Nagykárolyra nem érdemes önmagában tekinteni, hisz a környező falvakkal szerves kapcsolatban áll. Sokan a városba járnak dolgozni, tanulni, egyéb szolgáltatásokat igénybe venni. Van, aki a városból költözik ki falura, van, aki fordítva. A kulturális élet jelentős, bár nem minden igényt szolgál ki, például régebben a rap szcéna is meghatározóbb volt – hozza fel egyik megkérdezettünk. Szinte mindig történik valami, de nem mindig az ízlésemnek megfelelő – kontrázik a másik.

De mit kezd magával egy fiatal Nagykárolyban?

A munkalehetőségek nem a legváltozatosabbak. Folyamatosak a gyárakban a leépítések, a szellemi munkásoknak is szűkösek a lehetőségek. Az pedig már generációs jelenségnek látszik, hogy sokan küzdenek szorongással, és a szerhasználat is egyre komolyabb problémát jelent már egészen fiatal korban, nemcsak Nagykárolyban. 

Hogyan látják Nagykárolyt azok a fiatalok, akik otthon élnek? Válaszol Tátrai Henrietta pszichológus, pedagógus, Weisz Erik fotós, Mocan Romulus gyógyszerész-asszisztens, Zima Anna édesanya, magyar tanár és Varga Máté diák.  

Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el

Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek és mit hiányolnak a lakóhelyükön. Ha lemaradtál volna, nézd meg a baróti, máramarosszigeti és gyergyószentmiklósi fiatalokról szóló riportjainkat: 

The post Fiatalként Nagykárolyban: otthon találod magad, ha a nagyvilágból hazamész? appeared first on Átlátszó Erdély.

A megfáradt polgármester után új és lendületes ember jelentkezik: karizmatikus fellépéssel tömegbázist épít, és kezdeti népszerűsége elfedi a kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, amelyekkel megszerzi a tisztségeket. 

Az idő múlásával az ellenzéket ellehetetleníti, ellenőrzése alá vonja a helyi nyilvánosságot, rosszul bírja a kritikát, a hatalmát olyanoktól is félti, akik egyáltalán nem pályáznak rá. 

Utoljára két éve pályázott az egyik tisztségére egy riválisa. Az ellenzékbe szorult vesztes a nyilvánossághoz fordult, az ő segítségével láthattunk rá, hogyan működik a hatalom gyakorlása egy határmenti községben.

RMDSZ-en belüli, majd önkormányzati választási szabálytalanságokkal keresett meg minket egy Szatmár megyei község helyi tanácsosa. Bár sokan legyintenek arra, hogyan intézik a dolgokat a helyi RMDSZ-szervezet(ek)en belül, ez azt eredményezte, hogy a szabályok szándékos vagy tudattalan áthágása gyakorlattá vált a lázári önkormányzati munkában is. A tavaly elsöprő arányban megválasztott polgármester vezetési stílusa pedig többek számára toxikus munkakörnyezetté változtatta a polgármesteri hivatalt.

Lázári falu néhány kilométerre található Szatmárnémetitől északra, a megyeközpont közvetlen szomszédja. A magyar többségű Lázári községhez öt másik, beszédes nevű falu tartozik a községközponttól szintén északra: Kissár, Sándorhomok, Szárazberek, Kispeleske, Nagypeleske. Az utóbbi három a román-magyar határral párhuzamosan helyezkedik el, helyenként a határvonaltól alig egy-két kilométerre, de Ukrajna sincs tíz kilométernél messzebb. A határ és a megyeközpont közelsége ellenére 

Lázári zsáktelepülés volt húsz évvel ezelőtt,

magyarázta az akkor polgármesterré választott Lengyel István mezőgépészeti mérnök, aki tavaly, 71 évesen vonult nyugdíjba. Míg a kétezres évek elején a falvakat járhatatlan mezei utak kötötték össze, most aszfalton közelíthetők meg a szomszédos községek falvai. A főként hétvégenként megnyitott határátkelőkkel Magyarország fele sem nehéz az átjárás.

Beszélgetésünkkor csak úgy záporoztak a számok Lengyel fejéből. Ezt ő mérnöki gondolkodásának és negyven évi vezetői beosztásának tudja be. Öt mandátuma alatt Lázáriban új negyed nőtt ki, 250 házzal, mintegy ezer lakossal gyarapodott. A község 70 km-es úthálózatából ötvenet aszfaltozott vagy kövezett le, 8 km kövezett út vár még aszfaltozásra főleg az új lakónegyedben. A gyereklétszám a községben közel felére esett vissza, így az oktatás a három nagyobb faluban koncentrálódott, ahol viszont felújították és kibővítették az óvodák és iskolák épületeit, illetve teljesen újat is építettek.

2007-től fokozatosan a község összes településére bevezették az ivóvízhálózatot. A csatornázás még csak Lázári faluban ért el az új negyeden kívül szinte minden házhoz, három másik falu egy két éve nyertes pályázattal fog a szennyvízhálózathoz csatlakozni, ha jövőre elindulnak a munkálatok. Ezt főként azért részletezzük, hogy érzékeltessük, mennyi időt és utánajárást igényelnek ezek az infrastrukturális fejlesztések. Ezek és nem a pártpolitika hozta tűzbe a volt polgármestert, mesélte: húsz év alatt több mint száz projektet futtatott le, tizenegy uniós pályázatot közel tíz millió euró értékben, tizenegy másik nagy pályázatot a kormány saját kiírásaiban, több tucat helyi projektet.

Nagyon szerette a projekteket, beruházásokat, dokumentálódni, utánajárni, legyen az pályázati szerződés, kivitelezési munkára kiírt közbeszerzés vagy építkezési engedély – mesélte Lengyel. Ez még mindig fel tudja annyira lelkesíteni, hogy könyvet írjon arról, hogyan modernizálta pályázatokkal a községet, ezekről személyes nyilvántartást is vezetett. 

Nem titkolta, hogy a pályázatok önrészének fedezéséhez a személyzeti költségen spórolt, azaz alacsonyan tartotta a hivatali személyzet létszámát. A község néha hitelt is vett fel, ha a kivitelezőt hamarabb kellett kifizetni, mint ahogy befutott a pályázati pénz.

Ezzel együtt Lengyelnek már 2016-ban is a beruházások „csigatempóját” rótták fel, és hangosan ellenezték újabb polgármesteri jelölését. Ennek ellenére akkor a jelölőgyűlésen kétharmados többséget kapott.

Négy évvel később, 2020-ban a tisztségére pályázók azzal kampányoltak, hogy a szomszéd községek minden szempontból megelőzték a lemaradó Lázárit, és hogy a közhangulat változást sürget, írta az Erdélyi Napló. Politikai beszámolóját nem fogadta el a községi RMDSZ-szervezet, mondta a lapnak Béres Antal akkori alpolgármester, aki szerint „a község mai állapota egyértelműen a leköszönő polgármesternek róható fel, aki nem tudta érdemben ellátni feladatait”.

Ami nem tetszett a hivatali munkában, az a politikai rész

– mondta Lengyel. Nem is vállalt pártpolitikai szerepet, nem volt szükség rá. Az őt 2000-ben felkérő községi RMDSZ-vezetés tisztségben maradt 2016-ig, amikor ő már közölte, hogy az utolsó polgármesteri mandátumát vállalja. A megyei RMDSZ-vezetéssel mindig jó munkakapcsolatban volt, mondta.

Ennek és a még mezőgépészeti állomás vezetőjeként kiépített bukaresti kapcsolatainak köszönhetően mindig értesült róla, hol milyen fejlesztésre írtak ki pályázatot, és ha valahol nem nyert, az nem Lázári pályázatának minőségén múlt.

„Őszintén, ezeket a nagy projekteket mindig valahol egy ilyen kisebb helyiségben döntik el, aztán na… nem akarok ebbe belemenni”, mondta a volt polgármester.

A pártpolitikában annál gazdagabb tapasztalatokat szerzett

a minket megkereső tanácsos, Lázin Sándor, aki épp a negyedik párt helyi szervezésébe vágott bele. Lázin Sándor helyi tanácsos beleillik abba a partiumi mintázatba, amit korábban már dokumentáltunk: hogy a krónikus káderhiánnyal küszködő Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt csalódott RMDSZ-eseket indít helyi politikai tisztségekért.

