Ennyi volt annak a finanszírozásnak az értéke, amelyet a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében eredetileg 1622 olyan projektre irányoztak elő, amely jelenleg töröltként, felfüggesztettként, felmondottként, egyoldalúan megszüntetettként vagy különböző megszüntetési eljárás alatt állóként szerepel – derül ki a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumának a Context.ro megkeresésére közölt adataiból.

Románia 2021-ben 29,2 milliárd euró értékű PNRR-vel indult. A tervet a Cîțu-kormány tárgyalta meg abban az időszakban, amikor a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumát Cristian Ghinea vezette, aki jelenleg az USR szenátora.

Öt év és három jóváhagyott felülvizsgálat után a terv értéke 20,11 milliárd euróra csökkent. A legutóbbi felülvizsgálat eredményeként több mint 9 milliárd euróval marad el az eredeti összegtől. A felülvizsgálatot az Európai Bizottság 2026 júliusában javasolta, augusztusban pedig jóváhagyták. A költségvetést a kormány augusztus 20-án osztotta újra.

Az addig kivett 1622 projekt számára előirányzott PNRR-finanszírozás összesen mintegy 4 milliárd eurót tesz ki, ami az eredeti terv értékének körülbelül 14 százaléka. Ennek csaknem fele, 46,96 százaléka a vissza nem térítendő támogatási komponensből származik, míg 53,04 százaléka a terv hitelkomponenséből.

A rendelkezésünkre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a finanszírozás elvesztése előtt ténylegesen mennyit fizettek ki a 1622 projekt mindegyikére. Az azonban biztos, hogy bár a felszabaduló források egy része más PNRR-beruházásokra fordítható, az elbukott projektek fennmaradó költségeit más – európai vagy nemzeti – finanszírozási forrásokból kell fedezni, ha a hatóságok folytatni akarják ezeket. Ami most a PNRR-források felhasználásának igen rossz összképét mutatja, 

jövő év elejére pénzügyi katasztrófává válhat. 

A PNRR lezárásáról szóló, augusztus végén közzétett 183/2026-os törvény ugyanis még ad némi haladékot azoknak, akik közel járnak a munkálatok befejezéséhez, ám súlyos helyzetbe hozza azokat, akik 2026. december 31-ig sem zárják le a projektjeiket.

„Mi történik azokkal a projektekkel, amelyek nem készülnek el? Az új törvény alapján a helyzet a következő: az önkormányzatoknak 2026. december 31-ig lesz idejük arra, hogy saját forrásból vagy más finanszírozási forrásból befejezzék ezeket a projekteket. Azok, amelyek december 31-ig elkészülnek, nem szenvednek veszteséget. Például: egy beruházás 85 százalékban van kész, az eddig felhasznált pénz az Európai Unió forrásaiból származott, a fennmaradó 15 százalékot pedig az adott önkormányzat fedezi 2026. december 31-ig – ebben az esetben nem kell semmilyen pénzt visszafizetnie. Gyakorlatilag azok a projektek, amelyeket ma, 2026. augusztus 31-én még nem sikerült megmenteni, kaptak egy kis haladékot. Ez a jó hír. A probléma azokkal van, amelyek nem készülnek el” – mondta Raluca Curelariu, Botoșani megye prefektusa a prefektusi kollégium augusztus 31-i ülésén, azon a napon, amikor benyújtották a jelentéseket a lezárult a PNRR-projektekről.

Arra a kérdésre, hogy az új törvény alapján mi történik azokkal a projektekkel, amelyek december 31-ig sem készülnek el, és vissza kell-e fizetniük a PNRR-ből kapott teljes összeget, Botoșani prefektusa azt mondta: „Reméljük, hogy arányosan csak azt veszítik el, amit nem sikerült elszámolniuk az augusztus 31-ig elvégzett munkából. Valószínűleg így lesz, de majd meglátjuk.”

Jelenleg három forgatókönyvről beszélhetünk:

• projektek, amelyeket év végéig teljes egészében sikerül megmenteni;
• projektek, amelyek a nem befejezett munkálatok arányában veszítenek a finanszírozásból;
• projektek, amelyek esetében akár a teljes kapott összeget vissza kell fizetni.

Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a projektek közül hány kapcsolódik csalási ügyekhez, illetve ki lesz felelős az esetleges károkért. 2025 végén az Európai Ügyészségnek (EPPO) 34 aktív, a rezilienciaalaphoz kapcsolódó csalási ügye volt Romániában az éves jelentés szerint. A Laura Codruța Kövesi vezette intézmény azonban nem teszi közzé, hogy ezek az ügyek összesen hány projektet érintenek, és az érintett projektek teljes listája sem nyilvános.

A PNRR tárgyalásának és végrehajtásának időszakában hivatalban lévő európai alapokért felelős miniszterek közül – Cristian Ghinea, Marcel Boloș, Florin Cîțu, Dan Vîlceanu, Adrian Câciu és Dragoș Pîslaru – egyikük sem válaszolt a több mint 1600, PNRR-ből kikerült projekt kudarcával kapcsolatos megkeresésünkre.

Amíg választ kapunk ezekre a kérdésekre, kattintgassuk az elveszett pénzek térképét: mi hol nem jött létre a hangzatos ígéretek ellenére? Az interaktív térképen 1622 PNRR-projekt böngészhető megye, település, felelős intézmény és a beruházás értéke szerint. Ezek a projektek most nagyobb nyomást helyeznek más programok büdzséjére.

Boc azért veszített uniós pénzt, mert nem kezelte jól az európai közbeszerzést

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervbe bekerült egyik legnagyobb beruházás, a kolozsvári metró már két évvel ezelőtt elveszítette ezt a finanszírozási forrást. A PNRR negyedik, fenntartható közlekedéssel foglalkozó komponense a Kolozsvárra tervezett, 2,6 milliárd eurós metróberuházás költségvetésének több mint 10 százalékát fedezte volna.

Ezt a fenntartható közlekedést célzó komponenst a szállításügyi minisztérium koordinálja.  A kolozsvári metró országos szintű projektként jelent meg a PNRR-ben, de az Emil Boc vezette kolozsvári városháza bonyolítja le. 

A város 2022 legvégén, december 29-én szerződött a minisztériummal a metró megépítésének teljes, 2,6 milliárd eurót kitevő összegére, amelyből 300 millió lej a PNRR-ből érkezett volna. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság kifizesse ezt az összeget Romániának, a metrónak majdnem a felét kellett volna megépíteni 2026 augusztusáig: 9,1 kilométert a 21-ből, illetve 9 metróállomást a 19-ből. Ettől a forrástól azonban az ország büdzséje még azelőtt elesett, hogy a kivitelező megejtette volna az első kapavágást.

A Boc vezette helyi adminisztráció ugyanis akkorát hibázott,

hogy az Európai Bizottság úgy döntött, ezt a metróprojektet nem szeretné a PNRR-ből finanszírozni. A közbeszerzést a metróépítésre a kolozsvári városháza még 2022 márciusában kiírta, eredetileg 1,2 milliárd eurós összegre TVA nélkül. Bő egy évvel később, 2023 májusában fogadta el egy négy cégből álló, a török Gülermak vezette társulás ajánlatát, de ekkorra már TVA nélkül is 1,7 milliárd euróra emelte a metróépítés büdzséjét.

A cégtársulással 2023 májusában aláírta a tervezési és kivitelezési szerződést a török, egy évvel később pedig a Kolozs megyei tanács kiállította az építkezési engedélyt. Még épp időben ahhoz, hogy a 2024 júniusi választási kampányban Emil Boc, Nicolae Ciucă, Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu bemutathassa, hogyan lapátol egy halom földet, amit előzőleg egy kotrógép hányt oda az egyik Szászfenesre tervezett metróállomás helyszínének gondosan lekavicsozott részére.

Két hónappal később az a Sabin Sărmaș dobta be a hírt a köztudatba, hogy a metró elesett a PNRR-finanszírozástól, aki nem tudta legyőzni Emil Boc-ot a polgármesterválasztáson 2024. június 9-én, pár nappal a nagy lapátolás után. Az akkor képviselő Sărmaș saját kormányzati forrásaira hivatkozva állította, hogy a kolozsvári metró közbeszerzési hibák és a kivitelezés lassúsága miatt esik ki a PNRR-ből.

