Szék egyes lakói ugyanis azt jelezték, hogy a polgármester kénye-kedve szerint dönt arról, kinek mekkora községi földet ad bérbe, hogy aztán arra az illető mezőgazdasági támogatást kérhessen az államtól. A nevét is vállaló egyik forrásom pedig megerősítette, hogy amikor bő tíz éve először licitáltak legelőkre az általa létrehozott állattartó szövetkezettel, a hivatal jelzésére olyan embert is be kellett vegyen a szövetkezetbe, aki akkor csak névleg tartott állatokat, különben nem kapták volna meg a legeltetési jogot.

Miközben azt igyekeztem feltárni, miért pattan le minden hivatalos nyomozás Szék község 35 éve hivatalban lévő polgármesteréről, Sallai Jánosról, azt is megnéztem, mennyire becsületesen vallja be a jövedelmét saját választóinak. Se az ő, se a széki helyi tanácsosok vagyonbevallása nem volt elérhető a község honlapján a teljes 2024-es választási szezonban. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség adatbázisában azonban megtaláltam Sallai vagyon- és érdeknyilatkozatait 2008-ig visszamenően.

A mezőgazdasági kifizető ügynökség, az APIA pedig meglepően készséges volt, amikor kikértem a Sallai Jánosnak, a feleségének, a fiának és a lányának az elmúlt években fizetett mezőgazdasági támogatásokat. A két állami ügynökségtől kapott dokumentumokat összeolvasva az derült ki, hogy a polgármester legtöbbször elhallgatta azoknak a mezőgazdasági támogatásoknak a valós összegét, amelyet személyesen ő vagy a családtagjai kaptak. Úgy, hogy se ő, se a családtagjai nem a mezőgazdaságból élnek, és ezt el is mondták, amikor rákérdeztem.

Összevetettem a szűk család által 2022-23-ban kasszírozott támogatások fejenkénti átlagát annak átlagával, hogy a széki magánszemélyek mennyit kaptak ugyanebben az időszakban. A polgármester családtagjaira 53 ezer lejes, a falu lakosaira 37 ezer lejes átlagos agrártámogatás jött ki két évre. (Akkor a cégeik vidékfejlesztési támogatásait még nem is számoltam ide.)

De mi van a megyében?

Innen jött az ötlet, hogy nézzük meg, mennyire jellemző a teljes Kolozs megyében, hogy a politikai tisztséggel rendelkező gazdák átlagosan több mezőgazdasági támogatáshoz jutnak, mint azok a gazdák, akik nincsenek benne a helyi politikai döntéshozásban. Vagyis akik nem polgármesterek és nem helyi tanácsosok. 

Ezzel és a mezőgazdasági szubvenciók rendszere megértésének szándékával jelentkeztem a nemzetközi Bertha Alapítvány 2025-ös ösztöndíjára, amelyet az ALPA – Land for Life egyesület elnökével, Szőcs Boruss Miklós Attilával együtt el is nyertünk. Itt publikáltuk, mit értettem meg az elmúlt öt év romániai mezőgazdasági kifizetéseiből: 

• hogy az APIA-nak és a gazdáknak is érdeke, hogy egyre kevesebb gazda kapjon egyre több pénzt;
• hogy az ökológiai célokra, a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételére kifizetett óriási összegek többségét látszatzöldítéssel is le lehet hívni. És most ismét nyílik egy kétéves ablak, hogy beleszóljunk, mire megy ez a rengeteg közpénz.

Több hétig húzódott, amíg letöltöttük a több mint ezer helyi politikus vagyon- és érdeknyilatkozatát 2024-ből. Több hónapba telt, míg a 2023-as mezőgazdasági kifizetések országos adatbázisából le tudtuk szűrni a Kolozs megyeieket. (A számok után elmesélem, miért koncentráltunk 2023-ra, miért volt nehéz megkapni a Kolozs megyei támogatásokat, és végül hogyan jutottunk hozzájuk.) Végül azokat a támogatott gazdákat sikerült Kolozs megyeiekként azonosítani, akik évek óta kérvényezik ezeket a szubvenciókat. 

Vagyis arra a kérdésre kaptunk statisztikai választ, hogy hány Kolozs megyei községben kapnak átlagosan több mezőgazdasági támogatást a polgármesterek és helyi tanácsosok, mint azok a tapasztalt gazdák, akik már a támogatások igénylésében is rutint szereztek. 

A válasz: a 75 Kolozs megyei község közel felében, 31-ben kaptak átlagosan magasabb agrártámogatást a helyi politikusok. 2023-ban átlagosan 666 euróval kapott több agrártámogatást egy községi polgármester vagy helyi tanácsos, mint egy sima gazdálkodó, aki nem visel helyi politikai tisztséget. A helyi földművelő politikusok átlagosan 3356 eurónyi szubvenciót kaptak 2023-ban, a nem politikus gazdák 2690 eurót.

Vagyis hiába vannak relatív többségben azok a községek, ahol hasonló nagyságrendű a támogatások átlaga, együtt azokkal, ahol a gazdák átlaga jóval magasabb a helyi politikusokénál: ahol a politikusok kapnak több pénzt, ott annyival többet kapnak, hogy a megye összes községének átlaga 666 euróval billent a politikusok javára 2023-ban.

Ez a statisztikai átlag persze községenként nagyon eltérő különbségeket fed. Míg Kisbácsban és Ajtonban átlag ötezer, Aranyosegerbegyen pedig tízezer euróval kaptak átlagosan több támogatást a gazdák, addig Feleken tízezer, Borsán 30 ezer, Magyargorbón 35 ezer euróval jutottak átlagosan több támogatáshoz a helyi politikusok, mint a politikai tisztséggel nem rendelkező gazdák.

A szemet szúró különbség

A 31 község közül, ahol átlagosan több támogatást kaptak a helyi politikusok, 22-ben igazán nagy a különbség a helyi politikusok javára. Ezekben a községekben ők átlagosan a többszörösét kapják annak, amit a politikai tisztséggel nem rendelkező gazdatársaik. Ezek Egeres, Kolozsborsa, Buza, Kiskalota, Kajántó, Pecsétszeg, Erdőfelek, Magyarfráta, Magyargorbó, Gyeke, Alsójára, Alsógyékényes, Szamosfő, Meregyó, Páncélcseh, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Magyarszovát, Alsódetrehem, Bálványosváralja és Járavize.

Ha csak ezeknek a községeknek a két átlagát nézzük, akkor közel 6500 euró a politikusok előnye. A helyi politikusok összesítette támogatások átlaga 8202 euró, a sima gazdáké 1704 euró volt 2023-ban.

Politikai színezetben nagyjából a megyei megoszlást kapjuk ezeknél a községeknél, bár a szociáldemokrata polgármesterek felülreprezentáltak a mintában. A 22 község közül tizenegynek az élén áll PNL-s polgármester, hét áll PSD-s vezetés alatt, hármat vezet az RMDSZ vagy RMDSZ-közeli polgármester, és egynek az élén az ADU (Egységes Jobboldal Szövetsége) választási koalíció polgármestere áll. Ilyen politikai színezetű a helyi tanácsok többségi frakciója is. 

Miért pont a községeket nézzük?

Mert a mezőgazdasági területek főként vidéken vannak. Falvakon zajlik a gazdálkodás mint életforma, kereseti lehetőség, sőt vagyonfelhalmozási eszköz. Hogy városon nem ez a jellemző, hanem itt sokkal tágabb eszköztárral lehet megélhetést és vagyont teremteni, azt a statisztika is mutatja. 

Kolozs megye 81 adminisztratív egységből áll, ebből 6 város és 75 község. A legnagyobb városokban: Kolozsváron, Tordán, Désen és Aranyosgyéresen egyetlen jelenlegi tanácsosnál sem találtunk APIA-támogatást. A hat város közül négyben, a városok kétharmadában nincs most ilyen helyi politikus. A két másik város, Bánffyhunyad és Szamosújvár vezetésében is olyanok ülnek, akik csak pár száz eurónyi szubvenciót kaptak.

A 75 község közül viszont csak 15-öt, a községek ötödét vezetik olyanok, akik adataink szerint nem kaptak mezőgazdasági szubvenciót 2023-ban. A túlnyomó többségükre, hatvanra az a jellemző, hogy gazdák is töltenek be helyi politikai tisztséget. Vagy legalábbis olyanok, akik mezőgazdasági támogatást kapnak.

Miért épp 2023?

Azért vettük alapul a 2023-as agrártámogatásokat, mert ez a hozzánk legközelebbi év, amelyikre vonatkozóan a helyi politikusok bevallották a vagyonukat. 

Először azért kutattuk át a községek honlapjait, hogy állítsuk össze a tanácsosok aktuális listáját. Már itt csúnyán elbuktunk volna. Ugyanis rengeteg község honlapján még 2025-ben is a 2024-ben mandátumot szerzett helyi tanácsosok helyett a 2020-ban vagy még korábban mandátumot szerzett tanácsosok neve szerepelt. A választási eredményeket összesítő honlapokban sem tudtunk teljesen megbízni, mert több helyen előfordult, hogy a tanácsba bejutott személy végül nem vette át a mandátumát.

Ezért adatigénnyel fordultunk a Kolozs megyei prefektus hivatalához, ahonnan aránylag gyorsan megkaptuk a megye összes polgármesterének és tanácsosának a nevét.

Mivel sok polgármesteri hivatal évek óta még a nevekkel sem frissítette a község honlapját, esélyünk sem volt innen letölteni az összes polgármester és tanácsos vagyon- és érdeknyilatkozatát. Ezeket gyakran akkor sem teszik közzé, ha a honlapon az aktuális tanácsosi lista szerepel. 

Viszont azok, akik most polgármesterek és tanácsosok, csak úgy indulhattak a 2024-es önkormányzati választásokon, hogy előtte benyújtották a vagyon- és érdeknyilatkozatukat az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI). 2024 tavaszán pedig a 2023-as jövedelmeiket kellett bevallaniuk.

Az Alkotmánybíróság május végén úgy döntött, a választottjainknak ezentúl nem kell közzétenniük a vagyonnyilatkozatukat. Némileg megijedve, hogy egy adminisztratív döntéssel az ANI a már publikált vagyonbevallásokat is eltünteti, egy-két hét alatt letöltöttük Kolozs megye több mint ezer helyi politikusának 2024-es vagyon- és érdeknyilatkozatát. 

A szubvencionált politikus-gazdák többsége bevallja

A több mint kétezer nyilatkozatot szoftverekkel (és sokat manuálisan is) átnézve megkaptuk azt a több mint kétszáz Kolozs megyei politikust, aki agrártámogatásban is részesült. Éltünk a gyanúperrel, hogy nem mindenki vallotta be a szubvenciót, ezért megkerestük őket a 2023-as kifizetések országos listáján is.

A jó hír: az agrártámogatást kapó 211 helyi politikus közül csak 34 olyat találtunk, aki ezt a jövedelmét részben vagy teljesen elfelejtette bevallani. Van aki csak pár száz euróról hallgat, de olyan is, aki több ezer vagy több tízezer euró APIA-támogatást nem tüntetett fel a bevallásában.

Az érdeknyilatkozatokat azért néztük át, mert esélyes volt, hogy valaki nem a saját nevére igényelt ilyen agrártámogatást, hanem a cégére. Vagy olyan gazdálkodói szervezet tagja, amely szintén részesült mezőgazdasági szubvencióban. Mindössze két ilyen céget találtunk, ezeket konkrét személyhez tudtuk kötni, és két állattartó szervezetet. Ezeknek a szövetkezeteknek juttatott támogatást is a tanácsosok átlagához soroltuk, mert legalább az egyikben több tanácsos is tag, és a szövetkezeteknek megítélt legeltetési jogot például nem tudjuk függetlennek tekinteni attól, hogy tanácsosok is tagjai.

Ezért volt nehéz megkapni Kolozs megyét

Ahhoz, hogy összevethessük a polgármesterek és tanácsosok támogatásainak átlagát a nem politikus gazdák támogatásainak átlagával, az utóbbit is ki kellett számolnunk. Előtte pedig meg kellett szereznünk. Hogy ez miért nem volt egyszerű, ha minden 2023-as kifizetés nyilvános az AFIR vidékfejlesztési ügynökség honlapján? Ugorjunk bele a kifizetések mélyvízébe. 

Az AFIR honlapján minden egyes kifizetés külön sorban szerepel. Egy-egy kifizetésnél feltüntetik 

• a támogatott személy, cég vagy önkormányzat nevét, 
• a település nevét, ahol a támogatást igényelte (tehát nem a község, hanem a falu nevét), 
• a támogatási program vagy csomag nevét, amelyben igényelte,
• és az összeget aszerint, hogy melyik alapból kapta meg,
• majd a teljes összeget.

Csakhogy kiderült, a Kolozs megyei települések harmada visel olyan nevet, amely más megye más településének is a neve. Ez így túl nagy szórás lett volna. Ezért hetekig kérleltük levélben az APIA-t, hogy küldje el az egyébként is nyilvános országos listából csak a Kolozs megyei kifizetések listáját. Az országos APIA ezt a GDPR-ra és saját szabályzatára hivatkozva megtagadta.

Közben viszont kitaláltuk, hogy ha nem kapjuk meg a Kolozs megyei kifizetések listáját, hogyan tehetjük még erősebbé az összehasonlítási alapot. Az APIA 2022-ben még közölte a kifizetések rendszerében használt egyéni azonosító kódokat. Ezekkel lehet kiszűrni, ha egy településen két azonos nevű gazda is igényelt agrártámogatást. 

Sőt 2020-ban még a postakódokat is közölte. Vagyis utoljára a 2020-as kifizetéseket lehet teljes biztonsággal térképre vetíteni. Ezért akik idáig elolvasták az anyagot, megnézhetik, hogyan oszlott el a romániai megyék között 2,5 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési támogatás 2020-ban:

Zoomoljunk vissza Kolozs megyére. Azoknál a településeknél, amelyek neve más megyében is szerepel, úgy jártunk el, hogy azokat a kifizetéseket vettük Kolozs megyeinek, ahol a személynév azonos volt a 2020-as listán egyértelműen Kolozs megyei településen talált névvel, és az egyéni azonosítókód alapján láttuk, hogy utána még ‘21-ben és ‘22-ben is kapott támogatást.

Így biztosan kiestek azok, akik 2023-ban igényeltek támogatást, előtte viszont három évig nem. Azonban a Kolozs megyei APIA igazgatóhelyettesétől tudjuk, hogy új gazdák már nem nagyon jelentkeznek támogatásért. Cserébe azokat a tapasztalt gazdákat kaptuk meg a 2023-as listán, akik évek óta kérvényezik a szubvenciókat. Vagyis a helyi politikusok támogatási átlagát azokéval tudtuk összevetni, akik a támogatások igénylésében már rutint szereztek.

Ezért igazán megdöbbentő, hogy a helyi politikai tisztséggel rendelkezők átlag 666 euróval nagyobb támogatást kaszáltak a Kolozs megyei községekben, mint az akkor már a támogatás igénylésében tapasztalt, de politikai tisztséggel nem rendelkező gazdák.

Nagyon eltérő történetek zajlanak abban a 22 községben, ahol a helyi politikusok a többszörösét kapják annak, amit a gazdák. Jövőre szeretnénk feltárni legalább párat ezek közül, de nyitottak vagyunk bármilyen megkeresésre.

Az adatok letöltésében, tisztításában, szűrésében és ábrázolásában Anghel Anna rendkívül sokat segített.

Nyitókép: Kaszaélesítés a 2025-ös Méra Világzenei Fesztiválon tartott kaszálókurzuson. Fotó: Szabó Tünde

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post A politikus vagy a nem politikus gazdák kaszálnak nagyobb agrártámogatást? appeared first on Átlátszó Erdély.

A nyomozást a rendőrség két gyanú – minősített üzemanyaglopás és illegális gázbekötés – miatt indította. Bő három éve zajlik az eljárás érzékelhető eredmény nélkül: vádemelésnek nyoma sincs a bíróságok portálján, és 2025 elején az ügyészség még biztosan nem zárta le az ügyet. Idén viszont az ügyészség már nem is válaszolt a pár havonta elküldött kérdéseinkre.

Ugyanilyen csendbe burkolóznak a hatóságok azoknak a széki fejlesztéseknek az ügyében is, amelyek kapcsán évek óta nyomozás zajlik. Ezeket vesszük most sorra, megmutatjuk, hogyan profitál belőlük egy helyi építkezési vállalkozó, valamint a polgármester családja. 

Bemutatjuk azt a törvényszegést is, amellyel a polgármester és hivatala kvázi rejtegette a község lényeges dokumentumait, miközben ezt a ködösítést a törvény nem bünteti. Sallai János polgármester ebből politikai és anyagi előnyt is húz:

• a választói főként arról tudnak, amit ő közöl velük, elsősorban szóban; 
• kihívói alig látnak bele a hivatal működésébe, lehetetlen évekre visszakövetni akár a helyi tanács döntéseit;
• helyben nem tudják, hogy a polgármester és családtagjai a fizetésük és a vállalkozásaik mellett mekkora agrártámogatást kapnak, miközben alig gazdálkodnak.

Erdély és a Mezőség büszkesége

A székiek joggal büszkék a falu városias múltjára, híres és gazdag folklórjára. Mindkettővel kitűnik a mezőségi falvak közül, akárcsak turisztikai potenciáljával és lakosságának szemmel látható jólétével. A székiek a gazdálkodást már a huszadik században kolozsvári és budapesti vendégmunkával egészítették ki. 

Azóta sokan városokban és külföldön ragadtak, így a relatív jólét és a beköltözők ellenére Szék lakossága tízévente tíz százalékkal csökken. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2234 lakosának több mint 90 százaléka magyar. 1992 óta választják polgármesterré Sallai Jánost: a besúgóbotránya előtt az RMDSZ színeiben, később függetlenként, de az RMDSZ hallgatólagos támogatásával.

Sallai már évtizedekkel ezelőtt fantáziát látott a faluturizmusban, derül ki a korabeli sajtóból. A legtöbb erdélyi falunál hamarabb bevezette Székre például a vezetékes ivóvizet és a földgázt, bár néha egy-egy ilyen közművesítés akár tíz évig is elhúzódott. Leaszfaltoztatta a falu kisebb utcáit is már több mint tíz éve, de a lakosok csak idén tudnak a szennyvízhálózatra csatlakozni. Tájházat és kormányzati támogatással turisztikai információs központot hozott létre. 

