Többek között Kolozsvárról, Zalatnáról és Aranyosbányáról is érkezik szemét a Cekend tetőn levő szeméttárolóba. Az önkormányzat tiltakozása ellenére 138 ezer tonnára emelték 2017 végén a jóváhagyott éves szemétmennyiséget.

Összesen 15, Hargita megyén kívüli településsel, illetve köztisztasági vállalattal megkötött szerződés szerepel azon a listán, amit a szeméttelepet működtető RDE Harghita Kft. nyújtott be 2017. december 12-én a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek. Ezek közül kilenc szerződés jelenleg is érvényben van.
Az Átlátszó Erdély által kikért dokumentum azért fontos, mert elvileg a Székelyudvarhely melletti, EU-konform szeméttárolóba csak a környékbeli települések szemete kerülhet. Legalábbis ezzel a feltétellel kapott területet a hulladéktároló létesítésére az önkormányzattól az RDE Harghita Kft. jogelődje.

Tuti üzlet a hulladéktárolás most Romániában

Bár régóta sejteni lehet, hogy a Cekend-tetőn levő hulladéktárolóba számos helyről érkezik szemét, eddig csak a telep felé közlekedő teherautók rendszámából és cégjelzéséből, valamint a gyorsan feltelő cellákból lehetett sejteni, hogy az RDE Harghita Kft. rámozdult a romániai hulladéktárolási krízis miatt keletkezett piaci résre.
Romániában ugyanis 2009-re be kellett volna zárni az összes, nem EU-konform szemétlerakót. Csakhogy időközben nem épült elegendő korszerű hulladéktározó, így sok helyen nem tudnak mit kezdeni a lakossági szeméttel. Akinek EU-konform tárolója van, az most jól keres.
Nem is lenne ezzel baj, ha nem a székelyudvarhelyiek innák meg ennek a levét – szó szerint: az úgynevezett csurgalék (esőzések eredményeképp létrejövő szemétlé) ugyanis többször is kifolyt a tározóból. Tavaly nyár közepén például derékmagasságig tört fel a székelyudvarhelyi kanálisokból az átható szagú, barna színű, súlyosan szennyező folyadék.
Korábbi megkereséseinkre mély hallgatásba burkolózott az RDE Harghita Kft. Bár a cég az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft., tehát a magyar állam tulajdonában van, adatigénylésünkre sem kaptunk érdemi választ.

Korábbi anyagaink:
“Kólagyár” a Cekenden: a magyar állam cége szennyez Székelyföldön

Cekendi kólagyár: Seszták akkorát hantázott, hogy a hulladékcella adja a másikat

2017-re 138 ezer tonna szemetet hagytak jóvá

Sikerült viszont szert tennünk néhány, a hulladéktározó működésével kapcsolatos konkrétumra. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek tavaly decemberben küldött dokumentumok között szerepel egy lista az RDE Harghita Kft. szerződéseivel.

Ebből kiderül, hogy a hulladékrakóba egy sor Hargita megyei település mellett számos más település is szállít szemetet: Kolozs megyéből például Kolozsvár, Aranyosgyéres, Torda, Dés, valamint Tordatúr, Szind és Kolozs községek hulladékát viszik a Cekend-tetőre. Ugyancsak ide viszik Balázsfalva, Marosújvár, Zalatna vagy akár Nagyenyed szemetét.

Ebből a listából nem derül ki az, hogy mennyi hulladék származik Hargita megyén kívülről. Az mindenesetre árulkodó, hogy a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség 2017. december 12-én jóváhagyta az RDE Harghita Kft. kérését, hogy a 2017-ben befogadható szemétmennyiséget emeljék meg százezerről 138 ezer tonnára. A cég 2018-ra szintén 130 ezer tonnát kért, ennek a jóváhagyását azonban a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatához kötötte a hatóság.

Hogy mekkora ez az éves szemétmennyiség? Az arányokat akkor láthatjuk, ha figyelembe vesszük, hogy Székelyudvarhely és környéke évente tízezer tonna körüli szemetet termel.