Hogy pontosan milyen hibát vétett a kolozsvári adminisztráció,

azt az Economedia derítette ki, és írta meg 2024 októberében. A lap megszerezte az Európai Bizottságnak azt a levelét, amelyben elmagyarázza a román kormánynak, miért nem hagyott jóvá bizonyos kifizetéseket a PNRR-ben. 

A cikk szerint az EB összevetette a metró közbeszerzési eljárását a romániai SEAP-ban és az uniós közbeszerzési platformon, és akkora eltéréseket tapasztalt, hogy megvonta a támogatást ettől a beruházástól. Míg a SEAP-ban, a hazai közbeszerzési platformon kilencszer módosította a kiírást a kolozsvári városháza, addig az uniós platformon csak öt módosítást tüntetett fel: azt, hogy ötször tolta ki az ajánlattevés határidejét. 

Azt azonban ott nem tette közzé idejében, hogy a metróépítés összegét 1,2 milliárd euróról 1,7 milliárdra emelte, és nem is hosszabbította meg ilyen mértékben az ajánlattevés határidejét. Az EB azt állítja, a kolozsvári városháza a határidő előtt mindössze két héttel emelte meg a kiírás összegét 30 százalékkal, és a minimumkövetelményeken is módosított. 

A SEAP-ban a módosítást Kolozsvár úgy oldotta meg, hogy felfüggesztette a közbeszerzést, de ez nem látszott az uniós platformon is. Az EB szerint az uniós szabályok ilyenkor azt írják elő, hogy az ajánlatkérő kezdje újra az egész közbeszerzési eljárást az új követelményekkel annak érdekében, hogy aki szeretne, az méltányos versenyfeltételek mellett tudjon ajánlatot tenni a meghirdetett munkálatokra.

Tavaly nyáron aztán egyértelművé vált, hogy a kolozsvári metró elesik a PNRR 300 millió eurójától azokkal a projektekkel együtt, amelyekről már akkor látszott, hogy képtelenség befejezni 2026 augusztusáig. 

Ennek ellenére Emil Boc polgármester nem vállalt felelősséget 

sem a kivitelezés késlekedése, sem az elhibázott közbeszerzés miatt. Az előbbiről a Euronews-nak azt nyilatkozta, kizárólag a kormány döntése, hogy bent tartja-e metróprojektet a PNRR hitelkeretében. 

Az uniós közbeszerzési platformon vétett hibát sem ismerte el, arról két, egymásnak némileg ellentmondó állítást tett 2025 júlliusában. Egyrészt a technikára fogta, szerinte a SEAP nem szinkronizálódott az uniós közbeszerzési platformmal. Másrészt azt mondta, hogy amit a városháza közölt a SEAP-on, azt elküldte az Európai Unió Hivatalos Lapjának is, de az nem jelzett vissza nekik, hogy gond lenne a közbeszerzés meghirdetésének módjával.

A szállításügyi minisztérium már 2024 októberében azt közölte, hogy a zöld kötvényekből fogják fedezni a metróépítés addigi kiadásait. Emil Boc csak 2025 augusztusában mondta ki, hogy a PNRR nem az egyedüli uniós forrás, amiből finanszírozhatják a metróépítést, és decemberben azt, hogy biztosan nem a PNRR-ből fogják fedezni.

A kolozsvári metró kivitelezése a városháza saját kimutatása szerint 2026 augusztusában 2,55 százalékon áll.

Az Átlátszó Erdély ebben a cikkben mutatta ki, hogy a metró Kolozsváron épp a PNRR-s finanszírozásra történt hivatkozással előzte meg az olcsóbb és egyszerűbb HÉV ötletét, és hogy miért nem stimmelnek azok a becsült utasszámok, amelyre a metrót alapozzák a megvalósíthatósági tanulmányban.

340 millió euró úszott el meg nem épült gátakon

A kormány azt tervezte, hogy a PNRR-ből fog felújítani 20 vízgyűjtő gátat, és felújítani, illetve megépíteni 20 vésztározót és több mint 500 kilométernyi árvízvédelmi töltést. Végül egyetlen vízgyűjtő és egy vésztározó maradt, több százmillió euró elveszett, az árvízvédelmi vonalak pedig nem készültek el.

Az árvízkockázatot a PNRR 1-es, vízgazdálkodási komponensében csökkentette volna a kormány az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházásokként. A Román Vizügy Országos Igazgatósága (ANAR) 340 millió euró értékű beruházási tervet dolgozott ki. A program része volt a meglévő víztározók víztároló berendezéseinek digitalizálása és automatizálása, valamint az árvízvédelmi töltések, gátak és vésztározók felújítása.

 A befejezési határidő 2026 júniusa volt. 2025 júniusában több projekt még csak a közbeszerzési szakaszban tartott, a PNRR minden egyes újratárgyalásával pedig újabb beruházások kerültek le a listáról. 2025 novemberére az eredetileg 510 kilométernyi árvízvédelmi vonal, 20 gát és 20 vésztározó helyett már csak két beruházás maradt: a lesi víztározó gát, amelyet nemrég hivatalosan is átadtak, valamint a szalárdi vésztározó. A teljes PNRR-s beruházási listáról egyedül ezeket fejezték be.

A beruházások jelentős részét már 2025-ben levették az eredeti PNRR-listáról. „Az építőanyagok és az energia drágulása, valamint a piac blokkoltsága miatt, ami a nyilvános közbeszerzéseken – mind a SEAP, mind a JOUE platformján – 2023-ban tapasztalt ajánlathiányban mutatkozott meg, a PNRR-t újratárgyalták az Európai Bizottsággal” – közölte a vízügy. Ez eredetileg 46 millió euró értékű beruházáscsökkentést jelentett a gátak és vésztározók felújítására szánt programban.

„Lesznek olyan projektek, amelyek nem haladtak előre, és sajnos le kell majd mondanunk róluk” – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter 2025-ben. „Vannak projektek, amelyek elbuktak. A vízügynél erre konkrét példa a gátak és töltések esete. Ezeknek a beruházásoknak jelentős része ma sem haladt előre” – tette hozzá a miniszter.

2025 júniusában az ANAR arról tájékoztatott bennünket, hogy az árvízvédelmi töltések felújítását célzó projektek közül – összesen 13 beruházás, amelyekkel a 408 kilométeres célértéket kellett volna elérni – mindössze háromnak voltak jóváhagyva a műszaki-gazdasági mutatói. Ezek összesen 148 kilométernyi gátat érintettek. 

A meglévő vésztározók felújítására vagy újak kialakítására irányuló 13 projekt közül mindössze hatnak voltak jóváhagyva a műszaki-gazdasági mutatói, összesen nyolc vésztározó felújítására. A többi projekt a jóváhagyás különböző szakaszaiban volt.

A PNRR vízgazdálkodási komponensének szükségességéről szóló dokumentum szerint a Romániában 1990 előtt épített víztározók több mint 75 százaléka csak korlátozottan működik. A dokumentum a Világbank 2018-as jelentésére hivatkozva három fő hiányosságot emel ki, amelyek a víztározók biztonságát veszélyeztetik: a jelentős és veszélyes szivárgásokat, a víztározókban zajló feliszapolódási folyamatot, valamint a hidromechanikai berendezések elhasználódását.

A dokumentum „jelentős szerkezeti hiányosságokról” is beszél az alapozások, a szigetelési és vízelvezető rendszerek, valamint az elavult hidromechanikai berendezések esetében. „Veszélyes természeti jelenségek bekövetkezése vagy az üzemeltetés következtében kialakuló incidensek, illetve balesetek esetén a veszélynek kitett lakosság számát 550 ezer főre becsülik” – figyelmeztet a dokumentum.

Öt olyan víztározót nevez meg, amely sürgős beavatkozást igényel: Siriu (Buzău megye), Les (Bihar megye), Úzmező (Bákó megye), Valea de Pești (Hunyad megye) és Dridu (Ialomița megye). Arról, hogyan védi az állam a lakosságot az árvizektől, a Context.ro írt részletesen.

Hidrogénvonatokat vásároltunk üzemanyag-ellátás és PNRR-pénz nélkül

A PNRR egyik legnagyobb finanszírozott projektje, 12 hidrogénvonat beszerzése elveszítette a finanszírozását, miután a vonatok beszerzésére kiírt közbeszerzést többször is eredménytelenül zárták le, mert a hatóságok egyetlen megfelelő ajánlatot sem kaptak.