A faluban több panzió is próbál megélni. A népi kultúrát két magánkezdeményezés igyekszik őrizni: az idén elhunyt Michel Van Langeveld táncházmúzeuma és a Kék Ház, amelyet a Széki Polgári Kör Egyesület vett meg, hogy közösségi központ, később pedig falumúzeum működjön a felújított parasztházban.

Székről és polgármesteréről bővebben írtunk tavaly ősszel, amikor azokat a fejlesztéseket részleteztük, amelyekhez a polgármester nem kért engedélyt a szakhatóságoktól, és vitatható módon indította vagy zárta le őket. Ilyen a széki nádast szárító és szennyező sósfürdő, a falut átszelő patak medrének kibetonozása és lefedése, vagy a csatornázás utáni aszfaltozás.

Akkor már kénytelenek voltunk jelezni Sallai János polgármester furcsa viszonyát a tényekhez és saját múltjához. Az Alkotmánybíróságig is elment, hogy eltörölje a dokumentumok által bizonyított, és 2008 óta nyilvános információt, miszerint 1990 előtt a Securitate besúgója volt. Majd a nekünk adott interjúban nemcsak azt tagadta le, hogy jelentett a Szekunak, hanem azt is, hogy éveken át fellebbezett a besúgói múltja eltörléséért. Sikertelenül. 

Ezzel az eljárásával viszont megkérdőjelezi az összes olyan információ hitelességét, amelynek ő maga a forrása.

Nem a polgármester roppant bele a botrányba

A vele készült interjúnk során többször jelezte, hogy szerinte minket a helyi riválisai uszítanak ellene, és már a tavalyi önkormányzati választások előtt várta, hogy felbukkanunk. Sallai 2007 óta emlegeti, hogy politikai lejáratás áldozata. Ezzel magyarázta akkor, hogy a rendőrség nyomozást indított ellene szociális segélyek jogtalan kifizetése miatt és azért, mert informálisan végzett útjavításokat, beszerzéseket, például a fia cégével szállított követ bizonyos útjavításokhoz. Tudomásunk szerint az ügyből nem lett semmi, viszont ekkor kapott Sallai komolyabb helyi riválisokat.

Bár maga Markó Béla személyesen kampányolt Széken az első romániai EP-választáson, 2007 novemberében a faluban többen szavaztak az akkor függetlenként indult Tőkés Lászlóra, mint az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeire. 2008 tavaszán meg is alakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, amely a nyári önkormányzati választásokon az addig alpolgármester Csorba Mártont támogatta.

Ezen a választáson sikerült Sallait leginkább megszorongatni, mivel ekkor derült ki a besúgói múltja a CNSAS jelzése nyomán. Az RMDSZ elhatárolódott tőle és ellenjelöltet állított, a második fordulóba mégis a függetlenként induló Sallai és Csorba jutott. Ezt a fordulót Sallai 57%-kal nyerte meg. Azóta egyre magasabb aránnyal győz, az RMDSZ-től nem kap ellenfelet, csak hallgatólagos támogatást.

Csorba Márton még egyszer, 2016-ban pályázta meg a polgármesteri széket, sikertelenül. 2024-ben a fia, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség ifjúsági alelnöke indult Sallai ellen, bevallottan azért, hogy ne a személyes ellentétek és indulatok dominálják a helyi kampányt, és a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.

Egy szem homokot sem látott az árokban

A személyes ellentétek az idősebb Csorba és Sallai között 2004 és 2008 között keletkeztek, amikor közösen irányították a falut. Csorba Márton mesélte el nekünk, hogy, akkor rúgták össze a port, amikor ő alpolgármesterként nem volt hajlandó aláírni, hogy az akkoriban lefektetett gázcsövek alá az előírt mennyiségű homokot tette a kivitelező, amikor ő egy szem homokot sem látott az árkokban. Rálátott viszont a sosemvolt öregotthon botrányos beruházására, amelynek ügye szintén elsikkadt, az épületből pedig a polgármester fia húz most hasznot.

Az elmúlt bő tíz évben kikoptak a széki ügyek a maradék napi sajtóból. Nincsenek rendszeres tudósítások a korábban népszerű tánctáborokról, Széki Napokról, a falu fejlesztéséről, az évi Bertalan-napi ünnepségről is ritkán. A korábbi magyar mintafalu képe kifakult.

Maga Sallai nem is tartja kötelességének, hogy beavasson azoknak az ügyeknek minden részletébe, amelyekre rákérdeztünk. „Nem vagyok én annyira köteles, hogy mindent kitáruljak, most nem?” ‒ vetette közbe, amikor épp azt próbáltuk tisztázni vele, hogy meddig volt övé a cég, amely működteti a Sóvirág Panziót.

Három éve ugyanis ennél a panziónál szakította át a vélhetően illegális gázbekötést egy markológép, miközben ásta az árkot a közművesítés újabb szakaszához. Az akkor indított nyomozásról Csorba Márton szerzett tudomást, aki fűrészüzemet működtet a közelben. Gyakran járt-kelt ott a háromnapos helyszínelés közben is, megállították a rendőrök, és miután megtudta tőlük, mi történt, értesítette a helyi sajtót.

Egyedül a szamosújvári GherlaInfo számolt be róla, hogy a rendőrség a gázvállalat munkatársaival közösen azonosította a mintegy 75 méter hosszú, illegálisan bekötött gázvezetéket. A Kolozs megyei magyar nyelvű sajtó hallgat. A nyomozást vezető szamosújvári ügyészség három éve nem ad érdemi információt, és nem látszik, hogy dolgozna az ügyön. Holott a panzió körüli családi és érdekviszonyok nem olyan bonyolultak.

Gáz a polgármesteri panziónál

A földgáz bevezetésének időszakában a széki Sóvirág Panziót és a mellette lévő lakodalmas termet két külön cég működtette. Az egyiket a polgármester lánya, Pap (Sallai) Zsuzsi alapította 2005-ben, és nem egészen tíz év múlva beolvadt a családi cégbe, a Tipcába. A Tipca Import Export Kft.-t Sallai János 1993-ban alapította, szűk egy évvel azután, hogy polgármesterré választották. 

Sallai nem emlékezett pontosan, hogy a panziót mikor nyitotta meg, de egy szállásfoglaló honlap leírása szerint 2000-ben. A panziót üzemeltető Tipca Import Export 2007-ben váltott vendéglátásra, de az állattenyésztés, asztalos- és ácsmunka, villanyszerelés, festés-mázolás ugyanúgy feltűnik a cég akkori profiljában. 

2007, az uniós csatlakozásunk éve még egy fontos változást hozott a cég életébe: a polgármesternek ki kellett szállnia belőle. Kiszállt a felesége is, aki addig a Tipca céggondnoka volt. A céget a polgármester azonos nevű fia, Sallai János vette át. Testvére, Zsuzsi 30 százalékos részesedést kapott benne 2014-ben, amikor az ő cége beolvadt a Tipcába, derül ki a cégadatbázisból.

Azért is volt előnyös, hogy két cég állt a panzió két egysége mögött, mert így mindkettővel tudtak uniós pénzre pályázni. Mindkettő előcsatlakozási alapokból épült: az egyik a Phare, a másik a SAPARD programban, derül ki a polgármester első, 2008-as vagyonnyilatkozatából, amelyet a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) adatbázisaiból töltöttünk le. Az információt, hogy a két egység Phare-, valamint SAPARD-alapokból épült, a polgármester az interjú során is megerősítette.

Amikor bő három éve megtalálták a gázcsövet, amelynek nem kellett volna ott lennie, hiába volt a fiáé a panzió már 14 éve, a polgármester a panziómként említette azon a paprikás hangulatú tanácsülésen, amelyen a helyi ellenzék, az MPP akkori tanácsosai lemondásra szólították fel. Ők azt kifogásolták, hogy a gázlopásos ügy árnyéka rávetül az egész falura.

„Van úgy, hogy azt mondom, panzióm. Ez nem jelent semmit. Tehát ők [a gyerekei ‒ szerk.megj.] vezetik, az övéké minden” ‒ hangzott a polgármester egyik válasza, amikor rákérdeztünk a szóhasználatára. A másik válasza az volt, hogy úgy is szokta említeni, hogy a panziónk, és ő és a felesége is szoktak menni segíteni a panzióhoz, ha a gyerekek kérik.

A cső meg a gáz

Sallai Jánossal és a fiával pár hét eltéréssel beszéltünk a gázügyről. Állításaikban csak annyi volt a közös, hogy a panzió biztos nem lopta a gázt, mert oda csak a legális bekötésen keresztül érkezett a földgáz. 

A polgármester azt mondta, a három éve megtalált gázcső bemegy ugyan a panzióhoz, de ő azt feltételezi, hogy a gázhálózatot kiépítő vállalat hagyott félbe ott valamit. Szerinte a kivitelező arra akarta elvezetni a gázt, amikor még nem voltak meg a Sóvirág épületei. Ennek ellentmond a polgármester 2008-as vagyonnyilatkozata, amely szerint a panzió később épült egysége is 2006-ban már kész volt. A gázbevezetési munkálatok nagyjából akkor kezdődtek, a tényleges gázszolgáltatás pedig több forrásunk szerint is csak évekkel később indult el.

Az ifjabb Sallai János azt mondta, a gázcső, amely miatt a nyomozás folyik, nincs is bekötve a panzió később épült egységéhez. Mivel az az épület is egy pályázatból készült, az ifjabb Sallai szerint megtörténhet, hogy a projekt része volt a külön gáz bevezetése, de végül nem vittek külön gázt ahhoz az épülethez, hanem az elsőtől vezették át.

Mindennek ellentmond a két bűncselekmény,

amelynek tárgyában nyomozást indított a rendőrség: illegális gázbekötés és minősített üzemanyaglopás. Kérdésünkre ezt a két gyanút nevezte meg az ügyészség pár héttel azután, hogy elindult a nyomozás. 

Az üzemanyaglopás gyanúja fel sem merült volna, ha a cső nincs bekötve a panzióhoz, és a gázszolgáltatónak nem keletkezett volna kára. A nyomozásról elsőként beszámoló cikk azzal zárul, hogy következik a kár megállapítása, de évekig hiába kérdeztük az ügyészségtől, hogy megállapították-e a kárt, és mennyire becsülik. 

Közben viszont úgy értesültünk, hogy az ifjabb Sallai megtérítette a kárt a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Igen érdekes válaszokat kaptunk, amikor erre rákérdeztünk. A polgármester nemmel válaszolt, amikor megkérdeztük, hogy ő közvetített-e a fia és a gázszolgáltató vállalat között. 

„Erről nem szeretnék nyilatkozni. Nem… Hát hogy ne menjünk bele, nem folytattak ők se nyomozást, semmit” ‒ válaszolta az ifjabb Sallai a kérdésre, hogy ő vagy a Tipca fizetett-e kártérítést a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Majd megismételte, hogy erről nem szeretne nyilatkozni.

A CPL Concordia vezetője izgatott hallgatásba burkolózott. Előbb személyesen kerestem fel a cég kolozsvári székhelyét, ahol az olasz igazgató, Andrea Gualdi a titkárnőjével üzente meg, hogy nem szeretne beszélni az ügyről. Egy óra múlva e-mailben is elküldtem a kérdéseimet, hátha meggondolja magát. A kár és az esetleges kártérítés mellett az is érdekelt, hogy csatlakozhat-e valaki úgy a hálózatukra, hogy arról a hálózat kiépítője ne tudjon, vagy a Concordia ne lássa a veszteséget.

Az igazgató egy percen belül megnyitotta a kilenc kérdést tartalmazó e-mailt. Majd a következő egy órában még húszszor. Legalábbis ezt jelezte az e-mail tracker program, amelyet használok.

Miért húzódik a nyomozás már több mint három éve?

Tavaly ősszel az idősebb és az ifjabb Sallai János is azt mondta, őt még nem hívták be vallomást tenni az ügyben. Vagyis az ügyészség se tanúként, se gyanúsítottként nem hallgatta ki a panziót működtető ifjabb Sallait a helyszínelés utáni két és fél évben. 

Az utóbbi egy évben már rendszeresen megkérdeztem a szamosújvári ügyészségtől, hogy mitől olyan bonyolult ez az ügy, hogy nem haladnak vele: vádat sem emelnek, de nem is zárják le. Az ügyészség erre sem felelt. Hiába érveltem azzal, hogy a polgármester és családjának érintettsége miatt az ügy közérdeklődésre tart számot, az ügyészség azt ismételte, hogy a nyomozásról csak annak adhat információt, akinek valamilyen büntetőjogi minősége van az ügyben.

Ugyanerre hivatkozva titkolózik a szamosújvári ügyészség két másik ügyben is, amely viszont teljes mértékben közügy. Még azt sem árulta el, hogy még folyik-e a nyomozás, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával. A DNA-tól és magánszemélyektől tudjuk, hogy nyomoztak a széki önkormányzat két, egyébként indokolt beruházása után, de az eljárások lezárásáról nincs hivatalos információ.

Széken már nem öregszenek

A sosemvolt öregotthon után kilenc-tíz éve még nyomozott a DNA, erősítette meg értesülésünket Sallai Márton, a széki református egyházközség lelkésze. A Korrupcióellenes Ügyészség ugyanis tanúként hallgatta meg 2016 körül, mivel az épület, amelyben Szék község kormánytámogatással öregotthont hozott létre, a református egyház tulajdona. Az öregotthon viszont sosem működött.

A falu központjában lévő egyházi épületben felekezeti iskola volt az államosítás előtt, utána pedig, a kommunizmus éveiben kultúrotthon, majd raktár. A rendszerváltás utáni években teljesen romossá vált. Mivel az épület az önkormányzat leltárában szerepelt – mesélte a polgármester – Sallai évekig kereste, hogy miből újíthatná fel. Amikor az Országos Befektetési Társaság (CNI) öregotthonokra írt ki kormánytámogatást, a polgármester élt a lehetőséggel, és megpályázta.

Az épületet 2004-re felújították és berendezték a polgármester emlékei szerint a CNI-től kapott 300 ezer lejből. Néhány ágyat még adományba is kaptak, erősítette meg a polgármester és Csorba Márton, aki 2004-ben lett alpolgármester. Az öregotthon viszont sosem működött, mert a községnek nem volt pénze szakácsot és gondozókat fizetni, magyarázta Sallai János. 

A pályázati kiírás ugyan tartalmazta, hogy az öregotthon működtetésére majd további pénzt kell szerezni, de maga a pályázat ezt nem fedezte, és működtetési kötelezettséget sem írt elő, mondta Sallai. 

Csorba Márton és a lelkész erre másként emlékszik. 

Csorba szerint a felújítási pályázat igenis előírta, hogy aztán öregotthonként működtessék az erre a célra felújított épületet. Még ellenőrök is kiszálltak a helyszínre, amikor ő alpolgármester volt, mondta. Konkrétan emlékszik a jelenetre, hogy a polgármester leküldte a hivatal gondnokát a pincébe a tábláért, amit ki kellett függeszteni az öregotthonra, mielőtt érkeztek volna az ellenőrök. 

Vele nem beszéltek az ellenőrök, nem volt akkor a hivatalban, és nem tudja, hogy a polgármester hogyan kezelte a helyzetet. Azt sem érti, hogy a hivatal hogyan kaphatott kormánypénzt és engedélyt a felújításra úgy, hogy az épület nem állt az önkormányzat tulajdonában. A polgármester visszautasította azt a feltételezését, hogy a pályázatba egy másik épület helyrajzi számát írták volna bele, olyanét, amely ténylegesen az önkormányzat tulajdonában állt.

Szerinte akkor csak a felújítást ellenőrizték, amit a pályázat finanszírozott, és mindent rendben találtak, ahogy tíz évvel később a rendőrségi nyomozás is. Az viszont már kiterjedt az épület tulajdonjogára is, de nem tudni, hogy bűncselekmény hiányában vagy esetleg elévülés miatt zárták le. Az ügyészség mindenesetre nem emelt vádat, mondta a polgármester.

Ha közösségi a funkciója, akkor nem lehet fenntartani

Sallai Márton lelkész úgy emlékszik, hogy amikor ő 2008-ban Székre került, mondták neki az akkori presbiterek, hogy az épület az egyházközségé, és ha akarják, akkor az önkormányzat visszaadja az egyház kezelésébe. 

„Akkor azt mondtam, hogy nem kérjük egyelőre, mert nem működött benne öregotthon (bár be volt rendezve: voltak benne ágyak, éjjeliszekrények, konyha, központi fűtés), és nem akartam, hogy az állam, amely támogatta az öregotthon beindítását, rajtunk kérje számon, hogy öt éven keresztül miért nem arra a célra működtetjük, amelyre felújították, vagyis öregotthonként” ‒ magyarázta a lelkész. Idősek ellátására, személyzet fizetésére pedig az egyházközségnek sem volt pénze.

Sallai Márton úgy tudja, az épület korábbi államosítását soha nem vezették be a telekkönyvbe, így az jogilag végig az egyházközség tulajdonában állt. A rendőrség a 2010-es évek közepén folytatott nyomozás során arra kérte, keresse meg az egyházközség rendelkezését arról, hogy az épületet felújítás céljából átadja az önkormányzat kezelésébe. Ő azonban ilyen iratot nem talált.

Közben az egyházközség több mint kétmillió eurót nyert a templom felújítására. A munkálatokat 2013-2015 között végezték úgy, hogy a kivitelező kérésére az egyházközség szállásolta el a munkásokat. Ezért kérték és kapták vissza végül a sosemvolt öregotthon épületét, amit a polgármesteri hivatal előzőleg kiürített.

Öregotthonból családi vállalkozás

Az épület már akkor is statikailag ingatag volt, magyarázta a lelkész. A polgármester szerint statikailag rendben van, csak mivel nem használták, beázott, és emiatt kezdtek repedezni a falak. A lelkész a templomfelújításkor kikérte a statikus véleményét is, aki azt tanácsolta, legjobb volna lebontani az épületet.

