mindenki más, hogy pár hét és véget ér a háború. Így telt el néhány hónap, míg felismertem, hogy valamit tennem kell azért, hogy megmentsem az elmém.” 

Eleinte a kolozsvári Steluța Farmon dolgozott más ukrán nőkkel együtt. Többen közülük még most is ott dolgoznak. Három hónap múlva már olyan tájépítészeti vállalatnál nyírta a füvet, amely valamelyest kapcsolódik a szakterületéhez. Mivel Maryna jól beszél angolul, egy civil szervezetnél segítette a kommunikációt az ukrán menekülők és a különböző nemzetiségű önkéntes sofőrök között.

Maryna szerette volna a saját ötleteit megvalósítani és függetlenedni. Jelentkezett az Open Fields Foundation pályázatára, amellyel ukrán menekültek vállalkozói ötleteit támogatták. Jól kidolgozott üzleti tervvel és többfordulós interjún kellett a zsűrit meggyőznie a szakértelméről. Sikerült: a szervezet és egy ügyvéd támogatásával elindította a saját tájépítészeti vállalkozását, a Marikatót, és a pályázati pénzből beszerezte az ehhez szükséges eszközöket.  

Közel 6,5 millió ukrán állampolgár hagyta el Ukrajnát az orosz-ukrán háború kitörése óta – mutatta ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A nyugat-európai országok a legnépszerűbb célpontok. A legtöbben, több mint egymillióan Németországban tartózkodnak. Romániától 157 ezren kértek menedékjogot az elmúlt két évben. Jelenleg 77 ezer regisztrált ukrán menekült él az országban. 

A FONPC gyermekvédő szövetség online felmérésére (.pdf, 20. oldal) válaszoló ukrán menekültek fele maradna hosszabb távon Romániában munkavállalóként (39%) vagy vállalkozóként (11%). Ebben civil szervezetek segítik őket. A World Vision Románia idén 1200 személy munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja nyelvtanítással, tanácsadással, indulótőkével, kapcsolatépítő eseményekkel. 

A munka minősége a lényeg, nem a nyelv

„Őszintén: féltem, hogy nem fog sikerülni. Egy idegen országban, ahol nem ismerek senkit, nem beszélem a nyelvet, ahol azt sem tudom, hova forduljak, ha ügyintézni akarok. Attól is tartottam, hogy az emberek nem fognak bennem bízni, mert külföldi vagyok. Ha választani kell egy román és egy ukrán kertész között, akkor kit választana egy román állampolgár? Azt hittem, hogy mindenki a románt választaná. A klienseim szerint ez nem így van. Ha szakértő vagy, egyáltalán nem számít, hogy honnan jöttél. 

Nem tapasztaltam diszkriminációt a külföldiségem miatt, de aki nem szeretne ukrán szakértővel dolgozni, az nem lesz a kliensem, mert eleve nem kér meg.’’ 

Az első ügyfeleit az őt támogató szervezet segítségével szerezte. Külön hálás a projektmenedzsernek, Anca Gaidoșnak, aki segítette túllendülni a félelmein. Már a legelején Instagramon kezdte hirdetni a szolgáltatásait:

„Azt láttam a versenytársaknál, hogy nem látnak az Instagramban potenciált a kliensek bevonzására. A profiljaik nagyon egyszerűek, nincs rajtuk elég tartalom, és ami van, az sem minőségi. Ezért eldöntöttem, hogy én használni fogom. Be kell vallanom, van social media marketing tapasztalatom. Tudom, hogyan kell képeket készíteni és szerkeszteni, tudom, hogy működik a hirdetés. Nem kell másokat megfizetnem, én magam meg tudom csinálni.”

View this post on Instagram

A post shared by Tree expert (@marikato.3)

A nyelvtudása sem okoz gondot, a legtöbb kliensével angolul értekezik. Egyes ügyfelei maguk is külföldről érkeztek, nem beszélnek románul. Így nem elég motivált, hogy megtanuljon románul, vallotta be. Az itt élő ukránokkal is támogatják egymást, Maryna ukrán fodrászhoz, kozmetikushoz és edzőhöz jár. 

Munkája során nagyon sok sztereotípiával találkozik a fák gondozásával kapcsolatban. A fákat sokszor rosszul metszik, ezért elgyengülnek, emiatt támasztással és kötelekkel próbálják meg rögzíteni, a gyökereket pedig nem hagyják lélegezni. De azt tapasztalja, hogyha elmagyarázza az érveket, az ügyfelek megértik, sőt, sokszor erre sincs szükség, mert bíznak benne, hiszen ő a szakértő. Ukrajnában azt tapasztalta, hogy mindenki mindennek a szakértője, ott nehezebbnek érezte az együttműködést. 

Látta a szemükben a kételyt, de nőként is bizonyított

Nehézségnek ítéli azt is, hogy fizikailag időnként nagyon leterhelő a munkája. Főleg ha évekig nem gondozzák a kertet és a fákat, mielőtt rábízzák. Ilyenkor nagyon sok vastag, száraz faágat kell levágni. Talán pont emiatt, de más női arboristával még nem találkozott. 

„Bár senki sem mondta azt még nekem, hogy mivel nő vagy, nem vagy képes felmászni arra a fára és levágni azt a nagy faágat. De eleinte voltak olyan helyzetek, amikor láttam a szemükön. Ennek ellenére megkértek, hogy végezzem el a munkát. Én pedig felmásztam a fára, és igen, elvégeztem a munkát. Látszott, hogy meglepődtek. Ma már kevésbé tapasztalom ezt, valószínűleg mert már bebizonyítottam, hogy képes vagyok elvégezni a munkát. Nagyon sok ügyfelem van így is, de nem tudom, ha férfi lennék, lehet, hogy több lenne.

Talán valaki azt is gondolhatja, bár senki sem mondott ilyet nekem még, hogy az ukránok úgymond ellopják az itteniek munkáját. De csak hogy egy ellenpéldát hozzak, az egyik nap egy román sráccal dolgoztam egy ügyfél kertjében. Délután négykor azt mondta: Gata. Hazamegyek. Ideje meginni egy üveg sört. Én meg maradtam, és dolgoztam sötétedésig, este 8-ig.”

Marynának pszichológusi végzettsége van, de többféle munkakörben kipróbálta már magát, többek között social media marketingesként és projektmenedzserként. A kertészkedés hobbiként jelent meg az életében: 

„Még Ukrajnában elkezdtünk házat építeni, ahol egy nagy területen sok növényt szerettem volna ültetni. Azt láttam a környezetemben meg a szüleimnél is, hogy a kontárkodás nem hoz jó eredményt. Ezért elkezdtem a növényeket tanulmányozni, biológiát olvasni komoly szakkönyvekből, és egyre mélyebben beleástam magam ebbe a tudományba, nem csak néhány YouTube-videó erejéig. Majd nem csak az enyémben, hanem a barátaim, ismerőseim kertjében is elkezdtem dolgozni.” 

Elmondta, örömet szerez neki, hogy olyasmivel foglalkozhat, aminek a nap végén látja az eredményét, és nem kell egész nap számítógép előtt ülnie.

Maryna Ukrajna nyugati részéről, a Kijev és Kárpátalja között félúton található Hmelnickijből származik. Bár a lakását egy bombázás némileg megrongálta, mert közel fekszik egy katonai bázishoz, de az elmúlt két évben a település többnyire biztonságosnak bizonyult – meséli. 

Most március 22-én azonban Hmelnickijt is találat érte, amikor Oroszország több mint 150 rakétát és drónt lőtt ki Ukrajna energetikai létesítményeire. Legalább öt civil meghalt, kettő épp Hmelnickijben. Kijev szerint az elmúlt két évben ez volt a legnagyobb légicsapás az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, több mint egymillióan maradtak áram nélkül. Ukrajna ezért Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából kért sürgősségi áramellátást – írja a Reuters hírügynökség.

Maryna akkor kezdett volna faiskolát telepíteni, mielőtt eljött Ukrajnából. Ezt az álmát nem szeretné feladni, de egyelőre nem látja megvalósíthatónak, mert Kolozsvár környékén nagyon drágák a telkek. Egyelőre a szolgáltatásai bővítésén gondolkodik. Most főleg fametszéssel és sövény nyírásával foglalkozik, de egy ukrán dizájnerrel udvarterveket is készítenek.

Nem tudja még, hogy mi lesz vele, de szabadnak érzi magát

„Nem tudom még, hogy vissza fogok-e menni Ukrajnába. Az elején úgy volt, hogy ha mondjuk holnap véget ér a háború, a következő napon már haza is mentem volna. Most azonban Ukrajnában a helyzet nagyon rossz, nemcsak a háború miatt önmagában, hanem gazdaságilag, pszichológiailag, politikailag is. 

Ha arra gondolok, hogy a vállalkozásomat Ukrajnában folytassam, azt hiszem, nagyon nehéz lenne. Az embereknek most fontosabb szükségleteik is vannak. Ha holnap véget érne a háború, nem vagyok benne biztos, hogy hazamennék. Szeretnék nagyon, mert ott vannak a rokonaim, ismerőseim. Ha viszont visszamennék, ismét mindent elölről kellene kezdenem, az meg nagyon bonyolult lenne.