A finanszírozást 2026-ban vonták meg, miközben a Vasúti Reformhatóság (ARF) még a legutóbbi közbeszerzésre beérkezett ajánlatokat vizsgálta. Az ARF végül 1,61 milliárd lejért megvásárolta a vonatokat.

A közbeszerzést a Siemens Mobility román, német és osztrák cégéből álló konzorcium nyerte: A vonatok leszállításáig az ARF-nek egy hidrogénszolgáltatót is találnia kell, amelyet új közbeszerzés keretében választ ki. A hatóságok azonban jelenleg még nem tudják, honnan biztosítsák a vonatok feltöltéséhez szükséges zöldhidrogént. Az ARF szerint a Siemensnek kötelessége „technikai segítséget nyújtani a hidrogén-ellátási szolgáltatásokhoz”.

Emil Voinea, a Siemens Mobility Romania vezérigazgatója a Club Feroviarnak adott, idén májusi interjújában hangsúlyozta, hogy a vállalat feladata csupán a vonatok leszállítása, a hidrogénellátás pedig a román hatóságok problémája.

„A szerződéses feltételeknek megfelelően kizárólag az ARF, illetve a vonatokat üzemeltető vállalatok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogyan oldják meg a hidrogénellátást, a Siemens Mobility által rendelkezésre bocsátott specifikációk betartásával” – mondta Emil Voinea.

Az első vonatokat várhatóan 2028 augusztusától szállítják le. Jelenleg az ARF és a beszállító még arról egyeztet, milyen legyen a vonatok belső kialakítása. Egyelőre az sem világos, hogy milyen pénzből fizetik majd ki őket. „A tervek szerint a szerződés finanszírozását a Közlekedési Program keretében elkülönített pénzügyi források biztosítják” – közölte az ARF augusztus végén.

142 millió euró gurult el nem létező bicikliutakon

Kerékpárral Nyugaton néven a Temes Megyei Tanács Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyével partnerségben 142 millió euró értékű, 1729 kilométeres kerékpáros útvonal-hálózat kiépítésére kapott finanszírozást.

A műszaki előkészítés során az útvonalat felülvizsgálták és kibővítették: a Temes Megyei Tanács 2024-ben arról tájékoztatott, hogy a négy kedvezményezett partner által összegyűjtött adatok alapján – részben a kisajátítások elkerülése, részben az útvonal vonzerejének növelése érdekében – a hálózat hossza 1856 kilométerre nőtt.

A projekt a műszaki-gazdasági dokumentáció elkészítéséig jutott. 2024-ben szerződést kötöttek az Eurocerad International kft-vel a DALI-elemeket is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, áfa nélkül 18,7 millió lej értékben. 2025-ben jóváhagyták a projekt műszaki-gazdasági dokumentációját.

2025 augusztusában a Temes Megyei Tanács a munkálatok tervezésére és kivitelezésére is kiírta a közbeszerzést, hét részre bontva. A közbeszerzési dokumentáció azonban egyértelműen kimondta, hogy a „PNRR keretében történő finanszírozás leállítása” miatt a szerződések odaítélése új finanszírozási forrás azonosításától függ.

A projekt PNRR-ből való kivételének, illetve felfüggesztésének oka a kivitelezés elégtelen előrehaladása és az volt, hogy a munkálatokat nem lehetett volna a PNRR menetrendjén belül befejezni – nem pedig az, hogy lemondtak volna az infrastruktúra megépítéséről.

A projektet jelenleg a Krassó-Szörény Megyei Tanács hivatalosan „felfüggesztett projektként” jelöli, a fejlesztési minisztérium dokumentumaiban pedig „egyoldalúan megszüntetettként” szerepel. Egyelőre nem találtunk olyan hivatalos határozatot vagy nyilatkozatot, amely megerősítené, hogy a „Kerékpárral Nyugaton” projektet más finanszírozási forrásra helyezték volna át.

A Temes Megyei Tanács az Átlátszó Erdélynek küldött válaszában azt írta, hogy a projektet „befolyásolták, de nem blokkolták” a közbeszerzési óvások, valamint az útvonalak módosítása a kisajátítások elkerülése érdekében. Bár a hatóságok meg akarták építeni a kerékpárutakat, a fejlesztési minisztérium 2025 novemberében úgy döntött, hogy megszünteti az uniós finanszírozást és lezárja a projektet. Loredana Lungu, az intézmény szóvivője szerint a projekt továbbra is életképes, ha találnak más forrást a kerékpárutak megépítésére, a műszaki dokumentáció pedig a jövőben újra felhasználható.

Így nem védjük a 250 védett területet

A Cristian Ghinea volt miniszter által kidolgozott PNRR célul tűzte ki legalább 250 védett természeti terület jóváhagyott kezelési tervének aktualizálását. A beruházás a PNRR visszafizetendő finanszírozási komponensében szerepelt, vagyis hitelből finanszírozták volna, 120 millió euró értékben.

A Környezetvédelmi Minisztérium 2023 augusztusában írta alá a finanszírozási szerződést a Védett Területek Országos Ügynökségével (ANANP). Az MMAP 2024 júniusában jelölte ki a végrehajtó ügynökségként, majd két hónapra rá megszüntette. Az ANANP Daniel Fechet miniszter döntése nyomán egyesült az Országos Környezetvédelmi Ügynökséggel (APM). 

A kormány csak 2025 áprilisában állapította meg az így létrejött Országos Környezet- és Védett Területek Ügynökségének szervezeti és működési szabályait, vagyis az új struktúra csak nyolc hónap után válhatott egyáltalán működőképessé.

A projekt a gyakorlatban lassan haladt. A minisztériumnak a beruházáshoz kidolgozott útmutatója kifejezetten azonosítja a kezelési tervek kidolgozásának és aktualizálásának piacán fennálló problémákat: kevés, korlátozott kapacitású gazdasági szereplő, elakadások a kidolgozás, aktualizálás és jóváhagyás folyamatában, és ennek következtében „a PNRR-finanszírozás elvesztésének jelentős kockázata”. A dokumentum szerint a 250 kezelési terv elkészítésének határideje 2026. június 30. volt.

2025 októberében a minisztérium a PNRR újratárgyalásakor mutatta be a projekt helyzetét. Akkor már több mint 128 millió euró összértékű finanszírozási szerződés volt érvényben. A projektet ugyanakkor ekkor kivették a PNRR-ből, és nem találtunk olyan döntést, amely más finanszírozási forrást jelölt volna meg.

A Neamț megyei kórháztól elvették az uniós százmilliókat

Neamț megye lakói egy új, 326 millió euró értékű megyei kórházban kaphattak volna ellátást. A költségek kétharmadát uniós forrásból fedezték volna, a dokumentumok szerint azonban a fennmaradó 30 százalékhoz nem jelöltek meg finanszírozási forrást. Két évnyi érdemi előrelépés nélkül a Megyei Tanács bejelentette, hogy a kórházat az Egészségügyi Egységek Infrastruktúrájába történő Nemzeti Beruházási Program (PNIIUS) közpénzalapjából építik meg.

A PNIIUS keretében a beruházás finanszírozása csaknem teljes egészében biztosított. A Neamț Megyei Tanácsnak mindössze 0,5 százalék alatti részt kell vállalnia, ami körülbelül 1,5 millió eurót jelent.

A Neamț Megyei Tanács válaszában azt írta, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2025 novemberében értesítést küldött a PNRR-finanszírozás egyoldalú megszüntetéséről. Az intézmény ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a projekt teljes értéke jogosult finanszírozásra a PNIIUS keretében.

A váradi kórház elveszítette a PNRR-pénzt, de 7 millió euróval drágább lett

A forradalom utáni első állami, nulláról és PNRR-forrásból felépülő 326 ágyas kórház kellene kiszolgálja a Bihar megyeieket. 2023 decemberében Nagyvárad önkormányzata 135 millió euró értékű finanszírozási szerződést írt alá az új fertőző betegségek és tüdőgyógyászati kórházra. Alig három évvel később a projekt kikerült a PNRR-ből, mert nem tudták tartani a kivitelezés és az elszámolás szigorú határidejét.

A helyi hatóságok által csak 2026 júliusának végén jóváhagyott kényszermegoldás az volt, hogy a beruházást áthelyezték az Egészségügyi Program 2021–2027 keretébe. 

