<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Sánta Kutya Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<atom:link href="https://atlatszo.ro/tag/santa-kutya/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://prod2.atlatszo.exot.hu/tag/santa-kutya/</link>
	<description>Átlátszó Erdély</description>
	<lastBuildDate>Fri, 06 Nov 2026 07:24:46 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.4.7</generator>

<image>
	<url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/12/cropped-favicon-3-32x32.png</url>
	<title>Sánta Kutya Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<link>https://prod2.atlatszo.exot.hu/tag/santa-kutya/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Csőlátás alakult ki Kelemen Hunornál?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/legfontosabb/kelemen-hunor-vmsz-egyetemista-lista-santa-kutya/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bocz Henrietta]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Nov 2026 16:01:50 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[Sánta Kutya]]></category>
		<category><![CDATA[Beszédes Nagy Andrea]]></category>
		<category><![CDATA[Egyetemista Lista]]></category>
		<category><![CDATA[Kelemen Hunor]]></category>
		<category><![CDATA[Krizmanics Imre]]></category>
		<category><![CDATA[Lázár Tibor]]></category>
		<category><![CDATA[parlamenti választások]]></category>
		<category><![CDATA[Pásztor Bálint]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[Szerbia]]></category>
		<category><![CDATA[Vajdasági Magyar Szövetség]]></category>
		<category><![CDATA[VMSZ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=61740</guid>

					<description><![CDATA[<p>Kelemen Hunor gratulált a Vajdasági Magyar Szövetségnek. De vajon csőlátása lett?</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/legfontosabb/kelemen-hunor-vmsz-egyetemista-lista-santa-kutya/">Csőlátás alakult ki Kelemen Hunornál?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-cyan-bluish-gray-background-color has-background"><strong>TORZÍTÓ </strong><strong>| Kelemen Hunor azt mondta, hogy a vajdasági magyaroknak továbbra is lesz képviseletük a szerbiai parlamentben, ugyanis a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a korábbi hat helyett három képviselőt juttathat a parlamentbe.</strong>&nbsp;</p>



<p>Azóta eltelt több mint egy hét, és kiderült, a VMSZ végül csak két parlamenti képviselői mandátumot szerzett. A nyilatkozat azért problematikus, mert arról nem ejt szót, hogy a VMSZ jelöltjein kívül az Egyetemista Listán három másik magyar képviselő is bejutott a szerb parlamentbe. Arról az Egyetemista Lista nevű politikai szervezetről beszélünk, amelynek a jelöltjei közös erővel megtörték a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić 14 évig tartó hatalmát, ugyanis a 250 mandátumból 140-et megszereztek.&nbsp;</p>



<p>Vučić pártjával egyébként a VMSZ szoros kapcsolatot ápolt, <a href="https://www.vmsz.org.rs/sr/node/16258">2016 óta koalíciót alkotnak</a>. Ezt a VMSZ az elmúlt két évben is fenntartotta, miközben a korrupció és a hatalomkoncentráció ellen országos tiltakozási hullám indult, amihez több százezren csatlakoztak Szerbia-szerte. Ennek gyújtópontja az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása volt, amely tizenhat halálos áldozatot követelt.&nbsp;</p>



<p>A szerbiai parlamenti választások után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Facebook-<a href="https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz/posts/pfbid099sPpuPbSFYcWRzvEu9YB3piA5gNwQchMtAfWLK7R44u32hHCLACQ1FaBrrfdu9pl">bejegyzésben </a>gratulált és fejezte ki szolidaritását a vajdasági magyarokkal. A teljes bejegyzés: </p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="1024" height="508" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47-1024x508.jpg" alt="„A vajdasági magyaroknak továbbra is lesz képviseletük a szerbiai parlamentben. A VMSZ a korábbi hat helyett három képviselői helyre számíthat. Gratulálunk a szerbiai választások győzteseinek, és bízunk abban, hogy felelősséget vállalnak a magyar közösség jogainak védelméért, a magyar oktatás és a kulturális intézmények működésének biztosításáért. Ez minden kormány felelőssége. Szolidárisak vagyunk a vajdasági magyarokkal, folytatjuk az együttműködést a Vajdasági Magyar Szövetséggel. A Kárpát-medencében együtt kell jövőt építenünk, a vajdasági magyarok számíthatnak ránk!” " class="wp-image-61747" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47-1024x508.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47-300x149.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47-768x381.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47-360x180.jpg 360w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47-750x372.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47-1140x565.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/Kepernyofoto-2026-11-04-17.37.47.jpg 1246w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /></figure>



<h2 class="wp-block-heading">Kontextus</h2>



<p>Szerbiában az október 25-i előrehozott parlamenti választáson egy új politikai formáció, az Egyetemista Lista <a href="https://www.rik.parlament.gov.rs/542645/sr/rezultati/">önálló többséget szerzett a parlamentben</a>. Ezzel megtörte a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić 14 évig tartó politikai monopóliumát, amire a hagyományos ellenzéki pártok eddig nem voltak képesek.&nbsp;</p>



<p>A VMSZ és a többi nemzeti kisebbségi párt szavazói is látványosan átszavaztak a rendszerváltást ígérő Egyetemista Listára, így a kisebbségi pártok kevesebb politikust juttattak a parlamentbe. (A VMSZ listájára, amely akkor a <em>VАJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG – ELNÖKÜNKÉRT, KÖZÖSSÉGÜNKÉRT, A JÖVŐÉRT!</em> néven indult, <a href="https://www.rik.parlament.gov.rs/542645/sr/rezultati/">2023-ban közel 65 ezren</a> szavaztak, most 35 ezren.)</p>



<p>Az Egyetemista Lista az elmúlt két évben szerveződő diákmozgalom során alakult. Ennek gyújtópontja a 2024. november 1-jén bekövetkezett tragédia volt, amikor a frissen felújított újvidéki vasútállomás előterének teteje leomlott, és tizenhat ember meghalt. Az újvidéki vasútállomást a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai finanszírozású korszerűsítési programjában újították fel. A mulasztásért 13 személy ellen emeltek vádat, de két év után sem született jogerős ítélet.&nbsp;</p>



<p>A tragédiát követően az egyetemisták kezdeményezésére <a href="https://studenti.org.rs/hu/o-blokadama/">hatalmas demonstrációs hullám indult</a> az országban. Kezdetben a tragédia körülményeinek átlátható feltárását követelték, de hamar korrupcióellenes mozgalommá alakult, amelyben a választások előrehozatalát követelték.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Mit ellenőrzünk?</h2>