Az egyre romló állagú épületet végül mégsem bontották le azután sem, hogy már munkásszállóként sem volt rá szükség. Az egyházkerület nem tudta hasznosítani, magyarázta a lelkész, és Széken egy vállalkozó sem érdeklődött iránta. Így amikor 2022-ben jelentkezett a polgármester fia, hogy kibérelné, kiadták neki. Pontosabban a polgármester családjának újabb cége kapott benne helyet, hogy újabb közpénzekből újabb vállalkozást indítson.

Ifjabb Sallai János 2020-ban vette át az addig építkezéssel foglalkozó Chicibalazs Const Kft-t. 2021-ben átadta édesanyjának, Sallai polgármester feleségének. [Frissítés, 2025. augusztus 7.: Névhasonlóság miatt korábban tévesen tüntettük fel, hogy a polgármester felesége könyvelő volna. A tévedés miatt az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.] A cég új profilja szerint papírból és kartonból gyárt majd háztartási termékeket. A termelés beindításához a cég 160 ezer eurót nyert az AFIR vidékfejlesztési alapjából. Ehhez csak tíz százalékos önrészt kellett hozzátennie.

A termelésnek a pályázati pannó szerint legkésőbb 2024-ben kellett volna beindulnia. Az épület 2023 tavaszi ottjártunkkor még romos volt, 2024 nyarára viszont már rendbetették a középső részét, amelynek üvegajtaja mögött feltűnt egy óriási papírtekercs is. Papírból fognak könnyű termékeket gyártani, azt megbírja az épület, válaszolta ifjabb Sallai János, aki szerint az sem gond, hogy az épülethez gyalogos sétány vezet fel. Kamionnal ugyan nem, de kisebb autóval fel lehet hajtani.

Csorba Márton szerint idén sem indult be még a termelés, a telket viszont lezárták. A Csipkeszeg felső részén lakók évtizedek óta az épület melletti ösvényen jártak le a falu központjába. Az épület füves udvarát idén viszont kerítéssel zárták le az ösvénnyel együtt, és megszüntették azt a bejáratott rövidítést. 

Csorbát zavarta, hogy az egyházközség nem hirdette meg az épületet, hanem azt egyből a polgármester családja vehette bérbe. A lelkész szerint folyamatosan kerestek bérlőt, de ifjabb Sallai János azt válaszolta, az épület nem volt meghirdetve. Ő a kolozsvári egyházkerülettel tárgyalt róla, mivel hosszabb időre akarták bérbe venni úgy, hogy a nagyon alacsony bérért cserébe felújítják. Azt végül a lelkésztől tudtuk meg, hogy az egyház 11 évre adta bérbe az épületet havi ötven euróért.

Frissítés, 2025. augusztus 8.: Cikkünk publikálása után megkaptuk az ifjabb Sallai Jánostól magát a bérleti szerződést is, amelyet a Chicibalazs Const kft. kötött a széki egyházközséggel 2021 novemberében. Ebből az derül ki, hogy a havi 200 eurós bérleti díjból ötven eurót fizet a cég az egyházközségnek, a fennmaradó részből pedig, összesen 20 050 euróból vállalja, hogy karbantartja az épületet tizenegy éven át.

Így művelik a föld helyett a pénzt

Az elmúlt három évben a polgármester családtagjainak más cégei is részesültek vidékfejlesztési támogatásban. A nyilvános adatbázis szerint, melynek adatai csak két évig elérhetők a felületen, a polgármester lányának szépségápolási cége 2022-ben 14 ezer eurót kapott azért, mert vidéken működik, miközben abban az évben az összes árbevétele alig haladta meg az ötezer eurót. 

A Tipca Import Export Kft., amely most a polgármester fiáé, 26 ezer euró közpénzt kapott 2023-ban 110 ezer eurós árbevétel mellett. Ezek az összegek egyébként nem ugranak ki a többi széki kft. vidékfejlesztési támogatásai közül: a többségük 14-26 ezer euró között kap.

Frissítés, 2025. augusztus 21.: A Tipca ennél jóval nagyobb közpénztámogatással jelenik meg az AFIR vidékfejlesztési ügynökség 2023-as támogatási listáján, amelyet egy most készülő cikkhez kértünk ki. Eszerint a Tipca Import Export tavalyelőtt 118 680 eurót kapott műanyag bútorelemek gyártásának beindításához. Így érdemes tudomásul venni, hogy 110 ezer euró volt az összes árbevétele abban az évben. Székre 2023-ban 220 ezer euró kifizetés érkezett az AFIR-tól, ennek háromnegyede a polgármester családtagjainak cégeihez.

A polgármester és családja a céges pályázatok mellett egyénileg is jelentős bevételhez jut mezőgazdasági támogatásokból. Sokkal többhöz, mint amennyit a polgármester valaha bevallott. Sokkal többhöz, mint amennyiért bevallottan megdolgoztak. 

Sallai János polgármester pozíciójával járó kötelessége, hogy bevallja és közzétegye a saját és a vele egy háztartásban élő családtagjai vagyonát. A közzététellel nem bajlódott: se az ő, se a helyi tanácsosok vagyonbevallásai nem találhatók meg a község honlapján. Azokat az ANI adatbázisaiból töltöttük le, miközben a választóitól nem reális elvárni, hogy tudják, ott megtalálják ezeket a dokumentumokat.

Vagyonbevallásában a polgármester 2013-ig tüntette fel a gyermekei jövedelmét és ingatlanját, vélhetőleg addig laktak együtt. Utána már csak a saját és felesége fizetését írta be jövedelemként. A mezőgazdasági támogatást pedig csak 2019-től tüntette fel, ráadásul a tényleges összegnél jóval kevesebbet: évi 10 ezer lejt, 2023-ra pedig 16 ezer lejt.

Ezért kikértük az APIA kifizetési ügynökségtől az évenkénti mezőgazdasági támogatást, amit Sallai János 2007-től kapott, a családtagjai támogatását pedig 2015-től. A polgármester 2007-2023 között összesen 553 ezer lejnyi fizetést vallott be, és 46 ezer lejt mezőgazdasági támogatásként. Valójában viszont ebben az időszakban 170 ezer lejt kapott az APIA-tól, a bevallott összeg közel négyszeresét. 2013-14-ben például majdnem annyit, mint amennyi az akkori évi fizetése. Eközben 14 hektárnyi területet tüntetett fel a sajátjaként. 

Szűk családjával együtt 2015 óta összesen 700 ezer lejt kapott mezőgazdasági támogatásként. Családtagjai a polgármesterhez hasonlóan jól kerestek „gazdálkodással”: a felesége 122 ezer, a lánya 175 ezer, a fia 224 ezer lej mezőgazdasági támogatást kapott a 2015-2023-as időszakban. Beházasodni is érdemes a Sallai családba: a polgármester veje, Pap Zsolt évek óta az alpolgármester tanácsnoka. És persze ő is kap évi 30 ezer lej mezőgazdasági támogatást legalább 2022 óta.

Hobbigazdáknak nem hobbi pénz

Összevetettük a szűk család által 2022-23-ban kasszírozott támogatások fejenkénti átlagát annak átlagával, hogy a széki magánszemélyek mennyit kaptak ugyanebben az időszakban. A családtagokra 53 ezer lejes, a falu lakosaira 37 ezer lejes átlagos agrártámogatás jött ki két évre. (A cégek támogatásait nem számoltuk ide.)

Ennél még nagyobb gond, hogy olyan személyek jólétét támogatja busásan az állam az agráralapokból, akik bizonyíthatóan nem gazdálkodásból élnek. Maga Sallai 33 éve polgármester, a gyermekei más profilú vállalkozásokat vezetnek, a felesége reménybeli papírtermék-gyártó, illetve betegnyugdíjas ‒ a férje legutóbbi vagyonbevallása szerint.

Az ifjabb Sallai János egyértelmű nemmel felelt a kérdésre, hogy bármelyikük életvitelszerűen gazdálkodna. Azt mondta, a családtagoknak csak pár hektárjuk van és csak háztáji gazdaságuk, nagybani termeléssel és állattenyésztéssel nem foglalkozik egyikük sem.

Sallai polgármester az interjú során megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy ő és a felesége valamiféle hobbigazda, aki délutánonként pár órát kint dolgozik a földjein. De azt is mondta, hogy „nem nagyon termelünk”. Az összegek nagyságát, amellyel akkor szembesítettük, végül azzal indokolta, hogy ezek zöme úgynevezett pillangós támogatás. 

Szárnyaló összegek

Bár a pillangós támogatás mesebeli kifejezésnek tűnik, nagyon is valóságos és vaskos támogatást takar. Mint kiderült, Szék környékének egy része is beleesik a hangyaboglárka (kék lepke, Maculinea) védett övezetébe. A ritka lepkefaj csak vegyszermentes és minél érintetlenebb réteken, kaszálókon él. Hogy ezeket minél kevesebbszer bolygassák, a román állam a standard szántók, kaszálók támogatásának akár a négyszeresét is kifizeti azoknak, akiknek a magán vagy bérelt földje ilyen területre esik. Ezeken a területen csak meghatározott időszakban szabad kaszálni, de a polgármester szerint le kell takarítani róla a cserjéket.

A kaszálók megszabadítása a bokroktól úgy került szóba, hogy megkérdeztük, hogy a valós támogatásnak, amelyet személyesen ő kapott, miért csak a negyedét vallotta be tavalyig. „Nem hiszem… Kifelejtettem volna?” „Nem tudom. Utánanézek.” „Amit kaptam, azt fel szoktam tüntetni.” Miután túlestünk ezeken a hitetlenkedő és tagadó körökön, Sallai azt mondta, azt hitte, csak azt az összeget kell beírnia, ami a kaszálók letakarításának költségén felül fennmarad.

Elmagyaráztuk neki, hogy az űrlapon a bevételt kell feltüntetnie, nemcsak a belőle származó nyereséget, de ő ezt vagyonbevallások gyakorlott kitöltőjeként kellene hogy tudja. Mindenesetre az, hogy egyáltalán szóba hoztuk az átláthatóságot, pozitív következménnyel járt: a 2024 végi vagyonnyilatkozatában már 66 ezer lejes APIA-támogatást tüntetett fel.

Az átláthatóság a választások megrontója?

Azt az ígéretét azonban még nem tartotta be, hogy a széki adminisztráció minden olyan dokumentumát nyilvánosságra hozza a község honlapján, amit számára a közigazgatási törvény előír. Ilyen lenne például 

• a saját, a tanácsosok és a jegyző vagyon- és érdeknyilatkozata; 
• a helyi tanács üléseinek napirendi pontjai, határozattervezetei, határozatai és az ülésekről készült jegyzőkönyvek;
• a szakbizottságok üléseinek napirendje és időpontja, hogy azon is részt vehessen a községből, aki akar;
• polgármesteri rendeletek, építkezési engedélyek;
• a hivatali személyzet bértáblája;
• a költségvetés tervezete és az elfogadott költségvetés.

Mindez évekre visszamenően, hogy bárki: helyi lakos, kivándorolt széki, újonnan beköltözött lakos, politikai támogató és politikai ellenfél, sőt újságíró is vissza tudja követni, ki mit mondott, döntött és tett az adott közösség ügyeiben, vagyonával. A honlapon jelenleg csak tavalyi és tavalyelőtti morzsák találhatók ezekből, azok sem feltétlenül logikusan elrendezve. Így aztán mindenki nagyjából a polgármester szóbeli közléseire van utalva.

„Tudok róla, nem az, hogy nem tudok róla, hogy nem működik. Kérdeztem kétszer-háromszor is, hogy te, rakjátok, csináljátok? Ne legyen nekem ebből gondom, hogy nem így, nem úgy. Vannak hiányosságok, de ki fogjuk javítani, az biztos. Tehát nem az a tervem, hogy ne látszódjon, hogy mind mondják vagy gondolják, hogy eltüntettünk vagy el akartuk tüntetni, ez nem igaz. […] nem az a cél, hogy ne legyen tiszta s transzparens minden” ‒ válaszolta a polgármester, amikor azzal szembesítettük, hogy míg korábban fenn volt pár évnyi helyi határozat és jegyzőkönyv a község honlapján, 

2024 elejére teljesen kiürült a honlap, minden dokumentumot levettek.

Legalább három ok miatt nem volt hiteles már akkor sem a polgármester fogadkozása. Tudtuk, hogy helyi politikai riválisai már nyolc éve is külön adatigénnyel próbáltak hozzájutni a tanácsülések jegyzőkönyvéhez, ami alapból nyilvános kell hogy legyen. Ráadásul a polgármester ezt nagyon átlátszó indokkal utasította el. Utána kezdte el a hivatal közzétenni a jegyzőkönyveket.

Tudtuk azt is, hogy Sallai János és az általa vezetett polgármesteri hivatal az interjúnk előtt pár héttel felszólítást kapott a Kolozs megyei prefektustól, hogy a község jegyzője tegyen eleget a törvényes kötelezettségének, és hozza nyilvánosságra az önkormányzat és a hivatal dokumentumait a község honlapján. Kérdésünkre a prefektúra elárulta, hogy ehhez a kötelezettséghez a közigazgatási törvény sajnos nem társít semmilyen szankciót. 

Az információs törvény 2022-es módszertana még több dokumentumtípust sorol fel olyanként, amelyet eleve nyilvánosságra kell hozni a hivatal honlapján. Ez a törvény legalább lehetőséget ad a polgároknak, hogy bepereljék azt a közintézményt, amely nem szolgáltatott információt számukra. Viszont továbbra is a hivatal vezetőjétől függ, hogy indít-e fegyelmi eljárást az ellen az alkalmazott ellen, aki nem hozta nyilvánosságra vagy nem küldte el a kérelmezőnek a kért dokumentumokat.  

Azt pedig a közbeszerzési adatbázisból tudtuk, hogy a tavalyi önkormányzati választások előtt három hónappal a széki polgármesteri hivatal egy marosvásárhelyi céget bízott meg azzal, hogy frissítse a község honlapját. Se az erre szánt 934 lej, se a prefektusi felszólítás nem ösztönözte túlzottan a munkát, fél évvel később a honlap még mindig teljesen üres volt. Idénre megújult a honlap, de jóval kevesebb rajta a hivatalos dokumentum, mint a tavalyi kiürítés előtt.

A polgármester a Facebookon kommunikál a lakosokkal, a SIC Info oldalon tesz közzé néhány közérdekű információt. Rendszeresen meghirdette a tanácsüléseket, de a döntésekről már nem számolt be. Viszont az évi költéseket és a tervezett költségvetés tételeit közérthető módon szokta itt ismertetni. A konkrét be- és kifizetésekről már nem számol be, pedig néhány vaskosabb tétel mögött érdekes, sőt családi összefüggések is meghúzódnak. 

Pénztenyésztés a községi legelőkön

A széki büdzsé egyik bevételi forrása a községi legelők bérbeadása. Több magánszemély és cég is foglalkozik állattenyésztéssel, közülük mintegy kéttucatnyian állattartó szövetkezetbe tömörültek. A szövetkezetet azért hozta létre 2013-ban Dániel Gergely Márton, mert akkor már licitálni kellett a községi legelőkre. Ő nagygazdaként ellicitálta mindet, de nem volt szüksége mindre, és nem is akarta magára haragítani a többi tenyésztőt, magyarázta megkeresésünkre. 

Viszont be kellett vennie olyanokat, akikről tudta, hogy nem tartottak állatokat, különben a polgármesteri hivatal nem kötötte volna meg a bérleti szerződést a szövetkezettel. A szövetkezetet arra használták, mondta el teljesen nyíltan Dániel, hogy felvegyék vele az APIA-szubvenciót, abból fizették a legelők bérleti díját. Dániel 2016-ban szállt ki, nem viselte jól, hogy a többi tag zsémbel, miközben ő addigra rendbe tette a legelőket és a szövetkezetet is.

Akkortól szigorított az APIA is a támogatási feltételeken: a juhok egy részét át kellett helyezni szövetkezeti tulajdonba, hogy maga a szövetkezet is gazdálkodjon, ne csak felvegye az állami támogatást. 2016-17-ben fel is tűnik egy minimális üzleti forgalom. Gazdálkodásnak viszont azóta nincs nyoma. A nyilvános mérlegekből látszik, hogy a szövetkezet azóta évente 200-400 ezer lejes bevételre tesz szert zéró üzleti forgalom mellett. 

Vagyis a szövetkezet nem ad el se állatot, se tejterméket, a bevétel zömét vagy egészét az állami szubvenció jelenti. A bevétel fele-harmada pedig megmarad profitként. [Frissítés, 2025. augusztus 7.: Névhasonlóság miatt ennél a résznél korábban tévesen tüntettük fel, hogy a szövetkezet pénzügyeit a polgármester felesége könyvelné. A tévedésért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.]

Filep Sándor 2017 óta vezeti a szövetkezetet. Bárányokat adnak el, mondta, de gyenge a forgalom, gyenge a szövetkezet, magyarázta. Azt nem tudta megmondani, hogy az eladásaik miért nem látszanak a könyvelésben. Azt megerősítette, hogy most csak olyanok tagjai a szövetkezetnek, akik valóban tartanak állatokat.

Betonbiztos vállalkozás közpénzből

Filep Sándor nemcsak állattenyésztő, hanem építkezési vállalkozó is. Több cége is szép összegekre szerződött a polgármesteri hivatallal. A patakmeder vízügyi engedély nélküli kibetonozására például másfél millió lejt kapott 2020 és 2022 között, ahogy ezt jeleztük az engedély nélküli beruházásokat feltáró cikkünkben. 

Azt mi magunk is láttuk, hogy a mederbetonozáson még azután is dolgozott a cége, hogy a vízügyi hatóság leállította a munkálatot, de még nem állította ki az árvízvédelmi engedélyt. A gyanúnkra, hogy az egyik házát engedély nélkül építi, mivel nem láttunk tájékoztató pannót az építkezésen, azt válaszolta, hogy már három éve dolgozik annak a háznak az újjáépítésén, és biztos menet közben tűnt el a tábla.

Összevetettük két cégének, a Filbetonnak és a Beton Filnek a nyilvános mérlegeit a közbeszerzési portálon található adatokkal. Ezekből az látszik, hogy Filbeton Sic Construct Kft. évi bevétele 2019 és 2023 között rendre kisebb, mint a közbeszerzéseken elnyert összegek. Nagy valószínűséggel állítható, hogy az önkormányzati munkákon kívül nem volt más megrendelése. (Azoknak az árát nem mindig abban az évben fizették ki, amelyikben a cég elnyerte, innen az eltérés.) A Beton Fil jóval kisebb árbevételű cég, ott nem látszott ilyen egyértelmű összefüggés.

