Ráadásul az Eurobarometer adatai szerint a férfiak fele elfogadhatónak tartja azt, hogy a felesége pénzügyeit kontrollálja. A nőkhöz képest kétszer annyi férfi gondolja azt, hogy a családon belüli erőszak privát ügy, és hogy a nők gyakran túloznak, ha bántalmazásról vagy szexuális zaklatásról számolnak be – ez a férfiak egynegyede. 

Nemi különbség az urnákban

Világszerte látszik a tendencia, miszerint a nők progresszívebbnek bizonyulnak a férfiaknál abban, ahogyan társadalmi kérdésekről vélekednek és szavaznak. Romániában is a férfiak inkább a tradicionalistább és radikális jobboldali George Simionra (55%), a nők pedig inkább a pragmatikusabb és centristább Nicușor Danra (53%) szavaznának, derül ki a CURS intézet választási preferenciáról szóló felméréséből.

Bár Nicușor Dan sem mondható progresszív jelöltnek – például támogatta a 2018-as referendumot, aminek révén bekerülhetett volna a család alkotmányos definíciójába a férfi és női nem –,  az AUR és Simion nőellenességéhez képest mégis biztonságosabb opció a nők számára. 

Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében – akik inkább Nicușor Danra szavaznának – magasabb arányban vannak jelen a nők (20,6% a férfiak 16,4%-ához képest). Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy akinek tradicionálisabb elképzelése van a nemi szerepekről, nagyobb eséllyel fog szélsőjobboldali pártot támogatni. 

Nemi különbség a valós terhekben

A nők progresszívebb politikai attitűdje egyébként nem meglepő, ugyanis ők azok, akik inkább rá vannak utalva az állam szociális intézményeire és intézkedéseire a gyereknevelés és az idősgondozás révén. De a bőrükön tapasztalják 

• a nőies és férfias szakmák közötti egyenlőtlenséget, 
• a háztartási és gondozási terhek túlsúlyát, 
• a családon és párkapcsolaton belüli erőszakot és a zaklatás különböző formáit.

A szélsőjobb megerősödéséhez vezető társadalmi és gazdasági szakadékok jól kirajzolódnak a CURS említett felméréséből is. George Simion a feltehetően rosszabb anyagi körülményekkel és szűkebb lehetőségekkel rendelkezők körében népszerű. Az általános és szakiskolai végzettségűek 76 százaléka, a falun élők 63 százaléka, a 18-30 év közöttiek 59 százaléka szavazna vasárnap a szélsőjobboldali jelöltre. Miközben Nicușor Dan a fővárosban és a felsőfokú végzettségűek körében biztos befutó, több mint a 70 százalékuk szavazna rá. De a városiak és az idősek körében is népszerűbb Simionhoz képest.

Mit mondanak maguk a jelöltek?

Az államelnöki választás első fordulója előtt a Transtelex és a Filia Központ is összefoglalta, hogy az államelnök-jelöltek hogyan nyilatkoztak nőügyekben az elmúlt években. Bár a feminizmus és a nők érdekképviselete sem George Simion, sem Nicușor Dan politikai agendájában nem jelenik meg kiemelt pontként, és a kampány során is csak elvétve és felszínesen beszéltek olyan nőket érintő kérdésekről, mint a nők elleni erőszak, az abortuszhoz való jog és a szexuális nevelés, mindketten igyekeztek a női választókat biztosítani arról, hogy kiállnak a nők egyenjogúságáért.

Nem véletlenül, hiszen a nők a választópolgárok kicsivel több mint felét teszik ki, nem engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen szoros versenyben ne szólítsák meg őket. Érdemes azonban megnézni, hogy a politikai lózungok mögött a jelölteknek milyen valós elképzelései és attitűdjei állnak. 

Nicușor Dan nagyjából feddhetetlen a témakörben, de nem azért, mert annyira aktív lenne a nők érdekképviseletében, hanem azért, mert igazából kevésbé foglalkozott a témával. George Simion és az AUR nőellenes megnyilvánulásaihoz képest sajnos a hallgatás is előnynek számíthat. 

Nicușor a nőügyekhez is pragmatikus módon közelít, de 

inkább értékkonzervatív álláspontot képvisel. 

Igyekszik viszont a társadalmat megosztó kérdésekben nem egyértelműen állást foglalni. Például az abortusz jelenlegi törvényes feltételeit elegendőnek tartja, de nem tér ki arra, hogy az állami kórházakban gyakran megtagadják a terhességmegszakítást, és hogy a helyzetet javító törvénytervezetet a parlament korábban elkaszálta. 