Sokan mondják azt, hogy Romániában is rossz a helyzet, és csak egyre rosszabb lesz. De ha összehasonlítom, itt sokkal jobb, sőt nagyon jó. Azt hiszem, az itt élők nem értékelik eléggé azt, amijük van. Románia biztonságos, az itt élő emberek pedig kedvesek. Ha választanom kell Ukrajnán kívül, akkor biztos, hogy Romániában maradnék. Ha fizetnének sem mennék például Németországba, azok alapján, amiket másoktól hallok.

Viszont egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az államhatárok érzékelése a fejemben megváltozott, kiszélesedett. A legtöbb ember talán azt hiszi, hogy a városuk, az országuk az otthonuk, a világ többi része pedig másmilyen, idegen, bonyolult, stb. Én is ezt éreztem. Most viszont azt gondolom, hogy miért ne lehetne egész Európa vagy mondjuk az egész Föld az otthonom. 

Nyilván a teljes bolygó bonyolultabb, de az európai országok nagyon hasonlóak. A globalizáció hatására az emberek akárhol élhetnek, néhány évig itt, néhány évig ott. A határok már nem olyan szigorúak, mint régen. Akárhol lehet vállalkozást indítani. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy sokkal szabadabbnak érzem magam. 

Van egy ukrán mondás, hogy a víz nem folyik az álló kő alatt. Ha nem csinálsz semmit, akkor semmid sem lesz. Az ukránok nem kellene csak üljenek és várjanak a különböző országokban, amíg bekövetkezik a változás. Nyilván nem azokról beszélek most, akik tehetetlenek, például betegség miatt nem tudnak dolgozni. 

Ugyanakkor a románoknak sem kellene arra panaszkodniuk, hogy a külföldiek elveszik a munkájukat, vagy bármilyen hátrányt okoznak nekik. A lényeg, hogy mindenki nyitott legyen a fejlődésre. Ahelyett, hogy durvák vagyunk egymással, inkább tanuljunk valami újat egymástól.”

Nyitókép: Maryna Hesal egy kolozsvári kávézó teraszán: Fotó: Natalya Kryshtalevich.
A cikket Bocz Henrietta a Thomson Alapítvány gyakornoki programja keretében írta.

The post Fára mászik, hogy bizonyítson: ukrán menekült menti a kolozsvári fákat appeared first on Átlátszó Erdély.

Különböző nagyságú és profilú szervezetek hogyan birkóznak meg a mostani bizonytalansággal? Mit terveznek a karantén utánra? Statisztikákat böngésztünk, üzleti tanácsadót és vállalkozókat kérdeztünk, mi a cégük karanténstratégiája, és mit terveznek utána.

Arról, milyen állapotban vannak most a cégek, kevés a felmérés, kimutatás, mert éppen minden változik, és a karanténidőszak végén sem pattan hirtelen vissza minden cég oda, ahol március 15-én volt. A hazai kis- és közepes vállalatok április közepén megkérdezett vezetőinek kétharmada mondta, hogy nagyon is érinti a mostani válság. Egyharmaduk forgalma már több mint 70 százalékkal esett vissza, és mindössze 4 százalékuk nem tapasztalt visszaesést. Itthon a kiskereskedelem az az ágazat, amely még nőtt is áprilisban az egy évvel korábbi volumenhez képest 4,1, százalékkal.

Ahhoz képest, hogy az Európai Bizottság 6 százalékos GDP-visszaesést jósol idénre Romániának, és 7,5 százalékos zsugorodást a teljes Európai Unióban, a hazai kisvállalkozók egészen bizakodóak. Bő egyharmaduk arra számít, a forgalmuk hat hónapon belül visszatér a válság előtti szintre, közel egyharmaduk egy év alatt gondolja ledolgozni a válságot, és csak negyedük szerint lesz ehhez szükség akár két évre is.

A szükségállapot végén nem szabadulunk meg a koronavírustól,

ezért minden vállalkozó igyekszik valahogy csökkenteni a fertőzés kockázatát. Körülbelül egymillió munkavállaló dolgozik most otthonról Romániában, és a cégek egyik nagy kívánsága, hogy még rugalmasabbá váljon a távmunka a munkatörvénykönyvben és nyilvántartása a jelenléti naplóban. Annak ellenére, hogy az általunk megkérdezett vállalkozók egyike sem szeret otthonról dolgozni, mert nem hatékony.

Az említett felmérésben a cégvezetők több mint 80 százaléka tartja szükségesnek maszk viselését a munkahelyen, háromnegyedük a munkafelületek rendszeres fertőtlenítését, kétharmaduk az egyszerhasználatos kesztyűket, és a megkérdezettek több mint fele növelné az egyéni munkafelületek közötti távolságot. 

[wp_ad_camp_1]

A fizikai távolságot van, aki időben teremti meg a munkavállalói között: az eddig egyetlen váltásban zajló termelését széthúzza három váltásba, válaszolta Farkas Levente üzleti tanácsadó a kérdésünkre, hogy ügyfelei milyen biztonsági intézkedéseket vezettek be a cégüknél.

Azaz a járvány elleni védekezés is befektetésre kényszeríti a vállalkozókat, akik vállalnának többet is: például fizetnének azért, hogy leteszteljék a munkatársaikat, amennyiben kapcsolatba kerültek fertőzött személlyel, de ezt a jelenlegi tesztelési protokoll nem engedi. Pedig mindenkinek jobban megérné, mint az, hogy az illető így otthonülésre kényszerül. 

A biztonságra fordított összeg elhanyagolható amellett, hogy nem indulhat automatikusan újra minden vállalkozás a szükségállapot lejártával, május 15-én, és az újraindulók sem fognak tudni ugyanúgy működni, mint eddig. 

Ha egyáltalán túlélik az újrakezdést, 

avatott be Farkas Levente abba, mekkora kihívást jelent főleg a kisebb cégeknek alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez. Nagyon sok cég nem lesz rá képes. Úgy sejti, a világjárvány kiváltotta gazdasági válságba nagyságrendileg annyi cég fog belebukni, mint a 2008-2009-es pénzügyi válságba. 

Ezt egy bezárt és egy végig működő ágazattal illusztrálta: a virágárusítással és az építkezéssel. Az építkezések nem álltak le, de az, hogy munkahelyi igazolással lehet csak eljutni az építőtelepekre, gyakorlatilag csődbe juttatja a munkásait eddig feketén fizető cégeket. Ha ugyanis eddig nem alkalmazta őket törvényesen, akkor nem tud munkáltatói igazolást adni számukra. Ha pedig hirtelen, a szükségállapot bevezetésével egy időben jelennek meg az alkalmazottak a nyilvántartásában, az felkeltheti a munkaerőt felügyelő hatóságok gyanúját.

A kijárási korlátozások gyakorlatilag bezárták azokat a virágüzleteket, amelyek nem tudtak átállni a házhozszállításra, azaz a kis üzletek többségét. Ezekre egyenként valószínűleg több ezer lejnyi virág hervadt rá, és két hónapnyi zárva tartás már elég ahhoz, hogy a vevők egy része elpártoljon tőlük.

A nyitáshoz be fogják szerezni az eddig megszokott virágmennyiséget, de valószínűleg nem fogják tudni teljesen eladni, és újabb veszteségeket halmoznak heteken, akár hónapokon át, amíg újra kalibrálják a kínálatukat a megváltozott kereslethez.

Sok olyan egyedi termelő és kereskedő megy most tönkre, aki az elmúlt években a magasabb keresetű vásárlók megcélzása miatt bevitte az üzletét a lakónegyedből a plázába, magyarázta Farkas. A plázák nem igazán engedtek a bérleti díjakból a bezártság hónapjaiban, miközben a kis üzletek semmilyen bevételt nem tudtak termelni. A tanácsadó szerint sokat javított volna az ilyen kis üzletek tárgyalási pozícióján, ha az állam határozottan azt üzeni a bérleti díjakból élő vállalkozásoknak, hogy tarifáik csökkentésével segítsék a bevétel nélkül maradó kereskedőket.

Azok a cégek vészelik át sikeresen a válságot,

amelyek nemzetközi, tőkeerős üzletláncok tagjai, vagy amelyek mögött eddig is egy nagyobb cég állt akár teljesen más profillal, mondja a tanácsadó. A kis cégek méretüknél fogva gyorsabban tudnak váltani, alkalmazkodni. 

Tapasztalata szerint ennek most egyik legjobb eszköze az, hogy a vállalkozók bevonják a döntésbe az alkalmazottakat: felvázolják, hogy a visszaesett bevétel milyen forgatókönyveket tesz lehetővé (pár hónapig csökkentett munkaidő, csökkentett fizetés, átállás új termékekre, bezárás, stb.), és együtt döntik el, melyikbe vágnak bele. Nagy cégeknél ez a döntéshozatal nem kivitelezhető.