Az állattenyésztő szövetkezet egyik vezetőségi tagja Zsoldos András is. Az ő Zsoldos Farm nevű cége idén mintegy 150 ezer lej értékben szerződött a polgármesteri hivatallal különböző földmunkákra, derül ki a közbeszerzési portálról.

Meg kellett támasztani, mégis nyomozzák

Sallai János polgármester bevallotta, azért szeret Filep Sándorral szerződni, mert olcsón dolgozik, és nem kér előleget. Filep Sándor azt mondta, a polgármesteri hivatal kifizetett neki minden munkát, amit leszerződött. Sallai viszont azzal akarta illusztrálni, mennyire vigyáz a közpénzre, hogy nem fizette ki teljesen azt a kis támfalat, amely tartja a csúszni akaró földet a sétányon, amely a sosemvolt öregotthonhoz vezet, ahol most elméletileg a felesége cége működik.

Filep Sándor cégei több beton- és kőtámfalat, valamint parkolót építettek Széken az elmúlt öt évben. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy szükség volt parkolókra a templomok, parókiák közelében, a református parókia körüli támfal miatt azonban nyomozás indult. Csorba Márton azért tett feljelentést, mert szerinte az önkormányzat magánterületen ruházott be közpénzt.

A régebbi támfal folyamatosan repedezett és veszélyessé vált, magyarázta Sallai Márton lelkész. A megyei út a református templom és a parókia között kanyarog fel Szék központjában, ahol a parókia pár méterrel magasabban fekszik az út szintjénél. A támfal a parókia alatti talajt tartja, hogy ne zúduljon rá a megyei útra, legalább száz méteren keresztül.

Az egyházközségnek nem volt pénze kicserélni az omladozó támfalat, de a presbitérium és a helyi tanács közös tagjain keresztül az önkormányzat megüzente, hogy megépíti közpénzből a támfalat, amennyiben az egyházközség ezt kérvényezi, és ha beljebb építheti 2,5 méterrel, hogy parkolót alakítsanak ki a hívek számára.

Sallai Márton az erről szóló egyházközségi iratokkal ment be kihallgatásra a DNA-hoz. 2022 nyarán még folyt a nyomozás, de azóta semmilyen értesítést nem kapott róla. Megkeresésünkre a DNA azt írta, az ügyet átadta a szamosújvári ügyészségnek, amely viszont erről sem adott tájékoztatást.

Csorba Márton évek óta rá van szállva, 

mert hiába akart polgármester lenni, nem választották meg, mondja Sallai polgármester minden hatósági ügynél, amelyet felvetettünk. Az ifjabb Sallai János és Filep Sándor is azzal vádolta Csorbát, hogy irigységből gáncsol minden fejlesztést. 

Az ifjabb és az idősebb Sallai mással is vádolja az MPP széki alapemberét, de visszakérdezésünkre, hogy ha ezek köztörvényes ügyek, akkor miért nem jelentik fel, csak azt ismételgetik, hogy akkor folyamatosan Csorbával kellene foglalkozniuk. Csorba szerint kitalálnak és híresztelnek róla dolgokat, amiket nem tudnak bizonyítani.

Ad neki Csorba elég munkát, mondja Sallai polgármester, hisz több nyomozáshoz is elő kellett keressen iratokat, amelyeket a hivatal hol visszakap a rendőrségtől, ügyészségtől, hol nem. Azt mondja, a hatóságok őt sem értesítik, ha olyan ügyet zárnak le, amelyben neki nincs büntetőjogi minősége.

„Nem az a fajta ember vagyok, aki állandóan azon gondolkodik, hogy na most már ezt feljelentem, azt feljelentem. Lehet, hogy eljön az ideje. És biztos el fog jönni az ideje, mert ezzel foglalkozik már harminc éve” ‒ mondta Csorbáról és a saját szándékairól a polgármester. 

A te kecskéd is mindig zöldebb!

Csorba egyébként kismillió ügyben tartja sárosnak a polgármestert. Itt csak azokról írtunk, amelyekben valóban megkérdőjelezhető, ahogyan a polgármester kezeli a közpénzt és más közvagyont, és amelyekről hivatalos, illetve más helyi forrásoktól is tudtunk tájékozódni. 

Ugyanígy jártunk el Csorba Mártonnal szemben is, akinek egy adócsalásos és egy közpénztartozásos ügyét is említette a polgármester.

Sallai Jánossal ellentétben Csorba Márton mindkettőt részletesen elmesélte. Az áfacsalási ügyben másfél év felfüggesztetett kapott, mert a könyvelője fiktív számlákat folyatott át azon a nyolc cégen, amelynek dolgozott, köztük a Csorbáén is, a végén pedig visszaigényelte az áfát. Erről egyik cégvezető sem tudott, mesélte Csorba, de ki kellett fizetniük a büntetést, mert egy cégvezető mindenért felelős, ami a cégében történik, mindenről tudnia kell. Ennek a pernek minden tárgyalására beült a polgármester ügyvédje, jegyezte meg Csorba Márton.

A másik ügy akkor indult, amikor Csorba még helyi tanácsos volt. Sallai szerint sokat hiányzott, ezért kitették a tanácsból. Csorba azt mondja, azért nem ment el az ülésekre, mert akkoriban még nem küldték el nekik előre a napirendi pontokat sem, nem tudta, hogy miről kell döntenie, amikor odamegy. A tanács megszavazta, hogy kitegyék, ő pedig bíróságon támadta meg ezt a határozatot.

A pert Csorba elveszítette, így a hivatal perköltségét is ráterhelték, amit ő azóta sem hajlandó kifizetni, mert igazságtalannak tartja a döntést. Azt mondja, ha kell az a pénz a hivatalnak, indítson végrehajtást ellene, amit eddig a hivatal nem tett meg.

Ezzel együtt Csorba Márton is minden év augusztus 24-én ott ünnepli a Bertalan-napot a széki emlékműnél a polgármesterrel, a helyi tanácsosokkal és az RMDSZ megyei vezetőivel együtt.

Az ünnepi beszédek természetesen az újrakezdésről szólnak, mert ugyan Bertalan napkor dúlták fel Széket a tatárok 1717-ben, és szinte minden lakosát megölték, de utána talpra tudott állni a közösség többek között a talpa alatti só kitermelésével. Hogy azzal a morális válsággal hogyan tud szembenézni és talpra állni, amit nem külső ellenség, hanem saját vezetőinek a döntései okoznak, arra a büszke széki közösségnek még ezután kell választ adnia.

Nyitókép: Sallai János polgármester beszédet mond a Bertalan-napi ünnepségen. Fotó: Szabó Tünde

A cikk a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Minden nyomozás lepattan Szék örökös polgármesteréről appeared first on Átlátszó Erdély.

Vass Levente Marosvásárhelyen épített orvosi, civil és politikai karriert, ott teremtett otthont és vagyont. 12 évig tanított a MOGYE-n, egy évig volt a Maros megyei kórház orvosigazgatója. Egyszer szinte eljutott a polgármester-jelöltségig is a városban, de választott tisztségben mérhető politikai sikert nem tudott otthon aratni. Mi több, a helyi RMDSZ-szervezet két súlyos válsága is hozzá köthető, ahogy ezt bő négy évvel ezelőtt részleteztük ebben a cikkben.

Lubickol viszont az országos politikában. Tavaly másodszor választották parlamenti képviselővé, és nagyon konkrét elképzelései vannak az állami egészségügy működtetéséről. Két mandátuma között államtitkárként dolgozott az egészségügyi minisztériumban, amíg az RMDSZ-t ki nem pakolták a kormánykoalícióból azok a pártok, amelyekkel most ismét együtt kormányoz.

Megéri?

Vass annak ellenére ment most vissza Bukarestbe, hogy vásárhelyi urológusként jobban keres, mint az országos politikában. Legalábbis ez derül ki a vagyonnyilatkozataiból. Államtitkári megbízatása és a második képviselői mandátuma között ugyanis visszatért orvosi magánpraxisához.

Ezzel együtt 2020 óta nem tett szert újabb ingatlanra. Hanyagolja a bankszámláit, és inkább készpénzben tartja azt, amit nem költ el a mindennapokban.

Nyissuk szét Vass Levente Képviselőfánkját, és nézzük meg alaposabban a krémjét!

Hol él Vass Levente?

Amellett, hogy munkája ismét Bukaresthez köti, a képviselő alapvetően Marosvásárhelyen és környékén rendezkedett be. Egyáltalán nem mondott le viszont a szűkebb hazájában, Háromszéken vásárolt, illetve örökölt földjeiről. Sőt vagyonnyilatkozata akár azt is sugallhatná, hogy a kétezres években még nem döntötte el véglegesen, hol fog letelepedni: egyaránt vásárolt ingatlanokat Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön, illetve a két város környékén.

Sepsiszentgyörgyön még 2003-ban vásárolt egy kis, majdnem 30 négyzetméteres lakást, de azt 2016-ban eladta. 2004-ben vett 2,49 hektár földet a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénben, illetve negyedmagával 38,4 ár beltelket Marosvásárhelyen. Nem sokkal később, 2005 és 2009 között vásárolt össze és egységesített közel tíz ár beltelket Sepsiszentgyörgyön. 

Eközben, 2007-ben Marosszentgyörgyön épített két nagyon hasonló méretű házat, egy 235 és egy 238 négyzetméterest egy, még 2000-ben vásárolt 12 áras telekre. Feltételezhetően ehhez vett fel 2007-ben hitelt az Alpha Banktól, amelyből most, 18 évvel később még több mint 57 ezer eurót kell törlesztenie 2032-ig.

Rögtön utána, 2008-ban Marosvásárhelyen megvásárolta egy 127 négyzetméteres kereskedelmi felület fele tulajdonrészét, illetve egy 60 négyzetméteres házat szintén felesben. 

Vass Levente ingatlanbeszerzéseinek második hullámát a 2010-es évek első felében bonyolította, és ezt már Marosvásárhelyen:

• 2011-ben egy 150 négyzetméteres, gazdasági célú épületet vett;
• 2012-ben egy 98 négyzetméteres házat;
• 2013-ban egy 97 négyzetméteres házat és a hozzátartozó 439 négyzetméteres telket;
• 2014-ben egy 23,5 négyzetméteres házat.

Összesen tehát van négy háza és két gazdasági célú épülete Marosvásárhelyen. Ezek egy részét valószínűleg a Transilvania Banktól 2013-ban harminc évre felvett kölcsönből finanszírozta. Ebből még bő 240 ezer lejt kell törlesztenie. Nem sieti el, az elmúlt négy év alatt mindössze húszezer lejt törlesztett.

Mindehhez 2019-ben még két, összesen 72 árnyi szántót örökölt, illetve kapott a háromszéki Csernátonban.

Miből él Vass Levente?

Biztos nem gazdálkodásból. A mezőgazdasági területeit évek óta nem egészen 300 lejért adja bérbe. Államtitkár időszakában az egyik lakást és a két, gazdasági célú épületet adták ki, ezek 2022-ben 132 ezer lejt hoztak a konyhára. A családi kasszát a nagyszülők akkor 21 ezerrel lejjel gyarapították, amit az unokáknak adtak ajándékba.

Miután el kellett jönnie az egészségügyi minisztériumtól, alkalmazta magát az egyik saját cégénél évi mindössze 26 ezer lejért. Meglódult a cég nem túl nagy forgalma, 2023-ban a 332 ezer lejes bevétel már 122 ezer lej profitot termelt. Míg 2023 tavaszáig több mint 700 ezer lej tagi kölcsönt tettek bele, ez tavaly év végére 400 ezer lejre csökkent.

De ez a cég más célokat is szolgál. Valószínűleg most ez adja bérbe az ingatlanok egy részét, ugyanis a lekötött aktíváinak értéke megháromszorozódott, mióta Vass alkalmazottá vált. A nevében utazásszervező Jetwing Travel Planner Kft.-t Vass a feleségével közösen birtokolja, a felesége a céggondnok. 2015-ben váltottak utazásszervezésről ingatlankiadásra. A két autójuk, a 2017-es Nissan Qashqai és a 2020-as hibrid Toyota Camry is a cég nevén van. Vass lelkiismeretesen beírta a vagyonbevallásába, hogy magáncélra is használhatják az autókat.

Másik közös cégüknek, a nevében betegkísérésre utaló Navigarea Pacientilor din Ardeal Kft.-nek 2023-ban még nem volt értékelhető forgalma, a tavalyi pedig csak idén május után lesz nyilvános.

Orvosként jobban keres

Míg államtitkárként évente 126-128 ezer lejt keresett, utána orvosként jóval többet: 2024-ben közel 175 ezer lejt. Vagyis tavaly bő 200 ezer lej volt az évi bevétele, ami havi 16 666 lejnek felel meg. Érdekes, hogy míg korábban feltüntette, hol mennyit keresett a felesége gyógyszerészként, a 2025 elején benyújtott vagyonbevallásába ez már nem került bele.

Bekerült viszont két gyermekének az alkalmi munkája: egyikük pár száz lejt keresett marosvécsi szezonmunkával, a legidősebb gyerek, Vass Péter viszont már 2009 eurót azzal, hogy a tavalyi választási évben Románia bécsi nagykövetségén volt egyetemista megfigyelő az EP- és az elnökválasztáson.

Vass Levente alapítója és ügyvezető elnöke a jelentős vagyonnal rendelkező Studium Prospero alapítványnak. Az alapítvány korábban szakkönyvtárat és képzéseket, mostanában viszont már szolgálati lakásokat is biztosít orvosoknak, esetenként művészeknek. Erdély szerte 34 ilyen lakást épített négy nagyobb városban és öt kisebb településen. 

Az alapítvány kiterjedt ügyeinek rendezéséért Vass Levente nulla lej honoráriumot kap érdekeltségi nyilatkozata szerint.

Mit tesz félre Vass Levente?

Külön megtakarítást nem tüntetett fel a képviselő. De hiteleinek törlesztése mellett jutott még arra is, hogy 180 ezer lej kölcsönt adjon a Maros megyei RMDSZ-nek kampányra.

Viszonya a bankszámlákhoz érdekesen változott az évek alatt. Négy éve még 30 ezer lejt tartott két bankszámlán, ötvenezer lejt, húszezer eurót és 120 ezer forintot készpénzben. 2023-ban már csak pár száz lejt tüntetett fel a családi számlákon, és ekkor már készpénzben tartott 121 ezer lejt és 35 ezer eurót.

Az idei bevallásában pedig nullát írt mind a nyolc folyószámla értékéhez. Készpénzben 46 ezer lejt, 26 500 eurót és 65 ezer forintot vallott be.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

Másokat etet közpénzből, de az ő vagyona hízik, ki az? Kolcsár Anquetil Károly! – az Átlátszó Erdély cikke

Markó Attila Semjén Zsolt karjaiból röpült a román parlamentbe – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Tánczos Barna többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet – az uh.ro cikke

Borbolynak a szüleitől kell kölcsön kérnie négyévente – az uh.ro cikke

Kántor Boglárka nyerte a választási lottót, négy évig fogja képviselni a vaslui-iakat a parlamentben – a Transtelex cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Kovács Máté bejutásával két szenátora lett a Szatmár megyei RMDSZ-nek, de nem felhőtlen az öröm – a Transtelex cikke

Máramaros megyében

Zahoránszki Brigitta, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Tasnádi István Szilárd személyében a Kolozs megyei RMDSZ már az ötödik jogászt küldi a parlamentbe – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

Végre magára is gondol Könczei Csaba, a köz igazi szolgája – az Átlátszó Erdély cikke

Gál Károly a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír – az Átlátszó Erdély cikke

Kulcsár-Terza József a kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben – az Átlátszó Erdély cikke

Ékszereket és házakat gyűjt Fejér László Ödön, a leggazdagabb háromszéki honatya – az Átlátszó Erdély cikke

A nyitókép forrása Vass Levente hivatalos Facebook-oldala.

The post Vásárhelyi a vagyona és a karrierje, de politikusként csak Bukarestben sikeres appeared first on Átlátszó Erdély.

Az elmúlt négy évben a szenátus szállításügyi és a munkaügyi bizottságában tevékenykedett. Félidőben szállt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságba (valószínűleg abban az időszakban, amikor átvette a Kézdi tejszövetkezet irányítását is). Új mandátumában maradt a szállításért és infrastruktúráért felelős bizottságban, illetve bekerült az európai ügyek bizottságába is, amelynek alelnökévé választották.

Parlamenti ténykedésének számai az RMDSZ-frakció középmezőnyébe helyezik Fejért. A végszavazások 80 százalékán voksolt, 60 törvénykezdményezéshez adta a nevét, és 52-szer szólalt fel. Vagyonnyilatkozataiból azonban arra lehet következtetni, hogy a parlamenten kívül is igen aktív volt: lakásokat vásárolt, felszámolta egyik legrégebbi cégét, és nekiállt menedzselni egy olyan közös céget, amellyel elég sok a gond.

Hol él Fejér László Ödön?

Vagyonnyilatkozatából és Facebook-posztjaiból is az derül ki, hogy minimum kétlaki életet folytat a most 63 éves szenátor. Bukarestben van az egyik munkahelye, a szenátus. Öröksége, választókerülete és cégei Kézdivásárhelyhez kötik, de gyakran fordul meg Budapesten, ahol több lakása és felnőtt gyermeke van.

Vagyonát legutóbb négy éve vettük számba, azóta az ingatlanvagyona jelentősen gyarapodott. Továbbra is megvan a Kézdivásárhelyen 2003-ban örökölt, 80 négyzetméteres lakás a 136 négyzetméteres telekkel, illetve az a nagy, közel 400 négyzetméteres ház a majdnem négy áras telekkel a Brassó megyei Krizbán, amelyet a felesége örökölt még 2011-ben.

Ehhez az elmúlt négy évben egész kis ingatlanportfóliót vásárolt össze a szenátor: négy beltelket és két házat Kézdivásárhelyen, és két házat Budapesten. A négy beltelek nagysága változó: a legkisebb 29 négyzetméteres, a két legnagyobb majdnem 400. A kézdivásárhelyi két új lakása is nagyon különböző: az egyik csak 52, a másik 167 négyzetméteres.