A családmodell kérdéseit a társadalomra bízná, míg a 2018-as referendum esetében, amikor arról szavaztak, hogy a család definíciójába belefoglalják a női és férfi nemet, kilépett az USR-ből, mert az progresszív álláspontot képviselt. Bár Nicușor nem közölte nyilvánosan, hogy végül hogyan szavazott, problematizálta, hogy a párt, amelyben addig konzervatív és progresszív szemléletmódok is megfértek, ebben az ideológiai vitában egyértelműen pozícionálta magát. 

Az élettársi viszony bevezetésével viszont részben egyetért, de szerinte figyelembe kell venni azt a konzervatív álláspontot is, miszerint ez a melegházasság előfutára is lehet, ezért ezt a döntést is a társadalomra bízná. 

Egyetért viszont a szexuális oktatás bevezetésével, de csak a hatodik, hetedik osztálytól kezdve, illetve azt is hangoztatta már, hogy a kiskorú édesanyák hatalmas számával is kezdeni kell valamit.

A kampányban külön megszólította a nőket, hogy az AUR nőellenes megnyilvánulásaihoz képest pozícionálja magát. De az üzenete általános szinten maradt: tisztában van azzal, hogy a nők mennyit dolgoznak a munkahelyükön és otthon is, hogy ők tartják össze a családot, nekik van gondjuk a gyerekekre és az idősekre, ezért tiszteli őket, és mindent megtesz majd azért, hogy a társadalom is elismerje őket.

Simion a Bibliát javasolja, nem a kvótát 

Ezzel szemben George Simion és pártja határozott álláspontot képvisel a nőket érintő számos területen. A szexuális nevelés helyett a Bibliát javasolja a fiataloknak. Az abortuszhoz való jogot elismeri, de az alkotmányosan is elismert alapvető jogok közé való beemelését túlzásnak tartja, helyette a megelőző tanácsadást hangsúlyozza. 

2022-ben a parlament elfogadta az iskolai szexuális nevelés bevezetéséről szóló törvényt, amely lehetővé teszi 8. osztálytól kezdve, amennyiben a szülők is beleegyeznek. Ekkor a szexuális szón mentek egymásnak a parlamentben. Az AUR szerint ezzel pont az ellenkezőjét, a fiatalok szexualizációját serkentenék. Továbbá Simion és pártja elutasítja a feminizmust mint ideológiát, és az élettársi kapcsolat bevezetését, amely a melegek jogait segítené elő.  

Simion és pártja ellenzi a nemi kvótákat, helyette a versenyképes és érdemalapú előrejutást támogatja. Szerintük nem a kvóták képezik az egyenlőség feltételét, hanem ha a férfiakhoz hasonlóan a nők is megdolgoznak a sikerért, mert a nőket erősnek teremtette az Isten. Annak ellenére, hogy ők is érzik, hogy sokkal több teher van a nők vállán, megalázónak éreznék, ha nem a saját erejükből, hanem a férfiak szánalmából jutnának előre – nyilatkozták AUR-os női politikusok. 

Különbséget kell viszont tenni a valamihez való jog és annak elérésének reális esélye között – hangsúlyozta Ionela Băluță kutató, a nemi egyenlőség szakértője a Pressone-nak adott interjúban. Szerinte a nemi kvóták nem azért vannak, mert a nők képtelenek lennének önerőből politikai pályát befutni, hanem mert a politikai mezőt férfiak alakították ki, tekintet nélkül a nők igényeire és lehetőségeire. A politikai mező szabályai pedig így rontják a nők esélyeit, és nők nélkül nincs garancia a nők érdekeinek képviseletére. 

Az AUR egyik kezével virágot osztogat, másik kezével bánt 

Az elmúlt napokban Simion igyekezett a különböző társadalmi kategóriákat rájuk szabott üzenetekkel megszólítani. Ahogy a magyarokat Orbán Viktor frissen kinyilvánított szimpátiájával célozza meg, úgy a nőket azzal, hogy elismeri a terheket, amelyeket cipelnek. Hogy nemcsak statisztikai számként tekint rájuk, hanem dolgozó nőkként és gondoskodó anyákként. Bukarestben a levél mellé virágokat is osztogattak az AUR tagjai. 

Mindezt teszi úgy, hogy egy politikusnőt, Diana Șoșoacát a parlamenti pulpitusról fenyegette meg azzal, hogy megerőszakolja. Olyan párt elnökeként, amelynek nyári egyetemén megtörténhetett az, hogy három párttag megerőszakolt egy fiatal lányt. Nem meglepő, hogy Simion mellett még Tristane Tate is kiállt, aki ellen és testvére, Andrew Tate ellen itthon is nyomoznak emberkereskedelem és nemi erőszak miatt. 

