Történetünk Marosvásárhelyen zajlik, vásárhelyiesen mondva Vássárhelyen, a magyar-román front legforróbb harcterén, Soós Zoltán megválasztásának napján. Aki esetleg nincs témában, annak elmesélem, mi történt Vásárhelyen szeptember 27-én. Dorin Florea polgármester 20 éves regnálása után sikerült ismét magyar polgármestert, Soós Zoltánt választani a nagyjából fele-fele arányban román-magyar város élére.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

De ezt a végkimenetelt a történetünk kezdetének pillanatában senki nem merte volna borítékolni. Nagy volt a harc, nagy volt a félelem, előrelátható volt, hogy

a román vetélytárs, szokás szerint, választási csalásra készül.

Ebben a közegben zajlott alábbi történetünk. Egy nagyon idős néni kijött a kövesdombi 65-ös szavazókörzet egyik fülkéjéből, és szeretett volna új szavazólapot kérni, mert a négy közül egyet elrontott. Csak magyarul tudott, ezért a magyar urnabiztoshoz irányították. Odament hozzá, kinyitotta a szavazólapját, megmutatta a környéken lévő urnabiztosoknak, hogy hova rakta a pecsétet, és hogy nem oda szerette volna. Hivatkozott arra, hogy rosszul lát.

A fiatal hölgy, akihez fordult, próbált segíteni rajta. Úgy emlékezett, hogy ilyen esetben érvényteleníteni lehet a szavazólapot, és újat lehet neki adni. A bizottság elnöknője ellenben hallani sem akart erről. Letiția Vanga bedobatta a nénivel a hibásan lepecsételt szavazólapot az urnába, majd utasította az urnabiztos lányt, hogy rakja ki minél hamarabb a nénit. Hangot adott annak, hogy nem elégedett a lány munkájával, majd egy bizalmasával együtt

áthívta egy szomszédos terembe, és ott leordította a fejét.

A lány felhívta az RMDSZ ügyvédjét, de az elnöknő annak is üvöltött. Soós kampánycsapata több embert a helyszínre küldött, többek között egy akkreditált választási megfigyelőt, Hermann Mark Christiant, és egy tanácsosjelöltet, Berecki Sándort. Ami ezután történt, az a videófelvételen sokkal beszédesebb, mint ahogy azt el lehet mesélni:

Az elnöknő, akinek a férje az önkormányzat hatáskörében levő helyi rendőrség alkalmazottja, és ezért Soós riválisának, Claudiu Maiornak az érdekköréhez sorolják, allergiásnak bizonyult a magyar nyelvre. Először akkor csattant fel, amikor az urnabiztos lány magyarul kezdte el mesélni a megfigyelőnek a történetet. Kérte, hogy románul beszélgessenek egymás között.

Kicsit később egy négytagú család jött választani, és a nagymama nem tudott egyedül kijönni a szavazófülkéből. Az unokája engedélyt akart kérni az elnöknőtől, hogy bemenjen, és segítsen kihozni a nagymamát. Nem tudta ezt elmondani románul, tolmácsolást kért, erre az elnöknő ingerülten reagált, hogy szerezzen tolmácsot magának, és hogy

ő nem tud magyarul, az unoka beszéljen itt románul.

Amint az elnöknő tudomására jutott, hogy az urnabiztos lány panaszt tesz a választási megfigyelő segítségével, ingerültté vált, és folyamatosan zaklatta az urnabiztost.

A folyamat egyébként sem ment túl könnyen. Alighogy leültek megírni a panaszt, jött a csendőr, hogy szeretné, ha a megfigyelő elmesélné neki, mi zajlik itt, mert neki jelentést kell tennie. A megfigyelő elment beszélni a csendőrrel, aki nagyon rendes és csendes fiatalembernek bizonyult.

[wp_ad_camp_1]

A beszélgetés hosszúra nyúlt, addig a tanácsosjelölt visszaküldte az urnabiztos lányt a terembe, hogy dolgozzon, ne legyen a hiányzásból botrány. Amint visszajött a megfigyelő, máris botrány lett, mert az elnöknő nem akarta a teremből kiengedni az urnabiztost. A lány csak akkor mehetett ki, amikor a megfigyelő ezt követelte tőle.