Az egyetlen valós segítség, amit az állam most nyújt, az az, hogy elhalasztotta az adók, illetékek befizetésének kötelezettségét. Ha egy cég nem most kell áfát fizessen, azaz a bevételének a közel ötödét, azzal meg tud menteni pár állást. Farkas azt hiányolja, hogy a kormányzat nem tisztázta, a most elmaradó adókat milyen ütemezésben kell majd befizetniük a cégeknek. Ő azt tartaná hasznosnak, ha a felhalmozott adóhátralékot legalább egy évre széthúzva lehetne törleszteni.

Jelenleg óránként 70 céget számolnak fel a szükségállapot alatt Romániában, legalábbis a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan Karának magyar oktatói által működtetett honlap szerint, amely a válság legfontosabb mutatóit összesíti. Eszerint 918 ezer munkaszerződést függesztettek fel, és 320 ezret szüntettek meg. 

A külföldi idénymunkások hazaszorulásával együtt ez a cégek munkaerőpiaci helyzetét erősíti, válaszolta kérdésünkre Farkas Levente. Elsősorban azzal, hogy a váratlan konkurencia a munkavállalók mentalitását változtatja meg: azok is felelősebben állnak hozzá ezentúl a munkájukhoz, akiket eddig a cég költségén sem lehetett például továbbképzésre rábírni.

Az általunk megkérdezett vállalkozók inkább az eddigi munkatársaik megtartására összpontosítanak, és ösztönösen is azt teszik, amit a szakértő tanácsol: fertőtlenítenek, új piacokat keresnek, és egyeztetnek a munkatársaikkal a hogyan továbbról. Szinte mindannyian szívesen nyilatkoztak, akiket megkerestünk, csak néhányan kérték, hogy inkább ne tüntessük fel a nevüket.

Gravírozó és promóciós anyagokat gyártó családi vállalkozás

Udvarhely környékén tudott annyit tartalékolni, hogy ne küldje el az egyetlen alkalmazottját, aki nem családtag. Tavalyi, körülbelül 40 ezer eurós árbevételéből tudja fizetni a decemberben felvett hitel 4000 lejes részleteit. A törlesztési moratóriummal nem kíván élni elsősorban az állammal szembeni bizalmatlanság miatt.

A szükségállapot kihirdetése utáni első két hétben egyetlen megrendelésük sem volt, majd egy állami fenntartású intézmény rendelt pár pecsételőt. Azóta újabb ügyfelek jelentkeztek, olyan cégek, amelyek bonyolult gépeket gyártanak, és egy-egy alkatrész előállításához vagy gravírozós feliratozáshoz veszik igénybe a szolgáltatásukat annak köszönhetően, hogy a környéken hasonló szolgáltatást nyújtókkal szemben ők több mindent és magasabb színvonalon tudnak kivitelezni. 

Látnak fantáziát, azaz új piacot az arcpajzsokban is fogorvosok, orvosok számára, akik a járvány lecsengése után is szívesebben dolgoznának ilyenben. Ezt egyelőre az akadályozza, hogy a plexi rövid távon hiánycikké vált.

A turizmusban értékesíthető szuvenírt eddig is keveset gyártottak, mert kerülni igyekeztek a tömegízlést és a giccset, a nyári tömegrendezvények elmaradását viszont meg fogják érezni. Arra számítanak, hogy magánszemélyek családi ünnepekre azért igénybe fogják venni gravírozó, egyediesítő szolgáltatásukat, a cégek év végi rendelései viszont valószínűleg elmaradnak majd. A cégek ugyanis a marketing költségeikből vágnak leghamarabb, saját logójukkal ellátott írószerekről, határidőnaplókról mondanak le leggyorsabban. 

Ezzel együtt a vállalkozó arra számít, cégük a felszínen tud maradni, de a tervezett bővítést egyelőre jegelik. A legnagyobb érvágás az, ha elromlana valamelyik gépük, amelyben egy-egy értékesebb alkatrész több ezer euróba kerül. 

Mivel kis cég, és otthonról működtetik, szinte mindig dolgoztak, ezért ezt a karantén-időszakot használták ki arra, hogy átnézzék a más munkák miatt halogatott ötleteiket, közülük egyeseket meg is valósítottak.

Építészeknek is fáj a fesztiválok elmaradása

Néhány hónapig még biztos a 80-150 ezer eurós árbevételű cégének jövője, mivel épp a szükségállapot előtt adott le egy nagyobb tervet, amelynek 60 százalékát ki is fizette a megrendelő, és sínen van a befejezés, válaszolta a vállalkozókhoz intézett felhívásunkra Sisak Tamás kolozsvári építész. 

A járvány hatását azonban több szinten is megérzi a nyolc főt foglalkoztató cég: 

• egy tervezett idősotthon építése biztosan csúszik, mert a megrendelőnél az ápolás vált elsődlegessé; 
• valószínűleg esik vagy csúszik a TIFF és Electric Castle fesztivál díszleteinek, bárjainak, pavilonjainak és ezek elhelyezésének a megtervezése;
• nagyon körülményes és nem hatékony az otthoni munka: amit korábban csak átkiabáltak a másik szobába, azt most le kell rajzolni, fotózni, írásban magyarázni és átküldeni. Ráadásul legalább három üzenetküldő programban dolgoznak a munkatársak, ahol már-már követhetetlenül keverednek az információk.

Az építkezések szinte alig álltak le, és vannak kisebb megrendeléseik (családi ház, irodabelső), ezért nem pánikol az építész, de hosszabb távra nem lát előre. Korábban is voltak megrendelésekben szegényebb időszakaik, amelyeket sikeresen átvészeltek, abban bízik, hogy ez most is így lesz.

A gyártónak is hiányzik, hogy nem iszunk meg a haverokkal egy sört

Dezső Péter két cég működésére is közelről rálát: társtulajdonos a Bere à la Cluj kézműves sörfőzdében, és a Goodwill Consulting pályázatíró és tanácsadó cég ügyvezetője.

Bár több sört rendelnek házhozszállítással, mint eddig, ez messze nem kompenzálja a kocsmák, éttermek bezárása miatti kiesést: az ilyenkor szokásos forgalom 15-20 százalékával működik most a Bere à la Cluj. Ezt a szűk, de még így is hullámzó keresletet ki tudják elégíteni a téli üzemmódban előállított sörökkel, a sörfőzde nem állt át nyári termelésre. Nagyjából el tudják adni, amit termelnek, de ez nem elég a cég szinten tartásához, csak egyes számlák kiegyenlítéséhez.

A cégben hárman dolgoznak, de csak egy ember alkalmazotti státusban, így nem küldtek senkit kényszerszabadságra. A sörfőzdék köztes állapotban vannak: nem zárták be őket rendeletileg, mint a vendéglátóipari egységeket, de mivel ezek jelentették a legfőbb értékesítési csatornát, ezért a bezárásuk nagyon is érintette a főzdéket, amelyek közül egyesek be is zártak, magyarázta Dezső. 

Tulajdonostársával még vacillálnak, hogy igénybe vegyék-e az államilag garantált hitelt, mert nem igazán látják, miben segítené őket. Inkább azt remélik, azok a kocsmák, éttermek veszik igénybe, amelyeknek ők korábban szállítottak, de még nem fizették ki a sört.

Úgy látják, a kocsmák nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert félhavi bevételből kellene kifizessék a főbérlőjüket, az alkalmazottak bérének felét és a beszállítóikat is. 

A Bere à la Cluj nem elég nagy ahhoz, hogy áruházláncok beszállítója legyen (a tavalyi egész éves forgalmukat nagyjából 700 ezer lejre becsülte Dezső), inkább helyi kisboltokkal szeretnének megállapodni. A bringás házhozszállításon kívül jelenleg Kolozsvár egyetlen klasszikus italboltjában lehet megvenni a söreiket.

Az általa vezetett, mintegy száz fős tanácsadói cégcsoport forgalma nem csökkent jelentősen, csak mindenki otthonról dolgozik. A kommunikáció közvetettebb, körülményesebb és időigényes lett, és így kevésbé hatékony a munkavégzés, mint az irodában, magyarázta Dezső Péter. 

Kellemesen biztató munkazajban 

érte a csíkszeredai Tipographic nyomdát a szükségállapot bevezetése március 16-án, de a hónap végére elfogytak a megrendelések, válaszolta megkeresésünkre Váli Erika, a nyomda társtulajdonosa. 

Mivel korábbi jó éveknek köszönhetően tudtak tartalékolni, és ragaszkodnak az alkalmazottjaikhoz, akiknek a szaktudását nem is lehetne könnyen pótolni, ezért senkit nem bocsátottak el és nem küldtek kényszerszabadságra a nyomda 16 munkatársa közül, mondta a vállalkozó az Átlátszó Erdélynek. Olyan alkalmazottjuk is van, aki a nyomda 1994-es alapításától velük dolgozik.

Általában címkéket, különböző kiadványokat, plakátokat, szórólapokat, határidőnaplókat készítenek. Az ilyen megrendelések hiányában átálltak maszkkészítésre március végétől. Ezt egyrészt az ipari varrógép tette lehetővé, amellyel eddig a határidőnaplók borítását varrták le, másrészt pedig az a zokszó nélküli tenni akarás, amellyel mindenki azt nézte, mivel tudja leginkább segíteni az átállást, magyarázta a vállalkozó. Ő maga rég nem vasalt annyit, mint abban a két hétben, mondta Váli, aki kvázi csapatépítő tréningként élte meg a gyors átállást. Egyszerű, mosható maszkjaik iránt két hétig volt kereslet, utána a piacot ellepték az egyszeri használatos, kínai maszkok.