A kampányhajrába oltásellenes indítvány is becsúszott. Ebben 28 AUR-, 10 S.O.S.- és 7 POT-szenátor veszélyes intézkedésnek nevezi a HPV vírus elleni oltást. A Román Orvosi Kamara felszólalt az eset után, hangsúlyozva, hogy a védőoltások több millió betegséget előztek meg és életet mentettek meg, az orvoslás pedig tudományon és nem véleményeken kell, hogy alapuljon. Romániában évente nagyjából 3500 nőt diagnosztizálnak a vírus okozta méhnyakrákkal, az esetek több mint felében ezek a nők életüket vesztik. Az oltás viszont megelőzheti a tragédiát. 

A szavazógombot is a nők ellen nyomják

Az AUR a nőket segítő törvénytervezeteket is szabotálja, még ha egyelőre alul is marad vele a parlamentben.

Hogy az emberkereskedelem áldozatai minél gyorsabban hozzáférjenek a szociális támogatásokhoz, 2022-ben úgy módosították az emberkereskedelemről szóló törvényt, hogy az áldozatok egyszerűbben és gyorsabban kaphassanak hivatalos dokumentumokat. Az AUR minden képviselője a törvénymódosítás ellen szavazott. Bár elmondásuk szerint nem az okmányok előállításának könnyítésével volt problémájuk, hanem a tervezet azon pontjával, amelyben eltörölnék azoknak a személyeknek a szankcionálását, akik emberkereskedelem áldozataként folytatnak közrendet sértő tevékenységet. 

Ellentmondásba ütköztek, amikor a parlament arról szavazott 2023-ban, hogy büntethetővé teszi a másokról készült intim képek terjesztését és megosztását, ha az az érintett beleegyezése nélkül történik. A szavazás előtt Dan Tanasă, az AUR parlamenti képviselője – aki történetesen a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség szaktestület elnöke –, üdvözölte azok a kezdeményezéseket, amelyek a nők érdekeit képviselik, és hangsúlyozta, ezeket az AUR mindig támogatni fogja. Csakhogy amikor szavazásra került a sor, az AUR összes képviselője leszavazta a törvénykezdeményezést, értelemszerűen George Simion és Dan Tanasă is. 

És akkor miért támogatja sok nő Simiont?

A kérdésre a szombat reggeli mEmber hírlevélben keresünk megalapozott válaszokat. Ahogy arra is, miért Simionra szavazna a fiatalok közel hatvan százaléka. Addig se felejtsük el, hogy az államelnök konkrét hatáskörei – kormányfőt jelöl, vezeti a külpolitikát, ügyészségek, titkosszolgálatok vezetőit nevezi ki, a hadsereg főparancsnoka – mellett megtestesíti a nemzet egységét, a társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontja pedig iránymutató.

A hírlevélre itt tudtok feliratkozni:

Nyitókép: a nők biztonságáért 2024 októberében Bukarestben tüntető nők. A kép forrása a Feminism Romania mozgalom Facebook-oldala.

The post Lózungokkal akarják bezsebelni a nők voksait appeared first on Átlátszó Erdély.

De azóta megjelent olyan cikk is, amely, legalábbis címben (dehát tekintve, hogy az olvasók egy tetemes része csupán címeket olvas, elég baj ez így is), azt üzeni, hogy nem kell félnünk az „alternatívától”. Alapjáraton Kustán Magyari megállapításaival egyet lehet érteni: ha Simion nyer, Románia valóban megérkezik abba az Európába, ahol számos társadalmi kérdésben már most a szélsőjobb határozza meg a diskurzust vagy a közpolitikákat. 

Ezt Romániában mindeddig megúsztuk, hiszen ez volt az az ország, amelyben megkérdőjelezhetetlen volt a globális, északi típusú liberális demokráciákhoz való tartozás konszenzusa. Másrészt, a NATO keleti bástyájaként, kevesen tudták elképzelni, hogy orosz proxy pártoknak valós esélye lehet hatalomközelbe kerülni; mindeddig az Egyesült Államok a maga soft power eszközeivel gondoskodott is, hogy ez ne történhessen meg, hiszen Oroszországgal szemben pozicionálta magát. Mióta Trump az elnök, bármi megtörténhet.

Jöjjön a katasztrófa, hogy utána építkezhessünk?

Az a problémám nekem is, hogy nem tudom, ameddig ki nem próbálódik a szélsőjobb, hogyan leszünk túl ezen a borzasztó folyamaton, amely egyre inkább a társadalmi árkok elmélyüléséhez, a gyűlölet és a harag növekedéséhez, a neoliberális építmény legalján levők végső bebetonozásához, a középen lévők lecsúszásához vezet.