Lázin 2012-ben, az akkori PDL színeiben került be Lázári önkormányzati tanácsába, és 2014-ben iratkozott át az RMDSZ-be. Abban az évben törvény engedte meg a pártváltást a tanácsosoknak anélkül, hogy elveszítették volna a mandátumukat. Az informatikus vállalkozó Lázin a 2016-os választáson már az RMDSZ-listán jutott be a 15 fős tanácsba, ahol az RMDSZ-nek mindig 8-9 fős többsége volt.

Az RMDSZ-ből azután lépett ki, hogy a helyi politikába négy évvel korábban berobbant nagygazda és vállalkozó, Béres Antal alpolgármester ellene fordította a népszerűségét. Béres szabálysértő – titkos helyett nyilvános, kézfelnyújtásos – szavazással zavarta le a helyi RMDSZ tisztújítását, majd küldöttgyűlés helyett községi nagygyűlésen jelölték polgármesternek 2019 végén.

Lázin több hónapig kérte és várta az RMDSZ szabályzatellenőrző testületeinek, illetve a megyei és az országos vezetés válaszát a panaszaira, de hiába. Már 2020 februárjában ott akarta hagyni az RMDSZ-t, csak meggyőzték, hogy tanácsosi mandátumát még töltse ki. Tavaly nyáron aztán megkereste őt az akkor már összeolvadni akaró MPP és EMNP, hogy 2020 szeptemberében a Polgári Párt színeiben induljon a választáson. (A két kis párt abban egyezett meg, hogy közös jelöltjeik Szatmár megyében az MPP, Bihar megyében az EMNP színeiben indulnak.)

Lázin inkább csapatot akart szervezni, mondta, nem akart polgármester-jelölt lenni, de nem volt más, aki elvállalta volna. Belépett az MPP helyi szervezetébe, amely akkor már inkább csak jogilag létezett, a korábban aktív, idősebb csapatot azóta sem tudta mozgósítani semmilyen tevékenységre. Az MPP színeiben polgármesterjelöltként feleannyi szavazatot kapott, mint nyolc évvel korábban, amikor a PDL polgármesternek is jelölte.

A tavalyi polgármesterválasztást az RMDSZ jelöltje, a négy éve alpolgármester Béres Antal Elek nyerte a szavazatok elsöprő, közel 90 százalékos többségével.

Korábban Lengyel István 50-60 százalékkal nyerte meg a választásokat. 2020-ban a tanácsban is kiugró, 13 fős RMDSZ-es többség született.

Mellettük csak a PSD és az MPP színeiben jutott be egy-egy tanácsos. Az utóbbi Lázin Sándor, aki idén októberben fiatalokkal megalapította az EMNP helyi szervezetét. Ezt csak szimbolikusan vezeti, mondta el kérdésünkre, jogilag továbbra is az MPP tagja. (Az erről tudósító poszt azóta eltűnt a politikus Facebook-oldaláról.)

Tömegbázissal és szabályszegéssel tér vissza az élet a helyi szervezetekbe

Az RMDSZ-ben a községi szervezetek döntik el, ki indulhat a polgármesteri székért és a tanácsosi helyekért. A jelölést általában tisztújítás előzi meg előbb a falusi, majd a községi szervezetekben. A Lázári községet alkotó falvakban 2019. november végén zajlott a tisztújítás.

Lázin maga is indulni akart a Lázári falusi szervezet elnöki tisztségéért, de elmondása szerint a gyűlést ellehetetlenítette a szokatlanul nagy számban megjelenő tagság. Szerinte a megjelentek zöme nem volt korábban aktív tagja az RMDSZ-nek, egy részük nem is lázári lakos. Viszont hangoskodtak és Béres nevét skandálták, a tisztújítás pedig szabálytalanul zajlott. Az RMDSZ Alapszabályzata kimondja, a személyekről szóló szavazás titkos, de ott az elnökséget is nyilvánosan, kézfelnyújtással szavazták meg.

Mivel az RMDSZ alapszervezeteiben általában a közélet iránt érdeklődőknek is csak egy töredéke vállal aktív szerepet, érdemes felütni az Alapszabályzatot, hogy képbe kerüljünk. Kiderül, a helyi, falusi szervezeteknek évente kellene közgyűlést tartani. A közgyűlés választja meg az elnököt és a választmányt legtöbb négy évre. A választmány hozza a döntéseket két közgyűlés között, és dönt a küldöttekről, akik képviselik a falusi szervezetet a községi RMDSZ-szervezetben. Vagyis a községi RMDSZ-elnököt már egy jóval szűkebb testület, a falusi szervezetek választmányainak küldöttei szavazzák meg.

Lázáriban az RMDSZ-közgyűlések csak négyévente, tisztújításkor népszerűek, és azok is csak 2016-tól, amikor először jelölték tanácsosnak Béres Antalt. Rendszerint 30-40 aktív tag vett részt ezeken, mesélte Lázin, kivéve a 2016-os és a 2019-es tisztújító gyűléseket, amikor a több mint 300 érdeklődő alig fért be a kultúrotthonba. Az embereket mindkét évben Béres mozgósította a gyűlésekre, mondta Lázin.

A szabályokat akkor tartják be, ha kedveznek az elnöknek

A lázári falusi szervezet 2019 novemberi elnökválasztása volt az első gyűlés, amelynek szabálytalanságait Lázin jelezte az RMDSZ Pataki Csaba vezette megyei szervezetének. A szervezet ügyvezető elnöke, Nagy Szabolcs szóban azt mondta neki, ő engedte meg, hogy bárkit odahívjanak, és majd megtárgyalják magasabb szinten.

Lázint ez nem elégítette ki, így megkereste a Szövetségi Elnökséget, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság, valamint a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság tagjait. Közülük egyedül az etikai bizottság egy tagja, Király András válaszolt neki még novemberben, és a szabályzatfelügyelő bizottsághoz irányította.

Kíváncsiak voltunk, a megkeresett vezetők és testületek miért nem válaszoltak egy RMDSZ-tanácsos panaszára. Ugyanazokat a vezetőket és testületi tagokat kérdeztük, és eleinte nekünk is csak Király András válaszolt: elismételte, amit Lázinnak írt akkor. 

Az se igazán szabályos, hogy a községhez tartozó Sándorhomok falusi szervezetének alelnöke Simon Ferencz iskolaigazgató. Iskolaigazgatóknak ugyanis a törvény tiltja, hogy vezetői tisztséget töltsenek be politikai szervezetben, erősítette meg kérdésünkre Györke Zoltán közigazgatási szakértő. 

A községi elnök Béres explicite el is várta, hogy a megválasztott falusi tisztségviselők a közösségek gondjainak közvetítése mellett aktívan mozgósítsák a szavazókat választások előtt, vagyis kampányoljanak, derül ki Princz Csaba újságíró beszámolójából, amely a Lázáriak nevű zárt Facebook-csoportban jelent meg akkor.

Lázin Sándor panasza mégsem maradt következmény nélkül: a községi RMDSZ tisztújítására három héttel később már csak tagsági könyvvel engedték be az embereket. Ekkor, 2019. december 8-án tudatosult Lázinban és még pár akkori tanácsosban, hogy nekik nincs is RMDSZ-tagkönyvük. Azelőtt soha nem is kérte tőlük senki, mondta Lázin. Az RMDSZ önkormányzati tanácsosaiként hivatalból tagjai voltak a községi választmánynak, így a gyűlésen is részt vettek.

Mivel a decemberi gyűlés a községi szervezet elnökválasztásáról szólt, azt már a megyei elnök Pataki Csaba vezette. A gyűlésen megjelentek alig fértek be a kultúrotthonba, miközben az RMDSZ Alapszabályzata szerint a községi szervezetek elnökségét egy szűkebb testület, a falusi szervezetek választmányainak küldöttei választják.

Pataki Csaba az Alapszabályzat 18. cikkelyére hivatkozva nyitotta meg az ülést, amelyet községi közgyűlésnek nevezett. Ilyen azonban nem szerepel az Alapszabályzatban. A 18. cikkely következetes a szóhasználatában: közgyűlést a helyi (falusi, városban körzeti) szervezetek tartanak, a községiek és a városiak küldöttgyűlést. Pataki Csaba a több száz fős ülést „reprezentatív döntéshozó testületként” üdvözölte.

