Dan Tanasă, az AUR alelnöke és parlamenti képviselője szerint: 

Az állítás forrása a szeptember 23-i parlamenti vita felvétele. A konkrét állítás 1:59:50-nél hangzik el. 

Kontextus

Az RMDSZ-nek feszült Dan Tanasă, amikor a kisebbségi nyelvhasználati jogokról vitáztak a parlamentben. Az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet akkor is biztosítaná az anyanyelvhasználati jogokat, ha a nemzeti kisebbség aránya 20 százalék alá csökken egy településen. 

„Ami a romániai magyar közösség jogait illeti, úgy gondolom, hogy a magyar kisebbségeknek – általában a kisebbségeknek, nemcsak a magyaroknak– széles körű, kiterjedt jogaik vannak. Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai” – állítja Tanasă. 

A teljes vita 1 óra 41 perc és 2 óra 3 perc között hallható a képviselőház hivatalos felvételén. 

A törvénytervezet indoklásában az RMDSZ azzal érvelt, hogy ezzel a törvénymódosítással a már megszerzett nyelvhasználati jogot erősítenék meg azokon a településeken, ahol a következő népszámlálás eredményeinek érvényesítése során az derülne ki, hogy a jelenlegi 20 százalékos küszöb alá csökkent a magyarok aránya.

Ugyanis Romániában meghatározott ideig, vagyis a következő népszámlálás eredményének érvényesítéséig kötelező biztosítani a nyelvhasználati jogokat azoknak a településeknek és megyéknek a közigazgatásában, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ha ez 20 százalék alá csökken, onnantól a közigazgatási egységek maguk dönthetnek arról, hogy továbbra is biztosítják-e a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvhasználati jogokat a közigazgatásban, vagy sem. 

Az RMDSZ törvénymódosítási javaslata ezen változtatna: egyszerűen kivenné ezt a népszámlálási eredményhez kötött feltételt a közigazgatási törvénykönyvről szóló 57/2019. számú sürgősségi kormányrendelet 604. cikkének (1) bekezdéséből. 

Az AUR parlamenti képviselője szerint a törvénymódosítási javaslat valójában arról szól, hogy az RMDSZ meg akarja erősíteni a magyar nyelv már most is félhivatalos státuszát a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében, a szövetség valódi célja hivatalos nyelvvé tenni a magyart, és ezáltal erodálni a román nyelv hivatalos jellegét.

Tanasă: „Itt nem Magyarország, itt Románia, oké?”

A vita tárgyáról hamar elterelődött a szó. Tanasă a törvénymódosítási javaslat kezdeményezőjét, Markó Attilát bírálta azért, mert korábban korrupció miatt zajlott ellene eljárás. A vád alól végül a bíróság felmentette Markót 2022-ben. Csoma Botond RMDSZ-szóvivő és Alexandru-Paul Dimitriu USR-s képviselő pedig azzal vágott vissza, hogy az AUR kettős mércét alkalmaz, mivel ők kiálltak a csalás és szervezett bűnözés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Călin Georgescu mellett.

Kettejük felszólalása között kapott szót ismét Dan Tanasă, és bevezetőként sütötte el románul, majd magyarul is, sőt némi székely akcentussal, hogy „itt nem Magyarország, itt Románia, oké?” Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „közönséges és nyomorult politikai zsarolással” érte el, hogy a magyar nyelv de facto hivatalos a két székely megyében.

A képviselőház többsége végül a javaslat elutasítása mellett szavazott (mellette=157 ellene=81 távolmaradás=13), a javaslat mégis változatlanul került tovább a szenátushoz, mivel a hivatalos elutasító határozat kiadásával a képviselők kicsúsztak a 60 napos időkeretből. Így „hallgatólagosan elfogadottnak” minősült a javaslat. Ezt a szenátus változatlan formában iktatta, elméletileg november 3-ig dönt majd a felsőház közigazgatási és a jogi bizottsága. Ezután tűzik napirendre a plénumban, ahol már téttel bíró vita várható.