A hulladéktározó 1-es, már megtelt cellájának a kapacitása 208 ezer köbméter, a 2-es cellájé pedig 187 ezer köbméter (az, hogy ez tonnában mekkora kapacitást jelent, nem derül ki a rendelkezésünkre álló iratokból). A cég saját elmondása szerint elkezdték az építkezési engedély igénylésének folyamatát a 3-as cella számára.

Az önkormányzat tiltakozik

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség azzal indokolja a szemétmennyiség növelésére vonatkozó jóváhagyását, hogy hamarosan működésbe áll a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központ, és majd ez átveheti a cekendi lerakóba irányuló szemétmennyiség egy részét. Úgy tudjuk, most választják ki a gyergyóremetei központ működtetőjét.

Egyébként a befogadható szemétmennyiség megemelésére vonatkozó kérésről a környezetvédelmi hatóság a székelyudvarhelyi önkormányzat álláspontját is kikérte. Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester október 24-én írt, szokatlanul éles hangvételű válaszban tiltakozott, és arról tájékoztatta a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget, hogy a cég szándékosan megszegi a társulási szerződését az önkormányzattal akkor, amikor távoli települések szemetét befogadja, és hogy a cég nem módosíthatja egyoldalúan a szemétlerakó működtetésére vonatkozó feltételeket.

A cekendi hulladéktározóból szivárgó csurgalék és egyéb rendellenességek miatt a cégnek tavaly a Környezetvédelmi Őrséggel is meggyűlt a baja. A hatóság 2017-ben összesen 23 alkalommal tartott helyszíni szemlét a szeméttelepen, három alkalommal büntetést szabott ki, két alkalommal pedig a cég környezetvédelmi engedélyének visszavonását is kilátásba helyezték.
Sipos Zoltán

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Kinek a szemetét őrzi Székelyudvarhely? Itt a szerződések listája appeared first on Átlátszó Erdély.

Súlyos környezetvédelmi katasztrófával fenyegeti Székelyföldet egy magyar állami tulajdonban lévő vállalkozás profitéhsége. A cekendi hulladéktározóból többször kiszabadult az úgynevezett csurgalék – nyár közepén például derékmagasságig tört fel a székelyudvarhelyi kanálisokból. A hulladékos cég ugyanis fél Romániából befogadja a szemetet, annak ellenére, hogy a város azért adott területet neki, hogy a környező települések szemételhelyezési gondját hossző időre megoldják. Nyegle menedzser, hallgatásba burkolózó magyar állami cégközpont, tulajdonosként érintett politikus és egy város, ahol nem akarnak bajt a Fidesznek – riport a nemzetpolitika vadhajtásairól.

Csurgalék – kétségkívül ez az év szava Székelyduvarhelyen, pedig év elején azt sem tudták a helyiek, hogy mit jelent. Egyébként a szemétlerakó alján keletkező szennyvizet takarja – lehet mérgező is, ha a szemétben például nehézfémek vagy toxikus anyagok voltak. Jellemzően sötét színű, roppant büdös folyadék.
A történet egyébként tizenkét éve kezdődött, amikor az akkori polgármester, Szász Jenő (aki ma már a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet – továbbiakban NSKI – vezetője) a település nevében megegyezett egy helyi szemétszállítási céggel, hogy a város átad saját területéből csaknem húsz hektárt 49 évre a vállalkozásnak, hogy az EU-konform hulladéklerakót építsen a Cekend-tetőn. A szerződéskor aláírt dokumentumokban világosan benne van: regionális szemétről van szó, és nevesítik benne azokat a Hargita megyei településeket is, amelyeket a cégnek ki kell szolgálnia. Azt is kikötötték, hogy az üzleti forgalom minimum egy százaléka Székelyudvarhely városát illeti.
A tározó megépült, a vállalkozás azóta többször tulajdonost váltott. Három éve egy osztrák multitól vásárolta meg a magyar állam. Igaz, nem ez volt a cél: az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. az AVE Magyarország KFT-t vette meg 2014 májusában, de a csomagban benne volt két székelyföldi vállalkozás is, köztük a cekendi telepet működtető RDE Harghita SRL.