Ha a választási térképet nézzük, azt figyelhetjük meg, hogy minél szegényebb települést vizslatunk, annál nagyobb lesz az AUR-szavazók aránya. A másik szempont az iskolázottság, csakhogy ez ugyanúgy vagyoni kérdés: az iskolázottabbak általában többet keresnek, és másként szavaznak. 

Egyáltalán nem látom, hogy ennek a neoliberális gazdaságpolitika következtében örvénylő feszültségnek hogyan lesz vége, ha nem úgy, hogy előbb-utóbb meg kell tapasztalnunk a szélsőjobb hatalomátvételt. És nem kívánom, egyáltalán nem, és a Kustán-cikk által sugallt cím ellenében én igenis félek attól, hogy kiken fog csattanni a régóta fortyogó, és eleddig elfojtott harag.

De attól is szorongok, hogy ha jövő vasárnap sikerül valahogy mégiscsak (ideiglenesen) megfékezni a román szélsőjobbot, akkor lenne-e valós szembenézés a képviselőink (gondoljunk itt magyar, román mainstream politikusokra) részéről. 

A felelősségvállalással az RMDSZ amúgy is hadilábon áll: 

Kelemen Hunor gyorsan ki is jelentette a választás másnapján, hogy botorság lenne most felelősöket keresni, hát most más dolgunk van. Egyrészt persze igaza van, sokkal fontosabb lenne megállítani Simiont, mint egymásra ujjal mutogatni. Másrészt minden pártban volt valamiféle felelősségvállalás, csak éppen az RMDSZ–ben nem, holott állítólag magának Kelemennek a fejéből pattant ki a zseniális ötlet: a levitézlett, semmiben nem hívő, és ebből fakadóan messzemenően hiteltelen karrierpolitikus, Crin Antonescu jelölése. 

Harmadrészt egy másik RMDSZ-közelinek mondható figurának is van némi szerepe abban, hogy a kormánykoalíciónak a második helyet sem sikerült megcsípni: mégiscsak Porcsalmi Bálint zsenije lengte be a koalíciós internetet. Gondolom, ő meg jól felmarkolja a pénzt, és stand by-ban várja, mikor lesz szüksége rá megint valamelyik NER-lovagnak. 

Szóval oké, nem most, de VALAMIKOR beszéljünk erről. Mint ahogy ne most, de VALAMIKOR beszéljünk arról, hogy a politikai pártok mindig a befektetők vagy a vállalkozók érdekében politizálnak, és hogy eltávolodtak a saját választóik érdekeitől. VALAMIKOR beszéljünk arról, hogy a vékony középosztály nem érezheti biztonságban magát jelenleg ebben az országban, mert nincs védőháló. VALAMIKOR beszéljünk arról, hogy az adónkért szinte semmit nem kapunk cserébe. 

Remek időszak lenne mégiscsak arra az RMDSZ-nek, hogy szembenézzen azzal a ténnyel, hogy hiba volt a kritikus hangokat elhallgattatni, kigúnyolni, azok hallatóit marginalizálni. Hiszen évek óta léteznek olyan független hangok, akik a baloldali közgondolkodás hiányát próbálják számon kérni a párton (tudom, ők azt mondják magukról, nem párt). 

A magyar szuverenista jó, a román szuverenista rossz

Az RMDSZ-nek remek alkalom lenne most elszakadni a Fidesztől is, különben ebbe a skizofrén állapotba bele fog előbb-utóbb szakadni. Lám, egy-egy Orbán-influenszer már el is kezdte pedzegetni, hogy nem is lenne rossz, ha a szomszéd ország elnöke egy szuverenista államfő lenne. Gulyás Gergely meg kijelentette, hogy hát semmi dolga nincs a magyar kormánynak a romániai választásokkal. Ha én lennék az RMDSZ vezetőségéből valaki, eléggé elárulva érezném magam, hogy miközben kétségbeesetten próbálom rávenni a szavazókat, hogy menjenek és szavazzanak a soft- vagy posztfasiszta ellen, jönne Budapestről az üzenet, hogy hát nekünk tök mindegy, ki lesz Románia elnöke. 

Az RMDSZ persze magának is köszönheti ezt az egész helyzetet: az nem lehet, hogy egyik széljobb a barátunk, a másik az ellenségünk. Az nem lehet, hogy hallgatunk akkor, amikor embercsoportokat dehumanizálnak a szövetségeseink, majd amikor mi kerülünk a dehumanizáló politikai erők célkeresztjébe, akkor meg mindenki szaladjon, és mentsen meg minket meg magát. 