Mit ellenőrzünk?

Valóban nincs a világon olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai?

Az ellenőrzés

Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága a 2023-ban megjelent értékelésében konkrét hiányosságokra hívja fel a figyelmet, sőt külön kitér a 20 százalékos küszöbérték merev alkalmazásának problémájára (.pdf, 4. oldal). 

Ráadásul visszalépésként értékeli a 2019 előtti szabályozáshoz képest, amikor a jogok fennmaradását nem kötötték lejárati időhöz, vagyis a következő népszámláláshoz. A korábbi törvény 131. cikke előírta, hogy az ott felsorolt kisebbségi nyelvhasználati rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya időközben 20 százalék alá csökken.

A tanácsadó bizottság alternatív küszöbértékek bevezetését javasolja, ugyanis egyes településeken akkor is jelentős számú közösségről lehet szó, ha az adott nemzeti kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Például Kolozsváron a 2021-es népszámlálás szerint a lakosság nem egészen 12 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, de ez abszolút számban több mint 33 ezer lakost jelent. A tízezer aradi magyar a város lakosságának mindössze 7 százaléka.

Alternatív küszöb

Az egészségügyben Románia elvileg 2017-től már alkalmaz ilyen alternatív küszöböt. A 95/2006. számú egészségügyi törvény 7. cikkének m) pontja szerint, ami 2017-ben került be a törvénybe, a kisebbség nyelvét ismerő egészségügyi vagy szociális szakszemélyzetet kell biztosítani azokban a közigazgatási egységekben, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, vagy létszáma eléri az ötezer főt. Az Európa Tanács 2023-as értékelése ugyanakkor a végrehajtáshoz szükséges szabályok és módszertan hiányára, valamint a célzott munkaerő-toborzás elmaradására hívta fel a figyelmet.

A nemzeti kisebbségek számára az is kedvezőtlen, hogy Romániában a népszámláláson kizárólag egy nemzetiséget lehetett megjelölni, ami korlátozza az önidentifikációt azok esetében, akik úgy érzik, hogy egyszerre több nemzetiséghez is tartoznak, például a vegyes nemzetiségű családból származók. A tanácsadó bizottság szerint a többes kötődés megjelölésének lehetősége azok számára is fontos lehet, akik a megbélyegzéstől tartva egyébként nem vallanák meg kisebbségi identitásukat. A jelentés ezt a kockázatot különösen a romák esetében említi.

Szlovákiában például a legutóbbi népszámlálás során lehetőséget biztosítottak arra, hogy az állampolgárok két nemzetiséget is megjelöljenek. Ez önmagában persze nem jelenti azt, hogy ott kedvezőbbek a feltételek, sőt az Európa Tanács több pontban is bírálta Szlovákiát. Korábban már részletesen írtunk a kisebbségi magyarok helyzetéről a két országban.

A küszöb a gyakorlatban

Az Európa Tanács romániai jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvhasználat azokon a településeken sem biztosított teljeskörűen, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a küszöbértéket. Például nincsenek lefordítva a hivatalos dokumentumok, vagy bizonyos közintézmények nem foglalkoztatnak kisebbségi nyelveket ismerő személyzetet. A nyelvi jogokra tett észrevételeken túl a jelentés több pontban is foglalkozik a romákkal szembeni strukturális diszkriminációval is. 

Az értékelés ugyanakkor a romániai rendszer erősségeit is kiemeli. A kisebbségvédelem jogi és szakpolitikai keretét összességében szilárdnak nevezi, és elismeri a kisebbségi kultúrák megőrzésére fordított jelentős anyagi állami támogatást. Pozitívumként említi a tizenkét kisebbségi nyelven zajló oktatást és a kisebbségek politikai részvételét segítő intézkedéseket. Ugyanis a romániai szabályozás lehetővé teszi, hogy az 5 százalékos választási küszöböt el nem érő kisebbségi szervezetek is mandátumot szerezzenek a képviselőházban. Ezzel szemben például Szlovákiában nincs külön parlamenti képviseleti garancia a nemzeti kisebbségek számára. 