A tervezési kudarc azonban magasabb számlával is járt: a beruházás teljes új értéke 142 millió euróra nőtt, a város teljes hozzájárulását pedig körülbelül 10 millió euróra becsülik. A polgármesteri hivatal az árkülönbséget azzal indokolta, hogy szükség volt „az új előírásokhoz való igazításra és a költségek aktualizálására”.

Bár a munkatelepet hivatalosan csak 2024 szeptemberében nyitották meg, a helyi közigazgatás a bürokráciára hárítja a felelősséget, és a PNRR-pénz elvesztését egyszerű technikai átcsoportosításként mutatja be. „A közbeszerzési eljárások, az ezek során benyújtott óvások, valamint a beruházás rendkívül nagy mérete miatt már nem tudtuk tartani a munkálatok PNRR keretében történő befejezéséhez szükséges határidőt” – mondta Florin Birta polgármester Nagyvárad önkormányzatának hivatalos oldalán.

Az új egészségügyi komplexum megépítése félúton jár, a több mint 27 millió euró értékű orvosi felszerelések közbeszerzései még folyamatban vannak. „Jelenleg a kórház épületeinek szerkezete 100 százalékban elkészült. Összességében a kórház készültségi foka jelenleg körülbelül 50 százalék” – közölte a polgármester a városháza hivatalos oldalán.

A polgármester ugyanott új határidőt is bejelentett a kórház megnyitására: 2027 vége vagy 2028 első fele.

Valami bűzlik a digitalizált ökoszigetek körül

190 millió eurót veszítettünk el, amelyből a romániai városokat digitalizált hulladékgyűjtő szigetekkel szerelték volna fel. A konténerekbe a hulladékot öt külön kategóriában gyűjthetjük, már ahol felszerelik őket: vegyes háztartási, biológiailag lebomló, műanyag és fém, papír és karton, valamint üveg hulladékra szelektálhatjuk. 

A végső cél az volt, hogy a hatóságok pontos képet kapjanak a begyűjtött hulladék mennyiségéről és típusáról. A konténerek csak kártyával nyithatók, és adatokat szolgáltatnak a begyűjtött hulladék mennyiségéről és típusáról, valamint arról is, kik helyezik el a hulladékot bennük.

2024 szeptemberéig 7000 digitalizált ökoszigetet, 2026 júniusáig pedig legalább 13 752 ökoszigetet kellett volna telepíteni 260 millió euróból. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a hat hónapos késést a közbeszerzések megóvása okozta. 2025 áprilisában mindössze 2800 ökoszigetet vettek át a települések. A késések miatt a projekt végül elveszítette finanszírozásának 70 százalékát.

Az Európai Bizottsággal folytatott újratárgyalás után az ökoszigetekre 72 millió eurós költségvetés maradt. Az új cél pedig 5000 ökosziget lett 2026 júniusáig. „A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium teljesítette a PNRR új, jelentősen csökkentett célértékét. Országos szinten a PNRR keretében 5091 ökosziget készült el” – nyilatkozta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Egyes városok, köztük Nagyvárad, 2024-ben leállították az ökoszigetek telepítését. A tervezett 375-ből mindössze 100-at helyeztek üzembe. A városháza azután állította le a telepítést, hogy problémákat észlelt a kártyás nyitó-záró rendszerrel.

Megpróbáltuk megtudni a Környezetvédelmi Minisztériumtól, hány romániai önkormányzat tapasztalt még problémákat az ökoszigetekkel. „A nagyváradi ökológiai konténerek helyzetével kapcsolatban megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium nem rendelkezik információval a digitalizált ökoszigetek működéséről vagy az érintett termékek szállításának leállításáról” – közölte a minisztérium, amely szerint a szerződések lebonyolításáért az önkormányzatok felelősek.

A nagyváradi hatóságok ugyanakkor azt mondták, hogy tájékoztatták a minisztériumot a telepítés leállításáról, és 2024 decemberében elküldték a problémák listáját is. Nagyvárad önkormányzata egy új, továbbfejlesztett ökosziget-modellt is tesztelt. 

A kórház, ahol az egész PNRR-t bejelentették: Make It Real

2021 szeptemberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórházból Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Klaus Iohannis, Románia elnöke és az akkori miniszterelnök, Florin Cîțu bejelentette, hogy zöld utat kapott Románia PNRR-je.

„A COVID–19-járvány nagyon világosan megmutatta, hogy az egészségügyi rendszer sérülékenysége mélyreható hatással van a gazdaságra, a kormányokba vetett bizalomra és a társadalmi kohézióra. Ezért az egészségügyi beruházások a terv meghatározó pillérét jelentik. A Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház, amelyet most von der Leyen elnök asszonnyal együtt meglátogattam, jól példázza azt a hozzájárulást, amelyet az uniós források a romániai kórházi infrastruktúra korszerűsítéséhez nyújtanak. E források felhasználásával a betegek minőségi ellátásban és a terület legkorszerűbb technológiáiban részesülhetnek” – mondta Iohannis elnök az Európai Bizottság elnökének látogatása alkalmából.

Öt évvel később a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház A1-es és A4-es szárnyának bővítését, valamint külső parkolók kialakítását célzó, 168 millió euró értékű projektet – amelyből 134 millió euró lett volna uniós forrás – kivették a PNRR-ből, és a finanszírozási szerződés felmondásának eljárása alatt áll – közölte a Beruházási és Európai Projektek Minisztériuma.

2022-ben a kórház városrendezési bizonylatot kért, a főváros polgármestere, Nicușor Dan azonban megtagadta annak kiadását, mert a G4media szerint az egészségügyi intézmény védett területen helyezkedett volna el, ahol PUZ-ra, vagyis övezeti városrendezési tervre volt szükség. A projektet 2022 májusában oldották fel, amikor a PNL-PSD-s önkormányzati képviselők megszavazták az Általános Városrendezési Terv (PUG) régi szabályzatának módosítását. Eszerint Bukarestben a kórházakat közvetlen engedélyezéssel is bővíteni lehetett vola, előzetes PUZ-jóváhagyás, valamint a beépítési magasságra és a telek beépíthetőségére vonatkozó korlátozás nélkül, védett területeken is – írta a G4media.

A szavazás előtt a liberálisok azzal bírálták Nicușor Dant, hogy akadályozza a projektet, és emiatt elveszhetnek a PNRR-források. Nicușor Dan azt válaszolta, hogy a fővárosi önkormányzat valójában támogatta a projektet.

„Nem akarom elhinni, amit hallok. Vagyis mindezek a kritikák a végrehajtó hatalommal szemben, amely minden támogatást megadott ehhez a projekthez, és megmutatta önöknek, hogy melyek a jogszerűtlenség elemei” – mondta Nicușor Dan a bukaresti önkormányzat 2022. április 28-i ülésének jegyzőkönyve szerint.

2023 októberében közbeszerzést írtak ki a tervezésre és kivitelezésre, 428 millió lej, áfa nélkül értékben. Az eljárást 2024 augusztusában törölték, mert az érdeklődő cégek által benyújtott pontosítási kérelmek nyomán olyan hibákat és hiányosságokat találtak az ajánlati dokumentációban, amelyeket már nem lehetett kijavítani – derült ki a SEAP adataiból.

2024 októberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház újabb közbeszerzést írt ki a tervezésre és kivitelezésre, 363 millió lej, áfa nélkül értékben. Az eljárást később törölték, miután az Egészségügyi Minisztérium értesítést küldött a finanszírozási szerződés egyoldalú megszüntetéséről, és nem sikerült más finanszírozási forrást találni – derül ki a SEAP 2026 márciusi értesítéséből. A törlésre vonatkozó értesítésben a kormány 2025-ös 41-es sürgősségi rendeletére is hivatkoznak. A sürgősségi rendelet szerint a 30 százalék alatti megvalósítási arányú projekteket 2026 végéig felfüggesztik, ha nem kezdődnek meg a munkálatok.