<p>A nyilatkozat azt a benyomást keltheti, mintha a parlamentbe kizárólag a VMSZ révén jutottak volna be magyar képviselők, miközben más magyar jelöltek is mandátumot szereztek. Ez a megfogalmazás a VMSZ magyar képviseletének kizárólagosságát sugallja. Kelemen Hunor a nyilatkozatában mintha kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetséghez társítaná a vajdasági magyarok képviseletét. De mi a helyzet az Egyetemista Listával?&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Az ellenőrzés</h2>



<p>Az Egyetemista Lista magyar nyelvű weboldalán <a href="https://egyetemistalista.rs/">három magyar etnikumú jelöltet neveznek meg</a>, akik a listán indultak. Mindhárman be is jutottak a parlamentbe:</p>



<ul>
<li>49. helyen Beszédes Nagy Andrea matematikatanár, akit feltehetően a mozgalomban való részvétel miatt <a href="https://szmsz.press/2025/08/31/beszedes-andrea-ket-auto-telt-meg-amikor-osszepakoltam-a-cuccaimat-a-tanteremben/#goog_rewarded">bocsátottak el</a> abból az iskolából, ahol tanított;&nbsp;</li>



<li>61. helyen Krizmanics Imre biológus, a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának tanára;</li>



<li>72. helyen Lázár Tibor képzőművész, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium művészeti tagozatának tanára.</li>
</ul>



<p>Ez azt jelenti, hogy <strong>az Egyetemista Lista több magyar képviselőt</strong> juttatott a parlamentbe, mint ahányat a VMSZ, annak ellenére, hogy a VMSZ rendszeresen azzal kampányolt, hogy ha ők nem jutnak be a parlamentbe, akkor a vajdasági magyarság képviselet nélkül marad.&nbsp;</p>



<p>Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke például <a href="https://www.facebook.com/reel/1791388802066827">ezt mondta</a>: „Azért beszélek a tények szintjén és nyelvén az úgynevezett egyetemista listáról, mert valamennyi embertől hallom vissza a terepről, hogy ők szeretik a VMSZ-t, egyetértenek a VMSZ-szel, mindent jól csinálunk, de elegük van Vučićból, és az Egyetemista Listára fognak szavazni. És én ezt azért tartom veszélyesnek, mert az a magyar, aki jó szándékból így szavaz, az nem a VMSZ-t gáncsolja el, az a vajdasági magyar közösségnek a jövőjét vágja el, mert ha mi, magyarok nem leszünk ott a parlamentben, akkor vége van ennek a közösségnek! Csak mi védhetjük meg magunkat!”</p>



<h5 class="wp-block-heading">Kiáll-e a magyar érdekekért az Egyetemista Lista?</h5>



<p>Az Egyetemista Listán befutó <strong>Krizmanics Imre</strong> szerint sajnálatos, hogy a nemzeti kisebbség tagjait azzal félemlítik meg, hogy csak a VMSZ képviselői képesek megvédeni őket, szerinte ez politikai manipuláció, amivel csak elmélyítik a megosztottságot<strong> a félelem, a szorongás és a gyanakvás terjesztésével</strong> – mondta a <a href="https://szmsz.press/2026/09/24/dr-krizmanics-imre/#goog_rewarded">Szabad Magyar Szónak</a> adott interjújában. </p>



<p>Bár az Egyetemista Lista 11 pontos programja nem foglalkozik külön a kisebbségi jogokkal, a képviselők szerint az egyetemista pártnak van <a href="https://studenti.org.rs/sr-lat/program/manjinska/">külön kisebbségvédelmi programja</a>, és ezt néhány pontban ismertették az interjúk során. <strong>Beszédes Nagy Andrea</strong> a <a href="https://telex.hu/kulfold/2026/10/27/beszedes-nagy-andrea-egyetemista-lista-szerbia-vajdasag-interju-valasztasok">Telexnek</a> adott interjújában arról beszélt, hogy többek között szabadságot és függetlenséget ígérnek a vajdasági magyar sajtónak, de <strong>kisebbségi kulturális alapot </strong>és <strong>átláthatóságot</strong> is.</p>



<p>„Az egyetemista mozgalom pontosan tudatában van a nemzeti kisebbségek berkein eluralkodott korrupciónak, amelynek okozói a magukat nemzetiséginek és kisebbséginek kikiáltó, a hatalomhoz simuló pártok, amelyek kisajátították a kisebbségi ügyekkel való foglalkozást” – mondta <strong>Lázár Tibor</strong>, a harmadik magyar befutó a <a href="https://www.magyarszo.rs/valasztasok2026/a.360960/A-tizenegy-ponton-tul?utm_source=chatgpt.com">Magyar Szónak</a> adott interjújában.&nbsp;</p>



<p>Továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerb Köztársaság Alkotmánya részletesen szabályozza az emberi és kisebbségi jogokat, amelyeket az előző kormány nem tartott be, de az Egyetemista Lista az alkotmány szigorú betartásán fog dolgozni.&nbsp;</p>



<p>Az Egyetemista Lista mögé <a href="https://egyetemistalista.rs/">több magyar szervezet is beállt</a>: a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, ami a VMSZ ellenzéke; a Vajdasági Magyar Újrakezdés nevű civil szervezet, amely a vajdasági magyar intézményrendszer függetlenítését és a VMSZ egyeduralmának megtörését tartja fontosnak; a Vajdasági Magyar Plénum civil szervezet, amely az <a href="https://vmplenum.rs/kuldetesnyilatkozat/">egyetemista tiltakozások támogatására jött létre</a> a magyar közösség szolidaritását képviselve; és a <a href="https://malterforum.org/aktualis/valasztas-2026-egyetemista-lista">Vajdasági Magyar Alternatív Fórum</a> civil szervezet, amely a vajdasági magyar közösség fejlődésével és önrendelkezésével foglalkozik.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Következtetés</h2>



<p>Kelemen Hunor nyilatkozata, amelyben nem említi meg, hogy a VMSZ-en kívül is indultak a kisebbségi képviseletet felvállaló magyar jelöltek, azt a hamis benyomást keltheti, hogy a vajdasági magyarságot kizárólag a VMSZ képviseli, <strong>torzít.&nbsp;</strong></p>



<p>Az Egyetemista Lista eggyel több magyar képviselőt juttatott a parlamentbe, mint ahányat a VMSZ, ezek a magyar jelöltek pedig aktívan igyekeztek a kisebbségi magyar választókat megszólítani. Sőt, több vajdasági magyar szervezet is beállt mögéjük. A kampány során a jelöltek több nyilvános megszólalásukban <strong>bírálták a VMSZ-t</strong>, amiért az kisajátította a vajdasági magyarok képviseletét, és befolyásuk alatt tartja a magyar médiát és a magyar intézményeket. </p>