De valóban Romániában lenne a legjobb kisebbségvédelmi rendszer a világon? 

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, érdemes különböző szempontok mentén összehasonlítani olyan országok törvénykezésével, ahol köztudottan jó a nemzeti kisebbségek helyzete: ilyen Finnország, Olaszország Dél-Tirol tartománya, Svájc és bizonyos tekintetben Szlovénia is. Emellett még beveszem az összehasonlításba Magyarországot – ha már Dan Tanasă külön kiemelte. 

Ehhez a politikai képviseletet, az anyanyelvi oktatást, a hivatali nyelvhasználatot és a jogok gyakorlati érvényesülését vetjük össze.

Az olaszországi Dél-Tirol magasra helyezi a lécet

Dél-Tirolban a nyelvi jogok érvényesülését autonómia is támogatja. Az Olaszországban kisebbségben élő német nyelvi közösség a tartományon belül többséget alkot. A 2024-es nyelvcsoport-összeírás szerint az erről nyilatkozók 68,61 százaléka a német, 26,98 százaléka az olasz, 4,41 százaléka pedig a ladin nyelvi közösséghez tartozott. Az autonóm tartomány saját jogalkotási hatáskörökkel rendelkezik, a német az olasszal egyenrangú a hivatali szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A jóval kisebb ladin közösség tagjai is használhatják hivatalosan az anyanyelvüket a ladin völgyek hivatalaiban, valamint a kifejezetten az ő ügyeikkel foglalkozó tartományi hivatalokban.

Az oktatásban külön német és olasz tannyelvű intézményrendszer működik, a ladin településeken pedig többnyelvű oktatás biztosít helyet mindhárom, sőt a kötelező angollal együtt négy nyelvnek. Az autonómia az anyanyelvi oktatás mellett a nyelvi közösségek saját iskolarendszerét és az oktatási döntésekben való részvételét is védi.

A hivatali nyelvhasználatot a személyzeti követelmények is segítik. A tartományi közigazgatásba jelentkezőknek az adott munkakörhöz előírt szintű kétnyelvűségi bizonyítvánnyal kell igazolniuk a német és az olasz nyelv ismeretét. A közszolgálatban a nyelvi arányosság elve, a Proporz alapján az elv hatálya alá tartozó álláshelyeket a nyelvi csoportok létszámarányának megfelelően osztják el. A ladin nyelvi csoportnak fenntartott állásokhoz háromnyelvűségi igazolás szükséges. A nyelvi jogok megsértése esetén külön tartományi hivatalnál, az Amt für Landessprachen und Bürgerrechte hivatalnál lehet panaszt tenni.

Minden harmadik finn kétnyelvű településen él

Finnországban az ország hivatalos nyilvántartása szerint a lakosság 5 százalékának svéd az anyanyelve. Finnországban is meghatározott időszakra szól a települések nyelvi besorolása. A kormány tízévente állapítja meg, mely önkormányzatok finn vagy svéd egynyelvűek, illetve kétnyelvűek. A besorolásnál a népességnyilvántartásban szereplő nyelvi adatokat veszik figyelembe. A jelenlegi besorolás a 2023–2032-es időszakra érvényes.

Azok a települések kétnyelvűek, ahol a lakosság 8 százaléka vagy legalább háromezer kisebbségi nyelvű lakos él – tehát az arány mellett az abszolút létszámot is figyelembe veszik. Ez az automatikus kétnyelvű státusz akkor szűnik meg, ha a kisebbségi lakosság aránya 6 százalék vagy létszáma 3000 fő alá csökken. Tehát van egy két százalékos pufferzóna. A 

képviselő-testület kezdeményezésére azonban a kormány a küszöbértékek teljesülése nélkül is kétnyelvűnek minősíthet egy települést a következő tízéves időszakra. Így történt például Lohja esetében a 2023–2032-es időszakra. 