Óriási üzlet lett a szemét

Romániában közben érdekes dolgok történtek: 1999-re be kellett volna zárni az összes, nem uniós norma szerint épült szeméttelepet. A hatóságok megpróbálták ezt elszaboltálni, ezért a lakosság egészsége és a környezet védelme érdekében az Európai Bíróságon tavaly eljárást indított Románia ellen a Európai Bizottság. Nem volt mese: hatvannyolc nem EU-konform városi szeméttelepet kellett becsukni, így számtalan helyen nem tudtak mit kezdeni a lakossági szeméttel, és a hulladéktárolás hirtelen igen jól jövedelmező üzletté vált.
Ekkor jött el az RDE nagy pillanata: a cekendi lerakónál tömegesen megjelentek a távoli megyék rendszámait viselő hatalmas kamionok. Úgy tudjuk, a vállalkozás az Erdélyben kialakult krízishelyzetre hivatkozva kért engedélyt tavaly októberben a környezetvédelmi hatóságtól arra, hogy más megyékből is befogadhasson szemetet az eredetileg engedélyezett mennyiségeken felül.
Információink szerint az idei évre 55 ezer tonnával kérték a korábbi keret megemelését – hogy helyén kezeljük ezt a számot, jó tudni: Székelyudvarhely és környékének évente nagyjából 10 ezer tonnányi szemete van. A cég forgalma meredeken ment felfele: míg 2014-ben nagyjából 2,5 millió euró volt, ez tavalyra 4,4 millió euróra emelkedett, így 2016-ban 850 ezer eurós profitot termelt. Nem véletlen, hogy egy tusnádfürdői előadáson elhangzottak szerint az RDE Hargitát jelenleg a terület második legnyereségesebb romániai vállalkozásaként tartja nyilván a szakma.

„A lé elmegy Magyarba, a levét megisszuk”

Nagyon úgy tűnik, a telepre hirtelen bezúdúló szemétmennyiséget nem tudták, nem tudják megfelelően kezelni. Idén márciusban megjelent a csurgalék a cekendi hulladéktározó körüli sáncokban. Az esetről tudósító újságírónak, Egyed Zoltánnak a vállalat igazgatója, Koszta Attila gúnyosan azt mondta:

“Miből gondolja, hogy ez csurgalék? Lehet, hogy Coca-Cola!”

A Hargita megyei környezetvédelmi hatóság sem kólára gondolt: ötvenezer lejre (3.4 millió forintra) megbüntette a céget a szennyezés miatt. Az uh.ro-n közölt riportban a legközelebbi faluba beérkező szennyvíz kapcsán ezt írták:

„Odalent bizonyára tárt karokkal várják, már ki vannak feszítve a patak fölé a bannerek, „Máréfalva köszöni a Magyar Államnak!” felirattal . (…) A pénz elmegy, a szemét ittmarad nekünk. Sőt, a leve is nekünk folyik vissza. Tömörebben fogalmazva: a lé elmegy Magyarba, a levét megisszuk. Hip-hip-hurrá!”

Júniusban újabb adag csurgalék érkezett be Máréfalvára, onnan pedig a Küküllő folyóba, amely Székelyudvarhelyen is átfolyik. Az udvarhelyiek viszont közvetlenebb módon is megismerkedhettek a szeméttároló levével: a nyár eleji esőzések alkalmából a város több pontján is térdmagasságig lövellt fel a fekete szennylé az eldugult esővíz-elvezető csatornákból, és a laboratóriumi elemzések később azt igazolták, hogy tényleg a cekendi hulladéktározóból kifolyó csurgalék volt a penetránsan büdös lötty.
Ezután az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport (UTCA), megelégelve a helyzetet, csendes tüntetésre hívta a lakosokat. A környezetvédelmi hatóság újra ötvenezer lejes bírságot szabott ki, majd egy másik kihágás után még egyszer ennyit. Időközben előkerültek olyan fotók is, amelyek azt bizonyítják: a cégtől már tavaly is pumpáltak ki csurgalékot a környező árkokba-tavacskákba.