A második közbeszerzést megóvták. Öt cégcsoport nyújtott be ajánlatot a közbeszerzési szerződés elnyerésére. A Közbeszerzési Jogorvoslati Tanács (CNSC) 2025 februárjában helyt adott az egyik ajánlattevő, a Concrete & Design Solutions SRL jogorvoslati kérelmének, és kötelezte a fővárosi kórházat az ajánlati dokumentáció kijavítására. A Concrete & Design Solutions SRL annak a konzorciumnak is tagja, amely a konstancai új „Anya és Gyermek” kórház építésén dolgozik. Ez egy elbukott PNRR-projekt, amelyet továbbra is uniós forrásból finanszíroznak, és amelynek jövőre kellene elkészülnie. Az Info Sud-Est részletesen beszámolt a konstancai projekt alakulásáról.

2025 szeptemberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház bővítése is szerepelt azoknak a projekteknek a listáján, amelyek elveszítették PNRR-finanszírozásukat a kormány által elfogadott memorandum nyomán. A finanszírozási szerződést egyoldalúan megszüntették.

A Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház bővítésének projektje egy új, három épületrészből álló épület megépítését tartalmazta. A projektben 150 felszíni parkolóhely kialakítását is tervezték.

A bővítés részei:

• új sürgősségi betegellátó egység, 12 kisebb és súlyosabb sürgősségi esetek ellátására szolgáló ággyal, valamint 12, kritikus és nem kritikus betegek megfigyelésére szolgáló ággyal, politrauma-ellátóval, vizsgálószobákkal, CT- és röntgenberendezéssel, valamint ultrahanggal;
• 34 ágyas gasztroenterológiai osztály;
• 11 vizsgálóhelyiség;
• önálló műtőblokk öt műtővel, sterilizálóval, valamint műtét előtti és utáni részleggel;
• 26 ágyas intenzív terápiás (ATI) osztály;
• 48 ágyas ortopédiai osztály, két műtővel;
• kardiovaszkuláris sebészeti, kardiológiai, gasztroenterológiai, belgyógyászati és általános sebészeti osztályok, egyenként 20 ággyal;
• 14 ágyas urológiai osztály.

Az új „Prof. Dr. Dimitrie Gerota” kórház már a kezdetektől a PNRR feketelistáján volt

Bár a projektet 2023 januárjában jogosultnak nyilvánították PNRR-finanszírozásra, ahogy azt a Belügyminisztérium közleményben bejelentette, a 2 milliárd lejes teljes költségvetésű beruházás – ebből 1 milliárd lej uniós forrás – már 2023 szeptemberében felkerült a finanszírozást elveszíteni készülő projektek feketelistájára. Az Egészségügyi Minisztérium akkor hat olyan projekt PNRR-finanszírozásból való kivételét javasolta, amelyeket a megvalósítás szempontjából „magas kockázatúnak” minősítettek – derül ki az Economedia és a G4Media által megszerzett dokumentumból.

Ennek ellenére 2023 decemberében már bejelentették a finanszírozási szerződés aláírását, Marcel Ciolacu (PSD) miniszterelnök pedig az akkori ünnepségen arról beszélt, hogy reméli, 2024 februárjában elkezdődnek a munkálatok.

Hivatalosan azonban a PNRR-finanszírozási szerződést 2024. január 18-án írták alá – derül ki a Belügyminisztérium adataiból. Január 29-én 1,2 milliárd lej, áfa nélkül értékben aláírták a tervezési és kivitelezési szerződést a CCN ALTYAPI YATIRIMLARE VE INSAAT ANNONIM SIRKETI (vezető) és a CNN YATIRIM HOLDING ANONIM SIRKETI (társ) alkotta konzorciummal.

A török CCN Altyapi Yatirimlare VE Insaat Annonim Sirketi más romániai kórházak építésében is részt vesz: a iași-i Regionális Sürgősségi Kórházéban, valamint két kolozsvári beruházásban: a kezdetben PNRR-ből finanszírozott, jelenleg a Kolozs Megyei Tanács forrásaiból épülő gyermekkórházéban, illetve az uniós forrásból finanszírozott Regionális Sürgősségi Kórház építésében.

Csak egy évvel később, 2025. január 17-én adták ki a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasítást – tájékoztatott a Belügyminisztérium. A projekt befejezési határideje 2026. június 30. volt.

2025 szeptemberében a román kormány bejelentette azon kórházak listáját, amelyeket már nem lehet PNRR-forrásból finanszírozni. Ezeket az Egészségügyi Program uniós forrásaira helyezték át. A listán szerepelt a „Prof. Dr. Dimitrie Gerota” kórház is. 

„Megállapodtunk abban, hogy azokat a kórházak építését, korszerűsítését és felszerelését célzó projekteket, amelyek 36 százalékban sem készültek el, átkerülnek az Egészségügyi Program keretében vissza nem térítendő európai forrásból finanszírozható projektek listájára” – mondta Ilie Bolojan miniszterelnök.

2026. március 27-én aláírták az Egészségügyi Program keretében létrejött finanszírozási szerződést, amelynek teljes értéke 2 milliárd lej. 2026 júniusában a munkálatok fizikai készültsége körülbelül 40 százalék volt a Belügyminisztérium szerint.

A projekt szerint az egészségügyi intézményben 400 ágy szolgálja majd a folyamatos fekvőbeteg-ellátást, 40 ágy a nappali kórházi ellátást, 50 pedig az aneszteziológiai és intenzív terápiás ellátást, vagyis összesen 490 ágy.

„Az új egészségügyi intézmény három, eltérő magasságú épületrészből áll majd, amelyekhez egy különálló műszaki épület is csatlakozik. A kórház európai színvonalú, integrált és multidiszciplináris szolgáltatásokat nyújt majd – a kivizsgálástól és diagnózistól a kezelésig –, mind az akut betegségek, mind a krónikus betegségek rehabilitációja és utógondozása terén. A betegek hatékony és biztonságos egészségügyi szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, miközben csökken a diagnózis felállításához szükséges idő és a költségek” – közölte a Belügyminisztérium.

20 elektromos motorvonat is kigurult a PNRR-ből

A Vasúti Reformhatóság 919 millió lejből, amelyből 558 millió lej uniós forrás volt, 20 interregionális elektromos motorvonat beszerzését tervezte. A 2021-ben indított projektet végül szintén kivették a PNRR-ből.

2022 nyarán a Vasúti Reformhatóság (ARF) csaknem félmilliárd euró értékű közbeszerzést írt ki, ősszel azonban törölték az eljárást, mert az öt érdeklődő vállalat közül egyik sem nyújtott be ajánlatot.

2022 novemberében új közbeszerzést írtak ki, 2023 decemberében pedig szerződést kötöttek a lengyel POJAZDY SZYNOWE PESA BYDGOSZCZ SPÓŁKA AKCYJNA vállalattal.

A PNRR-finanszírozási szerződést 2023 áprilisában írták alá – derül ki a Vasúti Reformhatóság tájékoztatásából. A projektet a PNRR-ből és az állami költségvetésből, vagyis a szállításügyi minisztérium költségvetéséből finanszírozták volna. A projekt teljes értéke 919 millió lej, ebből 558 millió lej uniós forrás. „A projekt megvalósítási időszaka 60 hónap. A jogosultsági szabályoknak megfelelően a projekt tevékenységei 2021 novemberében kezdődtek, és 2026. december 30-ig tartanak” – közölte az ARF.

2024 májusában a lengyel vállalatot az ajánlat újraértékelése után is megerősítették a szerződés nyerteseként. Az újraértékelést a Bukaresti Ítélőtábla rendelte el az Alstom jogorvoslati kérelme nyomán.

A minisztérium az ARF-en keresztül a lengyel vállalattal a Közbeszerzési Jogorvoslati Tanács (CNSC) számára kedvező döntése alapján kötötte meg a szerződést. Az Economedia szerint a szerződés aláírása a közigazgatási jogorvoslati döntés után „kötelező” volt, és nem várták meg, hogy az ügyben esetleg további óvást nyújtsanak be a Bukaresti Ítélőtáblához.

2025 májusában az ARF további kilenc elektromos motorvonatot vásárolt a lengyelektől, amelyek így a már megvásárolt 20 szerelvényhez csatlakoztak. A kilenc elektromos motorvonatot a Modernizációs Alapból finanszírozzák – közölte az ARF. A Modernizációs Alap egy másik európai finanszírozási eszköz.

2026 januárjának végén aláírták az első elektromos motorvonat leszállítási határidejére vonatkozó kiegészítő szerződést – írja az ARF.

2026 áprilisában megszűnt a PNRR-finanszírozási szerződés, és aláírták a Modernizációs Alapból származó finanszírozási szerződést.