Finnországban finn és svéd tannyelvű iskolák működnek. A két nemzeti nyelv használatának joga ugyanakkor nemcsak a kétnyelvű településeken érvényesül: az országos központi államigazgatási hatóságok, köztük a minisztériumok is kétnyelvűek.

Svájcban a német, a francia és az olasz szövetségi szinten hivatalos nyelv, 

a rétoromán pedig a rétorománul beszélőkkel való kapcsolattartásban az. Az alkotmány 70. cikke szerint a kantonok maguk határozzák meg a hivatalos nyelveiket, figyelembe véve a hagyományos nyelvterületeket és az őshonos nyelvi kisebbségeket. A jogok érvényesülése azonban itt sem teljes: az Európa Tanács értékelése az olasz és a rétoromán szélesebb körű használatát sürgette a gazdasági és társadalmi életben. 

Szlovénia egyes településein is hivatalos nyelv a magyar és az olasz

Szlovéniában a 2011 óta alkalmazott regiszteralapú népszámlálás nem gyűjt teljes körű nemzetiségi adatokat. A két őshonos közösség – az olasz és a magyar – nyelvi jogait ugyanakkor a szlovén szabályozás létszámtól függetlenül biztosítja azokon a településeken, ahol hagyományosan élnek. Ezeken a településeken a magyar, illetve az olasz a szlovén mellett hivatalos nyelv. 

Magyar–szlovén kétnyelvű, illetve olasz tannyelvű oktatás működik óvodától középiskoláig, egyetemen viszont korlátozottan érhetőek el magyar vagy olasz nyelvű szakok. Bár az Európa Tanács 2025-ös értékelése magas szintű jogi védelmet állapít meg, a megfelelő nyelvtudású tanárok és köztisztviselők hiánya nehezíti az érvényesülését. 

Magyarországon a kisebbségvédelem egyik fontos intézménye a nemzetiségi önkormányzat,

ezek oktatási és kulturális intézményeket is fenntarthatnak. Az Európa Tanács 2026 márciusában közzétett értékelése elismeri a szilárd jogi és intézményi keretet, valamint a nemzetiségi óvodák és iskolák hálózatát. Az oktatás azonban eltérő formákban működik, egyes intézményekben a kisebbségi nemzetiség nyelve a tanítás nyelve, máshol kétnyelvű oktatás folyik, de olyan is van, ahol a kisebbségi nyelvet csupán tantárgyként tanítják. Ezek nem biztosítanak azonos lehetőséget az anyanyelv használatára. A jelentés a tankönyvhiányt és a kisebbségi nyelveken tantárgyakat oktatni képes pedagógusok hiányát problémaként említi.

A hivatali nyelvhasználat egyes garanciáihoz Magyarországon alacsonyabb küszöb kapcsolódik, mint Romániában. A nemzetiségi törvény 6. cikke szerint már 10 százalékos aránynál az érintett nemzetiségi önkormányzat kérésére nemzetiségi nyelven biztosítani kell például a közigazgatási nyomtatványokat, valamint a rendeleteket és hirdetményeket. Más kötelezettségekre húszszázalékos küszöb vonatkozik. 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy eredményes: az Európa Tanács szerint a nemzetiségi nyelveket a közigazgatási ügyintézésben és a bíróságokon a jogi lehetőségek ellenére ritkán használják.

Következtetés

Dan Tanasă állítása hamis.

„Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai.”

Dan Tanasă merész állítása, miszerint sehol máshol nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai, nem igaz. Elég ha csak Dél-Tirolra vagy Finnországra gondolunk. Az viszont még elmondható, hogy sok más országnak is van még hova fejlődni ebben a tekintetben, akárcsak Romániának.

The post Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma? appeared first on Átlátszó Erdély.