Az elnöknő többször kirohant a teremből, azzal fenyegette a panaszt fogalmazó megfigyelőt, hogy kidobatja a csendőrrel. Majd a lányt próbálta szigorúan beparancsolni, sikertelenül. A csendőrre is hiába parancsolt rá, hogy vigye be a lányt a terembe, mert az kifejtette, hogy erővel nem tud senkit bevinni a szavazóhelyiségbe.

Az elnöknő tehetetlen dühe egyre csak fokozódott,

amikor látta, hogy nem tudja leállítani a panasztételt. Az urnabiztos lány végig hatalmas érzelmi nyomásnak volt kitéve, de próbálta megállni a helyét. Az elnöknő perlekedése még a vitakészségéről híres Hermannt is többször kihozta a sodrából. Fel-felcsaptak az indulatok, szópárbajok sora tette mindenki számára egyre elviselhetetlenebbé a hangulatot.

Egy adott pillanatban egy urnabiztos hölgy jött ki a teremből, hogy jöjjön be a lány, mert az elnöknő nem engedi, hogy ő végezze el helyette a munkáját. A csendőr kérésére engedtek a nyomásnak, és a lány visszament a terembe, hogy kiszolgáljon egy szavazót, azzal a gondolattal, hogy utána úgyis kijön folytatni a panaszírást, mert nem tudják erővel bent tartani.

De nem így történt. Az elnöknő nem engedte ki, és a csendőrt utasította, hogy ne engedje bemenni a megfigyelőt. A megfigyelő a megyei választási irodához fordult segítségért. A megyei választási bizottság egyik tagja, Domokos Zoltán tíz percen keresztül győzködte telefonon az elnöknőt arról, hogy köteles kiengedni a lányt, hiába. Végül személyesen jött a helyszínre rendet tenni. Amint megérkezett,

azonnal leszerelte a dühtől füstölgő elnökasszonyt.

Pár mondat után az urnabiztos lány ismét szabad volt, befejezte a feljelentést, és iktatta azt az elnöknőnél. Azaz iktatta volna, mert ez sem ment teljesen simán. Az elnöknő felháborodottan reagált, és csak a megyei bizottsági tag és a megfigyelő kioktató szavai után volt hajlandó szótlanul átvenni és iktatni a panaszt.

A búcsúzkodás sem volt megható: az elnöknő karon ragadta a megfigyelőt, és tolta volna ki, mire az felháborodott, és kikérte magának, hogy ne nyúljon hozzá.

[wp_ad_camp_2]

A cirkusz végén Domokos Zoltán elmondta, hogy valószínűleg nem sok haszna lesz ennek a feljelentésnek, de meg kellett tenni. Ennél sokkal nagyobb szabálytalanságokat is jelentenek, mindhiába.

Négy évvel ezelőtt ő személyesen fogott el két személyt a polgármesteri hivatalban, akik pecsételővel felszerelkezve tucatszám érvénytelenítették a szavazatokat, de az ügyészség lezárta az ügyet anélkül, hogy őt kihallgatták volna. Nem sok esélyt lát, hogy ezzel a feljelentéssel valaki érdemben foglalkozzon a választások után (utánarédeklődtünk: azóta semmi hír a panaszról, valószínűleg nem foglalkoznak vele érdemben – szerk. megj.)

Hermann, a megfigyelő este visszatért ebbe a szavazókörzetbe a szavazatszámlálásra, támogatni az urnabiztos lányt. Elmesélte, a számláláskor minimum hat szavazatot akartak ellopni a bizottság tagjai a magyar jelölt Soóstól. A szavazólapon ugyanis a Soós Zoltán és Claudiu Maior neve épp ellentétes oldalon szerepelt, és sokszor átütött a pecsét. Így viszonylag könnyű volt úgy „tévedni”, hogy a Soósra adott szavazat Maior szavazatai közé kerüljön.