Ahogy a fenti videóban két percnél elhangzik, az ülés megnyitásakor 292 tagot regisztráltak. Az elnökválasztáson mégis 339 szavazat született. Béres Antalt 286 szavazattal választották meg községi RMDSZ-elnöknek újabb négy évre.

Lázin panaszában kifogásolta azt is, hogy a községi tisztújítás küldöttgyűlés helyett közgyűlés méretű ülésen zajlott. Pár napja kaptuk kézhez Nagy Szabolcs megyei ügyvezető elnök válaszát, amelyből kiderült, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság részletesen foglalkozott az üggyel. 

Legalábbis Nagy Szabolcs, Pataki Csaba megyei, illetve Béres Antal községi elnök 2020 januárjában közös beadványban ismertette álláspontját a bizottsággal. Eszerint Nagy és Béres közösen döntött arról, hogy minden szinten közgyűlésen ejtsék meg a tisztújítást, hogy

• tisztázzák a tagság kérdését, 
• meghatározzák a választmányok feladatkörét,
• és minél szélesebb körben, a legnyitottabb módon hozzák meg a döntéseket. 

A nagy részvétel a döntések legitimitását erősíti, írta az Átlátszó Erdélynek az RMDSZ Szatmár megyei vezetése. Az ő döntésüket ‒ hogy a lázári gyűléseket nyitottá tették mindenki számára ‒ az önkormányzati választás eredménye utólag is igazolta, írták: Béres 2303, Lázin 224 szavazatot kapott. 

Nagy szerint a beadványukat Lázin is megkapta az SzSzB vizsgálatának lezárultával. Lázin azt állítja, nem kapott semmilyen választ a testülettől. Hogy a testület vizsgálódott-e, és mire jutott, nem tudjuk, ugyanis tagjai nem válaszoltak a megkeresésünkre. Nagy is csak az ő beadványukat küldte el, a testület döntését ‒ ha született ilyen ‒ nem. Bár Lázin csak 2019-ben panaszolta be, 

az ilyen jellegű szabályszegés 2016-ban kezdődött.

2016 márciusában küldöttgyűlés helyett szintén közgyűlés méretű ülésen, indulatok közepette és Pataki Csaba vezetésével döntötték el, kit jelöljön polgármesternek és tanácsosoknak a községi RMDSZ. Az addigi alpolgármester, Roszpapa Csaba biztosra vette, hogy legyőzi Lengyel István polgármestert, aki csak előtte pár nappal nyújtotta be a jelentkezését. Ráadásul 2008-ban szóban, 2012-ben írásban ígérte meg, hogy nem indul újabb mandátumért, rótta fel Roszpapa Lengyelnek.

Akkor, 2016 tavaszán a közel 250 résztvevő kétharmada végül Lengyelt szavazta meg, hogy induljon a polgármesteri tisztségért a nyári önkormányzati választáson. Ezen az ülésen szavazták meg azt is, hogy Béres Antal vezesse az RMDSZ tanácsosi listáját a községben. Az addig közgyűléseken nem tapasztalt tömeget Béres Antal szervezte be, mondta Lázin.

Válaszként Roszpapa Csaba minden RMDSZ-tisztségéről lemondott. Ő volt a lázári falusi szervezet elnöke, de korábban arra hivatkozva, hogy a legalább 15 éve községi elnöknek nem Lázáriba szól a személyi igazolványa, kinevezte saját magát községi elnöknek is, tudtuk meg Lázin Sándortól. A 2016 nyarán tanácsossá és alpolgármesterré választott Béres Antalt októberben megválasztották községi RMDSZ-elnöknek is.

Alpolgármesteri négy évét Béres végigszenvedte, panaszolta az Erdélyi Napló tavalyi választási körképében: a polgármester kampányígéreteit rajta kérték számon a falubeliek, a hivatal személyzete ellenségesen viselkedett vele, az autójából volt kénytelen intézni a hivatali ügyeket.

Ennek csak egy része változott meg azzal, hogy Béres Antalt elsöprő többséggel választották meg 2019-ben a lázári RMDSZ élére, 2020-ban pedig polgármesternek.

Szigorúan ellenőrzött választások

A 2020-as önkormányzati választáson a lázári RMDSZ Nagy Mónikát delegálta a lázári körzet választási bizottságába. Lázári forrásaink egybehangzó állítása szerint Nagy Mónika az egyik RMDSZ-es tanácsos, Horváth Károly József élettársa. Érdekes mód nem ez ütközik törvénybe, hanem az, hogy a testvére, Nagy Ottó Csaba is indult ugyanazon a választáson, amelyen Nagy Mónika választási bizottsági tag volt. Nagy Ottó is nyert, a PNL színeiben választották megyei tanácsossá. Nagy Mónikát idén a lázári alpolgármester személyi tanácsadójává nevezte ki Béres Antal polgármester.

Béres nem érezhette elégségesnek, hogy a választási bizottságnak van RMDSZ-es tagja is: kétkezi munkásokat küldött sajtómegfigyelőként a szavazókörzetekbe, akik a Szatmári Friss Újság kitűzőjét viselték. Noteszbe jegyezték le, ki volt szavazni, mondta Lázin, aki azt is látta, hogy a választók szavazócéduláját több esetben ők dobták az urnába. 

A lap a Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor, Turos Lóránd tulajdonában van. Főszerkesztője, Elek Anikó nem tud semmit az esetről, holott mindig ő intézi munkatársainak akkreditációját a választásokra, mondta az Átlátszó Erdélynek. Turos szenátor telefonon nem akart válaszolni arra, hogy tudomása van-e az esetről, írásban kérte a kérdést.

Béres a mozgóurnás szavazást is egyedülálló módon ellenőrizte: a felesége szállította az urnát saját autóján. Ezt Lázin Sándor látta, le is videózta, jelezte a helyszínen a hatóságnak, de a rendőr nem vett fel jegyzőkönyvet. Írásos panaszt nyújtott be a választási bizottsághoz, és rendőrségi feljelentést tett egy másik jelölttel együtt.

A rendőrség három nappal később rendelt el nyomozást, december közepén pedig azzal zárta le, hogy nem történt bűncselekmény. Az indoklás szerint az urnát végig a választási bizottság kijelölt tagjai felügyelték, Béres Ilona nem vett részt a szavazás lebonyolításában, és nem befolyásolta azt. A mozgóurnát kísérő rendőr nem tudta, hogy ő az egyik jelölt felesége, de megerősítette, hogy nem avatkozott a választás folyamatába.

A Büntető törvénykönyv hivatkozott 390-es cikkelyének második bekezdése nemcsak azt tiltja, hogy másokra bízzák a mozgóurnát, mint a szavazókörzeti bizottság tagjai, hanem azt is, hogy más szállíthassa. Az ügy lezárását idén februárban az ügyészség is jóváhagyta.

Legyünk sokan, de egy véleményen

Hogy a népszerűség és a tömegbázis nem arra kellett Béres Antalnak, hogy szervezeti életet, sok nézőpontot, ötleteket, vitákat generáljon, az kiderült egy éves polgármestersége alatt. Az egyik idei tanácsülésen hangzott el, hogy neki nem arra kell a 13 fős RMDSZ-es többség a tanácsban, hogy ott a tanácsosok felszólaljanak, ott ne beszéljen senki, az ügyeket megbeszélik előtte frakciógyűlésen, számolt be Béres megjegyzéséről Lázin Sándor.

Az eltérő vélemények számonkérése nyáron erősödött fel. Horváth Károly RMDSZ-es tanácsos például azért vonta kérdőre a hivatali karbantartót, mert az illető lájkolta Lázin Sándor júliusi tanácsülésről szóló Facebook-posztját. Ugyancsak Horváth kérte számon a községi jegyzőt, hogy merte kijavítani a polgármester szóhasználatát egy három héttel korábbi tanácsülésen. Burkoltan meg is fenyegette azzal, mesélték a hivatal dolgozói, hogy ha náluk, az ApaServ közműcégnél valaki kijavítja a felettesét, másnap kiteszik.

A községháza egyes dolgozói a névtelenség feltétele mellett mesélték el, hogy a polgármester néhányukat azért is felelősségre vonta, hogy egyik hétvégén elmentek a szárazbereki Bocskai Napokra, ahova a szervezők hívták meg őket közösségi főzésre. Hiába mondták a polgármesternek, hogy ott nem a hivatalt és nem az RMDSZ-t képviselték, Béres ragaszkodott hozzá, hogy arról neki és az alpolgármesternek is tudnia kellett volna. Azt is nehezményezte, hogy egyes alkalmazottak augusztus 20-án magánszemélyként koszorúztak.