Ciprian Șerban (PSD) közlekedési miniszter ekkor azt jelentette be, hogy már 2026-tól fokozatosan forgalomba állítják az új elektromos motorvonatokat „az ország történelmi régióit összekötő stratégiai útvonalakon: Kolozsvár – Segesvár – Brassó; Kolozsvár – Gyulafehérvár – Simeria – Târgu Jiu – Craiova; Brassó – Ploiești – Buzău – Focșani – Bákó – Pașcani – Iași / Suceava; Galați – Brăila – Konstanca – Mangalia, valamint Bukarest – Călărași között”.

„Ahogy befejeződnek a jelenleg folyamatban lévő villamosítási munkálatok, a vonatok további, a regionális mobilitás fejlesztése szempontjából alapvető útvonalakon is közlekednek majd: Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó és Kolozsvár – Craiova – Calafat” – tette hozzá a miniszter.

Ugyancsak 2026 áprilisában megtörtént az egyik elektromos motorvonat előzetes átvétele a bukaresti Obor vasútállomáson. Az ARF szerint 2026 januárja és júliusa között további elektromos motorvonatok előzetes átvételét is elvégezték.

Érdemes megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan az ARF 62 új, rövid távú (Regio) elektromos motorvonatot is beszerez. Ezt a szerződést is a lengyel PESA nyerte. A projektet uniós forrásból és az állami költségvetésből finanszírozzák, teljes értéke 2,7 milliárd lej.

2026 augusztusának elején az ARF bejelentette, hogy az első öt regionális elektromos motorvonatot átadták a CFR Călători vasúttársaságnak, és megkezdték a közlekedést az alábbi útvonalakon:

• Bukarest Északi pályaudvar – Brassó;
• Bukarest Északi pályaudvar – Konstanca;
• Bukarest Obor – Konstanca;
• Fetești – Konstanca.

Augusztus végén az ARF arról is beszámolt, hogy átadta az első négy regionális elektromos motorvonatot a Transferoviar Călători társaságnak.

Mindkét új elektromos motorvonatok szállítására vonatkozó projektet uniós forrásból finanszírozzák, azonban eredetileg csak az egyik szerepelt a PNRR-ben. A 62 regionális elektromos motorvonatra vonatkozó projektet nem a PNRR finanszírozta. A 20 interregionális vonatra vonatkozó projekt szerepelt a PNRR finanszírozási listáján, később azonban áthelyezték a Modernizációs Alapba.

A cikket összeállító csapat:
Riporterek: Szabó Tünde, Sipos Zoltán (Átlátszó Erdély); Tudor Chiriac, Cristian Moroșanu (Monitorul de Botoşani), Gabriel Mateescu, Petruț Iacob (Info Sud-Est), Georgiana Anghel (Context.ro)
Szerkesztő: Biro Attila
Tényellenőrzés: Iulia Stănoiu
Grafika: Gabriel Mateescu

Ez az anyag az Independent MediaColab: a gyakorlati közösségtől a cselekvési közösségig a médiában projekt keretében készült, amelyet a Civic Engagement Program finanszírozott, a Svájci Hozzájárulás támogatásával, az EU-n belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából. Az anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi Svájc hivatalos álláspontját.

The post Szégyenlistánk Európában: milliárdokat veszítettünk a PNRR-ből a hozzá nem értés miatt. INTERAKTÍV TÉRKÉP 1622 bebukott projektről appeared first on Átlátszó Erdély.

Az Átlátszó Erdély külső munkatársaként dolgozó, biológus végzettséggel is rendelkező Babos Krisztinát akkor félemlítették és fenyegették meg, amikor a Bihar megye észak-nyugati részén működő Apă Canal Nord-Vest által elkövetett szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet.

Az RMDSZ-es önkormányzatok által alapított vállalat ugyan beszedi a szennyvíztisztítás árát, de a vizet nem tisztítja meg, mielőtt beleengedi az Érbe vagy a Berettyóba. A cég ráadásul nemcsak Romániában okoz károkat: közvetlenül 

a határ közelében is enged szennyvizet a folyókba, 

mellyel magyarországi területeket is mérgez. A vízügyi hatóság mérése szerint a Szalacsot és Ottományt kiszolgáló „tiszítóállomásukból” kiengedett vízben a mérgező ammónia 27-szer volt töményebb, mint a megengedett határérték. 

A zavarosság a határérték hatszorosa, a szerves szennyezőanyagok koncentrációja a határérték hétszerese, a mosószerek töménysége több mint háromszorosa, míg az olajok, zsírok koncentrációja a határérték több mint kétszerese volt. 

Ráadásul a tisztítatlan szennyvizet az Érmelléki Natura 2000-es területre engedik, most már ki tíz éve. Babos feljelentette a céget: a környezetvédelmi őrszolgálat elismerte, hogy valóban súlyos szennyezés éri a védett területet. Tudatta, hogy 

megbírságolta a szennyvíztisztításra szerződött vállalatot, 

illetve megtiltotta a cégnek, hogy a felszíni vizekbe ürítse a szennyvizet. Előírták számára, hogy mindaddig, amíg nem teszi rendbe a szalacsi tisztítóállomást, a lakossági szennyvizet lajtos kocsikkal hordja egy működő tisztítóba, például Érmihályfalvára.

A vállalat vezetése azonban ahelyett, hogy rendbe hozta volna a tisztítóberendezést, inkább úgy döntött, hogy megpróbálja elhallgattatni az újságírót. A cég munkatársai – öt megtermett férfi, köztük a cég igazgatója – beállított a Babos Krisztina lakhelyére, és „megkérték szépen”, hogy legyen türelmes, mert különben rá uszítják a környék lakosságát, és el kell majd költözzön szülőfalujából.

“Felszólítjuk az Apă Canal Nord-Vest vezetőségét, hogy ne lépjen fel ellenségesen Babos Krisztina újságírónővel valamint Átlátszó Erdély szerkesztőségével szemben. Tartsa tiszteletben a sajtó törvényes szerepét a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények és vállalatok tevékenységének ellenőrzésében. 

Bármilyen, az újságírókra gyakorolt nyomásgyakorlás vagy a szerkesztői munkára gyakorolt befolyásolási kísérlet a sajtószabadság és a demokratikus értékek elleni támadást jelent.” – fogalmaztak az aláírók.

The post Nyílt levélben állnak ki a megfenyegetett munkatársunk mellett appeared first on Átlátszó Erdély.

A Bihar megye észak-nyugati részén működő Apă Canal Nord-Vest ráadásul nemcsak Romániában okoz károkat: közvetlenül a határ közelében is enged szennyvizet a folyókba, mellyel magyarországi területeket is mérgez.

A román vízügyi hatóság  mérése szerint az egyik „tiszítóállomásukból” kiengedett vízben a mérgező ammónia 27-szer volt töményebb, mint a megengedett határérték. A zavarosság a határérték hatszorosa, a szerves szennyezőanyagok koncentrációja a határérték hétszerese, a mosószerek töménysége több mint háromszorosa, míg az olajok, zsírok koncentrációja a határérték több mint kétszerese volt. Ez igen súlyos szennyezést jelent, ami pusztító hatással van az élővilágra és a környéken élők egészségére.

Ezeket az kétségbeejtő értékeket a Szalacsot és Ottományt kiszolgáló „tisztítónál” mérték márciusban, miután feljelentést tettem a hatóságoknál. De nem ez a cég egyetlen működésképtelen telepe: a több mint négyezer lakosú Szalárd szennyvize szintén tisztítás nélkül ömlik a Berettyóba, kb. 10 kilométerre az országhatártól. A 6,5 ezres Bihardiószegé pedig ‒ ugyancsak bűzös és zavaros állapotban ‒ alig 9 kilométerre a határtól, így Magyarországnak is bőven jut a mérgekből.

A bihari RMDSZ huszárvágása

Az Apă Canal Nord Vest részvénytársaságot az a több mint húsz Bihar megyei önkormányzat alapította, melyeknél kb. tíz éve RMDSZ-es volt a polgármester. A helyi sajtó szerint az ötletgazda Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke volt, valamint a korábbi megyei elnök, Kiss Sándor. Három kisváros – Margitta, Érmihályfalva és Székelyhíd – és 19 község lett a tagja annak a társulásnak, amely a vállalat mögött áll. 