Nem tudom, mennyire gondolják, hogy ezt a kétkulacsosságot lehet még viselni, főleg amikor elég világos jelei vannak, hogy a magyarországi szövetségeseiket jó eséllyel egy év múlva elkergetik. Persze azt látom, egyéni szinten sem nagyon működik a felelősségvállalás, hosszú út lesz, míg közösségileg fog. 

De mit lehessen csinálni, és mit nem, amikor közel a katasztrófa?

Erre Kulcsár Árpád a szombat reggeli mEmber hírlevélben válaszol. A hírlevélre itt tudtok feliratkozni:

The post Mit tehetünk egy lépésre a reménytelenség katasztrófájától? appeared first on Átlátszó Erdély.

Csakhogy míg Márton Árpád nyakig benne volt minden fontos parlamenti vitában, és a nem mindig népszerű álláspontját a román sajtóban is el tudta mondani, Erdei Dolóczki pedig megbízhatóan szállította az infókat a költségvetésről és az adózásról, addig Seres a nyilvánosságban nem sok vizet zavar. Bár az elmúlt négy évben sok törvénymódosításban benne volt a keze legalább egy aláírás erejéig, még az RMDSZ pártlapja, a Maszol.ro is csak két parlamenti megmozdulását tartotta hírértékűnek. Tavaly októberben jelezte, hogy az USR baltával szabná át a területi közigazgatást, ezért le is szavazták a javaslatot, illetve számon kérte a kormányon, miért nem fizette ki az elkészült, de mindeddig legértelmetlenebb autópályaszakaszhoz kisajátított földek ellenértékét. 

Ezzel együtt úgy tűnik, a kies Szilágy megyében elképzelhetetlen az etnikai politizálás a 71 éves jogász nélkül: Seres 27 éve elnöke az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének. Az elmúlt négy évben otthon felavatott pár óvodát és egy focipályát.

Seres Dénes tanítóként kezdte a karrierjét, de két év után, 1977-ben átlépett a közigazgatásba. Szülőfaluja, a Zilah közeli Magyarkecel néptanácsának titkára volt 1980-ig. Akkor végezte el a jogot Kolozsváron, és a Szilágy megyei tanács jogászaként dolgozott 1992-ig. Azóta a bukaresti parlament a munkahelye. 

A szenátus közigazgatási bizottságának alelnöke, majd elnöke volt. Később, már képviselőként is az alsóház hasonló szakbizottságának volt a titkára. 2008 óta a házbizottság RMDSZ-es tagja.

A szilágysági anyaföld

A Seres házaspár az elmúlt ciklusban nem gyarapította a magyarkeceli családi fészek körüli területeket. ’92-ben és 2010-ben örökölt összesen 8,5 hektár termőföldet és 1,3 hektárnyi erdőt. 1999-ben vásárolt öt ár belteleket, 2010-ben örökölt ugyanennyit és egy családi házat. 2013-ban szintén öt árnyi telket vettek egy Szatmár megyei faluban.

Hogy az örökölt anyaföldhöz ragaszkodik Seres, az érthető. Ami nem volt világos, hogy miért olyan fontos az a 45 árnyi zilahi mezőgazdasági terület, amelynek kétharmada egyébként Csóka Tibor és Lakatos Sándor tulajdona. Mindketten a helyi RMDSZ erős emberei. Merthogy Seres Dénes vagyonbevallása szerint se ebből, se az örökölt területekből nem származik semmilyen bevétele.

Úgyhogy megkérdeztük, mi volt a szándéka a zilahi telekkel. Merthogy művelni kicsi, lakni nagy, legfeljebb a szilágysági trió bromance kertészkedésére tűnik alkalmasnak. Seres képviselő elmondta, két társával azt remélték 16 éve, hogy beltelekké válik a terület, és esetleg oda építkezik majd a három család. A megyeszékhely viszont nem terjeszkedett odáig, és Seres szerint valószínűleg el fogják adni a telket. 

Rákérdeztünk arra is, hogy nem tüntette fel vagy nem is igényelt területalapú támogatást az APIA-tól a több hektárnyi termőföldjére. A földet nem ő, hanem az öccse műveli, akiről nem tudja, hogy igényelt-e a támogatást, mondta a honatya.

Hol él Seres Dénes?

Seresék még 2006-ban vettek egy közepes méretű, 87 négyzetméteres lakást Zilahon. A Magyarkecelen 2010-ben örökölt családi ház 264 négyzetméteres.