***

Az urnabiztos lánnyal azóta többször beszéltünk. Fokozatosan erősödő tiltakozása ellenére az anyag közlése mellett döntöttünk. Úgy gondoljuk, közérdek, hogy lássuk a közfeladatot ellátó személyek viszonyát a hatalomhoz és a hatalomgyakorláshoz. Másrészt a nyilvánosságnál jobb eszközt nem ismerünk a hatalommal való visszaélés mint jelenség visszaszorítására.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Választási botrány Vásárhelyen: nézd meg a magyarallergiás elnöknő kirohanását (VIDEÓ) appeared first on Átlátszó Erdély.

A 2019-es európai parlamenti választáson az RMDSZ közel 35 ezer szavazatot kapott a Kárpátokon túli megyékben. Több cikk és elemzés is született erről, ezek a lényegi állítások:

• az RMDSZ-re leadott szavazatok száma a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor regisztrált magyar népességnek több mint háromszorosa;
• a 2016-os parlamenti választások idején ugyanezekben a megyékben az RMDSZ 11,3 ezer szavazatot kapott;
• minden Kárpátokon túli megyében nőtt az RMDSZ-re adott szavazatok száma 2016-hoz képest, a szavazókörzetek túlnyomó többségben az RMDSZ kapott legalább 1 szavazatot;
• a Regátban legutóbb 2007-ben volt nagyon magas az RMDSZ-re és Tőkés Lászlóra együttesen leadott szavazatok száma (26 ezer)

Az elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy az RMDSZ-re leadott szavazatok száma azért ugrott meg, mert az RMDSZ a mostani választások idején a regáti szavazókörzetekbe több szavazóbiztost delegált: a mintegy 11 ezer szavazókörzet közül 9 ezerben volt RMDSZ-t képviselő urnabiztos.

Ők a legtöbb esetben nem magyar nemzetiségű román állampolgárok, és a választási eredmények alapján feltételezni lehet, hogy ezek a szavazóbiztosok, illetve szűkebb családjuk az RMDSZ-re voksolt.

A Központi Választási Bizottság (BEC) által közzétett, nem végleges adatokat elemezve utánajártunk, hogyan nézett ki az RMDSZ-re leadott szavazatok megoszlása a regáti megyékben, választókörzetek szintjén. Az RMDSZ voksait összehasonlítottuk a többi pártra leadott szavazatok megoszlásával is.

A regáti megyékben (az összes Kárpátokon túli megyében, beleértve Bukarestet is) 1998 adminisztratív egységben (városban és községben) összesen 11750 szavazókörzet van. Egy szavazókörzetben átlagosan 482 érvényes szavazatot adtak le.

Azt vizsgáltuk, hogy az egyes pártokra leadott szavazatok mennyire fedik le az összes szavazókörzetet, és hogy jellemzően hány szavazatot kaptak a pártok egy körzetben.

Csoportosítottuk a szavazókörzeteket aszerint, hogy az egyes pártok hány szavazatot kaptak.

Az RMDSZ-re a kis pártokhoz hasonlóan szavaztak

Így derült ki, hogy vannak pártok, amelyek szinte minden szavazókörzetben nyertek voksokat: ezek a PNL, PSD, USR PLUS 2020 Szövetség (továbbiakban az egyszerűség kedvéért: USR), Pro Romania, PMP és ALDE, ezeket a továbbiakban nagy pártoknak nevezzük.

A PNL és a PSD a körzetek 99 százalékában legalább 10 szavazatot kapott, de a másik 4 párt esetében is magas azon körzetek aránya, ahol kaptak minimum 10 szavazatot.

Ezek tehát az ismert pártok, melyekről látszik, hogy relatív jól beágyazottak a legtöbb településen. Ez még az USR PLUS esetében is igaz, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a szavazatai nagy részét városi környezetben kapta.

Az RMDSZ és másik 6 párt: Pro DEMO, PSR, PRU, UNPR, PSDI és BUN szavazatainak megoszlása ettől jelentősen eltér.

Az RMDSZ a 11750 körzetből csupán 1535-ben nem kapott egyetlen szavazatot sem (ez 13%). Az RMDSZ-nek 2000 szavazókörzetben nem volt urnabiztosa. 4511 körzetben 1-2, 3319 körzetben 3-4 közötti szavazatot kapott. Csupán 14 körzetben kapott legalább 10 szavazatot.