Az utóbbi idők legnagyobb befektetése

Magyar ellenőrzése alatt épül az utóbbi évek legnagyobb befektetése a városban: a Lendva Sport Akadémia. Az akadémiát a volt polgármester, Anton Balažek idején kezdték el építeni.
Első három mandátuma idején egyensúlyra törekedett a többség és a magyar kisebbség között, azonban az utolsó mandátuma idején túl sok engedményt tett a magyaroknak – véli a 16 évet hivatalban töltött polgármesternek egy név nélkül nyilatkozó, volt munkatársa. Egyesek szerint a magyar közösségnek tett gesztusok oka az volt, hogy az utolsó pillanatig egy újabb, ötödik mandátumban reménykedett.
Balažek úgy nyilatkozott nekünk, örül annak, hogy már nem polgármester, és mással foglalkozhat. Attól tart, ő Lendva utolsó szlovén polgármestere, és hogy a közeljövőben felerősödnek a felszín alatt lappangó nemzetiségi feszültségek. Aggódik amiatt, hogy mi lesz az „ő” városából.
A muravidéki magyar közösség nem bízott Balažekben a közügyekben tapasztalható összefonódások miatt, míg a szlovén többség szerint ő a magyarok embere. Amikor Lendvában jártunk, egy kis közösséget találtunk, ahol a konfliktusokat gyorsan félreteszik.
Úgy tűnik, hogy a lendvai közösséget most a foci osztja meg. Amikor a „baráti szomszédok” 2 milliárd forintot adományoznak futballakadémiára, régi barátságok mennek tönkre.

Milliókat érő levél

2017 szeptemberében Lendva polgármesterének, Balažeknek ajánlatot tett a Nafta 1903 futballklub. Az ajánlatot tartalmazó levelet a magyar miniszterelnökhöz közelálló vállalkozó, Végh Gábor, a Pharos ‘95 építkezési vállalat tulajdonosa írta alá.
Végh két, focival kapcsolatos befektetés ügyében kereste meg a polgármestert. Az FC Nafta focipályákat szándékozott építeni a helyi kétnyelvű középiskola mögött, továbbá a Hármashalom fele vezető út mentén egy sportközpontot három futballpályával és kiszolgáló épületekkel. Az írásos ajánlat egy korábbi találkozón már megbeszélteket tartalmazta, Végh pedig emlékeztette a polgármestert arra is, hogy az FC Nafta bizonyos földterületeket megvásárolna az önkormányzattól „a lehető legkedvezőbb áron”.
Az önkormányzat végül úgy döntött, nem adja el a telkeket. Ehelyett az egyik telekre tavaly novemberben, a másikra pedig 2018 márciusában hirdetett olyan nyilvános felhívást, mely úgy teszi lehetővé a telken való építkezést, hogy a terület tulajdonjoga nem kerül át a befektetőhöz.
Mindkét felhívás tartalma ugyanaz volt: az önkormányzat 20 évre használatba adja a telkeket a beruházónak, két évtized után pedig a létesítmény tulajdonjoga átszáll az önkormányzatra. Feltétel volt még, hogy a beruházást 2019 végéig be kell fejezni.