Seresnek két lánya és két unokája van. Nem kizárt, hogy az utóbbi évek lakásvásárlásai hozzájuk kapcsolódnak. A 2018-ban Kolozsváron vásárolt, 71 négyzetméteres lakást ugyanis négy év, azaz egy oktatási ciklus után eladták, és Marosvásárhelyen vettek egy 78 négyzetméteres lakást. A nyári EP-választásokon kötelező PR-cikkből derült ki, hogy Seresék nagyobbik unokája Vásárhelyen jár egyetemre.

Mivel jár Seres Dénes?

A honatya az erős gépeket kedveli. Akinek van termőföldje, oda dukál egy traktor is: Seres nevén egy közel harminc éves, 1996-ban gyártott traktor van. 

A személygépjárműve pedig egy 2017-ben gyártott Renault Kadjar. Ez a városi terepjáró csak 2019-ben tűnt fel a vagyonbevallásában, ahol addig csak a traktor szerepelt.

Miből él Seres Dénes?

A képviselőnek nem sokkal nőtt a vagyona négy év alatt, pedig csinos összeget keres honatyaként és nyugdíjasként is. Folyószámláin idén májusban 39 ezer lej volt, de azóta több kampány is zajlott, zajlik. (Kampányköltéséből még csak a négy évvel ezelőtti látszik: azt a 40 ezer lejt, amit 2020-ban kölcsönadott az RMDSZ-nek kampányra, azt 2021-ben rendben visszakapta.)

A képviselőnek az elmúlt naptári évben elsősorban a parlamenti munkájáért járó fizetésből volt leginkább jövedelme, 153 312 lej. Kapott továbbá 81 017 lej nyugdíjat az államtól, valamint némi kis ügyvédi extranyugdíjat, 9864 lejt. Ezek együtt bő húszezer lejes havi bevételt jelentenek.

Felesége szintén nyugdíjas, a tanügyben dolgozott, ezt évi 40 ezer lejjel honorálja az állam.

Seres Dénes több szilágysági települési és közművelődési egyesület tagja, illetve elnöke. Tagja továbbá a Communitas és az Eurotrans Alapítvány kuratóriumának, de egyik pozíció sem jár fizetéssel. Cége nincs, 23 darab Transgaz részvénye hol jövedelmez pár száz lejt, hol nem.

Mennyit tudott félretenni?

Nem sokat. A négy éve 120 ezer lejnyi államkötvénye idénre 140 ezer lejre gyarapodott, tíz éve kötött magánbiztosításának értéke 21 ezer lejről közel 39 ezer lejre nőtt.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

A felhasznált képek forrása Seres Dénes hivatalos Facebook-oldala.

The post A szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament appeared first on Átlátszó Erdély.

A dán Silba – Initiative for Dialogue and Democracy választások megfigyelésével foglalkozó civil szervezet két megfigyelő-csoportja a Kolozsvári Főkonzulátuson, valamint az EMNT által működtetett kolozsvári Demokrácia Központban tartózkodott a választási kampány finisében és a választás napján, április 2-án és 3-án. Az általuk írt gyorsjelentés (letölthető itt) legfontosabb állításait összegezzük.

Április 2-án vegyes, de általában rossz kép alakult ki a választás menetéről – írják a megfigyelők. A legsúlyosabb kihágásokat az EMNT-nél tapasztalták, ahol urna helyett egy kartondobozba gyűjtötték a levélszavazatokat, a személyes adatokat tartalmazó nyomtatványokat mindenki számára látható helyen tartották, a különféle erdélyi településekről összegyűjtött levélszavazatokat pedig egy mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen, a szavazóhelységben elhelyezett hűtőn tárolták. Míg a Silba felügyelői jelen voltak, a szavazást csak egy személy felügyelte, állításuk szerint azért, mert nem számítottak sok szavazóra.

A főkonzulátuson sokan mindenki szeme láttára szavaztak

Az, ahogyan a levélszavazatokat a főkonzulátuson kezelték, szintén komoly aggodalmakra ad okot a választások tisztaságát illetően. A dán megfigyelők megjegyezték, az ott voksolók közül sokan nem léptek be a szavazófülkébe a szavazólap kitöltésekor, hanem mindenki szeme láttára szavaztak.

„Ez ugyan nem ellentétes a magyarországi választási törvénnyel, azonban a jó demokratikus gyakorlatok normatív szempontjából nagyon problematikus” – értékelt a Silba. Hozzátették, hogy volt ugyan felügyelő, aki arra bátorította a szavazókat, hogy használják a szavazófülkéket, azonban a szavazást felügyelő kollégák közült ezt nem mindenki tette meg.