Áprilisban újból kaptak nyomdai megrendeléseket, és közben igyekeztek olyan munkákat is elvégezni, amire korábban nem volt idő, például a műhely kimeszelése, fertőtlenítése. A tartalékolást megszokták, mert más években is tavasszal, nyár elején kevesebb a munka, mint ősszel és télen. Ezzel együtt Váli úgy becsüli, a szükségállapot hozta leállás mintegy 50 százalékkal vetette vissza a cég forgalmát. A nyomda főként a rendezvények elmaradását érzi meg, rendezvényekre pedig legfeljebb nyár végén van kilátás, ha egyáltalán megtartják őket.

Ahogy a 2008-as válság hatásait is banki hitellel élték túl, úgy most is gondolkodnak abban, hogy ha elfogy a tartalékuk, akkor banki kölcsönhöz folyamodnak. Figyelik ugyan az államilag garantált és kamattámogatott hitelt, amelyet a kormány április közepén hirdetett meg kisvállalkozások számára, de beszélgetésünk idején még az állami program honlapja sem működött. Ha az nem felel meg a vállalkozás számára, akkor a jelenlegi banki szerződésük biztosította hitelvonalat is igénybe tudják venni, mondta Váli Erika.

A nyári tömegrendezvények helyzete a legbizonytalanabb:

nemcsak az anyagi alapjuk, de megrendezésük legális és morális alapja is roppant bizonytalan. Május 15. után is egyelőre tilos összegyűlni három embernél nagyobb csoportokban, de ez bármikor változhat, az államfő pedig április végén azt valószínűsítette, hogy a nyári fesztiválok idén elmaradnak. 

Az államelnök által meglebegtetett forgatókönyvnek elég nagy a valószínűsége, de a kormánynak ennél határozottabb álláspontot kell közzétennie, hogy mikortól engedélyezi a nagyobb rendezvényeket, mert ennél a mostani bizonytalan állapotnál a biztos tiltás is jobb, nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek Gergely Balázs, a több tízezer főt megmozgató Kolozsvári Magyar Napok főszervezője.

A KMN évente augusztus második felében zajlik, és anyagilag három fő lábon áll: a magyar és román állami támogatások, valamint magáncégek adományai biztosítják a finanszírozását. Az egyik láb idén teljesen kiesik: a hagyományos céges támogatóikat nem is keresték meg, mert tudják, hogy nehéz helyzetbe kerültek, mondta Gergely Balázs, a Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke.

Egyes pályáztatók is behúzták a kéziféket: a kolozsvári városháza minden kulturális pályázatot felfüggesztett a járványügyi intézkedések miatt. Ugyancsak a járványhelyzetre való tekintettel a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság sem támogat augusztus 31. előttre tervezett rendezvényeket. Más pályáztatók viszont gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez, és jelezték, a már megítélt támogatásokat megadják, és amennyiben nem vagy csak részlegesen lehet a támogatott rendezvényt idén megszervezni, akkor a pénzt a jövő évi rendezvényre lehet fordítani.

Az anyagi kockázaton túl számolni kell a morális vonatkozásokkal is, magyarázta Gergely Balázs, jelenleg ugyanis nagyon ambivalens a viszonyunk az önfeledt bulikhoz. Egyrészt sokan igénylik a közös együttlétet, annak stresszoldó hatását, másoknak viszont visszatetsző felhőtlenül ünnepelni, szórakozni, miközben egyének, családok sokasága kerül egzisztenciális válságba, az anyagi csőd szélére. 

Azt pedig minden szervezőnek felelősen meg kell fontolnia,  hogy mivel jár, ha egy esetleges megengedő helyzetben az általa szervezett rendezvény válik gócponttá, és éppen ott robban be a járvány, vázolta a rendezvényszervezés többismeretlenes egyenletét Gergely Balázs.

Azt is tapasztalja, hogy a társadalom számottevő része végletesen megosztott a járványt illetően: egyesek felelősen állnak a megelőzéshez, és legalább akkora felelősséget várnak el másoktól is, mások viszont a őszinte meggyőződésből meredekebbnél meredekebb összeesküvés-elméleteket terjesztenek arról, hogy az egész világjárvány csak kamu. Így a környezetünk egyik fele minden bizonnyal kárhoztatná, a másik fele ünnepelné a tömegrendezvényeket és szervezőiket.

A Kincses Kolozsvár Egyesület kevés számú alkalmazottal működik, és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által biztosított normatív támogatásból a jelen állás szerint biztosítani tudja a béreket, így mindeddig nem kellett senkit elbocsátani. Enélkül a támogatás nélkül viszont olyan értékes és egyedi tudást felhalmozott csapatot kellene szélnek ereszteni, amelyet nagyon nehéz lenne újból összerakni, mondta az egyesület elnöke.

Kolozsvári rendezvény- és reklámfilmkészítő cégnél 

is érdeklődtünk, mennyiben érinti őket a rendezvények, összejövetelek teljes hiánya. Meglepő módon pozitívan, tudtuk meg a cég képviselőitől. Az utóbbi években ráerősítettek a céges reklámfilmek készítésére, így az ő vállalkozásuk most több lábon áll, nem függ annyira a rendezvényektől, amelyek a bevétel harmadát adják. Ráadásul az irodájuk bérleti díját is le tudták alkudni.

Azt viszont nem látják át jelenleg, mikor kezdődnek újra a céges és privát események. Eddig általában novemberre ritkultak meg, ezért a fotós-filmes cégek télen bevétel nélkül maradtak, nekik a reklámfilmezés miatt nem ürült most ki a téli időszak. Arra számítanak, nyárról őszre-télre csúsztatják az események zömét. De olyan milánói tömegrendezvényre is van megbízásuk, amelyről már pontosan tudják, hogy az idei lemondás után jövőre mikor tartják meg. 

Céges megbízásaik általában több hónapot is átíveltek az előkészítéstől a leadásig, nagyobb projektjeik akár egy évig is tartanak. Most inkább az utómunkálatokra koncentrálnak, amelyeket otthonról is el tudnak végezni. Egyelőre nem kellett elbocsássanak senkit az alkalmazottak közül, de a csapatnak nem mindegyik tagja alkalmazott. A videózásban gyakori, hogy cégként szerződnek egymással a munkatársak, mert évente 10-12 akkora rendezvény adódik, amelyet 10-15 fős csapattal tudnak csak lefedni, egyébként az állandó munkákat négy-öt ember végzi.

Mivel korábbi munkáikat épp a leállás utáni első hetekben fizették ki, a pénzügyi forgalmuk sem csökkent úgy, hogy államilag támogatott kényszerszabadságra küldjék a munkatársakat.

A fizikai leállás pedig új piacokat nyitott meg számukra: vannak már olyan online kurzusok, ahol egy webcam nem elég, és profi videósokat bíznak meg a felvétellel és streaminggel. Újabban pedig 360 fokban készített felvételekkel kísérleteznek, amelyekkel interaktív sétákat tehetünk belterekben, ahova most nem juthatunk el, vagy épp virtuális valóságokban.

Nemcsak az új technikákkal történő kísérletezésnek örülnek, hanem annak is, hogy most jut idejük brandépítésre, tervezésre, rendrakásra a fizikai és digitális nyilvántartásukban. Polcot szerelnek, kábeleket rendszereznek, frissítik a cég honlapját, profiljait a különböző közösségi oldalakon, munkafolyamatokat optimizálnak, igyekeznek online kurzusokból tanulni. Most nem annyira a cégben, mint inkább a cégen magán dolgoznak, amit azzal együtt fontosnak tartanak, hogy nem rendelkeznek ilyen irányú szaktudással, és eddig inkább ösztönszerűen építették a vállalkozást.

[wp_ad_camp_2]

A kapcsolattartás náluk is nehézkessé vált, nekik is könnyebb közös irodában dolgozni, mint a különböző online felületeken. De ebből is igyekeznek tanulni: próbálnak olyan platformokra berendezkedni mappákkal, kulcsszavakkal, címkékkel, amelyek nemcsak a jelenlegi igényeiket szolgálják ki, hanem akkor is hasznosak maradnak, ha esetleg bővül a cég. 

Azt tartanák ideálisnak, ha minden évben akadna ilyen lelassuló, reflektáló-tanuló időszak a cég életében, természetesen járvány nélkül. A lustasághoz való jog a korai szocialista Paul Lafargue pamfletjéből már nemcsak a művészetekbe szivárgott át, hanem a kapitalista cégszervezésbe is: kreativitásra építő cég nem tud jól működni, azaz alkotni folyamatos hajtásban, leeresztő és feltöltő időszakok nélkül.

Ennek a cégnek a képviselői konkrétan arra számítanak, hogy az újraindulás a járvány miatt is szakaszos lesz, az oltás kifejlesztésééig és elterjedésééig rendszeresen jönnek majd hasonló visszavonulásra, feltöltődésre alkalmat adó időszakok.