A 2006-ban Budapesten vásárolt és a gyerekei nevére írt lakás már rég nem szerepel Fejér vagyonbevallásaiban. 2023-ban és 2024-ben viszont két másik lakást vett a magyar fővárosban, egy 56 és egy 126 négyzetméterest. Mindkettő a feleségével közös tulajdon.

Miből él Fejér László?

Alapvetően a cégeiből és szenátori fizetéséből. Bevételei között nem tüntette fel, hogy bármelyik lakását kiadná bérbe. Legstabilabb jövedelme a szenátori fizetése, ez négy év alatt alig változott: nem egészen 130 ezer lejről 134 ezer lejre emelkedett. Ehhez bizonyára hozzájön még a napidíja, amely – mivel a szavazások többségén részt vett, tehát Bukarestben tartózkodott – évi 30 ezer lejre tehető. Ezt ő sem tüntette fel a bevallásában.

Felesége ebben az időszakban Fejér két cégének a gondnoka. Ekként 2020-ban még „csak” 86 ezer lejt keresett, de 2023-ban már 130 ezer lejt. A cégekből rendszeresen vesznek ki osztalékot, és tesznek be tagi kölcsönöket, de az osztalékok azért rendszeresen magasabbak a személyes kölcsönöknél. A cégek közben hitelt is vesznek fel.

Fejér egyik legrégebbi cégét, az 1996-ban alapított Perla Neagra Kft.-t tavaly számolta fel. A cég a 2000-es években ment jól, 10-20 alkalmazottja is volt több tízezer lejes évi profittal. Tíz éve profilt váltott, ékszergyártásra állt rá, az utóbbi években két, majd egy alkalmazottal működött. A profilváltás után veszteséges lett, majd kiegyensúlyozták, tavaly viszont bezárták. A cég fele volt a szenátoré, felszámolásakor több mint félmillió lejt kapott.

A 25 éve alapított Carpatgraf nyomtatás-előkészítést végez. Fejérnek ötven százalékos részesedése van benne. Az elmúlt négy évben 6,4 – 7 millió lej közötti árbevétellel és évi 270 – 450 ezer lejes profittal működött. 22-23 főt alkalmaz a cég. A szenátor előző mandátumában a cég 5,7 millió lejes fejlesztési támogatást kapott, 2022-ben 1,3 millió lej hitelt vett fel a CEC banktól, 2023-ban és ’24-ben viszont már tagi kölcsönt fizetett be Fejér bő százezer lej értékben. Viszont ebből a cégből a legutóbbi mandátuma során több mint félmillió lej osztalékot vett ki.

A papíripari gépeket gyártó, húsz éves Laser DT Kft. most megy a legjobban. Ennek a cégnek is a fele a szenátoré, 30 százaléka a feleségéé. Az előző mandátumban négyről 6,6 millió lejre tornászták fel az évi bevételét 21 alkalmazottal, a profitját pedig 160 ezerről 855 ezerre. Ehhez biztos jól jött 2018-ban az 5,6 millió lejes fejlesztési támogatás, majd 2021-től két CEC-hitel összesen másfél millió lej értékben. Ezt a céget a szenátor 200 ezer lejnyi tagi kölcsönnel támogatta, a négy év alatt viszont a feleségével együtt mintegy 900 ezer lejnyi osztalékot tudott kivenni belőle.

Nemrég lejárt az életbiztosításuk is, amelyből összesen 320 ezer lej bevételük származott, ráadásul tavaly felvettek két hitelt is bő 300 ezer lej értékben. Minden bizonnyal így tudtak szép nagy ingatlanokat vásárolni Kézdin és Budapesten az elmúlt két évben.

Ami viszont viheti a pénzt és energiát, az a Kézdi tejtermékeket gyártó szövetkezet. Fejér szenátor a kezdetektől beszállt 20 ezer lejjel, ez 2022-től 200 ezer lejre emelkedett. Ekkor részvényesi elnök és céggondnok is lett, ami elég nagy felelősséggel jár. A szövetkezetként működő cégbe ugyanis 68 magánszemély, közbirtokosság és állattenyésztő egyesület szállt be a környékről a 2020-as adatok szerint.

Miközben élesedik a verseny a tejpiacon, a szövetkezet bevételei zsugorodtak: 4,6 millióról 2,5 millió lejre az elmúlt négy évben. Mindezt úgy hozta össze, hogy 2020-21-ben 2,1 millió eurót kapott az AFIR vidékfejlesztési programban tejgyári gépekre, vagyis épp ebben az időszakban kellett volna felpörögnie a termelésnek. 

A cég adósságai 2023-ban szinte elérték a tízmillió lejt, a korábbi pár tízezer lejes profitja pedig a nulla felé tart. Bár a cégnek csak négy alkalmazottja van, de sok környékbeli marhatartó család megélhetése múlik rajta. No meg a lokálpatrióta büszkeség, hogy fenntartható-e a háromszéki székelyek egyik tényleges összefogása.

Mivel jár Fejér László?

Mivel a szenátor ennyi lakás és felelősség között kénytelen megosztani az idejét, tavaly végre vásárolt egy autót is magának. Nem kizárt, hogy eddig is autóval járt, csak cégessel, de ezt a 2019-es gyártású Mercedest most a saját nevére vette.

Mit tesz félre Fejér László?

A lakásokon kívül pénzt és ékszert. A bevallásokból nem derül ki, pontosan milyen ékszereket kedvel a honatya. Csak az, hogy miután sok-sok éven át ezeket nyolcezer euróra értékelte, 2020-tól fokozatosan húszezer euró értékűre bővítette a gyűjteményét.

A szenátor pénztartaléka folyamatosan változott, tavaly például nagyon látványosan. A júniusi bevallásában a folyószámlákat már nem is tüntette fel, viszont szinte mindent összevont két, 2024-ben nyitott letéti számlára, összesen 830 ezer lejt. Aztán a választási kampány, az autó- és lakásvásárlás ezt mind elvihette, mert a decemberi bevallásában már csak egyetlen letéti számla szerepel, mindössze százezer lejjel.

A szenátor-vállalkozónak nemcsak az anyagi, hanem a kapcsolati tőkéjét is valamennyire átláthatóvá kellett tennie. Az érdeknyilatkozatai szerint ő a kézdiszéki RMDSZ-szervezet elnöke, és tagja a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara vezetőtanácsának is. Minden beágyazottság adott tehát ahhoz, hogy felpörgesse a helyi tejgyárat.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Tánczos Barna többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet – az uh.ro cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Máramaros megyében

Zahoránszki Brigitta, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

Végre magára is gondol Könczei Csaba, a köz igazi szolgája – az Átlátszó Erdély cikke

Gál Károly a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír – az Átlátszó Erdély cikke

Kulcsár-Terza József a kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben – az Átlátszó Erdély cikke

The post Ékszereket és házakat gyűjt a leggazdagabb háromszéki honatya appeared first on Átlátszó Erdély.

Könczei az első mandátumát a mezőgazdasági bizottságban töltötte, és olyan hatékonyan, hogy az RMDSZ háromszéki szervezete lázongott idén ősszel, hogy helyette a rájuk oktrojált MPE-elnököt, Kulcsár-Terza Józsefet kellene bejutó helyre sorolniuk. De aztán Kovászna megyében is akkorát szavaztak a hatékonyan ijesztgetett mozgósított székelyek, hogy az RMDSZ listájáról megint négyen jutottak a képviselőházba.

Ahol Könczei Csaba aztán szorgoskodott is rendesen: a végszavazások 87 százalékán voksolt, és ugyancsak 87 törvényjavaslatot támogatott. Legalább az aláírásával. A régió napisajtója szerint az egyikkel moccantott egyet az erdők visszaszolgáltatásán, egy másikkal egyszerűsíteni igyekezett a digitális telekkönyvezést. Legtöbbször az illegális legeltetés hatékonyabb ellenőrzését és büntetését kötik a nevéhez. Az elején bedolgozott a kormányprogramba is, az öntözőrendszereket fejlesztette volna. 

Amellett, hogy igazi hivatalnokként tolta a szakterülete szekerét, falunapokon, gazdatalálkozókon győzködte a háromszéki gazdákat, hogy pályázzanak az ágazat számos támogatási programjában. Kedvence a kolbásztöltő és főzőversenyek zsűrizése, cikkünk nyitóképe is a gelencei főzőversenyen készült.

Átlagpolgár Bukarestbe megy

Vagyonáról még ennyi érdekességet sem lehet elmondani. A nevén csupán ugyanaz a 68 négyzetméteres sepsiszentgyörgyi lakás van, mint négy évvel ezelőtt. Ezt még 1994-ben vásárolták a feleségével. 

Mivel kénytelen Bukarestbe járni, megszabadult az egyik húszéves autójától (de a régi Sharan még megvan), és szerzett két újabbat. Vagyonnyilatkozatában egyszerre tűnik fel egy 126 ezer lejes kölcsön egy lízingcégtől, és egy 2020-as Renault Captur. Majd érkezik az egyetlen valamirevaló villantás: egy V40-es Volvo a 2016-os szériából.

Könczei kölcsönei a legizgalmasabbak

A 75 ezer lejes mezőgazdasági igazgatói fizetéséből nem futotta volna vérmesebb kampányra, ezért 2020-ban adósságokba verte magát. Ráadásul nyugtalanító módon. Egyrészt az nyugtalanító, hogy a Garanti Banktól négy évre felvett 69 ezer lej még az idén nyári bevallásában is 69 ezer lejjel szerepel, és a 2026-ban lejáró lízing értéke sem akar csökkenni. Reméljük, sikerül közben törlesztenie, de ez végül is az ő dolga.

Amit biztosan kampányra vett fel, az tíz darab kölcsön magánszemélyektől. Összesen 90 ezer lej öt és tízezer lejes tételekben. Ezeket 2021-re visszafizette, hisz neki is megtérítette az állam az RMDSZ-en keresztül. 

Az a nyugtalanító, hogy ki van takarva, hogy Könczei kiktől vette fel. Holott ebben az esetben a magánélet védelménél erősebb kellene legyen a közérdek, hogy tudjuk, az RMDSZ egyik képviselője kiknek volt lekötelezve legalább fél éven át.

Végre tudott spórolni

Könczei fizetése megduplázódott azzal, hogy hivatalvezetőből választott tisztségviselővé avanzsált. 140 ezer lejes évi fizetéséhez hozzájön a nem bevallott, de esetében is legalább 30-35 ezer lejre tehető napidíj, így a havi átlag 14 ezer lej minden bizonnyal összejön neki is. Rájuk is fér, mivel felesége nem havonta, hanem csak évente keres pár ezer lejt.

Ehhez képest viszont már az elején felpörögtek a megtakarításaik. Az nem világos, hogy 2020-ban a kampány söpörte-e ki teljesen a családi kasszát, vagy Könczei elfelejtette feltüntetni a számláit. 2021-re viszont már 56 ezer lejnyi készpénz állt a képviselő rendelkezésére. 

Idén nyáron ugyanennyi volt a folyószámláin úgy, hogy egyrészt 80 ezer lejre duplázódott a magánnyugdíj-megtakarítása, másrészt tavaly három letéti számlát is nyitott összesen közel 63 ezer lejjel.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

The post Végre magára is gondol a köz igazi szolgája appeared first on Átlátszó Erdély.

Kovács Irénkének nem kenyere a nyilvánosság. 

Miközben ő a legszorgosabb RMDSZ-es szenátor: 80 törvénykezdeményezést írt vagy írt alá az elmúlt négy évben, amelyek között voltak szociális, egészségügyi, oktatási, mezőgazdasági, közigazgatási és nyugdíjakkal kapcsolatos javaslatok. Ehhez képest a napi sajtóban csak annyival jelent meg, hogy most már városon is lehet iskolabuszokat indítani, és azok a felekezeti iskolák is kaphatnak alapfinanszírozást, amelyek még csak ideiglenes engedéllyel működnek.

Az idei kampányokban Kovács végigtalpalta Szilágy megyét, derül ki a hivatalos Facebook-oldalára feltöltött fotókból. De ott is jobbára csak csoportképeken tűnik fel.

Az elmúlt évtizedet inkább tanügyszervezéssel, mint tényleges oktatással töltötte Kovács Irénke, aki szenátorként most a második mandátumára készül. 

Mozgalmas volt a tanügyi karrierje

Kovács a rendszerváltás évében, 1989-ben végezte el a BBTE biológia szakát. Egy évet tanított Konstanca megyében, vélhetően kihelyezték oda. A következő tanévet viszont már Kolozsváron kezdte, majd a kilencvenes évek közepéig Zsibón és a közeli Tótszálláson volt tanár. 2004-től 2013-ig a zilahi Wesselényi Református Kollégiumot igazgatta, 2007-től tanít a Vasile Goldiș Egyetem zilahi kirendeltségén is.

Eközben elvégzett egy oktatásmenedzsment mesterit Nagyváradon, 2010-ben ledoktorált biológiából Kolozsváron, majd szintén a BBTE-n átképezte magát angoltanárnak. 2013-tól Szilágy megye helyettes főtanfelügyelője volt, 2017-ben a kisebbségi nyelvű oktatás államtitkárává nevezték ki a tanügyminisztériumba.

2011-2017 között elnöke volt a Wesselényi Kollégium barátságegyesületének, 2018-2019-ben pedig az RMDSZ Nőszervezetének volt az alelnöke.

Hol él Kovács Irénke?

A szenátor sem földterülettel, sem ingatlannal nem lett gazdagabb az elmúlt négy évben. Negyven ár zilahi beltelek van a tulajdonában, minden bizonnyal azon áll a 2011-ben épített, 140 négyzetméteres lakóháza. 2019-ben vásárolt egy 48 négyzetméteres lakást Kolozsváron.

Még 2011-ben örökölt Zsibón négy hektárnyi kültelket, ennek a felét birtokolja. Kovács szinte az egyetlen, aki beírta a vagyonbevallásába, hogy felveszi az APIA-tól a területalapú támogatást, ami ekkora telekre legutóbb 2300 lej volt.

Mivel jár Kovács Irénke?

Autóból azonban lett új is neki, idén beszerzett egy vadiúj gyártású Toyota Yarist, aminek kezdő ára kicsivel kevesebb, mint húszezer euró. Így most is két autója van a szenátornak, a másik egy 2011-ben gyártott Volkswagen, amit szintén idén vásárolt meg, mert a 2023-as vagyonnyilatkozatában még nem szerepelt. 

Annyi látszik, hogy az elmúlt évben eladta a két korábbi kocsiját, a 2012-es gyártású Daciát és a 2017-es Renault Capturt. Az a furcsa, hogy mindkettőt kereken 20 000 lejért adta el. Kovács szenátor volt annyira jó fej, hogy 2023-as vagyonbevallásába beleírt két remorkát, idénre azok is eltűntek. Talán hozzákötötte őket az eladott Daciához és Renault-hoz.

Mit tett félre Kovács Irénke?

Semmit, cserébe jó ritmusban törleszti a hiteleit. Még 2019-ben felvett 165 ezer lejnyi hitelt valószínűleg a kolozsvári lakás megvásárlásához, ez 2027-ben járt volna le.

2021-ben visszakapta az RMDSZ-től a 2020-ban kampányra kölcsönadott 35 ezer lejt, és felvett egy másik, 49 ezer lejes hitelt is. Ezek idénre eltűntek, helyettük a BRD-től vett fel 45 ezer lejt, amit jövőre kell törlesztenie. Az eddigi törlesztések ritmusából ítélve menni fog ez neki.

Miből él Kovács Irénke?

Kovács Irénke egyedüli jelentős bevétele a szenátori fizetése, amely tavaly összesen 137 256 lej, havonta közel 11 500 lej volt. 

Mivel az APIA-támogatás egész évre volt 2331 lej, a hiteleiből pedig évente olyan negyvenezer lejt törleszthetett, és most még két autót is vett, Kovács Irénke szenátor valószínűleg nem él nagy lábon.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

The post Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor appeared first on Átlátszó Erdély.

Csakhogy míg Márton Árpád nyakig benne volt minden fontos parlamenti vitában, és a nem mindig népszerű álláspontját a román sajtóban is el tudta mondani, Erdei Dolóczki pedig megbízhatóan szállította az infókat a költségvetésről és az adózásról, addig Seres a nyilvánosságban nem sok vizet zavar. Bár az elmúlt négy évben sok törvénymódosításban benne volt a keze legalább egy aláírás erejéig, még az RMDSZ pártlapja, a Maszol.ro is csak két parlamenti megmozdulását tartotta hírértékűnek. Tavaly októberben jelezte, hogy az USR baltával szabná át a területi közigazgatást, ezért le is szavazták a javaslatot, illetve számon kérte a kormányon, miért nem fizette ki az elkészült, de mindeddig legértelmetlenebb autópályaszakaszhoz kisajátított földek ellenértékét. 

Ezzel együtt úgy tűnik, a kies Szilágy megyében elképzelhetetlen az etnikai politizálás a 71 éves jogász nélkül: Seres 27 éve elnöke az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének. Az elmúlt négy évben otthon felavatott pár óvodát és egy focipályát.

Seres Dénes tanítóként kezdte a karrierjét, de két év után, 1977-ben átlépett a közigazgatásba. Szülőfaluja, a Zilah közeli Magyarkecel néptanácsának titkára volt 1980-ig. Akkor végezte el a jogot Kolozsváron, és a Szilágy megyei tanács jogászaként dolgozott 1992-ig. Azóta a bukaresti parlament a munkahelye. 

A szenátus közigazgatási bizottságának alelnöke, majd elnöke volt. Később, már képviselőként is az alsóház hasonló szakbizottságának volt a titkára. 2008 óta a házbizottság RMDSZ-es tagja.

A szilágysági anyaföld

A Seres házaspár az elmúlt ciklusban nem gyarapította a magyarkeceli családi fészek körüli területeket. ’92-ben és 2010-ben örökölt összesen 8,5 hektár termőföldet és 1,3 hektárnyi erdőt. 1999-ben vásárolt öt ár belteleket, 2010-ben örökölt ugyanennyit és egy családi házat. 2013-ban szintén öt árnyi telket vettek egy Szatmár megyei faluban.