Pecsét helyett gyorskötözővel lezárt urna

A konzulátuson található szavazóurnák sem voltak megfelelőek: gyorskötözőkkel voltak lezárva, és nem volt rajtuk pecsét. Ugyan végig három személy is felügyelte a választások menetét, de voksolási protokoll nem volt.

A levélszavazatok összegyűjtésében az EMNT és az Eurotrans Alapítvány segédkeztek – ők azonban nem mozgóurnákba, hanem kartondobozokba gyűjtötték a borítékokat. „Az a gyakorlat, hogy civil szervezetek gyűjtik a levélszavazatokat, önmagában problematikus, ez ugyanis a magyarországi hatóságok feladata. Az a mód, ahogyan ezek a civil szervezetek a szavazatokat kezelték, szintén kritizálható” – így a Silba.

Megfigyelésük szerint a választások integritását leginkább az sértette, hogy egyes személyek több levélszavazatot is bedobtak az urnába. „Amikor egy öreg a felesége, majd egy nő a fia nevében is leadta a szavazatot, megkérdeztük a konzult, ez hogyan lehetséges. Azt a választ kaptuk, hogy mások által kitöltött levélszavazatot be lehet hozni, ha az iratokat a konzulátusra való érkezés előtt kitöltötték, a borítékot pedig lezárták” – idézi a párbeszédet a jelentés.

Egy személy többször szavazhat?

A közvetítőknek nem kellett igazolniuk a levélszavazatokat kitöltő személyek személyazonosságát, és felhatalmazás sem kellett más személy helyett dobni az urnába a levélszavazatot – jegyezték fel az általános gyakorlatot a megfigyelők.

„Még ennek a két feltételnek a betartásával is nagyon problémás lenne ez a gyakorlat, mivel lehetővő teszi, hogy egy személy többször szavazzon. Amennyiben ez rendszerszintű, számottevően befolyásolhatja az eredményeket” – hívták fel a figyelmet a dán megfigyelők.

A levélszavazatok megszámolása alkalmával szintén talált hiányosságokat a Silba: az urnákat asztalokra ürítették, majd a borítékokat kartondobozokba csomagolták, és ragasztószalaggal lezárták. A dobozokat egy olyan széfbe helyezték, melynek egy kulccsal zárható külső ajtaja, valamint egy kóddal és riasztóval ellátott belső ajtaja van.

„Csak a főkonzul, a biztonságért felelős konzul, valamint a „budapesti szőke nő”-ként emlegetett személy (akiről azt feltételezzük, hogy az Országos Választási Hatóság képviselője) mehet be a széfbe, minden belépést feljegyeznek. Azonban nem kaptuk meg ezt a listát” – írják a Silba megfigyelői, akik azt is megjegyezték, hogy a szavazatszámlálás közben a szobába beengedtek egy ragasztószalagot hozó nőt.

Karton szavazófülkék, a falak fölött könnyen átlátni

Április 3-án a Demokrácia Központban nem sok változott az előző naphoz képest: talán csak az volt a különbség, hogy a vidékről összegyűjtött levélszavazatokat előző este leadták a főkonzulátuson. A főkonzulátuson megjelentek azok a magyarországi szavazók, akik ide jelentkeztek át. Délután 16 óra körül mintegy kéttucatnyi átjelentkezett voksolt Kolozsváron – az ő esetükben sem volt megfigyelhető a protokoll betartása.

A főkonzulátuson kétszer annyi szavazólap állt rendelkezésre, mint amennyi átjelentkező szavazó volt. Ez szintén problémás lehet, jegyezték meg a megfigyelők. Bár kérték, a Silbának nem adtak másolatot szavazók listájáról, azzal az indokkal, hogy a lista személyes adatokat tartalmaz (Update 16:25 6.04.2022 – tévesen állítottuk hogy a megfigyelőnek nem mutatták meg a szavazók listáját, ezt a mondatot a Silba kérésére javítottuk). A szavazás titkosságával kapcsolatban is problémák merültek fel: a szavazófülkék kartonból készültek, könnyen át lehetett látni a falakon.

Sietve számoltak, a folyosón hagyták a levélszavazatokat

A levélszavazás vasárnap is nagyrészt mindenki szeme láttára történt – áll a jelentésben. Szintén fennállt az a probléma, hogy egyesek több borítékot is bedobtak az urnába, ezt a konzulátus jelenlevő munkatársai nem akadályozták meg.

A borítékok megszámolása ugyanúgy történt, mint előző nap, azzal a különbséggel, hogy jobban siettek. Miután a levélszavazatokat megszámolták és kartondobozokba helyezték, nem a széfben helyezték el, hanem a konzulátus egy folyosóján tárolták. A folyosóról nyíló szoba kamerái rongyokkal voltak letakarva, jegyezte meg a jelentés.