<p>További tényellenőrző cikkeinket a <a href="https://atlatszo.ro/tag/santa-kutya/">Sánta Kutya</a> rovatunkban olvashatod. </p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/legfontosabb/kelemen-hunor-vmsz-egyetemista-lista-santa-kutya/">Csőlátás alakult ki Kelemen Hunornál?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/11/anyag-kikep-Insta-ha-jol-nez-ki-5.jpg</url>
								<title>anyag kikép (Insta, ha jól néz ki) (5)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/legfontosabb/kelemen-hunor-vmsz-egyetemista-lista-santa-kutya/</link></image><authorId>40</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/boczheni/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/11/anyag-kikep-Insta-ha-jol-nez-ki-5.jpg</url>
								<title>anyag kikép (Insta, ha jól néz ki) (5)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/legfontosabb/kelemen-hunor-vmsz-egyetemista-lista-santa-kutya/</link></image><authorId>40</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/boczheni/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/kisebbsegi-jogok-romaniaban-dan-tanasa/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bocz Henrietta]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 22 Oct 2026 14:40:36 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[Nyelvi jogok]]></category>
		<category><![CDATA[Politika]]></category>
		<category><![CDATA[Sánta Kutya]]></category>
		<category><![CDATA[Alexandru-Paul Dimitriu]]></category>
		<category><![CDATA[AUR]]></category>
		<category><![CDATA[Csoma Botond]]></category>
		<category><![CDATA[Dan Tanasă]]></category>
		<category><![CDATA[Dél-Tirol]]></category>
		<category><![CDATA[Európa Tanács]]></category>
		<category><![CDATA[fact-check]]></category>
		<category><![CDATA[Finnország]]></category>
		<category><![CDATA[kisebbségi nyelvek]]></category>
		<category><![CDATA[kisebbségi nyelvhasználat]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarország]]></category>
		<category><![CDATA[nemzeti kisebbségek]]></category>
		<category><![CDATA[nyelvtörvény]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[román parlament]]></category>
		<category><![CDATA[román-magyar]]></category>
		<category><![CDATA[Svájc]]></category>
		<category><![CDATA[Szlovénia]]></category>
		<category><![CDATA[tényellenőrzés]]></category>
		<category><![CDATA[USR]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=61705</guid>

					<description><![CDATA[<p>Dan Tanasă a parlamenti szószékben. </p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/santa-kutya/kisebbsegi-jogok-romaniaban-dan-tanasa/">Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-cyan-bluish-gray-background-color has-background"><strong>HAMIS | Dan Tanasă azt mondta, hogy nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai.</strong> (<a href="https://www.cdep.ro/u02/plen/2026/20260923dep.mp4" target="_blank" rel="noreferrer noopener">cdep.ro</a>)</p>



<p></p>



<p>Dan Tanasă, az AUR alelnöke és parlamenti képviselője szerint:&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-pullquote"><blockquote><p>„<em>Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai.”</em></p></blockquote></figure>



<p>Az állítás forrása a szeptember 23-i parlamenti vita <a href="https://www.cdep.ro/u02/plen/2026/20260923dep.mp4" target="_blank" rel="noreferrer noopener">felvétele</a>. A konkrét állítás 1:59:50-nél hangzik el.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Kontextus</strong></h2>



<p>Az RMDSZ-nek feszült Dan Tanasă, amikor a kisebbségi nyelvhasználati jogokról vitáztak a parlamentben. Az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet akkor is biztosítaná az anyanyelvhasználati jogokat, ha a nemzeti kisebbség aránya 20 százalék alá csökken egy településen.&nbsp;</p>



<p><em>„</em><em>Ami a romániai magyar közösség jogait illeti, úgy gondolom, hogy a magyar kisebbségeknek – általában a kisebbségeknek, nemcsak a magyaroknak– széles körű, kiterjedt jogaik vannak. Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai”</em> – állítja Tanasă.&nbsp;</p>



<p>A teljes vita 1 óra 41 perc és 2 óra 3 perc között hallható a képviselőház hivatalos <a href="https://www.cdep.ro/u02/plen/2026/20260923dep.mp4" target="_blank" rel="noreferrer noopener">felvételén</a>.&nbsp;</p>



<p>A törvénytervezet<a href="https://www.cdep.ro/proiecte/2026/200/90/8/em321.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> indoklásában</a> az RMDSZ azzal érvelt, hogy ezzel a <a href="https://www.cdep.ro/ords/pls/proiecte/upl_pck2015.proiect?cam=2&amp;idp=23190" target="_blank" rel="noreferrer noopener">törvénymódosítással</a> a már megszerzett nyelvhasználati jogot erősítenék meg azokon a településeken, ahol a következő népszámlálás eredményeinek érvényesítése során az derülne ki, hogy a jelenlegi 20 százalékos küszöb alá csökkent a magyarok aránya.</p>



<p>Ugyanis Romániában meghatározott ideig, vagyis a következő népszámlálás eredményének érvényesítéséig kötelező biztosítani a nyelvhasználati jogokat azoknak a településeknek és megyéknek a közigazgatásában, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ha ez 20 százalék alá csökken, onnantól a közigazgatási egységek maguk dönthetnek arról, hogy továbbra is biztosítják-e a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvhasználati jogokat a közigazgatásban, vagy sem.&nbsp;</p>



<p>Az RMDSZ törvénymódosítási javaslata ezen változtatna: egyszerűen kivenné ezt a népszámlálási eredményhez kötött feltételt a<a href="https://www.integritate.eu/wp-content/uploads/2024/04/Codul-administrativ-din-03.07.2019.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> közigazgatási törvénykönyvről szóló</a> 57/2019. számú sürgősségi kormányrendelet 604. cikkének (1) bekezdéséből.&nbsp;</p>



<p>Az AUR parlamenti képviselője szerint a törvénymódosítási javaslat valójában arról szól, hogy az RMDSZ meg akarja erősíteni a magyar nyelv már most is félhivatalos státuszát a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében, a szövetség valódi célja hivatalos nyelvvé tenni a magyart, és ezáltal erodálni a román nyelv hivatalos jellegét.</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Tanasă: „Itt nem Magyarország, itt Románia, oké?”</strong></h4>