Kérhetett volna többet az önkormányzat

Az önkormányzat a közérdekre hivatkozott akkor, amikor ingyenese az FC Nafta rendelkezésére bocsátotta a telkeket. Az önkormányzati képviselők számára kiosztott dokumentumokban (elérhetőek itt és itt) az önkormányzat azzal érvelt, hogy a klub közhasznú státusszal rendelkezik, így a telkeket a szlovéniai közterületek bérbeadását szabályozó törvény értelmében ingyen az FC Nafta rendelkezésére lehet bocsátani.
A helyi tanács mindkét esetben megszavazta a telekhasználat átruházását. Míg az első esetben, a kétnyelvű iskola mögötti telek átadását egyhangúlag támogatta, a második voksoláson már voltak ellenszavazatok, de ezzel együtt is mindkét javaslat átment.
A második szavazáson egyes képviselők azért szavaztak nemmel, mert ez a telek 49 ezer négyzetméteres, és a helyi termálfürdő, a Terme Lendava közelében helyezkedik el. A projekt ellenzői azzal érveltek, hogy ezt a telket más célokra, például park létesítésére lehetne felhasználni.
Bár a lendvai önkormányzat egy helyi jogszakértőtől, Milan Železniktől is kért jogi szakvéleményt, nem biztos, hogy jogilag megalapozott az, hogy a fociklubnak ingyenesen rendelkezésére bocsátották a telkeket.
Egy, a szlovén számvevőszéknél dolgozó forrásunk szerint önkormányzatok gyakran élnek ezzel a lehetőséggel, hogy elkerüljék a private-public partnerségre vonatkozó szabályozást. Ilyen esetekben az önkormányzatok általában bérleti díjat szednek, ez azonban elmaradt ebben az esetben.
Železnik megkeresésünkre elmondta, valóban szakvéleményezte az első felhívást, azonban a második, nagyméretű telekkel kapcsolatban nem kérték ki a véleményét.
Szerinte a beruházás közérdekű, mivel minden, sporttal kapcsolatos beruházás közérdekűnek számít a szlovén törvények szerint. Azzal azonban egyetértett, hogy az önkormányzat ilyen esetben többet kérhetett volna. Balažek abban reménykedett, hogy a befektető egy parkolót és egy parkot is épít, erről azonban nem született formális megállapodás.

Megérkeznek a megmentők

Csakhogy a fociklubnak nincsen közérdekű státusza: jogi háttere egy civil szervezet, melynek a szlovéniai jogszabályok szerint nincsen tulajdonosa, és vezető tisztségviselői irányítanak. 2018 januárjában a vezető tisztségviselők Végh Gábor (elnök), Štefan Sobočan, Igor Magdič, valamint Horváth Ferenc, aki abban az időben Lendva alpolgármesteri tisztségét töltötte be.
Az FC Naftát 1903-ban alapították, valószínűleg a legrégebbifociklub, amely a jelenlegi Szlovénia területén működik. 2012-ben megoldhatatlannak tűnő pénzügyi nehézségek miatt feloszlatták, de még abban az évben a helyi szurkolók megalapították az új, a régihez hasonló nevű klubot.
Ennek a klubnak hamarosan ismét pénzügyi gondjai lettek. 2017 nyarán aztán megjelent Végh, aki a klubot megmentette. „Ez elsősorban a fociról és a gyermekekről szól, akik így sportolhatnak. Ezek a gyermekek jó focisták lehetnek”, mondta Végh egy áprilisi interjúban.
Csakhogy nem Végh fizeti az FC Nafta akadémiájának a számláit, hanem a magyarországi adófizetők, akik eddig 2 milliárd forintot költöttek a klubra.
A pénzt két szerződés alapján utalták, mindkét szerződést azelőtt írták alá, hogy a lendvai önkormányzat meghirdette volna a telkeket, és az FC Nafta benyújtotta volna az ajánlatát a telkek fejlesztésére. Az egyik szerződésben még annak a teleknek a helyrajzi száma is benne van, amelyen a sportközpont felépül. Itt azonban semmi nem épült eddig.

Az MMÖNK nem hagyta jóvá a szerződést?