A közműcég több mint 70 ezer embert szolgálna ki Bihar megyének egy olyan, 1500 négyzetkilométeres területén, ahol a magyar lakosság aránya megközelíti a 80 százalékot. Ezen a tömbmagyar vidéken az RMDSZ az egyeduralkodó: volt olyan település, ahol egyetlen jelölt indult a polgármesterválasztáson, nyilván az RMDSZ színeiben, de a többiben is fölényesen győzött az RMDSZ jelöltje.

A cégben részvényes önkormányzatok RMDSZ-es vezetői kellene felügyeljék, hogy a vállalat törvényesen működjön, és ne szennyezze épp azoknak a lakóknak a környezetét, akik megválasztották őket.

Amikor az RMDSZ-es vezetésű települések létrehozták ezt a közműcéget úgy, hogy átnevezték az Apă Canal Borș részvénytársaságot Apă Canal Nord Vestre, átadták az addig kiépített vezetékrendszereket és a tisztítóállomásokat, és megbízták a céget ezek működtetésével. A vállalat azonban alig fejlesztett, így gyakoriak a meghibásodások. A nagyobb fejlesztéseket továbbra is az önkormányzatok végzik, ha kapnak rá kormánytámogatást.

A helyi lapok szerint nemcsak a szolgáltatás minősége volt pocsék, amit az RMDSZ-es önkormányzatok cége nyújtott, de a cég tarifái is sokáig magasabbak voltak annál, mint amit a Bihar megye többi települését kiszolgáló vállalat megszab az ivóvízért és a kanalizálásért. Ez a nagyobb cég viszont tavaly megemelte az árait, míg az érmelléki Nord Vest még a 2023-as díjai alapján számláz. 

A cég honlapjáról kiderül, a szolgáltatás árát a részvényesi közgyűlés, azaz a települések jobbára RMDSZ-es polgármesterei döntik el a cég javaslata és a Közszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság véleményezése alapján. 

Eközben a cég szépen fejlődik: míg 2022-ben egymillió, 2024-ben már kétmillió euró volt az üzleti forgalma, és most már nyereséges is. Nem csoda: a víz- és csatornázási törvény kötelezi a háztartásokat, hogy csatlakozzanak a meglévő vagy újonnan kiépített szennyvízrendszerekhez. 

A gyenge minőségű és romló rendszerekkel egyre jobban szennyez

Öt-hat évvel ezelőtt több településen is komoly gond volt az ivóvíz minőségével, a közegészségügyi hatóság helyi vízforrásokat záratott le, mert arzént találtak bennük. Idén az ivóvíz minősége volt az egyik panasz, ami utcára vitte a székelyhidi lakosság egy részét. 

Míg az ivóvíz tisztaságára és az árra érzékenyek a környék lakói és polgármesterei, addig a szolgáltatás büdösebb és veszélyesebb része, a szennyvíz kezelésének módja nem került be a helyi sajtóba. A szennyezés viszont nagyon is feltűnő:

„12-13 évvel ezelőtt ebben a kanálisban, ahová a szalacsi szennyvíztisztító ürít, még horgásztunk, rengeteg volt a hal, a teknősbéka a környéken. Most viszont már a békák sem kuruttyolnak, megmérgeztek mindent” – kesergett egy helybéli, akit arról kérdeztem, hogy mit tud a szennyezésről.

„Tíz éve itt nem fejlesztett semmit az Apă Canal Nord-Vest, csak a pénzt szedik be az emberektől. A kanalizálási rendszerre sokakat rácsatlakoztattak, hogy a szennyvízért is fizessünk, de úgy tudom, nem szakszerűen fektették le a vezetékeket. Kérdéses, hogy működik-e rendesen vagy elfolyik a szennyvíz nagyrésze már útközben a talajba” – mondta egy aggódó szalacsi.

A feljelentéseim nyomán megbírságolták a céget, 

és megtiltották számára, hogy továbbra is mérgező vizet engedjen ki a kanálisokba és az Ér folyóba. Előírták számára, hogy mindaddig, amíg nem teszi rendbe a szalacsi tisztítóállomást, a lakossági szennyvizet lajtos kocsikkal hordja egy működő tisztítóba, például Érmihályfalvára.

A vállalat vezetése azonban ahelyett, hogy rendbe hozta volna a tisztítóberendezést, inkább úgy döntött, hogy megpróbál elhallgattatni. Beállítottak hozzám, és „megkértek szépen”, hogy legyek türelmes. Mert különben rám uszítják a környék lakosságát, és szedhetem a sátorfámat, költözhetek. 

A cég igazgatója azt is elmondta, hogyan akarja kijátszani a hatóságokat: küld egy kamu jelentést arról, hogy lezárták a rendszert és dolgoznak megoldáson, de ugyanúgy fogják üríteni továbbra is a szennyvizet a határra. 

Meg is tették. Hiába jelentettem kétszer is a vízügyi és a környezetvédelmi hatóságnak, hogy évek óta mérgeznek természetvédelmi területen (mert az Érmellék annak számít), az Apă Canal Nord-Vest rá se hederít, folytatja, amit tíz éve csinál.

Az Érmelléki Ősmocsár természetiből politikaivá vált

Érmelléki vagyok, és bár felnőtt korom túlnyomó részében máshol éltem, pár éve visszaköltöztem a szülőfalumba, Ottományba, ami a már említett Szalacs községhez tartozik. 

Hogy milyen volt az Érmelléki Ősmocsár, azt már nem láthattam. Azt a csodavilágot, ahol pelikánok fészkeltek és akkora vizek voltak, hogy télen a falvak között korcsolyával közlekedtek az emberek. Ahol tavasszal nem mezőgazdasági munkával kezdték az évet, hanem rekesztő halászattal az elöntött földeken. A Kraszna és az Ér vizei áradáskor összeértek, és amikor levonultak, méteres halak maradtak a szárazon.

Gyerekkoromban a határt labirintus szerűen behálózó kanálisrendszerben még volt némi víz. Nedvesebb, üdébb volt a mikroklíma, sokkal több volt a csapadék. Nagyapám úgy mondta: az Ér lehúzza az esőt. 

Ma azonban már nincs, ami lehúzza az esőt.

Az Érmellék Románia egyik legaszályosabb területévé vált

Tavaly volt vagy talán tavalyelőtt, amikor két hónapon keresztül nem esett egy csepp eső sem. Az Érmellék lecsapolása a Ceaușescu-rendszer őrült elképzeléseinek egyike volt. Sajnos azoknak az egyike, amit sikerült véghezvinni.

Tavaly helyenként teljesen kiszáradt az Ér főkanálisa is. Lassan sivatag lesz itt, ha a vízügyi hatóság így folytatja, azaz ha továbbra is csak kotorja a kanálisokat, de nem tartja vissza a vizet. Ezen kattogtam sokadszorra, sétálva az Ér töltésén, amikor eldöntöttem, teszek valamit. Ásót ragadtam, és elkezdtem mederküszöböt kialakítani azon az egyetlen befolyó árkon, amiben még csörgedezett a víz kora tavasszal. 

A mederküszöbök visszatartják a vizet. A folyó és a kanálisrendszer vízszintjétől függ a környező területeken a talajvíz szintje. Ha túl mélyek a kanálisok, az szárazságot okoz a szántóföldeken is. A mederküszöbökkel növelni lehet a talajvíz szintjét és enyhíteni az aszályt. Az Ér is túl mélyre ásta már magát, ezért ahelyett, hogy táplálná vízzel a környéket, inkább úgy működik, mint egy vízelvezető árok. Javasoltam a vízügyi hatóságnak, hogy alakítson ki mederküszöböket az Éren, de ‒ sajnos ‒ eddig nem volt hajlandó rá. A videón látható kis mederküszöbbe azért építettem bele átvezető csövet, hogy magasabb vízállásnál ezen keresztül folyjon át a víz, ne a kis gát tetején, mert hamar lerombolná.

Jó méteres lett az építmény, mögötte kicsit felduzzadt a víz, nekem enyhült a klímaszorongásom, végül néhány fűzfaágat is ledugtam a gátacskánál, hogy legyen, ami megtartja, ha gyökeret vernek.

Ahogy sürgölődtem, egyre erősebben kezdtem érezni, hogy a víz, amit nagy lelkesedessél igyekeztem visszatartani, bizony büdös. Az a fajta szag, amit városok közelében éreztem gyakran a folyókon. És nemcsak büdös volt, de zavaros is.