Az egészségükre megy a feszültség

A hivatal egyes dolgozói arról számoltak be, hogy a polgármester folyamatosan stresszeli őket alaptalan vádaskodásokkal és a saját idegállapotával. Ha Lázin tanácsos szóvá tesz valamit tanácsülésen, amit a közbeszerzések nyilvános honlapján talált, a polgármester azzal vádolja a hivatalnokokat, hogy ők adnak ki információkat az MPP tanácsosának.

Béres Antal többször vádolta őket azzal, hogy nem végzik rendesen a munkájukat, de amikor rákérdeznek, hogy mit nem végeztek el, vagy mivel késlekednek, a polgármester nem tud konkrét ügyekre vagy mulasztásokra rámutatni. A faluban híre ment, hogy ilyen vádaskodások után a községi jegyző, Horga Gabriella többször rosszul lett. Első alkalommal mentő vitte be a szatmári sürgősségire, ahol idegi kimerültséget állapítottak meg. Horga harminc éve dolgozik a község jegyzőjeként.

Véleményük, közösségi szerepvállalásuk számonkérését, munkájuk lenézését egyesek zaklatásként élik meg a hivatalban, miközben tisztában vannak vele, hogy ezt perben például nagyon nehéz bizonyítani.

Közülük egyeseknek az sem esik jól, hogy úgy érzik, Béres kettős mércét alkalmaz. Őket alaptalan vádaskodással és a munkaidő szigorú számonkérésével stresszeli, míg a politikai alapon odavitt emberekkel sokkal elnézőbb. A polgármesternek két, az alpolgármesternek egy személyi tanácsadója van. Ők nem köztisztviselők, nem versenyvizsgával kerültek a hivatalba, hanem szerződéses alkalmazottak.

Béres maga is sokat idegeskedik, miközben nem bírja a feszültséget, mesélték a dolgozók. Legalább hetente bejelenti, hogy felmond. Vagy idegesen hazamegy, majd megnyugszik, vagy azzal gondolja fenyegetni a szerinte nem elég jól dolgozó alkalmazottakat, hogy azonnal megy a prefektushoz vagy Pataki Csaba megyei tanácselnökhöz.

Béres októberben tényleg megbetegedett, légúti fertőzést kapott, legutolsó megkeresésünket már ezzel hárította el.

Béres politikai szerepvállalását 2016-ban egyes hivatali dolgozók is támogatták. Jó szónoknak tartják, helyben akár karizmatikusnak is, aki meg tudja mozgatni az embereket, lelkesíteni tudja a hallgatóságát. Volt, aki elmondta, azért örült, hogy Béres Antal is beszállt az RMDSZ-be, mert vállalkozóként és nagygazdaként valódi teljesítményt mutatott. 

Alpolgármesterként viszont már az elejétől ellenségesen viszonyult hozzájuk. Érdekes mód Béres ugyanezt kifogásolta tavaly az Erdélyi Naplóban, hogy a hivatal dolgozói kezdettől ellenségesen viselkedtek vele.

Stiklik a községházán

A szabályok megszegése vagy megkerülése átszivárgott az önkormányzati munkába is. Legfeltűnőbb az átláthatóság hiánya: a község honlapjáról hiányoznak az idei tanácsi határozatok, az ülések jegyzőkönyvei, a tanácsosok és a hivatali apparátus friss vagyonnyilatkozatai. A tanácsi határozatok feltöltése korábban több alkalmazott feladata volt, most a polgármester kellene kijelölje, hogy ki töltse fel, de úgy tudjuk, ez nem történt meg.

A friss vagyon- és érdeknyilatkozatok nemcsak a honlapról hiányoznak: nem is nyújtották be őket, nem találtuk meg azokat az ANI nyilvános adatbázisában. Úgy tudjuk, a községi jegyző szinte minden tanácsülésen figyelmezteti a tanácsosokat, hogy nyújtsák be, de egy év alatt sem sikerült publikálni őket.

Az augusztusi tanácsülésen olyan gyorsan kellett, hogy megszavazzanak egy területcserét egy pályázatból építendő sportcsarnokhoz, hogy a tanácsosok nem tudták, pontosan mit is szavaznak meg. Az egyik, határozatot előkészítő dokumentumot pedig csak két héttel az ülés után adta ki a telekkönyvi hivatal.

Az kifejezetten súlyos szabálysértésnek tűnik, hogy a polgármester megbízásából vegyes bontási hulladékot vittek egy lázári lakos udvaráról két másik falu közötti telephelyre, ahol még ki is van írva, hogy hulladékot lerakni szigorúan tilos.

Az esetet szintén Lázin Sándor jelezte, lefotózta és levideózta a lerakóba szállított anyagot. A felvételek szerint a bontási hulladék között volt textil és műanyag háztartási hulladék is. Furcsa módon nyilatkoztak azok, akik ezt maguk rakodták, szállították május végén több napig. 

„Most én nem tudok semmit erre mit mondani, tessék megkérdezni a polgármester úrtól” ‒ hárította a rakodógép kezelője a megkeresésünket. Ő oda megy, ahova küldik, mondta. Mikor rákérdeztünk, hogy mégis mit látott, mit rakodott, akkor elnézést kért, és elköszönt. A kamionos annyit mondott, bontási valami volt, de nem hulladék, és ha valamit szállított, azt biztosan a polgármesteri hivatal megbízásából tette.

A községnek szerződése van egy kistérségi hulladékszállítóval, így nem érthető, hogy a hivatal

• magánszemély bontási maradékát miért olyan szállítmányozóra bízta, aki nem rendelkezik szemétszállítási engedéllyel,
• és miért illegális lerakóba szállíttatta az országhatártól nagyjából egy kilométerre.

Egyszemélyes ellenzékben

Az RMDSZ-frakció túlsúlyát rögtön a tanács megalakulása után arra használták fel, hogy Lázin ne ülhessen be abba a szakbizottságba, amelybe szeretett volna. Lázin a költségvetéssel foglalkozó bizottság tagja szeretett volna lenni, ehelyett az általa súlytalannak érzett kulturális és sportbizottságba szavazták be. Ezt az MPP tanácsosa nem fogadta el, és emiatt nem jár a szakbizottsági ülésekre.

Ebből egy máig húzódó adminisztratív szappanoppera kerekedett, amely most a bíróságon folytatódik. Januártól a polgármester megvonta Lázintól a tanácsosi juttatást arra hivatkozva, hogy törvény szerint az csak akkor jár, ha a tanácsosok a tanácsüléseken és a szakbizottsági üléseken is részt vesznek. Lázin beadványban kérte a szakbizottságokat megalakító novemberi határozat érvénytelenítését, és a bizottságok új határozattal történő újraalakítását. Beadványára a polgármester azt válaszolta, hogy ilyen határozatot Lázin tanácsosként maga is kezdeményezhet.

Lázin emiatt a Szatmár megyei prefektushoz fordult, aki azt válaszolta neki, hogy ha károsítva érzi magát, forduljon a közigazgatási bírósághoz. A tanácsos nyár elején be is perelte a lázári önkormányzatot, a per alapfokon jelenleg is zajlik.

Megkerestük az üggyel Györke Zoltán közigazgatási szakértőt, Kolozs megye volt alprefektusát, aki szerint a juttatás megvonásának módja nem volt szabályszerű. Azt ugyanis nem lehet megtenni egy egyszerű polgármesteri rendelettel, hanem az önkormányzati tanácsnak kell erről határozatot megszavaznia.

Lázinnak egyáltalán nem a juttatás megvonása fáj, vállalkozóként nincsenek anyagi gondjai. Hanem az, hogy a szakbizottságok megalakításakor és azóta sem vették figyelembe az ő igényét és hozzáértését. Tanácsüléseken azóta is felrója kollégáinak, hogy minden szakbizottság válogatás és hozzáértés nélkül jóváhagy minden egyes előterjesztést, akár illetékes abban a határozatban, akár nem. Elégedetlen egyes kollégái szakmai kompetenciájával és/vagy szövegértési képességeivel.