A többi 6 párt esetében is hasonlóan oszlanak meg a szavazatok: a legtöbb választókörzetben 1-4 szavazatot kaptak, alig van olyan szavazókörzet ahol 10-nél több szavazatot kaptak, a körzetek 13-43 százalékában pedig nem kaptak egy szavazatot se.

Ezekről a pártokról elmondható, hogy annak ellenére, hogy szervezetileg nem annyira erősek, kevéssé ismertek és népszerűek, sikerült több ezer körzetben jellemzően pár szavazatot szerezniük. Ezeket a továbbiakban kis pártoknak nevezzük. Az RMDSZ-t kivéve egyik párt sem érte el országosan az 5 százalékot.

A regáti szavazókörzetek megoszlása az adott pártra leadott szavazatok száma szerint (összesen 11750 regáti szavazókörzetből)

Megállapítható, hogy a kis pártok „szavazóbázisa” relatív egyenletes a régión belül: tehát nincsenek csúcsok, ahol nagyon sok szavazatot kaptak volna (vagy nagyon kevés ilyen csúcs van). Ezek a csúcsok az RMDSZ esetében jellemzően ott találhatók, ahol magyar közösség is létezik.

Másfelől észrevehető, hogy nincsenek „lyukak” sem a térképen: a szavazatok egyenletesen lefedik az összes megyét, és szinte az összes települést (a BUN kivételével).

A nagy és kis pártok közötti különbségek jól látszanak a következő ábrán is, ahol kategorizáltuk a pártokat a fentebb említett szempontok szerint. A kis pártok a szavazókörzetek 39 százalékában 1-2 szavazatot nyertek el, 22 százalékban 3 és 4 közötti szavazatot és csupán a szavazókörzetek 1,3 százalékában nyertek több mint 10 szavazatot.

A nagy pártok ezzel szemben a szavazókörzetek 86 százalékában legalább 10 szavazatot kaptak.

Regáti szavazókörzetek megoszlása az adott pártkategóriára leadott szavazatok száma szerint (vízszintesen az adott pártkategóriába eső pártokra leadott szavazatok száma egy szavazókörzetben)

Megvizsgáltuk, hogy mit jelentenek a kis számú szavazatok a szavazatok abszolút számában. Ha összevonjuk azokat a körzeteket, ahol a kis pártok 1 és 4 közötti szavazatot kaptak, látható, hogy ezek a körzetek jelentős részét adják a pártra adott összes szavazatnak. Az RMDSZ esetében ez 53 százalék, a PSDI és a BUN esetében ez több mint 80 százalék.

A kis pártokra leadott szavazatok számának megoszlása aszerint, hogy mennyi szavazatot kapott a párt a szavazókörzetben

A kis pártokra adott szavazatok száma egy szavazókörzeten belül átlagosan 5,4. Ez azt jelenti, hogy jellemzően egy szavazókörzetben több kis pártra szavaztak, nagyon kevés olyan körzet van, ahol legalább 4 kis párt ne kapott volna szavazatot. A körzetek 31 százalékában (3659 körzetben) mindegyik kis párt kapott szavazatot.

A regáti szavazókörzetek megoszlása aszerint, hány kis párt kapott legalább 1 szavazatot ugyanabban a szavazókörzetbe

Ha adminisztratív egységek (községek és városok) szerint nézzük az RMDSZ-re adott szavazatok megoszlását, megfigyelhetjük, hogy szinte alig van olyan község vagy város, ahol az RMDSZ ne kapott volna szavazatokat, de több szavazatot kapott ott, ahol magyarok is élnek.

A községek és városok megoszlása aszerint, hogy mekkora a magyar etnikumú lakosság száma, és mennyi szavazatot kapott az RMDSZ

Címlapkép: Az RMDSZ egyik mozgósító üzenete a szavazás napján

The post A regáti szavazatok regáti kispártnak mutatják az RMDSZ-t appeared first on Átlátszó Erdély.