Rászántam egy egész napot, addig-addig követtem a labirintus szerű kanálisrendszert, amíg sikerült lokalizálnom, hol folyik be a bűzös trutyi. Írtam is gyorsan a hatóságoknak, a vízügynek és a környezetvédelemnek, hogy jöjjenek, mert baj van. Annál is inkább, mert az Érmellék védett terület. 

Eszembe jutott, hogy korábban a szennyezett kanális partján egy elpusztult teknőst is találtam, a fotóját is csatoltam a levélhez. Hogy mitől halt meg szegény, nem tudtam megállapítani, de annak a nagy ároknak a partján feküdt, amiben legtovább megmarad a víz nyáron.

A vízügy még aznap kijött, 

mintákat vettek az Érből a szennyezett kanális befolyása fölött és alatt, valamint azon a helyen, ahol jeleztem, hogy észleltem a szennyezést. Követve a zavaros vizet, hamar eljutottak a községi szennyvíztisztítóhoz. 

Amiből épp ürítettek: fekete, bűzös, zavaros löttyöt, a két falu „megtisztított” szennyvizét. Ebből is vettek mintát. Majd egy buldózerrel eltömették azt az árkot, amin én korábban a kis mederküszöböt megcsináltam. 

A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (ABA Crișuri) munkatársai mintát vettek a szalacsi tisztítóból kifolyó vízből. A vederben látszik, hogy fekete, az undorító bűzt a felvételek nem adják vissza. Mint kiderült, pl. az ammónia koncentrációja 27-szer volt magasabb, mint a megengedett.

A környezetvédelmi őrszolgálat válaszolt hamarabb: elismerte, hogy igazam van, valóban súlyos szennyezés éri a védett területet. Tudatta, hogy megbírságolta a szennyvíztisztításra szerződött vállalatot, illetve megtiltotta a cégnek, hogy a felszíni vizekbe ürítse a szennyvizet. Ami azt jelenti, hogy szippantós kocsival kellene a szennyvizet egy működő tisztítóba hordania, ameddig rendbe nem teszi a tisztítóállomást.

Csakhogy én közben ki-kinéztem, és láttam, hogy továbbra is folyik a mocskos víz a kanálisba a tisztítóállomásról. Sőt, március 21-én (egy nappal a nekem címzett válaszlevél keltezése után) le is filmeztem ezt. 

Megköszöntem a választ a környezetvédelmi őrszolgálatnak, és csatoltam a videómat, arra kérve őket, hogy próbáljanak meg hatékonyabban eljárni, mert első nekifutásra nem sikerült valami jól. 

Másnap azonban váratlan látogatóim érkeztek. Öt tagbaszakadt férfi. 

Otthon, a lakásom ajtaján kopogtak. Hogy az udvarra miként jutottak be, azt nem tudom. Pedig fel is hívhattak volna előtte, a cég egyik kisfőnökének, Kovács Zoltánnak megadtam a számomat, amikor korábban szűk másfél órában próbálta nekem elmagyarázni, hogy jobb lenne, ha nem ugrálnék. 

Csak egyikük mutatkozott be, Balogh Ferenc, a vízszolgáltató Apă Canal Nord Vest igazgatója. A másik négy között volt Kovács, aki már próbált jobb belátásra bírni, és – gondolom – a többi három szintén a cégtől jött. 

A nagyfőnök, Balogh Ferenc a vízügyi hatóságtól kapott felszólítást lobogtatta, és igyekezett világossá tenni a számomra, hogy ha tovább folytatom a feljelentéseket, rám uszítja a környék lakosságát. Azaz elhitetik az emberekkel, hogy miattam vannak gondok a szennyvíztisztítással. Ha arra jutnak, hogy lezárják a rendszert, és nem lehet többé használni a vécét, én leszek a hibás. Ha eleget kell tenniük a feltételeknek, ami pénzbe kerül, azt a lakossággal fizettetik meg, és szintén én leszek érte a hibás. Az igazgató nyomatékosan kijelentette: nem ő lesz az, akinek el kell majd költöznie.

Beszéltek közben egy tervről is, amit ha támogat  pénzzel az EU, megoldást hozhat a szennyezésre. A határideje: 2030. Eddig kellene várni türelmesen – lényegében ez volt a „kérésük”.

Balogh Ferenc azt is megosztotta velem, hogy mi történik akkor, ha jobb belátásra térek, és nem jelentgetem őket a továbbiakban. Mivel a vízügy a rendszer teljes lezárására kötelezte őket, ők lezárják. A „blindázsról” készítenek egy fotót, akit elküldenek a vízügynek és közlik, hogy elkezdték a rendszer javítását. Három nap múlva pedig megszüntetik a lezárást, és megy minden tovább, mint korábban. 

Rákérdeztem, hogy ugyanaz a mocskos víz folyna-e továbbra is. Balogh pedig teljes lelki nyugalommal közölte, hogy „igen”.

És bármilyen hihetetlen, meg is csinálták. 

Nekitámasztottak egy műanyag dugószerűséget a kivezető csőnek, de vigyáztak arra, hogy mellé tegyék, azaz maradjon egy jókora rés. Amin kifér a szennyvíz továbbra is. És nemcsak kifér, de folyik is, amint látszik a videón. 

Cselesek a szarhuszárok, úgy zárják le a rendszert, hogy attól még kiférjen a mocskos trutyi. 

A beszélgetés során megtudtam, hogy nemcsak Szalacs és Ottomány határát mérgezik tíz éve, ahol egy széles és mély, az úttal párhuzamosan futó kanálisban pang a szennyvíz tíz éve. És szívódik be a földbe, megmérgezve a szántókat, a legelőt, a gombászó helyeket és az állatok ivóvizét.

A cég igazgatója azt is elfecsegte, hogy Bihardiószegen és Szalárdon is gondok vannak. Én pedig utána is néztem. A 4 ezer lakosú Szalárd szennyvize mindenféle előzetes tisztítás, ülepítés nélkül ömlik a Berettyóba. Olyan bűz terjeng a befolyó környékén, hogy az embernek a bele kifordul. 

Nemcsak mi, romániaiak vagyunk kénytelenek ezt tűrni, de Magyarország is, a Berettyó ugyanis alig 10 kilométerre a szennyezés helyétől átszeli az országhatárt. A 6 és fél ezres Bihardiószeg szennyvize pedig szintén kellő tisztítás nélkül ömlik a folyóba, az Érbe, kb. 9 kilométerre az országhatártól.

Mindezt olyan körülmények között, hogy Érmellék és a Berettyó mente is értékes vizes élőhely kellene legyen. Ahelyett, hogy vigyáznánk rá, a (szintén RMDSZ-es vezetésű) vízügyi hatóság kiszárítja, az RMDSZ-es hátterű cég pedig pöcegödörnek használja a folyók medrét.

Tegyünk együtt azért, hogy megállítsuk a környezetszennyezést és az egészségünk veszélyeztetését. Ha problémát látsz ott, ahol ez a cég szolgáltatja az ivóvizet és a kanalizálást, jelezd a baboskriszta@yahoo.com címen. A cég honlapja szerint ez a 22 önkormányzat alkotja az Északnyugat Közösségi Fejlesztési Társulást, és vált az Apă Canal Nord Vest vállalat részvényesévé: Margitta megyei jogú város, Érmihályfalva város, Székelyhíd város, Vedresábrány község, Bihar község, Bors község, Érbogyoszló község, Hegyközcsatár község, Kiskereki község, Vámosláz község, Érkörtvélyes község, Bihardiószeg község, Alsólugos község, Biharfélegyháza község, Szalacs község, Szalárd község, Szentjobb község, Érsemjén község, Értarcsa község, Tóti község, Érszőllős község).

A nyitóképen az egyetlen nagyobb kanális Ottomány és Szalacs között, ami gazdag vizes élőhely kellene legyen. Korábban horgásztak is benne, ma már halott, mert a község szennyvizét belevezették és megmérgezték. Ráadásul nyaranta mostanában ki is szárad a vízügyi hatóság „szakszerű” munkája miatt. Fotó: Babos Krisztina

The post Megfenyegettek az RMDSZ szarhuszárai: elűznek a szülőfalumból, ha nem tűröm, hogy tovább mérgezzenek appeared first on Átlátszó Erdély.