Bár 2012 óta tagja a lázári önkormányzatnak, tanácsos kollégái idén először nehezményezték, hogy egyes esetekben miért románul szólal fel az üléseken. Ebből helyi botrány kerekedett, fenyegető tartalmú kommentekkel. Még Mezei János MPP-elnököt is értesítették, hogy pártja egyik tanácsosa románul beszél a tanácsüléseken. Lázin elmondta, általában azon a nyelven szólal fel, amelyen megteszik az előterjesztést. Korábban nem volt ebből probléma, főleg hogy román tagjai is voltak a tanácsnak.

Kérdésünkre, hogy ezzel nem az intellektuális fölényét akarta-e némiképp éreztetni a kollégáival, elismerte, hogy ha nem is tudatosan, de benne lehetett. Nem tartja elfogadhatónak, hogy Barabás Erika alpolgármester nagyon rosszul beszél románul. Mindazonáltal a minibotrány szerinte azért robbant ki, mert rákérdezett, mire fizetett ki a hivatal tízezer lejt Princz Csaba újságíró cégének.

A helyi nyilvánosság

A lázári polgármesteri hivatal 2002-től 2020-ig adta ki a Lázári Szemlét. Húsvétkor a hivatal beszámolt a tervezett büdzséről, karácsonykor a tényleges költésekről, mondta Lengyel István volt polgármester, illetve arról is, hogy melyik községi beruházással hogyan haladtak. A község lelkészei, oktatói is írtak az iskolai és a kulturális életről, a lapot a hivatal dolgozói szerkesztették össze. Pénzt ezért senki nem kapott, mondta Lengyel. Itt böngészhető a 2018-as karácsonyi szám.

Béres mandátuma alatt Lázári Napló címmel jelenik meg. Online egyetlen példányát sem találtuk. Aki olvasta, azt mondta, nincs benne annyi konkrétum a község életből, mint korábban a Lázári Szemlében, inkább megyei lapos a megközelítése. A lázári események gyakoribb megírására Princz Csaba újságíró cége kapott tízezer lej értékű megbízást a polgármesteri hivataltól.

Princz Csaba a községről szóló bejegyzéseit a nagy létszámú Lázáriak Facebook-csoportban teszi közzé, amelynek ő az adminisztrátora. Ha ezt a munkáját honorálja a hivatal közpénzzel, azt Lázin azért nem tartja méltányosnak, mert ez privát csoport, például ő is ki van zárva belőle. Princz Csaba az Átlátszó Erdélynek megerősítette, hogy közérdekű lázári hírek megírására kapta a megbízást a hivataltól. Erre leghatékonyabbnak a Facebook felületét találták, mert ott érik el a legtöbb lázárit.

A román nyelvű nyitott csoportban időnként feltesznek kérdéseket az ígért beruházásokról, de senki illetékes nem válaszolja meg őket. Ezeken kívül létezik még egy-két kisebb lázári Facebook-csoport.

A lázári.ro honlapot Lázin maga működtette, de ő egyedül nem tudja tartalommal megtölteni, így a honlap másfél éve nem frissült.

Így zaklatunk mi

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az anyagunk a másik oldal álláspontjának hiányában nem teljes. Kérdéseinkkel megkerestük Horváth Károly tanácsost és a polgármestert is, akik válaszok helyett érdekes kifogásokkal éltek.

Horváth Károly tanácsos először azt a feltételt szabta a beszélgetésnek, hogy áruljuk el, kitől kaptuk meg a telefonszámát. Mivel az Átlátszó Erdélynél alapszabály, hogy a forrásainkat nem adjuk ki, ezért Horváth tanácsossal elvitatkoztunk arról, hogy az a fontos, hogy ő megtudja, ki adta meg nekünk a telefonszámát, vagy inkább az, hogy ő a lázári közösség képviselőjeként tisztázza az értesüléseinket, amelyek egyaránt érintik őt és a közösséget. 

Majd azzal a kifogással élt, hogy ő épp vezet, és dolgozik, nem ér rá beszélgetni, mert nem képviselőként keresi a kenyerét. Kitartó érdeklődésünkre, hogy mégis mikor lesz ideje beszélgetni, hisz az őt érintő információknak ő az egyik hiteles forrása, nem akart válaszolni. Sőt idegesen visszakérdezett, hogy kit képvisel ő saját magán kívül.

Zaklatásként értékelte, hogy felhívtuk a polgármesteri hivatal pár munkatársát és néhány más személyt a községből. Próbáltuk tisztázni számára, hogy ez a munkánk, így tudják a forrásaink megerősíteni vagy megcáfolni az értesüléseinket. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerült ezt tisztáznunk Horváth Károly számára. Ha meggondolja magát, az alábbi kérdésekre várjuk a válaszát:

• Tisztázni szeretnénk az ön státusát: ön a szatmári ApaServnél dolgozik, az RMDSZ egyik helyi tanácsosa, a községi RMDSZ alelnöke, önkéntes tűzoltó Lázáriban, és Nagy Mónika élettársa? Azé a Nagy Mónikáé, akit tavasszal az alpolgármester tanácsosává neveztek ki, és akinek a testvérbátyja a PNL megyei tanácsosa?
• A 2020-as önkormányzati választások előtt a községi RMDSZ alelnökeként ön bízta meg Nagy Mónikát azzal, hogy az RMDSZ delegáltja legyen a lázári, 36-os szavazókörzet szavazóbizottságában? Ha nem ön, akkor ki? Tudta, hogy ez szabályellenes, mivel Nagy testvére, Nagy Ottó Csaba megyei tanácsosjelöltként indult ugyanazon a választáson?
• Számonkérte a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottján, hogy miért lájkolta az MPP-s tanácsos Lázin Sándor egyik Facebook-posztját. Miért? Ön szerint ez nem hatalmi visszaélés?
• Több forrásunk is megerősítette, hogy ön a községi titkár (jegyző) Horga Gabriellának felrótta, hogy kijavította a polgármester szóhasználatát az augusztusi tanácsülésen. Mi több, burkoltan meg is fenyegette azzal, hogy ha ez az ön munkahelyén, az ApaServnél történt volna meg, másnap már kirúgták volna a felettesét kijavító alkalmazottat. Valóban ezt mondta? Ha igen, miért fenyegette meg a községi jegyzőt? Igaz, hogy a polgármester kérte meg önt, hogy jöjjön és úgymond tegyen rendet a hivatalban?
• Úgy tudjuk, gyakran tartózkodik a községházán, naponta több órát. Kapott hivatali feladatkört a polgármestertől?
• Miért nem nyújtotta be idén a vagyonbevallását? Úgy tudjuk, a községi jegyző minden tanácsülésen elmondja a tanácsosoknak, hogy nyújtsák be.
• Úgy tudjuk, idén augusztusban ön is részt vett Nagy Mónikával együtt a helyi közigazgatásban dolgozók számára szervezett továbbképzésen a Duna Deltában. Részt vett magán a képzésen is, vagy csak elkísérte Nagy Mónikát? Az ön költségeit ön fizette vagy a lázári polgármesteri hivatal?

Béres Antal Elek polgármester először azzal hárította el a megkeresésünket, hogy csak személyesen hajlandó találkozni és beszélgetni, mert rossz tapasztalata van a sajtóval. Később arra hivatkozott, hogy erős légúti fertőzés gyengítette le, és betegszabadságra ment. A polgármesternek gyógyulást kívánunk, és ezekre a kérdésekre várjuk a válaszát:

• 2019 végén a sándorhomoki RMDSZ-szervezet alelnökévé Simon Ferenczet választották. Ön akkor azt mondta, a falusi szervezetek vezetőségének mozgósítania kell a szavazókat választások előtt. Ön községi elnökként tudta, hogy iskolaigazgatók nem tölthetnek be vezető tisztséget még helyi politikai szervezetben sem, és természetesen nem is kampányolhatnak politikai szervezeteknek?
• Ön a község legnépszerűbb politikusa az elmúlt évtizedben, ezt mutatja a választásokon kapott szavazatok száma. Tudomásunk szerint korábbi RMDSZ-gyűlésekre pár tucat ember jött el. Mivel sikerült több száz embert mozgósítania 2016-ban, majd 2019-ben?
• Mire gondolt, amikor azzal nyitotta meg a 2019-es községi gyűlést, hogy reméli, ezután nem az érdekemberek fogják vezetni a községet? Húsz évig RMDSZ-es polgármestere volt Lázárinak. Rá célzott az érdekember kifejezéssel?
• Miért fogadta el, hogy az RMDSZ szabályzatával ellentétesen ne a választmány, hanem a közgyűlés szavazzon az elnök személyéről? Miért ment bele abba, hogy a korábban a falusi tisztújítás se legyen szabályszerű, azaz titkos, hanem kézfelnyújtással szavazzanak személyi kérdésekről?
• Községi RMDSZ-elnökként ön bízta meg Nagy Mónikát azzal, hogy az RDMSZ delegáltja legyen a lázári választási körzet bizottságában a tavaly őszi önkormányzati választáson? Ha nem ön, akkor ki? Tudta, hogy ez szabályellenes, mivel Nagy testvére, Nagy Ottó Csaba megyei tanácsosjelöltként indult ugyanazon a választáson?
• Tudomásunk van róla, hogy a tavalyi önkormányzati választáson a lázári mozgóurnát az ön felesége szállította a saját autójával. Miért az ön felesége szállította az urnát? Nem gondolt arra, hogy a mozgóurna illetéktelen szállítása törvénytelen is lehet?
• Mi több, a Szatmári Friss Újság nevében több olyan embert is akkreditáltatott a lázári szavazókörökbe, akikről köztudomású, hogy nem újságírók. Nem bízott benne, hogy megválasztják önt polgármesternek? 
• A tanácsban elsöprő RMDSZ-es többség miért nem vette figyelembe Lázin opcióját, hogy melyik szakbizottságban szeretne ülni? Van-e tanácsi határozat arról, hogy fegyelmi eljárást indítanak Lázin ellen, és ennek következményeként megvonják tőle az üléspénzt? Ha nincs, tudja, hogy törvénytelenül vonta meg tőle a tanácsosi illetményt?
• Miért nincsenek az idei tanácsi határozatok feltöltve a hivatal honlapjára?
• Miért nem válaszolt a hivatal fél évig Lázin Sándor községi tanácsos írásos és szóbeli információigényléseire?
• Úgy tudom, hogy a község költségvetéséből tízezer lejt szánt arra, hogy Princz Csaba megírja a község közérdekű híreit. Miért épp egy zárt Facebook-csoportban teszik közzé ezeket, ahol nem olvashatja minden lázári, aki adójával befizetett ezekre a hírekre? 
• Lázári községből most a Florisal vagy a Tur-Oaș cég szállítja el a hulladékot? Szelektíven gyűjtik a szemetet már évek óta, jól tudom? Az építkezési hulladékot is elszállítják?
• Úgy tudom, ön adott megbízást egy fuvarosnak és a hivatal alkalmazottjának, hogy rakodják fel a Petőfi Sándor utca egyik udvarán, magánszemélynél keletkezett bontási hulladékot. Miért a hivatal szállíttatta el azt, miért nem bízta a hulladékkezelő cégre, amellyel szerződése van? Miért egy olyan területre szállították Szárazberek és Kispeleske között, ahova tilos hulladékot lerakni? Miért éri meg a hivatalnak megszegni a saját szabályát? Sokkal drágább lett volna a hulladékkezelő céggel elszállíttatni azt az eléggé vegyes hulladékot?
• Ön határozott úgy, hogy Nagy Mónikát küldi augusztusban a közigazgatásban dolgozók számára szervezett továbbképzésre? A polgármesteri hivatal Nagy élettársának, Horváth Károlynak a részvételi költségeit is fedezte?
• Miért kérte számon a hivatal alkalmazottait, amikor azok közösségi rendezvényen vettek részt, és ahol ők nem a hivatalt és nem pártszíneket képviseltek?
• Igaz, hogy ön hívta Horváth Károly tanácsost, hogy „tegyen rendet a hivatalban”, aki aztán felrótta a községi jegyzőnek, hogy kijavította önt az augusztusi tanácsülésen?
• Hogy terjesztett ön a tanács elé határozattervezetet arról, hogy új és hasonló nagyságú terület kerüljön be a község zöldövezetébe, mint amelyre sportcsarnokot akarnak építeni, anélkül, hogy a tanácstagok tudták volna, hogy ez a terület pontosan mekkora és hol van?
• A polgármesteri hivatal több alkalmazottja is arról panaszkodott, hogy ön mérgező munkahangulatot teremt a hivatalban: alaptalan vádakkal illet egyes alkalmazottakat, másokat gúnynévvel illet, amikor nincsenek jelen. Többen munkahelyi zaklatásként élik meg azt, ahogy ön viszonyul hozzájuk. Hogyan látja ön az ő munkájukat: hol hibáztak, mit nem csinálnak jól?
• Meg van-e elégedve Barabás Erika alpolgármesteri tevékenységével?
• Aránylag gyorsan megvalósíthatónak ígérte a kampányában a Transurban járatainak visszahozatalát és a szemétdíjak csökkentését. Sikerült valamelyiket?

Nyitókép: Béres Antal a lázári körforgalomban. A kép forrása Béres Antal Facebook-oldala.

The post Autokrácia kicsiben: népszerű polgármester alatt épül le egy vidéki önkormányzat appeared first on Átlátszó Erdély.

Idén Szatmár megyében is befejeződik a generációváltás az RMDSZ-ben: öt mandátum után már nem indult újabbért Erdei Dolóczki István. A helyi RMDSZ a megyemenedzser Nagy Szabolcsot indította befutó helyen az egy mandátumos, mindössze 40 éves Magyar Loránd mellett. 2016 után ismét Turos Lóránd került a szenátusba, aki szintén nem lépett még a szenior életkorba: még csak 43 éves.

Nézzük tehát, anyagilag mit jelentett húsz év a parlamentben

a leghosszabb politikai múlttal rendelkező partiumi honatyának. Erdei Dolóczki Istvánnak már 28 éve beindult a politikai karrierje: 1992 és 2000 között megyei tanácsos volt. Az 1981-ben elektrotechnikai végzettséget szerző mérnök 1984-től dolgozott az Electrica szatmári kirendeltségén egyre magasabb beosztásban, majd húsz évig a parlamentben.

2004-ben kellett először nyilatkoznia a vagyonáról, ekkor még csak egy 110 négyzetméteres ház és egy `87-ben vásárolt 1300-as Dacia volt a tulajdonában, illetve nyolcezer lej a bankszámláján. Házát parlamenti mandátumai előtt, 1996-ban vásárolta. A tömeges privatizációkor kapott értékjegyeit a SIF Transilvania befektetési alapnál helyezte el. Tagja az RMDSZ különböző fórumainak, illetve az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságnak.

A következő évben tüntette fel azt a 250 négyzetméteres telket, amelyen a háza áll. A módosított űrlap ekkor kérdezett rá az ékszerekre, a képviselő pedig ötezer euróra taksálta a család aranyékszereit, illetve ezer euróra kortárs hazai festők alkotásait, amelyeket 2005-ig vásárolt meg. A hétezer lej mellett ekkor már hétezer euró is szerepelt a számláin, és negyvenezret kölcsön is tudott adni egy magánszemélynek.

Ekkor jelent meg először a képviselői fizetése is: 2004-ben 361,9 millió régi lejt keresett – merthogy az új lejt 2005 júliusában vezették be. Azaz Erdei Dolóczki képviselő mai pénzben évi 36 ezer lejt keresett. Itt tüntette fel először felesége fizetését is, aki ezek szerint már 2004-ben a Szatmár megyei tanács gazdasági osztályán dolgozott.

Válságban hullámzik a fizetés, de az arany örök

Ebben a mandátumában a családi ékszerek és festmények értéke évről évre emelkedett, és enyhén a képviselői fizetése is. 2008-ban pedig nagyot ugrott, évi nem egészen ötvenezerről közel nyolcvanezerre, épp mielőtt Romániába is begyűrűzött a pénzügyi világválság. A következő évek megszorításai hetvenezerre, majd évi ötvenezer lejre csökkentették a fizetését, de 2011-ben már kilenc befektetési alapban volt részvénye pár ezer lej értékben.

Ugyancsak 2011-ben gyarapodott a család ingatlanvagyona: felesége egy ház, egy bel- és egy kültelek negyedét örökölte a Nagykároly melletti Terem településen, valamint két apró erdős területet Tasnádbajom és Sződemeter közelében. Az aranyban továbbra is fantáziát láttak Erdei Dolóczkiék, ékszergyűjteményük értékét ekkor 12 ezer euróra becsülték.