Hogy az örökölt anyaföldhöz ragaszkodik Seres, az érthető. Ami nem volt világos, hogy miért olyan fontos az a 45 árnyi zilahi mezőgazdasági terület, amelynek kétharmada egyébként Csóka Tibor és Lakatos Sándor tulajdona. Mindketten a helyi RMDSZ erős emberei. Merthogy Seres Dénes vagyonbevallása szerint se ebből, se az örökölt területekből nem származik semmilyen bevétele.

Úgyhogy megkérdeztük, mi volt a szándéka a zilahi telekkel. Merthogy művelni kicsi, lakni nagy, legfeljebb a szilágysági trió bromance kertészkedésére tűnik alkalmasnak. Seres képviselő elmondta, két társával azt remélték 16 éve, hogy beltelekké válik a terület, és esetleg oda építkezik majd a három család. A megyeszékhely viszont nem terjeszkedett odáig, és Seres szerint valószínűleg el fogják adni a telket. 

Rákérdeztünk arra is, hogy nem tüntette fel vagy nem is igényelt területalapú támogatást az APIA-tól a több hektárnyi termőföldjére. A földet nem ő, hanem az öccse műveli, akiről nem tudja, hogy igényelt-e a támogatást, mondta a honatya.

Hol él Seres Dénes?

Seresék még 2006-ban vettek egy közepes méretű, 87 négyzetméteres lakást Zilahon. A Magyarkecelen 2010-ben örökölt családi ház 264 négyzetméteres.

Seresnek két lánya és két unokája van. Nem kizárt, hogy az utóbbi évek lakásvásárlásai hozzájuk kapcsolódnak. A 2018-ban Kolozsváron vásárolt, 71 négyzetméteres lakást ugyanis négy év, azaz egy oktatási ciklus után eladták, és Marosvásárhelyen vettek egy 78 négyzetméteres lakást. A nyári EP-választásokon kötelező PR-cikkből derült ki, hogy Seresék nagyobbik unokája Vásárhelyen jár egyetemre.

Mivel jár Seres Dénes?

A honatya az erős gépeket kedveli. Akinek van termőföldje, oda dukál egy traktor is: Seres nevén egy közel harminc éves, 1996-ban gyártott traktor van. 

A személygépjárműve pedig egy 2017-ben gyártott Renault Kadjar. Ez a városi terepjáró csak 2019-ben tűnt fel a vagyonbevallásában, ahol addig csak a traktor szerepelt.

Miből él Seres Dénes?

A képviselőnek nem sokkal nőtt a vagyona négy év alatt, pedig csinos összeget keres honatyaként és nyugdíjasként is. Folyószámláin idén májusban 39 ezer lej volt, de azóta több kampány is zajlott, zajlik. (Kampányköltéséből még csak a négy évvel ezelőtti látszik: azt a 40 ezer lejt, amit 2020-ban kölcsönadott az RMDSZ-nek kampányra, azt 2021-ben rendben visszakapta.)

A képviselőnek az elmúlt naptári évben elsősorban a parlamenti munkájáért járó fizetésből volt leginkább jövedelme, 153 312 lej. Kapott továbbá 81 017 lej nyugdíjat az államtól, valamint némi kis ügyvédi extranyugdíjat, 9864 lejt. Ezek együtt bő húszezer lejes havi bevételt jelentenek.

Felesége szintén nyugdíjas, a tanügyben dolgozott, ezt évi 40 ezer lejjel honorálja az állam.

Seres Dénes több szilágysági települési és közművelődési egyesület tagja, illetve elnöke. Tagja továbbá a Communitas és az Eurotrans Alapítvány kuratóriumának, de egyik pozíció sem jár fizetéssel. Cége nincs, 23 darab Transgaz részvénye hol jövedelmez pár száz lejt, hol nem.

Mennyit tudott félretenni?

Nem sokat. A négy éve 120 ezer lejnyi államkötvénye idénre 140 ezer lejre gyarapodott, tíz éve kötött magánbiztosításának értéke 21 ezer lejről közel 39 ezer lejre nőtt.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

A felhasznált képek forrása Seres Dénes hivatalos Facebook-oldala.

The post A szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament appeared first on Átlátszó Erdély.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Idén öt képviselőjelölt fut neki bejutóként a Hargita megyei parlamenti megmérettetésnek. Vagyon- és érdeknyilatkozataikat nézzük meg.

1.HunoЯ kolléga

Az országos RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor plakátvezető státuszban Hargita megyei képviselőjelöltként indul, habár vagyonnyilatkozata alapján már nem itt él.

A HunoЯ márkanév alatt ismert politikus két házban birtokol részvényeket. Mindkét ház Kolozsváron van, és mindkettő meglepően négyzetcentiméterre ugyanakkora, 119.85 négyzetméter. Hogy miért, azt most nem áruljuk el. És azt sem áruljuk el, hogy miért nem áruljuk el, élelmesebb olvasóink rájönnek. Feleségének Keresztúron van egy 200 négyzetméteres, 2003-ban, azaz a Hunor előtti időszakban épített háza.

Van egy 2004-es Ford Fiestájuk, de nem fontos, hogy euro hányas, mert valószínű, hogy a szolgálati autók mellett ezt nem sokat használja az országos elnök. A régi autóhoz illik az új művészet, Kelemen 6000 eurót fektetett a kortárs festészetbe.

Bankszámláikon több mint 350 000 lej csücsül, adósságuk körülbelül negyedennyi van.

Kelemen fizetése évi 131 412 lej a parlamentből, és alig picivel kevesebb, 126 135 lej az RMDSZ-től. Tehát havi 21 462 lejt visz haza közpénzből. Felesége is a magyar érdekképviseletből él, ő évi 64 425, azaz havi 5368 lejt kap az RMDSZ-től.

Nehéz nem észrevenni, hogy a négy évvel ezelőtti, 2016-os adóbevallásához képest hatalmas a képviselői fizetésemelése. Akkor évi 70 ezer lejt vitt haza a parlamentből, most évi 130 ezret. Ez szinte duplája a négy évvel ezelőttinek. Jól megy ez az ország!

Kelemen Hunor érdeknyilatkozatából az derül ki, a Kós Károly Akadémia vezetőségi tagja. És az RMDSZ elnöke. Na, erre számítottam. És tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.

Na, erre nem számítottam. Ezekből a szakmai szervezetekből nem zárják ki azokat, akik átpártolnak a túloldalra? Mi itt az Átlátszó Erdélynél évek óta pereljük az RMDSZ-t, hogy adjon ki közérdekű információkat, s most kiderül, hogy az ellenfél főnökét „kollégának” kellene szólítsuk? Na ne már!

Kelemen Hunor vagyonnyilatkozat első ránézésre szerény, mondhatni nem ugrik belőle látványosan szembe, hogy a Fidesz összeölelkezett az RMDSZ-szel. Ha viszont megnézzük a négy évvel ezelőtti vagyonbevallását is, akkor azt látjuk, hogy a Kelemen család egy mandátum alatt gazdagabb lett egy kolozsvári kertes házzal, miközben bankszámláikon nem fogyott a pénz, sőt szaporodott. Nem rossz teljesítmény egy újságírótól.

2. Hajdu Gábor

Hajdu Gábor új szereplő a parlamenti porondon, de reklámfilmjéből látjuk, hogy van tehetsége ehhez a pályához. Nagyon szépen el tudja szavalni, amit diktálnak neki. Az erdélyi magyarság érdekében, ezeréves kultúránk és hagyományaink fennmaradásának érdekében.

Hajdu Gábor, bármennyire is újnak tűnhet a porondon, ismerős lehet kedves olvasóink számára. Az Úz völgyéből. Na nem, nem a kapuromboló műbalhén állt ki pofonokat kapni a román szélsőségesektől, hanem Lénárd András jobbkezeként segített csőbe terelni a patakokat. Majd négyszeres áron eladni a magyar államnak a veszteséges csőpatak-hálózatot.

Ez még mindig látszik az érdeknyilatkozatában, melyben három olyan cég is szerepel, melynek neve a vízierőművekre utal: Hydroenergy Zrt, Hydrodirect Kft. és a European Green Energy Development Kft. Ez utóbbi felszámolás alatt áll.

De a Lénárd Andrással közös bizniszek sorában ott van a vagyonnyilatkozatában szereplő Ecotricity (valójában Ekotricity), ami a Kászonokban akart hatalmas napelemparkban villamos energiát termelni, de csak negatív mutatókat és adósságot termelt.

Vagy ott van a Spider Drone Security nevű csíkszentsimoni cég is. Őket ismerhetik kedves olvasóink abból a reklámból, amiben drónokkal szállítják haza az embereknek a Csíki sört, és ereszkedik le a drón a sörösládával egy székely udvarba, ahol székely ruhás fiatal pár várja boldogan a szállítmányt. Na, azóta is várják, ha meg nem haltak, mert a cégadatbázis szerint csak negatív profit és egyre növekvő adósság ereszkedett az egyébként (szakmai szempontból) ígéretesen induló cégre. Úgy tűnik, Lénárd csak a veszteséges itthoni cégeibe vette be az új képviselőjelöltet.

Hajdu építkezési cége, a Montener Curia szintén negatívban úszkál. A kétéves Montener Duo nevű italkeverő cége túl sokat nem kevert, mert a cégadatbázisban szereplő 400 lejes adósságán kívül nem sokat mozgatott eddig. Végül pedig van egy Cristo Consult nevű tanácsadó cége is, ami 2019-ben 582 lej profitot termelt, s 361 815 lej adóssága volt.

Mondhatnánk azt is, hogy vállalkozóként megbukott, és ez tökéletesen alkalmassá teszi a magyarság ügyeinek magas szintű képviseletére. De nem mondjuk. Inkább drukkolunk neki, hogy az új, politikai pályán sikeres legyen. Ha jóindulattal figyeljük ezt a lépést, akkor ez akár egy sikertörténet is lehet. Melyből egyszer talán filmet is forgathatunk majd Az embercsempész csövesember szolgálatából a parlamenti bársonyszékbe címmel.

Hajdu vagyonbevallása politikusi átlagbevallás. Van egy 20 árnyi telkecskéje és egy 287 négyzetméteres lakóháza. Ehhez hozzájön 50 négyzetméternyi kereskedelmi felület, amit még 2013-ban vásárolt, mikor dübörgött a vízerőmű-biznisz, és a patakok egymás után könyörögtek, hogy őket is húzzák csőbe. Valószínűleg ezeknek a kereskedelmi felületeknek a bérbeadásából van évi 4200 euró bevétele.

Van egy KIP-KG42 lakókocsija, 25 ezer eurónyi pénze, és bő 200 ezer eurónyi adóssága, ennek java a cégén. Ennyi.

3. Bende Sándor

Ez ki, tette fel a kérdést a nyolcéves fiam, mikor elmentünk a választási plakát mellett, s rámutatott Bendére. Én is ugyanazt a kérdést tettem fel egy éppen plakátoló politikusnak, aki azért sokat jár mindenféle megyei szintű RMDSZ-bulikba. Passz. Fogalmunk sincs, hogy ki ő, honnan került elő, és kinek az embere. Ráadásul bemutatkozó videója sincs az RMDSZ oldalán, mint a többi jelöltnek.

Mekkora volt a meglepetés, amikor kiderült számomra, hogy nem most jelölték először, hanem már négy éve képviselő! A mi megyénkben. Nyilván, szégyen egy újságírónak, hogy nem ismeri a megyéjében működő politikusokat, de az, hogy én nem ismerem Bendét, az csak annyit jelent, hogy nagyon sokat nem rosszalkodott az előző mandátum alatt, vagy ha mégis, akkor szép csendben tette.

Bende vagyonbevallása eléggé minimalista. Minden ingatlanja Maroshévízhez köti: egy húsz éve vásárolt félhektáros teleknek a negyedét birtokolja, és egy szinte húsz éve örökölt ház egynyolcadát. Hogy mekkora ez a ház, nem akarja bevallani. Négy évvel ezelőtt sem akarta.

Azon kívül nincs semmije, csak sok nagy Z betűje az adóbevallásában. Képviselői fizetése évi 137 256 lej, azaz havi 11 438 lej. Egyetlen számláján 100 ezer lejnyi megspórolt pénz van, és van egy 12 ezer lejnyi adóssága, amit jövőre kell törlesztenie (2016-ban csak 75 ezer lejnyi adóssága volt, félretett pénze semmi). Úgy tűnik, szépen csendben törlesztgetett és gyűjtögetett az előző mandátum alatt.

Érdeknyilatkozata is minimalista. Az RMDSZ-en kívül egyetlen maroshévízi egyesületnek tagja, cége nincs. Vagy nem az ő nevén. Vannak ilyen finom szálak, hogy Bende a villamossági vállalatnál dolgozott, mielőtt képviselő lett, és egy rokona, gyaníthatóan a fia vagy testvére, Bende Robert Jolt nevén van egy villamossági munkálatokkal foglalkozó cég, de semmi túl gyanús vagy szembeszökő. Bende a megye egyik legtisztábbnak tűnő politikusa. Legalábbis így első ránézésre, és bevallásai alapján.

4. Ladányi László-Zsolt

Ladányi öreg róka már a politikában, volt már alpolgármester, prefektus, alprefektus, és talán udvarhelyi polgármester is lehetett volna, ha nem a Verestóy nevével fémjelzett udvarhelyi RMDSZ színeiben kellett volna kiállnia a legjobb formájában lévő Szász Jenővel megméretkezni. De mindez már a múlté, Ladányi most a legtöbb szavazatot zsebelte be a küldöttgyűlésen, és visszatér a parlamentbe, ahol húsz évvel ezelőtt tanácsosként és irodavezetőként dolgozott hat éven át.

Búcsúzik főtitkári karrierjétől, és az ANAP-tól, az Országos Közbeszerzési Ügynökségtől, ahonnan tavaly 130 162 lejt, azaz havi 10 846 lejt hozott haza. Haza a kis 168 négyzetméteres házikójukba, mely a kis 610 négyzetméteres telkecskéjén fekszik.

Ladányi nem a nagyzolás embere, úgy tűnik. Az autóknál sem a luxusmárkákra hajt, hanem az Opel elkötelezettje. Egy 2013-as Zafirájuk és egy 2014-es Insigniájuk van, és tavaly adtak el egy Opel Antarát 5000 euróért.

Van egy pici hitelük, nem nagy tétel, és két éven belül törlesztik is. Bankszámlájuk nincs. Hogy mit csinálnak az elég szép fizetéseikkel, nem derül ki az vagyonbevallásból, mert semminek semmi nyoma, annyi a mínusz jel a vagyonbevallásban, mint kóborkutyán a bolha. Ennél több mínusz már csak az érdekbevallásában van. Ladányi jó pártkatona, párttagságán kívül semmiben nem érdekelt.

5. Zakariás Zoltán

Zakariás képviselőjelöltsége a nagy erdélyi magyar összefogás gyümölcse. Őt az Erdélyi Magyar Szövetség jelölte ebbe a funkcióba. Az EMSZ, ami egy gyönyörű elvnek a politikai csatározásokban szétcincált torzszülöttje lett, elég becsületesen lebőgött az önkormányzati választásokon, majd kihirdette a győzelmét, és kérte a parlamenti jussát az RMDSZ-től, három befutó helyet. Az RMDSZ, az öt százalékos küszöb alá esésétől való folyamatos félelmében nagyvonalúan felajánlott a három hely helyett kettőt, nyögvenyelősen, majd meghirdette a nagy összefogást.

Így kerül a parlamentbe Zakariás Zoltán, akinek vagyonbevallása egy kortárs művészeti alkotás: minimalizmusában emelkedik ki az összes eddig végignézett mű közül. A matematikai pontossággal megkomponált, mínuszjelekből tökéletes szimmetriával felépített zen alkotást csak két helyen töri meg a földi hétköznapok szürke valósága: a szerzőnek van egy kis jövedelme, és gyerekpénz is áll a házhoz.

Ennyi, azon kívül semmije sincs. Se telke, se háza, se bankszámlája, se autója, se értéktárgyai, semmi. A fizetése is eléggé minimális. Az EMNT-től kap évi 25 200 lejt, ez havi bontásban 2100 lej, és ehhez hozzájön a megyei tanácsosi juttatása. Az adóbevallás szerint a január-augusztus időszakban igazgatói asszisztens volt az Urbanánál, ez is ilyen politikai alapon ajándékba kapott pozíciónak tűnik. Ezért 6872 lejt kapott, tehát a 8 hónapra lebontva: havi 859 lejt. Őszintén, ez nem sok, ezért a pénzért szinte újságíró is lehetne, kár a politikával mocskolódni ennyi pénzért.

Érdekbevallásában két cég szerepel, mindkettő egészségügyi. Az egyik, egy bukaresti székhelyű cég, melynek közel egyharmadát birtokolja Zakariás, tizenévvel ezelőtt szépen termelt, de nyolc éve semmi lényeges mozgást nem látunk rajta. A másik, egy Udvarhelyen bejegyzett cég, melynek Zakariás adminisztrátora is, soha nem bonyolított le nagy forgalmat, csak enyhe mínuszokat hozott.

Úgy tűnik, hogy Zakariás professzionális politikus. És itt a profi szónak arra az értelmére gondolok, hogy keresetének javát ez teszi ki. Magyarán: abból él, amit kipolitizál. Helyi szakzsargonnal élve: megélhetési politikus. És úgy tűnik, most béjött neki az élet: jövőtől sokkal nagyobb összegért teheti ezt. Drukkoljunk neki, hogy ez a vagyonbevallásán is meglátsszon!

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Kelemen Hunor a gazdagabb, vagy Lénárd András jobbkeze? appeared first on Átlátszó Erdély.

A legfontosabb Bihar megyei választott tisztségekért az RMDSZ és az EMNP is a közéletben már kipróbált, régi kádereit indítja. Nem mindenki próbálta ki magát vagyonnyilatkozat-köteles pozícióban, de a Feddhetetlenségi Ügynökség és a jelölteknek korábban munkát adó közintézmények honlapján legtöbbjük bevallott jövedelme jól követhető.

Bihar megyében nem tekinthetünk el az RMDSZ leköszönő tanácselnökétől, Pásztor Sándortól, aki kizárólag állami forrásokból származó, de csodásan gyarapodó jövedelmeit már 12 éve vallja be. A vízügyi és árvízvédelmi mérnök 2008-tól városi tanácsos volt Nagyváradon, 2009-től árvízvédelmi főfelügyelő Bihar megyében, 2010-től vezette a Körösök medencéjének vízügyi igazgatóságát. 2014-től államtitkár az erdészeti és vízügyi minisztériumban, 2016-tól a Bihar megyei tanács elnöke.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Pásztor Sándor vagyonát ingatlanokban és bankszámlákon gyarapította.