Címlapfotó: Levélszavazatok a Kolozsvári Főkonzulátuson. A kép forrása Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnökének Facebook-oldala

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post „Vegyes, de általában rossz kép” – dán megfigyelők a levélszavazásról appeared first on Átlátszó Erdély.

Lelkes, a választások tisztasága iránt a járványban is elkötelezett önkénteseket vár a Geeks for Democracy egyesület, amely négy éve építi a független választási megfigyelők rendszerét. A szeptember 27-i önkormányzati választásra szeptember 24-ig lehet jelentkezni megfigyelőnek a FiecareVot.ro honlapon. A geekek biztosítják a képzést, az akkreditációt és a védőfelszerelést, ha vállalod, hogy te leszel a demokrácia szeme és füle.

A 2016-os bukaresti önkormányzati választásokkor értették meg, hogy egyrészt minden szavazat számít, másrészt számít az is, ki felügyeli a voksolás folyamatát, és ki számolja meg a szavazatokat.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Neves közéleti civil szervezetekkel (Funky Citizens, Expert Forum, Civil Erőforrások Központja, Demokrácia Tanulmányozásáért Központ) együtt a 2016-os decemberi parlamenti választásra több mint 1500 független megfigyelőt küldtek, akiknek 80 százaléka életében először vállalt ilyen feladatot. Az ő és az állampolgárok bejelentéseit, panaszait a választások napjaira beüzemelt call centerben fogadták a szakértők, majd összesítették a jelzett szabálytalanságokat.

Idén attól tartanak, a koronavírus-járvány jelentette egészségügyi kockázat miatt jóval kevesebben figyelik majd a választások tisztaságát függetlenként, azaz ingyen, a saját szabadidejükben. A pártok urnabiztosait az állam fizeti (nem is rosszul: pár száz lejt egy-két napi munkáért), a függetleneket senki, de a munkájuk ugyanolyan fontos. A voksunk pedig járvány idején is négy évre határozza meg az életünket.

Aki szeptember 24-ig jelentkezik független választási megfigyelőnek, azt a civil szervezeteknek az egész országra kiterjedő koalíciója fogja megtanítani arra, mire figyeljen a voksolás napján és a szavazatszámlálás éjszakáján a szavazókörzetekben, és hogyan, kinek jelentse, ha szabálytalanságot észlel. Idén is működik majd a call center, a 0800 080 200 számon választási szakértők fogadják a megfigyelők és az állampolgárok bejelentéseit.

Az önkéntes urnabiztosoknak pedig az akkreditáció mellé maszkból, arcpajzsból, gumikesztyűkből, fertőtlenítőből álló védőfelszerelést, valamint tanácsokat adnak arra, hogyan védekezzenek a koronavírus ellen. Kisebb, lehetőleg együtt élő emberekből álló csoportok is jelentkezhetnek, akik a választás napján több szavazókörzetet meglátogatnak, urnazárás után pedig egy-egy szavazókörzetben ellenőrzik a szavazatszámlálást.

Beiratkozni kizárólag online lehet a fiecarevot.ro weboldalon, ahol öt percbe kerül létrehozni egy felhasználói fiókot. Ha valaki már rendelkezik ilyennel, akkor elég belépni.

A független megfigyelők nem lehetnek párttagok, és nem kampányolhatnak. Tevékenységük a választás napján reggel 6:30-kor kezdődik, és este kilenc után zárul, miután befejeződik a szavazatok összeszámlálása a szavazókörzetükben. A szavazás napján külön erre kifejlesztett applikációval, illetve telefonon fogják tartani a kapcsolatot a FiecareVot csapatával.

A megfigyelők toborzását, kiválasztását, akkreditációját, online és offline képzését, a megfigyelőcsapatok koordinálását, a megfigyelők munkájának támogatását a voks napján, illetve utána a jelentések összesítését tíz civil szervezet végzi: az Expert Forum, Observatorul Electoral, Code for Romania, Rezistenţa TV, CENTRAS, Declic, TechSoup, a konstancai Centrul pentru Resurse Civice, a iași-i Civica és a kolozsvári Centrul pentru Studiul Democratiei.

A FiecareVot kezdeményezés elnyerte az első díjat a 2017-es Civil Társadalom Gálájának Polgári fellépés és részvétel a közügyekben szekciójában, illetve a 15. Romanian PR Award Arany Kiválósági Díját.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Mutass civil kurázsit: jelentkezz független urnabiztosnak! appeared first on Átlátszó Erdély.