Az első szerződésben (elérhető itt) az aláíró felek az FC Nafta 1903, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), a szlovéniai magyarok önkormányzati, érdekvédelmi és egyéb politikai tevékenységét, feladatait ellátó központi szervezete. Ennek a szerződésnek az alapján a klub 600 millió forintot (1,8 millió euró) kapott.
Az MMÖNK itt közvetítő szerepet töltött be, azonban egy Horváth ellen megfogalmazott feljelentés szerint a szervezet legfőbb döntéshozó szerve nem hagyta jóvá sem a szerződést, sem az 1,8 millió euró átutalását az FC Nafta számára.
Az első támogatási szerződést 2017 szeptember elején írták alá – több mint két hónappal azelőtt, hogy a lendvai önkormányzat közzétette az első, kétnyelvű iskola melletti telekre vonatkozó felhívását, melyben az önkormányzat fenntartotta annak a jogát is, hogy egy másik telekre költöztesse a beruházást. Mintha már meglett volna az érdeklődő, azonban az nem lett volna biztos benne, hogy hol akar építkezni.
Balažek megkeresésünkre nem tudta felidézni, hogy lett volna ilyen kitétel az önkormányzat által közzétett felhívásban. Azt mondta, ez talán azért volt, mert arról próbálták meggyőzni a beruházókat, hogy parkolót és parkot létesítsenek ott.
Más furcsaságra is bukkantunk: a szerződést kizárólag magyar nyelven fogalmazták meg, holott Szlovéniában ez törvényellenes. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megkeresésünkre másképp értelmezte a törvényt, azt állítva, hogy a szerződés nem kell kétnyelvű legyen: elég, ha az ország egyik hivatalos nyelvét használták.
Az országos médiafelügyelet, mely többek között a nyilvános nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik, világossá tette, hogy az olyan közintézmények, melyek kisebbségekkel foglalkoznak, kötelesek dokumentumaikat az illető kisebbség nyelve mellett szlovénre is lefordítani.

A munkálatokkal kicsúsztak az időből

A második szerződés (elérhető itt) az elsőnél jóval részletesebb. Az FC Nafta „Lendva sport akadémiájának” a felépítéséről szól a 49 ezer négyzetméteres önkormányzati telken. Itt az FC Nafta három focipályát, egy lelátót, strandfoci pályát, különféle kiszolgáló épületeket fog felépíteni sportfelszerelések beszerzése mellett.
A telek, melyen az építkezés zajlik, egy másik, nagy méretű telek mellett található. Ez utóbbi a Terme Lendava nevű üdülőtelephez tartozik, amelynek tulajdonosa, a Sava Turizem gazdasági nehézségekkel küzd, az üdülőtelepet pedig hamarosan megvásárolja egy magyar állami tulajdonú cég, a Comitatus.
A második szerződésben a szerződő felek is változtak. Az FC Nafta a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, valamint a lebonyolítói szerepet vállaló BMSK-val szerződött.
A sportközpontra átutalt összeg közel 1,4 milliárd forint (több, mint 4,2 millió euró), ebből 1,3 milliárdot a Magyar Labdarúgó Szövetség áll, további 96 millió forintot az MMÖNK egy Bethlen Gábor Alaptól kapott támogatásból. Ezt az összeget, akárcsak az első támogatást, azzal a feltétellel ítélték meg, hogy az építkezési munkálatok 2018. december 31-ig befejeződnek.
Jelen pillanatban a munkálatok a tervezettnél sokkal lassabban haladnak, az FC Nafta egyelőre csak az előkészítő földmunkákat fejezte be az iskola háta mögötti telken. Amikor újságírónk december elején a helyszínre látogatott, egyetlen gépjármű parkolt a kerítésen belül.
Az NK Nafta egy helyi építőcéget, a Legartist bízta meg a földmunkák elvégzésével. Érdekes módon a munkára nem a fociklub szerződtette, hanem egy magyarországi cég. A klub igazgatója, Kocsárdi István Gergely telefonon megerősítette ezt az információt, azonban nem árulta el a magyarországi cég nevét. Tagadta, hogy az Végh Gábor Pharos ‘95 nevű cége lenne, mely műfüves focipályák építésére szakosodott.
A Legartis egyik képviselője elmondta, az ő szerepük a projektben ezzel ki is merül. Hozzátette, egy másik cég fekteti majd le a gyepet, amint a hőmérséklet eléri a 10 Celsius fokot. Nem tudta megmondani, hogy a Pharos ‘95 fogja-e elvégezni ezt a munkát.
A Legartis egyébként leginkább a magyarlakta Muravidéken dolgozik, idén a cég 80 ezer eurós támogatást kapott a magyar kormánytól annak gazdaságfellendítési programjában.

