Ahogyan Kolozsvár több negyedében, úgy a Monostoron bolyongva is sok olyan gondozott kertet, udvarszerű zöldövezetet vagy zsúfolásig megtelt játszóteret találunk, ami azt mutatja, hogy a lakóknak szükségük van ezekre a terekre. A csúcsforgalomban feltorlódó autók, az informális parkolók a negyed túlnépesedését jelzik. Kérdés, hogy az önkormányzat számára mi a fontosabb: a lakók valós igénye környezetük kényelmére vagy a fejlesztésként feltüntetett magánbefektetések, amelyek kozmetikázzák ugyan a negyed egy kis részét, de tovább súlyosbítják a zsúfoltságot.

A lakónegyed utolsó tömbházai és a közeli erdő közötti, elhagyatott sportpályák és zöldövezetek közösségi használatát célzó La Terenuri – Spațiu Comun in Mănăștur (A pályákon – Monostori közösségi tér) kezdeményezés évek óta olyan programokat szervez és támogat, amelyek kulturális, művészeti projektekbe vonják be a tömbházak lakóit, élettel töltik meg a kihasználatlanul hagyott tereket.

„Példát akartunk mutatni az önkormányzatnak, hogy a lakók bevonásával, igényeikre figyelve milyen kulturális, művészeti, szociális események helyszíne lehetne a La Terenuri” – fogalmazott Laura Panait, a közösségi tér egyik kezdeményezője.

A Trans Form építkezési vállalat projektje pánikot keltett – közvitát szerveztek

A La Terenuri mellett felvásárolt kertek helyére tervezett beruházásról indított közvitán a szervezők arra a megállapításra jutottak, hogy az önkormányzat egészen más stratégia szerint képzeli el a még meglévő zöldövezetek „rehabilitációját”, mint ahogyan a helyiek és a terepen dolgozó aktivisták.

Beszélgetés Silviu Medeșan műépítésszel, a La Terenuri egyik kezdeményezőjével:

„Az önkormányzat néhány évig hagyja, hogy a »hipszterek űzzék az eszüket« a kis költségvetésű, önkéntes alapú projektjeikkel, majd amikor a befektetők figyelmét is felkelti egy-egy terület, eladja a telkeket, tekintet nélkül arra, hogy milyen valós igények mutatkoznak a városban a zöldövezetekre” – fogalmazta meg álláspontját Laura Panait arról, hogyan húz hasznot a városvezetés az aktivisták munkájából.

Emil Boc polgármester nemrég azzal büszkélkedett, magyarázta Panait, hogy sok befektetés folyik a Monostoron, ami azért is kérdéses, mert fejlesztésként tüntet fel egy olyan projektet, ami valójában tovább terheli a negyedet, és nincs tekintettel az ott élőkre.

Magánbefektetőkre bízott városfejlesztés?

A közvitán felmerült kérdések a zöldövezetek sorsáról Kolozsvár több negyedére is kiterjeszthetőek. „A Vasutasok parkja és a Tóközi park esetében is hasonló a helyzet: akkor kezd az önkormányzat az elhanyagolt zöldövezetekkel foglalkozni, amikor jön egy befektető, aki főleg tömbházakban gondolkodik, és a »kilátást a természetre« adja el, kozmetikázza a környéket, és még több befektetőt vonz” – vélekedtek az aktivisták.

A Trans Form építkezési vállalat a közösségi oldalukon közzétett, majd vélhetően a negatív visszhang miatt letörölt video-makettel mutatta be legújabb projektjét (a videót fentebb beágyaztuk), a két tizenegy szintes épületet (két alagsor, földszint és kilenc emelet), amelyet a monostori kertek helyére terveznek. A La Terenuri által felfedezett projekt még nem kapott építkezési engedélyt, így az aktivisták úgy látják, szerencsés a helyzet, még időben tudnak nyomást gyakorolni az önkormányzatra.

A közvitán jelenlevő műépítész, Dragoș Dascălu megerősítette, hogy a La Terenuri melletti kertek helyszíne Kolozsvár általános városfejlesztési terve alapján építkezésre alkalmas. Hozzátette ‒ amit már kevésbé fogadtak jól a közvita résztvevői ‒, hogy az előírt magasságot (maximum hét szint) felülírhatja a régióra vonatkozó fejlesztési terv:

„Abból a helyzetből kell kiindulni, hogy építkezni fognak a területen. Azt tehetjük, hogy saját javaslatot teszünk az építkezésre, megmutatjuk a befektetőnek és az önkormányzatnak, hogy nem értünk egyet az ajánlattal, de van elképzelésünk, ami elfogadhatóbbá teszi.”