<p>A vita tárgyáról hamar elterelődött a szó. Tanasă a törvénymódosítási javaslat kezdeményezőjét, Markó Attilát bírálta azért, mert korábban korrupció miatt zajlott ellene eljárás. A vád alól végül a bíróság felmentette Markót 2022-ben. Csoma Botond RMDSZ-szóvivő és Alexandru-Paul Dimitriu USR-s képviselő pedig azzal vágott vissza, hogy az AUR kettős mércét alkalmaz, mivel ők kiálltak a csalás és szervezett bűnözés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Călin Georgescu mellett.</p>



<p>Kettejük felszólalása között kapott szót ismét Dan Tanasă, és bevezetőként sütötte el románul, majd magyarul is, sőt némi székely akcentussal, hogy „itt nem Magyarország, itt Románia, oké?” Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „közönséges és nyomorult politikai zsarolással” érte el, hogy a magyar nyelv <em>de facto</em> hivatalos a két székely megyében.</p>



<p>A képviselőház többsége végül a javaslat elutasítása mellett szavazott (mellette=157 ellene=81 távolmaradás=13), a javaslat mégis változatlanul került tovább a szenátushoz, mivel a hivatalos elutasító határozat kiadásával a képviselők kicsúsztak a 60 napos időkeretből. Így „hallgatólagosan elfogadottnak” minősült a javaslat. Ezt a szenátus változatlan formában <a href="https://www.senat.ro/legis/lista.aspx?AllowPaging=True#ListaDocumente" target="_blank" rel="noreferrer noopener">iktatta,</a> elméletileg november 3-ig dönt majd a felsőház közigazgatási és a jogi bizottsága. Ezután tűzik napirendre a plénumban, ahol már téttel bíró vita várható.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Mit ellenőrzünk?</strong></h2>



<p>Valóban nincs a világon olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai?</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Az ellenőrzés</strong></h4>



<p>Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága a 2023-ban megjelent <a href="https://rm.coe.int/5th-op-romania-en/1680ac3917" target="_blank" rel="noreferrer noopener">értékelésében</a> konkrét hiányosságokra hívja fel a figyelmet, sőt külön kitér a 20 százalékos küszöbérték merev alkalmazásának problémájára (<a href="https://rm.coe.int/5th-op-romania-en/1680ac3917" target="_blank" rel="noreferrer noopener">.pdf, 4. oldal</a>).&nbsp;</p>



<p>Ráadásul visszalépésként értékeli a 2019 előtti szabályozáshoz képest, amikor a jogok fennmaradását nem kötötték lejárati időhöz, vagyis a következő népszámláláshoz. A <a href="https://edirect.e-guvernare.ro/Uploads/Legi/11683/Legea%20215%20din%202001%20actualizata.pdf#page=25" target="_blank" rel="noreferrer noopener">korábbi törvény</a> 131. cikke előírta, hogy az ott felsorolt kisebbségi nyelvhasználati rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya időközben 20 százalék alá csökken.</p>



<p>A tanácsadó bizottság alternatív küszöbértékek bevezetését javasolja, ugyanis egyes településeken akkor is jelentős számú közösségről lehet szó, ha az adott nemzeti kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Például Kolozsváron <a href="https://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2023/06/Tabel-2.02.1-si-Tabel-2.02.2.xlsx" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a 2021-es népszámlálás szerint</a> a lakosság nem egészen 12 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, de ez abszolút számban több mint 33 ezer lakost jelent. A tízezer aradi magyar a város lakosságának mindössze 7 százaléka.</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Alternatív küszöb</strong></h4>



<p>Az egészségügyben Románia elvileg 2017-től már alkalmaz ilyen alternatív küszöböt. A 95/2006. számú egészségügyi törvény <a href="https://legislatie.just.ro/public/detaliidocument/71139#id_artA188_ttl" target="_blank" rel="noreferrer noopener">7. cikkének m) pontja</a> szerint, ami 2017-ben került be a törvénybe, a kisebbség nyelvét ismerő egészségügyi vagy szociális szakszemélyzetet kell biztosítani azokban a közigazgatási egységekben, ahol az adott kisebbség <strong>aránya meghaladja a 20 százalékot, vagy létszáma eléri az ötezer főt</strong>. Az Európa Tanács 2023-as értékelése ugyanakkor a végrehajtáshoz szükséges szabályok és módszertan hiányára, valamint a célzott munkaerő-toborzás elmaradására hívta fel a figyelmet.</p>



<p>A nemzeti kisebbségek számára az is kedvezőtlen, hogy Romániában a népszámláláson kizárólag egy nemzetiséget lehetett megjelölni, ami korlátozza az önidentifikációt azok esetében, akik úgy érzik, hogy egyszerre több nemzetiséghez is tartoznak, például a vegyes nemzetiségű családból származók. A tanácsadó bizottság szerint <strong>a többes kötődés megjelölésének lehetősége</strong> azok számára is fontos lehet, akik a megbélyegzéstől tartva egyébként nem vallanák meg kisebbségi identitásukat. A jelentés ezt a kockázatot különösen a romák esetében említi.</p>



<p><strong>Szlovákiában</strong> például a legutóbbi népszámlálás során lehetőséget biztosítottak arra, hogy az állampolgárok két nemzetiséget is megjelöljenek. Ez önmagában persze nem jelenti azt, hogy ott kedvezőbbek a feltételek, sőt az Európa Tanács több pontban is bírálta Szlovákiát. Korábban már részletesen <a href="https://atlatszo.ro/oktatas/magyar-kisebbsegek-nyelvi-nehezsegei-romania-szlovakia/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">írtunk</a> a kisebbségi magyarok helyzetéről a két országban.</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>A küszöb a gyakorlatban</strong></h4>



<p>Az Európa Tanács romániai jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvhasználat <strong>azokon a településeken sem biztosított teljeskörűen</strong>, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a küszöbértéket. Például nincsenek lefordítva a hivatalos dokumentumok, vagy bizonyos közintézmények nem foglalkoztatnak kisebbségi nyelveket ismerő személyzetet. A nyelvi jogokra tett észrevételeken túl a jelentés több pontban is foglalkozik a romákkal szembeni strukturális diszkriminációval is. </p>



<p>Az értékelés ugyanakkor a romániai rendszer erősségeit is kiemeli. A kisebbségvédelem jogi és szakpolitikai keretét összességében szilárdnak nevezi, és elismeri a kisebbségi kultúrák megőrzésére fordított jelentős anyagi állami támogatást. Pozitívumként említi a tizenkét kisebbségi nyelven zajló oktatást és a kisebbségek politikai részvételét segítő intézkedéseket. Ugyanis a romániai szabályozás lehetővé teszi, hogy az 5 százalékos választási küszöböt el nem érő kisebbségi szervezetek is mandátumot szerezzenek a képviselőházban. Ezzel szemben például Szlovákiában nincs külön parlamenti képviseleti garancia a nemzeti kisebbségek számára.&nbsp;</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>De valóban Romániában lenne a legjobb kisebbségvédelmi rendszer a világon?&nbsp;</strong></h4>