Horváth büszke tisztségeire, és rajongója Orbán Viktornak

Szlovéniában ezt a programot a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség bonyolította, a kedvezményezettek kiválasztásáról szóló döntést a szervezet elnöke, Horváth Ferenc írta alá, aki, mint korábban említettük, az FC Naftában is tisztséggel bír.
Horváthnak egyszerre több tisztsége van, és közeli munkatársai szerint erre ő nagyon büszke. Egyben Orbán Viktor rajongója, egyszer nyilvánosan dicsekedett azzal, hogy az irodájában a magyar miniszterelnök focisálja van kifüggesztve.
Vegyük sorra Horváth tisztségeit. Először is ő képviseli a magyar közösséget Lendva városi tanácsában, valamint a parlamentben. Emellett az FC Nafta 1903 igazgatótanácsának tagja.
Az Oštro kérdésére szinte mindenki azt állította, hogy az NK Nafta projekt fő mozgatója, és hogy gyakran utazik Budapestre, ahonnan „utasításokkal” tér vissza.
A volt polgármester Balažek az egyedüli, aki szerint Horváth szerepe nem annyira fontos. Horváth korábban Balažek helyetteseként dolgozott, és a volt polgármester elmondása szerint azzal bízta meg, hogy hozzon magyarországi befektetőket a városbeli szabadidős létesítmények felvirágoztatására. Ez azonban nem sikerült neki.

A sportközpont nem valószínű, hogy csökkenti a munkanélküliséget

Janez Magyar, Lendva új polgármestere úgy nyilatkozott, teljes mértékben támogatja Horváth terveit. Optimista, mivel Horváth megértette azt, hogy a közösségnek gazdasági aktivitásra van szüksége.
A szlovén statisztikai hivatal kimutatása szerint Lendva lakosságának 21,4 százaléka volt munkanélküli 2016-ban, ez az országbeli átlagnál több mint 10 százalékkal magasabb. A sportközpont nem valószínű, hogy érdemben csökkenteni fogja a munkanélküliséget.
A szlovén törvények értelmében közhivatalnokok nem tölthetnek be egyidőben olyan funkciókat, ahol érdekellentét áll fenn. Amennyiben a parlamenti képviselők nem biztosak abban, hogy parlamenten kívüli tevékenységeik összeegyeztethetőek a politikai funkciójukkal, jelenteniük kell ezeket a funkciókat a parlamentnek. Horváth nem jelentett semmit.
Az Oštro e-mailben tett fel kérdéseket Horváthnak a funkciói, valamint a látszólagos összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Válaszában a politikus nem értette milyen törvényekre gondolunk, melyek értelmében egyes, általa betöltött tisztségek egymással összeférhetetlenek lennének.
Elmondta azt is, hogy az MMÖNK 2017 február 9-én jóváhagyta az FC Nafta-projektet, és így a hármas szerződést is. Csakhogy ez a szerződés aláírása előtt több, mint fél évvel történt, így nem érthető, hogy az MMÖNK mit hagyott jóvá. Horváth nem szolgált további részletekkel.
Horváth továbbá meg volt győződve arról, hogy az MMÖNK nem sértett szerződést azzal, hogy a munkálatok nem fognak 2018 december 31-ig befejeződni. Egy hosszabbítási kérelem már be van adva, tájékoztatott.
Valóban ő a lendvai fociakadémia fő mozgatója? “Büszke vagyok arra, hogy a muravidéki magyar közösség vezetésemmel a magyar és szlovén kormányok megbízható partnere lett. Sok projektet én kezdeményeztem”, így a válasz. A politikus szerint forrásaink nem megbízhatóak, és meggyőződése, hogy azok a közösségnek, valamint az ő munkájának akarnak ártani.
Nyitókép: A lendvai kétnyelvű iskola melletti focipályák. Fotó: Matej Povše/Oštro
A projekt az IJ4EU tényfeltáró újságírás-alap támogatásával készült.

The post Lendva Sport Akadémia: kenyér nincs, csak cirkusz appeared first on Átlátszó Erdély.