A befektetőt nem hatja meg, hogy túlzsúfolt a negyed,

egyre kevesebb a zöldövezet, hogy megoldatlan a parkolás, és túlterhelt a közlekedés. „Ha zöldövezetet akarsz, hogy ne legyenek szomszédaid, akkor házat veszel. A város fejlődik, és új építkezésekre van szüksége” ‒ válaszolta az egyik befektető, Marius Bejan (Coratim) az Actual de Clujnak.  Elmondta, azért döntöttek a magasabb épületek mellett, mert így a megvásárolt 8 ezer négyzetméternyi telek felét az önkormányzatnak adhatják parkosítás céljával. Ha több, de alacsonyabb épületet terveznek, nem marad hely zöldövezetnek, magyarázta.

A közvitán általános derültséggel fogadták a befektető érvelését, hiszen a jelenlévő szakértők kifejtették, hogy a zöldövezetként „meghagyott” területtel kötelező számolniuk új lakóházak tervezésekor: a terület a projektben nem a negyed közösségének, hanem a lakóknak szánt övezet.

A projektben nem csak Marius Bejan szerepvállalása lehet aggasztó, aki azután avanzsált a kolozsvári ingatlanpiac fontos szereplőjévé, hogy 2002-ben befolyással való üzérkedés miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A közvitán az is elhangzott, hogy a megbízott építkezési vállalat, a Trans Form korábbi munkái között is találni vitatottat. „A Szászfenesen épített tömbházaik például olyan dombra épültek, amely csuszamlás-veszélyes (ezért volt szükség a terület erdősítésére is)” – fejtette ki a jelenlévő jogász.

Nem csak a tömbházak magassága aggasztó

„A jelenlegi terv könnyen megtámadható. Egyrészt az érvényes szabályozás szerint legtöbb huszonöt méter távolságban lehet építkezni egy utcától, a két tömbház itt sokkal bennebb húzódik a területen. Másrészt belépnek a monostori patak védelmi zónájába, amit a vízvédelem szabályoz: az épület magasságának legalább fele távolságot kellene hagyni a pataktól, ennek sem tesz eleget a terv” – összegezte a technikai jellegű kifogásait Dascălu.

Köztudott, hogy csúcsforgalomban a Monostor az egyik legnehezebben megközelíthető városrész, a járdákra parkoló autók miatt még gyalogosan is nehezen járható.

„Hamarosan mentő- vagy tűzoltó autó sem fog tudni bejutni a negyedbe egy nagyobb katasztrófa esetén” – fűzte hozzá a vita egyik résztvevője.

Az új tömbházak építését ellenzők úgy látják, a projekt tovább rontja a helyzetet: ahelyett, hogy a negyedben élők igényei szerint avatkoznának be a zöldövezetek gondozásával, játszóterek kialakításával, a szolgáltató szektor fejlesztésével (például bölcsődékkel), tovább zsúfolják a lakónegyedet.

„Egy ideálisan működő társadalomban a városfejlesztési terveket sohasem magánbefektető készíti. A műépítész mondhatná, hogy nincs itt az ideje egy ilyen fejlesztésnek, vagy hogy érdekes az ötlet, de vizsgáljuk meg az egész negyedet, és nézzük meg, hogy mi hiányzik. A földszinti, vegyes funkciójú részt az épületekben ez alapján lehetne kialakítani: ne bevásárló központ legyen benne, ha bölcsődére volna szükség a közösségben” – mutatott rá Dascălu.

A La Terenuri aktivistái további lépésekre készülnek, amelyekkel felhívják a lakók és Kolozsvár más zöldövezeteiért küzdő szervezetek, aktivisták figyelmét, hogy közösen lépjenek a magánérdekeket a közösség érdekei elé állító városfejlesztés ellen. „Ez egy idejében azonosított, lehetséges válsághelyzet, amely lehetővé teszi, hogy újra felvessünk kérdéseket.”

A La terenuri – Spatiu Comun in Manastur kezdeményezés 2013-ban indult, célja a negyedben található, kihasználatlan zöldövezetek közösségi használatba vétele, a közösségi élet felpezsdítése. A kezdeményezők a kolozsvári városnegyedek elhanyagolására, periférikus helyzetére hívják fel a figyelmet, de a kulturális, művészeti és szociális rendezvényeik a helyiek önszerveződését is ösztönzik. Idén hatodik alkalommal szervezik meg a Monostori Napokat.

Jakab Villő Hanga

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Élhetőbb város helyett még sűrűbb betondzsungel? appeared first on Átlátszó Erdély.