A számok és a vállalkozók véleménye nem azt sugallja, 

hogy elhinnék a kormány töretlen sikerkommunikációját. Ludovic Orban kormányfő és Florin Cîțu pénzügyminiszter is azt állítja, a cégek jobban bírják a válságot, mint remélni lehetett, és ezt a márciusi és áprilisi adóbefizetések tükrözik. Számadatot viszont nem közöltek. Annyit lehet tudni, hogy a 320 ezer kényszerszabadságolt munkavállaló közül 57 ezer személy bérének háromnegyedét állta eddig a kormány.

A hiteltörlesztési moratóriummal is eddig inkább magánszemélyek éltek: 260 ezer magánszemély és nem egészen tízezer vállalkozás kérte eddig a törlesztőrészletek befizetésének halasztását, összesítette május elején a romániai bankszövetség. Ez a hitelt felvett magánszemélyek 17, illetve a cégek tíz százalékát jelenti.

Azt, hogy most új hitelt vegyenek fel, csak azoknak a vállalatoknak ajánlja Farkas Levente tanácsadó, amelyek elég erősek ahhoz, hogy valójában a hitel nélkül is meg tudják lépni azt, amire igényelnék. Túlélésre nem alkalmas, mert bevétel nélkül nem lehet törleszteni. 

A különböző kisvállalkozói szövetségek kifejezetten elégedetlenek a válság elején meghirdetett, államilag garantált hitelkonstrukcióval. A kkv-knak eleve csak az ötöde hitelképes, állítja a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa, és azt sürgeti, hogy a kormány a most elérhető uniós gyorssegélyből legalább egymilliárd eurót szánjon a bajba került kis- és közepes vállalkozások megsegítésére. Óva inti a kormányt a túlszabályozástól, arra biztatja, hogy inkább a szükségállapot pozitív hozadékait ‒ kevesebb, gyorsabb, digitalizáltabb kommunikáció az állami intézményekkel ‒ alkalmazza hosszú távon.

Hogy konkrétan mi a baj az újonnan meghirdetett hitellel, és miért nem alkalmas túlélésre, azt a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége magyarázta el a Facebook-oldalán:

„Általános vélekedés, hogy ha valami így indul (egy nem túl bonyolult hitelkonstrukciót készítenek elő hosszú hetekig, megtöltik szűrő opciókkal, majd amikor elindítják, pár perc után bedöglik az egész az inkompetens irányítás és rendszer miatt), akkor a folytatása ki tudja, milyen lesz ‒ talán jobb nem foglalkozni vele.”

Összesítésük szerint mikrovállalkozásoknak azért sem éri meg felvenni, mert egy részére ugyan a szokásosnál kedvezőbb a garancia, de a maradékra a bankok kemény garanciákat kérnek, amivel a tőkeszegényebb kis cégeknek meg fog gyűlni a bajuk, és a kamatkedvezmény is csak az idei évre vonatkozik. A garanciakeret eleve kevés, így ebből valószínűleg a legrászorultabb cégek esnek ki, a kedvezőbb feltételekért pedig az állami intézmények és a bankok kemény ellenőrzésekkel fenyegetnek. A fokozott érdeklődéssel együtt a vállalkozói szövetség azt ajánlja a cégeknek, hogy ne ugorjanak bele egyedül, a hitelfelvételhez igényeljék szakember segítségét.

A vállalkozások újraindítását segítheti, ha május végén belehallgatunk a Nagy Restart címen meghirdetett online konferencia előadásaiba: egy héten át válogathatunk, hogy az üzleti, jogi és akadémiai szférából érkező, több mint 30 előadó közül kiknek a tanácsait fogadjuk meg.

Frissítés, 2020. 05. 07., 19:00: Eredetileg tévesen, abszolút számként tüntettük fel az óránként megszűnő cégek számát. A tévedésért elnézést kérünk.

Frissítés, 2020. 05. 08., 10:10: A cikk korábbi változatában tévesen tüntettük fel a nyomda egyedüli tulajdonosaként Váli Erikát, aki egyike a Tipographic nyomda három tulajdonosának.

A nyitóképet Gustavo Fring készítette. A fotó forrása: pexels.com.

The post Vészfék és padlógáz között. Vállalkozók a koronaválságban appeared first on Átlátszó Erdély.

Gazdasági életünk alapmechanizmusa, hogy árut, információt, szolgáltatásokat cserélünk egymás között. Minél többet és minél gyakrabban, annál inkább növekedik a gazdaság. De mi történik, amikor a gazdasági növekedést felülíró szempont – egymás egészségének, életének védelme – miatt hetekig mellőzzük ennek a cserének egyik intenzív terepét, a személyes és közösségi találkozást?

Az első, teljesen otthon töltendő hétnek rögtön az első napján látszott, milyen hazai cégek szenvedik meg azonnal, hogy otthon ülve lassítjuk az új koronavírus terjedését: a vendéglátó cégek. Élőben lehetett követni a Facebookon, ahogy a törzshelyeink egymás után jelentették be, hogy ideiglenesen bezárnak. Kormányzati tiltás sem kellett hozzá, csak gazdasági racionalitás. Majd megérkezett a kormányzati tiltás is. Közgazdászokat kértünk meg, magyarázzák el, mivel jár az, hogy most visszafogjuk a fogyasztásunk közösségi formáit, és egyre kevesebben járunk dolgozni.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

A vendéglátóipar mellett a légi közlekedés

az az ágazat, amelynek életben tartása a kormány egyik sürgető feladata – természetesen a legfontosabb kihívás, a járvány leküzdése mellett, mondta Dr. Rácz Béla-Gergely az Átlátszó Erdélynek. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Magyar Intézetében oktató egyetemi adjunktus maga is érzi a személyes találkozás hiányát: hasznos ugyan az egyetem online Moodle felülete, de nem biztosít olyan hatékony oktatást, mint az osztályterem, árulta el kérdésünkre.

A kereslethiány miatt rögtön bajba jutott cégeken a kormány adóterhek csökkentésével, a kereslet mesterséges élénkítésével, illetve támogatásokkal tud segíteni. Bár a vendéglátóipar és a légi közlekedés iránti keresletet épp most nem lehet élénkíteni, a piaci szereplők általános gazdaságélénkítést várnak a kormánytól, mondta a közgazdász. Egy ilyen anticiklikus, azaz az aktuális trendekkel szembemenő gazdaságpolitikára Romániának korlátozottak a lehetőségei, mert kifejezetten prociklikus politikát folytatott:

akkor költekezett túl, amikor a gazdaság önmagától is növekedett volna.

A nyugdíjnövelés mellett nagyon megemelte a béreket a közszférában, emelt a minimálbéren, és mindkettővel arra kényszerítette a magánszférát is, hogy növelje a fizetéseket (hogy a cégek alkalmazottai ne vándoroljanak át a közszférába). Nem az a gond, hogy az állam bért emelt, hanem annak mértéke és időzítése, pontosított Rácz Béla-Gergely. Akkor tette, amikor a gazdaság magától is növelte volna a fizetéseket, de csak a termelés emelkedésének mértékében.

Ez úgy fűti túl a gazdaságot, hogy a nagyobb fizetésekből többet költekezünk, és ez a fogyasztás nagyobb mértékben pörgeti a gazdaságot, mint a termelés. Ráadásul Romániában tipikusan külföldről fogyasztunk, az import mértéke jóval meghaladja az exportét, ezért az elmúlt években folyamatosan növekedett a külkereskedelmi mérleg hiánya, évről évre. A fizetésemelésből származó többlet nem a hazai termelésben csapódott le, hanem külföldi termelőknél. A közgazdász szerint értelmetlen volt olyankor olajat önteni a gazdasági tűzre, amikor az egyébként is jól égett.

Most kellene a tartalék, amit nem halmoztunk fel

Az állami költségvetés hiánya a koronavírusos járvány kitörése előtt is már elszaladt, mert a kormányzat fedezet nélkül költekezett. (Az elmúlt három évben például megkétszereződött az állami alkalmazottak bérköltségére fordított kiadás.) Elemzők szerint az új kormány is túlzottan optimista volt, amikor az idei bevételeket tervezte, a járvány okozta leállás pedig tovább csökkenti az államháztartás idei bevételeit.

A keresletkiesés és a járvánnyal járó extra kiadások miatt Románia költségvetési hiánya egészen biztosan meghaladja majd a 4, de lehet hogy az 5 százalékot is, jósolja Rácz, aki szerint viszont az Európai Bizottság a járvány miatt kivételesen nem fogja büntetni a 3 százalékos határ túllépését. (Olaszországot már fel is mentették az állami túlköltekezés szankcionálása alól.)

Románia a járvány hatásai nélkül is túllépte volna a 3 százalékos határt, miközben a közgazdász szerint költekezés helyett tartalékot kellett volna képeznie nehezebb időszakokra, mint amilyen most is elkerülhetetlenül bekövetkezik. Az, hogy Románia tipikus prociklikus gazdasági pályán mozog, azt eredményezi, hogy amikor a gazdaság negatív ciklusba kerül, a kormányzat negatív, megszorító intézkedéseket hozhat (adóemelés, bércsökkentés), vagyis az aktuális ciklust erősíti, nem a gazdaságot élénkíti, mert arra már nincs eszköze.