Törvényszerűek az üzemi balesetek a feszített tempó miatt

Bár a cég ezt tagadja, az általunk megkérdezett szakértők azt mondják: a telepre bezúdúló rengeteg szemét okozta feszített tempót nem bírja a rendelkezésre álló infrastruktúra, törvényszerű volt a kisebb-nagyobb üzemi balesetek bekövetkezése. Nem tudni azt sem, elvégezték-e a sokszorosára növekedett mennyiséggel járó technológiai többletberuházásokat – a mérlegadatok szerint nem, hiszen a befektetett eszközállományuk 2015-ről 2016-ra látványosan csökkent (5.4 millió euróról 4.9 millióra), magyarán nem vettek új gépeket.
Mindezekről hiába próbáltuk őket megkérdezni: az RDE Harghita SRL-t megkerestük ugyan augusztusi erdélyi utunk előtt, de válaszukban azt írták, pont akkor megy szabadságra az igazgató. A cég politikája szerint (ezek szerint ilyen is van már a szemetes vállalatnak) csak az ügyvezető nyilatkozhat a médiának, illetve csakis az ő jelenlétében történhet nyilvános fotózás. Utána írásban tettünk fel kérdéseket, emlékeztetve a menedzsert arra, hogy mivel a vállalat magyar állami tulajdonban van, az üvegzseb-törvény értelmében köteles adatokat szolgáltatni.

Érdekelt a szemétbizniszben Szász Jenő

Székelyudvarhelyen három cikluson keresztül Szász Jenő volt a polgármester. A város kétségkívül sokat fejlődött azalatt, de utólag visszanézve néhány dolog kapott egy vajszínű árnyalatot. Például a szemétügyben: ugyan magyarországi szakembereket és befektetőket hozott, de csak később derült ki, hogy egy hozzá köthető vállalkozás is részvényes lett a cégben.
A birtokunkba került cégadatok szerint márciusban még hat százalékot birtokolt az RDE-ből a Regnum Invest SRL, de az első botrány kirobbanása után villámgyorsan megváltak a tulajdonuktól, sőt utána még a céget is felszámolták. Egyébként úgy tudjuk, annak idején más magyarországi befektető is vállalkozott a székelyföldi szemétpiacon, ám azt könyörtelenül ellehetetlenítették – talán azért, mert abban nem voltak érdekeltségeik a helyi politikusoknak.
Szász Jenő jó ideje a budapesti NSKI vezetője, de most is több olyan képviselő van a székelyudvarhelyi önkormányzatban, akik főállásban az intézet székelyföldi irodájának alkalmazásában állnak, tehát az expolgármester emberei. Az RDE Harghita SRL egy olyan vállalkozástól béreli béreli a Bethlen utcai irodáit, ahol Szász többségi részvényes – hiába érdeklődtünk, hogy mennyiért, erre sem kaptunk választ.

Az önkormányzat két tűz között

Így nem csoda, ha a városvezetés harapófogóban érzi magát: a helyi lakókat képviselve fel akarnak lépni a környezetszennyező cég ellen, de ez nem érdeke sokaknak az önkormányzatból, ráadásul információink szerint a jobboldali városvezetés „nem akar bajt a Fidesznek és a magyar kormányak sem”. Különös tekintettel a közelgő anyaországi választásokra.
Az biztos: az NHSZ szakemberei a nyáron megjelentek a városban, voltak a cekendi cégnél is, de hogy mi lett a látogatás eredménye, az eddig nem derült ki – kérdéseinkre ugyanis nem válaszolnak. Pedig jó lenne tudni, mit szóltak ahhoz (egyáltalán észrevették-e?) hogy a vállalkozás vezetője, Koszta Atilla igazgató a román cégbíróság adatai szerint összesen hat cégben adminisztrátor, háromban pedig tulajdonos is. Jó kérdés, hogy a brutálisan felpörgetett hulladéklerakó éves profitja a magyar adófizetőket gazdagítja-e, netán különféle költségek címén átcsurog a menedzser magánvállalkozásaiba? Vagy más anyaországi cégbe?