<p>Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, érdemes különböző szempontok mentén összehasonlítani olyan országok törvénykezésével, ahol köztudottan jó a nemzeti kisebbségek helyzete: ilyen Finnország, Olaszország Dél-Tirol tartománya, Svájc és bizonyos tekintetben Szlovénia is. Emellett még beveszem az összehasonlításba Magyarországot – ha már Dan Tanasă külön kiemelte.&nbsp;</p>



<p>Ehhez a politikai képviseletet, az anyanyelvi oktatást, a hivatali nyelvhasználatot és a jogok gyakorlati érvényesülését vetjük össze.</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Az olaszországi Dél-Tirol magasra helyezi a lécet</strong></h4>



<p>Dél-Tirolban a nyelvi jogok érvényesülését autonómia is támogatja. Az Olaszországban kisebbségben élő német nyelvi közösség a tartományon belül többséget alkot. A<a href="https://astat.provinz.bz.it/de/publikationen/ergebnisse-sprachgruppenzahlung-2024" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> 2024-es nyelvcsoport-összeírás</a> szerint az erről nyilatkozók 68,61 százaléka a német, 26,98 százaléka az olasz, 4,41 százaléka pedig a ladin nyelvi közösséghez tartozott. Az autonóm tartomány saját jogalkotási hatáskörökkel rendelkezik, a német az olasszal egyenrangú a hivatali szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A jóval kisebb ladin közösség tagjai is<a href="https://autonomie.provinz.bz.it/de/machtteilung-und-das-recht-auf-muttersprache" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> használhatják hivatalosan az anyanyelvüket</a> a ladin völgyek hivatalaiban, valamint a kifejezetten az ő ügyeikkel foglalkozó tartományi hivatalokban.</p>



<p>Az oktatásban külön <strong>német és olasz tannyelvű intézményrendszer</strong> működik, a ladin településeken pedig többnyelvű oktatás biztosít helyet mindhárom, sőt a kötelező angollal együtt négy nyelvnek. Az autonómia az anyanyelvi oktatás mellett a nyelvi közösségek saját iskolarendszerét és az oktatási döntésekben való részvételét is védi.</p>



<p>A hivatali nyelvhasználatot a <strong>személyzeti követelmények</strong> is segítik. A tartományi közigazgatásba jelentkezőknek az adott munkakörhöz előírt szintű kétnyelvűségi bizonyítvánnyal kell igazolniuk a német és az olasz nyelv ismeretét. A közszolgálatban a nyelvi arányosság elve, a <em>Proporz</em> alapján az elv hatálya alá tartozó álláshelyeket a nyelvi csoportok létszámarányának megfelelően osztják el. A ladin nyelvi csoportnak fenntartott állásokhoz háromnyelvűségi igazolás szükséges. A nyelvi jogok megsértése esetén külön tartományi hivatalnál, az <em>Amt für Landessprachen und Bürgerrechte</em> hivatalnál lehet<a href="https://autonomie.provinz.bz.it/de/machtteilung-und-das-recht-auf-muttersprache" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> panaszt tenni</a>.</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Minden harmadik finn kétnyelvű településen él</strong></h4>



<p>Finnországban<a href="https://otos.stat.fi/server/api/core/bitstreams/f3e835da-b220-4251-8079-7b7309d1d2a4/content#page=10"> </a>az ország <a href="https://otos.stat.fi/server/api/core/bitstreams/f3e835da-b220-4251-8079-7b7309d1d2a4/content#page=10" target="_blank" rel="noreferrer noopener">hivatalos nyilvántartása szerint</a> a lakosság 5 százalékának svéd az anyanyelve. Finnországban is meghatározott időszakra szól a települések nyelvi besorolása. A kormány tízévente állapítja meg, mely önkormányzatok finn vagy svéd egynyelvűek, illetve kétnyelvűek. A besorolásnál a népességnyilvántartásban szereplő nyelvi adatokat veszik figyelembe. A jelenlegi besorolás a 2023–2032-es időszakra érvényes.</p>



<p>Azok a települések kétnyelvűek, ahol a lakosság <strong>8 százaléka vagy legalább háromezer </strong><a href="https://www.kuntaliitto.fi/kuntaliitto/tietoa-kunnista-ja-kuntayhtymista/kaksikieliset-kunnat" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>kisebbségi nyelvű</strong></a><strong> lakos él</strong> – tehát az arány mellett az abszolút létszámot is figyelembe veszik. Ez az automatikus kétnyelvű státusz akkor szűnik meg, ha a kisebbségi lakosság aránya 6 százalék vagy létszáma 3000 fő alá csökken. Tehát van egy két százalékos pufferzóna. A&nbsp;</p>



<p>képviselő-testület kezdeményezésére azonban a kormány a küszöbértékek teljesülése nélkül is kétnyelvűnek minősíthet egy települést a következő tízéves időszakra. Így történt például Lohja esetében a 2023–2032-es időszakra.&nbsp;</p>



<p>Finnországban finn és svéd tannyelvű iskolák működnek. A két nemzeti nyelv használatának joga ugyanakkor nemcsak a kétnyelvű településeken érvényesül: az országos központi államigazgatási hatóságok, köztük a minisztériumok is kétnyelvűek.</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Svájcban a német, a francia és az olasz szövetségi szinten hivatalos nyelv</strong>,&nbsp;</h4>



<p>a rétoromán pedig a rétorománul beszélőkkel való kapcsolattartásban az. Az<a href="https://www.fedlex.admin.ch/redirect/rs/101/en?utm_source=chatgpt.com" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> alkotmány 70. cikke</a> szerint a kantonok maguk határozzák meg a hivatalos nyelveiket, figyelembe véve a hagyományos nyelvterületeket és az őshonos nyelvi kisebbségeket. A jogok érvényesülése azonban itt sem teljes: az<a href="https://www.coe.int/en/web/european-charter-regional-or-minority-languages/home/-/asset_publisher/VzXuex45jmKt/content/the-council-of-europe-publishes-a-report-on-minority-languages-in-switzerland?utm_source=chatgpt.com" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> Európa Tanács értékelése</a> az olasz és a rétoromán szélesebb körű használatát sürgette a gazdasági és társadalmi életben.&nbsp;</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Szlovénia egyes településein is hivatalos nyelv a magyar és az olasz</strong></h4>