Ugyanezt játszotta el a román kormány a 2008-as válságkor is, vetettük fel, ami igaz, válaszolta a közgazdász, a két helyzet viszont gazdasági értelemben nagyon különbözik, nem is érdemes összehasonlítani.

Ezért más a helyzet, mint 2008-ban

A 2008-as válságot hitelezési buborék okozta: egyik napról a másikra derült ki, hogy nincs annyi pénz a piacon, mint amennyit a bankok nyilvántartottak. Konkrétan a likviditás egyharmada tűnt el a piacokról. A lufi hirtelen pukkant ki, és a válság a pénzügyi szektorból indult ki, utána gyűrűzött be a reálgazdaságba.

A mostani helyzetet Rácz Béla-Gergely még nem válságként jellemezné, egyelőre csak a növekedés lassulása vehető biztosra. Az egészségügyi vészhelyzet egyből a reálgazdaságban okoz kiesést, és még nem tudni, hogy csak megtorpan a növekedés, vagy visszaesés következik be. A folyamat nem a bankszektorból indult, és ami fontos, hogy nem tűnt el jelentős mennyiségű likviditás, pénz a piacokról, azaz a pénzpiacokon van amiből fedezni a reálgazdaság lassulása miatti veszteségeket.

Az is fontos különbség, hogy a mostani lassulás nem váratlan (a járvány kitörése ellenére). A közgazdasági lapok évek óta cikkeznek arról, hogy várható valamilyen lassulás. Olaszország gyakorlatilag évek óta stagnál, az államadósság, a költségvetési hiány ott nagyon elszaladt, tehát eddig is rossz helyzetben volt. Kína esetében is gyakran szóltak arról a szaklapok, magyarázza Rácz, hogy az ország túl van egy pozitív gazdasági cikluson, és mindenképp megtorpanás következik.

Azok a válságok, amelyekre számítunk, általában nem mélyülnek el annyira, mint a váratlanok, szögezte le a közgazdász. Ugyanis a teljes pénzügyi rendszerünket a bizalom tartja életben. Ha a bizalom meginog, pénz tűnik el a piacokról.

Négyszázezer körüli állás azonnali veszélyben

A tovagyűrűző hatások sokkal fontosabbak, mint az, hogy a turizmus, amely egyszámjegyű aránnyal járul hozzá a hazai GDP-hez, átmenetileg szünetel, vázolja Rácz Béla-Gergely. A vendéglátóipar és a légi közlekedés ugyanis négyszázezer körüli embert foglalkoztat Romániában. Az vásárlóerőben is jelentkezik, ha egyszerre ennyi embernek szűnik meg az egzisztenciája vagy jelentősen csökken a bevétele. Kevesebbet fog tudni vásárolni, azaz kevesebb pénz áramlik a termelőkhöz és szolgáltatókhoz, és kisebb lesz így az állam adóbevétele is (szinte minden dolog árának, amit megveszünk, 19 százaléka az államot illeti áfa formájában). Ez a mintegy négyszázezer fő a hazai magánszférában foglalkoztatottaknak több mint a tizedét jelenti. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók negyedének egy hónapra elegendő tartaléka sincs.

A statisztikai intézeteink még nem tudják mérni az elbocsátásokat, de már elkezdődtek, mondta Rácz. (Ausztriában valamiért ez is mérhetőbb: egyedül hétfőn 16 ezer új munkanélküli segélykérelmet nyújtottak be.) A vendéglátósok egy része valószínűleg gyorsan talál új munkát, például a pincérek átmennek a futárcégekhez, illetve az utóbbi idők munkaerőhiánya miatt is várhatóan nem sokan maradnak állás nélkül. Az a kérdés, hogy a kormányzat milyen mértékben tudja a most zsugorodó iparágakat felkarolni, mert

összgazdasági érdek is, hogy ne legyenek jelentős elbocsátások,

magyarázta a közgazdász. Azok az adókedvezmények, amelyeket még múlt héten említett Florin Cîțu pénzügyminiszter, önmagukban nem elégségesek az egy-két hónapos kiesés kompenzálására, véli Rácz Béla-Gergely, de ha a bankok is partnerek lesznek például két-három hónapi hiteltörlesztési moratóriumban, akkor a kettőnek az összhatása nyomán az említett iparágak túlélhetik a következő pár hónapot. A kormányzatnak pedig megvannak az eszközei arra, hogy erre ösztönözze, netalán kényszerítse a bankokat.

Ezek az iparágak eddig tipikusan jól működtek, húzóágazatnak számítottak, évről évre növekedtek, azaz ezek a cégek feltételezhetően nyereséget és saját tőkét halmoztak fel, és kellene tudniuk finanszírozni az átmeneti veszteségeiket. Ha teljes mértékben nem is, az mindenképp segítene rajtuk, ha átmenetileg nem kellene törleszteniük a hiteleiket, és nem kellene adókat fizetniük, vagyis ezek a szektorok elméletileg nem kellene bedőljenek, vázolta Rácz.

[wp_ad_camp_1]

Ha most a bárok, vendéglők, szállodák kénytelenek bezárni, miért az autógyárak bezárása, munkásaik kényszerszabadságolása jelent meg egyből a hírekben, kérdeztük az ellátási láncok gazdaságtanában otthonosan mozgó egyetemi oktatót. Elsősorban azért, válaszolta, mert az autóipar rendkívüli mértékben függ a beszállítóktól, talán az autóipari vállalatoknak van a legtöbb beszállítójuk minden iparág közül.

A Volkswagen csoport közleményében is arra hivatkozott, hogy nagyon sok olasz és spanyol beszállítójuk van, ahonnan egyáltalán nem, vagy nehezen érkeznek alkatrészek. Másrészt az autógyártás volt az, amely a profitnövelés érdekében a lehető legnagyobb mértékben tudta csökkenteni a készleteit, de ezzel még inkább függővé vált a beszállítóitól. Harmadrészt pedig eddig is jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, vírus nélkül is lassult volna a termelés, csak nem ilyen mértékben, magyarázta Rácz.

A kormányintézkedésekből nem sok látszott

a szükségállapot hétfő délutáni bejelentése után sem: a pártok megtették a javaslataikat, illetve Cîțu pénzügyminiszter szombaton azt jelentette, a nehéz helyzetbe jutott vállalatok megsegítésére a hazai GDP-nek akár 1 százalékára is szükség lehet. Kedden már a GDP két százalékát elérő hatásról beszélt.

Hétfőn az előkészített intézkedéseket jelentette be, a kormány szerdán késő este fogadta el ezeket. Amellett, hogy természetesen megkönnyíti az egészségügyi beszerzéseket, a kormány jelentős likviditást készül visszaáramoltatni a gazdaságba: a márciusi 2,3 milliárd lejről áprilisban 6,7 milliárd lejre akarja növelni az áfavisszatérítést a cégek számára. Nem indítanak végrehajtást állami tartozás miatt, nem zárolják a bankszámlákat, csak büntetőügyes ítéletek esetében, és adócsalás ellen csak olyan vizsgálatokat folytatnak le, amelyek miatt az adóellenőröknek nem szükséges kiszállniuk a cégekhez. A tervezett intézkedések a szükségállapot után még 30 napig lesznek érvényben.

Kedden már állami hitelgaranciákat említett a miniszter, az adó befizetésének felfüggesztését egyes ágazatok számára, kényszerszabadságolások alatt fizetendő bértámogatást. A pénzügyminiszter szerint áprilisban csúcsosodik majd a gazdasági válság, de rögtön a következő hónapokban már javulni fog a helyzet. Csütörtökön pedig a kis- és középvállalatok (a továbbiakban: kkv-k) számára nyújtható hitelek állami garanciájának mértékét pontosította.

A hatásokat azért nehéz most megítélni, mondta Rácz Béla-Gergely még hétfőn, mert míg a 2008-as válság tisztán gazdasági volt, a pénzügyi szektor felelőtlen viselkedése idézte elő, és a válság mélysége, hossza a gazdasági beavatkozásokon múlt, most elsősorban az egészségügyi válságot kell kezelni, mert ennek a folyománya a gazdaság hirtelen belassulása, és a járvány leküzdésének hossza határozza meg a gazdasági helyzetet is. A hazai gazdaság szerinte aránylag könnyen át tud vészelni egy két-három hetes otthonmaradás okozta lelassulást, ettől még növekedési pályán marad.

Az ennél hosszabb otthonülés már más kérdés, mert ami a világgazdaságban folyik, visszagyűrűzik a nemzetgazdaságba. Ha itthon hamarabb lecseng a járvány, de a világgazdaságot jelentősen megviseli, azt itthon is érezni fogjuk, ahogy azt is, magyarázta a közgazdász, ha a világ esik túl hamarabb az egészen, és itthon húzódik el.