A befektetési alapok 2012-ben kezdtek némi jövedelmet termelni: a képviselő feleségével együtt hétezer lejt keresett osztalékokból és kamatokból, 2400 lejt mezőgazdaságból. 2015-ben vett egy Renault Fluence-t a 35 éves Dacia mellé, amely a 2016-os nyilatkozatban már nem szerepel.

A teremi házat 2017-ben adták el, az ára látszik is a bankszámláikon: 117 ezer lej és ezer euró volt ekkor rajtuk. Igaz, a 2016-ban jelentős növekedésnek indult képviselői juttatás ekkor már évi 87 ezer lejre ugrott. Minimális vállalati és pénzügyi befektetései mellett Erdei ebben az évben 46 ezer lej esküvői ajándékot is feltüntetett. Ekkor nősült a fia.

A Renault messze nem bírta annyit, mint korábban a Dacia: az öt éves autó helyett 2018-ban újat vásárolt, szintén Renault márkájút. Képviselői fizetése ekkor már elérte az évi 120 ezer lejt, tavaly a 131 ezer lejt. Pár ezer lej folyt be kamatokból és mezőgazdaságból.

Idén nyáron nagy kiadása lehetett, bár a vagyonnyilatkozatokból nem derül ki, hogy mire ment el a pénz. Júniusban még 133 ezer lejt tartott lekötve a bankban, augusztusban ez 61 ezer lejre olvadt. Bár rajta volt a megyei tanácsosi listán, de nem befutó helyen, és a kampányfinanszírozásba se szállt be az Expert Forum adatbázisa szerint.

[irp posts=”30986″ name=”Bejött a parlament a háromszéki honatyáknak”]

Vagyonnyilatkozataiból az látszik, Erdei Dolóczki István fejét nem csavarta el a hatalom, nem kezdett üzletelni csak azért, mert képviselői fizetésével és kapcsolataival megtehette volna. Úgy saccoljuk, a Szatmár megyei képviselő az elmúlt húsz évben hasonlóan keresett volna az Electrica regionális közép- vagy felsővezetőjeként is, ha megmarad eredeti pályáján. Fizetéséhez képest jelentéktelen jövedelme származott befektetési alapok és az örökség kamatoztatásából, és csak ötödannyit tett félre parlament utáni éveire, mint a mandátumrekorder Márton Árpád, aki szintén idén vonul vissza.

Az újságíró, akinek a kampány hozta meg az étvágyát a politikához

Erdei Dolóczki István után a szintén két gyermekes Turos Lóránd számít a legtapasztaltabbnak. Parlamenti mandátumainak számában kifejezhető hátrányát bőven ellensúlyozza vállalkozói tapasztalata. Újságíróként annyira megkedvelte a politikát, hogy beszállt Ilyés Gyula 2004-es polgármesteri kampányába, és mások visszalépései után 2005-ben bekerült Szatmárnémeti városi tanácsába, mesélte ő maga ebben a négy évvel ezelőtti interjúban.

Ugyancsak 2005-ben alapították meg a City Rádiót Erdei Róbert Gyulával, csak azt hallgatta el diszkréten Turos, hogy milyen tőkéből. 2008-as vagyonnyilatkozatuk szerint Erdei eladó volt évi 6120 lejes fizetéssel, Turos pedig a rádiót működtető cég igazgatója 5280 lejért. Ebben az évben 5800 lejt keresett helyi tanácsosként is, illetve 2900-at parlamenti iroda titkáraként. Ekkor már közel félmillió lej volt a rádiót működtető Media Sat árbevétele 16 ezer lej profittal.

Turos kiadásai is nőhettek ebben az időszakban. 2006-ban hitelt vett fel tíz évre, 2007-ben fogorvos feleségével vásároltak egy 712 négyzetméteres telket közel a város széléhez, ahol 2010-re csinos házat építettek beépített manzárddal, összesen 404 négyzetméteren. A rádiós cég mellett még három másikban volt érdekelt, de 2008-ban, egy év alatt bebukott a kiskereskedés, 2010-re a nagybányai kiadó, 2011-re pedig a szatmári könyvesbolt is.

Állami posztok és pénzek

2011-ben jóval nagyobb hitelt vett fel, 33 ezer eurót 15 évre. Ekkor azért kellett nyilatkoznia, mert az Országos Rádiótársaság kereskedelmi igazgatója volt immár 106 ezer lejes évi fizetésért.

2011-es érdekeltségi nyilatkozata utal a City Rádió egyik bevételi forrására: a Szatmár megyei tanács 12 ezer lejt adott a nyilvánosság tájékoztatásáért. Ez persze nem sok a cég 306 ezer lejes árbevételéhez képest. 2012 elején választották be Turost az Országos Audiovizuális Tanácsba (CNA), ahol csak feleannyit keresett, mint az Országos Rádiótársaságnál. Ráadásul összeférhetetlenség is fenyegette, mert nem vált meg elég gyorsan a City Rádiós cégtől.

Az összeférhetetlenséget természetesen feloldotta: az illető cég 2012-ben beszüntette a tevékenységét. A rádiót az ugyanoda bejegyzett Voice Media Center SRL működteti a nagykárolyi, brassói és kovásznai City Rádióval együtt – egész ügyesen, a hullámzó adósság mellett állandó profittal. 2017 volt a csúcséve, 919 ezer lejes forgalomból 433 ezer lej profitot termelt. A cég Balázsi István tulajdonában és kezelésében van.

Turos ugyanakkor kiszállt a City Broadcast SRL-ből is, amelyet Túrós Boglárka vett át. A cég 2012-ben bebukott. De 2010-ben még figyelemreméltó, 128 ezer lejes profitot termelt 180 ezer lejes árbevételből.

Nulla temetés, nulla rovarirtás. Az állami vagyon őrzése annál jövedelmezőbb

A CNA-ba beválasztott Turos Lóránd egyedül a temetkezési profilú Nord Vest Proiect cégben lévő részesedését tartotta meg 2014-ig. Ennek a cégnek 2010-es alapítása óta nulla forgalma van, jelenleg egy Maros megyében stabilan működő hulladékfeldolgozó cég birtokában van.

Turos 2015-ben Nagy Szabolccsal és két másik cégtárssal hozta létre a Bihar megyében bejegyzett Dezinpro Plus SRL takarító- és rovartalanító céget. A Dezinpro Plus 2020 elején került át Hargita megyébe, Gálfi Zoltánnak, Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester fiának az ügyvezetésébe. A cégnek egyedül 2018-ban volt forgalma, mindössze 420 lej: érthető, ha Turos és Nagy nem kapott érte láthatólag semmit.

Úgy tűnik, nincs köze a sajtós múltjához annak a 2014-ben alapított margittai biztonsági cégnek sem, amelynek a szenátor a többségi tulajdonosa. A cég 2016-ban pörgött fel, tavaly 83 alkalmazottnak adott munkát, és félmillió lej nyereséget termelt 3,2 millió lejes árbevételből. Az őrző-védő kft 2016-2020. között évente több mint egymillió lej értékben szerződött Székelyhíd, Bihar és Kiskereki önkormányzatával.

Tavaly ismét sajtós cégeket alapított, kissé cselesen

A Media Sound Investnek ő az egyedüli tulajdonosa, és a City Rádiós Balázsi István az ügyvezetője. Ez a cég 95 százalékban birtokolja a magát független napilapnak nevező Szatmári Friss Újságot kiadó, szintén 2019-ben alapított Friss Press SRL-t. A maradék 5 százalékot Turos szenátor a saját nevén birtokolja, ügyvezetője Túrós Boglárka.

A cégnek tavaly még csak 119 ezer lejes árbevétele volt. De Turos Lóránd idei érdekeltségi nyilatkozata 49 olyan, egyenként kis értékű hirdetési szerződést sorol fel, amelyet a Szatmár megyei tanács, Szatmárnémeti város és több község, illetve hivatal kötött idén az újság kiadójával közérdekű hirdetések megjelentetésére. A 49 állami szerződés összesített értéke 54 ezer lej. Hátha olyan sikeres lesz az újság, mint a City Rádió, bár a vagyonőrzés egyelőre nyereségesebb, mint a magyar nyelvű sajtókultúra ápolása.