<p>Szlovéniában a 2011 óta alkalmazott regiszteralapú népszámlálás nem gyűjt teljes körű nemzetiségi adatokat. A két őshonos közösség – az olasz és a magyar – nyelvi jogait ugyanakkor a szlovén szabályozás létszámtól függetlenül biztosítja azokon a településeken, <strong>ahol hagyományosan élnek</strong>. Ezeken a településeken a magyar, illetve az olasz a szlovén mellett <a href="https://www.gov.si/en/topics/official-language/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">hivatalos nyelv</a>.&nbsp;</p>



<p>Magyar–szlovén kétnyelvű, illetve olasz tannyelvű oktatás működik óvodától középiskoláig, egyetemen viszont korlátozottan érhetőek el magyar vagy olasz nyelvű szakok. Bár az Európa Tanács 2025-ös <a href="https://www.coe.int/ca/web/european-charter-regional-or-minority-languages/-/slovenia-presence-of-minority-languages-in-media-and-education-in-slovenia-should-be-strengthened-public-awareness-raised-says-council-of-europe-expert-committee" target="_blank" rel="noreferrer noopener">értékelése</a> magas szintű jogi védelmet állapít meg, a megfelelő nyelvtudású tanárok és köztisztviselők hiánya nehezíti az érvényesülését.&nbsp;</p>



<h4 class="wp-block-heading"><strong>Magyarországon a kisebbségvédelem egyik fontos intézménye a nemzetiségi önkormányzat,</strong></h4>



<p>ezek oktatási és kulturális intézményeket is fenntarthatnak. Az Európa Tanács<a href="https://www.coe.int/en/web/european-charter-regional-or-minority-languages/-/hungary-council-of-europe-publishes-report-on-national-minority-languages" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> 2026 márciusában közzétett értékelése</a> elismeri a szilárd jogi és intézményi keretet, valamint a nemzetiségi óvodák és iskolák hálózatát. Az oktatás azonban eltérő formákban működik, egyes intézményekben a kisebbségi nemzetiség nyelve a tanítás nyelve, máshol kétnyelvű oktatás folyik, de olyan is van, ahol a kisebbségi nyelvet csupán tantárgyként tanítják. Ezek nem biztosítanak azonos lehetőséget az anyanyelv használatára. A jelentés a tankönyvhiányt és a kisebbségi nyelveken tantárgyakat oktatni képes pedagógusok hiányát problémaként említi.</p>



<p>A hivatali nyelvhasználat egyes garanciáihoz Magyarországon alacsonyabb küszöb kapcsolódik, mint Romániában. A <a href="https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv&amp;utm" target="_blank" rel="noreferrer noopener">nemzetiségi törvény 6. cikke</a> szerint már 10 százalékos aránynál az érintett nemzetiségi önkormányzat kérésére nemzetiségi nyelven biztosítani kell például a közigazgatási nyomtatványokat, valamint a rendeleteket és hirdetményeket. Más kötelezettségekre húszszázalékos küszöb vonatkozik.&nbsp;</p>



<p>Ez viszont nem jelenti azt, hogy eredményes: az Európa Tanács szerint a nemzetiségi nyelveket a közigazgatási ügyintézésben és a bíróságokon a jogi lehetőségek ellenére ritkán használják.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Következtetés</strong></h2>



<p>Dan Tanasă állítása <strong>hamis</strong>.</p>



<p>„<em>Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai.”</em></p>



<p>Dan Tanasă merész állítása, miszerint sehol máshol nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai, <strong>nem igaz</strong>. Elég ha csak Dél-Tirolra vagy Finnországra gondolunk. Az viszont még elmondható, hogy sok más országnak is van még hova fejlődni ebben a tekintetben, akárcsak Romániának.</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/santa-kutya/kisebbsegi-jogok-romaniaban-dan-tanasa/">Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		<enclosure url="https://www.cdep.ro/u02/plen/2026/20260923dep.mp4" length="2539723781" type="video/mp4" />

		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/10/cikk-kep-4.png</url>
								<title>cikk kép (4)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/kisebbsegi-jogok-romaniaban-dan-tanasa/</link></image><authorId>40</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/boczheni/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/10/cikk-kep-4.png</url>
								<title>cikk kép (4)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/kisebbsegi-jogok-romaniaban-dan-tanasa/</link></image><authorId>40</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/boczheni/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Juhokkal és Tánczos Barnával indul a Sánta Kutya rovatunk</title>
		<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szabó Tünde]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 18 Sep 2026 11:15:26 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[Politika]]></category>
		<category><![CDATA[Sánta Kutya]]></category>
		<category><![CDATA[biodiverzitás]]></category>
		<category><![CDATA[élőállat-export]]></category>
		<category><![CDATA[export]]></category>
		<category><![CDATA[factchecking]]></category>
		<category><![CDATA[hasított súly]]></category>
		<category><![CDATA[juhászkutya]]></category>
		<category><![CDATA[juhászok]]></category>
		<category><![CDATA[juhok]]></category>
		<category><![CDATA[juhtenyésztés]]></category>
		<category><![CDATA[kis kérődzők]]></category>
		<category><![CDATA[statisztika]]></category>
		<category><![CDATA[Tánczos Barna]]></category>
		<category><![CDATA[tényellenőrzés]]></category>
		<category><![CDATA[vágóhíd]]></category>
		<category><![CDATA[vágókapacitás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=61287</guid>

					<description><![CDATA[<p>Tánczos Barna egyik állítását vizsgáljuk. A nyilatkozat forrása a Krónikának adott interjú, megjelent 2026. szeptember 10-én. Tánczos Barna azt állítja, hogy Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, a kiskérődzők esetében is. A kijelentés szűken értelmezve igaz. „Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, például a kiskérődzők esetében. Ma már óriási vágókapacitással rendelkezik az ország. Románia jelenleg is exportál [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/">Juhokkal és Tánczos Barnával indul a Sánta Kutya rovatunk</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Tánczos Barna egyik állítását vizsgáljuk. A nyilatkozat forrása <a href="https://kronika.ro/interju/tanczos-barna-szembemegy-az-ujabb-unios-allatjoleti-szigoritasokkal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a Krónikának adott interjú</a>, megjelent 2026. szeptember 10-én.</p>



<p>Tánczos Barna azt állítja, hogy <strong>Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás</strong>, a kiskérődzők esetében is.</p>