Korábbi egészségügyi válsághelyzetekről

vannak gazdasági feljegyzések:

• az első világháború utáni spanyolnátha, amelynek hatását erősítette a lakosság rossz egészségügyi állapota és a gazdaság kimerülése, nagyon mély válsághoz vezetett. Akkor több tízmillió ember belehalt, szerencsére ettől mi távol állunk.
• az ázsiai influenza az `50-es évek végén;
• a hongkongi influenza a `60-as évek végén;
• a SARS járvány 2003-ban.

Az utóbbiak bár jóval lokálisabbak voltak, pánikot okoztak a pénzügyi piacokon és az emberekben is. De a SARS járvány után csak egy százalékot esett vissza a kínai gazdaság növekedése, amely így is hat százalékos maradt, és a világgazdaság is növekedni tudott, magyarázta a közgazdász.

A világgazdasági szervezetek még nem jósoltak visszaesést, szerintük a növekedés fog megtorpanni: az OECD a 3 százalékos várható globális növekedést 2,4%-osra csökkentette, az Erste Csoport a 3 százalékos közép-európai növekedést 2,6 százalékosra jósolja, Románia 3,5 százalékos növekedését 3 százalékosra módosította, sorolta Rácz Béla-Gergely. Mindezt azzal a feltételezéssel, hogy gyorsan és hatékonyan fogjuk tudni kezelni a járványt.

Ha nem, arra az esetre borúlátóbb becslések is napvilágot láttak. A közgazdász Varga Mihály magyarországi pénzügyminiszter nyilatkozatát említette, aki szerint ha elhúzódik a járvány okozta kiesés, akkor a legrosszabb forgatókönyv a magyar gazdaság kilátásaira nézve a 0,3 százalékos csökkenés. Romániában senki nem említett még gazdasági csökkenést, maga Rácz sem tartja valószínűnek, de azt sem igazán, hogy Romániában egyáltalán elvégezték volna a számításokat a különböző esetekre. Mindenesetre nyilvánosságra nem hozták, és választási megfontolásokból valószínűleg nem is fogják. De ha csökken is a hazai gazdaság volumene, akkor szerinte hasonló mértékben fog, mint Magyarországon.

Két, egymásnak ellentmondó trendet jósoltak

a napokban a gazdasági témájú cikkek: 1. a járvány heteken belül csúcsosodik, a gazdaság pedig két hónapon belül elkezd visszaállni a növekedési pályára; 2. semmi sem lesz már olyan, mint eddig, az alap fogyasztói árak is elszállnak. Melyiket tartja valószínűbbnek a BBTE adjunktusa, aki a reálgazdasági folyamatokat vizsgálja?

Ami az árakat illeti, a gazdaságban két hatás figyelhető meg, válaszolta Rácz Béla-Gergely. Az egyik a kínálati sokk: minden ellátási láncban töredezések, szakadások következnek be az elektronikai cikkektől az élelmiszerekig. Vagyis az árukibocsátás alacsonyabb: vagy azért, mert az emberek nem mennek be a gyárakba termelni, vagy azért, mert nincs alapanyag. Ha a kínálat csökken, az ár emelkedni szokott.

[wp_ad_camp_2]

Ezt viszont ellensúlyozhatja a másik, a keresleti hatás, amelyben most még szintén nem látunk tisztán. Az, hogy egyes iparágak ebben a rövid periódusban jelentősen zsugorodnak, csökkenti az általános keresletet is, mert csökken a vásárlóerő, és az élelmiszeren kívül szinte mindenben visszafogjuk a vásárlásainkat. A kereslet visszaesése önmagában csökkenti az árakat. A kérdés Rácz szerint az, hogy a két hatás közül melyik fog erőteljesebben érvényesülni. Ezt egyelőre a piaci pánik okozta információs zaj miatt nem látjuk tisztán.

A piaci pánikot az okozza,

hogy egyrészt van esély az ellátási láncok tartósabb megszakadására, másrészt a piacokon a pánik mindig erősebb, mint a gazdaságilag racionális félelem, mert ilyen az emberi természet: az aggodalmat azonnal pánikká erősíti, magyarázta a közgazdász. Például a légitársaságok részvényeit senki nem akarja most vásárolni, pedig racionális lenne, hisz most alacsony az áruk. Ehelyett mindenki eladja őket, emiatt a részvények ára jóval nagyobb mértékben esik, mint amekkora kiesés várható a légitársaságok árbevételében és termelékenységében.

A kormányzatok és a nemzeti bankok szerepe az lenne, hogy ne erősítsék, hanem enyhítsék a pánikot. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke például hibázott múlt héten, amikor az EKB intézkedéseinek bejelentésekor hozzátette, az EKB-nak nem feladata, hogy az olasz és a német államkötvények hozama közötti különbséget csökkentse. Ezzel gyakorlatilag már a sajtótájékoztatója alatt elindította az olasz államkötvények pánikszerű eladását, és szinte bedöntötte azok árfolyamát, jobban elmélyítette az olasz gazdaság válságát. Utána gyorsan korrigálta magát és bocsánatot kért.

Az Európai Központi Bank egyik feladata az erkölcsi ráhatás, magyarázta Rácz: a vezetőjének nem azt kell mondania feltétlenül, amit gondol, hanem azt, ami pozitív hatással van a piacokra. Például Mario Draghi korábbi elnök kijelentése, miszerint az EKB legfontosabb feladata az eurózóna megmentése, megnyugtatta a piacokat az akkori egyensúlytalanságban.

Az élelmiszerellátásban nem lesz fennakadás,

mert stratégiai ágazat, és a kormány nem fogja hagyni, az ipari termelés nemzetközi hálózataiban pedig attól függ a fennakadások mértéke, hogyan folytatódik a járvány, mondta Rácz. Azzal illusztrálta, hogy az európai autógyártók és elektronikai cikkek globális piaca is megérezte, amikor Kína egész városokat zárt le: az új Apple telefonok biztos nem kerülnek piacra szeptemberben, mint eddig. A komplexebb termékek ugyanis ma már globális ellátási láncban készülnek.

A román gazdaság kitettsége Kínának alacsony, mi inkább az európai (német, olasz) gazdaságtól függünk. Ezért a kínai leállás a mi ellátási láncainkat jóval kevésbé fogja érinteni, mint a globális ellátási láncokat.

Élelmiszerből is sokat importálunk európai országokból, és nemcsak késztermékeket, hanem nyers zöldséget és gyümölcsöt, de az európai országok Rácz szerint sem fogják korlátozni az áruforgalmat. Ráadásul a retailerek számos beszállítóval dolgoznak: ha egyik ország kiesik mint forrás, a következő beszállítóhoz fordulnak. Ez persze azzal járhat, hogy drágulnak egyes élelmiszerek, mert messzebbről hozzák őket, de nem jelentősen. Természetesen ez is a vírus terjedésének ütemétől függ majd, jelezte a közgazdász.

Ökooptimizmusra van okunk?

Egyes gyárak és az autós közlekedés leállása rövid lesz, ezért a hatása is ideiglenes lesz a levegő szennyezettségére, válaszolta a közgazdász. Mérhetően kevesebb lesz az éves globális széndioxid- és más üvegházhatású gázok kibocsátása a koronavírus miatt, de ettől nekünk nem lesz jobb: a felmelegedés folyamatát ekkora csökkenés még nem lassítja, mondta Rácz.

Hosszabb távon is pozitív hatása a fenntarthatóságra annak lehet, ha a globális termelők újragondolják az ellátási láncaikat, és lokálisabbá válik a termelés, kevesebbet utaztatják az alkatrészeket. Egyelőre viszont Kínában még mindig jobban megérni termelni, mint az Egyesült Államokban az utóbbi protekcionista politikája ellenére, magyarázta Rácz.

A 2008-as válság után is több spekuláció látott napvilágot arról, mi minden fog újraszerveződni, de ha megvizsgáljuk, nem sok minden változott, véli a közgazdász. Komolyabb reguláció és szigorítás a bankszektort ellenállóbbá tette, de a globális ellátó láncok globálisak maradtak, a széndioxid-kibocsátás egyenesen nőtt, a társadalom még fogyasztóibbá vált.

Szűkebb környezetünk, Kolozsvár

pénzügyileg relatíve jó helyzetben van, és bár a globális és nemzetgazdasági problémák ide is begyűrűznek, költségvetése stabil, és szükség esetén tud forrásokat átcsoportosítani, magyarázta Rácz. Az egészségügyi kiadások zömét a központi kormányzat fedezi, a most már közegészségügyi szempontok miatt is fontos közszolgáltatásokat pedig a város akkor is fenn tudja tartani, ha a lakosok egy része hirtelen nem tudná fizetni a számláit.

A hozzájutást a hitelekhez pedig mindenképp könnyíteni fogják mindenki – állampolgárok, cégek, önkormányzatok, államok – számára, tette hozzá a közgazdász.

Miért zuhannak a tőzsdék?