Turos Lóránd 2016-ban vásárolt autót, egy tíz éves Toyotát. Bankhitele mellett még ötvenezer lejt kölcsönzött két cégtársától, egy-két éves lejáratra. Nem kizárt, hogy a kampányra kellett. Megnövekedett, immár szenátori fizetéséből és a kampányköltségek visszatérítéséből ezeket mind időre törlesztette. 2017-ben vett ki először osztalékot a biztonsági cégéből, annyit, mint a szenátori juttatása: 90 ezer lejt.

2019-ben már ő adott kölcsön:

140 ezer lejt Túrós Boglárkának. Van miből: egy évvel korábbi, 125 ezer lejes fizetése mellé 190 ezer lej osztalékot vett ki margittai cégéből. 2019-ben elvált, az ingatlanok kikerültek idei vagyonbevallásából. Vett viszont egy 2003-as Yamaha motorkerékpárt.

Idén Túrós Boglárkának további 98 ezer lejt adott kölcsön, illetve 6,3 millió forintot egy cégtársának. Legfrissebb, októberi vagyonbevallásából derül ki, hogy ő volt az, aki 105 ezer lejt tudott kölcsönadni kampányra Pataki Csabának, a Szatmár megyei tanács idén újraválasztott elnökének.

[irp posts=”30464″ name=”Nábobok kampány idején: mutatjuk, kik fektették a legtöbbet a megválasztásukba”]

Parlamenti mandátumára ráment a háza és a házassága, de anyagilag megérte. Ebben az időszakban érzett rá, mivel és hogyan érdemes vállalkozni, hogy nyereséges – vagy állami források bevonásával legalábbis fenntartható – legyen a cég.

Kelemen Hunor nem az egyetlen állatorvos képviselő az RMDSZ-ben

Turoshoz hasonlóan Magyar Loránd-Bálint is a szatmárnémeti városi tanácsban kezdte, de három évvel később, 2008-ban. Eddig egy mandátumot töltött a parlamentben, csak ő a Képviselőházban.

Magyar állatorvosit végzett Kolozsváron, másfél évig dolgozott itt állatgyógyászati cégeknél. 2006 tavaszától tíz évig a vidékfejlesztési ügynökség Szatmár megyei kirendeltségén dolgozott egyre magasabb beosztásokban, így aztán évente írt legalább egy vagyonnyilatkozatot.

2006-ban hitelt vett fel tíz évre, 2008-ban már volt egy Audija. Hivatalnoki fizetésének bő negyedét kapta a szatmári közszállítási vállalat felügyelőbizottsági tagságáért, így több mint 22 ezer lejt keresett. Az RMDSZ-en kívül tagja volt az Erdélyi Magyar Állatorvosok Egyesületének, illetve az ITM Egyesület vezetőtanácsának tagja.

[irp posts=”31212″ name=”Kelemen Hunor biztos jövőt épít: mutatjuk a vagyonát”]

2014-re már közel hatvanezer lejre kerekedett a fizetése. Felesége az East Consultingnak és a gabonakereskedő East Grainnek dolgozott, illetve gyereknevelésin volt: két gyermekük született, hétezer eurónyi keresztelői ajándékot kaptak. Ekkor származott először bevétel Magyar egyéni vállalkozásából: 28 ezer lej valamilyen nyomdaipari ténykedésből, amit felesége 1700 lejért könyvelt.

Képviselői mandátuma előtt közvetlenül már évi 90 ezer lejt keresett, egyéni vállalkozásából inkább a felesége vett ki 9 ezer lejt eladásért és könyvelésért. 2016-ban hatvanezer lejt vett fel három évre, minden bizonnyal kampányra, és bezárta az egyéni vállalkozását. Következő évben visszakapta a kampányköltséget, és beszállt négy százalékkal, 75 ezer lej értékben egy csanálosi marhatenyésztő szövetkezetbe, a Schontal Innovative-be.

Tavaly csereszerződéssel szerzett 4800 négyzetméternyi mezőgazdasági területet, és kiadta 216 lejért a szövetkezetének. Képviselői fizetése rohamosan emelkedett, elérte a 131 ezer lejt. 2020 második felében részesedést szerzett a Plastic 2 Work SRL-ben, amely reciklálható anyagok visszanyerésével foglalkozik.

Akárcsak Turos, 2019-ben Magyar Loránd is elvált a feleségétől. Pár éve elnöke az egyik szatmári iskola szülői egyesületének, idén lett tagja a Szatmárért Egyesületnek.

Nagy Szabolcs hasonló pályán megy a parlamentbe:

ugyanúgy a sajtóban kezdte, mint Turos Lóránt, tévériporter volt, majd 2005-től a Szatmári Friss Újság főszerkesztő-helyettese lett, derül ki a neten elérhető legrészletesebb és kampányízű önéletrajzából. Ő is szeretett volna bekerülni 2008-ban a városi tanácsba, de ez csak 2014-ben jött össze, amikor egyik tanácsoskollégája kilépett.

Ekkorra Nagy Szabolcs elmondása szerint már túl volt a céges kalandjain, bár a 2011-ben alapított biztosítási cégének adatai csak 2015-re elérhetőek: termelt 1219 lej adósságot. Első Mosoly nevű kereskedelmi kft-je szintén 2011-ben indult be. 2014 volt a cég legjobb éve, amikor feltűnt Nagy érdekeltségi nyilatkozatában: 864 ezer lejes forgalom mellett 38 ezer lejes profitot ért el. Azóta viszont az árbevétele zuhan, az adósságai nőnek, és már nincs is Nagy nevén.

[irp posts=”31277″ name=”Bemutatjuk hargitai szenátoraink: a marhatartó és a pénzfejő”]

Nagy még 1994-ben megörökölte egy 70 négyzetméteres szatmári lakás felét. 2009-ben kölcsönt vett fel magánszemélytől, és feleségével egy 51 négyzetméteres lakásba költözött. Ekkor évi húszezer lejt keresett a megyei tanács szakfelügyelőjeként, ami duplája volt az Inform Médiától kapott bérének.

2013-ban ajándékba kaptak egy 700 négyzetméteres telket a Szatmárnémetivel gyakorlatilag egybeépült Kakszentmártonon, és eladták az örökölt szatmári lakást. Az ár felét, 55 ezer lejt Nagy Szabolcs családi kölcsönbe adta. 2015-ben újabb 700 négyzetméter beltelket kaptak ajándékba.

Akárcsak Magyar Loránd felesége, Nagyé is könyvelő, és szintén állami intézménynél, a filharmóniánál dolgozik. Magyar feleségét a megyei könyvtár alkalmazta. Szintén két gyerekük van, Nagy pedig a Kölcsey Gimnázium szülői egyesületének elnöke, de a párhuzamok szerencsére itt véget is érnek: Nagyék nem váltak el. 2011-től és 2014-től gyűjtenek a gyerekek megtakarítási számláin, ezek 2018-ban jelentek meg Nagy Szabolcs bevallásában, amikor megközelítették, illetve elhagyták a tízezer lejt.

[irp posts=”31254″ name=”Antik kredencben és földben tartják a pénzt, nem a bankban”]

Nagy Szabolcs ekkor már a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Azelőtt is jól keresett, hogy megyemenedzser lett volna: a megyei és városi önkormányzattól összesen 53 ezer lejt kapott 2016-ban. Övé a takarító és rovarirtó Dezinpro Plus SRL negyede, még ha a cég feltűnően nem is csinál semmit.

Két évvel később már 96 ezer lejt keresett, eladta az 51 négyzetméteres lakást 37 ezer euróért, és felvett 90 ezer lej hitelt öt évre. Idén kezdték el építeni a 240 négyzetméteres házat az immár 1400 négyzetméteres ajándéktelken.

Megyemenedzserként Nagy 107 ezer lejt keresett, honatyaként ennél 25-30 százalékkal lesz magasabb a bére. Felesége 75 ezer lejt keresett a filharmónia könyvelőjeként, további húszezer lejt a könyvelési cégeivel, és idén 73 ezer lejt kapott ajándékba is. Jövőre remélhetőleg felépítik a családi házat, és a házasságuk sem sínyli meg, hogy Nagy Szabolcs Bukarestben fogja az érdekeinket képviselni.

Nyitókép: Turos Lóránd választási plakátjának részlete. A kép forrása a szenátor Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Fiatal és nyughatatlan: anyagilag kalandozik és válik a szatmári parlamenti különítmény appeared first on Átlátszó Erdély.