<h4 class="wp-block-heading">A kijelentés szűken értelmezve igaz.</h4>



<blockquote class="wp-block-quote">
<p>„Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, például a kiskérődzők esetében. Ma már óriási vágókapacitással rendelkezik az ország. Románia jelenleg is exportál húst az Európai Unióba és közel-keleti országokba. Tehát megvan a hazai kapacitás, és szerencsére a vágott állatok húsának exportja is működik, még ha nem is olyan volumenben, mint az élőállat-export.”&nbsp;</p>
<cite><a href="https://kronika.ro/interju/tanczos-barna-szembemegy-az-ujabb-unios-allatjoleti-szigoritasokkal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Tánczos Barna szembemegy az újabb uniós állatjóléti szigorításokkal</a></cite></blockquote>



<h2 class="wp-block-heading">Miért érdekes, hogy mennyi állatot vágunk, és hogyan függ össze a vágókapacitás a juhászok keddi tüntetésével?</h2>



<p>A juhászok idén nyáron már többször tüntettek Bukarestben, mert nem tudják eladni a felnevelt állatállományt. Ráadásul a juhok tartása nyártól nagyon megdrágult: egyrészt a forróság és az aszály rontotta a legelők minőségét, és megdrágította a takarmányt, másrészt a tenyésztők nem számítottak arra, hogy nem tudják eladni ősszel az állatokat, és takarmányozni kell őket.</p>



<p>Az exportra nevelt állatok zömét <strong>azért nem tudják eladni</strong>, mert két, nagyon ragályos, járványos állatbetegség miatt idén júniusban az Európai Bizottság az év végéig megtiltotta Romániának, hogy bárhova élő juhot és kecskét exportáljon.&nbsp;</p>



<p>A kiskérődzők pestise miatt 2024-től nem exportálhatunk az uniós tagországokba élő juhot és kecskét. Mivel az utolsó fertőző góc 2025 májusában történt jelentése után egy évvel újból feltűnt ez a betegség, ezúttal Maros megyében, ahol korábban nem detektálták, az EB úgy véli, Románia nemcsak a járványt nem tudta felszámolni, de <strong>abban sem lehet megbízni, hogy korrekt módon felderíti</strong> és jelenti a betegség terjedését. (Erről hosszabban<a href="https://www.digi24.ro/stiri/economie/cum-s-a-ajuns-la-blocarea-exporturilor-de-ovine-din-romania-explicatia-din-spatele-protestului-a-mii-de-oieri-3885499" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> itt olvashatsz</a>.) Ezért megtiltotta a romániai tenyésztőknek az unión kívüli exportot is, holott Románia főleg a Közel-Keletre exportált.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Nagy pénz lett az élő juhok kivitele</h2>



<p>Romániában sokkal több juhot tenyésztenek, mint amennyit a lakosság elfogyaszt. 2025 végén <strong>az ország juhállománya 10,7 milliós volt </strong>az Országos Statisztikai Intézet szerint (<a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/field/publicatii/efectivele_de_animale_si_productia_animala_in_anul_2025.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">.pdf</a>, 16. oldal). A nagyságrend idén sem változott. Az egy főre eső fogyasztás és az egyedek átlagos vágósúlya alapján végzett becslés szerint ennek körülbelül a 35–40 százalékát fogyaszthatja el a hazai lakosság, főként húsvét körül.</p>



<p>Az élőállat-export értéke viszont óriásit nőtt, mióta beléptünk az EU-ba. Míg a juhállomány 25 százalékkal gyarapodott 2007 óta, addig az élő állatok kivitelének értéke megháromszorozódott. Az Országos Statisztikai Intézet Tempo Online adatbázisából kinyert adatok szerint 2007-ben a közel 8,5 milliós juhállományból a kivitt állatok értéke 76,4 millió euró volt. A 2020-as években a közel tízmilliós állományból exportált állatok értéke már meghaladta a 250 millió eurót. </p>



<p><iframe title="[Romániai juhállomány és exportjának értéke 1990-2025 ]" aria-label="Area Chart" id="datawrapper-chart-OqZDo" src="https://datawrapper.dwcdn.net/OqZDo/1/" scrolling="no" frameborder="0" style="width: 0; min-width: 100% !important; border: none;" height="442" data-external="1"></iframe><script type="text/javascript">(function(){function e(){window.addEventListener(`message`,function(e){if(e.data[`datawrapper-height`]!==void 0){var t=document.querySelectorAll(`iframe`);for(var n in e.data[`datawrapper-height`])for(var r=0,i;i=t[r];r++)if(i.contentWindow===e.source){var a=e.data[`datawrapper-height`][n]+`px`;i.style.height=a}}})}e()})();</script></p>



<p>A júniusi exporttilalom előtt az állategészségügyi hivatal vezetője még <a href="https://www.libertatea.ro/stiri/uniunea-europeana-interzice-romania-exporturi-oi-capre-vii-300-milioane-euro-pesta-mures-aur-cere-demisia-alexandru-bociu-ansvsa-5784567" target="_blank" rel="noreferrer noopener">úgy becsülte</a>, idén <strong>akár a 300 millió eurót is elérheti </strong>az élő juhok kivitelének értéke. Erre most kevés az esély azzal együtt, hogy nyárig a romániai tenyésztők<a href="https://lantulalimentar.ro/algeria-ancheta-ovine-boli/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> több mint 145 millió eurót kasszíroztak</a> egy hatalmas algériai üzletből, amely ott korrupciós botrányba torkollt.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ha nem lehet exportálni, le kellene vágni&nbsp;</h2>



<p>Az élőállat exportjának alternatívája a vágás, a levágott állat húsa ugyanis már nem terjeszti a betegséget, ezért levágva szabad exportálni. Ezért érdekes, hogy mekkora vágókapacitással rendelkezik Románia.&nbsp;</p>



<p>Ahhoz, hogy ellenőrizhessük <strong>Tánczos Barna</strong> ügyvivő agrárminiszter kijelentését, miszerint „robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás”, a <em>robbanásszerű</em>t úgy értelmeztük, hogy rövid távon megtöbbszöröződött. Magát a vágókapacitást nem tudtuk közvetlenül ellenőrizni, mert több megyei állategészségügyi hivatal sem tünteti már fel az engedélyezett farmok és feldolgozóegységek listáján a vágóhidakat és azok kapacitását.</p>



<p>Ezért <strong>a kihasznált ipari kapacitást</strong> ellenőriztük: megnéztük az Országos Statisztikai Intézet kimutatását a vágóhidakon ténylegesen levágott állatokról. A juhokat és kecskéket egyben számoló kimutatások szerint&nbsp;</p>