A tőzsdéket ugyanúgy meglepte a koronavírus terjedése, mint mindenki mást, kivéve Barabási Albert-Lászlót – tudtuk meg hétfőn Nagy Bálinttól, a BBTE egyetemi docensétől, aki a pénzügyi piacok működését tanítja a közgazdaságtan kar Magyar Intézetében. Akkor még úgy látszott, hogy két nap zuhanásából az egyik szinte teljesen visszajött hétfőre, nagyjából 2019 júliusának szintjére, de azóta is folyamatos az esés a világ részvénypiacain. Február 19-től március 19-ig a fontosabb tőzsdék indexei mintegy 34 százalékkal estek vissza. Ezt bárki könnyen megnézheti, ha egyszerűen beírja az amerikai Dow Jones vagy a londoni FTSE-100 nevét a Google-be, és a kapott, élő folyamatábrán beállítja az egy hónapos nézetet.

Jól látható, hogy a meredekebb esés mindenhol két hete, március 4-én indult meg, ezen a napon jelentette be az olasz kormány, hogy két hétig bezár minden iskolát és egyetemet, a sportmérkőzéseket pedig zárt kapuk mögött játsszák. Egy hete váltott durva zuhanásba az esés: ekkor nyilvánította világjárvánnyá a koronavírusos megbetegedést a WHO, ekkor zárt be minden üzletet Olaszország az élelmiszerboltokon és patikákon kívül, és rendelt el kvázi kijárási tilalmat. Ugyanekkor kezdtek más európai országok enyhébb, de különböző le- és bezárásokhoz folyamodni, Romániában például múlt szerdán zárták be az iskolákat.

Az a hullámvasút, amit az azóta eltelt egy hétben produkáltak a tőzsdék, a piaci reakciót jelzi a kapkodásra, az időbeni és tartalmi eltérésre, amellyel az európai országok és az Egyesült Államok tagállamai meghozták a különböző szigorúságú intézkedéseket. Illetve arra a bizonytalanságra, hogy már államfőkről se lehet biztosan tudni, hogy elkapták-e a koronavírust, kormányokról sem, hogy karanténban vannak-e épp vagy nem, magyarázta Nagy Bálint. Ahogy azt is csak találgatják a piaci szereplők, hogy az érvényben lévő lezárások elegendőek-e a járvány megfékezéséhez, és hol mennyire tartják be azokat.

Akkor fognak még mélyebbre zuhanni a tőzsdék, ha kiderül, mekkora pusztítást végez a vírus az Egyesült Államokban, ahol az egészségbiztosítási rendszerek közel sem fedik le a lakosság egészét, ezért várhatóan nagyobb lesz a COVID-19 halálozási rátája. Nagy-Britannia sem zárta be a közösségi helyeket, inkább a 75 év fölöttiek elkülönítésében bízott, és ez visszaüthet – a piac pedig próbálja beárazni, mi történik a reálgazdaságban, vázolta Nagy.

Mentik, ami menthető

Az amerikai Fed múlt héten kvázi zéróra csökkentette az irányadó kamatát, 1,75%-ról a 0 és 0,25% közötti sávba. Az Európai Központi Bank annyira nem nyugtatta meg a piaci szereplőket, a német pénzügyminiszter viszont bejelentette, hogy újra előveszik a második világháború után létrehozott fejlesztési bankot, a KfW-t (Kreditanstalt für Wiederaufbau), ami 2008-ban majdnem csődbement, de helyreállították, és most ezen keresztül biztosítanak korlátlan hitelvonalat bármilyen cég számára, a taxisofőrtől a nagy multikig, vázolta az oktató. Nem kamatmentes a hitel, amit igényelhetnek, de az állam garantálja, azaz ha egy ilyen hitel bedől, az állam be tud lépni a cég helyett törlesztőként.

A német költségvetésben van annyi plusz, hogy 550 milliárd euró értékben tud garanciát vállalni ezen a bankon keresztül. Az állami garancia nélkül viszont egyáltalán nem biztos, hogy a most bajba jutott kis- és középvállalatok hitelhez juthatnak. Azóta hasonló gazdasági intézkedéseket jelentettek be a nyugat-európai országok közel hasonló nagyságrendű hitelkerettel, mondta Nagy Bálint, mert azóta vált nyilvánvalóvá, hogy mindegyik gazdaságban óriási problémák lesznek.

Már látszik, hogy ugyanúgy bajban van a KLM, a Lufthansa. A nagy német autógyártók zárják be a gyáraikat nemcsak a nyugati, hanem már a keleti országokban is. Az európai és amerikai termelési és keresletvisszaesést pedig a feléledő Kína kereslete és termelése nem fogja tudni kiegyensúlyozni Nagy szerint. A kormányok a gazdasági intézkedésekkel nem késtek el, véli a gazdasági szakember, hisz a tömeges gazdasági leállás következményei, amelyeket enyhíteniük kell, ezután mutatkoznak meg, illetve a víruspánik ezek nélkül is robbant volna.

Romániában

Világviszonylatban a romániai tőzsdézők száma elenyésző, a román gazdaságot elsősorban a bankszféra egészsége érdekli, nem a tőzsdéké. Adókedvezmények nem fogják életben tartani a szolgáltatási szektort, egyértelműen hitelekre van szüksége, csak Romániának nem igazán van, amiből, véli Nagy Bálint. Ursula von der Leyen közel 30 milliárd euró átcsoportosítását jelentette be az unió közös költségvetésében a koronavírus elleni harcra, a Romániára eső részt jó lenne átcsatornázni a kkv-k megsegítésére.

Nagy számára igencsak kevésnek tűnik az az ötmilliárd lej, amellyel a kormány most megemelte a kkv-knak nyújtható állami hitelgarancia felső határát. Ez az alap (FNGCIMM), amelyből a kkv-k hitelei mellett az állam az Első otthon, az Első autó, a Start Up Nation, stb. hitelprogramok garanciáit állja.

Ilyen támogatás mellett bizonyos kkv-k be fognak csődölni, és lesznek nem teljesítő hitelek. El kellett volna halasztani a vállalatok és magánszemélyek hiteleinek következő pár törlesztőrészletét, ahogy Magyarország év végéig befagyasztotta az ottani hitelvisszafizetési kötelezettséget. Egyes bankok Romániában is bevezettek egyféle hitelmoratóriumot, de Nagy szerint egységesen kellene biztosítsák a törlesztőrészletek befizetésének halasztását vagy kisebb részletekre bontását.

[wp_ad_camp_3]

Az, hogy a román kormány szubvencionálni fogja a vállalati hitelek kamatait, azért nem elég, mert nem a kamatok terhelik le a cégek büdzséit, hanem maguk a törlesztőrészletek. A kamatot le tudják írni az adóalapjukból, a tőketörlesztést viszont a nettó, adózás utáni profitjukból fizetik a cégek, a szakember szerint ezért inkább a törlesztést kellett volna elengedni pár hónapig.

A gazdaságot meg tudja nyugtatni egy olyan kemény intézkedés, mint a magyarországi törlesztési moratórium, mert a szereplők legalább tudják, mire számítsanak. A forint árfolyama viszont tovább esik, hívta fel a figyelmet a szakember az ellentétes hatásra. A nemzeti valutába befektetők ugyanis azt nézik, mi lesz az illető állam államháztartásával: ha plusz terheket vállal, akkor óriási lesz a deficitje, és akkor inkább nem fektetnek abba a valutába, az eladásoktól pedig tovább gyengül az árfolyama. Ugyanaz a határozott intézkedés, amely megnyugtatja a gazdaság belső szereplőit, nyugtalanítja a gazdaság külső hitelezőit, a nagy befektetési bankokat és hedge fundokat.

A lej ugyanúgy lejtmenetben van, mint a forint, bár a román központi bank a héten keményen közbelépett a valutaárfolyam stabilizálásáért, mondta a közgazdász. A Román Nemzeti Bank egyelőre csak kérni tudja a kereskedelmi bankokat, hogy hitelkedvezményeket nyújtsanak a reálgazdaság cégeinek, de Nagy Bálint arra is számít, hogy szükségállapotban a Nemzeti Bank extra hatásköröket kap. Akár elő is írhatná a kereskedelmi bankoknak, hogy a hitelkamatlábak és a betétkamatlábak között ne 3-4-5 százalékpontos legyen a különbség, hanem érjék be 1 százalékkal, így volna Nagy szerint értelme a szükségállapotnak a gazdaságban.

Ami jó,

hogy még alapvetően nincs akkora bizalomvesztés a piacokon, mint 12 éve. Ahogy a járvány visszaszorul, a piacok sokkal hamarabb helyre fognak állni, mint 2008 után, vélik a szakértők.

Az azonnali visszaesés viszont durvább, mint amire az elemzők számítottak. Kínában nemrég kijöttek első negyedévi adatok: míg elemzők 2-3 százalékos esésre számítottak a feldolgozóiparban, addig a reális esés 15 százalékos lett, a kiskereskedelemben pedig 20 százalékos. Hasonló számok Romániában is elképzelhetőek, a turizmusban minimum kétszámjegyű visszaesést becsülnek az általunk megkérdezett szakértők, a piacok viszont, ahogy az emberek is, még optimisták, azaz bíznak a viszonylag gyors helyreállásban.

Címlapfotó: terasz a hamburgi kikötőben 2019 őszén. Fotó: Szabó Tünde

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Ledönti a lábáról a gazdaságot a koronavírus, de gyorsan felépülhet appeared first on Átlátszó Erdély.