A 2007 végén kitöltött első jövedelembevallásában 30 ezer lej és 50 ezer euró található a bankszámláin, és akkori feleségével fele-fele arányban birtokolt Váradon egy 1696 négyzetméteres beltelket, vélhetőleg ezen egy 144 négyzetméteres házat és egy 32 négyzetméteres melléképületet, illetve 23 600 négyzetméternyi külterületet.

Érdekes módon 2009-ben került elő még egy, 2004-ben vásárolt váradi beltelek: 408 négyzetméter. Bár mindössze 51 ezer lejnyi jövedelmet vallott be az előző évre, 2009-ben újabb 50 ezer eurót tudott félretenni egy másik betéti számlán, és a lejes folyószámlája is hízott 23 ezer lejjel. Akkori feleségétől 2009-ben vált el, 

ingatlanvagyona pedig vagyonmegosztással szaporodott,

árulkodik erről a 2010-es vagyonbevallása. Igaz, az előző évi 50 ezer eurós betétje eltűnt, már csak 40 ezer lej és 32 ezer euró maradt a számláin. Viszont minden igatlana teljes mértékben az övé lett, sőt elkezdtek nőni: a háza már 219 négyzetméteresre bővült, az 1696 négyzetméteres beltelek 1888 négyzetméter lett, és a kültelek is kapott még 27 négyzetmétert. Mi több, ismét a semmiből bukkant fel egy hat éve vásárolt, 2002 négyzetméteres váradi kültelek.

2011-re megtriplázódtak az állandó bevételei: összesen 148 ezer lejt keresett, augusztusi esküvőjén pedig 48 ezer euró gyűlt össze a friss házasoknak. 

Gyorsan félre is tett belőle mindenhova, népmesei mértékben:

• eurós számlája húszezerrel gyarapodott; 
• lejes számlája elérte a 80 ezret, és nyitott még egy folyószámlát 55 ezer lejjel; 
• nagyobbik váradi kültelke megduplázódott, már 55 ezer négyzetméter; 
• Szalárd község területén is vett egy 3960 négyzetméteres kültelket; 
• és az övé lett egy 40 négyzetméteres váradi lakás fele is, a másik fele az új feleségéé.

Ezután kisebb mértékben nőttek Pásztor Sándor bevételei, pár tízezer lejjel gyarapodott csak a számlája, és eltűnt a 40 négyzetméteres váradi lakás a bevallásából. Szalárdon kezdett el építkezni. Az egy héttel később kitöltött bevallásában megduplázódott a szalárdi telek: 2012-ben újabb 4100 négyzetmétert vásárolt, és csak ötezer lej olvadt le vele az egyik folyószámlájáról. 

A 2013 májusi bevallásában már készen áll a 121 négyzetméteres nyaralója Szalárd területén (itt megtekinthető) úgy, hogy állandó jövedelme harmadával csökkent 113 ezer lejre, folyószámlán tartott pénze 55 ezer lejjel nőtt. Háziorvos felesége közben 45 ezer lejt keresett.

Hullámzó telkek és bevételek

Amikor tanácselnök lett, szentimrei telkének fele eltűnt. A Bihoreanulnak azt mondta, bő 2500 négyzetmétert átadott az államnak, mert kiderült, hogy vízfelület. 2016-ra csökkent a vízügyes bevétele is 92 ezer lejre, és pár tízezer lej leolvadt a bankszámláiról is. Igaz, nagyobbik váradi kültelke már közel 58 négyzetméteresre bővült. Egy év alatt szentimrei telke is újra kikerekedett 6855 négyzetméterre. Jövedelme csökkent, viszont a feleségéé megduplázódott.

2018-ra vagyoni helyzete alig változott, csak 17 ezer lejjel gyarapodott a folyószámlája, így azt feltételezhetjük, hogy 110 ezer lejes jövedelmét el is költötte. A nagyváradi sajtó többször is cikkezett róla, hogy a tanácselnök nem veti meg a luxuskirándulásokat. 

A 2019-es bevallásából derül ki, hogy 50 százalékkal nőtt a tanácselnöki fizetése, közben viszont 45 ezer lejjel csökkent a bankszámláján tárolt összeg. Két újabb kültelket vásárolt: 459 négyzetmétert vett Szalárdon, és 2755 négyzetmétert Hegyközcsatárban, ahol egy kis, 21 négyzetméteres melléképület is gyarapítja immár az ingatlanvagyonát. 

A drasztikus likviditáscsökkenést ez viszont nem magyarázza, mert az említett cikk szerint nagyon olcsón, tízezer lejért jutott ezekhez a kis telkekhez. Ingatlanközvetítők a Bihoreanulnak úgy becsülték, hogy azon a területen, ahol Pásztor elmondása szerint négyzetméterenként négy lej körül vett telket, a valós árak öt-tíz euró körül alakultak.

Szokatlan hiányok

Idén nyárra tízezer lejjel olvadt le a számlája, bár közel 170 ezer lejt keresett, ingatlanvagyona pedig nem bővült tovább. Most nyáron még kampányra sem kellett költenie, a hírek szerint visszamegy a vízügyhöz.

Ahhoz képest, hogy Pásztor Sándor volt az RMDSZ egyik legjobban kereső, választott tisztségviselője, meglepően kevés adománnyal szerepel az Expert Forum pártfinanszírozási adatbázisában. 2010-ben 300 lejjel, 2012-ben 13 750 lejjel, 2016-ban 22 ezer lejjel támogatta az RMDSZ-t, azaz jobbára csak kampányévekben juttatott vissza a közösbe.

[wp_ad_camp_1]

Három, politikusoknál elég gyakori vagyonforma is hiányzik Pásztor Sándor portfóliójából: nincs cége, autója és bankhitele. Utóbbi kettőnek nyoma sincs a vagyonbevallásaiban. A 2000-es években még felbukkanó cégét, az Eurofisch SRL-t még a 2010-es évek elején a feleségére íratta. A cég forgalma mindig is kicsi volt, az adósságai azonban egyre nagyobbak lettek.

A vagyonosodás teljesen más útját járja Szabó József,

akit az RMDSZ Pásztor Sándor utódjául szán Bihar megye élére. Szabó ugyan 13 évvel fiatalabb, de legalább húsz éve vesz részt aktívan a helyi közéletben ifjúsági szervezetek élén, majd a helyi RMDSZ-ben. Ugyanúgy 2008-tól ült Nagyvárad önkormányzati tanácsában, mint Pásztor Sándor, ahol két mandátumot is lehúzott.

De míg Pásztor műszaki végzettsége lehetővé tette, hogy nagy állami rendszerekben egyből jól fizető, majd menedzserként még jobban fizető állásokba kerüljön, Szabó József nem a földrajztanári diplomájával tudta megteremteni a jólét alapjait maga és családja számára. Cégeket alapított, jelentős hiteleket vett fel, és egyre gyarapodó civilszervezeti tagsága mutatja, hogy ő a kapcsolati tőkét igyekszik kamatoztatni. Míg Pásztor szolgálati autókkal közlekedett, Szabónak 2008-ban már volt egy használt Opel Corsája.

2008-as vagyonbevallásában tűnik fel a 2003-ban alapított, titkársági szolgáltatásokat nyújtó Badland cége, amelyet feleségével ketten vezetnek. A cég az elmúlt évtizedben már nyereséges volt: 2013-tól a forgalma közel tízszeresére emelkedett, 16 ezer lejről 141 ezerre 2019-ben, profitja pedig rakétaként lőtt ki a 2013-as háromezer lejről a 2019-es 85 ezerre. Az utóbbi három évben meg is duplázódott a Badland profitja, mióta Pásztor maga mellé vette Szabót a megyei tanácshoz megyemenedzserként.

Frissítés, 2020. 10. 01., 10:25: Szabó József október elsején levélben kereste meg szerkesztőségünket, amelyben kifogásolta, hogy közigazgatási karrierjének és cége profitjának felívelését úgy állítottuk be, mintha az egyidejűségen kívül más közük is lenne egymáshoz. Cége tevékenységét a felesége irányítja, Szabó pedig kifejezetten ügyelt arra, hogy se a megyei tanács, se a tanács alárendeltségébe tartozó cégek ne vásároljanak az ő cégétől. A Badland közel öt éve működik együtt egy játékforgalmazó szlovákiai vállalkozással, írta Szabó, annak romániai webboltját koordinálja. Ennek köszönhető a forgalom és a profit látványos emelkedése.

Másik cége, a munkaerő közvetítésre 2008-ban alapított Werlon rövid idő alatt bebukott. 13, majd 14 ezer lejes forgalma már 2009-ben közel ötezer lejes mínuszt termelt, míg 2015-ben végül felszámolta.

Szabó Józsefnek megválasztásától, 2008-tól származik jövedelme a közigazgatásból:

2009-es bevallása szerint összesen 26 ezer lejt keresett megyei tanácsi alkalmazottként, városi tanácsosi üléspénzből és önkormányzati cég vezetőtanácsi tagságából. Megházasodott, 2010-ben 57 ezer eurós hitelt vett fel harminc évre, és feleségével közösen vett egy 67 négyzetméteres lakást. Évi bevétele mintegy 25 ezer lej volt, és öt civil szervezet vezetéséből vállalt részt.

Később a közigazgatási bevétele drasztikusan csökkent, ezt egy vállalkozásfejlesztési egyesület tanácsadójaként, majd koordinátoraként kompenzálja, majd meg is haladja: 2013-ban már közel 60 ezer lej a bevétele, de ez a forrás 2014-re elapad. Ekkor ismét a megyei tanács foglalkoztatja a megyei közlöny főszerkesztőjeként, évi bevételei visszatérnek a 25-30 ezer lejes nagyságrendhez.

2017-ben Szabó József szintet lép: 

ekkor már megyemenedzser évi közel 60 ezer lejes fizetéssel. Feleségével 280 ezer lejes hitelt vesznek fel, apósáéktól kapnak 25 ezer eurót, kivesznek a Badlandből közel 40 ezer lej osztalékot, és vásárolnak egy 1116 négyzetméteres telket, rajta egy 238 négyzetméteres házzal. 

2019-re már több mint százezer lejt keres megyemenedzserként, 2020-ra pedig a Badland is közel százezer lejt hoz a családi kasszába, főleg osztalékokból. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezetése mellett ekkor már 12 egyesület és alapítvány vezetői testületében szerepel. Ezek között van települési, ifjúsági, szülői, természetvédelmi területet kezelő és kulturális egyesület is.

[wp_ad_camp_2]

Szabó József elég korán, már 2008-tól juttat vissza adományt az RMDSZ-nek az Expert Forum adatbázisa szerint. Ekkor 13 750 lejt adott (ez évi jövedelmének a fele, ami több kérdést is felvet), a 2012-es kampányévben 17 ezer lejt, 2014-ben 248 lejt, 2016-ban hatezer lejt, 2019-ben négyezret. Idén szeptemberben pedig tízezer lejt kampányköltségekre.

A jól beágyazott RMDSZ-es jelölt ellenében az Erdélyi Magyar Szövetség, közelebbről a Néppárt 

szintén egy régi motorost, Szilágyi Zsoltot indította.

Szilágyi 1990-től a 2000-es évek közepéig az RMDSZ színeiben megválasztott parlamenti képviselő volt, majd Tőkés Lászlóval tartott a nagy szakítás után. Az ő brüsszeli irodáját vezette 12 évig, ezzel némileg átfedésben itthon az EMNP-t, amelynek most külügyi megbízottja. Azaz jövedelme közel 30 éven át politikai állásokból származott.

Bár nem volt választott tisztsége, mióta általánossá vált a vagyonbevallási kötelezettség, időnként elindult választásokon, például 2014-ben az államelnöki tisztségért. Akkor és most is vagyonnyilatkozatot kellett benyújtania.

Ezekből látszik, ahogy fokozatosan gyarapodott Szilágyi Zsolt nagyváradi ingatlanvagyona. Jelenleg egy lakás, három ház, egy nyaraló és a hozzájuk tartozó telkek birtokosa. Bő öt évnyi honatyai juttatásából, 1996-ban vett egy kis alapterületű, 38 négyzetméteres lakást, majd 2000-ben örökölt egy 83 négyzetméteres házat 335 nm telekkel.

2003-ban hasonló méretű telket vett, és 167 négyzetméteres házat vásárolt, illetve épített rá, ezt már feleségével közösen tulajdonolja. 2011-12-ben három különböző módon jut három egyforma méretű telekhez: adományként kap, örököl majd meg is vásárol egy-egy, 3995 négyzetméteres beltelket, összesen több mint egy hektárt. Ugyancsak 2012-ben vásárolt a feleségével közösen egy 72 négyzetméteres nyaralót egy tíz áras Hargita megyei telken. Végül tavaly vett még egy, 71 négyzetméteres házat Nagyváradon, ehhez csak egy 135 négyzetméteres telek tartozik.

Bankszámláin még legalább egy lakás árának megfelelő pénzösszeg, 87 ezer euró és tízezer lej található. Emellett van egy 2010-es Seatja és egy 2016-os Volkswagene. Előző évi jövedelmét, 35 ezer eurót európai parlamenti asszisztensként kereste. Van egy vállalkozástámogató és egy kommunikációs cége, egyiknek 2009, a másiknak 2010 óta nincs semmilyen forgalma.

Alapítója a Participatio, a Pro Universitate Partium, a Sapientia Varadiensis és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsért alapítványoknak, valamint a Rákóczi Szövetségnek. Még RMDSZ-tagként 18 ezer lejjel támogatta a Szövetséget 2008-09-ben, sőt 2013-ban is szerepel a neve mellett 138, 2014-ben pedig 88 lej adomány.

Néppártos kollégája, Zatykó Gyula váradi polgármester lenne,

pontosabban alpolgármester, ezért ökölpacsizik olyan lazán egyik kampányfotóján a jelenlegi liberális polgármesterrel, Ilie Bolojannal. Az ő személyes tanácsadója volt az elmúlt három évben, de nem szerepel a vagyonbevallási kötelezettséggel bíró városházi alkalmazottak között. 

Mivel négy, illetve nyolc éve is szeretett volna polgármester lenni, ezért három vagyonbevallása is megtalálható a Feddhetetlenségi Ügynökség honlapján. Ezek alapján Zatykó Gyula egyre szegényebb lett: 2012-ben még három telke volt, 2016-ban kettő, 2020-ban már csak egy. 

Előbb egy 2005-ben vásárolt, 603 négyzetméteres váradi telektől szabadult meg, de lett egy 90 ezer lejes bankbetétje. Majd a tíz áras csíkcsicsói telke is eltűnt, és a bankbetétje is 50 ezer lejre olvadt. Míg 2012-ben még 43 ezer lejt keresett az EMNT egyesület programigazgatójaként, és egyéni vállalkozóként is ötezer lejnyi bevétele volt, a 2016-os vagyonnyilatkozatában már csak 21 ezer lej szerepel programigazgatói fizetésként. 2012-es érdeknyilatkozatában még két cég szerepel (az akkori években nulla forgalommal), 2016-ra ezek eltűntek.

Most sincs túlfizetve: évi 38 213 lejért ad tanácsot Bolojannak. Feleségével közösen van egy 2005-ben kapott, 58 négyzetméteres váradi lakása, 2007-ben pedig Biharkeresztesen vettek egy 130 négyzetméteres házat egy 800 nm-es telken. Zatykó Gyulának 2010-es Volkswagen Golfja van.

Az RMDSZ polgármester-jelöltje, Cseke Attila nincs rászorulva

egyáltalán a városvezetői posztra és fizetésre. Ahogy 2012-ben, úgy most sem szerepel a városi tanácsosi jelöltlistán, vagyis azért kampányol, hogy az RMDSZ jelöltlistája minél több szavazatot kapjon, de ő maga nem kíván beülni a testületbe. Cseke Attila ugyanis 2005 óta az országos ligában játszik.

Margittai cég pár éves ügyvezetését hagyta ott 1996-ban, hogy Váradon jogot tanuljon. Egyetem után két évig a Bihar megyei RMDSZ előadója volt, 2002-ben került be a közigazgatásba: jogtanácsos lett a megyei tanácsnál Kiss Sándor alelnök, majd tanácselnök mellett.

Fél évig városi tanácsos Nagyváradon, majd 2005-től 2008 végéig államtitkár a kormányfőtitkárságon. Ekkor indult törvényhozói karrierje: szenátorrá választották. Ebben a mandátumban másfél évig egészségügyi miniszterként dolgozott. 2012 végén képviselővé, 2016 végén ismét szenátorrá választották.

[wp_ad_camp_3]

Vagyonát alapvetően bankszámlákon gyarapította, illetve 2006-ban vett egy tízáras telket Váradon. A rendelkezésünkre álló első, 2008-as vagyonbevallásában hétezer euró és összesen 127 ezer lej volt a bankszámláin. Ekkor az államtitkári bér mellett az RMDSZ is fizette, hisz az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök volt. Eximbankos felügyelőbizottsági tagságával együtt meghaladta a százezer lejt az évi bevétele. 

2010-ben már 230 ezer lej van a számláin, 2012-ben 335 ezer. 2013-ban nagy változások álltak be a vagyoni szerkezetében: 

Cseke Attila végre házat és autót vett.

Bankbetétjeit felszámolta, folyószámláján alig négyezer lejt hagyott, 59 ezer lej értékben elcserélte addigi telkét, felvett egy 13 és egy 40 ezer lejes hitelt is, és vásárolt Váradon egy 1431 négyzetméteres telket 173 négyzetméteres házzal, illetve egy Skoda Octaviát.

2014-ben a hiteltörlesztés mellett spórolni is tudott, 33 ezer lejt. A telke közben két árral, a háza 18 négyzetméterrel nőtt meg. Egy évvel később már 90 ezer lejt tudott félretenni, és ekkor jelenik meg bevallásaiban a parlamenti tanácsosként dolgozó felesége. Fizetésük mellett szép bevételt jelentett a 42 500 lejnyi nászajándék. 2016-os nyilatkozatában már 48 800 eurós nászajándék és 4500 eurós keresztelői ajándék szerepel. Egy évvel később 25 ezer eurót és 45 ezer lejt tudott lekötni úgy, hogy a hiteleit visszafizette.