A kút vizét a lovak sem isszák már

A tanyák gazdái az állatok itatására használják a vizet, így rendszeresen szivattyúzzák a kutakat, amelyekből még a legnagyobb szárazságban sem fogy ki az innivaló. Bodó Demeter Gyula előttünk indítja el a szivattyút, és amikor megérkezik a víz a cső végén, azonnal megcsap a szennylé jellegzetes szaga. Szomszédja azt meséli, nála pár nappal hamarabb büdösödött meg a kút vize – nem számított rá, szomjasan jót húzott a korábban kiváló vízből, és azonnal ki is hányta.
Mintát vettek, laborba viszik a vizet, de nincs kétségük, honnan jön a szennyezés. A kút tartalma egyébként annyira megváltozott, hogy a lovak sem isszák meg. A gazdák életét ráadásul nem csak ez nehezíti: úgy fogalmaztak, hogy versenyfutásban vannak a medvével, melyikük szüreteli le hamarabb a fáról az érett szilvát. Két hét múlva Matyó újra telefonál – immár egy másik farmon, a negyedik kútban is büdös a víz.
A szeméttelep ügye egyébként a hétköznapok része lett – piacon, boltban is erről beszéltek az emberek, amikor arra jártunk. És azt nem tudják, amit mi igen: nagy valószínűséggel hamarosan megtelik a kettes cella, és mivel a harmadiknak még neki sem fogtak (építési engedélyt sem kértek rá a városi önkormányzattól), könnyen előfordulhat, hogy tavasszal nem lesz hova vinni az udvarhelyi szemetet.

Havonta több mint 2 ezer tonna szemét érkezik

Lapunk birtokába került ugyanis a környezetvédelmi hivatal augusztus végi jegyzőkönyve, amelyben arról írnak – és ez talán jó hír a városlakóknak –, hogy a vállalat minden tapasztalt hiányosságot kijavított, így működhet tovább. A jegyzőkönyvben találtunk viszont egy megdöbbentő számot. A cég ugyan hétpecsétes titokként kezeli, hogy hány tonna szemetet fogadnak be, a hatósági jegyzőkönyvből azonban kiderült, hogy az ellenőrzést megelőző héten 2144 tonna érkezett.
Egyszerű matematika: havonta csaknem tízezer tonnát raknak el. Ez azt jelenti, hogy egy cella, melynek kapacitása kétszázezer tonna szemét, kicsit több, mint másfél év alatt megtelik, ha a jelenlegi ütemben fogadják a kamionokat. Még két új cellának van hely a területen, így az udvarhelyieknek, akik több évtizedre megoldottnak hitték a szemétlerakás kérdését (még ha csodával határos módon tavaszra fel is épülne a harmadik cella), legkésőbb négy év múlva azzal kell szembesülniük, hogy nemcsak csurgalékot kapnak a nyakukba, de a hulladékot is el kell vinni valahova máshova. Szép kilátások.
Lukács Csaba (Magyar Nemzet) – Sipos Zoltán
A cikket Egyed Ufó Zoltán egy 2015 októberi, szintén a cekendi szemétlerakóról szóló fotóriportjának a képeivel illusztráltuk, mely az uh.ro-n jelent meg.

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post "Kólagyár" a Cekenden: a magyar állam cége szennyez Székelyföldön appeared first on Átlátszó Erdély.

The post Természetbe szemetelt, 20.000 lejre büntették appeared first on Átlátszó Erdély.

The post Érkezik veszélyes szemét a Cekendre? appeared first on Átlátszó Erdély.