<ul>
<li class="has-medium-font-size"><a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/prod_carne_lapte23r.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2023-ban 302 160,&nbsp;</a></li>



<li class="has-medium-font-size"><a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/prod_carne_lapte24r.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2024-ben 475 397</a>,&nbsp;</li>



<li class="has-medium-font-size"><a href="https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/prod_carne_lapte25r.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2025-ben pedig 1 097 649</a> kiskérődzőt vágtak le hazai ipari vágóhidakon.&nbsp;</li>
</ul>



<p>Az itt levágott kiskérődző állatok száma a 3,6-szorosára nőtt, tehát rövid időn belül megtöbbszöröződött a kihasznált ipari vágókapacitás.</p>



<p>Ugyanez látszik a <strong>hasított súlyban</strong> is. 2024-ben 8318 tonna, 2025-ben 16 893 tonna lett az itt levágott juhok és kecskék hasított súlya. Az idei adatokat a havi kimutatásokból összesítettük, eszerint idén januártól augusztusig 9057 tonna lett az összesített hasított súly. (A hasított súly az a lefagyasztott tömeg, ami megmarad az állatokból, miután kivéreztetik és kibelezik őket, illetve levágják a fejüket és a lábuk egy részét.)</p>



<h2 class="wp-block-heading">Miért fontos a vágóhíd?</h2>



<p>A húsexportnál kiváltképp fontos, hogy vissza lehessen követni a termék készítésének minden fázisát. Ezt pedig a hivatalos engedélyekkel és minőségbiztosítással rendelkező vágóhidak tudják nyújtani. A nagyipari vágóhidak tudnák azt a kapacitást biztosítani, amellyel a húsexport az élő állat exportjának reális alternatívájá válhatna.&nbsp;</p>



<p>A statisztikai intézet fenti kimutatásaiból látszik, hogy 2024-ben az állatállománynak mintegy a huszadát, <strong>tavaly már a tizedét tudták ipari vágóhidakon levágni</strong>.</p>



<p>A <a href="https://insse.ro/cms/ro/tags/comunicat-sacrificari-de-animale" target="_blank" rel="noreferrer noopener">havi kimutatásokból</a> viszont az is látszik, mennyivel több kiskérődzőt vágunk le Romániában nem ipari vágóhidakon. Az augusztusig levágott 5,3 millió kiskérődző közül csak 653 ezret vágtak vágóhidakon. Az összes levágott állatból származó bő 58 ezer tonna hasított súlyból csak 9057 tonna keletkezett ipari vágóhidakon.</p>



<p>Augusztus végéig ennek a tizedét, 958 tonnát exportáltunk<strong> 7 millió euró értékben</strong>, <a href="https://lantulalimentar.ro/romania-export-carne-oaie-carcasa/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">írja a lantulalimentar.ro</a> uniós statisztikára hivatkozva. Ez a húsexport főleg a tiltás után, júliusban és augusztusban pörgött fel.</p>



<p>Összevetve viszont az élőállat-export 250-300 millió eurós értékével az látszik, hogy még ha a húsexport tovább is pörög, és év végéig eléri akár a 15–20 millió eurós értéket, az még mindig csak a tizede annak, amit a tenyésztők az élőállat-exporttal kerestek volna. Vagyis <strong>hiába bővült robbanásszerűen a vágókapacitás</strong> Romániában, egyelőre nem váltja ki az élőállat-exportot, sőt messze áll ettől.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Karámon innen és túl</h2>



<p>Tánczos Barna az idézett interjúban <a href="https://kronika.ro/interju/tanczos-barna-szembemegy-az-ujabb-unios-allatjoleti-szigoritasokkal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">síkraszállt</a> azért, hogy Románia továbbra is az élő juhok exportjának<strong> uniós éllovasa maradjon</strong>. Sőt azért is, hogy az EU ne szigorítsa az élő állatok szállításának feltételeit további állatjóléti előírásokkal. Daniel Buda EP-képviselő szeptember 16-án <a href="https://www.veridica.ro/stiri/eurodeputat-roman-exporturile-de-ovine-din-romania-vor-fi-reluate-in-maximum-o-luna" target="_blank" rel="noreferrer noopener">azt jósolta</a>, hogy az Európai Bizottság egy hónap múlva engedélyezheti Romániának az élő állatok kivitelét az EU-n kívülre, ha a juhtenyésztők felhasználják az Unió által ingyen felajánlott 1,3 millió adag vakcinát, és <strong>beoltják</strong> a kivinni szándékozott juhokat.</p>



<p>A hazai juhtenyésztés céljáról és módjairól nem zajlik társadalmi vita, holott a gazdasági haszon csak az egyik szempont. A legelőkön dolgozó <strong>juhászok fizetése</strong>, munkakörülményei, szociális ellátása nem kerül szóba. Arról, hogy ők hogyan etetik és nevelik a juhászkutyákat, annyiszor sem beszél a mainstream sajtó, ahányszor <a href="https://atlatszo.ro/klimavalsag/juhaszok-turistak-esztena-kutyatamadas/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>emberre támadnak kóbor vagy juhászkutyák</strong></a>. Arról, hány haszonállat pusztul el<strong> milyen kínok között</strong>, miközben a célországba szállítják, még ritkábban esik szó.</p>



<p>Hogy a jövedelmező export ösztönözte juhtenyésztés milyen közvetett és közvetlen módon károsítja a romániai tájakat és a biodiverzitást, arról a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=wFIGy4cJSBI" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Kuhn Thomasszal készített videóinterjúnkban</a> hallhattok bővebben. A beszélgetésből kiderül, hogy az ökológusok egyáltalán nem a gazdák ellenségei.</p>



<p><em>Illusztráció: Pál Edit Éva</em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/">Juhokkal és Tánczos Barnával indul a Sánta Kutya rovatunk</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/09/Tanczos-juhokkal-kostolas-ki.jpg</url>
								<title>260918_Tanczos-juhokkal-kostolas-ki</title>
								<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/09/Tanczos-juhokkal-kostolas-ki.jpg</url>
								<title>260918_Tanczos-juhokkal-kostolas-ki</title>
								<link>https://atlatszo.ro/santa-kutya/tanczos-barna-juhok-vagohid-elo-allat-export/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl>	</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/

Object Caching 200/257 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 
Content Delivery Network via atlatszo-ro.b-cdn.net
Database Caching 1/79 queries in 0.022 seconds using Memcached (Request-wide modification query)

Served from: atlatszo.ro @ 2026-11-19 02:52:59 by W3 Total Cache
-->