2018-ban eladta a régi Skodáját és vett egy jobbat, Superb típusút, és újabb tízezer lejt tudott félretenni. De közben felvett két hitelt is összesen 84 ezer lej értékben. Tavaly újabb hitelt vett fel, de spórolt is, már százezer lejre rúgtak a banki betétjei a 25 ezer euró mellett. 

Idei vagyonnyilatkozatából kitűnik, hogy az újabb gyermekáldás 22 ezer lej keresztelői ajándékkal is járt, és persze a szenátori fizetése is háromszor annyi, mint tíz éve. Korábbi Opeljét VW Golfra cserélte. Idén lejárnak a hitelei, de biztosan fog tudni törleszteni, hisz 40 ezer lejjel gyarapodott a félretett pénze.

Cseke Attila az Expert Forum adatbázisa szerint 76 ezer lejjel támogatta az RMDSZ-t 2009 és 2018 között, idén pedig 50 ezer lejt fizetett be a kampánybüdzsébe.

A nyitókép forrása a Pixabay.

[irp posts=”30323″ name=”Borboly gazdagodott többet, vagy Gálfi? Korodi vagy Ráduly?”]

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Bihar megyében megérte politikusnak állni: mutatjuk a jelöltek vagyonát appeared first on Átlátszó Erdély.

A Hargita megyei tanács elnöki tisztségére két veterán nagypályás politikus is pályázik: Borboly Csaba és Mezei János. Melléjük jönne fel a második ligából Rákossy Botond.

Borboly Csaba, a medvék és a koronavírus fő szakértője

azután kerülhetett a ringbe, hogy hosszas viadal után kiütötte gyergyói ellenfelét, Barti Tihamért, de olyannyira, hogy Barti rögvest koronavírusba esett. Borboly, aki alatt idén azért rezgett a léc, az elmúlt négy évben élő közvetítésekkel próbálta népszerűségét növelni a lakosság körében, de közben arra is tudott figyelni, hogy a vagyonnyilatkozata ne mutasson túl nagy anyagi gyarapodást.

Borboly tulajdonában jelenleg 14 földterület van. A legnagyobb birtokai Siménfalva községben vannak, ahol 22 hektár földet bír, a javát Tordátfalván. Többnyire örökölte őket, vagy a rokonaitól vásárolta. Több földnél szerepel a nyilatkozatban, hogy nem műveli őket és semmiféle jövedelme nincs belőlük. Van 4 kisebb telke Gyergyóújfaluban is, apai örökségből. A területek egyikét sem a legutóbbi mandátum alatt szerezte.

Sőt, az utóbbi tíz évben is csupán 5 ár területtel gazdagodott a portfoliója, Keresztúron. Ez gyaníthatóan az a szőlős, amiről régebb oly szívesen beszélt élő közvetítéseiben, de amiről pár évvel megvásárlása után azt mondták keresztúri ismerőseink, hogy erősen elhanyagolja Elnök úr – a kezdeti lelkesedés megszűnt.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Házügyileg sem történt változás az elmúlt években, csupán a felesége kapott adományba egy lakást a szüleitől. A család a Csíkszeredában lévő, 2009-ben épített, 128 négyzetméteres, híres, medvék által fenyegetett házban lakik. Van még egy 55 négyzetméteres, apai örökségből származó házuk is, ugyancsak Újfaluban.

A bankszámlákon több a pénz, de nem látványosan sok. Borboly tovább fizette az életbiztosítását, és megjelenik a friss bevallásában egy magán nyugdíjalap is, ami a 2016-os vagyonnyilatkozatában nem szerepelt, habár 2008-ban indította. Valószínűleg ártatlan mulasztás miatt nem került fel a korábbi nyilatkozatokba.

Adósság szempontjából is a 2016-os szinten áll a megyei tanács elnöke, aki közben megadta a kölcsönét, de hasonló mértékű, nem látványosan nagy hitelt vett fel.

Az ajándékok, szolgáltatások, előnyök kategóriában

van változás. Ott megtudjuk, hogy Borboly a tavalyi év során közel 60 000 eurót kapott a Régiók Bizottságától utazási, kiszállási és gyűlési költségekre. Ez 2016-ban még nem volt az adóbevallásában. Tavalyi adóbevallásából az is kiderül, hogy légitársaságok hűségprogramjában pontokat gyűjtöget: 108,634 pontja volt a Lufthansa által működtetett Miles and More-nál, és 23,660 pontja a SkyTeamnél. Idei adóbevallásából ezek a pontok eltűntek.

Fizetést is szépen kap Borboly, évi 164 388 lejt, azaz havi 13 700 lejt. Emellett a kiszállásaira tavaly 28 591 lejt és 31 banit számoltatott el a megyei tanáccsal.

Rákossy Botond

Az MPP egykori megyei vezetője eddig inkább földmérőként volt ismert, mintsem politikai karrieristaként. Földhöz való ragaszkodása meg is látszik a vagyonnyilatkozatán: 28 földterületet vall be, ezekből 24-et a csíkpálfalvi topós térképen tart számon. A maradék négyet a csíkszeredain. Ugyancsak Pálfalván van két háza, egyik 225, a másik 229 négyzetméteres, az elsőt 1997-ben vették, a másikat 2015-ben építették.

Hogy hol, a két ház közül melyikben tartják Rákossyék a sok pénzüket, az hatalmas titok, mert hogy bankban nem, az nagyon valószínű a vagyonnyilatkozata alapján. De ha bankszámlájuk nincs is, legalább

van mit aprítaniuk a tejbe, jól megy a földmérés.

Rákossy 31 546 lej fizetést kapott tavaly a cégétől, a Topo Service RT.-től, bő 200 lejjel kevesebbet, mint felesége. Emellett 147 637 lejt szedett ki a PFL-jén keresztül, és 6093 lejt befektetőként. Felesége befektetése többet jövedelmezett, neki 125 673 lejt adott vissza a cég osztalékként. Jelenleg a cégnek 86%-a a feleség nevén van, és csak 4%-a van Rákossy nevén, a maradék 10%-on négy személy osztozik, főként rokonok. A földmérő 2006-ban adta el a cég többségi részvénycsomagját a feleségének.

[wp_ad_camp_1]

Felesége jövedelmétől eltekintve Rákossy egy év alatt 185 276 lejt kapott a tavaly, ami barátok közt is 15 440 lej havonta. Több, mint a Borboly (hivatalos) jövedelme megyei tanácselnökként. A felesége is hasonló nagyságrendű összeget keres. Tehát valószínű, hogy nem a pénzért pályázik a tanácselnöki tisztségre Rákossy. Egyébként sem lenne esélye Borbollyal szemben. Maximum összeméri az erejét Mezeivel, aki kizáratta őt az MPP-ből.

Mezei János

Mezei Borbolynál kisebb eséllyel és jóval kisebb bevallott vagyonnal indul a versenyben. Földek: nu este cazul. Épületek: nu este cazul. Mezei bevallásának legtöbb mezejét a „nu este cazul” tölti ki. Csak a járművek kategóriában van valami tartalom, mely szerint a Polgári Párt elnökének egy 1998-as Honda motorkerékpárja, egy 2004-es Hyundai és egy 2005-ös Chevrolet autója van.

Fizetést az MVM-től, azaz a Magyar Villamos Művek nevű magyar állami vállalattól kap (ahova nyilván szakmai érdemeiért, versenyvizsgával került be), évi 25 216 lejt, azaz havi 2100 lejt. Ehhez még hozzájön havi 950 lej, amit megyei tanácsosi munkájáért jár. Bevételekből nem túl sok egy ilyen kaliberű politikusnak.

Mielőtt nagyon megsajnálnánk Mezeit, aki látszólag templom egere, se telke, se háza, se jövedelme, hadd mondjuk el, hogy a volt gyergyói polgármester nem épp ennyire csóréseggű, csak ért a vagyon álcázásához. Telkét apósára íratta és családi házát is apósa nevére építtette.

[irp posts=”30280″ name=”Kormozott üvegzseb: mutatjuk a Mezei Jánoshoz köthető luxusingatlant”]

Ezen kívül Mezei egy cégnek is tulajdonosa, tudjuk meg az érdeknyilatkozatából. A Selemenis Kft. az apósa nevére építtetett házba van bejegyezve, 99%-ban a Mezei tulajdona, és 1%-ban az apósáé. Építkezési betonelemek gyártására szakosodott, tavaly 135 ezer lejes forgalma volt és 47 ezer lejes profitja.

A 2018-ban létrehozott Magna Carpatica egyesület, amelynek Mezei elnöke és alapító tagja Sorbán Attila-Örssel és Czink Attilával együtt, tavaly fél millió lej bevételt hozott össze, amiből több mint 100 ezer lejük megmaradt nekik.

Mezei nem az egyetlen, aki magát szegénynek vallja a megyében. Utódja, Nagy Zoltán még nála is csóróbbnak tűnik papíron, vagy csak követi mesterét a vagyon álcázásában.

Nagy Zoltán nem okozott nagy meglepetést.

Se ház, se bankszámlák, se értékes ékszerek, szinte semmi. Van egy kis 15 áras telke, mint Mezeinek volt jó másfél évtizede, mielőtt apósára íratta volna. Van két idősödő, plusz-mínusz 20 éves autója, és egy kisvárosi polgármesteri fizetése. Évi 96 885, azaz havi 8000 lejt visz haza a hivatalból.

Cégének, a Zonder Kft-nak ő az egyetlen tulajdonosa, és a felesége (volt) az adminisztrátora, aki ilyenként 16 956 lejt keresett 2019-ben. De ez a szám valahogy nem passzol a 2006-ban alapított zöldség- és gyümölcsfeldolgozó utóbbi években benyújtott mérlegével, amiben tavaly minden szám a nullához közelít.

Gálfi Árpád is első ránézésre a csórónak tűnő politikusok táborát gazdagítja,

nevén se telek, se ház. Mezeivel ellentétben Gálfi nem a polgármestersége alatt íratta másra telkét, és nem is polgármestersége alatt építkezett más nevére. Már a 2016-os nyilatkozata is olyan üres volt, mint most az udvarhelyi MPP. Hogy a háza, amiben feleségestől lakik, kinek a nevén van, majd megtudjuk, mikor a házáról írunk majd.

Habár éveken keresztül csak vonalkák voltak a vagyonbevallásában, idén megjelent 4,76 hektár közbirtokossági terület, ami az eddigi bevallásokban nem szerepelt. Gyaníthatóan ez csak ártatlan mulasztás, hisz köztudottan polgármestersége előtt is volt arányjoga a közbirtokosságban. Sőt: 2016-os megválasztásakor a közbirtokosság titkára volt.

A közbirtokossági terület megjelenésén kívül Gálfi nem csak hogy nem gazdagodott az elmúlt négy év alatt,

hanem egyenesen szegényedett, gondolhatnánk a nyilatkozataiból.

A céget, melynek 2016-ban még adminisztrátora volt kemény 1424 lejes havi fizetéssel, felesége vette át polgármesteri beiktatásakor. Nyugi, nem kellett éheznie akkor sem Gálfinak, a havi 1424 lejes fizetése mellett havi 3600 lejt kapott osztalékként az 1994-ben alapított, autóalkatrészeket forgalmazó cégtől. A statisztikák azt mutatják, hogy amint átvette a felesége a céget, annak profitja megnőtt és adósságai csökkentek. (Gálfi fizetése ugye egyből kiesett a kiadások közül.)

[wp_ad_camp_2]

Az osztalék is nőtt, Gálfi 2019-ben már több mint 6000 lejt kapott havonta osztalékként a cégétől. Aztán 2019 szeptemberében, azaz pontosan egy évvel ezelőtt, Gálfi lemondott az aranytojást tojó tyúkról, a cég 56%-os tulajdonrészéről, és átíratta azt nagyrészt a feleségére, aki jelenleg 90%-ban birtokolja a céget, valamint fiára, aki jelenleg 10%-os társtulajdonos. Így most Gálfinak csak két választása van, ha nem akar csóró lenni: vagy megnyeri a választásokat, vagy szépen beszél az asszonnyal.

Egyelőre még nem fenyegeti a mélyszegénység a bethlenfalvi népi hősből lett polgármestert. Gálfi 2019-ben 118 813 lejnyi fizetést vett fel a polgármesteri hivataltól, ami hónapokra visszaosztva havi 9901 lej. Nem sok ideje lehetett költekezni, mert sokat spórolt, a 2016-ban, mandátuma elején nyitott Unicredites számlájára 276 849 lejt gyűjtött bő 3 év alatt, tehát fizetésének kétharmadát félretette.

Korodi Attila Csíkszeredában a legesélyesebb polgármesterjelölt

Még új a helyhatósági politikában, eddig országos szinten utazott, képviselő volt és miniszter. A vagyonnyilatkozatokból úgy tűnik, hogy ő az egyetlen Hargita megyei politikusunk, aki nem vetkőzött le a politikusi karrierje során. Ő az egyetlen, akinek megérte politikusnak lenni az elmúlt tíz évben? Vagy csak ő az, aki legőszintébben bevallotta vagyonát?

Korodiéknak két telkük van Csobotfalván, egy 2008-ban vásárolt 17 áras és egy 2017-ben vásárolt 14 áras. Előbbin egy 376 négyzetméteres, 2013-ban épített házuk is van. Saját nevükön. Van egy Fiat 500-as autójuk, és annyi bankszámlájuk, hogy azokra emlékezni sem lehet túl könnyű. Sajnos egyiken sincs annyi pénz, hogy abból botrányt tudjunk csinálni. Ha minden számláról összeöntenék a pénzüket egy zsákba, még egy garzonlakást sem tudnának venni belőle. S ha megadnák az adósságaikat, fele el is menne az összegnek.

[wp_ad_camp_3]

Az adóságok kategóriánál nem tudjuk nem észrevenni, hogy Korodi pont fordítva cselekedett, mint Mezei. Ahelyett, hogy földet adott volna apósának, és házat épített volna a nevére a saját pénzéből, ő a saját nevére épített házat, részben az apósától kölcsönkért pénzből. Korodi közben rengeteg adóságot törlesztett. Hat évvel ezelőtt még 80 ezer eurónyi adóssága volt, most már csak az apósának tartozik 4 ezer euróval. És szinte csordultig terhelte OTP-s hitelkártyáját.

Korodi a parlamentből 146 016 lej fizetést kapott tavaly, azaz havi 12 168 lejt. Ehhez még hozzámaszekelt 1707 lejt a Sapientia egyetemen tanítva, „plata cu ora”.

Érdeknyilatkozatából megtudjuk, hogy az Activity egyesületnek tagja, és elnöke a Solidaritas Transsylvaniae egyesületnek, amin az utóbbi időszakban sok mozgás nem volt, a pénzügyi beszámolók alapján. Sőt, 2015-től a jelentéseket sem adták le.

Habár Ráduly Róbertnek nem jött össze,

hogy ismét jelöltesse magát, megnézzük, hogy a leköszönő csíkszeredai polgármester vagyona mennyit hízott az elmúlt években. Lássuk, érdemes-e Szeredában polgármesternek lenni.

Ráduly vagyonnyilatkozatai üde színfoltot képeznek a nagy nyilatkozatrengetegben. Látszik, hogy a szekuskergető polgármester mély odaadással és törődéssel tölti ki dédelgetett vagyonnyilatkozatait, melyeket gyöngybetűkkel kétnyelvűsít. Egyébként az összes eddig vizsgált vagyonnyilatkozatok közül csak ezek kétnyelvűek.

Rádulynál telekügyileg és házügyileg semmi változás nem volt az elmúlt évtizedben. Egy 80 négyzetméteres csíkszeredai tömbházlakás van a nevén.

Az ingóságok kategória sokkal izgalmasabb. Három autó szerepel a listán, és abból is 34 éves a legfiatalabb, egy 1310-es Dácsia. Amellett van még egy 1978-az Toyota Corollája, és egy 1958-az Volga Combija. A Toyotát ő vette, a másik kettőt örökölte.

Szerepel nyilatkozatában 16 000 eurónyi festmény, műkincs, 100 000 lej értékű könyvtár és 20 000 lej értékű tárgy-kupa-serleggyűjtemény. Az általunk megvizsgált Hargita megyei politikusok közül csak neki vannak könyvei. A vagyonnyilatkozatában.

Hogy láthassuk, menyire családcentrikus,

a bankszámlákon lévő összegeket is családszinten adja meg a nemsokára leköszönő székelyruhás polgármester. Öt életbiztosítási szerződésben összesen 298 066 lejük volt 2018 decemberében. Ez az összeg 2008-ban még csak ennek egyötöde, 2012-ben ennek fele volt, 2016-ra felugrott 388 237 lejre, aztán vettek ki ebből jócskán. Úgy tűnik, Rádulyék életbiztosításban utaznak, ebben forgatják meg a pénzüket.

Ezen kívül a legutolsó elérhető nyilatkozat alapján 18 ezer lejük, és közel 40 ezer eurójuk is gubbasztott több bankszámlán.

Rádulynak tartozásai nincsenek, ez a rubrika nagyon határozott kézmozdulatokkal át van húzva. Hasonlóképpen az ajándékokat taglaló része is az űrlapnak. A fizetés az nincs kihúzva, 2018-ban 143 688 lejt, azaz havi 11 974 lejt keresett a polgármester. Ehhez még hozzáadódott az a 16 938 lej, melyet a Sapientián keresett tanárként. Úgy tűnik, a csíki politikusok hagyományt teremtettek az egyetemen oktatással.

Összegzés: a nagy politikusi fizetések ellenére nem tűnik úgy, hogy nagyon gyarapodott volna Hargita megyei elöljáróink vagyona az elmúlt években. Korodi megadott egy nagy adósságot, Gálfi spórolt a nyugdíjára, a többiek elpallták a pénzt, vagy a pincében őrzik zsákban. Legalábbis ez látható a vagyonnyilatkozatokban. De ki hisz még a vagyonnyilatkozatoknak?

Nyitókép: Egyed Ufó Zoltán.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Borboly gazdagodott többet, vagy Gálfi? Korodi vagy Ráduly? appeared first on Átlátszó Erdély.